7/1974. (X. 17.) KkM rendelet

a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Az 1053/1974. (X. 17.) Mt. számú határozat 23. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) egyes rendelkezéseinek végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel, a 8. § tekintetében az igazságügyminiszterrel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

(A KKT 2. §-ához)

1. §

A KKT alkalmazásában belföldi, illetve külföldi az a természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet a devizajogszabályok ilyennek tekintenek; külföldi által létesített olyan kereskedelmi képviseletet, amely nem jogi személy, e jogszabályoktól függetlenül külföldinek kell tekinteni.

2. §

Nem tartozik a KKT hatálya alá:

a) hír- és egyéb tájékoztató anyagoknak - ide nem értve a reklám- és propaganda-anyagokat - hírközlő és tájékoztató szervek közötti átadása;

b) a nemzetközi vízügyi együttműködés keretében anyagok átadása és szolgáltatások nyújtása;

c) sportolók és előadóművészek szereplése és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások;

d) a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság által tevékenységi körében nyújtott szolgáltatások;

e) vasúti és légi fuvarozás körében árunak ugyanazon fuvarlevél alapján, azonos fuvarozási mód igénybevételével külföldi részvételével történő továbbítása;

f) vasúti fuvarozási eszközöknek vasúti fuvarozást végző vállalatok között használatra történő átengedése;

g) fuvareszközök számára azok üzemeltetéséhez menet közben szükségessé váló áruk vétele és eladása, illetve szolgáltatások igénybevétele és teljesítése.

(A KKT 5. §-ához)

3. §

(1) Külkereskedelmi tevékenység különösen: külkereskedelmi szerződés megkötése és teljesítése érdekében piackutatás, reklám- és propagandatevékenység folytatása, áruk, anyagi értéket képviselő jogok és szolgáltatások külkereskedelmi áráról, továbbá szállítási feltételeiről külföldi számára információadás, ajánlatkérés, ajánlattétel, megrendelés, alku, a szerződés egyes feltételeiben való megállapodás, áru átadása és átvétele, a szerződéssel vagy annak teljesítésével kapcsolatban felmerült igények érvényesítése, illetőleg az ilyen igényekkel szemben való védekezés.

(2) Nem külkereskedelmi tevékenység, ha belföldi gazdálkodó szervezet külfölditől ellenérték nélkül műszaki és gazdasági információkat beszerez, az általa termelt vagy forgalmazott árukkal, az általa nyújtott szolgáltatásokkal, a rendelkezésére álló anyagi értéket képviselő jogokkal kapcsolatban belföldön reklám- és propagandatevékenységet folytat, valamint, ha ezen áruk és szolgáltatások műszaki jellemzőiről, minőségéről és választékáról, rendeltetéséről, illetve e jogok ismérveiről, gyakorlati alkalmazhatóságáról ellenérték nélkül külföldinek információkat ad.

4. §

(1) Külkereskedelmi szerződés:

a) árura vonatkozó adásvételi-, csere-, bérleti-, haszonbérleti-, letéti szerződés, ideértve a raktározási szerződést is, bizományi szerződés, vételi jog (opció) adása vagy megszerzése;

b) vállalkozási szerződés, ideértve a bérmunka szerződést is;

c) megbízási szerződés, ideértve a munkaszerződésnek nem minősülő képviseleti, ügynöki szerződést is;

d) anyagi értéket képviselő jog átruházására, hasznosítására, bizományba adására, vételére vonatkozó szerződés, valamint ilyen jogra vonatkozó vételi jog (opció) adása vagy megszerzése;

e) áru vagy anyagi értéket képviselő jog ellenérték nélkül történő átadására vagy használatának átengedésére vonatkozó szerződés, feltéve hogy az áru vagy anyagi értéket képviselő jog értéke a szokásos mértéket meghaladja, és a szerződés célja kereskedelmi kapcsolatok létesítése vagy előmozdítása;

f) árunak külföldi által végzendő fuvarozására, továbbá árunak szállítmányozására vonatkozó szerződés;

g) termelési vagy kereskedelmi együttműködésre, szakosításra vonatkozó szerződés;

h) munkások és szakértők rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződés;

i) piacszervezési, piacfelosztási szerződés;

j) a felsorolt szerződésekre vonatkozó biztosítási vagy biztosíték nyújtását célzó szerződés, ide nem értve a belföldi bank vagy biztosítási intézet által kötött ilyen szerződéseket.

(2)[1]

(3) Nem külkereskedelmi szerződés:

a) a Magyar Nemzeti Bank által nemesfémtermék tekintetében kötött szerződés;

b) belföldi részére választottbírói tiszt ellátására szóló megbízás;

c) belföldi részére igazságügyi, ügyészi vagy államigazgatási szervek előtti képviseletre, valamint jogi tanácsadásra szóló ügyvédi megbízás, kivéve az iparjogvédelmi ügyekben történő képviseletre szóló megbízást.

5. §

(1) A KKT alkalmazásában:

a) áru: az ingó dolog, az energia és az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír;

b) szolgáltatás: gazdaságilag értékelhető tevékenység kifejtése;

c) anyagi értéket képviselő jog: a szerzői alkotáshoz, a találmányhoz, a szabadalomhoz, az újításhoz, a védjegyhez, az ipari mintához, a kereskedői névhez fűződő vagyoni jogok gazdaságilag értékesíthető része, az anyagi értéket képviselő ismeret (know-how) és a gazdasági helyzetben jelentkező vagyoni érték.

(2) Nem minősül árunak a fizetőeszköz, a pénzhelyettesítő eszköz, az olyan értékpapír, amely nem testesít meg áru feletti rendelkezési jogot, továbbá az olyan arany [1/1974. (I. 17.) PM számú rendelet 1. § d) pont], amely a devizagazdálkodás céljaira szolgál.

6. §

(1) A külkereskedelmi szerződéseket írásba kell foglalni.

(2) Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött megegyezést is.

(3) Ha az üzleti szokások ezt megengedik vagy az áru természete vagy más különleges körülmény a szerződés megkötését annyira sürgőssé teszi, hogy még táviratváltásra vagy távgépírón történő üzenetváltásra sincs idő, a külkereskedelmi szerződés telefonon is megköthető. Az ilyen módon létrejött szerződést késedelem nélkül írásba kell foglalni, ennek elmulasztása azonban a szerződés érvényességét nem érinti.

7. §

A külkereskedelmi tevékenységre irányadó jogszabályokat kell alkalmazni - az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések mellett - a külföldön történő vállalatalapításra, külföldi vállalati érdekeltség megszerzésére, átruházására, valamint az ilyen vállalat vagy vállalati érdekeltség működtetésére. Nem lehet alkalmazni ezt a szabályt a KKT hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység körében külföldön alapított vállalatokkal, illetve megszerzett érdekeltségekkel kapcsolatban.

(A KKT 6. §-ához)

8. §[2]

9. §

A külkereskedelmi jog keretei között - amennyiben az alapító okirat vagy az engedély korlátozást nem tartalmaz - a kivitelen és a behozatalon, valamint az annak lebonyolítását szolgáló műveleteken kívül egyéb, a nemzetközi kereskedelemben szokásos külkereskedelmi műveleteket is lehet végezni.

(A KKT 15. §-ához)

10. §

(1) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok, valamint a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek között - tevékenységük és együttműködésük hatékonyságának fokozása érdekében - meg kell valósítani a gazdasági és műszaki információk minél szélesebb körű átadását. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetekkel a külső piaci helyzetre, az értékesítés és a beszerzés lehetőségeire vonatkozó, rendelkezésükre álló, a kereskedelemben szokásos információkat, a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek pedig a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatokkal a termelésre, a várhatóan kivitelre kerülő árukra, a felmerülő behozatali szükségletekre és a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok, műszaki, gazdasági jellemzőire vonatkozó információkat kötelesek közölni.

(2) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok - amennyiben a nemzetközi üzleti szokások és gyakorlat lehetővé teszik - a külkereskedelmi szerződések előkészítése során a termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezeteket minél szélesebb körben vonják be olyan műszaki és gazdasági kérdéseknek a külföldivel történő megtárgyalásába, amelyek a szervezetek szakértelmét vagy haladéktalan állásfoglalását igénylik.

11. §

(1) Ez a rendelet 1975. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti:

- a külkereskedelmi szerződések meghatározásáról és a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1/1960. (V. 10.) KkM számú rendelet;

- a külföldiek által belföldi személyek javára kötött adásvételi és vállalkozási szerződések megkötésének és teljesítésének rendjéről szóló 3/1962. (XII. 16.) KkM sz. rendelet.

(2) Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről szóló, a 8/1969. (XI. 16.) KkM sz. rendelettel módosított 3/1967. (XI. 26.) KkM számú rendelet 1. § (5) bekezdése hatályát veszti, a 9. § (2) bekezdésének számozása (3)-ra változik és a 9. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A külkereskedelmi miniszter az olyan aranyra [1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 1. § d) pontja], amely nem a devizagazdálkodás céljaira szolgál, továbbá a platinára és az ezüstre [1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 1. § e) és f) pontja] vonatkozó külkereskedelmi szerződést a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben engedélyezi."

(3) A külkereskedelmi vonatkozású propagandatevékenység Magyarországon történő folytatásának bejelentéséről szóló 1/1970. (I. 13.) KkM számú rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében levő "- az 1/1960. (V. 10.) KkM számú rendelet értelmében erre feljogosított -" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "külkereskedelmi tevékenységre jogosult".

(4) A külkereskedelmi jog megadásának rendjéről szóló 3/1970. (V. 5.) KkM számú rendelet 6. §-ának a helyébe a következő § lép:

"6. § (1) Eseti külkereskedelmi jog megadására az 1-5. §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

(2) Az eseti külkereskedelmi jog iránti kérelmet a Külkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályához kell benyújtani és abban részletesen körül kell írni azt a külkereskedelmi tevékenységet, amelyet a kérelmező az engedély alapján végezni kíván.

(3) Eseti külkereskedelmi jogot meghatározott külkereskedelmi tevékenységre és legfeljebb egyéves időtartamra lehet adni."

Dr. Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter