41/1967. (X. 22.) Korm. rendelet

a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. § A 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben, ha férfi legalább 120, ha pedig nő legalább 80 munkanapot dolgozott a közös munkában és legalább két tizennégy éven aluli gyermeket tart el. Gyermeknek számít a termelőszövetkezeti tag vérszerinti gyermekén felül a mostoha, örökbefogadott, nevelt gyermeke és unokája is.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki egyedülálló nő, egy tizennégy éven aluli gyermeke után is jogosult családi pótlékra, ha az előző naptári évben legalább 80 munkanapot dolgozott a közös munkában.

(3) A termelőszövetkezeti tagnak azt a tizennégy éven felüli gyermekét, aki testi vagy szellemi fogyatkozás vagy pedig betegsége miatt munkaképességét tizennegyedik életévének betöltése előtt legalább kétharmad részben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotának tartamára, életkorára tekintet nélkül, mint tizennégy éven aluli gyermeket kell figyelembe venni.

(4) Az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben 120 (nő 80) napnál kevesebb munkanapot dolgozott, családi pótlékra a teljesített munkanapok arányában a következő naptári év első napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahányszor 10 munkanapot (nő 7 munkanapot) dolgozott a közös munkában.

(5) A közös munkában töltött napok számítására vonatkozó részletes szabályokat a SZOT - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - szabályzattal állapítja meg."

2. § A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag a belépés naptári évében - a (2) és (3) bekezdésben említett eltérésekkel - a 120 (nő 80) munkanap teljesítését követő hónap első napjától jogosult családi pótlékra.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki január hó 1. napja és június hó 30. napja között lépett be a termelőszövetkezetbe és ez idő alatt 120 (nő 80) napnál kevesebb munkanapon át dolgozott, az év hátralevő részében családi pótlékra július hó 1. napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahányszor 10 munkanapot (nő 7 munkanapot) dolgozott július hó 1. napja előtt a közös munkában.

(3) Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját közvetlenül megelőző hat naptári hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt, családi pótlékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a naptári év végéig - ha az egyéb feltételeknek megfelel - a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül jogosult. Ha az előbb említett tag a termelőszövetkezetbe augusztus hó 31. napja után lépett be, részére családi pótlék - ha az egyéb feltételeknek megfelel - a belépést követő év június hó 30. napjáig jár, a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül.

(4) Ha a rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítását megszüntették, termelőszövetkezeti tagsága alapján a családi pótlék a nyugdíjfolyósítás megszűnésének napját követő hónap első napjától a naptári év végéig, illetőleg ha a nyugdíj folyósítása augusztus hó 31. napját követő időponttól szűnt meg, a következő év június hó 30. napjáig jár a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül."

3. § A R. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben az illetékes társadalombiztosítási bizottság, továbbá a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 87. §-a (2) bekezdésében, valamint a 30/1966. (XII. 24.) Korm. rendelet 68. §-a (1) bekezdésében említett bizottság a megtérítést - ideértve a dolgozót (nyugellátásban részesülőt) terhelő megtérítést is (14. §) - mérsékelheti. A mérséklés kérdésében bírói eljárásnak helye nincs."

A R. 33. §-ának jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésként kerül felvételre és kiegészül a következő (2) bekezdéssel:

"(2) Ha a nyugellátás alapján járó családi pótlék jogtalan felvételét a munkáltató vagy adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása, vagy a valóságnak meg nem felelő adatközlése idézte elő és ezért a nyugdíjmegállapító, illetőleg folyósító szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett családi pótlék megtérítésére kötelezi, a fizetésre kötelezett az erre vonatkozó határozat ellen a nyugellátásra irányadó rendelkezések szerint * élhet jogorvoslattal."

5. § (1) A R. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendbírság egyezer forintig terjedhet és azt az illetékes társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyással rója ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató, szövetkezet, egyéb szerv tizenöt napon belül - nyugellátás alapján járó családi pótlékkal kapcsolatos rendbírság kirovása esetében harminc napon belül - keresettel fordulhat a kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz)."

(2) A R. 35. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

"(3) Az illetékes társadalombiztosítási szerv a rendbírságot elengedheti vagy annak összegét mérsékelheti. A rendbírság elengedésére vagy mérséklésére illetékes szerveket, továbbá az elengedés vagy mérséklés feltételeit a SZOT szabályzattal határozza meg. Az elengedés vagy mérséklés kérdésében bírói eljárásnak helye nincs."

6. § Ez a rendelet - az 1. és 2. § kivételével - a kihirdetés napján; az 1. és 2. § pedig 1968. január 1. napján lép hatályba.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke