25/1967. (XII. 15.) PM rendelet
a felügyelő bizottságról
A 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 27. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét szabályozó 40/1967. (X. 13.) Korm. rendeletet is figyelembe véve - a következőket rendelem.
1. § (1) Az alapító szerv jelentősebb trösztnél, illetőleg vállalatnál (a továbbiakban együtt: vállalat) felügyelő bizottságot szervezhet. Ha a vállalatnak az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége vagy az általa igénybe vett költségvetési juttatás indokolja, felügyelő bizottság szervezését az alapító szervnél a pénzügyminiszter is kezdeményezheti.
(2) A felügyelő bizottság az alapító szerv által meghatározott körben a vállalat tevékenységét ellenőrzi és arról átfogó értékelést készít, valamint javaslatot tesz. A felügyelő bizottság tagjai az értékelésnél és javaslattételnél függetlenek; ezért személyes felelősséggel tartoznak.
(3) A felügyelő bizottságot a vállalat ügyei tekintetében intézkedési jog nem illeti meg.
2. § (1) A felügyelő bizottság vezetőjét és tagjait az alapító szerv bízza meg. A tagok számát a felügyelő bizottság szervezésének elrendelésével egyidejűleg kell meghatározni, azonban a felügyelő bizottság tagjainak száma az 5-9 főt akkor sem haladhatja meg, ha több vállalatnál közösen szerveznek felügyelő bizottságot.
(2) Olyan személyek megbízása esetén, akik a vállalattal nem. állnak munkaviszonyban, munkáltatójuk előzetes hozzájárulását is ki kell kérni. A szakszervezet részéről a szakmai szakszervezeti központ által javaslatba hozott személyt kell megbízni; ilyen esetben külön munkáltatói hozzájárulásra szükség nincs.
(3) A munkaviszonyban álló személy egynél több felügyelő bizottságba megbízást a munkáltatója szerint illetékes miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének, a megyei, megyei jogú városi vagy a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökének személyes hatáskörben adott engedélye alapján fogadhat el.
(4) A megbízásnak tartalmaznia kell az időtartamot. A megbízásról értesíteni kell a vállalatot is.
3. § (1) A felügyelő bizottság vezetője és tagjai díjazhatok.
(2) A felügyelő bizottság vezetője és tagjai részére megállapított díjat évenként utólag - a vállalat éves átfogó értékelése [7. § (1) bek.] után - lehet kifizetni. A felmerült költségeket esetenként kell megtéríteni. A pénzügyi fedezetet az alapító szerv költségvetésében kell biztosítani.
4. § (1) A felügyelő bizottság szervezése nem korlátozza az alapító szervnek és a vállalat igazgatójának jogait és kötelességeit.
(2) A felügyelő bizottság képviseletét a felügyelő bizottság vezetője látja el, akit tartós akadályoztatása esetén az alapító szerv által kijelölt felügyelő bizottsági tag helyettesít.
(3) A felügyelő bizottság vezetőjének és tagjainak megbízása nem hoz létre munkaviszonyt. A megbízásra ennek a rendeletnek a rendelkezései az irányadók. E rendelet által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A felügyelő bizottság vezetője és tagjai kötelesek az alapító szervnek bejelenteni, ha ellenük büntető vagy fegyelmi eljárás indul.
5. § (1) A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízás lejártával,
b) a felügyelő bizottság megszűnésével,
c) az alapító szerv részéről történt felmentéssel,
d) . a tag részéről történt lemondással,
e) a tag halálával.
(2) A felügyelő bizottságot a vállalat átszervezésekor az átszervezési határozattal, felszámolásakor a felszámoló kijelölésével egyidejűleg meg kell szüntetni.
(3) Szanálási eljárás elrendelésétől a szanálási eljárás befejezéséig a felügyelő bizottság működése szünetel.
6. § A felügyelő bizottság szervezését, megszűnését, vezetőjének nevét és lakcímét, továbbá az ezekkel kapcsolatos minden változást be kell jegyeztetni a vállalati törzskönyvbe.
7. § (1) A felügyelő bizottság az alapító szerv rendelkezése szerint végzi munkáját, folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalat gazdasági tevékenységét, évente legalább egyszer - a vállalat éves mérlegének az igazgató által történt megállapítása után - átfogó értékelést készít a vállalat egész évi gazdasági tevékenységéről, amely értékelés alapul szolgálhat a vezetők tevékenységének minősítésére.
(2) Az alapító szerv a felügyelő bizottság részére lehetővé teszi, hogy a vállalatra vonatkozó információkhoz hozzájusson.
(3) A felügyelő bizottság közvetlenül is beszerezhet a vállalatra vonatkozó adatokat, a vállalattól, a vállalattal gazdasági kapcsolatban levő más vállalattól (szervtől).
(4) A felügyelő bizottság vezetőjét, tagjait és a felügyelő bizottság megbízása alapján eljáró szakértőt - ha a vállalatnál helyszíni ellenőrzést végeznek - a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet 18. §-ában meghatározott jogok illetik meg.
(5) A helyszíni ellenőrzést a felügyelő bizottság vezetője és tagjai a 2. § szerinti megbízásuk, az eljáró szakértő a felügyelő bizottság vezetőjének esetenkénti megbízása alapján végzi. A szakértőt az alapító szerv költségvetése terhére az igazságügyi szakértők díjtételei alapulvételével kell díjazni.
8. § (1) A felügyelő bizottság állásfoglalását, véleményét, javaslatát stb. (a továbbiakban: értékelés) ülésen hozza meg. A felügyelő bizottsági ülést a felügyelő bizottság vezetője szükség szerint hívja össze.
(2) A felügyelő bizottsági ülést össze kell hívni, ha azt az alapító szerv vagy a felügyelő bizottsági tagoknak több, mint a fele kéri.
(3) A felügyelő bizottsági ülés napirendjét a felügyelő bizottság vezetője határozza meg. A (2) bekezdés szerint összehívott ülés napirendjére kell tűzni azt a kérdést, amely miatt annak összehívását kérték.
(4) A felügyelő bizottság ülésére nem felügyelő bizottsági tagok is meghívhatók, akik az ülésen tárgyalási joggal vesznek részt.
(5) A felügyelő bizottság vezetője gondoskodik arról, hogy a felügyelő bizottság ülésén résztvevők a napirendet és a tárgyalási anyagot olyan időben megismerjék, hogy azzal az ülésen érdemben tudjanak foglalkozni.
(6) A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlévők nevét és a tanácskozás, valamint az elfogadott értékelés lényegét.
(7) A felügyelő bizottság ülésének megtartásához szükséges helyiségről és az ügyvitelről -amennyiben az alapító szerv másként nem rendelkezik - a vállalat gondoskodik. A felügyelő bizottság iratait az alapító szervnél 10 évig meg kell őrizni.
9. § (1) A felügyelő bizottság értékelését egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a felügyelő bizottság vezetőjének szavazata dönt.
(2) A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha a felügyelő bizottság vezetője és tagjainak több mint a fele jelen van.
(3) Nem egyhangú szavazás esetén az ülés jegyzőkönyvében fel kell tüntetni azoknak a nevét, akik tartózkodtak a szavazástól, illetve az értékelés ellen szavaztak. Kívánságukra az értékelésre vonatkozó véleményüket is jegyzőkönyvbe kell foglalni.
10. § (1) A felügyelő bizottság értékelését az alapító szervvel és a vállalat igazgatójával írásban közli. A vállalat igazgatója jogosult az értékelésre írásban észrevételt tenni.
(2) A felügyelő bizottság tájékoztatja a vállalati pénzügyi revízió végzésére illetékes adóügyi szervet az olyan megállapításairól, amelyek érintik a vállalat államai szembeni pénzügyi kötelezettségét, vagy igénybevett költségvetési juttatását.
(3) Az alapító szerv a felügyelő bizottság értékeléseit intézkedéseinél felhasználja, de azok az alapító szervet intézkedéseiben nem kötik.
11. § (1) Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az 1960. évi 11. tvr.-rel hatályban tartott 1875. évi XXXVII. tv. (kereskedelmi törvény) alapján működő társaságok felügyelő bizottságaira.
Sulyok Béla s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese