2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet

a magánerőből történő társas- és csoportos lakóházépítésekről

A magánerőből történő lakóházépítéseknél egyre növekvő mértékben törekedni kell a nagyobb laksűrűséget biztosító beépítési módok alkalmazására és e célból a lakóépületeknek szervezett társas- vagy csoportos lakóházépítési forma keretében való megépítésére. Ennek elősegítése érdekében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet rendelkezéseit a magánerőből történő társas- vagy csoportos lakóházépítések (a továbbiakban együtt: lakóházépítés) tekintetében kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. §[1]

E rendelet szempontjából - az alkalmazott beépítési módra tekintet nélkül -

a) társas lakóházépítés: tömbtelken vagy lakótelken többszintes, többlakásos lakóépület építése;

b) csoportos lakóházépítés: telektömb vagy összefüggő telekcsoport lakótelkein az a) pont alá nem tartozó, legfeljebb kétszintes lakóépületek, illetőleg iker- vagy csoportházak szervezett építése.

3. §

A lakóházépítés történhet

a) magánkezdeményezésből (4-13. §), vagy

b)[2] az állampolgárok részére történő értékesítés céljára (14-15. §).

II. Fejezet

A MAGÁNKEZDEMÉNYEZÉSBŐL TÖRTÉNŐ LAKÓHÁZÉPÍTÉS

A lakóházépítés szervezése és lebonyolítása

4. §

(1) A magánkezdeményezésből történő lakóházépítéssel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat elláthatja:

a)[3]

b)[4] a tevékenységi köre alapján arra jogosult gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontjaj, állami költségvetési szerv és társadalmi szervezet;

c) az érdekelt állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv (a továbbiakban: munkáltató szerv) a munkavállalói, illetőleg tagjai részére;

d) az építtetők által önkéntes társulás útján létrehozott építőközösség.

(2) Ha a munkáltató szervnél nincs elegendő jelentkező a tervezett lakóházépítésre, ebben más munkáltató szerv dolgozói (tagjai) is résztvehetnek. Ilyen esetben a lakóházépítés szervezését az érdekelt munkáltató szervek közösen végzik.

(3) Ha a lakóházépítés lebonyolítását nem maga az építőközösség végzi,

a) a lebonyolítási feladatok ellátásával az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott valamelyik szervet kell megbíznia;

b) a lakóházépítésben több munkáltató szerv dolgozói (tagjai) közösen vesznek részt, a lebonyolítási feladatokat az építőközösség megbízásából az a munkáltató szerv látja el, amelynek dolgozói (tagjai) az építtetők többségét alkotják, illetőleg ahol az ahhoz szükséges feltételek leginkább biztosítottak.

(4) A lakóházépítés lebonyolítását végző szerv az építőközösség megbízottjaként jár el; jogaira, kötelezettségeire és felelősségére az 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(5)[5] Állampolgár csak a tulajdonában álló telekre és az építőközösség megalakulásáig végezhet szervezési feladatokat. Állampolgár - ha nem tagja az építőközösségnek - lebonyolítási feladatok végzésére nem jogosult.

Építőközösség alakítása

5. §

(1) A lakóházépítésben résztvevő építtetőknek a szervezés során - az építkezés tartamára -építőközösséget kell alakítaniok.

(2)[6] Az építtetők - a Ptk.-nak az építőközösségre vonatkozó rendelkezései szerint - építőközösségi szerződést kötelesek kötni.

(3) A építőközösségi szerződésnek - a szerződés megkötésének időpontjában ismert körülmények és adatok alapján - általában a következőket kell tartalmaznia:[7]

a) az építőközösség megalakulásának célját;

b) az építtetők nevét, lakcímét, munkahelyét;

c) az építkezés (telek) pontos helyét, a tervezett épület fontosabb adatait és rövid műleírását;

d) az építendő lakások számát, nagyságát és felszereltségét;

e) az építkezés megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját;

f) a telek, a lakóépület és az egyes lakások tulajdonjogára (társasház-tulajdon, közös tulajdon, illetőleg személyi tulajdon) vonatkozó megállapodást, továbbá a telekkönyvi bejegyeztetés módját;

g) az építkezés (a telek, az épület és egyéb építmények) várható összköltségét és ennek az építtetők tulajdonába kerülő lakások, illetőleg tulajdoni hányadok szerinti megoszlását;

h) az építtetők költségviselésével kapcsolatos adatokat (pl. saját készpénz vagy építési anyag, építési kölcsön mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje);

i) az építtetők egymás közötti jogait és kötelezettségeit;

j) az építőközösség képviseletére feljogosított tagok nevét és annak meghatározását, hogy a képviseleti jog mire terjed ki;

k)[8] ha lakóházépítés lebonyolítását nem maga az építőközösség végzi, a lebonyolítást végző szerv megnevezését, tevékenységi, valamint felhatalmazási körének meghatározását (pl. az építtetők által befizetett pénzösszegek, illetőleg a pénzintézet által folyósítandó építési kölcsön feletti rendelkezés joga, a tervezési, majd az építési szerződés megkötése, a kivitelezés műszaki ellenőrzése);

l)[9] a tervező, a kivitelező, a műszaki ellenőr, illetőleg házilagos kivitelezés esetében a felelős műszaki vezető megjelölését.

m) a végleges műszaki tervek építőközösség által történő jóváhagyásának módját;

n) a lakások birtokbaadásának módját;

o) az építőközösségből való kilépés esetén követendő eljárást és a végelszámolás módját;

p) az építőközösség megszűnése esetén követendő eljárást.

A lakóházépítés segítése

6. §

(1) A munkáltató szerv - a lakóházépítés szervezésének és lebonyolításának módjától (4. §) függően - nyújtson segítséget a lakóházépítésben résztvevő dolgozói (tagjai) részére

a)[10] a szervezésben, az építőközösség megalakításában és az erre vonatkozó építőközösségi szerződés megkötésében;

b)[11] a lakóházépítés lebonyolítása terén a területelőkészítésben, a telekellátásban, a megfelelő műszaki tervek kiválasztásában, a hatósági engedélyek megszerzésében, a műszaki tervezésben és kivitelezésben, illetőleg az azzal kapcsolatos szerződéskötésben, a műszaki ellenőrzéssel, továbbá a felelős műszaki vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában;

c) a nélkülözhető szállítóeszközeinek, építőgépeinek, szerszámainak - az építtetők anyagi felelőssége és kártérítési kötelezettsége mellett, az esetleg felmerülő anyagköltség és munkabér, továbbá a jogszabályokban meghatározott térítési díjak megfizetése ellenében, az erre vonatkozó külön jogszabályok keretei között történő - kölcsönzésével.

(2) Ha a lakóházépítésben több munkáltató szerv dolgozói (tagjai) közösen vesznek részt, a lebonyolítást végző munkáltató szerv segítséget nyújthat más munkáltató szervnek az építőközösségben résztvevő dolgozói (tagjai) részére is.

(3) A munkáltató szerv igényt tarthat a lakóházépítés lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

Műszaki tervezés

7. §[12]

8. §[13]

A lakóházépítéssel kapcsolatban szükséges építéstervezési munkát (ideértve a tervezői művezetést is) - az építéstervezési jogosultságra vonatkozó jogszabályok keretei között - tervező szervezetek, továbbá építéstervezési jogosultsággal rendelkező magánszemélyek és ezek társaságai egyaránt elvégezhetik.

9. §[14]

Kivitelezés

10. §[15]

(1)[16] A lakóépület kivitelezését - az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok keretei között - építőipari szervezetek, építőipari részlegek, továbbá építőipari kisiparosok és gazdasági munkaközösségek egyaránt elvégezhetik.

(2)[17] A lakóházépítést az építőközösség - külön jogszabályban megállapított esetekben és feltételek szerint - házilagosan maga is elvégezheti.

(3)[18]

11. §[19]

(1) Az építőipari munkákkal kapcsolatos szerződésre a Ptk.-nak a vállalkozásra vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. A szerződésben a késedelmes vagy hibás teljesítés esetére kötbért kell kikötni.

(2) Ha a lakóépület kivitelezését gazdálkodó szervezet végzi, a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk.-nak és a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletnek az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák.

12. §[20]

Műszaki ellenőrzés

13. §

(1)[21] A lakóházépítés lebonyolítását végző szerv, illetőleg az építőközösség köteles az építőipari munkákat az általa kijelölt műszaki ellenőr útján a helyszínen folyamatosan ellenőrizni. A műszaki ellenőr az építtető helyszíni megbízottja. Nem szükséges műszaki ellenőr, ha a lakóházépítést az építőközösség házilagosan végzi.

(2) A műszaki ellenőr feladatait

a) a lakóházépítés lebonyolítását végző szerv,

b) a munkáltató szerv műszaki dolgozója (tagja), illetőleg

c) az építőközösség tagja, vagy az építőközösség által azzal megbízott személy

láthatja el.

(3)[22] A műszaki ellenőr feladatait - az épület nagyságától függően - csak a 8. § (3) bekezdésének a), b), c), illetőleg d) pontjában előírt képesítéssel rendelkező személy láthatja el.

(4) A műszaki ellenőr feladatai a következők:

a) a helykitűzések helyességének, a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;

b) a határidők és a minőségi előírások megtartásának folyamatos ellenőrzése;

c) a kivitelezéssel kapcsolatos kifogásoknak, hibáknak és hiányoknak az építési naplóba való bejegyzése;

d) az építési naplóbejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése;

e) a tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére;

f) a kivitelezővel együttesen a felmérés elvégzése, illetőleg a kivitelező által készített felmérés helyességének ellenőrzése;

g) az elszámoláshoz szükséges jegyzőkönyvek felvétele;

h) a számlák helyességének ellenőrzése;

i) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése;

j) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,

(5) Ha a lakóházépítésnek a munkáltató szerv által történő segítése esetében a műszaki ellenőr feladatait a munkáltató szerv műszaki dolgozója látja el, e tevékenysége ellenében

a) 500.000 Ft alatti kivitelezési költség esetében a költségvetés bruttó végösszege 6 ezrelékének,

b) 500.000 és 1,000.000 forint közötti kivitelezési költség esetében a költségvetés bruttó végösszege 5 ezrelékének, legalább azonban 3.000 forintnak,

c) 1,000.000 forint feletti kivitelezési költség esetében a költségvetés bruttó végösszege 4 ezrelékének, legalább azonban 5.000 forintnak

megfelelő összegű díjazásra és a feladatainak ellátásával kapcsolatban felmerült készkiadásainak megtérítésére tarthat igényt.

III. Fejezet

Az értékesítés céljára történő lakóházépítés[23]

A lakóházépítéssel kapcsolatos feladatok[24]

14. §[25]

Az értékesítés céljára történő lakóházépítésre jogosultak elláthatják:

a) az építtetői (beruházói) teendőket,

b) az építési területek előkészítését, a lakótelkek kialakítását,

c) a felépült lakások értékesítését.

Műszaki tervezés és kivitelezés

15. §[26]

(1)[27] A lakóházépítéssel kapcsolatos műszaki tervezési és kivitelezési munkák az építéstervezési jogosultságra és az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok keretei között végezhetők.

(2)[28] A lakóházépítéssel kapcsolatos építéstervezési és építőipari munkák elvégzésére irányuló szerződésekre a Ptk.-nak és a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletnek a tervezési, illetőleg az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[29]

IV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

16. §[30]

17. §[31]

18. §[32]

19. §[33]

19/A. §[34]

A R. 6., 8., 10. és 11. §-ban foglalt rendelkezéseket csoportos lakóházépítésnek nem minősülő családiházépítések esetében is megfelelően alkalmazni kell.

20. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter