2/1967. (IV. 9.) ÉM rendelet

a magántervezési tevékenységről

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 2, §-ának c) pontja, 41. §-a és a 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján - a beadványi illeték és a szakértői díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

Általános rendelkezések

1. § (1) Magántervezési tevékenységet természetes személy (a továbbiakban: magántervező) csak akkor folytathat, ha a Tervezői Névjegyzékben (4. §) szerepel. Magántervezési tevékenység főfoglalkozásszerűen nem folytatható.

(2) Az a természetes személy, aki a 9. § (1) bekezdésében említett képesítések valamelyikével rendelkezik, a saját, továbbá a közeli hozzátartozójának (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülője, testvére, élettársa) építkezéséhez szükséges tervezést - az ott meghatározott keretek között - akkor is elvégezheti, ha a Tervezői Névjegyzékben nem szerepel.

(3) A tanács végrehajtó bizottsága építésügyi szakigazgatási szervének alkalmazásában álló személy, továbbá az É M területi főépítész az illetékességi (működési) területén csak olyan esetben végezhet magántervezést, amelyben ez vele szemben az építési engedélyezési eljárásban kizárási okot (1957. évi IV. törvény 16. §-a) nem eredményez.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából magántervezési tevékenység:

a) bármilyen célra szolgáló épület, melléképület, épülettel kapcsolatos melléképítmény, támfal és kerítés építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a tereprendezéshez és parkosításhoz szükséges műszaki terv készítése, valamint

b) az a) pontban említett építési munkákkal kapcsolatos, az ingatlan területének megváltoztatásával nem járó földmérés (helyszínrajz-készítés, vízszintes és magassági kitűzés stb.), talajfeltárás és tervezői művezetés.

3. § A magántervező magántervezési tevékenységet, a magánépíttetők részére, továbbá - a külön jogszabályokban meghatározott keretek között -egyéb építtetők (állami szervek, társadalmi szervezetek, szövetkezetek) részére is végezhet.

A Tervezői Névjegyzék

4. § (1) A magántervezőkről Tervezői Névjegyzéket kell vezetni.

(2) A Tervezői Névjegyzéket illetékességi területén a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) vezeti.

(3) A közös székhelyű megye és megyei jogú város közös Tervezői Névjegyzéket vezethet.

5. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetében a Tervezői Névjegyzékbe - kérelmére -

a) fel kell venni azt, aki

- építész- vagy általános mérnöki, illetőleg

- építőmesteri vagy felsőfokú építőipari technikusi

képesítéssel rendelkezik;

b) fel lehet venni

- a felső építőipariskolai vagy építőipari technikusi, továbbá

- kivételesen indokolt esetben a kőművesmesteri képesítéssel

rendelkező személyt.

(2) Nem lehet a Tervezői Névjegyzékbe felvenni azt,

a) akit a bíróság az állam, a társadalmi tulajdon vagy a személyek javai elleni bűntett, illetőleg az építéstervezéssel vagy építőipari kivitelezéssel kapcsolatban elkövetett árdrágítás miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt;

b) akit a bíróság az építéstervezési vagy az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltott;

c) akinek felvételéhez a munkáltatója - szövetkezeti tag esetében a szövetkezet vezetősége, kisiparos esetében pedig a telephelye szerint illetékes KIOSZ megyei titkárság - nem járult hozzá.

6. § (1) A Tervezői Névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet - 100 Ft illetéknek bélyegben történő lerovása mellett - a kérelmező állandó lakóhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes másodfokú építésügyi hatóságnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező képesítését igazoló okirat hiteles másolatát,

b) három hónapnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt, továbbá

c) az 5. § (2) bekezdésének c) pontjában említett szerv hozzájárulását.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez az 5/1957. (XII. 28.) BM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szükséges igazolást a kérelmező lakóhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) adja ki.

(4) Ha a Tervezői Névjegyzékben már szereplő magántervező az állandó lakóhelyének, illetőleg telephelyének megváltozása miatt másik Tervezői Névjegyzékbe való felvételét kéri, a kérelemhez -a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - csak a Tervezői Névjegyzékbe való korábbi felvételét igazoló okiratot, továbbá - büntetőjogi felelőssége tudatában tett - olyan nyilatkozatát kell csatolnia, amely szerint nem áll a felvételét kizáró ok [5. § (2) bekezdés] vagy törlés (7. §) hatálya alatt.

7. § (1) Törölni kell a Tervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt,

a) aki azt kérte;

b) aki a Tervezői Névjegyzéket vezető másodfokú építésügyi hatóság illetékességi területéről állandó jelleggel elköltözött, vagy telephelyét ott megszüntette;

c) akit a bíróság az állam, a társadalmi tulajdon vagy a személyek javai elleni bűntett, illetőleg az. építéstervezéssel vagy építőipari kivitelezéssel kapcsolatban elkövetett árdrágítás miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt;

d) akit a bíróság az építéstervezési vagy az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltott;

e) akinek törlését az 5. § (2) bekezdésének c) pontjában említett szerv azért kéri, mert a magántervező a magántervezési tevékenységet főfoglalkozása rovására végzi, illetőleg az a munkakörével összeférhetetlen;

f) aki elhalálozott.

(2) Törölni lehet a Tervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt,

a) aki a tervezési jogosultság szabályait (9. §) megszegte;

b) akinek műszaki tervei és helyszínrajzai a korszerű építészeti követelményeknek és a szakszerűség követelményeinek nem felelnek meg;

c) aki az általa készített műszaki tervet és helyszínrajzot más magántervezővel iratja alá, illetőleg, aki a más által készített ilyen tervműveleteket sajátjaként szolgáltatja.

(3) A Tervezői Névjegyzékből az (1) bekezdés c) -d) pontja, illetőleg a (2) bekezdés alapján törölt magántervező a Tervezői Névjegyzékbe való újabb felvételét a törlés időpontjától számított három év eltelte előtt nem kérheti még abban az esetben sem, ha a szabadságvesztés, illetőleg az eltiltás időtartama három évnél rövidebb.

8. § A Tervezői Névjegyzékbe való felvétel, illetőleg a törlés ügyében az illetékes másodfokú építésügyi hatóság a kérelem benyújtásától, illetőleg a törlés alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított 30 napon belül határoz. E határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai (1957. évi IV. törvény) szerint fellebbezésnek van helye az Építésügyi Minisztériumhoz.

A magántervező tervezési jogosultsága

9. § (1) A Tervezői Névjegyzékbe felvett magántervezők közül

a) az építész- és az általános mérnöki képesítéssel rendelkező magántervező bármilyen épülettel,

b) az építőmesteri és a felsőfokú építőipari technikusi képesítéssel rendelkező magántervező 6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú és legfeljebb három szintes épülettel

kapcsolatban az ország egész területén,

c) a felső építőipariskolai és az építőipari technikusi képesítéssel rendelkező magántervező 6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú és legfeljebb két szintes épülettel,

d) a kőművesmesteri képesítéssel rendelkező magántervező 6 m-nél nem nagyobb belső fesztávolságú földszintes épülettel kapcsolatban a lakó-, illetőleg a telephelye szerinti megye (főváros, megyei jogú város) területén

jogosult elvégezni a 2. §-ban meghatározott magántervezési tevékenységet.

(2) A magántervező egyes részfeladatok (statika, épületgépészet, belső építészet stb.) tervezésébe esetenként a Tervezői Névjegyzékben nem szereplő szakmérnököt (statikus, gépész, épületgépész, belső építész stb.) is bevonhat, munkaközösséget azonban nem alakíthat.

(3) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága az idegenforgalmi és más szempontból jelentős területeken (pl. üdülőterületen, főútvonal mentén) a magántervezési tevékenységet korlátozhatja. Az erre vonatkozó határozatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A tervezési jogosultság a magántervezőt építkezés szervezésére és lebonyolítására - a műszaki ellenőrzés kivételével - nem jogosítja.

(5) A magántervező az általa készített műszaki terveket és helyszínrajzokat köteles aláírásával ellátni.

10. § Az építésügyi hatóság a magántervező magántervezési tevékenységét ellenőrizheti. A magántervező köteles az ellenőrzés céljára kért felvilágosításokat megadni, és a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.

A Magántervezési Szakértői Bizottság

11. § (1) Az illetékes másodfokú építésügyi hatóság a magántervezés műszaki színvonala emelésének és szakszerűségének előmozdítása céljából az illetékességi területén működő Magántervezési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: MSZB.) létesíthet.

(2) A közös székhelyű megye és megyei jogú város közös MSZB-t szervezhet.

(3) Az MSZB.

a) véleményt nyilvánít a Tervezői Névjegyzékbe való felvétel és törlés ügyében;

b) véleményezi a lakóépületek, nyaralók, illetőleg hétvégi házak, továbbá a másodfokú építésügyi hatóság által meghatározott más építményeknek az építési engedély iránti kérelemhez szükséges műszaki tervét és helyszínrajzát abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a területrendezési terveknek, az Országos Építésügyi Szabályzat és a helyi építésügyi szabályok rendelkezéseinek, továbbá a korszerű építészeti követelményeknek, valamint a városkép és a szakszerűség követelményeinek;

c) időszakonként értékeli az illetékességi területén folyó magántervezési tevékenységet.

12. § (1) Ahol a 11. § alapján MSZB. működik, a magántervező - ideértve az 1. § (2) bekezdésében említett személyt is -, továbbá az építőipari és az építőipari részleggel rendelkező vegyesipari szövetkezet, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezet építőbrigádja (önálló közös vállalkozása) a 11. § (3) bekezdés b) pontjában említett épületek és más építmények műszaki tervét és a helyszínrajzot az építkezés helye szerint illetékes MSZB-hez véleményezés céljából bemutatni köteles. A bemutatás kötelezettsége - ha a másodfokú építésügyi hatóság másként nem rendelkezik - a helyszínre alkalmazott (adaptált) típus-, illetőleg államilag ajánlott tervekre nem vonatkozik.

(2) Az MSZB. a bemutatott műszaki tervet és helyszínrajzot a bemutatástól számított 15 napon belül véleményezi. Szakvéleményét a tervezővel, továbbá - tájékoztatás céljából - az építtetővel és az építkezés helye szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal közli.

(3) A műszaki tervnek és a helyszínrajznak az MSZB-hez való bemutatásakor esetenként 50 Ft szakértői díjat kell az MSZB-hez befizetni. A szakértői díjat az építetőre áthárítani nem lehet.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet az 1967. évi május hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 3/1958. (X. 29.) ÉM és a 3/1961. (III. 12.) ÉM rendelet hatályát veszti, a 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 8. §-ának (4) bekezdése pedig e rendelet 9. §-a (1) bekezdésének megfelelően módosul.

(2) Ahol valamely jogszabály az Országos Tervezői Névjegyzékre utal, helyette az e rendelet alapján vezetett Tervezői Névjegyzéket kell érteni.

(3) Az Országos Tervezői Névjegyzékbe - e rendelet hatálybalépéséig - felvett magántervezőt a lakóhelye, illetőleg telephelye szerint vezetett Tervezői Névjegyzékbe - külön kérelme nélkül - fel kell venni,

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter