Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

29/1967. (XII. 15.) PM rendelet

a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól

A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I.

AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁSRÓL

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából - ha jogszabály nem tesz kivételt - az állami vállalatokra, a szövetkezetekre és szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezetek vállalataira, valamint a társasági formában működő nem állami vállalatokra és a Magyar Népköztársaság területén működő külföldi vállalatokra (R. 10. § a továbbiakban: vállalat) vonatkozóan;

a) állammal szembeni pénzügyi kötelezettségnek kell tekinteni:

a nyereségadót,

a termelési adókat,

az illetményadót,

az eszközlekötési járulékot,

a forgalmi adókat,

a szövetkezetek jövedelemadóit,

a földadót,

a gépjárműadót,

a kommunális adót,

az erdőhasználati járulékot,

a központosításra kerülő amortizációt,

a községfejlesztési hozzájárulást, valamint ezek járulékait (késedelmi pótlék, bírság, stb.),

továbbá minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amelyet külön jogszabály e körbe utal;

b) költségvetési juttatásnak kell tekinteni:

az árkiegészítéseket,

az állami visszatérítéseket,

azokat a különböző állami támogatásokat, melyek folyósítása az adóügyi szervek feladata, valamint ezek járulékait.

(2) A költségvetési juttatásokat az adóigazgatási eljárás során az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon kell elbírálni.

Hatáskör, illetékesség

2. § Az adóügyi szervek hatáskörét és illetékességét az e szervekre vonatkozó jogszabályok állapítják meg.

Eljárási szabályok

3. § Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel és a költségvetési juttatásokkal (a továbbiakban: kötelezettségek) kapcsolatos eljárásban -ideértve a jogorvoslati eljárást is - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárás általános szabályait és e rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.

A kötelezettségek megállapítása

4. § A vállalat tevékenységére vonatkozóan köteles az előírt számviteli rend keretében olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyek a kötelezettségek megállapítására alkalmasak, illetve amelyekből a kötelezettségek teljesítése ellenőrizhető.

5. § (1) A vállalat a vonatkozó jogszabályokban, valamint az e rendelet mellékletében* meghatározott módon és határidőre tartozik kötelezettségeit kiszámítani és bevallani.

(2) A bevallást, valamint minden a bevallást módosító, helyesbítő bejelentést - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékletekkel együtt - az előírt határidőig az elsőfokú adóügyi szervhez kell megküldeni.

(3) A vállalat kérelmére - indokolt esetben -az elsőfokú adóügyi szerv a bevallás határidejét legfeljebb nyolc nappal hosszabbíthatja meg.

6. § Ha a vállalat bevallási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a késedelemért - az ügyrend szerint felelős személy ellen .- az erre vonatkozó külön szabályok szerint lehet eljárást lefolytatni.

7. § (1) Ha a kötelezettséget tévedés folytán akár az állam, akár a vállalat javára, vagy kárára hibásan számították ki, illetve állapították meg, azt az elévülési határidőn belül helyesbíteni kell.

(2) A helyesbítést az elsőfokú adóügyi szerv a vállalat önrevízióval kapcsolatos bejelentése, vagy saját kezdeményezése alapján, hivatalból köteles végrehajtani.

A kötelezettségek nyilvántartása

8. § (1) A kötelezettségek nyilvántartása az elsőfokú adóügyi szervek feladata. Ez alól kivételt képeznek a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények, valamint a társadalmi szervezeteknek a pénzügyminiszter által kijelölt vállalatai. E vállalatok kötelezettségeinek nyilvántartása a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához tartozik.

(2) A kötelezettségeket vállalatonként és azon belül kötelezettségnemenként, elkülönítve kell nyilvántartani.

A kötelezettségek rendezése

9. § (1) A vállalat esedékessé vált kötelezettségeit (ideértve az előleget is) a jogszabályokban, valamint az e rendelet mellékletében megállapított határidőn belül - külön felhívás nélkül - köteles teljesíteni.

(2) A befizetés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a bank a vállalat számláját megterhelte.

10. § (1) Ha a vállalat fizetési kötelezettségének a jogszabályokban megállapított határidő elteltével sem tesz eleget, a pénzintézet a kötelezettséget nyilvántartó adóügyi szerv azonnali beszedési megbízása alapján, a vállalat számlája terhére a tartozást kiegyenlíti.

(2) Az azonnali beszedési megbízást a fizetési határidőtől számított harminc nap eltelte után kell a pénzintézethez benyújtani.

11. § (1) Ha a vállalat befizetési kötelezettségének a megállapított határidőig nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke - amennyiben azt más jogszabály eltérően nem szabályozza - minden megkezdett hónap után havi 1,5 %.

12. § (1) Az elsőfokú adóügyi szerv indokolt esetben a vállalat kérelmére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítésére, legfeljebb hat hónapi időtartamra

fizetési halasztást, vagy

részletfizetést

engedélyezhet.

(2) A késedelmi pótlékot az (1) bekezdésben meghatározott esetekben is fel kell számítani.

Méltányosság gyakorlása

13. § A késedelmi pótlékot, valamint a pénzügyi revízió során feltárt és jogerőssé vált adóhiányra vonatkozó bírságot az elsőfokú adóügyi szerv -indokolt esetben - méltányosság címén részben, vagy egészben elengedheti.

Elévülés

14. § (1) A kötelezettségek megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a vállalatnak a kötelezettségről bevallást kellett volna adnia, illetve amely évben a helytelen bevallást adta.

(2) A kötelezettségek beszedéséhez való jog azok esedékessége napjától, illetve halasztó hatályú fellebbezés esetén a másodfokú Határozat kézbesítésének napjától számított öt év alatt évül el.

(3) Az 1. §-ban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatos téves befizetés a befizetéstől számított öt éven belül visszakövetelhető.

(4) Bírsággal kapcsolatban az elévülési idő három év.

(5) Fizetési halasztás, vagy részletfizetési kedvezmény engedélyezése az elévülést megszakítja.

Egyéb rendelkezés

15. § Az 1-14. §-ban foglalt, rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan egyéb szervnél is, amelyre az 1. §-ban foglalt kötelezettségek vonatkoznak.

II.

A VÁLLALATI PÉNZÜGYI REVÍZIÓRÓL

(R. 10. §-hoz)

16. § Ha a területileg illetékes adóügyi szerv helyett más adóügyi szerv végzi a vállalati pénzügyi revíziót (a továbbiakban: revízió), a revízió megalapításai alapján szükséges intézkedések megtétele abban az esetben is a területileg illetékes adóügyi szerv feladata.

(R. 11. §-hoz)

17. § (1) A revízió az 1. §-ban felsorolt kötelezettségeken felül kiterjed a levonásos adókra (honvédelmi hozzájárulás, jövedelemadó, stb.) is.

(2) A revízió nem terjed ki a vám- és pénzügyőrség operatív vámellenőrzésére és a kezelésébe utalt jövedéki adók ellenőrzésére.

18. § A revízió lefolytatására jogosult adóügyi szerv a vállalatnál az 1. §-ban meghatározottakkal kapcsolatban cél- és témavizsgálatokat is végezhet.

(R. 12. §-hoz)

19. § (1) A revíziót a vállalatnál úgy kell végezni, hogy a vizsgálat alá vett időszak közvetlenül kapcsolódjék az előző revízió által vizsgált időszak befejező időpontjához.

(2) A revízió gyakoriságát a R. 10. §-ban meghatározott adóügyi szervek vezetői állapítják meg.

(3) A vállalat revízióra történő kijelölésénél figyelembe kell venni az előző revíziótól eltelt időt, annak tapasztalatait, az időközben szerzett információkat, a vállalat költségvetési kapcsolatainak súlyát, stb.

(4) Soronkívüli revízió lefolytatását - indokolt esetben - a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és társadalmi szervezetek a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságától kérhetik.

(R. 13. §-hoz)

20. § (1) A számviteli rend helyreállítására a felhívásban legfeljebb 60 napi határidőt lehet megállapítani.

(2) Ha becslési eljárás lefolytatása válik szükségessé, annak elvégzésére a revíziót végző szerv vezetője szakértő bizottságot hozhat létre, illetve szakértőket vehet igénybe.

(3) A becslési eljárás során az összegszerűség helyes megállapítása érdekében minden lényeges adatot, körülményt mérlegelni kell. A becslési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A becslési eljárással kapcsolatos összes költség a vállalatot terheli.

(R. 14. §-hoz)

21. § (1) A költségvetési juttatás jogtalan igénybevételét is adórövidítésként kell figyelembe venni.

(2) Egyidejűleg fennálló adóhiány, illetve adótöbblet esetén a tényállást adónemenként elkülönítve kell megállapítani és elbírálni.

(3) Az adóhiány, adótöbblet (fiktív nyereség), bírság, stb. megállapítására vonatkozó határozat meghozatalánál, illetve egyéb intézkedésnél a revizori jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat és az azokra tett észrevételeket kell figyelembe venni.

(4) A határozatban az adóhiány befizetésének határidejét tizenöt, a bírság befizetésének határideiét pedig harminc napban kell megállapítani.

(5) A felügyeleti szerv tájékoztatásával egyidejűleg a revíziót végző szerv vezetője - indokolt esetben - fegyelmi eljárásra is tehet javaslatot.

22. § A revizor helyszíni munkája megkezdését a vizsgált vállalat vezetőjének személyesen tartozik bejelenteni, megbízólevelének bemutatása mellett.

(R. 19. §-hoz)

23. § (1) A revíziót a számviteli és egyéb nyilvántartások, a vállalati mérlegbeszámolók, valamint egyéb adatok és bizonylatok (levelezés, statisztikai adatok, stb.) alapján kell elvégezni.

(2) Ha valamely bizonylat (okmány) hitelessége kétséges, annak tartalmi helyességéről a revizornak meg kell győződni.

24. § (1) Ha a revizor hibákat, hiányosságokat állapít meg, azokat revizori jegyzőkönyvbe köteles foglalni.

(2) Adórövidítés, vagy más szabálytalanság megállapítása esetén a vonatkozó jogszabályokra és okmányokra a jegyzőkönyvben hivatkozni kell.

(3) Ha a revizor a revízió során súlyos szabálytalanságra (bűntett, károkozás, szabálysértés, fegyelmi vétség) utaló okmányt, iratot, stb. talál, azt - a jegyzőkönyvhöz csatolás céljából - másolat visszahagyása mellett, elismervény ellenében bevonhatja. Amennyiben az okmány bevonására nem került sor, annak megőrzéséről egyéb módon köteles gondoskodni. A bevonás, illetve a megőrzés tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

25. § (1) A revizor a vizsgálat befejeztével a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet a vállalat vezetőjével és az érdekelt dolgozókkal - zárótárgyalás keretében - köteles ismertetni és megtárgyalni.

(2) A zárótárgyalás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy példányát a revizor köteles a vállalat vezetőjének átadni.

(3) Az írásbeli anyagban név szerint felelőssé tett személy írásbeli magyarázatát három napon belül köteles megtenni.

(R. 20. §-hoz)

26. § A vállalat vezetője és érdekelt dolgozói a R. 20. §-ban említett észrevételt nyolc napon belül tehetik meg a revíziót végző adóügyi szervhez.

(R. 24. §-hoz)

27. § Az önrevízióval kapcsolatos bejelentés abban az esetben fogadható el, ha azt a vállalat a revízió helyszíni megkezdése előtt írásban megküldi az illetékes adóügyi szervhez.

28. § Az adórövidítés, illetve jogtalanul igénybe veti költségvetési juttatás miatt kiszabandó bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a mulasztás súlyát, gyakoriságát, összegszerűségét, valamint a vállalat pénzügyi fegyelmére vonatkozó egyéb körülményeket.

29. § (1) Ha az adórövidítéssel, illetve költségvetési juttatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban bűntett gyanúja áll fenn, feljelentésnek van helye.

(2) Adócsalás (Btk. 248. §) esetében a feljelentés megtétele az elsőfokú adóügyi szerv közvetlen felettes adóügyi szerve vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(3) A népgazdaság szerveinek megtévesztésével (Btk. 226. §), gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozásával (Btk. 227. §) kapcsolatos bűntett gyanúja esetén az 1962. évi 10. tvr. 35. §. (1) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó feljelentést a Pénzügyminisztérium Titkárságához kell megküldeni.

(R. 29. §-hoz)

30. § Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges adóigazgatási és a pénzügyi revízióra vonatkozó részletes szabályokat a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának vezetője határozza meg.

31. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1968. január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Ezzel egyidejűleg a 251.900/1949. (VIII. 14.) II. a. P M rendelet, valamint a 17/1965. (XII. 28.) PM rendelet 22. §-ával módosított 32/1957. (IX. 30.) PM rendelet 64. §-a hatályát veszti.

Dr. Kardos Géza s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

* A melléklet a Pénzügyi Közlönyben kerül közzétételre.

Tartalomjegyzék