29/1967. (XII. 15.) PM rendelet
a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
I.
AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁSRÓL
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából - ha jogszabály nem tesz kivételt - az állami vállalatokra, a szövetkezetekre és szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezetek vállalataira, valamint a társasági formában működő nem állami vállalatokra és a Magyar Népköztársaság területén működő külföldi vállalatokra (R. 10. § a továbbiakban: vállalat) vonatkozóan;
a) állammal szembeni pénzügyi kötelezettségnek kell tekinteni:
a nyereségadót,
a termelési adókat,
az illetményadót,
az eszközlekötési járulékot,
a forgalmi adókat,
a szövetkezetek jövedelemadóit,
a földadót,
a gépjárműadót,
a kommunális adót,
az erdőhasználati járulékot,
a központosításra kerülő amortizációt,
a községfejlesztési hozzájárulást, valamint ezek járulékait (késedelmi pótlék, bírság, stb.),
továbbá minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amelyet külön jogszabály e körbe utal;
b) költségvetési juttatásnak kell tekinteni:
az árkiegészítéseket,
az állami visszatérítéseket,
azokat a különböző állami támogatásokat, melyek folyósítása az adóügyi szervek feladata, valamint ezek járulékait.
(2) A költségvetési juttatásokat az adóigazgatási eljárás során az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel azonos módon kell elbírálni.
Hatáskör, illetékesség
2. § Az adóügyi szervek hatáskörét és illetékességét az e szervekre vonatkozó jogszabályok állapítják meg.
Eljárási szabályok
3. § Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekkel és a költségvetési juttatásokkal (a továbbiakban: kötelezettségek) kapcsolatos eljárásban -ideértve a jogorvoslati eljárást is - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárás általános szabályait és e rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.
A kötelezettségek megállapítása
4. § A vállalat tevékenységére vonatkozóan köteles az előírt számviteli rend keretében olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyek a kötelezettségek megállapítására alkalmasak, illetve amelyekből a kötelezettségek teljesítése ellenőrizhető.
5. § (1) A vállalat a vonatkozó jogszabályokban, valamint az e rendelet mellékletében* meghatározott módon és határidőre tartozik kötelezettségeit kiszámítani és bevallani.
(2) A bevallást, valamint minden a bevallást módosító, helyesbítő bejelentést - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékletekkel együtt - az előírt határidőig az elsőfokú adóügyi szervhez kell megküldeni.
(3) A vállalat kérelmére - indokolt esetben -az elsőfokú adóügyi szerv a bevallás határidejét legfeljebb nyolc nappal hosszabbíthatja meg.
6. § Ha a vállalat bevallási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a késedelemért - az ügyrend szerint felelős személy ellen .- az erre vonatkozó külön szabályok szerint lehet eljárást lefolytatni.
7. § (1) Ha a kötelezettséget tévedés folytán akár az állam, akár a vállalat javára, vagy kárára hibásan számították ki, illetve állapították meg, azt az elévülési határidőn belül helyesbíteni kell.
(2) A helyesbítést az elsőfokú adóügyi szerv a vállalat önrevízióval kapcsolatos bejelentése, vagy saját kezdeményezése alapján, hivatalból köteles végrehajtani.
A kötelezettségek nyilvántartása
8. § (1) A kötelezettségek nyilvántartása az elsőfokú adóügyi szervek feladata. Ez alól kivételt képeznek a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények, valamint a társadalmi szervezeteknek a pénzügyminiszter által kijelölt vállalatai. E vállalatok kötelezettségeinek nyilvántartása a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához tartozik.
(2) A kötelezettségeket vállalatonként és azon belül kötelezettségnemenként, elkülönítve kell nyilvántartani.
A kötelezettségek rendezése
9. § (1) A vállalat esedékessé vált kötelezettségeit (ideértve az előleget is) a jogszabályokban, valamint az e rendelet mellékletében megállapított határidőn belül - külön felhívás nélkül - köteles teljesíteni.
(2) A befizetés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a bank a vállalat számláját megterhelte.
10. § (1) Ha a vállalat fizetési kötelezettségének a jogszabályokban megállapított határidő elteltével sem tesz eleget, a pénzintézet a kötelezettséget nyilvántartó adóügyi szerv azonnali beszedési megbízása alapján, a vállalat számlája terhére a tartozást kiegyenlíti.
(2) Az azonnali beszedési megbízást a fizetési határidőtől számított harminc nap eltelte után kell a pénzintézethez benyújtani.
11. § (1) Ha a vállalat befizetési kötelezettségének a megállapított határidőig nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(2) A késedelmi pótlék mértéke - amennyiben azt más jogszabály eltérően nem szabályozza - minden megkezdett hónap után havi 1,5 %.
12. § (1) Az elsőfokú adóügyi szerv indokolt esetben a vállalat kérelmére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítésére, legfeljebb hat hónapi időtartamra
fizetési halasztást, vagy
részletfizetést
engedélyezhet.
(2) A késedelmi pótlékot az (1) bekezdésben meghatározott esetekben is fel kell számítani.
Méltányosság gyakorlása
13. § A késedelmi pótlékot, valamint a pénzügyi revízió során feltárt és jogerőssé vált adóhiányra vonatkozó bírságot az elsőfokú adóügyi szerv -indokolt esetben - méltányosság címén részben, vagy egészben elengedheti.
Elévülés
14. § (1) A kötelezettségek megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évül el, amelyben a vállalatnak a kötelezettségről bevallást kellett volna adnia, illetve amely évben a helytelen bevallást adta.
(2) A kötelezettségek beszedéséhez való jog azok esedékessége napjától, illetve halasztó hatályú fellebbezés esetén a másodfokú Határozat kézbesítésének napjától számított öt év alatt évül el.
(3) Az 1. §-ban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatos téves befizetés a befizetéstől számított öt éven belül visszakövetelhető.
(4) Bírsággal kapcsolatban az elévülési idő három év.
(5) Fizetési halasztás, vagy részletfizetési kedvezmény engedélyezése az elévülést megszakítja.
Egyéb rendelkezés
15. § Az 1-14. §-ban foglalt, rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan egyéb szervnél is, amelyre az 1. §-ban foglalt kötelezettségek vonatkoznak.
II.
A VÁLLALATI PÉNZÜGYI REVÍZIÓRÓL
(R. 10. §-hoz)
16. § Ha a területileg illetékes adóügyi szerv helyett más adóügyi szerv végzi a vállalati pénzügyi revíziót (a továbbiakban: revízió), a revízió megalapításai alapján szükséges intézkedések megtétele abban az esetben is a területileg illetékes adóügyi szerv feladata.
(R. 11. §-hoz)
17. § (1) A revízió az 1. §-ban felsorolt kötelezettségeken felül kiterjed a levonásos adókra (honvédelmi hozzájárulás, jövedelemadó, stb.) is.
(2) A revízió nem terjed ki a vám- és pénzügyőrség operatív vámellenőrzésére és a kezelésébe utalt jövedéki adók ellenőrzésére.
18. § A revízió lefolytatására jogosult adóügyi szerv a vállalatnál az 1. §-ban meghatározottakkal kapcsolatban cél- és témavizsgálatokat is végezhet.
(R. 12. §-hoz)
19. § (1) A revíziót a vállalatnál úgy kell végezni, hogy a vizsgálat alá vett időszak közvetlenül kapcsolódjék az előző revízió által vizsgált időszak befejező időpontjához.
(2) A revízió gyakoriságát a R. 10. §-ban meghatározott adóügyi szervek vezetői állapítják meg.
(3) A vállalat revízióra történő kijelölésénél figyelembe kell venni az előző revíziótól eltelt időt, annak tapasztalatait, az időközben szerzett információkat, a vállalat költségvetési kapcsolatainak súlyát, stb.
(4) Soronkívüli revízió lefolytatását - indokolt esetben - a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és társadalmi szervezetek a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságától kérhetik.
(R. 13. §-hoz)
20. § (1) A számviteli rend helyreállítására a felhívásban legfeljebb 60 napi határidőt lehet megállapítani.
(2) Ha becslési eljárás lefolytatása válik szükségessé, annak elvégzésére a revíziót végző szerv vezetője szakértő bizottságot hozhat létre, illetve szakértőket vehet igénybe.
(3) A becslési eljárás során az összegszerűség helyes megállapítása érdekében minden lényeges adatot, körülményt mérlegelni kell. A becslési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) A becslési eljárással kapcsolatos összes költség a vállalatot terheli.
(R. 14. §-hoz)
21. § (1) A költségvetési juttatás jogtalan igénybevételét is adórövidítésként kell figyelembe venni.
(2) Egyidejűleg fennálló adóhiány, illetve adótöbblet esetén a tényállást adónemenként elkülönítve kell megállapítani és elbírálni.
(3) Az adóhiány, adótöbblet (fiktív nyereség), bírság, stb. megállapítására vonatkozó határozat meghozatalánál, illetve egyéb intézkedésnél a revizori jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat és az azokra tett észrevételeket kell figyelembe venni.
(4) A határozatban az adóhiány befizetésének határidejét tizenöt, a bírság befizetésének határideiét pedig harminc napban kell megállapítani.
(5) A felügyeleti szerv tájékoztatásával egyidejűleg a revíziót végző szerv vezetője - indokolt esetben - fegyelmi eljárásra is tehet javaslatot.
22. § A revizor helyszíni munkája megkezdését a vizsgált vállalat vezetőjének személyesen tartozik bejelenteni, megbízólevelének bemutatása mellett.
(R. 19. §-hoz)
23. § (1) A revíziót a számviteli és egyéb nyilvántartások, a vállalati mérlegbeszámolók, valamint egyéb adatok és bizonylatok (levelezés, statisztikai adatok, stb.) alapján kell elvégezni.
(2) Ha valamely bizonylat (okmány) hitelessége kétséges, annak tartalmi helyességéről a revizornak meg kell győződni.
24. § (1) Ha a revizor hibákat, hiányosságokat állapít meg, azokat revizori jegyzőkönyvbe köteles foglalni.
(2) Adórövidítés, vagy más szabálytalanság megállapítása esetén a vonatkozó jogszabályokra és okmányokra a jegyzőkönyvben hivatkozni kell.
(3) Ha a revizor a revízió során súlyos szabálytalanságra (bűntett, károkozás, szabálysértés, fegyelmi vétség) utaló okmányt, iratot, stb. talál, azt - a jegyzőkönyvhöz csatolás céljából - másolat visszahagyása mellett, elismervény ellenében bevonhatja. Amennyiben az okmány bevonására nem került sor, annak megőrzéséről egyéb módon köteles gondoskodni. A bevonás, illetve a megőrzés tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
25. § (1) A revizor a vizsgálat befejeztével a megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet a vállalat vezetőjével és az érdekelt dolgozókkal - zárótárgyalás keretében - köteles ismertetni és megtárgyalni.
(2) A zárótárgyalás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy példányát a revizor köteles a vállalat vezetőjének átadni.
(3) Az írásbeli anyagban név szerint felelőssé tett személy írásbeli magyarázatát három napon belül köteles megtenni.
(R. 20. §-hoz)
26. § A vállalat vezetője és érdekelt dolgozói a R. 20. §-ban említett észrevételt nyolc napon belül tehetik meg a revíziót végző adóügyi szervhez.
(R. 24. §-hoz)
27. § Az önrevízióval kapcsolatos bejelentés abban az esetben fogadható el, ha azt a vállalat a revízió helyszíni megkezdése előtt írásban megküldi az illetékes adóügyi szervhez.
28. § Az adórövidítés, illetve jogtalanul igénybe veti költségvetési juttatás miatt kiszabandó bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a mulasztás súlyát, gyakoriságát, összegszerűségét, valamint a vállalat pénzügyi fegyelmére vonatkozó egyéb körülményeket.
29. § (1) Ha az adórövidítéssel, illetve költségvetési juttatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban bűntett gyanúja áll fenn, feljelentésnek van helye.
(2) Adócsalás (Btk. 248. §) esetében a feljelentés megtétele az elsőfokú adóügyi szerv közvetlen felettes adóügyi szerve vezetőjének hatáskörébe tartozik.
(3) A népgazdaság szerveinek megtévesztésével (Btk. 226. §), gazdasági ellenőrzés és adatgyűjtés akadályozásával (Btk. 227. §) kapcsolatos bűntett gyanúja esetén az 1962. évi 10. tvr. 35. §. (1) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó feljelentést a Pénzügyminisztérium Titkárságához kell megküldeni.
(R. 29. §-hoz)
30. § Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges adóigazgatási és a pénzügyi revízióra vonatkozó részletes szabályokat a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának vezetője határozza meg.
31. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1968. január hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Ezzel egyidejűleg a 251.900/1949. (VIII. 14.) II. a. P M rendelet, valamint a 17/1965. (XII. 28.) PM rendelet 22. §-ával módosított 32/1957. (IX. 30.) PM rendelet 64. §-a hatályát veszti.
Dr. Kardos Géza s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
* A melléklet a Pénzügyi Közlönyben kerül közzétételre.