1971. évi 28. törvényerejű rendelet
a Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről
I.
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló, az 1966. évi 16. és 20. törvényerejű rendeletekkel módosított és kiegészített 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) az alábbiak szerint módosul:
1. § A Btk. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) Bűncselekmény az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli, és amelyet szándékosan vagy
- ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti
- gondatlanul követnek el.
(2) Társadalomra veszélyes minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
(3) A bűncselekmény - társadalomra veszélyességének súlya szerint - bűntett vagy vétség.
(4) Bűntett az a szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény egy évi, illetőleg az a gondatlan bűncselekmény, amelyet három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyeget.
(5) Vétség a (4) bekezdésben meghatározottnál enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény."
2. § (1) A Btk. 31. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) vétség esetében a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább két év elteltével."
(2) A Btk. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények (X. Fejezet), valamint a nemzetközi hadijogot sértő bűncselekmények (XVII. Fejezet VI. Cím) büntethetősége."
3. § (1) A Btk. 35. §-ának (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:
"3. járművezetéstől eltiltás,"
(2) A Btk. 35. §-a (2) bekezdése 3-6 pontjának számozása 4-7 pontra változik.
4. § A Btk. 36. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A halálbüntetés kegyelemből életfogytig tartó vagy húsz évig terjedő szabadságvesztésre változtatható át."
5. § A Btk. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama harminc nap. leghosszabb tartama tizenöt év, halmazati vagy összbüntetés esetében húsz év."
6. § A Btk. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szabadságvesztést
a) fegyházban,
b) szigorított börtönben,
c) börtönben vagy
d) fogházban kell végrehajtani.'"
7. § A Btk. 38/A.-38/E. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"38/A. § A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, ha
a) az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték vagy a halálbüntetést kegyelemből változtatták át szabadságvesztésre;
b) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt két ízben szabadságvesztésre ítélték, és az utolsó büntetés kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől öt év még nem telt el;
c) a szándékos bűntett miatt elítélt életmódjából vagy az általa elkövetett bűntett jellegéből megállapítható, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik;
d) a szabadságvesztést az emberölés és a rablás súlyosabban minősülő esetei [253. § (2) bekezdése és 299. § (3)-(4) bekezdése], illetőleg
e) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntett, továbbá az állam elleni vagy a béke és az emberiség elleni bűncselekmény (IX. és X. Fejezet) miatt szabták ki - a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatás és a feljelentési kötelezettség elmulasztását (132. §) kivéve.
38/B. § A szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani, ha
a) az elítéltet a szándékos bűntett elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt egy ízben már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy a szabadságvesztést
b) szándékos bűntett miatt három évet meghaladó tartamban, illetőleg
c) a 127. § (1) bekezdésében meghatározott izgatás vagy feljelentési kötelezettség elmulasztása (132. §) miatt szabták ki.
38/C. § A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, ha a büntetést
a) szándékos bűntett miatt szabták ki - a 38/A. és a 38/B. § esetét kivéve;
b) az elítéltet a szándékos vétség elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt már szabadságvesztésre ítélték, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a vétség elkövetéséig öt év még nem telt el.
38/D. § A szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani, ha a büntetést
a) gondatlan bűncselekmény miatt, vagy
b) szándékos vétség miatt szabták ki - a 38/C. § esetét kivéve.
38/E. § (1) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre [64. § (1) bekezdés] - különösen az elkövető személyi körülményeire, a bűncselekmény indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel a bíróság indokolt esetben egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelölhet ki.
(2) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás és átlagon felül végzett munka esetén a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében illetékes bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani."
8. § A Btk. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"39. § (1) A határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet a bíróság feltételes szabadságra bocsáthatja, ha
- szándékos bűncselekmény esetében büntetésének legalább háromnegyed részét,
- gondatlan bűncselekmény esetében büntetésének legalább kétharmad részét
kiállotta és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, és ennek kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el;
b) a szándékos bűntett miatt elítélt, ha életmódjából vagy az általa elkövetett bűntett jellegéből megállapítható, hogy a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedik;
c) akit szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre;
d) aki a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztésből legalább hat hónapot, illetőleg a vétség miatt kiszabott szabadságvesztésből legalább három hónapot még nem töltött ki:
e) akit kiutasításra ítéltek.
(3) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből legalább tizenöt évet, halmazati büntetés esetében legalább húsz évet kitöltött és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető."
9. § A Btk. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén pedig tíz év."
10. § A Btk. 46. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"Azzal szemben, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek és megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona van."
11. § A Btk. a következő 52/A.-52/R. §-sal egészül ki:
"A járművezetéstől eltiltás
52/A. § A törvényben meghatározott esetekben járművezetéstől eltiltást kell. illetőleg lehet alkalmazni azzal szemben, aki a jogszabály szerint engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével vagy az azokban való járatlanság következtében követett el bűncselekményt.
52/B. § (1) A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására, valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bekezdés, illetőleg 52. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell."
12. § (1) A Btk. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) halálbüntetés, valamint az életfogytig tartó vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés esetében húsz év,"
(2) A Btk. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi vagy ennél súlyosabb büntetés, továbbá a béke és az emberiség elleni bűncselekmények (X. Fejezet), valamint a nemzetközi hadijogot sértő bűncselekmények (XVII. Fejezet VI. Cím) miatt kiszabott büntetés."
13. § A Btk. 61. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Az olyan cselekmény esetében azonban, amely egyébként valamely vétség tényállását valósította meg, a bíróság mellőzi a kényszergyógykezelés elrendelését, ha az - a cselekmény elkövetőjének személyi körülményeire vagy a cselekmény súlyára és jellegére figyelemmel - a társadalom védelme szempontjából szükségtelen."
14. § A Btk. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a legsúlyosabb szabadságvesztés felső határa a felével emelhető, de nem haladhat meg húsz évet, és nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetések együttes tartamát."
15. § A Btk. 68. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javító-nevelő munkát,
e) egy évnél rövidebb szabadságvesztés, ehelyett javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni."
16. § (1) A Btk. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pénzbüntetés végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évi, a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidő tartamát a bíróság az elkövető személyi körülményeinek, az elkövetett bűncselekmény súlyának, jellegének, indítékának és az elkövetés módjának figyelembevételével években határozza meg, a próbaidő azonban a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet."
(2) A Btk. 70. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) az elkövető a bűncselekményt szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követte el;
c) az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitelét megelőzően szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték és a bűntetés kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig
- szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetében öt év,
szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetében három év még nem telt el, kivéve ha a büntetés végrehajtását felfüggesztették."
17. § (1) A Btk. 72. §-ának (1) bekezdése- helybe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az elkövetőt több határozott ideig tartó szabadságvesztésre vagy több javító-nevelő munkára, illetve határozott ideig tartó szabadságvesztésre és javító-nevelő munkára ítélik, a kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni."
(2) A Btk. 72. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetében az előző ítéletben kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztést, illetőleg javitó-nevelő munkát nem lehet végrehajtani. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt elkövetett bűncselekmény miatt utóbb ítélik szabadságvesztésre vagy javítónevelő munkára. Ezekben az esetekben a büntetések nem foglalhatók összbüntetésbe.
(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a büntetés végrehajtása alatt újabb bűncselekményt követ el és ezért nem ítélik halálra, fegyelmi büntetést kell alkalmazni. Ezen felül a bíróság a feltételes szabadságra bocsátásnak a törvényben meghatározott legkorábbi időpontját legfeljebb öt évvel elhalaszthatja."
18. § A Btk. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"80. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés hatálya:
a) pénzfőbüntetés és javító-nevelő munka esetében az ítélet jogerőre emelkedésének napján;
b) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették, az ítélet jogerőre emelkedésének napján;
c) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették és a bíróság az elítéltet nem részesítette előzetes mentesítésben (81/A. §), a próbaidő leteltének napján;
d) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés esetében a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;
e) szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetében a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év, szándékos bűntett miatt kiszabott egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetében a büntetés kiállását, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a mentesítés hatályát veszti, illetőleg nem áll be, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre az olyan szabadságvesztésre vonatkozó szabályok az irányadók, amelynek végrehajtását nem függesztették fel.
(3) Ha a törvényi mentesítés beállta előtt az elítélt újabb bűncselekményt követ el. a mentesítés csak az újabb bűncselekmény miatt kiszabott büntetésre vonatkozó mentesítéssel együtt következhet be."
19. § (1) A Btk. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztésre elitéltet - kérelemre - mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és attól a naptól számítva, amelyen az elítélt a szabadságvesztést kiállotta, illetőleg amely naptól kezdve annak végrehajthatósága megszűnt
a) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében öt év,
b) öt évet meghaladó, de tizenöt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében tíz év,
c) tizenöt évet meghaladó szabadságvesztés esetében tizenöt év már eltelt."
(2) A Btk. 81. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, a (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik.
(3) A Btk. 81. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a bíróság a mentesítésben részesítettet a mentesítés megadása előtt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéli, a mentesítés - visszamenő hatállyal - hatályát veszti."
20. § A Btk. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
"81/A. § (1) A bíróság az ítéletben előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egy évnél nem hosszabb szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti és az elítélt arra érdemesnek mutatkozik.
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik vagy az elítélt a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el."
21. § A Btk. 82. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha a mentesítés a törvény erejénél fogva az ítélet jogerőre emelkedése napján vagy előzetes bírósági mentesítés folytán áll be, valamint a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől eltiltásra."
22. § A Btk. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Olyan határozott tartamú szabadságvesztések találkozása esetén, amelyek közül legalább kettőt szándékos bűntett miatt szabtak ki, és az elitélt az egyik szándékos bűntett miatti elítélés után követte el a másik szándékos büntettet, a várakozási idő tíz év, ha pedig valamelyik büntetés tizenöt évet meghalad, tizenöt év."
23. § A Btk. 93. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tizenöt év, ha a törvény Különös Részének rendelkezése halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, illetőleg tíz év, ha a törvény Különös Részében meghatározott büntetés tíz évnél súlyosabb, feltéve mindkét esetben, hogy a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltötte. Ha a fiatalkorú a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét még nem töltötte be és a törvény Különös Részének rendelkezése halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év."
24. § A Btk. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fiatalkorú szabadságvesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben - a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában - kell végrehajtani."
25. § A Btk. 97/A. §-ának (2) bekezdésében a büntetésvégrehajtási munkahely elnevezés fogházra változik.
26. § A Btk. 97/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"97/B. § Ha az elítélt a büntetés megkezdésekor huszadik életévét már betöltötte, vagy azt a büntetés végrehajtása alatt tölti be, a bíróság a 38/A-38/E. § alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát."
27. § (1) A Btk. 99. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha az összbüntetés alapjául szolgáló egyik büntetést olyan bűntett miatt szabták ki, amelyre a törvény halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, az összbüntetés - az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint - húsz évi, illetőleg tizenötévi szabadságvesztést nem haladhat meg."
(2) A Btk. 99. §-a (2) és (3) bekezdésének számozása (3) és (4) bekezdésre változik.
28. § A Btk. 102. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"102. § (1) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(2) Ha a fiatalkorút szándékos vétség miatt szabadságvesztésre, illetőleg szándékos bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték és a büntetés végrehajtását nem függesztették fel, a fiatalkorú a büntetés kiállásának, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(3) Ha a fiatalkorú a szándékos bűntett miatt kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztést kiállotta, a biróság kérelemre mentesítésben részesítheti, amennyiben erre érdemes."
29. § A Btk. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A büntető törvénynek a katonákra vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők tényleges állományú tagjain kivül a fegyveres testületek tagjaira is alkalmazni kell. ha ezt külön törvény rendeli."
30. § A Btk. 105. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"105. § Nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év már eltelt."
31. § A Btk. 106. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § Vétség miatt a katonát büntetés helyett fegyelmi fenyítéssel lehet sújtani, ha az eset összes körülményeire figyelemmel a büntetés célja ez úton is elérhető."
32. § A Btk. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a katonára három hónapnál nem hosszabb, illetőleg a hivatásos, valamint a továbbszolgáló állományú katonára egy évnél nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnek katonai fogdában való végrehajtását rendeli el, ha a büntetés célja ez úton is elérhető."
33. § A Btk. 111. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Visszavetésnek csak eggyel alacsonyabb rendfokozatba van helye.
(3) A bíróság a visszavetéssel egyidejűleg meghatározza az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő várakozási időt, egy évtől két évig terjedő időtartamban."
34. § A Btk. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére irányuló összeesküvést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
35. § A Btk. a következő 119/A.-119/C. §-sal egészül ki:
"Szervezkedés
119/A. § (1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének aláásására vagy gyengítésére irányuló szervezkedést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezkedésben részt vesz, vagy azt támogatja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119/B. § Aki szervezkedésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
119/C. § Nem büntethető szervezkedés miatt, aki a szervezkedést, mielőtt az a hatóság tudomására jutott, önként feljelentette."
36. § (1) A Btk. 127 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt, illetőleg
b) visszaesőként követték el;
c) a bűncselekmény - az (1) bekezdés c) pontja esetében - a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak megzavarására vezetett."
(2) A Btk. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E § alkalmazásában visszaeső az is, akit az e Fejezetben meghatározott más bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig öt év még nem telt el."
37. § A Btk. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy összeesküvés, szervezkedés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés
a) elkövetése készül, avagy
B) még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
38. § A Btk. a következő 134/A. §-sal egészül ki:
"Háborús és népellenes bűntettek
134/A. § A háborús és népellenes bűntettekről külön jogszabály [az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet] rendelkezik."
39. § A Btk. 153. §-ának címe helyébe a következő cím lép:
"Hivatali befolyással üzérkedés"
40. § (1) A Btk. 155. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
"d) az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel összefüggően garázdaságot (219. §) is megvalósított."
(2) A Btk. 156. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közforgalmú közlekedési és a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. § alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket."
41. § A Btk. 184. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) összeesküvés, szervezkedés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés bűncselekményével kapcsolatban, vagy"
42. § A Btk. 190. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt bűnszövetségben követték el, vagy
b) a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott."
43. § A Btk. 192.-194. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Légi jármű jogellenes hatalomba kerítése
192. § (1) Aki légi jármű fedélzetén erőszakkal, fenyegetéssel, illetőleg másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a légi jármű felett jogtalanul ellenőrzést szerez, illetve gyakorol, öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha az elkövető a bűncselekménnyel összefüggően másnak, vagy másoknak halálát okozta.
(3) Aki légi jármű jogellenes hatalomba kerítésére irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények
192/A. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés biztonságát üzemi berendezés vagy jármű megrongálásával, közlekedési útvonalon akadály létesítésével, megtévesztő jelzéssel, jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, avagy más módon, illetőleg a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre vonatkozó foglalkozási szabályok megszegésével veszélyezteti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott:
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, három évig. súlyos testi sértés okozása esetén egy évtől öt évig. halál vagy különösen nagy kár okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Ha a bűncselekményt a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedésre vonatkozó foglalkozási szabályok megszegésével követik el, mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben annak kiszabása mellőzhető is - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette.
192/B. § (1) Aki a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti az által, hogy a közutat, annak tartozékát, a közúti jelzést vagy a közúti járművet megrongálja, közlekedési útvonalon akadályt létesít, közúti jelzést megváltoztat, avagy a közúti jármű vezetője ellen erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel a közúti közlekedés biztonságát gondatlanul veszélyezteti, három évig, súlyos testi sértés okozása esetén egy évtől öt évig, halál vagy különösen nagy kár okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben annak kiszabása mellőzhető is - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette.
Közúti veszélyeztetés
193. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. ha a bűncselekmény súlyos testi sértést okozott;
b) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okozott.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltást kell alkalmazni.
Halálos közúti baleset okozása
194. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak halálát okozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető a bűncselekményt járműnek vagy munkagépnek a közúton szeszesitaltól befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el. vagy
b) a bűncselekmény több ember halálát okozta, illetőleg tömeges balesetet okozott.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
Közlekedési vétségek
194/A. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető a bűncselekményt járműnek vagy munkagépnek a közúton szeszesitaltól befolyásolt állapotban történő vezetésével követte eL, vagy
b) a bűncselekmény maradandó testi fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást, avagy tömeges balesetet vagy különösen nagy kárt okozott.
(3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
194/B. § (1) Aki
a) szeszesitaltól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet,
b) vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, vagy közúton gépi meghajtású jármű, illetőleg munkagép vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitaltól befolyásolt állapotban van,
c) - mint a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője - a baleset helyszínén nem áll meg vagy onnan a jogszabályban meghatározott kötelességének teljesítése nélkül azzal a céllal távozik el, hogy magát az eljárás alól kivonja,
d) a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, ha a cselekmény az összes körülményekre - így különösen az elkövetés módjára, a szabályszegés jellegére, az abból származott veszély fokára és az elkövető eddigi közlekedési magatartására - figyelemmel a közlekedési fegyelmet súlyosan sértette,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javítónevelő munkával büntetendő.
(2) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.
194/C. § A 192/A. és a 193.-194/B. §-ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések."
44. § A Btk. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"198. § (1) Aki a hatósági előírások megszegésével vagy kijátszásával káros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, kivisz vagy az ország területén átvisz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben, vagy
d) jelentős mennyiségű, illetőleg értékű kábítószerrel követték el.
(3) Aki kábítószerrel való visszaélésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Azt a kábítószert, amelyre a kábítószerrel való visszaélést elkövették, el kell kobozni. Elkobzásnak helye van akkor is, ha a kábítószer nem az elkövető tulajdona."
45. § A Btk. 225. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Állami szerv, társadalmi szervezet, szövetkezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosított dolgozója, aki az ésszerű gazdálkodás követelményeit súlyosan vagy rendszeresen megszegve számottevő gazdasági hátrányt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
46. § A Btk. a következő 225/A. §-sal egészül ki:
"Felelőtlen eladósodás
225/A. § Aki az állami szerv, a társadalmi szervezet, a szövetkezet vagy az egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket jelentősen meghaladó fedezetlen kötelezettséget vállal, és ezáltal gazdasági hátrányt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
47. § (1) A Btk. 226. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki a népgazdaság illetékes szervét megtéveszti és ezzel számottevő gazdasági hátrányt okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
(2) A Btk. 226. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Aki az (1) bekezdésben említett szerv részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltató dolgozóval szemben emiatt hátrányos intézkedést tesz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő."
48. § A Btk. 227. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"227. § Aki a jogszabályban vagy a jogszabály alapján kiadott rendelkezésben előírt számviteli nyilvántartások vezetését rendszeresen elmulasztja, vagy a gazdasági, a pénzügyi, illetőleg az ár-ellenőrzést egyéb módon meghiúsítani törekszik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
49. § A Btk. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki a hitelrendszerről, a pénzforgalomról, illetve a beruházásokról és a felújításokról szóló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza azáltal, hogy
a) közvetlenül vagy közvetve meg nem engedett hitelt nyújt vagy vesz igénybe, a meghatározott célra nyújtott hitelt, illetőleg a meghatározott beruházás céljára szolgáló eszközöket a céltól eltérően használja fel, beruházást nem az arra rendelt forrásból származó eszközökkel valósít meg, és ezzel a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket számottevően sérti vagy veszélyezteti;
b) a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, a hitel biztosítékainak érvényesítését akadályozza vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését egyéb módon meghiúsítja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
50. § A Btk. a következő 229/A. §-sal egészül ki:
"229/A. § Aki fedezetlen csekket bocsát ki, vagy hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
51. § A Btk. 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"230. § (1) Ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy szövetkezet vezető munkakört betöltő vagy minőségi ellenőrzést végző dolgozója, aki rossz minőségű ipari terméknek vagy olyan mezőgazdasági terménynek, amelyre vonatkozóan a minőségi követelményeket kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, jó minőségű termékként vagy terményként való értékesítése, használatba adása, illetőleg forgalomba hozatala iránt intézkedik, vagy annak értékesítését, használatba adását, illetőleg forgalomba hozatalát, bár ez munkakörénél fogva kötelessége volna, nem akadályozza meg, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanul követi el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javítónevelő munkával, a (2) bekezdés esetében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
52. § A Btk. 231. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"231. § (1) Aki az ipari termékek vagy a mezőgazdasági termények minőségének a megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ennek folytán jelentős mennyiségű vagy értékű ipari terméket vagy mezőgazdasági terményt magasabb minőségi osztályba sorolva értékesítenek, adnak használatba, illetőleg hoznak forgalomba mint azt a kötelező hatályú állami szabvány rendeli, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette."
53. § A Btk. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"232. § (1) Az olyan ipari termék vagy mezőgazdasági termény, amelyre vonatkozóan a minőségi követelményeket kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, abban az esetben rossz minőségű ha e szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.
(2) Ha a külkereskedelmi forgalomban az ipari termék minőségét nem kötelező hatályú állami szabvány alapján állapítják meg, az abban az esetben rossz minőségű, ha a szerződésben írt kikötéseknek nem felel meg, feltéve, hogy emiatt a szerződés teljesítésére egyáltalán nem, vagy csak jelentős gazdasági hátrány okozásával alkalmas.
(3) Az előző bekezdések esetein kívül rossz minőségű az olyan ipari termék, amely rendeltetésszerű céljára nem használható vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent."
54. § A Btk. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"234. § Aki terméket vagy terményt olyan minőségi jellel, szabványjellel vagy más jelzéssel ellátva hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg. vagy nem a valódi, hanem más előállító megjelölésével ellátva hoz forgalomba, illetve a forgalomba hozatal iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
55. § (1) A Btk. 235. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki állami szervnél, szövetkezetnél vagy egyesületnél betöltött munkakörében, illetőleg tisztségében kötelességének megszegéséért előnyt követel, kér vagy fogad el - amennyiben nem hivatalos személy -, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az elkövető visszaeső,
b) a bűncselekmény számottevő gazdasági hátrányt okozott."
(2) A Btk. 235. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személyt, annak vagy reá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel a munkaköréből, illetőleg a tisztségéből folyó kötelességének megszegésére indít vagy erre törekszik, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, önálló intézkedésre jogosított személy, aki munkakörében, illetőleg tisztségében kötelességének teljesítéséért előnyt követel, kér vagy elfogad, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
(3) A Btk. 235. §-a (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik.
56. § A Btk. a következő 235/A. §-sal egészül ki:
"Befolyással üzérkedés
235/A. § (1) Aki azért, hogy a 235. § (1) bekezdésében meghatározott személynél valódi vagy színlelt befolyását érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér, vagy elfogad - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.
(3) A 154. § rendelkezéseit e § esetében is alkalmazni kell."
57. § (1) A Btk. 236. §-ának (2) bekezdése a következő ej ponttal egészül ki:
"e) devizagazdálkodást sértő bűntettel (247. §) vagy vámbűntettel (249. §) összefüggően követték el;"
(2) A Btk. 236. §-a (2) bekezdése e) pontjának megjelölése f) pontra változik.
58. § A Btk. a következő 237/A. §-sal egészül ki:
"Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
237/A. § (1) Az a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, aki külkereskedelmi tevékenységet jogszabályon, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésen alapuló engedély nélkül végez, és ezáltal a külkereskedelem érdekeit sérti vagy veszélyezteti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a népgazdaság érdekeit súlyosan veszélyeztette."
59. § (1) A Btk. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Aki
a) áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat követel, köt ki vagy fogad el, avagy
b) hatósági árhiányában az áru árát úgy vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magában,
három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
(2) A Btk. 238. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (1) bekezdés a) pontja alá esik annak a cselekménye is, aki áruért az áru tényleges minőségénél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat követel, köt ki vagy fogad el."
60. § A Btk. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
61. § A Btk. 248. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti,
b) a hatóság megtévesztésével szerez adómentességet vagy adókedvezményt,"
62. § A Btk. 257. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
"(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a súlyos testi sértéssel összefüggően garázdaságot (219. §) is megvalósítottak,
b) a testi sértés maradandó testi fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást idézett elő."
63. § A Btk. 258. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is."
64. § A Btk. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki csupán a közlekedési szabályok alapján volt segítségnyújtásra köteles."
65. § A Btk. XVI. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
"A vagyon elleni bűncselekmények"
66. § A Btk. 291. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Lopást követ el az is, aki idegen járművet mástól jogtalan használat végett vesz el, vagy jogtalanul elvett ilyen járművet jogtalan használat végett megszerez."
67. § A Btk. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"296. § (1) Aki lopást, sikkasztást, csalást vagy hűtlen kezelést követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva, avagy a megőrzésre szolgáló zárat vagy készüléket feltörve, illetőleg hamis vagy lopott kulccsal felnyitva,
2. másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva,
3. zsebtolvajlás útján,
4. közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalatnak az utasok rendelkezésére álló területén vagy járművén,
5. a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő, avagy közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére,
6. közüzem megbízottjaként vagy ilyen megbízatás színlelésével,
7. önkiszolgáló rendszerű kereskedelmi egységben,
b) a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást vagy a csalást hivatalos személyként, e jelleg felhasználásával, avagy hatósági megbízatás vagy jelleg színlelésével,
c) a hűtlen kezelést idegen vagyonnak hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján történő kezelése során (gyám, gondnok),
d) a lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést
1. visszaesőként,
2. bűnszövetségben.
3. közveszély színhelyén,
e) a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést jelentős érték tekintetében, illetőleg jelentős kárt okozva,
f) a 291. § (2) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségben vagy ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva,
2. csoportosan, illetőleg
3. úgy követték el, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben a járműben kárt okozó rongálást is megvalósítottak, avagy
g) a sikkasztás, a csalás vagy a hűtlen kezelés elkövetésének a megkönnyítése vagy leplezése végett közokirat-hamisítást (220., 221. §) vagy magánokirathamisítást (222. §) is elkövettek.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopás, a sikkasztás, a csalás vagy a hűtlen kezelés esetében, ha
a) a bűncselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben követték el, és az más körülménynél fogva is súlyosabban minősül;
b) az elkövetőt a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés vagy rablás miatt megelőzőleg már két ízben szabadságvesztésre ítélték, és utolsó büntetésének kiállásától vagy végrehajthatóságának megszűnésétől öt év még nem telt el.
(4) A büntetés
a) öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, ha a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva,
b) tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a 291. § (1) bekezdésében meghatározott lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést visszaesőként vagy bűnszövetségben és különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva követték el."
68. § A Btk. 297. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"297. § Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén, aki a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő."
69. § A Btk. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"298. § (1) Akit társadalmi vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és a megbízásból folyó kötelessége megszegésével vagy elhanyagolásával a vagyonban gondatlanul kárt okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő az is, aki más személy vagyonának kezelését hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján végzi (gyám, gondnok), és ennek során kötelessége megszegésével a vagyonban gondatlanul kárt okoz.
(3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen nagy kárt okozott."
70. § A Btk. 299. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást különösen nagy érték tekintetében követték el."
71. § A Btk. 301. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) üzletszerűen,
b) visszaesőként,
c) bűnszövetségben vagy
d) jelentős érték tekintetében követték el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot különösen nagy érték tekintetében követték el, avagy a visszaesőként vagy bűnszövetségben elkövetett orgazdaság más körülménynél fogva is súlyosabban minősül."
72. § A Btk. 302. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt visszaesőként, vagy
b) bűnszövetségben követték el,
c) a bűncselekmény jelentős kárt okozott, vagy
d) elkövetésével összefüggésben garázdaságul (219. §) is megvalósítottak."
"(4) Aki a rongálást a társadalmi tulajdon sérelmére gondatlanul követi el, jelentős kár okozása esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával, különösen nagy kár esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
73. § A Btk. 303. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"Vagyon elleni vétségek
303. § (1) Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy javító-nevelő munka a lopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, az orgazdaság vagy a rongálás elkövetőjének a büntetése, ha az eset összes körülményeire (különösen a kár nagyságára, az elkövető személyi körülményeire, az indítékra és az elkövetés módjára) tekintettel a cselekmény kisebb súlyú, feltéve, hogy a 296., a 301. vagy e 302. §-ban meghatározott valamely minősítő körülmény nem forog fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a lopást, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést vagy a rongálást a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó érték tekintetében, illetőleg a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozva követi el, és a 296. § (2) bekezdésének a)-f) pontjában, illetőleg a 302. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott valamely minősítő körülmény forog fenn.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) a lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a rablás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekményéből származó, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik,
b) tulajdon elleni szabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik és a 301. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt valamely minősítő körülmény forog fenn."
74. § A Btk. 310. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Önbíráskodás (305. §) esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye."
75. § (1) A Btk. 311. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. társadalmi tulajdon az állam, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vagyona, valamint a használatukban, kezelésükben vagy rendelkezésük alatt álló idegen vagyontárgy, ideértve más szocialista ország társadalmi tulajdonát is;"
(2) A Btk. 311. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:
"4. az ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált több szándékos bűncselekmény esetében azt az értéket, amely tekintetében e bűncselekményeket elkövette és azt a kárt, amelyet e bűncselekményekkel okozott a jelentős érték, illetőleg a jelentős kár, valamint a különösen nagy érték, illetőleg a különösen nagy kár megállapítása szempontjából egybe kell foglalni,"
II.
A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló, az 1964. évi 27. számú, illetőleg az 1966. évi 2. és 16. törvényerejű rendelettel, valamint az 1968. évi I. törvénnyel módosított 1962. évi 10. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) az alábbiak szerint módosul:
76. § A Btké. 16. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) egyéb esetekben kijelölt munkahelyen vagy erre a célra létesített munkatelepen végzi."
77. § A Btké. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"Járművezetéstől eltiltás
19/A. § (1) A járművezetéstől eltiltás (Btk. 52/A. §) esetében a bíróság kimondhatja, hogy az eltiltás csak meghatározott fajtájú járműre vonatkozik.
(2) Ha a bíróság olyan személyt tilt el a járművezetéstől, akinek az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában nincs engedélye az eltiltás hatálya alá eső jármű vezetésére, az eltiltott személy az eltiltás időtartama alatt ilyen vezetői engedélyt nem kaphat.
(3) Ha az elkövető vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták, ennek tartamát a bíróság által kimondott eltiltás időtartamába be kell számítani."
78. § A Btké. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép,
"20. § Ha annak feltételei (Btk. 71. § b) pont) fennállnak, a Btk. 70. §-ának (3) bekezdése alapján öt évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtásának az elévülés nem akadálya."
79. § A Btké. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben kell foganatosítani, ha az élet, a testi épség, az egészség vagy a közbiztonság elleni, illetőleg egyébként erőszakos jellegű olyan cselekmény miatt rendelik el, amely a Btk. 21. §-ának (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget kizáró ok hiányában valamely bűntett tényállását valósítaná meg és egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását tenné indokolttá."
80. § A Btké. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
"Az állam felelőssége vagyonelkobzás esetén
27/A. § Az állam az elkobzott vagyon erejéig felel az elítéltnek a vagyonelkobzást kimondó ítélet jogerőre emelkedésekor jogszabály, bírósági (hatósági) határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. A vagyon egy részének, hányadának vagy egyedileg megbatározott vagyontárgyaknak az elkobzása esetén az állam felelőssége csak akkor áll fenn, ha az elítélt vagyonelkobzás alá nem eső vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt."
81. § A Btké. 32. §-ának rendelkezése kiterjed a munkásőrség hivatásos állományú tagjaira is.
82. § A Btké. 36. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Állami szervvel (Btk. 114. §), illetve szövetkezettel munkaviszonyban álló személynek a munkaviszonyával, szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagságával összefüggésben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétsége (Btk. 303. §), továbbá egyéb olyan vétség, amelynek társadalomra veszélyessége csekély, a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, ha a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik, és az elkövető a kár megtérítését vállalta.
(2) A Btk. 303. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott társadalmi tulajdont károsító vétség a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, ha a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik. Ilyen esetben a fegyelmi határozatot az illetékes ügyésznek haladéktalanul meg kell küldeni."
83. § A Btké. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
"39/A. § A Btk.-nak az állam gazdálkodó szerveire, illetőleg a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági társulásokra megfelelően alkalmazni kell."
III.
A szabálysértésekről szóló - módosított -1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv), valamint az egyes szabálysértésekről szóló - módosított - 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosul:
84. § Az Sztv 105. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Aki ötezer forintot meg nem haladó kárt okozó hanyag kezelést követ el háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Nem szabálysértés az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény, ha
a) a lopást, a sikkasztást, a csalást, a rongálást vagy a hűtlen kezelést
1. visszaesőként (Btk. 311. §) vagy
2. bűnszövetségben (Btk. 114. §),
b) a lopást, a sikkasztást, a csalást, vagy a hűtlen kezelést közveszély színhelyén,
c) a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lopást vagy a csalást hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, vagy hatósági megbízatás vagy jelleg színlelésével,
d) a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségbe vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva avagy a megőrzésre szolgáló zárat vagy készüléket feltörve, illetőleg hamis vagy lopott kulccsal felnyitva,
2. másnak a lopás elhárítására képtelen állapotát kihasználva,
3. zsebtolvajlás útján,
4. közforgalmú közlekedési vagy szállítási vállalatnak az utasok rendelkezésére álló területén vagy járművén,
5. a tolvajjal házközösségben vagy közös háztartásban élő vagy közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére,
6. közüzem megbízottjaként vagy ilyen megbízatás színlelésével,
7. önkiszolgáló rendszerű kereskedelmi egységben,
e) a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott lopást
1. helyiségbe vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva,
2. csoportosan,
f) a hűtlen kezelést idegen vagyonnak hatósági megbízás vagy jóváhagyás alapján történő kezelése során (gyám, gondnok) követték el."
85. § Az Sztv a következő 108/A. és 108/B. §-sal egészül ki:
"A népgazdaság szerveinek megtévesztése
108/A. § Aki a népgazdaság illetékes szervét megtéveszti és ezzel nem számottevő gazdasági hátrányt okoz, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A beruházási és a pénzügyi fegyelem megsértése
108/B. § Aki a hitelrendszerről, a pénzforgalomról, illetőleg a beruházásokról és á felújításokról szóló jogszabályokban meghatározott Valamely kötelezettséget vagy tilalmat megszegi vagy kijátssza azáltal, hogy közvetlenül vagy közvetve meg nem engedett hitelt nyújt vagy vesz igénybe, a meghatározott célra nyújtott hitelt, illetőleg a meghatározott beruházás céljára szolgáló eszközöket a céltól eltérően használja fel, beruházást nem arra rendelt forrásból származó eszközökkel valósít meg, és ezzel a beruházások és a pénzgazdálkodás rendjéhez fűződő érdekeket nem számottevően sérti vagy veszélyezteti, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
86. § Az Sztv 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat követel, köt ki vagy fogad el, vagy hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, feltéve, hogy a cselekményt elenyészően csekély mennyiségű vagy értékű árura követte el, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
87. § A R 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Aki az útlevélben meghatározott tartózkodási időn túl tér vissza külföldről, vagy az útlevéllel olyan állam területére lép vagy kísérel meg lépni, ahova utazásának engedélyezését nem kérte, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
88. § A R 43.-49. §-ában a pénzbírság felső határa háromezer forintról ötezer forintra, a R 51. §-ában pedig ezer forintról háromezer forintra, ötszáz forintról ezer forintra, illetőleg kétszáz forintról ötszáz forintra emelkedik.
89. § A R 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A közúti közlekedés rendjének megzavarása
50. § Aki a közúti közlekedés szabályait - a 43.-49. §-ban meghatározott eseteken kívül - megszegi, és ezzel a közúti közlekedés rendjét súlyosan megzavarja, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
90. § A R 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során vagy más gazdasági jellegű szolgáltatás alkalmával hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
IV.
91. § (1) A Btk. Különös Részének azokban a rendelkezéseiben, amelyek a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés legkisebb mértékét hat hónapban határozzák meg. a hat hónap helyébe egy év lép.
(2) A Btk. Különös Részének azokban a rendelkezéseiben, amelyek a halálbüntetés mellett vagylagos büntetésként határozzák meg a szabadságvesztést, a tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés mellé további vagylagos büntetésként kerül az életfogytig tartó szabadságvesztés.
(3) A Btk. 214. §-ának (1) bekezdésében és 215. §-ának (1) bekezdésében a szabadságvesztés felső határa két évről egy évre csökken.
92. § (1) A "bűntett" elnevezés "bűncselekmény"-re változik:
a) a Btk. valamennyi - e törvényerejű rendeletben nem érintett - rendelkezésében, kivéve a 31. § (1) bekezdésének a) és b) pontját, a 97/A. § (1) bekezdésének a) pontját és b) pontjának első fordulatát, valamint a 249. és a 274. § címét;
b) a Btké. valamennyi rendelkezésében;
c) az Sztv 15. §-ának (2) bekezdésében.
(2) A Btk. 288. §-ának címében a "bűntett" szó helyébe a "vétség" szó lép.
(3) Ahol más jogszabály bűntettről rendelkezik, azon bűncselekményt, ahol pedig szigorított börtönről, börtönről, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyről, illetőleg büntetésvégrehajtási munkahelyről rendelkezik, azon - a fiatalkorúak börtöne kivételével - fegyházat, szigorított börtönt, börtönt, illetőleg fogházat kell érteni.
93. § Az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elkövetett cselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt a korábbi jogszabály rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.
94. § (1) A Btk.-nak a jelen törvényerejű rendelettel módosított, illetve kiegészített rendelkezései közül a törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkövetett és a törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt vagy a hatályba lépése után elbírált cselekményre is alkalmazni kell
a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira (Btk. 38/A.-38./E. §),
b) a büntetés elévülésére (Btk. 58. §), valamint
c) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre [Btk. 80.-81/A. §, 83. § (3) és (4) bek., 102. §] vonatkozó rendelkezéseket.
(2) A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt a korábbi jogszabály szerint már bekövetkezett elévülés hatálya érintetlenül marad.
95. § A 94. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben, valamint akkor, ha a jelen törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített Btk. következményt fűz ahhoz, hogy az elkövetőt korábban bűntett vagy vétség miatt ítélték-e el, az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételének alapulvételével a Btk. 2. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt meghatározás szerint kell a cselekményt bűntettnek, illetve vétségnek tekinteni.
96. § (1) Ez a törvényerejű rendelet - a 76. §-sal módosított Btké. 16. §-a b) pontjának második fordulata kivételével - 1972. január 1. napján lép hatályba. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a 76. §-sal módosított Btké. 16. §-a b) pontjának második fordulata hatályba lépésének időpontját megállapítsa.
(2) A törvényerejű rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
- a Btk. 228. §-a, 251. §-a. 295. §-a. 301. §-ának (4) bekezdése és 304. §-a,
- a Btké. 29., 35. és 40. §-a,
- az Sztv. 83. §-a (2) bekezdésének második mondata és 106. §-ának (2) és (3) bekezdése,
- az 1964. évi 27. törvényerejű rendelet,
- az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet 5. §-a, valamint
- az 1966. évi 16. törvényerejű rendelet 38. és 39. §-a.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak, az Sztv-nek és az R-nek a jelen törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített szövegét egységes szerkezetben közzétegye.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára