3/1967. (XI. 26.) KkM rendelet

áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma engedélyezésinek rendjéről

A külkereskedelmi engedélyezés rendszerét, mint a külkereskedelmi áruforgalom irányításának hatósági szabályozó eszközét és a Kormány termék- és devizagazdálkodási intézkedései végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló eszközt a következők szerint szabályozom:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Engedélyezés alá esik a külkereskedelmi tevékenység keretében

a) az áruk adásvétele, cseréje, bérlete, ideértve a különleges külkereskedelmi ügyleteket (kompenzáció, adresszáció, tranzakció, konstrukció, stb.) és áruknak bizományba adása és vétele,

b) a bérmunka és a vállalkozás,

c) az a megállapodás, amelynek célja valamely ipari tulajdonjog, gyártási eljárás, vagy az ezekre vonatkozó használati jog (licencia) átengedése devizakülföldi részére vagy megszerzése devizakülfölditől,

d) külföldi vállalatokkal való kereskedelmi és a külkereskedelmi tevékenységre is kiható ipari együttműködés vagy szakosítás,

e) áruminták és ajándékok kiküldése.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában írt tárgyú szerződést - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - kötni és a szerződést teljesíteni, nemkülönben árumintákat és ajándékokat az ország területéről kivinni vagy kiküldeni csak a külkereske-külkereskedelmi engedélyével szabad.

(3) A külkereskedelmi miniszter engedélyének hiányában az (1) bekezdés a)-d) pontjában írt tárgyú szerződést csak hatósági jóváhagyástól feltételezetten szabad megkötni.

(4) A (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellenére kötött külkereskedelmi szerződés semmis. Érvényessé válik a külkereskedelmi szerződés, ha az engedélyt a külkereskedelmi miniszter utólag megadja.

(5)[1]

2. § (1) Nincs szükség a jelen rendelet 1. §-ában írt engedélyre

a) változatlan állapotban történő visszaviteli kötelezettség mellett vámelőjegyzés céljából behozott árukra, valamint

b) visszahozatali kötelezettséggel, vagy anélkül külföldre szállított és onnan változatlan állapotban behozatalra kerülő árukra.

c)[2] 5000 Ft értéket meg nem haladó és ellenérték nélkül kiszállítandó áruminta küldemények kivitelére vagy kiküldésére.

d)[3] 5000 Ft értéket meg nem haladó ajándékküldemények kivitelére vagy kiküldésére, ha a küldemény 1000 Ft egyedi értéket meghaladó értékű ajándéktárgyat nem tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a bérlet jogcímén az országba behozott vagy onnan kivitt árukra.

3. § (1) Engedélyt a külkereskedelmi minisztertől csak a külkereskedelmi tevékenység végzésére jogosított vállalatok és szervek az ügykörükbe tartozó külkereskedelmi tevékenységre kérhetnek.

(2) Az engedélykérelem előkészítése, benyújtása és a szükséges adatszolgáltatás biztosítása során az engedélyért folyamodó vállalatok az engedélyezésre vonatkozó valamennyi rendelkezés és a piaci lehetőségek legteljesebb mérvű figyelembevételével kötelesek eljárni.

II. Engedélyezési eljárás

4. § (1) Az engedélyek lehetnek

a) keretengedélyek és

b) egyedi engedélyek.

(2) Az egyedi engedély az abban foglalt külkereskedelmi ügylet megkötésére és teljesítésére jogosít.

(3) A keretengedély az abban meghatározott árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó külkereskedelmi szerződéseknek bármely ország viszonylatában történő megkötésére és teljesítésére jogosít. A külkereskedelmi miniszter a keretengedély érvényét meghatározott országokra korlátozhatja, vagy azt egyéb feltételektől is függővé teheti.

(4) Mind az egyedi, mind a keretengedély alapján a vonatkozó külkereskedelmi ügylet (ügyletek) teljesítéséhez szükséges külföldi fizetőeszközök minden egyéb engedély nélkül a devizagazdálkodás szabályai szerint megvásárolhatók.

(5) Ha az engedély másképp nem rendelkezik, az abban bevételként vagy kiadásként meghatározott devizaösszegtől a külkereskedelmi szerződésben legfeljebb 5% erejéig lehet eltérni.

5. § A külkereskedelmi miniszter keretengedélyt ad

a) az általa közzétett jegyzékben felsorolt árukra és vállalkozási tevékenységre,

b) az államközi egyezményekben írt kötelező kontingensekben foglalt árukra,

c)[4]

d)[5]

6. § (1) A külkereskedelmi miniszter egyedi engedélyt ad az olyan áruk behozatalára, kivitelére, vagy egyéb külkereskedelmi ügyletekre, amelyek nem esnek az 5. §-ban írt keretengedélyezés alá.

(2) Egyedi engedélyt ad továbbá a külkereskedelmi miniszter az 5. §-ban foglaltakra tekintet nélkül

a) ha az áru behozatala versenytárgyalás alapján történik,

b) az iparjogvédelem körébe tartozó szerződések létrehozatalára,

c) az egyébként kötelező kontingenseket tartalmazó árulisták különleges jelzésű ("nem kötelező", "globál vegyeskeret", "cserekontingens", "p. m.") árutételeire,

d) a bizományi értékesítésre külföldre szállított vagy onnan bizományi értékesítésre behozott árukra,

e) a behozott kiállítási és mintavásári áruk belföldi megszerzésére, valamint az országból kivitt ilyen áruk értékesítésére,

f) bérmunka és egyéb vállalkozási ügyletekre, g) a külföldi vállalatokkal való szakosítási és termelési együttműködésre.

(3) A külkereskedelmi miniszter a kötelező kontingensek keretébe tartozó árukra is elrendelheti egyedi engedélyek kiadását.

7. § A külkereskedelmi miniszter a különleges külkereskedelmi ügyletekre (kompenzáció, adresz-száció, konstrukció, tranzakció, stb.) azok természetétől függően ad keret vagy egyedi engedélyt.

8. § (1) A külkereskedelmi miniszter az engedély iránt előterjesztett kérelmeket a termékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, az államközi egyezmények, valamint a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével bírálja el; a viszonylati elbírálás alapja a származási, illetve rendeltetési ország.

(2) A külkereskedelmi miniszter az engedélykérelmek elbírálása során az ügylet indokoltságát, annak műszaki szükségességét, valamint a kereskedelmi feltételeket csak abban az esetben vizsgálja, ha ez a belső piac egyensúlyának megvédése érdekében, vagy más népgazdasági érdekből szükséges.

9. § (1) A külkereskedelmi miniszternek az engedélykérelem alapján hozott döntése lehet

a) engedélyezés,

b) meghatározott feltételekkel történő engedélyezés,

c) meghatározott feltételek bekövetkezte esetére adott engedélyezés,

d) a kérelem teljesítésének megtagadása.

(2)[6] A külkereskedelmi miniszter az olyan aranyra [1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 1. § d) pontja], amely nem a devizagazdálkodás céljaira szolgál, továbbá a platinára és az ezüstre [1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 1. § e) és f) pontja] vonatkozó külkereskedelmi szerződést a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben engedélyezi.

(3)[7] Ha valamely ország olyan jogszabályt alkot, vagy olyan gyakorlatot folytat, amely a Magyar Népköztársasággal kötött megállapodással ellentétes, vagy a Magyar Népköztársasággal folytatott kereskedelemre megkülönböztető módon sérelmes, a külkereskedelmi miniszter az ilyen országokkal szemben a szükséghez képest korlátozhatja a már kiadott engedélyek hatályát, vagy a kiadott engedélyeket visszavonhatja.

10. § Ha az engedély ettől eltérő érvényességi határidőt nem tartalmaz, a keretengedély érvényességi ideje általában a tárgyidőszak december 31-ig tart, az egyedi engedély érvényességi ideje a kiállítástól számított 6 hónap.

11. § Az egyedi engedély módosítását kell kérni, ha a külkereskedelmi ügylet következő jellemzői eltérnek az engedélyben meghatározott feltételektől:

a) az áru mennyisége,

b) a származási vagy rendeltetési ország,

c) a devizaérték (több mint 5%-os eltérés esetén),

d) a fizetési feltételek,

e) a szállítási határidő.

12. § (1) Ha az engedélykérelem tárgyában hozott döntést nem a külkereskedelmi miniszter személyesen hozta, az engedélyt kérő 3 napon belül a külkereskedelmi minisztertől kérheti, hogy a számára sérelmes döntést vizsgálja felül.

(2) Az engedélyt kérő a 9. § (1) bekezdés b). c) vagy d) pont szerinti döntés folytán esetlegesen előálló veszteség megtérítését a külkereskedelmi minisztertől nem követelheti.

III. Vegyes rendelkezések

13. § (1) Az engedély iránt a kérelmet a jelen rendelet végrehajtási utasításának mellékleteiben közzétett formanyomtatványokon az ott írt kitöltési utasításnak megfelelően kell előterjeszteni.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek (pl. állat- és növényegészségügyi engedély stb), illetve kötelező nyilvántartásba vételről szóló, vagy egyéb igazolás (pl. beruházásnál) meglétét.

14. § (1) A külkereskedelmi miniszter a kérelmezőt hiánypótlásra utasíthatja.

(2) A külkereskedelmi miniszter döntését az engedély iránt előterjesztett formanyomtatványon közli.

15. § A lejárt és fel nem használt engedély, valamint a lejárt engedély fel nem használt hányada tekintetében az engedély jogosítottja köteles legkésőbb az engedély érvényességének lejártát követő 8 napon belül a külkereskedelmi miniszternek jelentést tenni.

16. § A jelen rendelet 1967. december 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

- az árubehozatali és az árukiviteli engedélyezés rendjéről szóló 4/1959. (V. 28.) KkM rendelet és

- az árubehozatali és árukiviteli engedélyezés rendjéről szóló 4/1959. (V. 28.) KkM rendelet módosítása tárgyában közzétett 1/1965. (II. 7.) KkM rendelet.

17. § A jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben kiadott, a jelen rendelet hatálya alá eső engedélyek 1968. január 31-ével érvényüket vesztik. Amennyiben az ügylet megkötése ezt követő időben történne, a külkereskedelmi miniszter a legkésőbb 1968. január 15-ig beadott kérelem alapján új engedélyt ad ki.

Dr. Biró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter