23/1964. (IX. 19.) Korm. rendelet

az állami ipari vállalatok vezetőinek jogállásáról

I. Az iparvállalat vezetői

Az igazgató

1. §

(1) Az állami iparvállalat élén igazgató áll (Ptk.34. §).

(2) Az igazgató feladatkörében a jogszabályok, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, továbbiakban együtt: miniszter), a miniszterhelyettes, illetve az irányító szerv vezetője által adott utasítások keretei között önállóan és személyes felelősséggel jár el.

(3) Az igazgató - vezetői és ellenőrzési feladatainak érintetlenül hagyásával - a vállalati ügyrendben (szervezeti szabályzatban) egyes feladatköröket munkatársaira átruházhat. Ebben az esetben köteles részükre a feladatok ellátásához szükséges jogokat és eszközöket biztosítani.

Az igazgató kinevezése és munkaviszonya

2. §

(1) Az igazgatót a vállalatot közvetlenül irányító miniszter nevezi ki. A középfokú irányító szerv (tröszt stb.) irányítása alá tartozó vállalat igazgatóját - ha a miniszter másként nem rendelkezik - a középfokú irányító szerv vezetője nevezi ki.

(2) A kinevezés a vállalattal munkaviszonyt létesít.

Az igazgató feladatköre

3. §

(1) Az igazgató feladata, hogy irányító, szervező és ellenőrző tevékenységével egyre magasabb szinten biztosítsa a vállalat rendeltetésszerű, tervszerű és gazdaságos működését, így különösen:

a) a rendelkezésére bocsátott eszközök gazdaságos és eredményes felhasználásával elégítse ki a népgazdasági igényeket, teljesítse a vállalat tervében meghatározott feladatokat,

b) a műszaki színvonal fejlesztésével, a dolgozók szakmai képzésének elősegítésével javítsa a termékek minőségét, emelje a munka termelékenységét,

c) a balesetelhárítás és munkaegészségügy korszerű eredményeinek alkalmazásával fokozza a munka biztonságát, illetve az egészség védelmét,

d) a vállalati szervezet megfelelő kialakításával, a munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésével, anyagi és erkölcsi ösztönzéssel és a felelősség érvényesítésével szervezze meg a fegyelmezett munkát,

e) a szükséges feltételek megteremtésével segítse elő a szakszervezeteknek a munkaverseny megszervezésére irányuló munkáját,

f) gondoskodjék a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról,

g) teljesítse a vállalat fennálló törvényes kötelezettségeit, valamint a vállalat által kötött szerződéseket, gondoskodjék a szerződésszegésből eredő jogok érvényesítéséről,

h) biztosítsa a vállalati szervek munkájában a szocialista törvényesség maradéktalan megvalósítását a jogszabályok, a miniszter utasításai és az egyéb rendelkezések végrehajtásával.

(2) Az igazgatónak a vállalatot érintő jelentősebb javaslatok megtétele, intézkedések kiadása, feladatok kitűzése, valamint a fontosabb kötelezettségvállalások előtt meg kell hallgatnia helyettesei véleményét; ugyancsak meg kell hallgatni véleményüket munkatársaik alkalmazása, beosztása és munkájuk értékelése tekintetében, valamint munkatársaik felelősségrevonása esetén.

(3) Az igazgató a vállalat vezetésében és ellenőrzésében a dolgozók kollektívájára támaszkodik. Ennek megfelelően:

a) meghallgatja és döntésénél mérlegeli a vállalati szervezeti egységek vezetőinek véleményét,

b) biztosítja a vállalaton belül az üzemi tanács és a szakszervezeti bizottság jogainak gyakorlását,

c) érvényre juttatja a dolgozók termelési tanácskozásainak elfogadott határozatait és a dolgozók helyes javaslatait.

(4) Az igazgató gondoskodik a vállalati ügyrend (szervezeti szabályzat) kidolgozásáról.

Az igazgató helyettesei

4. §

(1) Az igazgató helyettesei: a főmérnök és a főkönyvelő. Az igazgató első helyettese általában a főmérnök; a vállalat sajátosságainak figyelembe vételével a miniszter ettől eltérően rendelkezhet

(2) A miniszter több főmérnököt is kinevezhet: ez esetben köteles kijelölni az igazgató első helyettesét.

(3) Az igazgató helyettesei az e rendeletben megállapított feladataik ellátásával részt vesznek a vállalat vezetésében; összehangolt tevékenységükkel az egész vállalat sikeres működését kell előmozdítaniuk. Tevékenységük nem csökkenti az igazgatónak a vezetés és ellenőrzés tekintetében fennálló jogait és felelősségét.

(4) Az igazgató a vállalati ügyrendben (szervezeti szabályzatban) az 5. és 6. § figyelembevételével határozza meg azokat a szervezeti egységeket, amelyek helyetteseinek vannak közvetlenül alárendelve. Azokban az ügykörökben, amelyekben az igazgató helyettesei önállóan döntenek, az igazgató által átruházott jogkörben járnak el, s jelentős döntéseikről az igazgatónak rendszeresen beszámolni kötelesek. E jogkörök átruházása nem érinti az igazgatónak azt a jogát, hogy helyetteseinek intézkedését felülbírálhatja, illetve számukra utasítást adhat.

(5) Az igazgató helyetteseit az nevezi ki, aki az igazgató kinevezésére jogosult [2. § (1) bek.].

A főmérnök feladatköre

5. §

(1) A főmérnök az ügyrendben (szervezeti szabályzatban) alája rendelt szervezeti egységek tevékenységének közvetlen irányításával és összehangolásával a termelés és a műszaki fejlesztés területén megvalósítja a vállalat fő célkitűzéseit, így különösen:

a) irányítja a terv keretei között a vállalatnál folyó gazdaságos termelő tevékenységet és biztosítja annak műszaki feltételeit,

b) kiadja a balesetelhárítási és munkaegészségügyi rendelkezéseket, megszervezi a végrehajtásukkal kapcsolatos teendőket és ellenőrzi azok végrehajtását,

c) fejleszti a termelés színvonalát, a termékek minőségét, gondoskodik korszerű és az igényeknek megfelelő új termékek bevezetéséről,

d) biztosítja a termelőeszközök és épületek karbantartását, felújítását és - a beruházások gazdaságilag megalapozott körültekintő műszaki előkészítésével - bővítését,

e) megszervezi a termelő munka és a termelékenység növelésének műszaki feltételeit, biztosítja a rendelkezésre álló munkaerő és eszközök (berendezés, anyag, energia) leghatékonyabb, takarékos, rendeltetésszerű hasznosítását, gondoskodik az alája rendelt területen a társadalmi tulajdon védelméről.

(2) Ha az igazgatónak a főmérnök feladatkörét érintő intézkedése jogszabályt, egyéb hatósági előírást, felsőbb szerv által kiadott műszaki utasítást sért, vagy műszakilag megalapozatlan, a főmérnök köteles az igazgató figyelmét erre felhívni. Ha a kifogásolt intézkedés a dolgozók életét, vagy egészségét veszélyezteti, illetve a népgazdaság érdekeit sérti és az igazgató a főmérnök észrevételeit nem fogadja el, a főmérnök, az igazgató egyidejű értesítése mellett, az irányító szerv vezetőjének köteles írásban jelentést tenni.

A főkönyvelő feladatköre

6. §

(1) A főkönyvelő az ügyrendben (szervezeti szabályzatban) alája rendelt szervezeti egységek tevékenységének közvetlen irányításával, irányító, elemző és ellenőrző tevékenységével kezdeményezőén segíti elő a vállalat gazdaságos működését, eszközeinek hatékonyabb felhasználását és a társadalmi tulajdon védelmét. E feladatkörben különösen:

a) irányítja a vállalati számvitelt, ideértve a statisztikát és az önköltségszámítást is, megszervezi a vállalati ügyvitelt és részt vesz az árkialakítási munkálatokban,

b) részt vesz a vállalat terveinek kidolgozásában, a beruházások és felújítások előkészítésében és ezek során érvényesíti a gazdaságosság követelményét és elkészíti a pénzügyi vonatkozású terveket,

c) biztosítja a pénzügyi fegyelem megtartását, a zavartalan pénzügyi forgalmat, irányítja a beruházásokkal és felújításokkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységet,

d) gondoskodik a vállalat gazdálkodását és számvitelét érintő beszámolási kötelezettségek teljesítéséről, elemzi a vállalat egész gazdasági tevékenységét,

e) figyelemmel kíséri a vállalat szerződéseinek megkötését és teljesítését,

f) megszervezi - a vállalat egyéb szerveinek bevonásával - a leltározást, szakmailag irányítja a vállalat belső ellenőrző tevékenységét.

(2) A vállalat bankszámlája felett az aláírásra jogosultak (Ptké. 16. §) közül az egyik aláírónak a főkönyvelőnek vagy az irányítása alá tartozó dolgozónak kell lennie.

(3) A főkönyvelő köteles az igazgatónál tiltakozni minden olyan vállalati intézkedés ellen, amely a népgazdaság érdekét, a társadalmi tulajdont, a vállalat gazdaságos működését vagy az erre vonatkozó jogszabályokat sérti. Ha tiltakozása eredménytelen, az igazgató egyidejű értesítése mellett köteles az irányító szerv vezetőjének írásban jelentést tenni.

A műszaki és gazdasági igazgatóhelyettes

7. §

(1) A miniszter, illetve a középfokú irányító szerv vezetője a főmérnöki feladatkör ellátására műszaki igazgatóhelyettest nevezhet ki.

(2) A miniszter, illetve a középfokú irányító szerv vezetője a főkönyvelői feladatkör ellátására gazdasági igazgatóhelyettest nevezhet ki. A gazdasági igazgatóhelyettes feladata a főkönyvelő tennivalóin kívül a vállalat gazdaságos működését szolgáló további közgazdasági és üzemgazdasági feladatok ellátása, mint pl. a vállalat gazdasági terveinek kidolgozása, a vállalat árukapcsolatainak (értékesítés, beszerzés, külkereskedelem, piackutatás) és készletgazdálkodásának irányítása.

Az igazgató helyetteseinek képesítése

8. §

(1) Főmérnökké azt lehet kinevezni, akinek mérnöki képesítése vagy az illető szakmában azzal egyenértékű főiskolai képzettsége (vegyész, fizikus, gyógyszerész stb.) van.

(2) Olyan szakmában, amelyben főiskolai képzés nem folyik, illetve kisebb vállalatoknál, a miniszter legalább tízévi szakmai gyakorlat és kiemelkedő tudás esetén a főiskolai képesítés alól felmentést adhat.

(3) A főkönyvelőnek és a gazdasági igazgatóhelyettesnek a pénzügyminiszter által a főkönyvelőre előírt képesítéssel és egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. Ez alól a pénzügyminiszter indokolt esetben felmentést adhat.

II. Az ipari nagyvállalat és a tröszt vezetői

Az ipari nagyvállalat és a tröszt vezetőinek feladatköre

9. §

(1) Az ipari nagyvállalat és tröszt vezetőire a 2/1963. (I. 29.) Korm. számú rendelet rendelkezéseit, valamint e rendelet 1-8. §-át az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ipari nagyvállalat igazgatói címmel felruházott vezetőállású dolgozóinak a vállalat sajátosságai által megkövetelt önálló hatáskört kell a rájuk bízott ügykörben biztosítani, ezt a vállalat ügyrendjében (szervezeti szabályzatában) részletesen meg kell állapítani. Az igazgatói címmel felruházott vezetőállású dolgozók az ügyrend (szervezeti szabályzat) szerint közvetlenül a vezérigazgató vagy a vezérigazgató-helyettesek egyikének irányítása alatt állanak.

(3) Az ipari nagyvállalat, illetve tröszt igazgatófőmérnöke (műszaki igazgatója) felelős valamennyi termelőegységnél a balesetelhárítás és a munkaegészségügy feltételeinek megszervezéséért, az ezt szolgáló rendelkezések kiadásáért és az ellenőrzés irányításáért. A gyárigazgató, illetve gyári főmérnök [10. § (1) és (2) bek.] felelős a rendelkezések megtartásáért és végrehajtásáért, illetve azoknak az egységre történő alkalmazásáért és ellenőrzéséért.

A gyárak és egyéb egységek vezetőinek feladatköre

10. §

(1) Az ipari nagyvállalatok gyárigazgatói [2/1963. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 5. § (5) bek. és a 9. §] az irányításuk alatt álló egység tekintetében fennálló felelősségük keretében:

a) felelősek a gyár tervfeladatainak végrehajtásáért, valamint a termékek minőségéért,

b) gondoskodnak a balesetelhárítási és munkaegészségügyi intézkedések betartásáról,

c) gyakorolják a munkáltatói jogokat a gyár dolgozói tekintetében, szervezetszerű helyetteseik tekintetében azonban e jogokat a vezérigazgató gyakorolja,

d) megteremtik a munka személyi és tárgyi feltételeit, biztosítják a munkafegyelmet,

e) gondoskodnak a társadalmi tulajdon védelméről.

(2) A gyárigazgató mellett szervezetszerű helyettesek működhetnek, akiket a vezérigazgató nevez ki. A gyárigazgatónak a termelési és műszaki kérdésekért felelős szervezetszerű helyettesét a gyári főmérnök, a számviteli és ügyviteli kérdésekért felelős helyettesét pedig a gyári főkönyvelő elnevezés illeti meg.

(3) A gyárigazgató, valamint szervezetszerű helyetteseinek részletes feladatkörét az ügyrendben (szervezeti szabályzatban) a vezérigazgató határozza meg.

11. §

Az ipari nagyvállalat és tröszt termelési tevékenységet nem folytató jelentősebb egységeinek vezetői számára az igazgatói (üzemigazgatói, kutatóintézeti igazgató stb.) cím használatát a miniszter engedélyezheti. Feladataikra és jogaikra megfelelően alkalmazni kell a gyárigazgatóra vonatkozó rendelkezéseket.

III. Vegyes és záró rendelkezések

A vezetői ügykörök átadása

12. §

Az e rendelet hatálya alá eső vállalati vezetők személyében bekövetkezett változás esetén a felmentett vezető munkakörét az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint (2060/19/1952. Mt. h.) jegyzőkönyv alapján köteles átadni az új vezetőnek.

A tanács irányítása alatt álló iparvállalatok

13. §

(1) A tanácsok irányítása alatt álló iparvállalatok vezetőállású dolgozóinak kinevezésére az 1051/1955. (V. 10.) számú minisztertanácsi határozat irányadó.

(2) A tanács irányítása alatt álló iparvállalat főmérnökének a képesítés alól felmentést a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a szakfelügyeletet ellátó miniszter hozzájárulásával adhat.

A rendelet alkalmazása egyes ipari és nem ipari vállalatoknál

14. §

Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy a bányászat, a közlekedés, az építőipar és a tervező vállalatok vonatkozásában a vállalatok sajátosságaiból folyó eltéréseket, a nem ipari vállalatok (kereskedelmi vállalatok, állami gazdaságok stb.) tekintetében pedig az igazgatónak (vezérigazgatónak) és helyetteseinek feladatkörét és jogállását e rendelet alapelveinek figyelembevételével - a főkönyvelő tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - szabályozzák.

Zárórendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépése nem érinti a már működő vállalati vezetők kinevezését.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az iparvállalatok igazgatóinak jogairól és kötelezettségeiről szóló 1077/1954. (IX. 21.) számú minisztertanácsi határozat, a főmérnökökről szóló 123/1951. (VI. 17.) MT számú rendelet és annak 36/1954. (VI. 26.) MT számú rendelettel kiadott kiegészítése, valamint az iparvállalatok vonatkozásában a vállalati főkönyvelőkről szóló 125/1951.(VI. 17.) MT számú rendelet. A nem ipari vállalatok tekintetében a vállalati főkönyvelőkről szóló említett rendelet, a 14. § alapján kiadásra kerülő új szabályozás hatálybalépésével egyidőben veszti hatályát.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese