1967. évi 36. törvényerejű rendelet
a Magyar Nemzeti Bankról
1. §[1] (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) a Magyar Népköztársaság jegybankja, a népgazdaság központi bankja, a szocialista hitelrendszer és devizagazdálkodás központi szerve, általános hatáskörű devizahatóság.
(2) Jegybanki feladatkörében a Bank:
a) a pénzmennyiség szabályozásával és más Jegybanki eszközökkel előmozdítja a népgazdasági egyensúly megvalósulását és a forint vásárlóerejének megóvásához fűződő érdekek érvényesülését;
b) részt vesz a népgazdasági tervek kialakításában és végrehajtásában, valamint a gazdaságirányítással kapcsolatos döntések, jogszabályok előkészítésében;
c)[2] kidolgozza - hosszabb távra is - a pénz- és hitelpolitikai elgondolásokat, gondoskodik a Minisztertanács által megállapított pénz- és hitelpolitika végrehajtásáról;
d)[3] az előbbi feladataival összefüggésben kötelező jegybanki előírásokat ad a bankoknak, a szakosított pénzintézeteknek, valamint a biztosító intézetek, más jogi személyek, illetve pénzalapok részére az általuk végzett banktevékenységgel kapcsolatban, és jogosult ezek ellenőrzésére;
e) kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza a pénzforgalom szabályait;
f)[4] vezeti az állam, s - ha más pénzintézetet nem hatalmaz fel - a bankok, a szakosított pénzintézetek és árbiztosító intézetek bankszámláit;
g) aranyból és devizából készleteket gyűjt;
h) a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás keretei között megállapítja és közzé teszi a forint hivatalos devizaárfolyamait;
i) ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való tagsággal kapcsolatban reá háruló feladatokat, továbbá az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által meghatározott egyéb feladatokat.
1/A. §[5] (1) A Bank az operatív devizagazdálkodás és devizamonopólium központi szerve. A pénzügyminiszter a maga részére fenn nem tartott vagy más szervre át nem ruházott devizahatósági jogkörét a Bank útján gyakorolja. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank általános hatáskörű devizahatóság. A Bank szabályozza a külső gazdasági kapcsolatokkal összefüggő hitel- valuta-és devizaműveleteket, ellátja a nemesfémgazdálkodás körében ráruházott teendőket.
(2) A Bank a devizagazdálkodás körébe tartozó feladatok ellátására más pénzintézetet felhatalmazhat, illetve más gazdálkodó szervezetet megbízhat.
1/B. §[6] A Bank jogosult a pénzintézeti tevékenységi körbe tartozó bármely bankműveletet végezni.
2. §[7] (1) Bankjegyek és érmék kibocsátására csak a Bank jogosult.
(2) A forgalomban levő bankjegyeknek és érméknek arannyal, külföldi fizetőeszközökkel, továbbá rövid lejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniük.
(3) A Bank által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(4) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni a Bankhoz.
(5) A csonka forintbankjegyért a Bank arányosan csökkentett ellenértéket térít, feltéve, hogy a bankjegynek legalább egybefüggő fele részét benyújtják. A sérült bankjegyek becseréléséért a Bank költséget számít fel. A csonka vagy sérült forintérmékért a Bank ellenértéket nem térít.
(6) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét a Bank nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
3. § (1) A Bank részvénytársasági formában működő jogi személy. Alapszabályait a közgyűlés állapítja meg és azokat a Kormány részéről történt jóváhagyás után közzé kell tenni. A Bank cégét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni.
(2)[8] A Bank a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működik.
4. § (1) A Bank élén elnök áll.
(2) A Bank elnökét munkájában a Bank igazgatósága támogatja. Az igazgatóság tagjai a Bank elnökének első helyettese, az elnökhelyettesek, az ügyvezető igazgatók és a Bank közgyűlése által választott igazgatósági tagok.
(3)[9] A Bank elnökét az Elnöki Tanács, első elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács nevezi ki.
5. § (1) A Bank alkalmazottai kötelesek a szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni.
(2) A Bank feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól a Bank alkalmazottai részére a felmentést a Bank elnöke adja meg.
(3) A Bank alkalmazottait a büntető-jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.
6. §[10] (1) A Bankot jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező - akár lejárt, akár le nem járt - követelése tekintetében, belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog illeti meg. A Bank követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.
(2) A Bankot követelései tekintetében adósának vagyonán - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köztartozásokat közvetlenül követő rangsorban illeti meg a kielégítési jog.
(3) A Bank ellen bírósági eljárás belföldön csak Budapesten indítható, és a Bank más személyek ellen - a munkaviszonyból származó perek kivételével - Budapesten indíthat eljárást akkor is, ha egyébként budapesti bíróság nem lenne illetékes.
7. § (1) A Bank könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.
(2)[11] A Magyar Nemzeti Bank teljes személyes illetékmentességet élvez.
(2) A Bank banküzleti tevékenysége körében a szerződések általános jellegű feltételeit üzletszabályzatban állapítja meg; az üzletszabályzattól az egyes szerződésekben el lehet térni.
9. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép életbe. Az 1956. évi 23. törvényerejű rendelettel módosított 1956. évi 8. törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1084/1956. (VIII. 23.) számú minisztertanácsi határozat egyidejűleg hatályát veszti; az utóbbi tvr. 3. §-át azonban az új alapszabály közzétételéig alkalmazni kell.
(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[2] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.
[3] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.
[4] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.
[5] Beiktatta az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[6] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1987.01.01.
[7] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[8] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[9] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[10] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1985.01.01.
[11] Megállapította az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.01.01.
[12] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1987.01.01.
[13] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatálytalan 1988.01.01.