22/1967. (VIII. 8.) Korm. rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tny.) 54. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. § A 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Rny.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rny. 11. § Újabb üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetében valamennyi baleset, illetve foglalkozási betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmény figyelembevételével a nyugellátást akkor kell újból megállapítani, ha a dolgozó az újabb baleset vagy foglalkozási betegség következtében magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba) kerül vagy meghal."

2. § Az Rny. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 21/A. § A honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény hatálybalépésétől, 1960. december 18. napjától vagy ezt követően kezdődött katonai szolgálat ideje az Rny. 21. §-ában előírt feltételek hiányában is szolgálati időnek számít."

3. § Az Rny. 38. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Rny. 38. § (1) Egyidejűleg több munkaviszonyban álló dolgozó nyugellátásának összegét a főfoglalkozása (első állása) keretében kapott munkabér alapján kell megállapítani. A mellékfoglalkozásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a munkáltató a dolgozót főfoglalkozásában (első állásában) a munkakörére előírt teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazta; a második állásban kapott munkabért pedig csak akkor, ha a munkáltató a második állás engedélyezésekor a dolgozó munkaidejét és ennek arányában munkabérét csökkentette. A mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabért csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás (második állás) a dolgozó főfoglalkozása szerinti munkaidejét a teljes munkaidőre kiegészíti.

(2) A mellékfoglalkozásban (második állásban) kapott munkabért az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén is csak akkor lehet figyelembe venni, ha a dolgozó a munkabérátlag kiszámításánál irányadó időszak

a) teljes tartama alatt mellékfoglalkozása (második állása) alapján is betegségi biztosításra kötelezett volt, vagy

b) egy részében volt csak mellékfoglalkozása (második állása) alapján betegségi biztosítási a kötelezett, a többi részében azonban a főfoglalkozása szerinti munkakörére előírt teljes munkaidőben dolgozott."

4. § Az Rny. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozó munkaképesség-csökkenése újabb üzemi baleset (foglalkozási betegség) miatt fokozódik és ezért a baleseti nyugellátás összegét újból meg kell állapítani, a baleseti járadékot, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjat az újabb balesetet (foglalkozási betegséget) megelőző munkabér és a baleseti járadék együttes összegének havi átlaga alapján kell megállapítani, ha ez reá nézve kedvezőbb."

5. § Az Rny. 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Rny. 57. § (1) A Tny. alapján kell a baleseti nyugellátásra vonatkozó igényt elbírálni, ha az 1959. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok szerint megállapított baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozót újabb baleset éri vagy foglalkozási betegségben megbetegszik és ennek következtében magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba) kerül vagy meghal.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés fokozódása állapotrosszabbodás következménye, vagy az újabb üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében nem kerül a dolgozó magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba), az igényt annak a jogszabálynak a rendelkezései szerint kell elbírálni, amelynek alapján a baleseti nyugellátást a Tny. hatálybalépése előtt megállapították.

(3) A Tny. alapján kell a baleseti nyugellátásra vonatkozó igényt elbírálni, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 30 1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet 106. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozót a Tny. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg ennek tekintendő üzemi baleset éri, vagy foglalkozási betegségben megbetegszik és ennek következtében magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba) kerül, vagy meghal.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján nem lehet kisebb összegű baleseti járadékot, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjat megállapítani, mint amilyen összegű baleseti járadékban (baleseti rokkantsági nyugdíjban) a dolgozó korábban részesült."

6. § Az Rny. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a nyugdíjasra is, aki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezések alapján megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. Nyugellátásának a baleseti járadék ötven százalékával való kiegészítését kérheti az a jogosult is, aki baleseti járadéka mellett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezések szerint öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra jogosult."

7. § Az Rny. 75. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Rny. 75. § (1) A Tny. alapján járó minden nyugellátást igénybejelentő lapon előterjesztett kérelem alapján kell elbírálni. Az igényt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának - az igénylő lakóhelye szerint illetékes - megyei igazgatóságánál, illetőleg a megyei igazgatóságának kirendeltségénél kell előterjeszteni. A nyugdíjas elhalálozása esetén a hozzátartozói igényt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni.

(2) Az igény bejelentésével egyidejűleg az Igényjogosultságnak és a nyugellátás mértékének megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha az igénylő ezeket az igénybejelentés alkalmával nem terjesztette elő, az igényt elbíráló szerv a hiányzó adatok pótlására és az igazolások bemutatására - legalább harminc napos határidő kitűzése mellett - az igénylőt felhívja. Az igényt elbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is kötelezheti és egyidejűleg a felhívás eredménytelenségének a (3) bekezdésben szabályozott következményeiről is tájékoztatja.

(3) Ha az igénylő a (2) bekezdésben említett felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, a megállapító eljárást fel kell függeszteni. Ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az eljárást csak új igénybejelentés alapján lehet megindítani.

(4) Az eljárás felfüggesztése helyett a rendelkezésre álló adatok alapján kell a nyugellátást megállapítani, ha az igénylő a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján nyugellátásra jogosult."

8. § Az Rny. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a balesetet követő három év, illetőleg a halálesetet követő két év eltelte után benyújtott igénybejelentés alapján is meg lehet a baleseti nyugellátást állapítani, ha kizárólag egykorú okiratok (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv) alapján kétségen kívül megállapítható, hogy üzemi baleset történt, továbbá, hogy a dolgozónak e balesetből eredő sérülése és munkaképességcsökkenése (halála) között a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés áll fenn."

9. § Az Rny. 81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Rny. 81. § (1) Az igénylő a megállapító szerv felhívására köteles orvosi felülvizsgálaton megjelenni, vagy kórházi megfigyelésnek magát alávetni. Az orvosi vizsgálatról, illetőleg kórházi megfigyelésről az érdekeltet legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. Ha az igénylő az orvosi vizsgálaton, vagy a kórházban nem jelenik meg, a felhívást a jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel meg kell ismételni. Ha az igénylő az ismételt felhívásnak sem tesz eleget és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, a megállapító eljárást fel kell függeszteni. Ilyen esetben a jelentkezés napját újabb igénybejelentésnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a nyugellátásban részesülőkkel kapcsolatban is. Ha a nyugellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton, vagy kórházban az ismételt felhívásra sem jelenik meg és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, a nyugellátást a legközelebbi esedékesség időpontjától meg kell szüntetni. A jelentkezés napját ilyen esetben is újabb igénybejelentésnek kell tekinteni.

(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az igénylő (nyugdíjas) a felhívásnak eleget tett ugyan, de magatartásával a felülvizsgálat elvégzését, illetőleg a kórházi megfigyelést megakadályozta."

10. § Az Rny. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rny. 87. § (1) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága ügyviteli szerveinek (a társadalombiztosítási igazgatóságoknak és ezek kirendeltségeinek, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak) a nyugellátási igény tárgyában elsőfokon hozott határozata ellen a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt napon belül az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz felszólalásnak van helye. A felszólalást az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), vagy annál az ügyviteli szervnél kell benyújtani, amelyik az elsőfokú határozatot hozta."

11. § Az Rny. 91. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Rny. 91. § (1) Ha a nyugdíjas jogalap nélkül vett fel nyugellátást, azt visszafizetni köteles. A visszafizetésre a nyugdíjast határozattal kell kötelezni. Ha a nyugellátás jogalap nélküli felvétele a nyugdíjas terhére

a) nem róható fel, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb három hónap alatt felvett,

b) felróható, a határozat keltétől visszafelé számított legfeljebb öt év alatt felvett

nyugellátás visszafizetésére lehet a nyugdíjast kötelezni. A b) pont alá tartozó esetben a nyugdíjas a visszafizetendő nyugellátással azonos összegű térítés fizetésére is kötelezhető. A visszafizetésre, illetőleg a térítésre kötelezés nem érinti a nyugdíjas esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) A nyugdíjas az (1) bekezdésben említett határozat ellen a kézbesítést követő tizenöt napon belül felszólalással élhet az Rny. 87. §-a (1), illetőleg (2) bekezdésében említett bizottsághoz. A határidőn belül beadott felszólalásnak a térítés összege erejéig halasztó hatálya van. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a nyugdíjas részére az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint jogalap nélküli kifizetés történt, az ennek megfelelő összeg visszafizetése alól a nyugdíjast nem mentesítheti.

(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátás összegének visszafizetése tárgyában a (2) bekezdésben említett bizottság végérvényesen dönt. Az ezt meghaladó térítés esetén a határozat kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a nyugdíjas keresettel fordulhat a bizottság székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz.

(4) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője az (1) bekezdés alapján visszafizetendő nyugellátás és a térítés összegét méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti.

Rny. 91/A. § (1) A nyugellátásból le kell vonni azt az összeget, amelynek visszafizetésére, illetőleg megfizetésére a nyugellátásban részesülőt jogalap nélküli felvétel miatt az Rny. 91. §-a alapján kötelezték. A levonás a folyósított nyugellátás ötven százalékáig terjedhet.

(2) A jogalap nélkül kifizetett nyugellátást a nyugdíjas halála esetén a hozzátartozót megillető ellátásból levonni nem lehet."

12. § Az Rny. 92. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a nyugellátás jogtalan felvételét a munkáltató vagy adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása vagy a valóságnak meg nem felelő adatközlése idézte elő, a folyósító szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett összeg megtérítésére határozattal kötelezi."

13. § Az Rny. 129. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

Üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség által okozott munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetében a Tny. rendelkezései szerint baleseti járadékra, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultak

"h) a munkaterápia keretében foglalkoztatott elmebetegek és alkoholisták."

14. § Az Rny. a következő 132/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 132/A. § (1) Az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett személyeknél üzemi baleset az a baleset, amely a munkaterápia keretében foglalkoztatott elmebeteget és alkoholistát e foglalkoztatás közben, vagy azzal összefüggésben éri.

(2) Ha a munkaterápiás foglalkoztatás során üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés történt, az intézet vezetője (megbízottja) köteles erről jegyzőkönyvet felvenni.

(3) Az elmebeteg részére üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében járó táppénzt, baleseti járadékot, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat az elmeosztályon, a munkaterápiás intézetben, az elmebetegotthonban vagy a családi gondozásban elhelyezés tartama alatt megállapítani és folyósítani nem lehet. Az alkalmazkodó (adaptációs) szabadságra bocsátott elmebeteget azonban e szabadság tartamára az üzemi baleset, illetőleg a foglalkozási betegség következtében járó táppénz, baleseti járadék, vagy baleseti rokkantsági nyugdíj megilleti.

(4) Az alkoholista részére üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében járó táppénzt, baleseti járadékot, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjat legkorábban a kórházi alkoholelvonó-osztályról (részlegről), illetőleg munkaterápiás intézetből való elbocsátástól lehet megállapítani.

(5) A munkaterápia keretében történt foglalkoztatással összefüggő baleset (foglalkozási betegség) alapján járó baleseti nyugellátást havi 800 forint munkabérátlag figyelembevételével kell megállapítani, ha az üzemi baleset (foglalkozási betegség) büntető eljárás során elrendelt kényszergyógykezelés vagy kényszerelvonó-kezelés alatt következett be.

(6) Ha a munkaterápia keretében történő foglalkoztatásra nem büntető eljárás során hozott intézkedés alapján került sor, az üzemi baleset, illetőleg a foglalkozási betegség esetén járó

a) táppénzt a kórházi kezelést közvetlenül megelőző utolsó három naptári hónapban vagy annak egy részében elért (megállapított) munkabér napi átlaga, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnál az utolsó besorolása szerinti nyugdíj osztálynak megfelelő havi jövedelem,

b) baleseti nyugellátást a kórházi kezelést közvetlenül megelőző egy év (háromszázhatvanöt naptári nap) alatt kapott munkabér havi átlaga, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnál az utolsó besorolása szerinti nyugdíj osztálynak megfelelő havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ha az elmebeteg, illetőleg az alkoholista az a), illetőleg a b) pontban megjelölt időtartam alatt munkaviszonyban nem állott, illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezetnek tagja nem volt, a táppénzt, illetőleg a baleseti nyugellátást havi 800 forint munkabérátlag figyelembevételével kell megállapítani. Ugyancsak havi 800 forint munkabérátlagot kell alapul venni, ha az a), illetőleg a b) pontban megjelölt időtartam alatt fennállott munkaviszonyból eredő munkabér megnyugtatóan nem állapítható meg, vagy havi átlaga a 800 forintot nem éri el."

15. § Az Rny. 135. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Rny. 129. §-a (1) bekezdésének aj pontjában, valamint h) pontjában megjelölt személyek után nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. Mentesül a mezőgazdasági termelőszövetkezet a tulajdonában levő cséplőgép után a nyugdíjjárulék (átalányösszeg) fizetése alól, ha a cséplőgép mellett kizárólag a termelőszövetkezet tagjait, illetőleg ezek családtagjait foglalkoztatja."

16. § Az Rny. a következő 135/A. §-sal egészül ki:

"Rny. 135/A. § Az 1967. január 1. napja előtt érvényben volt rendelkezések szerint kell megállapítani, illetőleg állapotrosszabbodás esetén módosítani

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak és a közös munkában részt vevő családtagjainak,

b) a termelőszövetkezeti csoportok, a szőlő- és gyümölcs (zöldség) termelő szakszövetkezetek, a szőlő- és gyümölcs (zöldség) termelő szakcsoportok, valamint hegyközségek betegségi ellátásra jogosult tagjainak és e tagok közös munkában résztvevő családtagjainak

üzemi balesete (foglalkozási betegsége) alapján járó baleseti nyugellátást, ha az üzemi baleset bekövetkezése, illetőleg a foglalkozási betegség megállapítása 1967. január 1. napja előtt történt."

17. § (1) Ez a rendelet 1967. augusztus 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is, a 13. és 14. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően bekövetkezett üzemi balesetekre, illetőleg észlelt foglalkozási betegségekre, a 15-16. §-ának rendelkezéseit pedig 1967. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetése napjával az Rny. 70. §-a hatályát veszti.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese