3/1967. (VI. 6.) NIM rendelet

a villamosmű biztonsági övezetéről

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtásáról kiadott 40/1962. (XI. 11.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

A biztonsági övezet célja és terjedelme

1. § A biztonsági övezet (védőterület) létesítésének célja, hogy megóvja a villamosmű környezetében az életet, a testi épséget és a vagyontárgyakat, továbbá, hogy elősegítse a villamosmű folyamatos és zavartalan üzemeltetését.

2. § (1) Földfeletti vezetékek - ideértve az oszloptranszformátor állomásokat is - biztonsági övezetét a vezeték mindkét oldalán, a legszélső nyugalomban levő (nem kilengetett) áramvezetőtől vízszintesen mért, alábbi távolságban levő függőleges síkok határolják:

a) Nagyfeszültségű földfeletti vezetékek:

b) Kisfeszültségű földfeletti vezetékek esetén 1 m.

(2) Földalatti vezetékeknél - ide értve a villamosműhöz tartozó földalatti távközlő vezetékeket is - a biztonsági övezet határa a szélső földalatti vezeték nyomvonalától vízszintesen mért 1 m.

(3) Megközelített és keresztezett távközlő berendezések, valamint erdők esetén a biztonsági távolságokra, illetve az erdőnyiladékok kiképzésének méreteire vonatkozóan az (1) bekezdés a) és b) pontjait illetően az MSZ 151. számú szabvány, a (2) bekezdést illetően az MSZ 13202. számú szabvány rendelkezései az irányadók.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a szabványok távolsági előírásait az esetben sem, ha azok a biztonsági övezet méreteit meghaladják, vagy annál kisebbek, valamint a tűzrendészetről szóló 1/1963. (VII. 5.) BM rendelet 41. §-ában foglalt rendelkezéseket.

(5) Egyenárammal táplált közlekedési, ipari, vagy egyéb berendezések közelében levő földalatti vezetékek biztonsági övezetét az egyenáramú berendezések és a villamosmű üzembentartója a kóboráram által indokolt mértékben közösen határozza meg. Az egyenáramú berendezés üzembentartója a kóboráram veszélyével járó tervezett berendezésről a villamosmű üzembentartóját tájékoztatni köteles.

3. § A nemzetközi kooperációban résztvevő és az országos alaphálózathoz tartozó szabadtéri villamosberendezések és távvezetékek közelében létesítendő mechanikai, vagy vegyi levegőszennyezést okozó üzemek helyét úgy kell meghatározni, hogy a szennyezés ne hatoljon be a biztonsági övezetbe. Az ilyen üzemek távolsága mechanikai szennyezés kibocsátása esetén a villamosmű biztonsági övezetének határától nem lehet kevesebb, mint 1 km, vegyi szennyezés esetén 5 km.

4. § A villamosmű üzembentartója köteles a földalatti vezeték irányváltozási pontjait - kivéve a városok és községek belterületét - a föld felszínén jól látható módon és időtállóan megjelölni.

5. § (1) Az átalakító és kapcsolóberendezések (a továbbiakban: állomások) biztonsági övezetét az állomás kerítésétől, vagy ennek hiányában az állomás falától vízszintesen mért alábbi távolságban levő függőleges síkok határolják:

(2) Nem villamosmű céljára szolgáló épületben elhelyezett állomás esetén a biztonsági övezetet az állomás falai (kerítés, vasajtó stb.) határolják.

6. § (1) Az erőművek biztonsági övezetét az erőmű területét határoló kerítéstől vízszintesen mért 15 m távolságban levő függőleges síkok határozzák meg.

(2) A kerítésen kívüli hőtávvezetékek biztonsági övezetét legszélső pontjaiktól vízszintesen és merőlegesen mért 5 m távolságban levő függőleges síkok határolják.

Tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetben

7. § (1) Nagyfeszültségű földfeletti vezetékek biztonsági övezetében tilos:

1. Bármilyen létesítmény, vagy berendezés (pl. oszlop, torony, antenna, daru, állványzat, gáz- és olajtartály, kút, sportpálya, gyakorló és lőtér, repülőtér, tábor, játszótér stb.) létesítése;

2. tűz- és robbanásveszélyes anyagok (pl. széna, szalma, nád, fa, gumi, szilárd és folyékony gáznemű tüzelő és üzemanyag, lőszer, stb) ideiglenes, vagy végleges jellegű tárolása, vagy ilyen anyagok nagy tömegben való elégetése, illetve ilyen anyagokat igénylő munkák végzése;

3. az élet, a testi épség és a vagyonbiztonság szempontjából veszélyes, vagy a vezeték üzemét veszélyeztető tevékenység, így különösen

a) a vezeték tartószerkezetén, illetőleg alapozásán villamosműhöz nem tartozó tárgyak, jelzések (pl. szemétgyűjtő, turistatábla, zászló, hirdetés, idegen vezeték, vagy hírközlő berendezés szerkezeti elemeinek) elhelyezése,

b) a villamosmű jelzéseinek, jelzőtábláinak eltávolítása,

c) tartószerkezetei, illetőleg alapozásának szélétől számított 3 m-en belül 1 m-nél mélyebb gödör, vagy árok létesítése,

d) nem éghető anyag (például cserép, törmelék; ócskavas, stb.) oly módon történő felhalmozása és tárolása, amely a tartószerkezet megközelítését akadályozza,

e) az áramvezetők felett, vagy alatt a kerítés kivételével bármilyen huzal, lánc, textilanyag kivagy átfeszítése (pl. sárkányeresztés),

f) a 20 kV-os és az azt meghaladó feszültségszintű vezetékek biztonsági övezetében komló; vagy más hasonló jellegű futónövény termesztése.

(2) Kisfeszültségű vezeték felett tilos rádióantenna, vagy egyéb fémhuzal (pl. ruhaszárító drót) kifeszítése, vagy átfeszítése.

(3) Földalatti vezeték biztonsági övezetében tilos:

a) Megfelelő védelem nélküli bármilyen végleges, vagy ideiglenes épületnek, létesítménynek, vagy berendezésnek a földalatti vezeték fölé való építése, elhelyezése vagy üzembentartása (pl. épületalap, vizesárok, csatorna, fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk stb);

b) a földalatti vezeték üzembentartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan munka végzése, vagy tevékenység gyakorlása, amely az élet- és vagyonbiztonság szempontjából veszéllyel járhat (pl. gödörásás, útburkolat felbontás, föld eltávolítás, vagy felhalmozás, szondázás, korróziót előidéző erősen savas, vagy lúgos folyadék kiöntése, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, stb.), illetve a vezeték folyamatos és biztonságos üzemét veszélyeztetheti, akadályozza, lehetetlenné teszi.

8. § (1) Nagyfeszültségű földfeletti vezetékek biztonsági övezetében korlátozások mellett végezhető tevékenységek:

a) Olyan hosszúságú vas, fém és egyéb villamosvezetőképességű anyagot, amelyet legalább két ember szállít, amennyiben ilyen tárgy biztonsági övezeten keresztül történő szállítása, vagy tárolása nem kerülhető el, a támszerkezettől lehetőleg távol, a vezetőre merőleges helyzetben, a földdel párhuzamosan kell vinni, illetőleg tartani.

b) Oszlopok között kifeszített vas- és fémhuzalokon történő szőlő vagy egyéb gazdálkodás, mely esetben a kifeszített huzalokat az MSZ 172. számú szabvány előírásainak megfelelően földelni kell.

c) Öntözőgazdálkodásnál biztosítani kell a tartószerkezetekhez a gyalogos közlekedést. Árasztásos öntözésnél gondoskodni kell a tartószerkezetek állékonyságának megóvásáról. Esőztető öntözésnél csakis vegyileg nem szennyezett öntözővíz használható, úgy hogy a kötött vízsugár az áramvezetőket a legkedvezőtlenebb esetben sem közelítheti meg 120 kV-ig 2 m-nél 220 kV-ig 3 m-nél, 400 kV-nál 5 m-nél jobban.

d) Vegyianyag fúvása, permetezése, vagy locsolása esetén a vegyianyag a tartószerkezeteket 3 m-nél, az áramvezetéket pedig a c) pont alatti távolságok 1 m-rel megnövelt értékénél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg. Olyan vegyi anyagot, amely a betont nem rongálja, és a vas vagy alumínium korrózióját nem idézi elő, a tartószerkezetek közvetlen környezetében is alkalmazni lehet.

e) Munkagépek a biztonsági övezetben úgy közlekedhetnek és dolgozhatnak, hogy a vezeték tartószerkezeteit, illetve alapozásait a gépek leg-kiállóbb részei vízszintesen 1 m-nél, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőleges irányban a c) pontban részletezett távolság értékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthessék meg.

f) Magasranyúló tárgyak (pl. fa, oszlop, kémény, stb) ledöntése esetén e tárgyak, illetve széthulló részei a vezeték áramvezetőit, vagy tartószerkezetének bármely pontját a c) pontban részletezett távolság értékénél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelíthetik meg. A ki-döntés csak a vezeték üzembentartója megbízottjának jelenlétében végezhető.

g) Külterületi szakaszokon (szántók, rétek, stb.) a járművek által használt utak kivételével csak 3,5 m-nél alacsonyabb építésű vagy anyaggal rakott járművek, munkagépek stb. közlekedhetnek, beleértve a magasságba a járműveken, vagy rakományokon szállított személyek, illetve szerszámaik legkiállóbb részét is. A fenti méreteket meghaladó szállítmányok esetén a szállítás csak a villamosmű üzembentartója megbízottjának jelenlétében történhet.

h) Légi járművek a vezeték legfelsőbb pontját 10 m-nél, illetőleg a vezetékkel való párhuzamos repülés esetén a legszélső vezetőt 30 m-nél jobban nem közelíthetik meg.

i) Épület különösen indokolt esetben csak az MSZ 151. számú szabványban meghatározott feltételek betartása mellett létesíthető.

(2) Kisfeszültségű földfeletti vezeték biztonsági övezetében mindenfajta tevékenység csak az MSZ 151. számú szabványban előírt legkisebb biztonsági távolságok minden helyzetben és esetben való betartása mellett végezhető.

(3) Földalatti vezeték biztonsági övezetében -a felszíni földelő vezetőt és földelőt nem kell földalatti vezetéknek tekinteni - az alábbi tevékenységek csak a következő korlátozások mellett végezhetők:

a) Mezőgazdasági földmunkát (pl. szántás) a talaj felszínétől legfeljebb 0,4 m mélységig szabad végezni.

b) Erősáramú földalatti vezeték biztonsági övezetében mélyépítési munkát fokozott óvatossággal kell végezni. Amennyiben ilyen munkák környezetében kábelvezeték bukkan elő, a munkát azonnal abba kell hagyni, és a kábelvezeték üzembentartóját értesíteni kell. A munkát folytatni csak a kábelvezeték üzembentartójának az engedélyével szabad.

9. § Alállomások és erőművek biztonsági övezetében tiltott, illetőleg korlátozott tevékenységekre vonatkozóan a 7. § (1) bekezdés 1., 2. és 3. a), b), d), a (3) bekezdés b), továbbá a 8. § (1) bekezdés c), d), f), h), i) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni

Vegyes rendelkezések

10. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki a vasutakra, közutakra, a repülőterekre, és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezésekre. Ezekre nézve -amennyiben a Vhr. 9. §-a szerint kiadott rendelkezésekben foglaltakon túlmenően biztonsági követelmények merülnének fel -, a biztonsági előírásokat a villamosmű üzembentartója és a vasút, a közút, illetve a repülőtér, valamint a repülés biztonságát szolgáló földi berendezés üzembentartója együttesen kötelesek megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a vasút-, a közút, repülőtér, illetve a repülés biztonságát szolgáló földi berendezés üzembentartója a tervezett létesítményekről, illetve létesítésekről a villamosmű üzembentartóját előzetesen tájékoztatni köteles.

11. § A rendeletnek a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezéseitől való eltérés engedélyezése a Magyar Villamosművek (Budapest I., Iskola utca 13.) javaslatára a Nehézipari Minisztérium hatáskörébe tartozik.

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szekér Gyula s. k.,

a nehézipari miniszter első helyettese