1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendelet

a nyárfatelepítés céljára alkalmas területek kijelöléséről, valamint a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről

A nyárfatelepítések céljára alkalmas területek számbavételére, kijelölésére, valamint a termelőszövetkezetekben, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) közös használatban levő területein, továbbá az állami gazdaságokban a mezőgazdasági cellulóz-nyárfater-mesztés végrehajtására az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendeljük.

I.

A nyárfatelepítésre alkalmas területek kijelölése

1. § Az erdőtelepítésre és fásításra már kijelölt területeket meg kell vizsgálni és meg kell állapítani, hogy azok közül melyek alkalmasak nyárfatelepítésre és azon belül mezőgazdasági cellulóz-nyárfatenmesztésre (a továbbiakban: nyárfatermesztés). Ezenkívül a nyárfatelepítés és nyárfatermesztés céljára olyan területeket is ki kell jelölni, amelyeken mezőgazdasági termelés gazdaságosan nem folytatható, de nyárfatelepítésre, illetőleg nyárfatermesztésre gazdaságosan felhasználhatók.

2. § (1) Az erdőtelepítésre és fásításra már kijelölt területek közül - amennyiben nyárfatelepítésre, illetőleg nyárfatermesztésre alkalmasak - nyárfatelepítés céljára kell kijelölni

a) az 1961. évi VI. törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtott felülvizsgálat, valamint az 1003/1964. (II. 22.) Korm. határozat alapján előzetesen erdőtelepítésre és fásításra kijelölt, eddig telepítésre nem került,

b) a 2002/1965. (II. 9.) Korm. határozat alapján erdősítésre javasolt,

c) az 1003/1964. (II. 22.) Korm. határozat alapján szőlő- és gyümölcsös telepítésre kijelölt, de telepítésre 10-15 éven belül nem kerülő,

d) a rét- és legelőterületeknek a 8720/1963. F M számú rendelkezés alapján végzett felülvizsgálata során rét- és legelőgazdálkodásra alkalmatlannak (gazdaságosan nem javíthatónak) minősített

területeket.

(2) Az előző bekezdésben megjelölt területeken felül - amennyiben nyárfatelepítésre, illetőleg nyárfatermesztésre alkalmasak - nyárfatelepítés céljára kell számbavenni és kijelölni

a) a mezőgazdasági műveléssel nem, de nyárfatelepítés céljára gazdaságosan hasznosítható szántó, elsősorban gyenge, homoki- és tőzeg,

b) a gazdasági lehetőségek miatt 15-20 év alatt megjavításra nem kerülő, de nyárfatelepítésre gazdaságosan hasznosítható szántó- és egyéb művelési ágú területeket,

c) a csatornák, kisvízfolyások mentét, ha annak fásítása a meder és a part géppel történő karbantartásának munkáit nem akadályozza és egyéb vízügyi érdekeket nem sért,

d) az üzemi és közutak két oldalát, a rét- és legelővédő erdősáv céljára kijelölt, de még be nem telepített,

e) a községek (városok) belterületein - elsősorban a közterületeken - más célra nem hasznosított, mezőgazdasági művelés alá nem vonható

területeket.

3. § (1) A területek kijelölését a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi, útügyi és város- (község) rendezési érdekek gondos mérlegelésével és egybehangolásával kell végezni.

(2) Termelőszövetkezet területét csak a termelőszövetkezet hozzájárulásával lehet nyárfatelepítés, illetőleg nyárfatermesztés céljára kijelölni.

(3) A hullámtérben és az ártéri területeken a nyárfatelepítés céljára felhasználható területek számbavételéről és kijelöléséről később kiadásra kerülő jogszabály intézkedik.

4. § (1) A területek megvizsgálását és számbavételét a termelőszövetkezetekben, az állami, tan-, kísérleti- és célgazdaságokban (a továbbiakban: állami gazdaságok) az 1003/1964. (II. 22.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 21/1964. (Mg É 21.) FM utasítás (a továbbiakban: Ut.) 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) vezetője köteles megszervezni és irányítani. A munkálatokba a területileg illetékes állami erdőgazdaság megbízottját minden esetben be kell vonni.

(2) A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az 1966-75. években nyárfatelepítés és nyárfatermesztés céljára a 2. § szerint kijelölhető területek számbavételét és kijelölését az Ut. 5. § (2)-(5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával legkésőbb 1966. július hó 15. napjáig kell végrehajtani.

5. § (1) Az államhatalmi és államigazgatási szervek, intézetek, intézmények, legeltetési bizottságok, vállalatok, üzemek stb. (a továbbiakban: egyéb szervek) kezelésében (használatában) lévő, nyárfatelepítés céljára a 2. § szerint kijelölhető, az 1966-1975. években a nyárfatelepítés céljára felhasználásra kerülő területek számbavételére -azokban a községekben (városokban), amelyekben nyárfatelepítésre alkalmas és kijelölhető területek vannak - a községi (városi) tanácsoknál szakbizottságot kell létrehozni. A szakbizottság elnöke a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, vagy titkára, tagjai az érdekelt kezelő (használó) szerv, az állami erdőgazdaság, esetenként és szükség szerint a területileg illetékes közúti igazgatóság, vízügyi igazgatóság és építésügyi szakigazgatási szerv képviselője.

(2) A szakbizottság az érdekelt egyéb szervek képviselőinek meghallgatása és szükség szerint helyszíni szemle alapján javaslatot készít, hogy az 1966-75. években mely területeken indokolt nyárfát telepíteni. A szakbizottság a javaslatát 1966. május hó 15. napjáig a járási mezőgazdasági osztályhoz nyújtja be, a javaslatokat a járási mezőgazdasági osztály június hó 15. napjáig a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályához (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) terjeszti fel. A megyei mezőgazdasági osztály a javaslatot felülvizsgálja és - az esetleg szükséges kiigazításokkal - a kijelölési határozat hozatala végett a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. A nyárfatelepítés céljára felhasználható területek számbavételét és kijelölését az egyéb szerveknél is folyamatosan 1966. július hó 15. napjáig kell végrehajtani.

6. § Az 1966-75. években történő nyárfatelepítésre, illetőleg nyárfatermesztésre kijelölt területek megyei összesített adatait 1966. július hó 31. napjáig fel kell terjeszteni a Földművelésügyi Minisztériumhoz.

II.

A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a nyárfatermesztés végrehajtása

7. § A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a nyárfatelepítésre kijelölt, a talajvizsgálat eredményei alapján megállapított jó termőhelyeken - a külön kiadásra kerülő tájékoztatóban foglaltak szerint - mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztést lehet megvalósítani (19. §). A termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztés megvalósításához a termelőszövetkezet közgyűlési határozaton alapuló hozzájárulása szükséges. A telepítés végrehajtására telepítési alapokmányt és telepítési tervet kell készíteni.

8. § A termelőszövetkezetekben a nyárfatermesztés előkészítése a megyénként alakított Műszaki Bizottság és a Szőlő-, Gyümölcs- és Ültetvénytervező Vállalat (a továbbiakban: Ültetvénytervező Vállalat) feladata.

9. § (1) A Műszaki Bizottság általában 4 tagból áll. Elnöke a megyei mezőgazdasági osztály kiküldöttje, tagjai a területileg illetékes állami erdőgazdaság erdőmérnöke, az érintett termelőszövetkezet megbízottja, az Ültetvénytervező Vállalat ültetvényfelügyelője és esetenként az illetékes vízügyi és útügyi igazgatóság képviselője.

(2) A megyén belül annyi Műszaki Bizottságot kell létrehozni, amennyi a szükséges előkészítő munkálatokat a tervévet megelőző december hó 1. napjáig el tudja végezni. A megyében alakított Műszaki Bizottság működése kiterjed a megye területén levő megyei jogú városra is.

(3) A Műszaki Bizottság megalakításáról és a működésükhöz szükséges feltételek (helyiség, gépíró stb.) biztosításáról a megyei mezőgazdasági osztály vezetője köteles gondoskodni.

(4) A Műszaki Bizottság

a) megállapítja, hogy melyek azok a termelőszövetkezetek, amelyek a nyárfatelepítésre kijelölt területeken az 1966-75. években nyárfatermesztést kívánnak végezni;

b) az Ültetvénytervező Vállalat rendelkezésére bocsátja a nyárfatermesztés céljára kijelölt területek adatait;

c) szükség esetén javaslatot tesz a járási mezőgazdasági osztálynak újabb területek kijelölésére, ha azt állapítja meg, hogy a telepítésre kijelölt terület vagy ennek egy része nyárfatermesztés céljára nem alkalmas, vagy nem elegendő.

10. § Az Ültetvénytervező Vállalat

a) a Műszaki Bizottság által közölt adatok alapján - a termelőszövetkezetek kérésére - a nyárfatermesztés céljára kijelölt területekre vonatkozóan talaj vizsgálati szakvéleményt szerez be - teljesítőképességük figyelembevételével - a területileg illetékes állami erdőgazdaság talajvizsgálati laboratóriumától, vagy az Erdészeti Tudományos Intézettől, vagy az OEF 1. számú Erdőrendezőségétől, vagy az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettől;

b) a talajvizsgálati szakvélemény alapján elkészíti a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Főigazgatóság által kialakított irányelvek, illetőleg a mintatelepítési alapokmány szerint az egyes termelőszövetkezetek nyárfatermesztésének telepítési alapokmányát;

c) a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Főigazgatóság szakmai előírásának figyelembevételével elkészíti, vagy a területileg illetékes állami erdőgazdasággal elkészítteti a nyárfatermesztésnek az alapokmányban előírt telepítési tervét;

d) ellenőrzi a nyárfatermesztésre kijelölt területek agrotechnikai előkészítését és a telepítés végrehajtását;

e) a termelőszövetkezet kérésére megrendeli az erdőgazdaságoktól a telepítéshez szükséges, a telepítési tervben megjelölt fajtájú, mennyiségű és minőségű szaporító anyagot;

f) ellenőrzi a telepítést követően a szükséges ápolási munkák elvégzését.

11. § A telepítési alapokmányt és a telepítési tervet a megyei mezőgazdasági osztály hagyja jóvá.

12. § A termelőszövetkezetek nyárfatermesztéséhez szükséges szaporítóanyagot az erdőgazdaságok termelik meg. Amennyiben a szaporítóanyag előállításához a szakmai feltételek biztosítottak, a szaporítóanyagot a termelőszövetkezet saját maga is megtermelheti.

13. § Az Országos Erdészeti Főigazgatóság szakmai előírása alapján és irányítása mellett

- a nyárfatermesztésre kijelölt területek agrotechnikai előkészítését - kellő műszaki felkészültség esetén - maga a termelőszövetkezet, vagy a termelőszövetkezet megbízása alapján az állami erdőgazdaság, az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, illetőleg a mezőgazdasági gépállomás,

- a telepítést elsősorban maga a termelőszövetkezet, vagy a termelőszövetkezet megbízásából az állami erdőgazdaság,

- az ápolási munkákat a telepítés évében a telepítés kivitelezője, a telepítés utáni években pedig a termelőszövetkezet végzi el.

14. § Az állami gazdaságokban az 1966-1975. években a nyárfatermesztés céljára kijelölt területeken a nyárfatelepítések mértékére és ütemére távlati tervet, a jóváhagyott távlati terv alapján pedig telepítési alapokmányt kell készíteni. A távlati tervet és a telepítési alapokmányt a telepítéssel érintett állami gazdaság maga készíti el és azt a területileg illetékes állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője hagyja jóvá. Az alapokmány alapján az egyes években megvalósításra kerülő telepítéseket az éves üzemtervekben kell megtervezni. A telepítés végrehajtását az Állami Gazdaságok Főigazgatója szabályozza.

III.

A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nyárfatermesztésének pénzügyi rendszere

15. § (1) A termelőszövetkezet a nyárfatermesztésre kijelölt terület után a telepítés tervezésével, kivitelezésével (ideértve a kerítés létesítését is) és felügyeletével, valamint az ápolással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére üzemviteli célokra is felhasználható vissza nem térítendő állami hozzájárulást (a továbbiakban: állami hozzájárulás) kap. Az állami hozzájárulást a járási mezőgazdasági és a pénzügyi osztály együttesen engedélyezi. Az engedélyezéssel egyidejűleg a járási pénzügyi osztály telepítésenként a vissza nem térítendő állami hozzájárulásról okiratot állít ki és annak egy-egy példányát a termelőszövetkezetnek és a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Bank) megküldi.

(2) Az állami hozzájárulásról kiállított okirat és a járási pénzügyi osztály évenkénti átutalása alapján a Bank megnyitja az állami hozzájárulási számlát és erről értesíti a termelőszövetkezetet. A Bank a számla terhére csak az engedélyezett és évente átutalt állami hozzájárulás összege erejéig teljesít folyósítást. A Bank a termelőszövetkezet kérésére a számláról fedezetigazolást ad ki.

(3) A nyárfatelepítés befejezése után a termelőszövetkezet - akár maga, akár az erdőgazdaság végezte el a telepítést, vagy az ápolást - az 1. számú mellékletben meghatározott összegű állami hozzájárulást vehet igénybe abban az esetben, ha a telepítést az alapokmány szerint végezték és a tőállomány beállottsága az adott telepítést figyelembevéve a telepítéskor számított véghasználati tőállománynak legalább 90%-át. biztosítja.

(4) Az állami hozzájárulás folyósítása a termelőszövetkezet megbízása alapján a telepítési költségre évenként kétszer, május 31-ig, illetőleg december 31-ig, az ápolási költségekre pedig az év végén történik. Ha a telepítési vagy az ápolási munkákat nem a termelőszövetkezet, hanem az erdőgazdaság vagy más vállalat végzi, a teljesítés ellenértékét a vállalat inkasszó rendszerben szedheti be. A pénzügyi lebonyolításra egyébként a 4/1963. (XI. 10.) PM-FM és az 1/1965. (I. 10.) PM-FM együttes rendeletekkel módosított 2/1962. (XI. 14.) PM-FM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.

16. § (1) A termelőszövetkezet az állami hozzájáruláson felül a betelepített területet figyelembevevő évenként és kat. holdanként az ötödik évtől kilenc éven át a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű állóeszközhitelt vehet igénybe. A hitel mértéke a telepített terület termőhelyi osztályba sorolásitól függ. A termelőszövetkezet az állóeszközhitelt üzemviteli célokra is felhasználhatja. A hitelt a Bank az Ültetvénytervező Vállalat igazolása alapján folyósítja. A hitel a kitermelés éveiben a kitermelt terület arányában, de legkésőbb a telepítést követő 16. évben válik esedékessé.

(2) A termelőszövetkezet a termőhelyi osztálytól függően a véghasználati nettó jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb a telepítés költségét, a véghasználatkor tartalékolni köteles (2. számú melléklet 3-3. rovat.)

17. § (1) Az állami gazdaság a nyárfatermesztésre felhasznált területe után a telepítés tervezésével, kivitelezésével(ideértve a kerítés létesítését is), és felügyeletével, valamint az ápolással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű költségvetési térítést vehet igénybe. A költségvetési térítést az állami gazdaságok megyei igazgatósága engedélyezi. Az igazgatóság az engedélyezéssel egyidejűleg telepítésenként "költségvetési térítési okirat"-ot állít ki és annak egy-egy példányát az állami gazdaságnak és a Bank-nak megküldi.

(2) A költségvetési térítést csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a telepítést a telepítési alapokmány alapján végezték és a tőállomány beállottsága az adott telepítést figyelembevéve a telepítéskor számított véghasználati tőállománynak legalább 90%-át biztosítja.

(3) A költségvetési térítésről kiállított okirat és a termelési igazgatóság évenkénti jóváhagyása alapján a Bank a költségvetési térítési számlát megnyitja és arról az állami gazdaságot értesíti. A Bank a számla terhére csak az engedélyezett és az évente jóváhagyott költségvetési hozzájárulás összege erejéig teljesít folyósítást. A költségvetési hozzájárulás folyósítása az állami gazdaság megbízása alapján mind a telepítési költségek, mind az ápolási költségek tekintetében évenként egyszer az év végén történik.

(4) A költségvetési térítést az állami gazdaság költségmegtérülésként köteles elszámolni. Amennyiben a költségvetési térítés magasabb a tényleges ráfordításnál a különbözetet nyereségként kell elszámolni.

(5) Az állami gazdaság a költségvetési térítésen felül a betelepített területet figyelembevéve, évenként és kat. holdanként az ötödik évtől kilenc éven át a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű hitelt vehet igénybe, melyet a telepítés hozamaként, mint értéknövekedést számol el.

(6) Az állami gazdaság a termőhelyi osztálytól függően a véghasználati nettó jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb a telepítés költségét a véghasználatkor tartalékolni köteles (2. számú melléklet 3-6. rovat).

IV.

Vegyes rendelkezések

18. § (1) A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban nyárfatermesztés céljára felhasználásra kerülő mezőgazdaságilag hasznosítható földeken - a megyei tanács végrehajtó bizottságának kijelölési határozata alapján - a művelési ág változásának engedélyezése nélkül lehet nyárfát telepíteni. A nyárfatermesztés céljára felhasznált ezeket a földeket az állami földnyilvántartásban az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani s ezek a területek nem tartoznak a 37/1963. (XII, 24.) Korm. rendelet 34. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya alá.

(2) A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban elszórtan telepítésre kerülő, valamint az egyéb szervek kezelésében (használatában) levő mezőgazdaságilag hasznosítható földeken végzendő nyárfatelepítések (nem mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztés) esetén a művelési ág változás és a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonás engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. Az ilyen telepítések végrehajtásánál az országfásítást szabályozó rendelkezések szerint kell eljárni.

19. § Nyárfatemiesztést csak a talajvizsgálat eredményeként megállapított nyárfatelepítésre jó termőhelynek minősített területeken szabad végezni. A betelepített területeket a telepítés 5. évében I-X. termőhelyi osztályba kell sorolni. A besorolást a termelőszövetkezetekben az Ültetvénytervező Vállalat az illetékes állami erdőgazdasággal együttesen, az állami gazdaságokban pedig az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője által erre a célra szervezett bizottság végzi. A termőhelyi osztályba sorolás egyéb részletkérdéseit a kiadásra kerülő tájékoztató rendezi.

20. § A termelőszövetkezetek nyárfatermesztésével kapcsolatos mindennemű elszámolás és értékelés az Ültetvénytervező Vállalat igazolása alapján történik.

21. § A nyárfatelepítés, illetőleg a nyárfatermesztés céljára felhasználható területek számbavételével és kijelölésével, a nyárfatermesztési munkálatok irányításával és a szakmai tanácsadással kapcsolatban felmerülő költségeket a végrehajtásban közreműködő szervek maguk viselik.

22. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1965. év őszén elvégzett nyárfatelepítésekre is alkalmazni kell.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

Dr. Garamvölgyi Károly s k.,

pénzügyminiszterhelyettes

1. számú melléklet az 1/1966. (I. 30.) FM-PM számú együttes rendelethez

A mezőgazdasági celluloz-nyárfatermesztés évenkénti költségszükséglete, az évenként, telepítési módonként és kat. holdanként nyújtható vissza nem térítendő állami hozzájárulás, illetőleg költségvetési térítés összege

2. számú melléklet az 1 1966. (I. 30.) FM-PM számú együttes rendelethez.

A mezőgazdasági celluíoz-nyárfatermesztés várható hozama, véghasználatkor az újratelepítés céljára tartalékolandó összeg és az évenként felvehető hitel, illetőleg elszámolható értéknövekedés összege termőhelyi osztályonként és kat. holdanként