2/1962. (XI. 14.) PM-FM együttes rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásáról és az azokkal kapcsolatos bankellenőrzésről

Az 1006/1958. (II. 9.) Korm. számú határozat 1. pontjában és a 6/1961. (III. 7.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a 3004/5/1962. (IX. 10.) Korm. számú határozat végrehajtása pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében az építésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint a 37. §-ban foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra

2. § A termelőszövetkezet pénzforgalmánál, hitelellátásánál és bankellenőrzésénél a 6/1961. (III. 7.) Korm. rendeleten kívül alkalmazni kell -az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a pénzforgalomra, a hitelezésre és a bankellenőrzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A pénzforgalom, a hitelezés és a bankellenőrzés a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) szabályozási körébe utalt részkérdéseit a Bank körleveleiben szabályozza.

3. § (1) A termelőszövetkezet a saját bevételeiből gazdálkodik, ezekből fedezi termelési és beruházási kiadásait, az állam iránti és egyéb fennálló kötelezettségeit, tartalékokat létesít és tagjainak év közben előleget nyújt.

(2) A pénzforgalom és a hitelgazdálkodás ellenőrzése érdekében a jóváhagyott éves termelési terv és pénzügyi terv, valamint az évvégi zárszámadás 1-1 példányát a termelőszövetkezet a Banknak köteles megküldeni.

4. § A termelőszövetkezetnek pénzforgalma lebonyolítására és hitelellátása érdekében a Bankkal alapmegállapodást (bankszámlaszerződés és hitelezési keretszerződés) kell kötnie. Az alapmegállapodást a termelőszövetkezet közgyűlése tárgyalja meg és fogadja el,

II. PÉNZFORGALOM

A termelőszövetkezet bankszámlái és a bankszámlákon kezelt pénzeszközökkel kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A Bank a termelőszövetkezet részére - kérelmére - a következő számlákat vezeti:

a) elszámolási számla,

b) beruházási betétszámla,

c) jószágberuházási betétszámla,

d) előlegszámla,

e) egyéb betétszámlák (szociális, kulturális betétszámla, fedezetigazolási zárolt számla, biztonsági betétszámla stb.),

f) hitelszámla.

(2) A termelőszövetkezet számláin kezelt pénzek felett - az e rendeletben foglaltak szerint - a termelőszövetkezet rendelkezik. Kifizetés csak a megfelelő számláról, az azon levő fedezet mértékéig teljesíthető a 19. §-ban előírt sorrendben.

6. § A termelőszövetkezet üzemviteli bevételeit az elszámolási számlára kell irányítani, illetve befizetni. Az elszámolási számláról teljesíti a termelőszövetkezet - a készpénzzel teljesíthetők kivételével - üzemviteli kiadásait.

7. § (1) A beruházásokra és felújításokra (a továbbiakban: beruházás) tartalékolt, továbbá a 8. §-ban foglalt kivétellel az állóeszközök értékesítéséből befolyó pénzösszegeket a beruházási betétszámlán kell tartani és az ilyen pénzösszegeket a termelőszövetkezet a beruházási betétszámlára köteles irányítani. A beruházási betétszámlán levő összegek csak beruházási célok megvalósítására, vagy állóeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek kiegyenlítésére - ideértve az esedékes állóeszközhitelek kiegyenlítését is - fordíthatók. A Bank a beruházási betétszámláról csak beruházások ellenértékének és beruházási kötelezettségeknek kiegyenlítésére vonatkozó beszedési, átutalási és készpénzkifizetési megbízásokat teljesíthet.

(2) Beruházási célra a termelőszövetkezet csak a beruházási betétszámlán levő pénzösszegből, valamint a szóban forgó beruházás céljára engedélyezett hitelből teljesíthet kifizetéseket. Beruházás ellenértéke az elszámolási számla terhére nem egyenlíthető ki.

8. § (1) A kiselejtezés során értékesített tehenek és kocák ellenértékét jószágberuházási betétszámlán kell tartani és az ilyen pénzösszegeket a termelőszövetkezet erre a számlára köteles irányítani.

(2) A hizlalt állapotban értékesített, kiselejtezett tenyész- és igásállatok befolyt ellenértékéből a beruházási betétszámlára, illetve a jószágberuházási betétszámlára kell befizetni a hízóbaállítás előtti, zárszámadási leltár szerinti (könyv szerinti) értéket. Ez az összeg nem haladhatja meg a hízóállat-értékesítésből származó bevételt.

(3) A termelőszövetkezet kérelmére a zárszámadáskor - a közös állatállomány saját nevelésből történő fejlesztése érdekében - a jószágberuházási betétszámlára befolyt összegből az elszámolási számlára kell átvezetni üzemviteli célú felhasználásra:

a) minden üsző után - akár saját nevelésű, akár vásárolt - az egyéves kor elérésekor üszőnként 1.600,- Ft

a 21 hónapos korig befedeztetett üszők után 1.600,- Ft

az ellés után üszőnként 1.800,- Ft

összeget. Ha az üsző egy évben az előzőkben felsorolt feltételek közül kettőnek megfelel, a kétféle címen járó összeg együttesen is elszámolható. A hitelből vásárolt üszők után a jószágberuházási betétszámláról az előzők szerint üzemviteli célra felhasználható összeget a termelőszövetkezet a vásárlás évében nem veheti igénybe. A termelőszövetkezet a terve szerint előreláthatóan üzemviteli célra felhasználható összeg 60%-a erejéig évközben előleget vehet igénybe, amelyet a jószágberuházási betétszámláról a termelőszövetkezet kérelmére az elszámolási vagy az előlegszámlára lehet átvezetni. Ha az üzemviteli célra felhasználható összegre e jószágberuházási betétszámlán fedezet nincs, - a 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet hitelt igényelni,

b) a kiselejtezett kocák jószágberuházási betétszámlára befolyt ellenértékét, ha a kiselejtezett kocákat pótolták. Hitelből történt vásárlás nem vehető pótlásként a vásárlás évében figyelembe.

(4) A jószágberuházási betétszámla terhére beszedési és átutalási megbízást teljesítem nem lehet A termelőszövetkezet azonban a jószágberuházási betétszámlája terhére a beruházási betétszámlája javára átvezetési megbízást adhat.

9. § (1) A rendszeres pénzbeni előlegfizetés érdekében a termelőszövetkezet a Bankkal megállapodhat, hogy a Bank az elszámolási számlára minden év december hó 15-ig beérkező, a folyó évet illető árbevétel meghatározott részét (a tervezett, illetve a várható készpénzrészesedésnek a tervezett, illetve a várható árbevételhez való arányában) az előlegszámlára vezesse át. Az előlegszámlára átvezethető összeg megállapítása a pénzbevételeknek és a kifizethető előleg összegének alapulvételével történik.

(2) A termelőszövetkezet az előző évvel kapcsolatos bevételeit előlegszámlájára irányíthatja, ha az előző évi esedékes kötelezettségeit - a tagjai követeléseinek, részesedésének kivételével - rendezte.

(3) A termelőszövetkezet a tagoknak a végzett munka arányában a ténylegesen várható részesedés 60%-áig adhat előleget. A járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) és a Bank engedélyezheti, hogy a kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére képes termelőszövetkezet az év utolsó negyedében - esetleg korábbi időpontban is - a várható részesedés 80%-a erejéig adjon előleget.

(4) A Bank a halászati termelőszövetkezet részére előlegszámlát nem vezet. A munkaegységelőleg - az alapszabály előírásainak megfelelően -a napi tényleges halárbevételnek legfeljebb 60%-áig folyósítható a halászati termelőszövetkezet elszámolási számlájáról a 19. §-ban meghatározott fizetési sorrend megtartásával.

10. § A Bank a termelőszövetkezet elszámolási, beruházási, jószágberuházási, előleg- és egyéb betétszámláin fennálló követelése után évi 5% kamatot térít.

Házipénztár és pénzfelvételi betétkönyv

11. § (1) A házipénztárban tartható összeg felső határát a termelőszövetkezet és a Bank az alapmegállapodásban állapítja meg a helyi szükséglethez mérten és a termelőszövetkezet igényének figyelembevételével. A házipénztárból bármely kisebb készpénzkiadás teljesíthető.

(2) A termelőszövetkezet kérelmére a Bank a helyi postahivatalnál pénzfelvételi betétkönyvet (a továbbiakban: betétkönyv) nyit abból a célból, hogy a termelőszövetkezet kisebb pénzszükséglet esetén a helyszínen pénzhez juthasson. A betétkönyvbe készpénzbefizetésnek helye nincs.

Elszámolási módok

12. § A termelőszövetkezet és más gazdálkodó szerv bankszámlái között az elszámolás csak

a) beszedési megbízás - kivéve a fuvardíjbeszedési megbízást -,

b) felvásárlási elszámolási utalvány és

c) átutalási megbízás útján történhet,

Beszedési megbízás

13. § (1) A gazdálkodó szervek a pénzforgalmi szabályok szerint beszedési megbízással érvényesíthető követeléseiket termelőszövetkezettel szemben más elszámolási mód igénybevételével nem érvényesíthetik.

(2) Az 500,- Ft-on aluli követeléseket beszedési megbízással mind a gazdálkodó szerv, mind a termelőszövetkezet csak negyedévenként gyűjtve, abban az esetben érvényesítheti, ha a követelések összege a 100,- Ft-ot eléri. Az ilyen beszedési megbízás teljesítése ellen kifogás emelhető.

(3) Ha a gazdálkodó szervnek tartozását nem átutalással vagy felvásárlási elszámolási utalvánnyal kell megfizetnie, köteles a termelőszövetkezettel közölni azokat az adatokat, amelyek a termelőszövetkezet követelésének érvényesítéséhez szükségesek. Ha a gazdálkodó szerv az árut a minősítés és az ár egyidejű megállapítása mellett a termelőszövetkezettől közvetlenül veszi át, az adatokat az átvételkor köteles közölni. Ha a termelőszövetkezet vasúton, vagy más módon szállítja el az árut a gazdálkodó szerv részére és az áru minősítése ezt követően történik, az adatokat az áru átvételétől számított 48 óra alatt kell közölni a termelőszövetkezettel.

(4) A beszedési megbízás benyújtására a Bank által előírt határidők a termelőszövetkezetre nem kötelezők, de a Bank pénzügyi rendszabályt alkalmazhat, ha a termelőszövetkezet esedékes követelését 30 nap alatt nem érvényesíti.

(5) A beszedési megbízás ellen emelhető kifogásra az általános szabályok azzal az eltéréssel vonatkoznak, hogy a termelőszövetkezet kifogását 10 napos határidőn belül, összeghatárra tekintet nélkül teheti meg. A szabályszerű kifogás benyújtását követően a felek ismételt nyilatkozatának megtételéig a Bank a beszedési megbízás teljesítését függőben tartja, majd - a nyilatkozatoktól függően - a beszedési megbízást teljesíti, illetve a fenntartott és alaptalannak nem tekinthető kifogásnak megfelelő összeg erejéig a megbízás teljesítését megtagadja.

(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit beruházási beszedési megbizás esetében a 14. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

14. § (1) A tervező, a beruházási szállító és a kivitelező (a továbbiakban: kivitelező) a termelőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos követelését a (2)-(5) bekezdésekben előírt módon és határidőben benyújtott beszedési megbízás útján köteles érvényesíteni. Állampolgár részére a beruházás ellenértékének kiegyenlítése a termelőszövetkezet erre vonatkozó megbízása alapján történik.

(2) A kivitelezőnek a beszedési megbízáson fel kell tüntetnie a "Beruházás", építési beruházások ellenértékének beszedése esetén az "Építési beruházás" jelzést.

(3) A beruházási beszedési megbízás alapja a kivitelező által az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében és VI. Fejezetében az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM együttes rendelet 9-11. §-ai-ban, valamint e rendelet 33. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint és előírt határidőkben kiállított elszámolás (számla), amelyet a beszedési megbízáshoz kell mellékelni és egyidejűleg meg kell küldeni a termelőszövetkezetnek is. Az erről szóló igazolást a Bankhoz benyújtott beszedési megbízáshoz ugyancsak mellékelni kell. Építőipari munkák esetén az elszámolást két példányban, rögzített áras építési szerződés esetében három példányban kell a termelőszövetkezetnek megküldeni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a beruházás lebonyolítására a beruházási irodával megbízási szerződést kötött, az állami (tanácsi) építőipari vállalat, építőipari szövetkezet, illetve vízgazdálkodási társulat kivitelező a havi, a negyedéves számla és részszámla két, illetőleg három példányát a beruházási irodának, az utolsó számla, végszámla, illetőleg utolsó részszámla egyik példányát a termelőszövetkezetnek, a további példányait pedig a beruházási irodának tartozik megküldeni.

(4) A termelőszövetkezet a beruházási beszedési megbízás ellen 15 napon belül kifogással élhet. Abban az esetben, ha a beruházási iroda a lebonyolításra megbízást kapott, vállalati, építőipari szövetkezeti, illetve vízgazdálkodási társulati munkák folyamatos elszámolásaira (havi, negyedéves számla, részszámla) vonatkozó kifogásokat a beruházási iroda tartozik megtenni. A végelszámolásra vonatkozóan kifogást csak a termelőszövetkezet tehet. Ha a termelőszövetkezetnek, illetőleg a beruházási irodának építőipari munkák esetén a kivitelező elszámolásával kapcsolatban kifogásai vannak, a kifogásokról ellenszámlát köteles készíteni és azt két példányban a Banknak köteles megküldeni. Az ellenszámlához csatolni kell az ennek megfelelően átjavított kivitelezői elszámolás egy példányát. Az ellenszámla a kifogások figyelembevételével kiállított számla, amely részletesen felsorolja a kifogásolt tételeket a kifogásolás indokának feltüntetésével és magában foglalja az eltérések összegszerű kimunkálását is. Az ellenszámlában fel kell tüntetni a számla azonosításához szükséges adatokat és az eredeti számla elszámolási adatait a kifogásolásnak megfelelően. A Bank az ellenszámla egyik példányát a megbízás teljesítésével, vagy a megbízás teljesítésének megtagadásával egyidejűleg a kivitelezőnek küldi meg. A kifogásolási határidőn túl érkezett kifogást a Bank nem veszi figyelembe, de a kifogásokról az ellenszámla egy példányának csatolásával a kivitelezőt értesíti.

(5) A beruházások ellenértékéről kiállított beszedési megbízást a kivitelezőnek az elszámolások kiállítására a (3) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban megállapított időben kell benyújtani.

(6) Ha a termelőszövetkezet a (4) bekezdésben megjelölt határidőben nem él kifogással, vagy csak az elszámolás egyes tételeit kifogásolja, a beszedési megbízást, illetőleg annak kifogással meg nem támadott részét a Bank teljesíti. Ha a rendelkezésre álló beruházási pénzösszegek a teljesítésre nem elegendőek, vagy ha a beruházó a teljesítés ellen kifogással élt, a megbízás teljesítését - a fedezethiány, illetve részleges kifogás esetében a kifogásolt összeg erejéig - a Bank megtagadja. A Bank megtagadja a termelőszövetkezet, illetőleg a beruházási iroda által kifogásolt összegeken felül azoknak az összegeknek a kifizetését is, amelyeket ellenőrzése alapján fel nem számíthatónak tartott. Ha a teljesítésre pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre, a beszedési megbízást teljesítetlenül a benyújtónak vissza kell küldeni. Részteljesítés esetén a fizetés részbeni megtagadásáról a benyújtót a Bank értesíti.

15. § (1) Azonnali beszedési megbízással a termelőszövetkezettel szemben fennálló követelések közül csak azokat lehet érvényesíteni,

a) amelyeket a termelőszövetkezet írásbeli nyilatkozatával összegszerűen elismert, a kifogás jogáról esetenként lemondott és a megbízás azonnali teljesítéséhez hozzájárult, - kivéve a beruházási követeléseket,

b) amelyek a termelőszövetkezet ellen hozott jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági (közjegyzői) vagy - a (2) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel - az azzal egy tekintet alá eső határozaton, továbbá a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott okiraton alapulnak,

c) a 12/1961. (IV. 14.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében meghatározott vízgazdálkodási társulati követeléseket,

d) a bevallás alapján, vagy jogerős fizetési meghagyással megállapított és a termelőszövetkezet által az előírt határidőben át nem utalt társadalombiztosítási követeléseket.

(2) A jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági (közjegyzői) határozattal egy tekintet alá esnek

a) a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, vagy e minisztériumok felügyelete alatt álló szervezet, vagy a Munkásőrség által, illetőleg honvédelmi vonatkozású ügyben az illetékes szerv által a termelőszövetkezet ellen támasztott követelések tárgyában hozott döntőbizottsági határozatok,

b) az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adókról, valamint a 13. §-a (1) bekezdésében felsorolt adók módjára behajtandó tartozásokról (köztartozások) a hivatkozott rendelet 22. §-a alapján a pénzügyi szervek által kiállított azonnali beszedési megbízások,

c) államigazgatási szerveknek a hatáskörükbe utalt ügyekben hozott, a termelőszövetkezetet pénzfizetésre kötelező jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatai,

d) a 4/1961. (I. 22.) Korm. rendelet 1. §-a és 4. §-ának (1) bekezdése alapján a Bank által hozott határozat. Ezt a határozatot a Bank hivatalból hajtja végre.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben a végrehajtás elrendelésére illetékes államigazgatási szerv hívja fel a Bankot a pénzkövetelés kiutalására.

(4) Az általános pénzforgalmi szabályok szerint azonnali beszedési megbízással érvényesíthető, de az (1) bekezdésben fel nem sorolt, termelőszövetkezettel szemben fennálló követelést határidős beszedési megbízással kell érvényesíteni.

Átutalási megbízás

16. § (1) A termelőszövetkezetnek más gazdálkodó szervvel szemben fennálló olyan tartozását, amelyet beszedési megbízással nem lehet kiegyenlíteni, átutalási megbízás útján kell megfizetnie.

(2) Gazdálkodó szerv a termelőszövetkezettel szemben fennálló tartozását megállapodás alapján, abban az esetben pedig, ha jogszabály, vagy a Bank rendelkezése az elszámolás más módját nem teszi lehetővé, megállapodás nélkül is átutalással teljesítheti.

(3) Ha a gazdálkodó szerv a megállapodás szerinti átutalási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a termelőszövetkezet követelését határidős beszedési megbízással érvényesítheti.

Készpénzfizetés

17. § (1) Termelőszövetkezet és gazdálkodó szerv között készpénzfizetés az általános szabályok szerint 1000 Ft értékhatárig történhet. A Bank által meghatározott körben a termelőszövetkezet 1000 Ft-ot meghaladó készpénzfizetést is teljesíthet.

(2) A termelőszövetkezet tagjainak és más állampolgároknak összeghatárra tekintet nélkül készpénzben teljesíthet kifizetést.

Előzetes fedezetigazolás

18. § (1) Gazdálkodó szerv csak előzetes fedezetigazolás esetén teljesíthet szállítást vagy szolgáltatást annak a termelőszövetkezetnek, amely a fedezetigazolás kérése előtti egy éven belül fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget.

Előzetes fedezetigazolás szükséges abban az esetben, ha jogszabály a tervezési vagy az építési szerződés megkötésének előfeltételéül előírja a pénzügyi fedezet igazolását.

(2) Előzetes fedezetigazolás szüksége esetében a gazdálkodó szerv köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy szállítást vagy szolgáltatást csak akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet a megrendelés vagy a szerződés megkötése alkalmával a Bank által kiállított megfelelő összegű fedezetigazolást ad. Az előzetes fedezetigazolást a Bank a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezésére állítja ki. 500,- Ft összegen aluli fedezetigazolást a Bank nem ad.

Tartozások kiegyenlítésének sorrendje

19. § (1) A Bank a termelőszövetkezet rendelkezéseit és az ellene benyújtott beszedési megbízásokat fedezet esetén a beérkezés sorrendjében teljesíti.

(2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási számláján nincs elegendő fedezet a termelőszövetkezet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnali beszedési megbízásoknak vagy végrehajtói, illetőleg államigazgatási felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló, az 1961. évi 9. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. Figyelembe véve a termelőszövetkezettel szemben gyakorlatilag rendszerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő:

a) a gyermektartási díj és a szüléssel kapcsolatos költség,

b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

c) munkaviszonyon alapuló követelések,

d) nyugdíjjárulékok,

e) pénzbüntetés, pénzbírság,

f) nyugdíjjárulékon kívüli köztartozások,

g) az állammal, állami szervvel (vállalattal) és társadalmi szervezettel szemben fennálló kártérítés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, közszolgáltatások díja, illetőleg vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás,

h) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal - kivéve, ha a Bank az 1956. évi 8. sz. törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében megjelölt törvényes zálogjoga alapján elégíti ki követelését -, továbbá társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások,

i) a termelőszövetkezet tagjával szemben - az a)-b) pontok hatálya alá esők kivételével - fennálló tartozások.

(3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend figyelembevételével kell a sorban álló követelések kielégítésére fordítani, amíg azok teljes kielégítése megtörténik.

III. HITELEZÉS

Általános szabályok

20. § (1) A termelőszövetkezet részére hitel a termelés - különösen az árutermelés - elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Elmaradt jövedelem pótlására hitel nem folyósítható.

(2) Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabályszerűen működik, pénzét nem bankszámláján tartja, szakképzett főkönyvelőt és könyvelőket nem foglalkoztat, könyvelése nem felel meg az előírásoknak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas. A termelőszövetkezet köteles negyedévenként - a negyedévet követő hónap 20. napjáig - a Bank részére főkönyvi kivonatot küldeni.

(3) Ha a termelőszövetkezet gazdálkodásának szakszerű vezetése nincs biztosítva, a hitelezés előfeltételeként meg lehet kívánni, hogy a termelőszövetkezet agráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgazdászt, továbbá - szükség szerint - kertészeti és szőlészeti szakembert állandó jelleggel foglalkoztasson.

(4) A termelési és a pénzügyi terv alapján a termelőszövetkezetnek a Bank előírásai szerint negyedévenként hiteltervet kell készítenie.

(5) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési határozat alapján kérhet. A közgyűlés felhatalmazhatja a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében a terv szerinti kiadásokra - sürgős esetben a közgyűlés utólagos jóváhagyásával - hitelt vehessen fel.

(6) A Banknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv, pénzügyi terv és negyedéves hitelterv benyújtásához kell kötnie. A hitelmegállapodásban ki kell kötni, hogy a Bank a hitel folyósítását abban az esetben is megtagadhatja, ha a folyósítási időpontban megállapítható, hogy a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor - az összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett - nem lesz képes visszafizetni.

(7) A Bank a termelőszövetkezet esedékessé vált hitel-, kamat- és költségtartozását az elszámolási számláról - a termelőszövetkezet külön rendelkezése nélkül - az esedékesség napján kiegyenlíti. A kamat elszámolása minden év november 30-án történik. A lejárt hitelek után a kamat évi 5%-ra emelkedik.

Forgóeszköz-hitelek

21. § (1) A termelőszövetkezet saját eszközeinek kiegészítése céljából a termelésével kapcsolatban felmerült költségeire - ideértve a tagok részére kifizethető készpénzelőleget is - a Banktól fedezet mellett rövidlejáratú forgóeszköz-hitelt kaphat, A hitel igénybevételének előfeltétele, hogy a termelőszövetkezet termelési (növénytermelési, állatnevelési és hizlalási) és terményértékesítési szerződést (a továbbiakban: szerződés) kössön. A termelőszövetkezet a szerződés alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 60%-áig kaphat hitelt. A gazdálkodó szerv a termelőszövetkezet részére a vele kötött szerződés alapján természetbeni és pénzbeni előleget nem nyújthat.

(2) A szerződés alapján a hitelt a szerződéskötés évében is csak annak az évnek az üzemviteli kiadásaira lehet folyósítani, amely évben a szerződés teljesítése történik. Ez alól kivételt a zárszámadási utasításban szabályozott feltételek mellett lehet tenni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a Banknak - az általa megszabott határidőn belül - be kell mutatni.

(4) A hitel összegét a szükséglet kielégítésére beszerzett termékek tényleges beszerzési ára - legfeljebb azonban a hatóságilag megállapított legmagasabb ár - alapján kell megállapítani.

(5) A termelőszövetkezet forgóeszköz-hitelt legfeljebb évvégi lejárattal - a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek mellett - engedélyezett beruházás céljára az árbevételből megtervezett, de az év folyamán később rendelkezésre álló saját erő megelőlegezésére is igényelhet.

(6) Ha a termelőszövetkezet a természetbeni és készpénzrészesedésnek a 9. § (3) bekezdésében megjelölt mértéken felül oszt ki bármilyen címen előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik - kivéve a tervezett mértékig kiadott kenyérgabonát -, a Bank forgóeszköz-hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a termelőszövetkezet esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja.

(7) A Bank a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket megkülönböztetett hitelezésbe vonhatja. A megkülönböztetett hitelezés feltételeit a Bank állapítja meg az érdekelt szervekkel egyetértésben.

22. § (1) A rövidlejáratú forgóeszköz-hitelt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egy évnél hoszszabb időtartamra nem lehet folyósítani. Ha az esedékessé vált hitel visszafizetésére lekötött bevétel későbbi időpontban folyik be, indokolt esetben a hitel lejárata ennek megfelelően módosítható. Részszállítások esetén a hitel lejáratát az egyes bevételek időpontjaihoz igazodóan kell megállapítani.

(2) A rövidlejáratú forgóeszköz-hiteleket a folyósítás évében vissza kell fizetni.

(3) A következő évi termeléshez szükséges és saját eszközökből nem fedezhető ráfordításokra igénybe vett hitelt a termelőszövetkezetnek legkésőbb a következő év végéig kell visszafizetnie. Év végén - a zárszámadás időpontjában - a termelésre tartalékolt eszközök és a befejezetlen termelés értéke szolgál a következő év termelése érdekében igénybe vett hitelek fedezetéül.

23. § A termelőszövetkezet a rövidlejáratú forgóeszköz-hitelek után az esedékesség napjáig évi 3%-os kamatot fizet.

24. § A termelőszövetkezet középlejáratú forgóeszközhitelt kaphat évelőnövények vetőmagjának vásárlására, a földrendezés során átvett vetésterület mezei leltárába felvett évelőnövények ellenértékének kiegyenlítésére. A nagyobb mértékben gépesített termelőszövetkezet részére tartalék-alkatrészek, javítóműhelyi szerszámok és a jogszabály szerint egy éven túl elhasználódó munkaruhák egyszeri beszerzésére is engedélyezhető középlejáratú forgóeszköz-hitel.

25. § A középlejáratú forgóeszköz-hitelt a kölcsönszerződésben megállapított törlesztőrészletekben 2-4 év alatt kell visszafizetni. Az évi törlesztőrészlet legkésőbb minden év december 15-én esedékes.

26. § A középlejáratú forgóeszköz-hitelek után a termelőszövetkezet az esedékességig évi 1%-os kamatot fizet.

Beruházások. Állóeszköz-hitelek

27. § (1) A beruházásokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a járási mezőgazdasági osztály a Bankkal egyetértésben engedélyezi a beruházás szükségességének és gazdaságosságának vizsgálata alapján. A beruházásnak a Bankkal egyetértésben való engedélyezése azt is jelenti, hogy a Bank a beruházás megvalósításához szükséges hitelt az előfeltételek teljesítése esetén engedélyezi.

(2) A beruházások engedélyezési okmánya:

- a termelési terv előzetes felülvizsgálatakor engedélyezett beruházásoknál a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által aláírt létesítményjegyzék,

- a termelési terv és pénzügyi terv végleges felülvizsgálatakor (megerősítésekor) engedélyezett beruházásoknál a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által aláírt termelési terv és pénzügyi terv,

- a termelési terv és pénzügyi terv elkészítése előtt vagy után esetenként engedélyezett beruházásoknál pedig a járási mezőgazdasági osztály és a Bank által felvett jegyzőkönyv.

(3) A Bank állóeszköz-hitelt csak olyan beruházásra engedélyezhet, amelynek engedélyezési okmányát a Bankhoz benyújtották.

(4) Az ötmillió forint teljes bekerülési értéket meghaladó beruházást a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) felügyeletét gyakorló elnökhelyettes engedélyezi a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya, pénzügyi osztálya és tervosztálya, valamint a Bank képviselőiből alakult bizottság javaslata alapján. Öntözőtelep, halastó és víztároló építési beruházásnál a bizottság tagja az illetékes vízügyi igazgatóság képviselője is. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait a földművelésügyi miniszter állapítja meg a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

(5) Olyan beruházásokat, amelyekhez hitel, központilag biztosítandó anyag és kivitelező szükséges, csak a megadott keretek erejéig lehet engedélyezni.

A beruházások pénzügyi fedezete

28. § (1) A termelőszövetkezet beruházásait elsősorban természetben és pénzben rendelkezésre álló, beruházási célra felhasználható saját eszközeiből valósítja meg. A termelőszövetkezetnek saját eszközeit elsősorban a beruházási kereteken belül engedélyezett beruházásaihoz kell adnia.

(2) Ha a termelőszövetkezet beruházásainak megvalósításához elegendő saját eszközzel nem rendelkezik, a saját eszközök kiegészítésére a következők szerint állóeszköz hitelt igényelhet:

a) a tervhitelkeretek terhére

- új gazdasági épületek, építmények vízrendezési létesítmények építésére, öntözőtelepek mind vállalati, mind házi kivitelezésben való létesítésére, ideértve az öntözőberendezéseket is, próbakutak építésére, szivattyúzás nélkül működő, legalább 20 kh területű és szivattyúzással működő, legalább 40 kh területű halastó építésére, víztároló, kút, üzemen belüli vízvezeték, siló és üzemen belüli köves utak építésére és az előbbiek korszerűsítésére, bővítésére;

- készenléti lakóházak és lakások (elnök, mezőgazdász, vezető könyvelő, állatorvos, gépészmérnök, építészmérnök, technikus, állatgondozó részére) építésére;

- új épületek létesítéséhez bontási anyag nyerése céljából épületek és használt építési anyag vásárlására;

- az épületek belső villamosítására;

- a beruházások program-készítési, tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire;

- új gépek (traktorok, tehergépkocsik, pótkocsik, növényvédő, állattenyésztési, takarmányozási gépek, mezőgazdasági munkagépek, irodagépek stb.) vásárlására;

- termelési és irodai berendezések és felszerelések beszerzésére;

- szőlő- és gyümölcsös telepítésekre legfeljebb az e rendelet mellékletében meghatározott költségnormatívák erejéig, a telepítések összes költségeire (tereprendezés, gépi és kézi földmunka-, zöld-, szerves- és műtrágyázás, ültetési anyag, szállítás, telepítési munka, támberendezés, termőrefordulásig felmerülő fenntartási költségek stb.), a 120 cm-nél nem magasabb törzsű gyümölcsfaállománnyal rendelkező törpegyümölcsösök bekerítésére, rendszertelenül telepített gyümölcsösök felújítására, szőlőanyatelepek létesítésére, komló-és spárgatelepítésre legfeljebb az e rendelet mellékletében meghatározott költségnormatívák erejéig, erdősítésre, fásításra, digózással végzett talajjavításra és a mély termőréteget kialakító homoktalaj javításra,

b) a pénzügyi hitelkeretek terhére:

- a tehén-, üsző- és kocaállománynak saját nevelésből történő pótlása és növelése után;

- a tenyész- és igás-, valamint a továbbtartásra szolgáló növendék állatállomány saját erőből történt értéknövekedése után;

- tenyész- és igásállatok, baromfi tenyészanyag (napos, előnevelt és kifejlett), hal, halivadék, méhcsalád és méhészeti eszközök vásárlására;

- melegágyi ablakkeretek, fóliák és szénaszárító állványok beszerzésére;

- használt gépek, felszerelések, továbbra is rendeltetésszerűen hasznosítható épületek vásárlására;

- épületek és gépek felújítására;

- földrendezési kártalanítási térítési összegek kifizetésére;

- savanyú és szikes talajoknak vegyi anyagok elterítésével és bemunkálásával, valamint mélyforgatással végzett javítására, altalaj-lazításra, mésztrágyázásra, talajvédelmi, vízrendezési, alagcsövezési és vakonddrénezési munkálatok, valamint rét- és legelő-telepítés, újratelepítés és javítás költségeire, beleértve a talajjavításhoz, talajvédelemhez, valamint a rét- és legelőtelepítéshez, újratelepítéshez és javításhoz szükséges vetőmag, szerves- és műtrágya beszerzésének költségeit is;

- bevitt állat, gazdasági gép és felszerelés, bevitt épületek után járó térítés, valamint bevitt és még termőre nem fordult szőlő és gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetésére.

(3) A bevitt vagyontárgyak után járó térítés hitelből úgy fizethető ki, hogy a bevitt koca értéke egy év alatt, a bevitt tehén, előhasi üsző értéke két év alatt, az összes többi vagyontárgy (egyéb állat, felszerelés, épület, szőlő-gyümölcsös) értéke 4 év alatt egyenlő részletekben kerüljön kiegyenlítésre. Hitel bármely részlet kifizetésére igényelhető.

(4) Ha az újonnan belépő tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez - földterületük arányában - pénzben járulnak hozzá (kh-anként legalább 200,- Ft összegben), a bevitt vagyontárgyak ellenértékét a tag részére levonás nélkül kell az előzők szerinti részletekben kifizetni. Az ellenérték kifizetésére a termelőszövetkezet elsősorban a tagok által pénzben befizetett hozzájárulásokat használhatja fel, szükség esetén hitelt igényelhet.

(5) A Bank a (2)-(4) bekezdésben felsoroltakon kívül más termelési célú beruházás költségeire is engedélyezhet hitelt.

29. § (1) A termelőszövetkezet részére építési beruházás megvalósítása céljából hitel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak abban az esetben nyújtható, ha az építkezés típusterv, illetve a Földművelésügyi Minisztérium vagy a megyei mezőgazdasági osztály által a 9/1960. (Mg É 10.) FM együttes utasítás 1-3. pontjai szerint jóváhagyott ajánlott tervek alapján valósul meg. Hitel csak abban az esetben engedélyezhető, ha a típus- vagy az ajánlott tervek helyszínre alkalmazását állami (tanácsi) tervező szerv, egyszerűbb szerkezetű építmények helyszínre alkalmazását beruházási iroda, vagy a termelőszövetkezetnek a 3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező tagja, 100 000 Ft kiviteli értékhatárt meg nem haladó építkezések esetében az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervező szövetkezet, vagy magántervező végzi.

(2) Ha a termelőszövetkezet által megvalósítandó építkezéshez típus- vagy ajánlott tervek nem állnak rendelkezésre, egyedi tervek alapján kivitelezendő építkezésekre is lehet hitelt nyújtani. Kivételesen hitel nyújtható a típus-, illetve ajánlott tervektől eltérő egyedi terv alapján kivitelezésre kerülő építkezésekre is - különösen egyszerű épületek céljára -, ha egy egységre (férőhely, vagon stb.) számítva, az építkezés nem igényel nagyobb költséget, nagyobb mennyiségű vagy eltérő központi kiutalású építési anyagot, mint az azonos rendeltetést kielégítő és azonos szerkezeti jellegű típus-, illetve ajánlott terv szerint létesíthető épület. Az erre vonatkozó számításokat a hiteligényléshez kell mellékelni. Az egyedi terv alkalmazását a számítások ellenőrzése alapján a megyei mezőgazdasági osztálynak kell javasolnia. Egyedi terv alapján történő építkezésre hitel akkor engedélyezhető, ha az egyedi tervet állami (tanácsi) tervező szerv, vagy egyszerű szerkezetű építmények esetén a beruházási iroda, vagy a termelőszövetkezetnek a 3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező tagja készíti. A 100 000 forint kiviteli értékhatárt meg nem haladó egyedi terv alapján megvalósuló építkezésekre akkor is lehet hitelt engedélyezni, ha a tervet az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervező szövetkezet, vagy az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett és a 3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott képesítéssel rendelkező magántervező készítette.

(3) A tervezési szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a termelőszövetkezet a Bank nyilatkozatával igazolja, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Magántervező díjazására hitel nem engedélyezhető.

(4) Csőkútból üzemelő öntözőtelepek építésére - próbakút fúrásának kivételével - hitel csak akkor engedélyezhető, ha az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (a továbbiakban: OMMI) igazolja, hogy a víz minősége öntözésre alkalmas és az ideiglenes vízjogi engedélyt az illetékes vízügyi igazgatóság megadta.

(5) Hitel csak telepítési engedély és telepítési alapokmány [30. § (5) bek.] szerint létesítendő szőlő, illetve gyümölcsös telepítésre és csak akkor engedélyezhető, ha a telepítés nagyüzemi rendszerben, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott fajtákkal és az egyéb jogszabályi rendelkezések megtartásával történik.

(6) A beruházások előkészítése és az anyagszállítások megkezdése érdekében a termelési terv előzetes felülvizsgálatakor engedélyezett beruházásoknál a tervezési munkálatokat már az előző évben el lehet végezni, illetve a beruházásokat meg lehet kezdeni. Így meg lehet kezdeni a szőlő-és gyümölcsös telepítések őszi forgatási, talajegyengetési és tereprendezési munkáit is. Az engedélyezett beruházások egy részére a beruházások megkezdése érdekében a Bank már az előző évben hitelt engedélyezhet és folyósíthat a következő évi keretek terhére.

Állóeszköz-hitelek igénylése és engedélyezése

30. § (1) A termelőszövetkezet hiteligénylésének magában kell foglalnia külön-külön az egyes beruházások teljes tervezett (előirányzott) bekerülési értékét és ezen belül a szükséges hitel összegét.

(2) Az építési beruházások hiteligényléséhez a termelőszövetkezetnek mellékelnie kell:

a) a helyszínre alkalmazott részletes költségvetést, az erre vonatkozó fuvarozási árvetést, a helyszíni bejárási jegyzőkönyvet, az egységárgyűjteménybe fel nem vett tételek árelemzését és a költségvetésnek anyag- és költségkivonatát;

b) egyedi terv esetében nemcsak az a) pontban felsorolt okmányokát, hanem a teljes tervdokumentációt (kiviteli rajzokat) is; típus- vagy ajánlott terv esetén a kiviteli rajzok csatolása helyett csak a terv számát és az épületek befogadó képességét (férőhely, vagon stb.) kell megjelölni a hiteligénylésben;

c) műszakilag igényesebb nagyobb épületek (tehénistállók) építése esetén, ha majorhely kijelölése szükséges, az erre vonatkozó határozatot és tervet;

d) a házilagos építkezésekre igényelt hitel esetén az a) pontban foglaltak helyett a hiteligényléshez az építkezés összes költségeit költségnemenként (tervezési, anyag-, fuvar-, munka- és általános költség) tartalmazó költségösszeállítást, egyes részmunkák vállalatbaadása esetén azok költségvetését kell mellékelni.

(3) Bármely rendszerű öntözőtelep, halastó és víztároló építése esetén a hiteligényléshez mellékelni kell az OMMI szakvéleményét, az ideiglenes vízjogi engedélyt és a teljes tervdokumentációt (kiviteli rajzok, költségvetés stb.). Permetező (esőztető rendszerű) öntözőtelepek létesítése esetén, ha az üzemeléshez építési munka nem szükséges, a kiviteli rajzok, költségvetés és ideiglenes vízjogi engedély helyett csak egyszerű költségösszeállítást és a vízügyi igazgatóságnak az öntözővíz biztosítására vonatkozó nyilatkozatát kell mellékelni. Ha építési munka szükséges, az erre vonatkozó teljes tervdokumentációt kell benyújtani. Öntözőtelep korszerűsítése és bővítése esetén OMMI szakvélemény nem szükséges.

(4) Vízrendezési beruházások esetén - kivéve a felújításokat - a hiteligényléshez mellékelni kell az ideiglenes vízjogi engedélyt és a teljes tervdokumentációt. Felújítás esetén csak egyszerű költségösszeállítást kell a hiteligényléshez mellékelni.

(5) Szőlő- és gyümölcsös telepítése esetén a teljes telepítés összes költségeit - beleértve a termőrefordulásig felmerülő költségeket is - éves ütemezésben tartalmazó telepítési alapokmányt kell a hiteligényléshez mellékelni. A termőrefordulásig felmerülő költségekre vonatkozó hiteligényléshez a költségösszeállítást az e rendelet mellékletében meghatározott költségnormatívák szerinti részletezésben és évjáratonként elkülönítve kell elkészíteni.

(6) Talajjavítási és talajvédelmi beruházásoknál a hiteligényléshez mellékelni kell a kivitelezési tervdokumentációt (talajvizsgálati adatokat, OMMI szakvéleményt, kiviteli rajzot, szállítási alapfeltételeket stb.). Rét- és legelő telepítési, újratelepítési és javítási beruházásoknál költségöszszeállítást kell a hiteligényléshez mellékelni.

(7) A Bank a (2)-(6) bekezdésekben előírt okmányoknak a hiteligényléshez való mellékelésétől eltekinthet, de szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől egyéb adatokat és okmányokat - így például gazdaságossági számítást - is kérhet.

31. § (1) A hiteligénylés elbírálásakor a Bank a beruházás gazdaságosságának szempontjából vizsgálja a kivitelezés költségeit. Indokolatlanul költséges beruházást hitellel támogatni nem lehet.

(2) A termelőszövetkezetnek saját pénzeszközeit a hiteligénylés időpontjára biztosítania kell.

(3) A hitel összegét a hiteligénylés elbírálásakor a Bank állapítja meg. Több éven át megvalósuló beruházásoknál a teljes beruházás összes költségeihez előreláthatóan szükséges hitelt a Bank mint hitelkeret-lehetőséget engedélyezi. Ezen belül a beruházás éves ütemezésének megfelelően évenként szükséges hitel összegét a Bank évenként külön állapítja meg az éves költségösszeállítás alapján. A Bank a kivitelezők elfogadott szerződésének erejéig a túlteljesítés ellenértékét is folyósítja.

32. § (1) A termelőszövetkezet által beruházásaihoz természetben adott saját eszközök értéke erejéig a Bank - a termelőszövetkezet gazdasági helyzete által indokolt mértékben - üzemviteli célra is felhasználható állóeszköz-hitelt engedélyezhet a következők szerint:

a) házi építkezéseknél a saját és közös építőbrigádok javadalmazására, valamint a termelőszövetkezet saját fuvareszközeivel és tagjaival végzett szállítás és rakodás értékére a földművelésügyi miniszter által kiadott külön rendelkezésben megállapított költségtényezők alapján készített költségvetés szerinti összeg erejéig;

b) az építkezéshez felhasznált saját előállítású építési anyagok gyártásához szükséges alapanyagok (szénpor, vashuzal stb.) vételára, valamint a készítésükhöz (nádkitermelés, téglaverés és égetés, erdőkitermelés) szükséges munkának és szállításnak a földművelésügyi miniszter által meghatározott költségtényezők szerinti értéke erejéig;

c) állami építőipari vállalatok és kisipari szövetkezetek által kivitelezett építkezésekhez a termelőszövetkezet részéről adott saját építőanyag, saját fuvareszköz és rakodás, valamint a saját munkaerő értékének erejéig; a saját építőanyag és a saját fuvar értékét (fuvarozási és rakodási költség) a költségvetés szerinti áron a termelőszövetkezeti tagok munkájának értékét az Építőipari Költségszámítási Normák általános előírásaiban felsorolt bértáblázatok szociális teher címén 50%-kal növelt bértételei alapján kell előirányozni;

d) öntözőtelep, víztároló és halastó építésénél, valamint vízrendezési munkáknál a termelőszövetkezet részéről adott saját építőanyag, saját fuvar és rakodás, valamint a saját kézi és gépi munka értékére, vállalati kivitelezés esetén a c) pontban foglaltak szerint megállapított összeg erejéig, házi és vízgazdálkodási társulat által végzett kivitelezés esetén a közületi áron készített költségvetés 75%-a erejéig;

e) a szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítésénél legfeljebb az e rendelet mellékletében meghatározott költségnormatívák erejéig;

f) talajjavításnál, talajvédelmi beruházásnál, rét- és legelőtelepítésnél, újratelepítésnél és javításnál, vízrendezésnél legfeljebb a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott költségtényezők alapján készített költségösszeállítás szerinti érték erejéig;

g) a Bank az a)-f) pontokban felsoroltakon kívül is engedélyezhet hitelt a termelőszövetkezet által beruházásaihoz természetben adott saját eszközök értékére.

(2) A tehénállomány pótlása és növelése érdekében, ha a termelőszövetkezet jószágberuházási betétszámlájáról üzemviteli célokra felhasználható összegre a jószágberuházási betétszámlán fedezet nincs, vagy a rendelkezésre álló összeg az elszámolás időpontjában nem lenne elegendő, az üzemviteli célra felhasználható összeg erejéig, illetve a különbözetre a termelőszövetkezet állóeszközhitelt igényelhet. A hitelt a termelőszövetkezet kívánsága szerint üzemviteli, vagy beruházási célra lehet felhasználni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a jószágberuházási betétszámlájáról a beruházási betétszámlájára átvezetett összeget, vagy annak egy részét nem a tehénállomány pótlására, vagy növelésére, hanem más beruházási célra fordítja, az ily módon felhasznált összeget az engedélyezhető hitelből le kell vonni.

(3) A termelőszövetkezet részére annyi saját tenyésztésű koca első ellése után engedélyezhető a zárszámadáskor kocánként 800,- Ft üzemviteli célra felhasználható állóeszköz hitel, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas kocával növekedett a termelőszövetkezet előző évi kocaállománya. Hitelből vásárolt koca a vásárlás évében nem vehető figyelembe.

(4) A termelőszövetkezet tenyész- és igásállat, valamint továbbtartásra szolgáló növendékállat állományának nagyobb mértékben saját erőből történő növelése esetén az értéknövekedés erejéig a Bank a termelőszövetkezet gazdasági helyzete által indokolt mértékben a zárszámadáskor üzemviteli célra felhasználható állóeszköz hitelt engedélyezhet.

(5) Az (1)-(4) bekezdések szerint folyósított hitelt a termelőszövetkezet közvetlenül a hitelszámláról felveheti.

A beruházások elszámolása Állóeszköz-hitelek folyósítása

33. § (1) Állóeszköz-hitelt a Bank az engedélyezett beruházási célra történt felhasználás igazolása (elismervények, számlák, keresetek stb.) ellenében folyósít.

(2) A termelőszövetkezet építési beruházásainál a teljesítmények elszámolása a következő:

a) Saját vagy közös építési brigád, alkalmazott munkaerő és magánkisiparos kivitelező havonta, a hó végén kiállított tételes részkeresettel (havi számlával) és végszámlával számolhat el. A havi számlát a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig, a végszámlát az átadás-átvételi eljárás befejezését követő 25 napon belül kell benyújtani. Magánkisiparos részére történő fizetés összegéből a Bank 10% felülvizsgálati biztosítékot von le, amelyet a beruházás átvételéig visszatart.

b) Az állami, szövetkezeti és vízgazdálkodási társulati tervezők által elkészített tervek díját a teljesítés megtörténte után végszámlával lehet elszámolni.

c) Állami kivitelező vállalat, vízügyi igazgatóság és kisipari szövetkezet által végzett kivitelezés esetén az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet VI. fejezetében, vízgazdálkodási társulatok által végzett kivitelezés esetén az 5/1962. (III. 18.) PM rendelet 7. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

d) A termelőszövetkezeti építkezések vállalati összegének rögzítése esetén az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

e) A Bank a kisiparostól levont felülvizsgálati biztosítékot, valamint az összes építkezéseknél az átadás-átvételkor megállapított mennyiségi hiányok értékét külön hiánypótlási számlán kezeli.

(3) A Talajjavító Vállalat havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig benyújtandó havi számlával számolhat el.

(4) A 32. § (1) bekezdése szerint a szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítésekhez a termelőszövetkezet által adott saját eszközök (ültetési anyag, munka, szállítás, trágyázás stb.) költségeit a költségnormatívák szerinti részletezésben évjáratonként elkülönítve havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig benyújtott és az ültetvényfelügyelő által igazolt tételes részszámlával számolhatja el a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet által egyéb beruházásaihoz természetben adott saját eszközökre engedélyezhető hitelt a Bank a termelőszövetkezet elszámolása és a teljesítés igazolása ellenében folyósítja.

(5) A tárgyévben elvégzett, de az év végéig pénzügyileg el nem számolt munkákat, teljesített szállításokat (a továbbiakban: teljesítések) az azok elszámolására előírt módon kell elszámolni. Az elszámolásokat a kivitelező, szállító, szolgáltató, az elszámolásokra megszabott időben, de legkésőbb a következő év január hó 31-ig köteles az előírt módon a termelőszövetkezetnek és az egyéb érdekelteknek megküldeni és az elszámolások ellenértékének beszedése iránt intézkedni. Az alvállalkozók elszámolásaikat kötelesek a fővállalkozóknak legkésőbb a következő év január hó 20-ig megküldeni.

(6) A Bank az engedélyezett beruházások előző évi teljesítéseire vonatkozó megbízásokat a beruházás előző évi pénzügyi fedezete (saját pénzeszközök és előző évi hitelkeret) terhére teljesíti. Ha az előző évi pénzügyi fedezet nem elegendő, a még szükséges összegre a termelőszövetkezetnek kell pénzügyi fedezetet biztosítania. Indokolt hitelszükséglet esetén a következő évi hitelkeretek terhére kivételesen lehet erre a célra állóeszközhitelt engedélyezni. Eszerint kell eljárni a bíróság által a termelőszövetkezet terhére megítélt előző évi teljesítések ellenértékének kifizetésénél is.

Beruházások lebonyolítása

34. § (1) Ha a termelőszövetkezet az építkezésekkel, talajvédelemmel, a talaj-, rét- és legelőjavításokkal, valamint az üzemen belüli vízrendezési és vízhasznosítási munkálatokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatokat nem tudja ellátni, ezeknek a feladatoknak az ellátására beruházási iroda részére adhat megbízást. Szőlő és gyümölcsös telepítési beruházásoknál a termelőszövetkezet a Szőlő, Gyümölcs, Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat (a továbbiakban: ÜLTETVÉNYTERV) részére adhat megbízást a beruházás lebonyolítására. A járási vagy megyei mezőgazdasági osztály megkívánhatja, vagy a Bank a hitelnyújtás feltételéül előírhatja beruházási iroda, illetve az ÜLTETVÉNYTERV megbízását.

(2) Beruházási iroda, illetve az ÜLTETVÉNYTERV nem fogadhat el megbízást a hiteligénylés, valamint a tervezési, építési és kiviteli szerződés aláírására.

(3) Beruházási iroda, illetve az ÜLTETVÉNYTERV az általa lebonyolított beruházásoknál a költségvetéseket és költségösszeállításokat már a hiteligénylés benyújtása előtt köteles ellenőrizni.

Az állóeszköz-hitelek visszafizetése

35. § (1) A hitelek lejárata legfeljebb 35 évig terjedhet. Ezen belül a visszafizetési határidőt a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének figyelembevételével legfeljebb az állóeszköz tényleges használati idejéig lehet megállapítani a kölcsönszerződésben.

(2) A hiteltörlesztés megkezdésének időpontját a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének figyelembevételével a (3) bekezdésben foglalt kivétellel oly módon kell megállapítani, hogy a törlesztést az állóeszköz üzembehelyezését követő évben, de legkésőbb a hitel folyósítását követő 3. évben kezdi meg a termelőszövetkezet. A törlesztő részleteket általában évi egyenlő összegben kell megállapítani. A termelőszövetkezet gazdasági helyzetének figyelembevételével a törlesztő részletek ettől eltérően, évenként csökkenő, vagy emelkedő összegben is megállapíthatók. Az évi törlesztőrészlet legkésőbb minden év december hó 15-én esedékes.

(3) A szőlő- és gyümölcsös telepítési hitelek törlesztését a termőrefordulást követő évben kell megkezdeni.

(4) Az 1963. évi január hó l-ig engedélyezett állóeszköz-hiteleket változatlanul az eddig megállapított törlesztő részletekben kell visszafizetni. A Bank megállapodhat a termelőszövetkezettel, hogy az 1962. év második felében megkezdett szőlő- és gyümölcsös telepítésekre 1962. évben folyósított hitelek visszafizetése a (3) bekezdés rendelkezésének figyelembevételével történjék.

(5) Az állóeszköz-hitelek után a termelőszövetkezet az esedékességig évi 1%-os kamatot fizet.

Az állóeszköz-hitelkeretek elosztása

36. § (1) A beruházások céljára országosan megállapított hitelkereteket a Földművelésügyi Minisztérium a Bankkal egyetértésben osztja el megyékre (megyei jogú városokra, fővárosra, a továbbiakban: megyékre) és szükség esetén gondoskodik a hitelkeretek módosításáról. A megyékre elosztott hitelkereteket a megyei mezőgazdasági osztály a Bankkal egyetértésben osztja el járásokra (járási jogú városokra).

(2) A járási hitelkereteken belül az egyes hiteleket a termelőszövetkezet részére a Bank esetenként akkor engedélyezi, amikor a termelőszövetkezet a hitelt igényli.

IV. A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) Termelőszövetkezeti csoport bankszámlái terhére beszedési megbízást - e rendelet 15. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban és a (2) bekezdésében foglaltak kivételével - benyújtani nem lehet. Tartozásait a Banknak adott átutalási megbízással kell kiegyenlíteni.

(2) A jóváhagyott alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoport az e rendeletben előírt feltételek mellett kaphat hitelt, ha közös gazdasági tevékenységét hiteligénylés elbírálására alkalmas termelési tervben és pénzügyi tervben megtervezi, tagjai azt a gazdasági tevékenységet, amelynek előmozdítására a hitelt igénylik, közös gazdálkodás keretében folytatják,

V. PÉNZÜGYI ÉS HITELFEGYELEM

38. § (1) A Bank - a cselekmény miatt esetleg indított büntető vagy szabálysértési eljárástól függetlenül - a pénzforgalommal, a hitelgazdálkodással, a beruházással és a bankellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket megszegő, vagy kijátszó termelőszövetkezettel, termelőszövetkezeti csoporttal szemben a 6/1961. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 16. §-ában foglalt rendelkezések szerint jár el.

(2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a pénzügyi fegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított és emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi fegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn.

VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

39. § A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatok pénzforgalmát és hitelellátását külön rendelet szabályozza.

VII. HATÁLYBALÉPÉS

Hatályukat vesztő rendelkezések

40. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1961. (XII. 2.) PM-FM együttes rendelet, az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében és az 1/1962. (X. 7.) PM-FM együttes rendelet 1., 3. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések hatályukat vesztik. Az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében hivatkozott jogszabály helyett e rendelet 30. § (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter

Losonczi Pál s k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 2/1962. (XI. 14.) PM - FM számú együttes rendelethez

1 kat. hold szőlő telepítésével és termőre fordulás költségével kapcsolatban az engedélyezhető hitel mértékét meghatározó költségnormativák

(A termőrefordulást megelőző évben a kezdő termés értékével csökkentve)

1 kat. hold gyümölcsös telepítésével és termőre fordulás költségével kapcsolatban az engedélyezhető hitel mértékét meghatározó költségnormatívák

(A termőrefordulást megelőző évben a kezdő termés értékével csökkentve)

1 kat. hold spárga és komló telepítésével és termőrefordulás költségével kapcsolatban az engedélyezhető hitel mértékét meghatározó költségnormativák