Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1967. évi 36. törvényerejű rendelet

a Magyar Nemzeti Bankról

1. §[1] (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) a Magyar Népköztársaság jegybankja, a népgazdaság központi bankja, a szocialista hitelrendszer és devizagazdálkodás központi szerve, általános hatáskörű devizahatóság.

(2) Jegybanki feladatkörében a Bank:

a) a pénzmennyiség szabályozásával és más Jegybanki eszközökkel előmozdítja a népgazdasági egyensúly megvalósulását és a forint vásárlóerejének megóvásához fűződő érdekek érvényesülését;

b) részt vesz a népgazdasági tervek kialakításában és végrehajtásában, valamint a gazdaságirányítással kapcsolatos döntések, jogszabályok előkészítésében;

c)[2] kidolgozza - hosszabb távra is - a pénz- és hitelpolitikai elgondolásokat, gondoskodik a Minisztertanács által megállapított pénz- és hitelpolitika végrehajtásáról;

d)[3] az előbbi feladataival összefüggésben kötelező jegybanki előírásokat ad a bankoknak, a szakosított pénzintézeteknek, valamint a biztosító intézetek, más jogi személyek, illetve pénzalapok részére az általuk végzett banktevékenységgel kapcsolatban, és jogosult ezek ellenőrzésére;

e) kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza a pénzforgalom szabályait;

f)[4] vezeti az állam, s - ha más pénzintézetet nem hatalmaz fel - a bankok, a szakosított pénzintézetek és árbiztosító intézetek bankszámláit;

g) aranyból és devizából készleteket gyűjt;

h) a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás keretei között megállapítja és közzé teszi a forint hivatalos devizaárfolyamait;

i) ellátja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való tagsággal kapcsolatban reá háruló feladatokat, továbbá az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által meghatározott egyéb feladatokat.

1/A. §[5] (1) A Bank az operatív devizagazdálkodás és devizamonopólium központi szerve. A pénzügyminiszter a maga részére fenn nem tartott vagy más szervre át nem ruházott devizahatósági jogkörét a Bank útján gyakorolja. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank általános hatáskörű devizahatóság. A Bank szabályozza a külső gazdasági kapcsolatokkal összefüggő hitel- valuta-és devizaműveleteket, ellátja a nemesfémgazdálkodás körében ráruházott teendőket.

(2) A Bank a devizagazdálkodás körébe tartozó feladatok ellátására más pénzintézetet felhatalmazhat, illetve más gazdálkodó szervezetet megbízhat.

1/B. §[6] A Bank jogosult a pénzintézeti tevékenységi körbe tartozó bármely bankműveletet végezni.

2. §[7] (1) Bankjegyek és érmék kibocsátására csak a Bank jogosult.

(2) A forgalomban levő bankjegyeknek és érméknek arannyal, külföldi fizetőeszközökkel, továbbá rövid lejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniük.

(3) A Bank által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.

(4) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni a Bankhoz.

(5) A csonka forintbankjegyért a Bank arányosan csökkentett ellenértéket térít, feltéve, hogy a bankjegynek legalább egybefüggő fele részét benyújtják. A sérült bankjegyek becseréléséért a Bank költséget számít fel. A csonka vagy sérült forintérmékért a Bank ellenértéket nem térít.

(6) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét a Bank nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.

3. § (1) A Bank részvénytársasági formában működő jogi személy. Alapszabályait a közgyűlés állapítja meg és azokat a Kormány részéről történt jóváhagyás után közzé kell tenni. A Bank cégét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni.

(2)[8] A Bank a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működik.

4. § (1) A Bank élén elnök áll.

(2) A Bank elnökét munkájában a Bank igazgatósága támogatja. Az igazgatóság tagjai a Bank elnökének első helyettese, az elnökhelyettesek, az ügyvezető igazgatók és a Bank közgyűlése által választott igazgatósági tagok.

(3)[9] A Bank elnökét az Elnöki Tanács, első elnökhelyettesét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács nevezi ki.

5. § (1) A Bank alkalmazottai kötelesek a szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni.

(2) A Bank feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól a Bank alkalmazottai részére a felmentést a Bank elnöke adja meg.

(3) A Bank alkalmazottait a büntető-jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.

6. §[10] (1) A Bankot jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező - akár lejárt, akár le nem járt - követelése tekintetében, belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog illeti meg. A Bank követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

(2) A Bankot követelései tekintetében adósának vagyonán - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köztartozásokat közvetlenül követő rangsorban illeti meg a kielégítési jog.

(3) A Bank ellen bírósági eljárás belföldön csak Budapesten indítható, és a Bank más személyek ellen - a munkaviszonyból származó perek kivételével - Budapesten indíthat eljárást akkor is, ha egyébként budapesti bíróság nem lenne illetékes.

7. § (1) A Bank könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(2)[11] A Magyar Nemzeti Bank teljes személyes illetékmentességet élvez.

8. §[12] (1)[13]

(2) A Bank banküzleti tevékenysége körében a szerződések általános jellegű feltételeit üzletszabályzatban állapítja meg; az üzletszabályzattól az egyes szerződésekben el lehet térni.

9. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép életbe. Az 1956. évi 23. törvényerejű rendelettel módosított 1956. évi 8. törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1084/1956. (VIII. 23.) számú minisztertanácsi határozat egyidejűleg hatályát veszti; az utóbbi tvr. 3. §-át azonban az új alapszabály közzétételéig alkalmazni kell.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[2] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[3] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[4] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[5] Beiktatta az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[6] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[7] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[8] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[9] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[10] Megállapította az 1984. évi 26. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1985.01.01.

[11] Megállapította az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1988.01.01.

[12] Megállapította az 1986. évi 29. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1987.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi XI. törvény 63. § b) pontja. Hatálytalan 1988.01.01.