16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet

a családi pótlékról

I. A RENDELET HATÁLYA

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkaviszonyban álló dolgozókra;

b) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezeti tagokra;

c) a fegyveres erők, továbbá a fegyveres és rendészeti testületek (a továbbiakban: fegyveres testületek) hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjaira és nyugállományú tagjaira;

d) a kisipari szövetkezeti tagokra;

e) a bedolgozókra;

f) az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasokra;

g) a felsőoktatási intézmények társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatóira;

h) az utolsó éves szakmunkástanulókra.

II. A MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK CSALÁDI PÓTLÉKA

2. § (1) E rendeletben megszabott feltételek mellett családi pótlékra jogosult az a betegség esetére kötelezően biztosított munkaviszonyban álló dolgozó (a továbbiakban: dolgozó), akinek munkaideje az illető iparágra vagy munkakörre a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban megállapított heti (havi) munkaidőnek a felét eléri és legalább két gyermeket tart el. Gyermeknek számít a dolgozó vérszerinti gyermekén felül a mostoha-, örökbefogadott, nevelt gyermeke, az unokája, testvére és mostohatestvére is.

(2) Az egyedülálló dolgozó nő, továbbá az a vak dolgozó, akinek házastársa (élettársa) is vak, egy gyermek után is jogosult családi pótlékra.

(3) Egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha a gyermek

a) tizenhatodik életévét nem töltötte be és testi vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó ápolásra vagy felügyeletre szorul;

b) tizenhatodik életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad-részben a jogosultsági idő (4.§) lejárta előtt elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg.

3. § (1) Nem jogosult munkaviszonya alapján családi pótlékra az a mezőgazdasági dolgozó, aki természetes személy alkalmazásában áll.

(2) Nem jogosult családi pótlékra az a dolgozó sem, akinek munkaideje az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti (havi) munkaidőt nem éri el és munkaviszonya mellett

a) kisiparosi vagy magánkereskedői tevékenységet folytat vagy hasznothajtó jogosítványa van;

b) keresőtevékenységet folytató munkaközösség, alkotóközösség vagy valamely alap tagja;

c) mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet tagja.

(3) Az a dolgozó, akinek munkaideje az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti (havi) munkaidőt nem éri el és munkaviszonya mellett gazdaságilag művelhető ingatlanon gazdálkodik, vagy azt bérbeadás útján hasznosítja, csak akkor jogosult családi pótlékra, ha ilyen forrásból eredő jövedelmét munkabére meghaladja.

(4) Az a dolgozó, akinek munkaideje az illető iparágra vagy munkakörre megállapított heti (havi) munkaidőt nem éri el és munkaviszonya mellett egyéb - a (2)-(3) bekezdésekben nem említett - keresőtevékenységet rendszeresen folytat, csak akkor jogosult családi pótlékra, ha munkabére legalább havi egyezer forint és egyéb kereső foglalkozásából eredő jövedelmét munkabére meghaladja.

4. § Családi pótlékra jogosultság szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki

a) tizenhatodik életévét még nem töltötte be;

b) az általános iskola vagy a középfokú iskola nappali tagozatán folytatja tanulmányait, vagy első-, illetőleg másodéves szakmunkástanuló és tizenkilencedik életévét még nem töltötte be;

c) az a), illetőleg b) pontban meghatározott életkor betöltése előtt testi vagy szellemi fogyatkozása vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad-részben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotnak tartama alatt.

5. § Nem jár családi pótlék a dolgozónak - az egyedülálló dolgozó nő kivételével - az árvaellátásban részesülő gyermeke után.

6. § (1) A dolgozónak arra a naptári hónapra jár a családi pótlék, amelyben munkaviszonya alapján legalább tizennnyolc napon át munkát végzett.

(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZOT) a dolgozók egyes csoportjaira az (1) bekezdéstől eltérő feltételeket állapíthat meg, továbbá megállapítja azt is, hogy milyen esetben számítanak be a munkában nem töltött napok -a munkaviszony megszűnése után is - az (1) bekezdésben előírt tizennyolc napba.

7. § A dolgozónak jár a családi pótlék - munkaviszonyának megszűnését követően is - arra az időre, amíg

a) katonai szolgálatot teljesít;

b) az illetékes felügyeleti szerv megbízásából külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, vagy állami, szövetkezeti, társadalmi szerv által rendezett egésznapos iskolán (tanfolyamon, edzőtáborban) vesz részt;

c) táppénzben, vagy terhességi- gyermekágyi segélyben részesül,

feltéve, hogy a felsorolt körülmények bekövetkezésének hónapjában vagy a megelőző hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt.

8. § A meghalt dolgozó jogán az elhalálozást követő hat hónapon át jár a családi pótlék annak, aki a gyermek eltartásáról gondoskodik, feltéve, hogy a dolgozó az elhalálozás hónapjában vagy a megelőző hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt. A gyermek eltartójának az említett hat hónapon át abban az esetben is jár a családi pótlék, ha a gyermek a meghalt dolgozó után árvaellátásban részesül.

9. § (1) Ugyanazon gyermek után, ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A családi pótlék csak egyféle jogcímen jár.

(2) A SZOT felhatalmazást kap arra, hogy a szülők együttélése esetében az anya családi pótlékra jogosultságát külön feltételekhez kösse.

10. § (1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:

két gyermek után összesen 300 forint,

három gyermek után összesen 510 forint,

minden további gyermek után gyermekenként további 170 forint.

(2) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyedülálló dolgozó nőnek és vak dolgozónak egy gyermeke után havi 140 forint, két gyermeke után havi 340 forint, ennél több gyermeke után pedig az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár.

(3) A 2. § (3) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után havi 140 forint családi pótlék jár. Annak a dolgozónak, aki két gyermek után jogosult családi pótlékra és ezek közül egyik gyermeke vagy pedig mindkét gyermeke a 2. § (3) bekezdésében megjelölt fogyatkozásban szenved, a két gyermek után havi 340 forint családi pótlék jár. Három vagy több gyermek után a dolgozót minden esetben az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg.

11. § (1) A családi pótlék annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a dolgozó az e rendeletben megszabott feltételeknek megfelel.

(2) Az újszülött vagy a dolgozó eltartásába újonnan került gyermek után a családi pótlék a születés hónapját, illetőleg a tartás kezdetének hónapját követő hónap első napjától jár.

(3) Arra a hónapra, amelyben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik, - az egyéb feltételek fennállása esetén - a családi pótlék a hónap végéig jár.

12. § (1) A családi pótlékra vonatkozó igényt, továbbá az igény jogosultságot, illetőleg a folyósítást érintő változást a dolgozónak kell a SZOT által megállapított szabályok szerint bejelentenie.

(2) A családi pótlék legfeljebb az igénybejelentéstől visszamenően számított három hónapra jár; a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.

(3) Ha a dolgozó családi pótlék iránti igényét jogalap nélkül elutasították, vagy a dolgozónak járó családi pótlékot egyáltalán nem vagy nem teljes összegében folyósították, a kifizetőszerv köteles a hiba felfedésétől vagy a jogosult erre irányuló kérelmének beérkezésétől visszafelé számított legfeljebb egy év tartamára járó összeget, illetőleg különbözetet kifizetni.

13. § (1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak kifizetni. A családi pótlék a dolgozó helyett - beleegyezése hiányában is - a vele közös háztartásban élő családtag kezéhez fizethető ki, ha tartani lehet attól, hogy a dolgozó a családi pótlékot nem rendeltetésének megfelelően használja fel.

(2) A családi pótlékra vonatkozó igényt másra átruházni vagy elzálogosítani, illetőleg arról lemondani nem lehet. A családi pótlékot csak ugyanazon gyermek tartására lehet végrehajtás alá vonni.

(3) Ha a kiutalt családi pótlékot a kiutalástól számított egy év alatt bármilyen okból nem vették fel, erre az összegre vonatkozó követelés elévül. Az elévülés nyugvására és félbeszakadására a polgári jog szabályai irányadók.

14. § (1) Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, köteles azt visszafizetni. A visszafizetés iránt a kifizetőszervnek kell írásban intézkednie.

(2) Ha az intézkedés a kifizetéstől számított harminc napon belül történik, a dolgozó jóhiszeműsége esetében is köteles a kárt megtéríteni.

(3) Ha az intézkedés a kifizetéstől számított harminc napon túl történik, a dolgozó az okozott kárt csak abban az esetben köteles megtéríteni, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő.

III. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A HALÁSZATI TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK CSALÁDI PÓTLÉKA

15. § Ennek a rendeletnek a munkaviszonyban állók családi pótlékára vonatkozó rendelkezéseit a 16.-19. §-okban foglalt eltérésekkel a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezeti (a továbbiakban: termelőszövetkezeti) tagok családi pótlékára is megfelelően alkalmazni kell. Ennek során dolgozó alatt: termelőszövetkezeti tagot, munkáltató alatt: termelőszövetkezetet kell érteni.

16. § (1) Családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben, ha férfi legalább 120, ha nő legalább 80 munkaegységet teljesített és legalább két tizennégy éven aluli gyermeket tart el. Gyermeknek számít a termelőszövetkezeti tag vér szerinti gyermekén felül a mostoha-, örökbefogadott, nevelt gyermeke és unokája is.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki egyedülálló nő, egy tizennégy éven aluli gyermek után is jogosult családi pótlékra, ha az előző naptári évben legalább 80 munkaegységet teljesített.

(3) A 120, illetőleg a 80 munkaegység megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelenséget okozó betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy állami, szövetkezeti, társadalmi szerv által rendezett továbbképző tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban) való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a termelőszövetkezet vezetőségének engedélyével ideiglenesen munkaviszonyban állt.

(4) A termelőszövetkezeti tagnak azt a tizennégy éven felüli gyermekét, aki testi vagy szellemi fogyatkozása vagy pedig betegsége miatt munkaképességét tizennegyedik életévének betöltése előtt legalább kétharmad-részben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotának tartamára a családi pótlékra jogosultság szempontjából figyelembe kell venni.

17. § (1) Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag - a (2) bekezdésben említett kivétellel - azt a hónapot követő hónap első napjától jogosult családi pótlékra, amelyben az előírt munkaegységet teljesítette.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki a termelőszövetkezetbe történt belépése napját közvetlenül megelőző hat naptári hónapban családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt, családi pótlékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a naptári év végéig - ha az egyéb feltételeknek megfelel - az előírt munkaegység igazolása nélkül is jogosult. Ha az előbb említett tag a termelőszövetkezetbe augusztus hó 31. napja után lépett be, részére a családi pótlék - az egyéb feltételek mellett - a belépést követő év június hó 30. napjáig jár az előírt munkaegység teljesítésének igazolása nélkül.

(3) Ha a rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítását megszüntették, termelőszövetkezeti tagsága alapján a családi pótlék a nyugdíjfolyósítás megszűnésének napját követő hónap első napjától a naptári év végéig, illetőleg, ha a nyugdíj folyósítása augusztus 31. napját követő időponttól szűnt meg, a következő év június 30. napjáig jár az előírt munkaegység igazolása nélkül.

18. § A termelőszövetkezeti tagnak családi pótlék -az egyéb feltételek mellett - arra a naptári hónapra jár, amelyben termelőszövetkezeti tagsága legalább tizennyolc napon át fennállt.

19. § (1) A termelőszövetkezeti tagnak egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő:

két gyermek után összesen 140 forint,

minden további gyermek után gyermekenként 70 forint.

(2) A termelőszövetkezet egyedülálló nő tagjának egy gyermek után havi 70 forint, két gyermek után havi 140 forint, ennél több gyermek után pedig gyermekenként havi 70 forint családi pótlék jár.

IV. MUNKAVISZONYBAN NEM ÁLLÓ EGYÉB SZEMÉLYEK CSALÁDI PÓTLÉKA

20. § A munkaviszonyban nem álló személyek közül

a) a fegyveres testületek hivatásos vagy továbbszolgáló állományába tartozó tagjai és nyugállományú tagjai;

b) a kisipari szövetkezeteknek a kötelező kölcsönös biztosítás alá tartozó tagjai;

c) a kötelező betegségi biztosítás hatálya alá tartozó bedolgozók;

d) az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjasok;

e) a felsőoktatási intézményeknek társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatói;

f) az utolsó éves szakmunkástanulók, gyermeke után járó családi pótlék tekintetében e rendeletnek a munkaviszonyban álló dolgozók családi pótlékára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A foglalkozás sajátos jellegéből folyó eltérő szabályokat a fegyveres testületek tagjaira az illetékes miniszter utasítással, egyébként pedig a SZOT szabályzattal állapítja meg.

21. § A SZOT felhatalmazást kap arra, hogy a családi pótlékra jogosultságot a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben és az érdekelt szervek véleményének meghallgatásával a dolgozók egyes további - betegség esetére biztosított - csoportjaira kiterjeszthesse.

V. A CSALÁDI PÓTLÉK ÜGYVITELE

22. § A családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait ellátják:

aj a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága ügyviteli szervei (társadalombiztosítási igazgatóságok, kirendeltségek, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

b) a SZOT szabályzatában meghatározott munkáltatók, kisipari szövetkezetek és egyéb szervek (a továbbiakban; családi pótlék ügyvitelét ellátó munkáltatók).

23. § (1) A családi pótlék ügyvitelét ellátó munkáltatók e feladatokat saját ügyvitelük körében, saját alkalmazottaikkal és saját költségükön kötelesek végezni.

(2) A szabályszerűen elbírált igények alapján helyesen számfejtett és folyósított családi pótlékok összegét az illetékes társadalombiztosítási szerv megtéríti.

24. § Ha a családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait nem a munkáltató látja el, a dolgozó által előterjesztett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő változást a munkáltató köteles a SZOT által szabályzattal megállapított módon és időben az illetékes megállapító, illetőleg folyósító szervnek bejelenteni.

25. § A családi pótlék megállapításának és folyósításának részletes eljárási szabályait a SZOT szabályzattal állapítja meg. A vasutak dolgozói vonatkozásában a közlekedés- és postaügyi miniszter - a SZOT-tal egyetértésben - az általános rendelkezésektől eltérő eljárási szabályokat állapíthat meg.

26. § A társadalombiztosítási szervek jogosultak a munkáltató bejelentési kötelezettségének szabályszerű teljesítését, illetőleg a munkáltatónak a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyvitelét ellenőrizni és a vonatkozó számadásokat felülvizsgálni. Ebből a célból a munkáltatónál bármikor vizsgálatot tarthatnak. A munkáltató köteles a vizsgálathoz szükséges adatokat, okmányokat rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosítást megadni.

27. § A családi pótlékot megállapító szervek és munkáltatók az általuk megállapított családi pótlékról kötelesek a SZOT által szabályzattal előírt rendelkezések szerint ellenőrző lapokat kiállítani és a szabályzatban kijelölt szervhez megküldeni. Ellenőrzés céljából a SZOT a munkáltatókat dolgozóik általános bejelentésére is kötelezheti. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, illetőleg ügyviteli szervei jogosultak az ellenőrző lapok szabályszerű kiállítását és megküldését ellenőrizni.

28. § (1) A családi pótlék ügyvitelét ellátó munkáltató a családi pótlék igények elbírálásáért és a családi pótlék kifizetéséért a társadalombiztosítási szervekkel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik, ideértve az abból származó kárt is, hogy a munkáltató a dolgozó által jogosulatlanul felvett családi pótlék megtéríttetését (14. §) elmulasztotta.

(2) A családi pótlék ügyvitelét ellátó, valamint a 24. §-ban említett munkáltatók kötelesek a társadalombiztosítási szerveknek teljes egészében megtéríteni azt a jogtalanul kifizetett családi pótlékot, amelynek felvétele részben vagy egészben a munkáltató mulasztásának következménye.

(3) Az (1), illetőleg (2) bekezdés rendelkezésén alapuló megtérítési igényeket az illetékes társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyással érvényesíti.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetője, illetőleg a Vasutasok Szakszervezete a megtérítést - ideértve a dolgozót terhelő megtérítést (14. §) is - mérsékelheti. A mérséklés kérdésében bírói eljárásnak helye nincs.

(5) A megtérítések kirovásának elévülésére, továbbá a megtérítési követelések behajtására, biztosítására és elévülésére, valamint a tartozásért felelős személyek körére az adókra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a dolgozót terhelő megtérítést (14. §) elsősorban a részére járó családi pótlékból, vagy ha a kár ilyen módon nem térül meg, a munkabérből kell levonni.

29. § Az államhatalmi, államigazgatási szervek, valamint a bíróságok és ügyészségek, továbbá egyes vasúti szervek vonatkozásában a pénzügyminiszter, illetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszter - a SZOT-tal egyetértésben - a 23. § (2) bekezdése, a 26. §, valamint a 28. § rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.

30. § (1) Magánszemélyként átmenetileg külföldön tartózkodó dolgozó, illetőleg gyermek vonatkozásában a családi pótlék megállapítására az államközi egyezmények rendelkezései az irányadók. Felhatalmazást kap a SZOT, hogy államközi egyezmény hiányában a családi pótlék megállapításának és folyósításának feltételeit szabályzattal állapítsa meg.

(2) A külföldön szolgálatot teljesítő, valamint nemzetközi szervezetnél munkát vállaló, továbbá államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szerv által kötött szerződés végrehajtásaként idegen vagy egyéb intézménynél munkát vállaló dolgozók családi pótlékáról külön jogszabályok rendelkeznek; ezek hatályát a jelen rendelet nem érinti.

31. § A családi pótlék iránti beadvány - ideértve a jogorvoslati beadványt vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet is - illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat (igazolás), amely a családi pótlékra jogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgál. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta is.

VI. JOGORVOSLAT

32. § (1) A családi pótlékkal kapcsolatban a dolgozók és a családi pótlékot megállapító és folyósító szervek között felmerülő vitás ügyekben a szakszervezeti szervek járnak el. Ezeket a szerveket, ezek illetékességét és hatáskörét, továbbá a jogorvoslati eljárás szabályait a SZOT szabályzattal állapítja meg. E szakszervezeti szervek határozata ellen - a (2) bekezdésben meghatározott ügyeket kivéve - bírói jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Ha a társadalombiztosítási bizottság a dolgozót a jogtalanul felvett családi pótlék megtérítésére a 14. § (3) bekezdése alapján kötelezi, az erről szóló határozat ellen a dolgozó tizenöt napon belül keresettel fordulhat a határozatot, kibocsátó társadalombiztosítási bizottság székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz).

33. § A munkáltató a 28. § alapján kibocsátott fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő tizenöt napon belül keresettel fordulhat a kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz).

VII. JOGKÖVETKEZMÉNYEK

34. § (1) Ha a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és egyezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a családi pótlék elnyerése céljából

a) a valóságnak meg nem felelő bejelentést tesz;

b) a valóságnak meg nem felelő igazolást terjeszt elő;

c) a megszabott határidőben nem jelenti be azt a körülményt, amelynek alapján valamely gyermeke után a családi pótlékra jogosultság megszűnik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a családi pótlékot megállapító szerv székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

35. § (1) Rendbírságot köteles fizetni a munkáltató, szövetkezet, egyéb szerv, ha

a) a családi pótlékkal kapcsolatban előírt jelentéseket, bejelentéseket, adatszolgáltatásokat (ideértve az ellenőrző lapokat is), okirati igazolásokat egyáltalában nem vagy nem a megállapított idő alatt, vagy pedig nem a megszabott módon teljesíti;

b) a jelentésekben, bejelentésekben, adatszolgáltatásokban, vagy okirati igazolásokban valótlan adatokat közöl;

c) a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatait nem az előírt rendelkezések szerint végzi;

d) a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, illetőleg ügyviteli szerve (társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség), a Vasutasok Szakszervezete, illetőleg a felügyeleti szervek kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy jogos ok nélkül nem engedi meg az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások, bérjegyzékek és egyéb okmányok megtekintését, vagy pedig a helyszíni eljárást vagy vizsgálatot bármi módon megakadályozza.

(2) A rendbírság egyezer forintig terjedhet és azt az illetékes társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyással rója ki. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató, szövetkezet, egyéb szerv tizenöt napon belül keresettel fordulhat a fizetési meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz).

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

36. § Az a közszolgálati dolgozó, aki korábbi jogszabályok alapján keresőképtelen szülője után méltányossági alapon családi pótlékban részesül, a családi pótlékot az engedélyezés alapjául szolgáló valamely feltétel megszűnéséig változatlan összegben továbbra is megkapja.

37. § A fegyveres testületeknél a rendelet végrehajtását az illetékes miniszter szabályozza; ennek során a 23.-35. §-ok rendelkezéseitől eltérhet.

IX. HATÁLYBALÉPÉS

38. § (1) Ez a rendelet az 1966. évi július hó 1. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 38 1959. (VIII. 15.) Korm. rendelet, a 91/1952. (X. 2.) M T rendelet 2. §-ának c) pontja, a 21 1958. (II. 25.) Korm. rendelet 28. §-a, a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet 16. §-a, a 22/1963. (IX. 21.) Korm. rendelet 10. §-a második mondatának rendelkezése és a 3/1966. (I. 14.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a SZOT, hogy ennek a rendeletnek az alkalmazása és végrehajtása során felmerülő kérdéseket - a 16/1964. (VII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának figyelembevételével - szabályozza.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese