4/1967. (XII. 23.) PM-KkM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 9/1966. (II. 5.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

A vámszolgálat ellátása

1. § (1) A vámszolgálatot a vám- és pénzügyőrség tagjai látják el.

(2) Azokon a határátkelőhelyeken, ahol vám- és pénzügyőrségi szerv nem működik, az államhatáron át lebonyolódó áruforgalmat a határőrség szervei ellenőrzik.

(3) Nemzetközi megállapodással külföldön létesített magyar vámhivatalnál a vámszolgálatot a magyar vámjog szabályai szerint kell ellátni A Magyar Népköztársaság területén nemzetközi megállapodással létesített idegen állam vámhivatala - ellenkező megállapodás hiányában - saját vámjoga szabályai szerint jár el.

Vámáru

2. § (1) Vámárunak minősül az államhatáron át behozott villamos- és más, gazdaságilag hasznosítható energia is.

(2) A vámárut a vámhivatal és kirendeltsége vagy a vám- és pénzügyőri szakasz (a továbbiakban együtt: vámhivatal), illetőleg a Vámáruraktár ellenőrzése alatt kell tartani. A vámbűntett és a vámszabálysértés tárgyát képező vámárut le kell foglalni.

(3) Ha valaki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, vagy aki a vámhivatal engedélye nélkül vámárut tart birtokában, illetőleg aki elhagyott vámáruról tudomást szerez, köteles ezt a körülményt legkésőbb 8 napon belül a legközelebbi vámhivatalnál vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnél bejelenteni. A határőrségi, illetőleg rendőri szervek a bejelentésről értesítik a legközelebbi vámhivatalt.

(4) A vámárunak a vámhivatal vagy a Vámáruraktár ellenőrzése alatt tartása a vámáru nyilvántartásba vétele, valamint közvetlen vagy közvetett felügyelet útján történik. Ha a vámáru azonosságát a vámhivatal a vámáru őrzésével (kísérésével) biztosítja, a felügyelet közvetlen, egyéb esetekben közvetett.

(5) A vámáru azonosságát - az érdekelt kívánságát is figyelembe véve - a legmegfelelőbb módon kell biztosítani. Az azonosság biztosítására szolgálhat:

a) a vámáru őrzése (kísérése);

b) a csomagra, a szállítóeszközre, vagy a raktárhelyiségre alkalmazott vámzár (űrzár), függőpecsét, lakat, szalagzár;

c) mintavétel;

d) ábra, fénykép;

e) a vámárun alkalmazott jel (pecsét, bélyegzőlenyomat stb.).

(6) A vámáru azonosságának biztosítására viszonosság esetében elfogadható a külföldi vámhivatal vagy vasút által alkalmazott kocsizár vagy annak megfelelő más zár. A viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

(7) A vámáru azonosságának biztosítására alkalmazott vámzárakat vagy jeleket sértetlenül meg kell őrizni.

A vám. Törvényes zálogjog

3. § (1) A vámbevételt a Népgazdasági elszámolások fejezetben kell elszámolni.

(2) A törvényes zálogjogot a vámáru visszatartása, illetőleg lefoglalása útján kell gyakorolni.

(3) A vámhivatal a vámot a törvényes zálogjog alapján a vámárunak az 53. § (6) bekezdésében meghatározott módon történő értékesítése útján, közvetlenül kielégítheti.

4. § (1) A vámhivatal közvetlen felügyelete alatt nem tartott vámáru után járó vámtartozást - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - biztosítani kell. A biztosítékot a vám és a vámmal együtt beszedendő adók vagy a vámáru értékének megfelelő összeg erejéig kell nyújtani, aszerint, hogy melyik a nagyobb.

(2) A biztosíték készpénz vagy kezesség lehet. A vámhivatal csak készpénz biztosítékot fogadhat el. A kezesség elfogadása tekintetében a vám- és pénzügyőrségnek a vámkezelést végző vámhivatal felügyeletét ellátó megyei (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: megyei parancsnokság) határoz.

(3) Ha a vám és a vámmal együtt beszedendő adók összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg, a vámhivatal, egyébként a megyei parancsnokság indokolt esetben a vámbiztosíték követelésétől eltekinthet.

(4) Mentesek a biztosíték nyújtás kötelezettsége alól:

a) az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és szövetkezetek;

b) a nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban a vámbiztosíték fizetése alól mentesített vámáruk;

c) az 55. § (2) bekezdése d) pontja, illetőleg az 57. § (3) bekezdése alapján előjegyzésben kezelt vámáruk.

Vámtarifa

5. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott-nak kell tekinteni a Kereskedelmi Vámtarifa, valamint a vámjogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából azt a vámárut, amelyet külkereskedelmi vállalat vagy külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított más vállalat vagy szövetkezet (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi vállalat) érvényes külkereskedelmi szerződés alapján hoz be.

(3) Az Utasforgalmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni az utasok által behozott nem kereskedelmi jellegű, vámköteles áruknak, valamint mindazoknak a nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruknak a belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél, amelyekre az Ajándék Vámtarifa vámtételei nem alkalmazhatók.

(4) Az államhatárt szállítóeszközön való szolgálat teljesítése érdekében átlépő közforgalmú fuvarozó vállalatok (a továbbiakban: fuvarozóvállalat) és a posta alkalmazottai által behozott vámáruk kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) állapítja meg. A határsávforgalomban közlekedő személyekre a 12-16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A külföldről ajándék címén érkező vámárukat az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kell vámkezelni.

(6) Az Utasforgalmi Vámtarifát és végrehajtási utasítását e rendelet 1. számú melléklete, az Ajándék Vámtarifát és végrehajtási utasítását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A Kereskedelmi Vámtarifát külön jogszabály állapítja meg.

Tranzit-terület

6. § A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken létesített tranzit-váróterem (tranzitszálloda, tranzit-étterem) a vámjogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából külföldnek minősül.

A vámszabadterület és vámügyi rendtartása

7. § (1) Csepel szigeten a Magyar Hajózási és Kikötői Üzemigazgatóság (a továbbiakban: Kikötő) kezelésében levő vámszabadterület magában foglalja az erre a célra a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben kijelölt területeket, valamint az azon létesített raktárakat és berendezéseket. A vámszabadterületet a Kikötő legalább 3 méter magas kerítéssel köteles körülzárni.

(2) A vámszabadterület, valamint az e területen lebonyolódó személy- és áruforgalom vámhivatali ellenőrzés alatt áll.

(3) A vámszabadterületre belépők és onnan kilépők a devizajogszabályok szempontjából az államhatáron át kilépő és belépő utasokkal azonos elbírálás alá esnek.

(4) A vámszabadterület létesítményeit lakás céljára felhasználni és a vámszabadterületen árukkal kiskereskedelmi tevékenységet folytatni tilos. Ez utóbbi tilalom alól - a hajók személyzetének és a személyzet állatainak élelmezésére szolgáló áruk árusítása tekintetében - a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága (a továbbiakban: Fővárosi Parancsnokság) felmentést adhat.

8. § (1) A vámszabadterületre - az egyes áruk forgalmát korlátozó vagy tiltó rendelkezések, valamint a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szabad akár közvetlenül külföldről, akár belföldről árut bevinni és onnan kivinni.

(2) A vámszabadterületre nem szabad bevinni azokat az árukat, amelyek ottani raktározásra nem alkalmasak, valamint azokat az árukat, melyeknek vámszabadterületre való bevitelét a Kikötő vagy a vámhivatal valamilyen oknál fogva megtiltotta.

(3) A vámszabadterületre beraktározott árukkal mindenféle műveletet külön engedély és vámhivatali felügyelet nélkül, szabadon lehet végezni. Üzemek létesítéséhez azonban az egyéb hatósági engedélyen kívül, az Országos Parancsnokság és a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. A vámszabadterületen állagváltozáson átment áruk után származási bizonyítvány vagy márka jegy csak abban az esetben adható, ha az állagváltozást eredményező művelethez az Országos Parancsnokság és a Külkereskedelmi Minisztérium előzetesen engedélyt adott. A vámszabadterületen raktározott vagy ott állagváltozáson átment árukat, illetőleg azok burkolatát "Punto Franco Budapest" jelzéssel kell ellátni.

9. § (1) A vámszabadterületre bevitt, illetőleg a vámszabadterületről kiszállított áruk vámkezelésére - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámjogszabály általános rendelkezései az irányadók.

(2) A vámszabadterületre beraktározott áruk raktározási határideje korlátozva nincs. A vámszabadterületre közvetlenül külföldről beszállított vámáruknál az átviteli, a belföldről a vámszabadterületre szállított áruknál pedig a kiviteli korlátozásokat kell alkalmazni.

(3) Külföldről raktározás, feldolgozás, megmunkálás, beépítés, szerelés, kiszerelés, keverés, elegyítés és hasonló műveletek elvégzése céljából a vámszabadterületre vitt vámáruk után nem kell vámot fizetni. A vámszabadterületen más célból elfogyasztott vagy felhasznált vámáru vámfizetési kötelezettség alá esik.

(4) A Kikötő vagy a raktárbérlő a vámszabadterületre bevitt, illetőleg az onnan kiszállított árukról szállítmányonként külön-külön, két példányban kiállított "Beraktározási rendelkezés"-t, illetőleg "Kiraktározási rendelkezés"-t köteles a vámhivatalnak átadni.

(5) A vámszabadterületről az ország többi részére vitt áru olyan elbírálás alá esik, mintha az közvetlenül külföldről (a származási országból) került volna behozatalra.

(6) Az ország egyéb területéről a vámszabadterületre vitt áru olyan elbírálás alá esik, mintha azt közvetlenül külföldre vitték volna ki.

10. § (1) A vámszabadterületről árut csak a Kikötő és a vámhivatal engedélyével szabad kiszállítani.

(2) A vámszabadterületen tároló árukat a vámfelügyeletet ellátó vámhivatal készletfelvétel útján évenként ellenőrizni köteles.

(3) A véletlen körülmény vagy elemi csapás következtében megsemmisült árukat a raktárbérlő - a Kikötővel együtt - köteles a vámhivatalnak írásban bejelenteni. A vámhivatal ezeket az árukat - megfelelő ellenőrzés után - nyilvántartásából törli.

(4) A Kikötő a Fővárosi Parancsnokság megkeresésére köteles azoknak a raktárbérlőknek a raktál engedélyét megvonni, illetőleg a bérletét megszüntetni, akik a vámszabadterületre vonatkozó vámügyi rendtartás rendelkezéseit nem tartják meg, valamint a vámszabadterületről kizárni a Kikötő, vagy valamely raktárbérlő által foglalkoztatott azt az alkalmazottat, aki vámszempontból nem megbízható.

11. § A Kikötő köteles a vámhivatal részére megfelelő irodahelyiséget, mérlegeket és lámpákat rendelkezésre bocsátani és jókarban tartani, a helyiségek fűtését és világítását biztosítani.

A határsáv áruforgalma

12. § A határsáv áruforgalmára vonatkozó rendelkezéseket azoknak az áruknak a vámkezelésénél kell alkalmazni, amelyeket a magyar, illetőleg a szomszédos állam határsávjának azok a lakosai hoznak be vagy visznek ki, akik határátlépési engedéllyel lépik át az államhatárt.

13. § (1) A határsáv áruforgalmában vám- és engedélymentesen hozható be, illetőleg vihető ki:

a) az utazás céljának és tartamának megfelelő, személyes használatra szolgáló ruházati cikk és egyéb, kisebb értékű használati tárgy;

b) saját felhasználásra szolgáló gyógyszer az orvos által igazolt szükséges mennyiségben;

c) 2 kg élelmiszer (ebből 1 kg kenyér, 1/2 kg hentesáru vagy zsiradék és 1/2 kg más élelmiszer), 1/2 liter szeszesital;

d) 6 db szivar vagy 20 db szivarka vagy 20 g dohány;

e) a hivatás gyakorlásához, a foglalkozás űzésé-hez vagy a vállalt munka elvégzéséhez szükséges műszer, kéziszerszám vagy eszköz.

(2) A 16. életévét be nem töltött személyek szeszesital és dohánygyártmány vámmentes behozatalára, illetőleg engedély nélküli kivitelére nem jogosultak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott árukon kívül a határsávforgalomban közlekedő személyek havonta 300 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű vámárut vámmentesen, további 300 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű vámárut pedig 40%-os értékvám megfizetése mellett behozhatnak. Az így behozható vámáruk együttes mennyisége azonban az Utasforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget nem haladhatja meg. A személyenként megállapított vámkedvezményt és értékkeretet ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan alkalmazni még együttutazó családtagok esetében sem szabad.

(4) A (3) bekezdés szerint behozható vámárut meghaladó értékű vagy mennyiségű vámárut a rendelkezésre jogosult külföldre visszaviheti vagy állami vállalat útján történő értékesítésre felajánlhatja. Értékesítés esetében az eladási ár 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig az érdekelt részére ki kell fizetni.

(5) A határsávforgalomban kiutazók az (1) bekezdésben meghatározott árukon kívül személyenként és havonként egy alkalommal 200 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyat a devizahatóság engedélye nélkül vihetnek magukkal. Az ajándéktárgyak között nemesfémtárgy, bélyeg, szeszesital, dohánygyártmány és élelmiszer nem lehet. A személyenként meghatározott 200 Ft értékkeretet együttutazó családtagok esetében sem szabad összevonni.

(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott mennyiség és értékkeret túllépésének megakadályozása érdekében a határátlépési engedélyen a vámkezelést végző szervnek a behozott, illetőleg a kivitt áruk mennyiségét és értékét fel kell jegyeznie.

14. § Tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok, ha a szomszédos határsávban előforduló elemi csapás elhárítása vagy segélynyújtás céljából a vonatkozó előírásoknak megfelelően lépik át az államhatárt, a feladatuk elvégzéséhez szükséges járműveket, eszközöket vám- és engedélymentesen hozhatják be, illetőleg vihetik ki magukkal.

15. § (1) A vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető áruk, valamint a 18. §-ban meghatározott esetek kivételével más árut a határsávforgalomban az államhatáron átvinni csak vám-úton szabad.

(2) Az egyes áruk forgalmát tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket a határsávforgalomban szállított árukra is alkalmazni kell.

16. § Ha valamely szomszédos állammal a határsáv áruforgalmát egyezmény keretében szabályozták, az illető határsáv áruforgalmára az egyezményben foglaltakat kell alkalmazni.

Vámutak

17. § Vámutakká nyilvánított határátkelőhelyek:

a) a magyar-csehszlovák határon:

Balassagyarmat-Slovenské-Darmoty (közút),

Bánréve-Lenartovce (vasút),

Bánréve-Lenartovce (közút),

Esztergom-Sturovo (átkelő hajójárat),

Hidasnémeti-Cana (vasút),

Ipolytarnóc-Kalonda (közút),

Komárom-Komarno (vasút),

Komárom-Komarno (közút),

Komárom (nemzetközi víziút a Dunán),

Parassapuszta-Sahy (közút),

Rajka-Rusovce (vasút),

Rajka-Rusovce (közút),

Sátoraljaújhely-Slovenské-Nové-Mesto (vasút),

Sátoraljaújhely-Slovenské-Nové-Mesto (közút),

Somoskőújfalu-Filakovo (vasút),

Somoskőújfalu-Siátoros (közút),

Szob-Sturovó (vasút),

Szob (nemzetközi víziút a Dunán),

Tornyosnémeti-Milhost (közút),

Tornanádaska-Túrna nad Bodvou (vasút),

Tornanádaska-Hostovce (közút),

Vámosszabadi-Medvedovo (közút);

b) a magyar-jugoszláv határon:

Bajánsenye-Hódos (közút),

Gyékényes-Koprivnica (vasút),

Hercegszántó-Bacski Breg (közút),

Kelebia-Subotica (vasút),

Letenye-Goricsán (közút),

Magyarboly-Beli Manastir (vasút),

Mohács-Bezdán (nemzetközi víziút a Dunán),

Murakeresztúr-Kotoriba (vasút),

Rédics-Dolga Vas (közút),

Röszke-Horgos (közút),

Röszke-Horgos (vasút),

Szeged (nemzetközi víziút a Tiszán),

Udvar-Knezsevo (közút);

c) a magyar-osztrák határon:

Hegyeshalom-Nickelsdorf (vasút),

Hegyeshalom-Nickelsdorf (közút),

Kőszeg-Rattersdorf (közút),

Magyarfalva-Deutschkreutz (vasút),

Mexikópuszta-Pamhagen (vasút),

Rábafüzes-Heiligenkreutz (közút),

Sopron-Déli-Loipersbach (vasút),

Sopron GYSEV-Baumgarten (vasút),

Sopron-Klingenbach (közút),

Szentgotthárd-Jennersdorf (vasút);

d) a magyar-román határon:

Ágerdőmajor-Carei (vasút),

Ártánd-Bors (közút),

Biharkeresztes-Episcopia Bihorului (vasút),

Kötegyán-Salonta (vasút),

Lökösháza-Curtici (vasút)

,Nyírábrány-Valea-lui Mihai (vasút);

e) a magyar-szovjet határon:

Eperjeske-Uzlovoja (vasút),

Záhony-Csop (vasút),

Záhony-Csop (közút);

f) Határvízi kikötők: Budapest Nemzetközi Hajókikötő, Dunaremete, Gönyű, Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog-Szénrakodó, Esztergom.

g) Légiút: Budapesti Ferihegyi repülőtér.

(2) A vámúttá nyilvánított közutakat és határvízi kikötőket megfelelő jelzőtáblákkal kell megjelölni, a jelzőtáblákon a felirat szövegét a szomszéd állam nyelvén is fel kell tüntetni.

(3) Az államhatár és a vámhivatal közötti utat késedelem és letérés nélkül kell megtenni.

18. § Mellékúton csak a határsávforgalomban vám-és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető áruk szállíthatók át az államhatáron. Más áruk átszállítását az Országos Parancsnokság a Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben esetenként engedélyezi.

Nemzetközi áruforgalomban használt járművek vámbiztosító berendezése

19. § (1) Nemzetközi áruforgalomban csak olyan szárazföldi, vízi és légi járművet szabad használni, amelynek vámbiztosító berendezése a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelel.

(2) Olyan szárazföldi, vízi és légi járművel, amelyben személy elrejtésére vagy áru befogadására alkalmas titkos vagy nehezen felfedezhető férőhelyet alakítottak ki, az államhatáron átlépni nem szabad. A műszaki szempontból szükséges olyan férőhelyet, amely személy vagy áru elrejtésére is alkalmas, szembetűnően meg kell jelölni.

(3) A vámhivatal az ellenőrző vizsgálat vagy az áru berakása alkalmával köteles ellenőrizni, hogy az áruszállításhoz használt szárazföldi, vízi és légi jármű vámbiztosító berendezése a nemzetközi egyezmények előírásainak megfelel-e.

Az áru elhelyezése a szállítóeszközben

20. § (1) Árut

a) vonaton csak a teher-, szolgálati-, poggyász-és postakocsiban,

b) hajón csak az áru- és poggyászraktárban, valamint a nyílt fedélzeten,

c) egyéb járművön pedig csak a csomagtartóban és más könnyen hozzáférhető és látható férőhelyen szabad elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik az utasok kézi poggyászára, amely az utasok számára fenntartott helyiségekben vagy férőhelyen is elhelyezhető.

(3) A vámérdek biztosítása céljából a vámhivatal elrendelheti, hogy az utas kézi poggyászát fuvarozásra adja fel.

Jelentkezési kötelezettség a határon

21. § (1) Aki az államhatáron belép, a belépés után azonnal, aki pedig kilépni szándékozik, közvetlenül a kilépés előtt a határon működő vámhivatalnál (a továbbiakban: határvámhivatal) jelentkezni köteles. Ha a belépő, illetőleg kilépő személyek vámellenőrzése külföldön létesített magyar határvámhivatalnál történik, a belépni szándékozók közvetlen belépés előtt, a kilépők pedig a kilépés után azonnal kötelesek jelentkezni.

(2) Az államfők és kormányfők mentesek a jelentkezési kötelezettség alól.

(3) Az államhatárt fuvarozóvállalat járművén átlépő személy a vámvizsgálat alkalmával tesz eleget jelentkezési kötelezettségének, más személy a határvámhivatal hivatalos helyén köteles jelentkezni.

(4) Azokon a határátkelőhelyeken, ahol vámhivatal nem működik, az államhatárt átlépő személy az illetékes határőrségi szervnél történt jelentkezéssel vámszempontból is eleget tesz jelentkezési kötelezettségének.

Árubemutatási kötelezettség a határon

22. § (1) Az államhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő árut és járművet a jelentkezés alkalmával a határvámhivatalnak vámvizsgálat céljából be kell mutálni. A bemutatásra a fuvarozóvállalat vagy az köteles, aki az árut (járművet) az államhatáron átviszi.

(2) Mentesek az árubemutatási kötelezettség alól:

a) a 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek árui;

b) a külföldi államok törvényhozó testülete elnökeinek, a külföldi államok kormánya tagjainak, illetőleg a külföldi államok kormányküldöttsége tagjainak és mindezek kísérőinek útipoggyászai és járművei;

c) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései szerint a bemutatási kötelezettség alól mentesített áruk és útipoggyászok.

(3) Nem kell a határvámhivatalnak bemutatni viszonosság esetén:

a) a külföldi államok magyarországi diplomáciai képviselői és konzuli tisztviselői, továbbá az említett személyek családjának a velük közös háztartásban élő tagjai;

b) a Magyarországon tartott diplomáciai értekezletre érkező küldöttségek vezetői és tagjai;

c) a külföldi államok Magyarország területén átutazó, nem magyarországi diplomáciai képviselői és családtagjaik útipoggyászát és járműveit.

(4) A bemutatási kötelezettség alóli mentesség a (3) bekezdésben felsorolt személyeknél csak a velük együtt érkező útipoggyászokra és járművekre vonatkozik.

(5) A (3) bekezdésben foglalt viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

Árubejelentési kötelezettség a határon

23. § (1) A fuvarozóvállalat az általa fuvarozott áruk bemutatása alkalmával a határvámhivatalnak írásbeli általános árubejelentést köteles adni.

(2) A postai küldeményekről a posta a budapesti 70. számú postahivatal mellett működő vámhivatalnak köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(3) Nem kell általános árubejelentést adni a postaküldemények közül:

a) a külföldről érkezett, illetőleg külföldre feladott levelezőlapokról, zárt vagy nyitott levelekről, továbbá az olyan postaküldeményekről, amely árut, árumintát nem tartalmaz;

b) az átviteli, valamint a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított postaküldeményekről, a kábítószert tartalmazó küldemények kivételével.

24. § (1) Az államhatáron át belépő, illetőleg kilépő minden olyan vonatszerelvényről, amely a szolgálati kocsin kívül rakott vagy üres kocsit visz, a vonatvezető vagy a határállomás MÁV állomásfőnöksége a határvámhivatalnak - közvetlenül a vonatszerelvénynek a határállomásra történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő kilépése előtt - két példányban kiállított vonatjegyzék (kocsikimutatás, átszállítási jegyzék) átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) A vonatjegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a vonat számát, érkezési vagy indulási idejét;

b) a vasúti kocsi jelét és számát;

c) kocsinként a rakomány általános megnevezését;

d) a vasútállomás nevét vagy bélyegzőjét; ej a vonatvezető vagy a határállomás illetékes vasúti alkalmazottjának aláírását.

(3) A rakott, valamint a vasúti kocsiparkba be nem sorozott (lajstromozott), üres vasúti kocsikat a vonat jegyzéken egyenként kell, a többi üres kocsit pedig darabszám szerint lehet felvenni.

(4) Az átviteli rendeltetésű árukat a vonatjegyzékben "Á" (átvitel) betűvel kell megjelölni.

25. § (1) Az államhatáron át belépő, illetőleg kilépő minden rakott vagy üres vízijárműről a vízijármű parancsnoka a határvámhivatalnak - közvetlenül a vízijárműnek a kikötőbe történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő kilépése előtt - két példányban kiállított érkezési-indulási bejelentés átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) Az érkezési-indulási bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hajótulajdonos (hajózási vállalat) megnevezését és nemzetiségét;

b) a vízijármű nevét, indulási és rendeltetési állomását;

c) az érkezés vagy indulás időpontját;

d) a vízijármű hordképességet, valamint a vontató- és személyhajók vízkiszorítását;

e) a vontatott hajóegységek adatait;

f) a szállított utasok számát;

g) a fuvarozott áru darabszámát, súlyát és általános megnevezését;

h) a hajó parancsnokának aláírását.

(3) Az érkezési-indulási bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a határvámhivatalnak:

a) a vízijárműnek a lobogó viselésére való jogosultságát és a jármű tulajdonjogát igazoló okmányt;

b) a személyzet beosztás szerinti névsorát;

c) az utasok jegyzékét az utas nevének, célállomásának és a magával vitt kézipoggyász darabszámának feltüntetésével;

d) a hajóleltárt és a hajó készletkönyvét;

e) a rakományra vonatkozó okmányokat, engedélyeket és bizonylatokat.

(4) A magánhasználatra szolgáló vízijárművekről a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott vákomány bemutatásával kell írásbeli általános árubejelentést adni.

(5) A külföldről érkező vízijármű parancsnoka az írásbeli általános árubejelentés átadásakor köteles a vámhivatalnak azt is bejelenteni, hogy belföldön kíván-e kereskedelmi tevékenységet kifejteni vagy pedig anélkül halad át az ország területén. A vízijármű parancsnokától nyilatkozatot lehet követelni arra vonatkozólag is, hogy a jármű szállít-e olyan vámárut, amelynek behozatalát vagy átvitelét jogszabály engedélyhez köti vagy tiltja.

(6) A vízijármű parancsnoka köteles a hajó üzemanyag, élelmiszer stb. készletét és az abban beállott minden változást (átadást, felvételt stb.) a vízijármű készletkönyvébe bejegyezni. Ha a változás nem vámhivatali ellenőrzés mellett történt, azt a legközelebbi alkalommal a vízijármű vámvizsgálatát végző vámhivatalnak be kell jelenteni.

26. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó légi járműről és rakományról a légi jármű parancsnoka vagy a légiforgalmi vállalat a repülőtéren működő vámhivatalnak - közvetlenül a légi jármű leszállása után, illetőleg felszállása előtt -két példányban kiállított áru- és postajegyzék (Manifest) átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) Az áru- és postajegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a légi jármű tulajdonosának (légiforgalmi vállalat) és üzembentartójának nevét és lakcímét;

b) a légi jármű nemzeti és lajstromozási jelét;

c) a légi jármű indulási és tervbevett érkezési helyét;

d) a szállított csomagok darabszámát, jelét, számjelét;

e) az áru teljsúlyát;

f) az áru rendeltetési helyét;

g) a kiállító aláírását.

(3) Ha a légi jármű sem utast, sem árut nem szállít, ezt a körülményt az áru- és postajegyzéken fel kell tüntetni.

(4) A magánhasználatra szolgáló légi járművekről a forgalmi okiratok bemutatásával kell írásbeli általános árubejelentést adni.

27. § A postaforgalomban beérkező belföldi rendeltetésű küldeményről a budapesti 70. számú postahivatal - a postaküldeményeknek a kicserélő postahivataltól történő átvételével egyidejűleg - a postahivatal mellett működő vámhivatalnak

a) közönséges postacsomag esetében az érkezett csomag darabszámát tartalmazó zárlatjegyzék;

b) 2000 Ft-nál nagyobb értékű csomagküldemények esetében a csomagok ragszámát, a felvevő postahivatal megnevezését, a rendeltetési helyét, valamint a küldemény értékét tartalmazó rovatlap vámküldemények rovatolásához;

c) közönséges levélposta-küldeményekről az érkezett postazsákok darabszámát tartalmazó zárlatjegyzék;

d) ajánlott levélposta küldeményekről az egyes küldemény ragszámát tartalmazó rovatlap, illetőleg az ennek mellékletét képező ajánlott küldemények külön jegyzéke elnevezésű nyomtatvány két példányban történő kiállításával és átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

28. § (1) Az államhatáron át árut fuvarozó gépjármű vezetője a belépés után, illetőleg a kilépés előtt két példányban kiállított rakományjegyzék, illetőleg a közúti árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban meghatározott okmány (TIR igazolvány vagy AGT nyilatkozat) bemutatásával köteles a határvámhivatalnak írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) A rakományjegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a közúti gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának nevét és lakóhelyét;

b) a közúti gépjármű forgalmi rendszámát, indulási és tervbevett érkezési helyét;

c) a szállított csomagok darabszámát, nemét, jelét, számjelét, teljsúlyát, valamint az áru kereskedelemben szokásos megnevezését;

d) az áru feladójának és átvevőjének nevét és lakóhelyét, külkereskedelmi vállalat esetében a vonatkozó kötésszámot;

e) a közúti gépjármű vezetőjének aláírását.

(3) A rakományjegyzékkel egyidejűleg be kell mutatni a szállítmányra vonatkozó fuvarokmányokat, engedélyeket és egyéb bizonylatokat, valamint a közúti gépjármű forgalmi okmányait is.

Vámvizsgálat

29. § (1) A be- vagy kilépő járművet, továbbá a behozott, valamint a kivitelre vagy átvitelre kerülő árut vámvizsgálat alá kell venni.

(2) A határvámhivatal az államhatáron átlépő személyt és járművet csak annyi ideig tarthatja vissza, amennyi a vámvizsgálat elvégzéséhez feltétlenül szükséges. A be- és kilépő járművet a határátkelőhelyről a vámhivatal és a határőrség engedélye nélkül elindítani nem szabad.

(3) A bemutatásra kötelezett vagy megbízottja az árut (járművet) olyan módon köteles vámvizsgálatra bocsátani, hogy a vámvizsgálatot akadálytalanul lehessen elvégezni. Az ehhez szükséges segédeszközt és munkaerőt saját költségére és veszélyére a bemutatásra kötelezett vagy megbízottja szolgáltatja.

(4) A vámvizsgálat ellenőrző vizsgálatból és áruvizsgálatból áll.

30. § (1) Az ellenőrző vizsgálatot a határőrség által végzett vizsgálattal egy időben kell megkezdeni és úgy kell befejezni, hogy a forgalom gyors lebonyolításához fűződő érdekek sérelmet ne szenvedjenek.

(2) Az ellenőrző vizsgálat körébe tartozik:

a) a járművek és az azokon szállított áruk be-és kiléptetése;

b) a járművek (szállítóeszközök) megvizsgálása; azok azonosságának, valamint annak megállapítása, hogy az üresnek jelzett járművek valóban üresek-e;

c) a rakottnak jelzett járműveknél és a darabáruknál az azonossági jelek ellenőrzése, szükség esetén az azonosság biztosítása;

d) a járművek felszerelési és berendezési tárgyainak, üzemanyagának, egyéb készleteinek (a személyzet és az utasok céljára szolgáló élelmiszereknek, a személyzet holmijának, felszerelési tárgyainak stb.) megvizsgálása;

e) postakocsiknál annak megállapítása, hogy a postakocsiban nem szállítanak-e olyan küldeményt, amely a vonatkozó postai okmányokon nem szerepel;

f) a kivitelre kerülő áruk azonosságának megvizsgálása és annak megállapítása, hogy a kiviteli ellenőrzés megtörtént-e.

(3) Csak a határvámhivatal és a határőrség engedélyével szabad a belépő járművet, a belépéstől az ellenőrző vizsgálat befejezéséig, a kilépő járművet pedig az ellenőrző vizsgálat megkezdésétől a kilépésig elhagyni, arra felszállni, árut a járműből kirakni vagy oda berakni, a járművet mozgásba hozni vagy a vonatszerelvényt megosztani. Az ellenőrző vizsgálat alatt álló jármű közelében a vámhivatal vizsgálatot végző tagjain kívül csak a határőrség vagy más érdekelt szerv, valamint a fuvarozóvállalat szolgálatot teljesítő tagjai tartózkodhatnak.

(4) Az ellenőrző vizsgálatot - a postai küldemények kivételével - az írásbeli általános árubejelentés, valamint a járművek felszerelési és berendezési tárgyaira, üzemanyagára és egyéb készletére vonatkozó iratok alapján kell elvégezni. A postai küldemények ellenőrző vizsgálata e küldemények ilyen jellegét igazoló postai okmányok alapján történik.

(5) Az ellenőrző vizsgálat alkalmával áruvizsgálatot is kell tartani, ha:

a) az áru azonossága kétséges;

b) vámbüntettre vagy vámszabálysértésre, illetőleg devizabűntettre vagy devizaszabálysértésre van gyanú;

c) az árunyilatkozatot adó kívánja;

d) a biztosíték összegének megállapítása miatt erre szükség van.

31. § (1) Az áruvizsgálat külső és belső áruvizsgálatból áll

(2) A külső áruvizsgálat a csomagok darabszámának, jelének, számjelének és teljsúlyának megállapításából, ezenfelül - ha vámzár alá helyezett áruról van szó - a vámzár felülvizsgálásából és az említett adatoknak az iratok adataival való összehasonlításából áll. A külső áruvizsgálatot a vámáruk kirakásának ellenőrzésekor, illetőleg a kivitelre kerülő áruk járműbe történő berakásának ellenőrzésekor ki kell terjeszteni a jármű megvizsgálására is.

(3) A belső áruvizsgálat az áru jellegének (faj, fajta, minőség, állapot) a vám alapjául szolgáló, valamint a kereskedelemben szokásos mennyiségének, megnevezésének, értékének, illetőleg származásának megállapításából, továbbá azoknak az adatoknak és iratoknak megvizsgálásból áll, amelyek a vámkezeléshez, az áruosztályozáshoz és az adatszolgáltatáshoz szükségesek.

(4) A vámvizsgálat szempontjából teljsúly a vámárunak és a burkolatoknak, valamint a betéteknek együttes súlya; tisztasúly a vámárunak és a vámárut közvetlenül magában foglaló belső burkolatnak és betétnek együttes súlya; önsúly a vámárunak burkolat, betét és csomagolóanyag nélkül mért súlya.

(5) A teljsúlyt nem kell méréssel megállapítani a vámmentes, továbbá az érték szerint vámkezelendő azoknál a vámáruknál, amelyeknek teljsúlyát a fuvarozóvállalat a rendelkezésre álló adatok szerint már megállapította.

(6) A tisztasúlyt, ha a számla vagy a súlyjegyzék arra vonatkozólag megbízható adatokat nem tartalmaz, mérlegeléssel kell megállapítani.

32. § Azt a körülményt, hogy a vámáru a vámtarifa mely árucsoportjának melyik vámtarifa száma és alszáma alá tartozik, a belső áruvizsgálat alkalmával végzett áruosztályozással kell megállapítani. A vámáru állapota (pl. használt vagy rongált) - ha emiatt a vámárut nem kell a vámtarifa más száma vagy alszáma alá sorolni - nem befolyásolja az áruosztályozást.

33. § (1) A vámáru származásának megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a vámáru mely ország terméke vagy mely országban került lényeges megmunkálásra.

(2) Lényegesnek azt a megmunkálást kell tekinteni, amelynek eredményeként a nyersanyagból félkész vagy készáru, a félkészáruból pedig készáru lesz.

(3) A vámáru származását a szállítási és egyéb kísérő iratokból (számla, konszignáció stb.), az áru jellegéből (faj, fajta, minőség, állapot), jeleiből, a csomagoláson levő jelekből és adatokból vagy származási bizonyítványból lehet megállapítani. Származási bizonyítványt csak abban az esetben kell bemutatni, ha az áru származása más módon nem állapítható meg, vagy azt jogszabály külön elrendeli.

34. § (1) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk áruvizsgálatát a határvámhivatalnál kell elvégezni, ha az ehhez szükséges feltételek biztosítottak és ez a forgalom gyors lebonyolítását nem akadályozza.

(2) A kivitelre kerülő küldemények áruvizsgálata megelőzi az ellenőrző vizsgálatot.

(3) Az áruvizsgálatot árunyilatkozat alapján kell megtartani.

(4) Nem kell áruvizsgálat alá vonni a 23. § (3) bekezdése szerint az árubejelentési kötelezettség alól mentes postaküldeményeket.

(5) Nem szabad belső áruvizsgálat alá vonni a 22. § (2)-(3) bekezdése szerint az árubemutatási kötelezettség alól mentes vámárukat, továbbá a diplomáciai pecséttel ellátott küldeményeket.

35. § (1) Az árut tartalmazó levélpostai küldeményeket - tekintet nélkül arra, hogy azokat vámjelző cédulával vagy anélkül adták fel - áruvizsgálat alá kell vonni. Az áruvizsgálatot a posta indítványára, a vámjogszabály rendelkezései szerint kell elvégezni.

(2) A belföldi rendeltetéssel, belföldön feladott postaküldeményt is - levélpostai küldemény esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint - áruvizsgálat alá vonhatja a vámhivatal, ha arra van gyanú, hogy az csempészett árut tartalmaz.

36. § (1) Az áruvizsgálat során az áru burkolatának kibontását vagy az áru állagát, alakját, továbbá azonosságát érintő minden műveletet - ideértve a mintavételt is - az árunyilatkozatot adó köteles elvégezni. Vámbűntett vagy vámszabálysértés, illetőleg devizabűntett vagy devizaszabálysértés gyanúja esetében az említett műveleteket a vámhivatal hivatalból végzi.

(2) Külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos áruvizsgálat esetében a külkereskedelmi vállalat képviselőjének távollétében a vámáru átvevőjét (címzettjét), illetőleg azt, aki a kivitelre szánt árut szállításra feladja, a külkereskedelmi vállalat megbízottjának kell tekinteni.

Árunyilatkozat

37. § (1) Minden vámáruról és kivitelre kerülő áruról árunyilatkozatot kell adni. Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámárura, illetőleg a kivitelre kerülő árura vonatkozó adatokat, a feladó (küldő) és a címzett nevét és lakcímét, valamint az arra vonatkozó indítványt, hogy a vámhivatal az árut milyen vámkezelésben részesítse.

(2) Behozatali árunyilatkozatot köteles adni: a) aki a vámárut magával hozza;

b) amíg a fuvarlevelet nem kézbesítették, a vámárut fuvarozó vállalat;

c) a fuvarlevél kézbesítése után a vámáru címzettje, vagy a vámjogszabály rendelkezései szerint átengedhető (cedálható) vámáruk esetében az, akinek átengedési okmány (cessic) van a birtokában;

d) külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruról a külkereskedelmi vállalat vagy megbízottja;

e) a raktárba elhelyezett vámáruról az, akinek a nevére a raktározási elismervényt kiállították.

(3) Kiviteli árunyilatkozatot köteles adni:

a) aki az árut magával viszi;

b) fuvarozásra átadott áru esetében az áru feladója.

(4) Átviteli árunyilatkozatot az köteles adni, aki a vámárut magával hozza vagy fuvarozza.

38. § (1) írásbeli árunyilatkozatot a szükséges adatoknak a rendszeresített nyomtatványba való bejegyzésével, szóbeli árunyilatkozatot pedig a vámkezeléshez szükséges adatok bejelentésével minden szállítmányról külön-külön kell adni. Az írásbeli árunyilatkozatot az árunyilatkozat adásra kötelezettnek alá kell írnia. Az árunyilatkozathoz csatolni kell mindazokat az okmányokat (számla, konszignáció, engedély, bizonylat stb.), amelyek a vámkezeléshez, a vám kiszabásához vagy más feltétel meglétének igazolásához szükségesek.

(2) A vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető útiholmikra vonatkozó szóbeli árunyilatkozat esetében az árura vonatkozó adatok meghatározása általános is lehet (pl. használt ruha).

(3) Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni:

a) külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a határvámhivatalnál áruvizsgálat alá nem vonható vámáruk továbbítása esetében a vasút által kiállított átszállítási jegyzéket;

b) a vasúti forgalomban fuvarozott áruk esetében a vasút által kiállított kilépési állítási jegyzéket;

c) hajózási forgalomban fuvarozott áruk esetében a hajózás által kiállított rakományjegyzéket;

d) postaküldemények behozatalánál - ha a küldemény vámkezelését a posta indítványozza - a külföldi feladó által kiállított vámárunyilatkozatot vagy a vámjelző cédulát;

e) kiviteli áruk esetében a fuvarlevél vámpéldányát és a nemzetközi vámbejelentést (TIF);

f) nemzetközi egyezményekben vagy megállapodásokban meghatározott okmányt.

(4) Árunyilatkozat meghatalmazott útján is adható. Az árunyilatkozat adására, illetőleg a vámkezelésnél való közreműködésre esetenként kell meghatalmazást adni. A fuvarozóvállalatot a fuvarlevél kiváltásáig - külön meghatalmazás nélkül is - meghatalmazottnak kell tekin';eni. Jogi személyeknek a vámkezelésnél közreműködő dolgozói részére a megyei parancsnokság vámkezelői igazolványt állíthat ki, amely az egyébként szükséges meghatalmazást pótolja. Vámkezelői igazolvány csak a munkáltató általános meghatalmazása alapján és csak az Országos Parancsnokság által előírt szakvizsgával rendelkező személyek részére adható. Szakvizsgával nem rendelkezők részére a megyei parancsnokság - legfeljebb 6 havi időtartamra - ideiglenes vámkezelői igazolványt adhat ki.

(5) Az árunyilatkozatot vissza kell utasítani, ha:

a) az a vámszabályoknak nem felel meg;

b) az áru azonossága nem állapítható meg;

c) az indítványozott vámkezelés nem hajtható végre;

d) vám- és devizabűntett vagy vám- és devizaszabálysértés elkövetésére van gyanú.

Vámáru kiadása

39. § (1) A vám megfizetése vagy biztosítása előtt a vámárut - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a rendelkezési jog megtiltásával szabad kiadni.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárut a vám megfizetése előtt, de az áruvizsgálat megtartása után - ha más jogszabály nem tiltja - a címzett részére ki kell adni.

(3) A magyar útlevéllel utazó személyek által - ideértve a határsáv forgalmában közlekedő személyeket is - behozott vámáru a vám megfizetése előtt kiadható, ha a vám megfizetése a 111. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.

Árutovábbítás

40. § (1) Azokat a vámárukat, amelyekkel kapcsolatban a kért vámkezelés a vámárut nyilvántartó vámhivatalnál nem végezhető el, vagy ha az árunyilatkozat adásra kötelezett ezt kéri, az elintéző vámhivatalhoz, az átviteli, valamint a kivitelre kerülő vámárukat a kiléptető határvámhivatalhoz kell továbbítani.

(2) Az árutovábbítást - a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 60. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - három példányban kiállított kísérőlevél benyújtásával kell kérni.

(3) A fuvarozóvállalat által fuvarozott belföldi, valamint átviteli rendeltetésű vámárukat - a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok kivételével - a határvámhivatalnál kísérőlevél kiállítása nélkül, egyszerűsített eljárással is lehet továbbítani. Az egyszerűsített eljárással történő árutovábbítás szabályait az Országos Parancsnokság állapítja meg.

(4) Azokat a vámárukat, amelyeknek vámkezelését nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szabályozza, a vonatkozó egyezményben vagy megállapodásban szabályozott módon és okmánnyal kell továbbítani.

(5) A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező postai küldeményeket a posta által kiállított rovatlappal kell továbbítani. A posta a rovatlappal továbbított küldeményt - az azonosság biztosítása és a vámáru jelleg közlése mellett - közvetlenül a címzett külkereskedelmi vállalat részére kézbesíti, amely a küldemény átvételét a vonatkozó rovatlapon köteles elismerni. A vállalat átvételi elismerésével ellátott rovatlapot a kézbesítő posta az elintéző vámhivatalnak köteles átadni.

41. § (1) A továbbított vámárut az áru szállítója köteles változatlan állapotban a rendeltetési helyére juttatni és megérkezését követő 24 órán belül, de legkésőbb az árutovábbítást végző vámhivatal által előírt határidő lejártáig az elintéző vámhivatalnál bemutatni és további vámkezelésére indítványt tenni.

(2) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és továbbított vámáru akkor tekinthető a rendeltetési helyre érkezettnek, amikor a címzett a vonatkozó értesítést a fuvarozóvállalattól átveszi.

42. § A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és továbbított vámárukkal kapcsolatban a fuvarozóvállalatnak a 41. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége csak akkor szűnik meg, ha a vámáru kiszolgáltatása (átadása) igazoltan a vámáru jelleg, valamint a továbbító vámhivatal nyilvántartási számának közlése mellett történt. Kiszolgáltatás (átadás) után ez a kötelezettség arra a további átvevőre hárul, aki a vámárut a vámáru jelleg igazolt tudomásul vétele mellett átvette.

(2) Ha a továbbított vámáru belföldön marad vagy a vámáru szállítója elháríthatatlan akadály miatt bemutatási kötelezettségének az elintéző vámhivatalnál nem tud eleget tenni, a vámárut a legközelebbi vámhivatalnál köteles bemutatni.

(3) A továbbított vámáru azonosságát és vámját az általános rendelkezések szerint biztosítani kell.

A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás

43. § (1) A külön jogszabályban megállapított célra külkereskedelmi áruforgalomban behozott és meghatározott vámárukat vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban lehet vámkezelni.

(2) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vámkezelt és igazoltan a meghatározott célra felhasznált vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelt árunak kell tekinteni.

(3) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vámkezelt, de nem az engedélyezett célra felhasznált vámáru után fizetendő vám kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a 105. § (4), illetőleg (7) bekezdése tartalmazza.

44. § (1) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás alkalmazását az Országos Parancsnokság engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a felhasználás célját, határidejét, valamint a felhasználás igazolásának módját.

(2) A felhasználás határidejét indokolt esetben az Országos Parancsnokság meghosszabbíthatja.

(3) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt árunak a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásba történő utólagos bevonását az Országos Parancsnokság a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezheti, ha az áru azonossága kétségtelenül megállapítható.

45. § (1) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás a vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vám kiszabásából és beszedéséből, valamint a felhasználás ellenőrzéséből áll.

(2) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárást a külkereskedelmi áruforgalomban behozott áruk belföldi forgalom számára vámkezeléséhez rendszeresített, öt példányban kiállított árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

Raktározás

46. § (1) Vámárut - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a Vámáruraktárban és a vámhivatal kéziraktárában (a továbbiakban: vámraktár), továbbá vámfelügyelet alatt tartott vállalati raktárban, vagy a fuvarozóvállalat, a szállítmányozó vállalat és a posta raktárában, illetőleg rakodóhelyén szabad raktározni.

(2) Vámfelügyelet alatt tartott vállalati raktár létesítéséhez a megyei parancsnokság engedélye szükséges.

(3) A vámáru - vámhivatali ellenőrzés mellett - az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kívül is raktározható abban az esetben, ha vámraktár nincs helyben, továbbá, ha a vámárut nem szabad vámraktárba felvenni (raktáron kívüli raktározás). A raktározást ilyen esetben a vámárut nyilvántartó vámhivatal engedélyezi.

(4) A raktáron kívüli raktározás helyét a vám-árut nyilvántartó vámhivatal - a vámérdekek biztosításának szem előtt tartásával - az árunyilatkozatot adó kérésének figyelembevételével állapítja meg. A vámáru megőrzésére szolgáló helyiségnek vámzár alá helyezését el lehet rendelni. Ha ez nem lehetséges, a vámáru birtokosának a vámáruval való rendelkezési jogát jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell tiltani és őt a vámáru gondos megőrzésére kell utasítani.

47. § (1) A vámraktárba beraktározott áruk után -a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a raktározás időtartamára raktárdíjat kell fizetni. A raktárdíj megkezdett métermázsánként és naponként 5 Ft, postacsomag után - tekintet nélkül súlyukra - darabonként és naponként 3 Ft.

(2) Nem kell raktárdíjat fizetni:

a) az értékesítésre felajánlott vámáruk után, az értékesítésre történt felajánlás napjától;

b) a lefoglalt vámáruk után;

c) a lefoglalt, de az elkobzás mellőzésével kiadni rendelt áruk után, a kiadást elrendelő határozat jogerőre emelkedését, illetőleg a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő leteltét követő napig;

d) a talált és elhagyott vámáruk után, addig a napig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják;

e) a vámhivatal kéziraktárába beraktározott vámáruk után a beraktározás napjától számított 15 napra.

(3) A raktárdíj az árunak vámraktárból történő elszállításakor esedékes. Korábban is esedékessé tehető, ha az áru értéke a raktárdíjat nem fedezné.

(4) Az esedékes raktárdíjat a megyei parancsnokság indokolt esetben elengedheti vagy mérsékelheti.

48. § (1) Vámárut raktározni - nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt kivételektől eltekintve - legfeljebb 6 hónapig szabad. A raktározási határidőt egy alkalommal további 6 hónapra a megyei parancsnokság meghosszabíthatja, kivételes esetekben a raktározási határidő további meghosszabbítását az Országos Parancsnokság engedélyezheti.

(2) A lefoglalt vámáru raktározási idejébe a lefoglalástól a feloldásig vagy elkobzásig eltelt idő nem számít bele.

(3) Kiviteli engedély hiánya miatt az utasoktól visszatartott áru a vámhivatal kéziraktárában 3 hónapig raktározható. Az, akinek a raktározási elismervény birtokában van, a raktározási időn belül a visszatartott árut az esedékes raktárdíj kifizetése után átveheti.

49. § (1) Vámárunak vámraktárba történő felvétele elrendelhető, ha:

a) a vámhivatal a vámárut visszatartotta vagy lefoglalta;

b) a vámárut bíróság vagy más hatóság a vámkezelés befejezése előtt lefoglalta vagy annak kiadását megtiltotta;

c) a vámárunak vámhivatali ellenőrzés alatt tartása más módon nem biztosítható.

(2) A lefoglalást lehetőleg az érdekeltnek vagy megbízottjának jelenlétében kell végrehajtani é3 arról a helyszínen két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv másolatát az érdekeltnek át kell adni.

(3) Ha a vám- és pénzügyőrség szervei a vámárunak vámraktárba történő felvételét rendelik el, de a rendelkezésnek az, akinek a vámáru birtokában van, nem tesz eleget, a vámárut a birtokos felelősségére, veszélyére és költségére - a köteles gondosság szem előtt tartásával - hivatalból kell vámraktárba beszállítani.

(4) Vámraktárba nem szabad felvenni:

a) a robbanó, a tűzveszélyes és a sugárzó anyagokat;

b) a gyorsan romló, továbbá az átható szagú vagy az olyan árut, amely, más áruban kárt okozhat;

c) azt az árut, amelynek kezelése körülményes vagy költséges (pl. élőállat), vagy amely olyan nagy terjedelmű, hogy emiatt raktározása nehézségbe ütközik.

50. § (1) A vámraktárban, valamint a raktáron kívül raktározott áru - a 49. § (4) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak kivételével - a beraktározó felelősségére és veszélyére tárol.

(2) A vámraktárba beraktározott árut a Vámáruraktárnak, illetőleg a vámhivatalnak köteles gondossággal kell kezelni.

(3) Ha a vámraktárba beraktározott árut veszély fenyegeti és a beraktározót nem lehet előzetesen értesíteni, vagy értesítés ellenére sem gondoskodik árujának biztonságba helyezéséről, erről a beraktározó veszélyére - a köteles gondosság szem előtt tartásával - hivatalból kell gondoskodni.

(4) A vámraktárban elhelyezett áruban a raktározás ideje alatt keletkezett kárt a vám- és pénzügyőrségnek abban az esetben kell megtérítenie, ha a kárveszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét elmulasztotta.

51. § (1) A vámáru raktározását - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - két példányban kiállított raktározási árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(2) Vámárunak raktáron kívül vagy a vámhivatal kéziraktárában történő raktározása szóbeli árunyilatkozattal kérhető.

(3) Nem kell árunyilatkozatot követelni abban az esetben, ha a vámárunak vámraktárba történő felvétele a 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történt, vagy ha a fuvarozóvállalat vagy a posta a kezelésében levő vámárut saját raktáraiban vagy rakodóhelyein raktározza. Ez utóbbi esetben a vámáru azonos állapotban történő megőrzéséről a fuvarozóvállalat vagy a posta köteles gondoskodni.

(4) Belföldi árunak vámraktárba való beraktározása szóbeli árunyilatkozattal kérhető. Az ilyen árut a vámárutól el kell különíteni és külön kell nyilvántartani.

52. § (1) A beraktározott árut a beraktározó a vámhivatal vagy a Vámáruraktár felügyelete mellett megtekintheti és az áruval annak állagát meg nem változtató minden olyan raktári műveletet (gondozást, átcsomagolást, osztályozást, rendezést, tisztítást, mintavételt, kiegészítést, feltöltést, stb.) elvégezhet, amely a raktározás természetével összeegyeztethető, feltéve, hogy ezt a körülmények (pl. férőhely) megengedik. Ellenkező esetben a vámhivatal vagy a Vámáruraktár a raktári műveletet korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Árugondozás, árumegtekintés vagy árurendezés továbbá mintavétel engedélyezését szóban lehet kérni. Más raktári műveletre írásbeli kérelmet kell benyújtani.

(3) A fuvarozóvállalat vagy a posta raktáraiban és rakodóhelyein elhelyezett vámáruval kapcsolatos raktári művelet tekintetében a vonatkozó fuvarozási vagy postai szabályzatok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(4) A raktározást követő vámkezelés alkalmával a vámárunak azt a jellegét (faját, fajtáját, minőségét, állapotát), értékét és mennyiségét kell alapul venni, amely a vámkezelés időpontjában áll fenn. Ha a raktározott vámáru vámkezelése során megállapított adatok a beraktározási adatoktól eltérést mutatnak, az eltérést a raktározási iratokon fel kell jegyezni és meg kell okolni (pl. természetes behatás), vámszabálysértés vagy vámbűntett gyanúja esetében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

53. § (1) A vámraktárban elhelyezett áru értékesíthető, ha:

a) a raktározási határidő lejárt;

b) annak állapotában olyan változás állott be, vagy olyan változás várható, amely miatt eredetileg nem lett volna szabad vámraktárba felvenni;

c) utólag megállapítja a vámhivatal vagy a Vámáruraktár, hogy azt vámraktárba nem lett volna szabad felvenni;

d) a beraktározó a raktárdíjat az esedékesség időpontjáig nem fizette meg, vagy az árut jogerősen elkobozták;

e) a vámhivatal a vámot a visszatartott vámáru értékesítése útján elégíti ki. [3. § (3) bek.]

(2) A vámraktárba elhelyezett vámáru értékesítése esetében az értékesítésből befolyó összeg 80%-át vám címén kell elszámolni.

(3) Az értékesítésre kerülő árukat - a gyorsan romló áruk kivételével - értékesítés végett a Vámáruraktárba kell beszállítani.

(4) Vámbűntett miatt lefoglalt vámárut az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után szabad értékesíteni, kivéve ha a 14/1957. (XII. 5.) IM rendelet rendelkezései szerint a lefoglalt vámáruk előzetes értékesítésére nem kerül sor. Vámszabálysértés miatt lefoglalt vámáru értékesítésével kapcsolatban a vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Értékesítés előtt fel kell szólítani a beraktározót, hogy a raktározott vámárut 8 napon belül vagy a belföldi forgalom számára vámkezeltesse, vagy külföldre szállítsa vissza, illetőleg a beraktározott áruk után esedékessé vált raktárdíjat fizesse meg. Fuvarozó vállalat raktárában raktározott vámáru esetében ezt a felszólítást a fuvarozó vállalat útján kell eljuttatni a rendelkezésre jogosulthoz.

(6) Az értékesítésre kerülő árut állami vállalat vagy szövetkezet útján kell értékesíteni.

54. § (1) A gyorsan romló árukat a vámhivatal vagy a Vámáruraktár, ha a késedelmes értékesítés kárveszéllyel járna - az érdekelt egyidejű értesítése mellett - közvetlenül is értékesítheti.

(2) Az értékesített áru eladási árából az értékesítés és raktározás költségeit, az esetleg felmerülő más költségeket, vámáru értékesítése esetében még a vámot és a vámmal együtt fizetendő adókat is le kell vonni, a fennmaradó összeget vámáru esetében a beraktározó részére, más áruk esetében pedig annak kell kifizetni, akinek a raktározási elismervény a birtokában van. Elhagyott vámáru esetében a fennmaradó összeg a vámáru igazolt tulajdonosának vagy megbízottjának az értékesítést követő egy éven belül fizethető ki. Elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott áruk értékesítése esetében az eladási árat állami bevételként kell elszámolni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a nem vámraktárban raktározott vámáruk értékesítése tekintetében is.

Behozatali előjegyzés

55. § (1) A visszaviteli kötelezettséggel behozott vámárukat behozatali előjegyzésben kell vámkezelni.

(2) Saját hatáskörében vámkezelheti behozatali előjegyzésben a vámhivatal:

a) a kereskedelmi utazók árumintáit, a szerelőszerszámokat, valamint a javításra, versenyre, kiállításra, pályázatra és bemutatásra behozott vámárukat;

b) a külkereskedelmi vállalat által ideiglenes használat, valamint kipróbálás céljából behozott vámárukat és megtöltésre szánt burkolatokat;

c) a devizakülföldi személyek által 6 hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodási idejükre ideiglenes használat céljából magukkal hozott gépjárműveket és más nem kereskedelmi jellegű vámárukat;

d) a külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, továbbá az illetékes belföldi szerv kiküldetése vagy kiközvetítése alapján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok által igazolt szabadságidejükre ideiglenes használat céljából magukkal hozott gépjárműveket és más nem kereskedelmi jellegű vámárukat.

(3) A megyei parancsnokság engedélyével kezelhetők behozatali előjegyzésben:

a) a vámhivatal hatáskörét meghaladó esetekben - a gépjárművek kivételével - az ideiglenes használat céljából érkező vámáruk;

b) a nem külkereskedelmi áruforgalomban kikészítés céljából behozott vámáruk.

(4) A külkereskedelmi áruforgalomban kikészítés céljából behozott vámáruk, valamint az ideiglenes használat céljából behozott gépjárművek behozatali előjegyzésben történő vámkezelését - a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével -a Fővárosi Parancsnokság engedélyezi.

(5) A (2)-(4) bekezdésben nem említett célból behozott vámáruk előjegyzésben történő vámkezelését az Országos Parancsnokság engedélyezi.

(6) A kikészítés céljából behozott vámáruk behozatali előjegyzésben történő vámkezeléséhez a Külkereskedelmi Minisztérium előzetes engedélye szükséges.

(7) Nem külkereskedelmi vállalat részére ideiglenes használat céljából érkező vámáruk behozatali előjegyzésben történő vámkezeléséhez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) engedélye szükséges.

(8) A MNB engedélye nélkül vámkezelhetők behozatali előjegyzésben:

a) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott vámáruk;

b) a nem külkereskedelmi vállalatok, az intézmények és az egyéb jogi személyek részére ideiglenes használatra érkező - devizafizetési kötelezettséggel nem járó - olyan vámáruk, amelyek a

- 10 000 Ft belföldi forgalmi értéket nem haladják meg, függetlenül a behozatali előjegyzés időtartamától,

- a 10 000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladják, de 6 hónapon belül visszaszállításra kerülnek;

c) a devizakülföldi személyek által magyarországi tartózkodási idejükre személyes használat céljára behozott, nem kereskedelmi jellegű vámáruk.

(9) A behozatali előjegyzésben kezelt vámárut belföldön elidegeníteni vagy használatra átadni csak a belföldi forgalom számára való vámkezelés után szabad.

56. § (1) Kereskedelmi utazók árumintájának azok a vámáruk minősülnek, amelyek mennyiségükre, valamint jellegükre tekintettel csak bemutatásra alkalmasak, feltéve, hogy azokat az árut előállító vagy forgalmazó vállalat (cég) utazója vagy képviselője hozza be.

(2) Javításon azt a műveletet kell érteni, amellyel a használat vagy más behatás folytán eredeti rendeltetésére alkalmatlanná vált vámárut eredeti rendeltetésére ismét alkalmassá teszik.

(3) Kikészítésnek kell tekinteni a nem javítás céljából végzett megmunkálást, beépítést, szerelést, tisztítást, valamint a feldolgozást, a keverést, az elegyítést és a kiszerelést.

57. § (1) Behozatali előjegyzésben történő vámkezelés esetében a vámárut terhelő vámot - nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt kivételektől eltekintve - a vámáruk biztosításra vonatkozó általános rendelkezések szerint biztosítani kell.

(2) A behozatali előjegyzésben történő vámkezelést - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - két példányban kiállított M/Árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(3) Devizakülföldi személyek által 6 hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodásuk idejére ideiglenes használat céljából behozott gépjárműveket szóbeli árunyilatkozat alapján - nemzetközi vámokmány követelése és magyar vámokmány kiállítása nélkül - lehet behozatali előjegyzésben vámkezelni.

(4) Azokat a vámárukat, amelyeknek behozatali előjegyzésben történő vámkezelését nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szabályozza, a vonatkozó egyezményben vagy megállapodásban meghatározott okmány alapján lehet behozatali előjegyzésben vámkezelni.

(5) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és behozatali kikészítési előjegyzésben vámkezelésre kerülő vámáruk vámkezelését öt példányban kiállított árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(6) Az előjegyzésre kerülő vámárut áruvizsgálat alá kell vonni, és egyedi azonosságát célra vezető módon biztosítani kell. A burkolatok egyedi azonosságának biztosítását mellőzni lehet, a visszavitelre kerülő burkolatok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadó képességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a behozott burkolatoké volt.

58. § (1) Visszaviteli határidőn azt az időt kell érteni, amelyen belül a behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru külföldre történő kivitele céljából az árutovábbítást vagy a kiléptetést indítványozni kell.

(2) A visszaviteli határidő a célszerűségi szempontok figyelembevételével az előjegyzésbe vétel napjától számított legfeljebb 12 hónapban állapítható meg, amennyiben jogszabály más határidőt nem állapít meg. Indokolt esetben az érdekelt a határidő meghosszabbítását annak lejárta előtt kérheti. A határidőt további 12 hónappal az előjegyzésbe vételt engedélyező vám- és pénzügyőrségi szerv hosszabbíthatja meg, további meghosszabbítást felettes szerve engedélyezhet.

(3) Határidő meghosszabbítást annál a vámhivatalnál kell kérni, amely a vámárut előjegyezte. A kérelemnek tartalmaznia kell az előjegyzett vámáru megnevezését, mennyiségét, az előjegyzés jogcímét, a határidő lejárati napját, valamint a határidőt esetleg korábban meghosszabbító határozat számát.

59. § (1) Az előjegyzésbe vétel mellett behozott vámárut a vámfizetésre kötelezett javára jóvá kell írni, ha azt:

a) az azonosság megállapítása mellett változatlan állapotban vagy a megengedett változtatásokkal külföldre kiszállították és a kiléptetést a határvámhivatal igazolta;

b) a belföldi forgalom számára vámkezelték;

c) vámraktárba beraktározták.

(2) A kikészítés céljából előjegyzett vámáru kiszállítása esetében az engedélyes a jóváírásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha az előjegyzett vámárut az engedélyben megjelölt művelettel készítették ki, vagy ha annak változatlan állapotban történő kiszállítását a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság engedélyezte:

60. § (1) Ha az előjegyzett vámáru visszaszállítását az az előjegyzést végző határvámhivatalnál kérik és ugyanott történik a kiléptetés, a visszaviteli vámkezelést - kísérőlevél kiállítása nélkül - az előjegyzési jegy benyújtásával lehet kérni.

(2) A megtöltés céljából előjegyzésben vámkezelt burkolatok (zsák, fa- és vashordó, láda, rekesz, tojásos tálca és hasonlók) visszaviteli vámkezelését - kísérőlevél kiállítása nélkül - három példányban elkészített értesítőlevél benyújtásával kell kérni. Az értesítőlevélnek tartalmaznia kell a burkolat darabszámát, megnevezését, minőségét, állapotát, befogadó képességét, feladási helyét, a vasúti kocsi számát, valamint a burkolatot előjegyző vámhivatal megnevezését és nyilvántartási tételszámát.

61. § (1) Azt, hogy a készáruban kiszállított egységnyi mennyiség (pl. 100 kg) után milyen mennyiségű és értékű előjegyzett vámáru írható jóvá, a leszámolási kulcs határozza meg.

(2) A leszámolási kulcsot a kikészítési engedélyben vagy az engedélyes által bejelentett adatok ellenőrzése, illetőleg próbagyártás útján - szükség esetén szakértő közreműködésével - a megyei parancsnokság, külkereskedelmi áruforgalom esetében a Fővárosi Parancsnokság állapítja meg és közli az érdekelttel.

(3) Ha a leszámolási kulcs megállapítása előtt szállítanak vissza előjegyzett vámárut, vagy a kikészítés természete olyan, hogy leszámolási kulcs megállapítására nem kerül sor, a megyei parancsnokság, külkereskedelmi áruforgalom esetében a Fővárosi Parancsnokság megengedheti, hogy a leszámolás a vámáru visszavitele alkalmával kiállított anyagfelhasználási kimutatás alapján történj ék.

(4) Az anyagfelhasználási kimutatásnak tartalmaznia kell azt, hogy a kiszállításra kerülő készáru előállításához milyen mennyiségű előjegyzett vámárut használtak fel, illetőleg, hogy a gyártás során mennyi veszteség, hulladék és melléktermék keletkezett.

62. § (1) A készáruban kiszállított előjegyzett vámárun kívül a gyártás során keletkezett veszteséget is jóvá kell írni. A hulladékot és a mellékterméket, ha azt nem szállítják külföldre vagy nem veszik újra előjegyzésbe, a belföldi forgalom számára kell vámkezelni. A hulladék és a melléktermék vámjának kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a 105. § (6) bekezdése tartalmazza.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru a vámkezeléstől számított egy éven belül külkereskedelmi vállalat részére utólag is előjegyzésbe vehető, ha az áru azonossága kétséget kizáró módon megállapítható. Az előjegyzésbe vételt az a szerv engedélyezi, amelynek az előjegyzésbe vétel engedélyezése eredetileg is hatáskörébe tartozott volna.

(3) A behozatali kikészítési előjegyzésbe vétel mellett behozott és külföldre történt kiszállítás következtében jóváírt vámáru, ha azt valamilyen ok miatt változatlan állapotban belföldre ismét visszahozzák, a jóváírt vámáru jellege, mennyisége és értéke szerint - az eredeti engedély alapján - külkereskedelmi vállalat részére kikészítés címén újra előjegyzésbe vehető vagy - belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetében - e jellege, mennyisége és értéke szerint vámkezelhető.

Vámkezelés a belföldi forgalom számára

63. § (1) A belföldi forgalom számára való vámkeze-lés a vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vám kiszabásából és beszedéséből áll.

(2) A belföldi forgalom számára való vámkezeléshez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - írásbeli árunyilatkozatot kell adni.

(3) Szóbeli árunyilatkozat alapján vámkezelhetők a belföldi forgalom számára a vámjogszabály rendelkezései szerint vámmentes vámáruk abban az esetben, ha azok vámkezeléséhez felettes szerv vagy más államigazgatási szerv engedélye, vagy a vámmentesség feltétele meglétének igazolásához külön bizonylat (igazolás) nem szükséges, kivéve a külkereskedelmi vállalat részére érkezett ilyen küldeményeket.

64. § (1) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését öt példányban kiállított árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban egy kereskedelmi szerződés keretében beérkező azonos vámáruk belföldi forgalom számára való vámkezelését naponként összevont árunyilatkozat benyújtásával is lehet kérni.

(3) Nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk belföldi forgalom számára való vámkezelését - amennyiben e jogszabály másként nem rendelkezik - két példányban kiállított M/Árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

Vámáru alaktalanítása, megsemmisítése

65. § (1) Az árunyilatkozat adásra kötelezett, a belföldi forgalom számára való vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozatában kérheti a vámáru alaktalanítását (denaturálást).

(2) A vámáru alaktalanítására (denaturálására) az engedélyt 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű vámáru esetében a vámkezelést végző vámhivatal, ezt meghaladó értékű vámáru esetében a megyei parancsnokság adja meg. Külkereskedelmi áruforgalmban behozott vámáru alaktalanításához (denaturálásához) a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság előzetes hozzájárulása is szükséges. Az alaktalanított (denaturált) vámárut megváltozott jellegének megfelelően kell a belföldi forgalom számára vámkezelni.

(3) A vámáru alaktalanításával (denaturálásával) annak állagában olyan változásnak kell végbemenni, amelynek következtében a vámáru a vámtarifa más száma vagy alszáma alá kerül, mint amely alá tartozott.

(4) A vámáru alaktalanítását (denaturálását) a vámfizetésre kötelezett saját költségére és veszélyére a vámhivatal hivatalos felügyelete mellett köteles elvégezni.

66. § (1) Vámáru csak abban az esetben semmisíthető meg, ha a megsemmisíteni kért vámárut sem eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni.

(2) Az 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű vámáru megsemmisítését a vámkezelést végző vámhivatal, az ezt meghaladó értékű vámáru megsemmisítését a megyei parancsnokság engedélyezi. Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru megsemmisítéséhez a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság előzetes engedélye is szükséges.

(3) A vámáru megsemmisítését a vámfizetésre kötelezett saját költségére és veszélyére, a vámhivatal hivatalos felügyelete mellett köteles elvégezni.

Kiviteli ellenőrzés

67. § (1) Az ország területéről kivitelre kerülő belföldi eredetű árut kiviteli ellenőrzés alá kell venni. A kiviteli ellenőrzés áruvizsgálatból és a kivitelre kerülő áru azonosságának biztosításából áll.

(2) A kivitelre kerülő áruk áruvizsgálatát bármely vámhivatal elvégezheti.

(3) A kivitelre kerülő áruk áruvizsgálatát olyan időpontban és úgy kell kérni, hogy az még a feladás vagy a szállítóeszközbe történt berakás előtt, illetőleg azzal egyidejűleg elvégezhető legyen. Fuvarozóvállalat által fuvarozott áru kiviteli áruvizsgálatát a határvámhivatalnál csak abban az esetben lehet megtartani, ha az a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza és az áruvizsgálat megtartásához szükséges feltételek biztosítottak.

(4) Az olyan kivitelre kerülő árut, amelynek áruvizsgálata nem az áru feladásával vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, csak vámhivatali ellenőrzés mellett szabad külföldre történő feladás céljából szállítóeszközbe berakni.

68. § (1) A kiviteli ellenőrzést - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével két példányban kiállított K/Árunyilatkozat vagy a 38. § (3) bekezdésében meghatározott okmány benyújtásával kell kérni.

(2) Az utasforgalomban és a határsávforgalomban engedélymentesen kivihető áruk kiviteli ellenőrzése szóbeli árunyilatkozat alapján is megtartható.

(3) Ha a kivitelre kerülő áru áruvizsgálata nem az áru feladásával vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, az árunyilatkozatot a feladás, illetőleg a szállítóeszközbe berakás alkalmával kell a vámhivatalnak benyújtani.

69. § (1) Ha a kivitelre kerülő áruk áruvizsgálata nem az áru feladásával vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, az áruvizsgálat a kivitelre kerülő áruk adatait tartalmazó, két példányban kiállított, részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával is kérhető.

(2) Az áruvizsgálat igazolásával ellátott részletes jegyzék alapján a kiviteli ellenőrzés újabb áruvizsgálat tartása nélkül elvégezhető, ha az áru azonossága kétségtelen.

70. § (1) A MASPED által teljes kocsirakományként feladott darabáruk, illetőleg egy fuvarlevéllel feladott gyors- (expressz) áruk kiviteli ellenőrzését a MASPED által két példányban kiállított rakodási jegyzék benyújtásával kell kérni. A rakodási jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: a jármű jele és száma, a darabáruk száma, neme, telj- és tisztasúlya, kereskedelmi megnevezése, a feladó és a címzett neve, a rendeltetési állomás, a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal nyilvántartási tételszáma, a vonatkozó kiviteli engedély (bizonylat) száma, valamint a kiviteli ellenőrzéshez szükséges egyéb bizonylatok (bizonyítványok) száma.

(2) Hajózási forgalomban kivitelre kerülő részrakomány és darabáru vízijárműbe történő berakása előtt a hajózási vállalat (képviselet)) két példányban kiállított rakodási jegyzéket köteles a berakást ellenőrző vámhivatalnál benyújtani. A rakodási jegyzéknek az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3) Postaforgalomban kivitelre kerülő küldemények - a kiviteli ellenőrzéshez szükséges engedélyek és okmányok csatolása mellett - előzetes áruvizsgálat nélkül is feladhatók. Az így feladott küldeményeket a posta a vonatkozó postai szabályok szerint köteles kiviteli ellenőrzés céljából a posta mellett működő vámhivatalnak bemutatni.

71. § (1) Ha az áru kivitelével kapcsolatban a vámhivatal áruvizsgálatán kívül más vizsgálatot is kell végezni (állategészségügyi, növényegészségügyi stb. vizsgálat), azt lehetőleg az áruvizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani.

(2) Az állategészségügyi, növényegészségügyi stb. szerv kiküldöttjének távolmaradása az áruvizsgálat elvégzését nem akadályozza. Ilyen esetben az erre illetékes szerv a vizsgálatát még az az áru kiléptetése előtt a határvámhivatalnál tartja meg.

(3) A külföldi tértiáru, a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított áru, a kivándorlók ingóságai, valamint a kábítószer és a sugárzó anyag külföldre történő kivitele esetében a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések mellett az árutovábbításra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az ideiglenes használat címén hat hónapot meg nem haladó időtartamra behozatali előjegyzésben vámkezelt, külföldi rendszámú gépjárművek visszavitele esetében.

Kiviteli előjegyzés

72. § (1) Azokat az árukat, amelyeket visszahozatali kötelezettséggel visznek ki külföldre, kiviteli előjegyzésben kell kezelni.

(2) A kiviteli előjegyzés áruvizsgálatból és az előjegyzésben kiszállított áru egyedi azonosságának biztosításából áll.

(3) A kiviteli előjegyzésben történő kezelést a vámhivatal saját hatáskörben végzi. Állagváltozást eredményező művelet (kikészítés) céljából azonban csak a külkereskedelmi vállalat által kivitt áru kezelhető kiviteli előjegyzésben.

(4) A kiviteli előjegyzésben történő kezelést két példányban kiállított K/Árunyilatkozat vagy a vonatkozó nemzetközi egyezményben, illetőleg megállapodásban meghatározott okmány benyújtásával kell kérni. Az árunyilatkozatban a kiszállítás célját is meg kell jelölni.

73. § (1) A kiviteli előjegyzésben történő kezelésnél a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az előjegyzésben kiszállított áru egyedi azonosságát célra vezető módon biztosítani kell.

(2) A burkolatok egyedi azonosságának biztosítása általában mellőzhető, a visszahozatalra kerülő burkolatok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadóképességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a kivitt burkolatoké volt. Ezeket az adatokat és általában az azonosság biztosítására szolgáló minden adatot az árunyilatkozatban a vámhivatalnak igazolni kell.

(3) A kiviteli előjegyzésben kezelt és visszahozott áru külföldi hozzátétje után fizetendő vám kiszabására a 105. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A nem személyi tulajdont képező, valamint a DT, CK és VÁM rendszámú gépjárművek kiviteli előjegyzése esetében a kezeléshez vámokmányt bemutatni, vagy kiállítani nem kell.

Kiléptetés

74. § (1) A kiviteli ellenőrzés alá vett és a kiviteli előjegyzésben kezelt áruk, továbbá az átviteli, valamint a külföldre visszaszállításra kerülő vámáruk kiléptetését a határvámhivatal végzi.

(2) A kiléptetés ellenőrző vizsgálatból és az áru külföldre történő kilépésének ellenőrzéséből áll:

(3) A kiléptetést a kiviteli ellenőrzés vagy a kiviteli előjegyzésben történt kezelés elvégzését, illetőleg az árutovábbítást igazoló vámokmányok és az áru külföldre történő kiviteléhez szükséges engedélyek (bizonylatok, igazolások) a vasúti forgalomban fuvarozott áruk esetében pedig még a vonatkozó kilépési állítási jegyzék benyújtásával kell kérni.

(4) Azt az árut, amely a kiléptető határvámhivatalt elhagyta, de valamely ok miatt külföldre nem léphetett ki, haladéktalanul vissza kell szállítani a határvámhivatalhoz. A posta a kiviteli ellenőrzés alá vett küldeményt - ha azt akár a feladó utólagos rendelkezésére, akár más ok miatt külföldre nem szállítja ki - csak a vámárukra vonatkozó rendelkezés szerint adhatja vissza a feladónak.

Vámkezelés igazolása

75. § (1) A vámkezelés megtörténtét a vámhivatalnak - a (3) és (4) bekezdésben említett esetek kivételével - igazolni kell.

(2) A vámkezelés fogalma alá tartozik a vámvizsgálat, az árutovábbítás, a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás, a raktározás, a behozatali előjegyzés, a belföldi forgalom számára való vámkezelés, továbbá a kiviteli ellenőrzés, a kiviteli előjegyzés és a kiléptetés.

(3) Postaforgalomban a kiléptetést a posta igazolja.

(4) Mellőzni lehet a vámkezelés igazolását, ha a vámkezelés szóbeli árunyilatkozat alapján történt.

(5) Ha a belföldi forgalom számára való vámkezelés a rendelkezési jog korlátozásával, illetőleg feltételtől függően történt és a vámkezelés megtörténtét írásban kell igazolni, a korlátozás mérvét, illetőleg a feltételt a vámkezelés igazolásában fel kell tüntetni.

(6) A szóbeli árunyilatkozat alapján történt vámkezelésről utólagos igazolás kiadására az Országos Parancsnokság, vámokmánymásolat kiadására pedig a megyei parancsnokság jogosult. Utólagos igazolás kiadását a vámkezeléstől számított egy évig lehet kérni.

(7) A vámkezelés alkalmával bemutatott és felhasznált iratokat a vámkezelés megtörténtére vonatkozólag záradékolni kell. A belföldi forgalom számára, valamint a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelés alkalmával vámszámlát (áruszámlát) csak egy példányban szabad záradékolni.

Korlátozások, tilalmak

76. § (1) Vámárut a belföldi forgalom számára, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vagy behozatali előjegyzésben vámkezelni, csak a külkereskedelmi miniszter vagy az általa megbízott szerv behozatali engedélye alapján szabad.

(2) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk (1) bekezdésben meghatározott vámkezeléséhez a külkereskedelmi miniszter vagy az általa megbízott szerv behozatali engedélyét nem kell bemutatni, a vámkezeléshez adott árunyilatkozatban azonban a vonatkozó behozatali engedély (kötés) számát fel kell tüntetni.

(3) A vám- és pénzügyőrség szervei az engedélyezés megtörténtét a vállalatnál tartott vizsgálat útján ellenőrizhetik.

(4) Behozatali engedély nélkül vámkezelhetők a belföldi forgalom számára:

a) a külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a külön jogszabályban behozatali engedélymentesnek meghatározott vámáruk;

b) a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 7. §-a és e rendelet 82-103. §-a alapján kezelt vámáruk, ha azok után devizát nem igényelnek;

c) a kiviteli előjegyzésből visszahozott vámáruk részvámfizetés vagy külföldi hozzátét esetében is;

d) az értékesítésre kerülő, akár a vámraktárban akár raktáron kívül raktározott vámáruk;

e) a vámszabadterületen vámáruk átcsomagolása folytán visszamaradt burkolatok, ha azok után devizát nem igényelnek;

f) a határsáv forgalomban vámmentesen behozható vámáruk [13. § (1) és (3) bekezdés];

g) az Utasforgalmi Vámtarifa, valamint az Ajándék Vámtarifa rendelkezései szerint kezelhető vámáruk;

h) a szállítás közben elhullott állatok, valamint ezek egyes részei;

i) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések és megállapodások rendelkezéseiben behozatali engedélymentesnek meghatározott vámáruk.

(5) Behozatali engedély nélkül vámkezelhetők behozatali előjegyzésben:

a) a külkereskedelmi vállalat részére érkező és külön jogszabályban behozatali engedélymentesnek meghatározott vámáruk;

b) a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk.

71. § (1) Áru kiviteli ellenőrzéséhez és kiviteli előjegyzésben való kezeléséhez a külkereskedelmi miniszter vagy az általa megbízott szerv kiviteli engedélye, illetőleg árukiviteli bizonylat szükséges. A nem külkereskedelmi áruforgalom keretében kiszállításra kerülő áruk és árunak nem minősülő egyéb vagyontárgyak kivitele esetében a kiviteli engedélyt a MNB adja meg.

(2) Kiviteli engedély és árukiviteli bizonylat nélkül vonhatók kiviteli ellenőrzés alá, illetőleg kezelhetők kiviteli előjegyzésben:

a) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések és megállapodások rendelkezéseiben engedélymentesnek meghatározott áruk;

b) a külföldi kormányok tagjai, a külföldi törvényhozó testületek elnökei, valamint a külföldi kormánybizottságok elnökei és tagjai személyes használatára szolgáló tárgyak;

c) a magyar hatóságok által a külföldön székelő magyar külképviseleti (diplomáciai) hatóságok részére hivatalosan szállított küldemények, az élelmezési cikkek kivételével;

d) a pénzügyminiszternek, valamint a MNB-nak a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendők ellátásával kapcsolatos küldeményei, valamint a MNB által külföldre küldött váltók, csekkek, értékpapírok, bankjegyek és érmék;

e) a fuvarozóvállalatok szállítási szolgálatába besorozott járművek és fuvareszközök( szállítótartályok stb.) a rajtuk levő, illetőleg hozzájuk tartozó berendezési és felszerelési tárgyaikkal együtt, továbbá a külföldi vasúti kocsikból kiemelt lökésmérő műszerek;

f) az ideiglenes használat céljából behozott, külföldi rendszámú, továbbá a nem személyi tulajdont képező, valamint a DT, CK és VÁM betűjelzésű belföldi rendszámú gépjárművek és a vizi járművek;

g) a járművekhez és szállítóeszközökhöz tartozó felszerelési tárgyak, a szállítmányok betakarására és rögzítésére szolgáló ponyvák és rögzítőeszközök;

h) a járművek üzembentartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban elhelyezett üzemanyagok;

i) a vízi járművek készletkönyvébe felvett készletek;

j) a magyar fuvarozóvállalatoknak nem fuvarozási szerződés keretében szállított küldeményei és a posta szolgálati küldeményei;

k) a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított áruk;

l) a postaforgalomban kiszállítára kerülő hírlapok, folyóiratok és naptárak (keresztkötésben vagy nyitott borítékban), valamint Magyarország tájait ismertető, idegenforgalmi célokat szolgáló - 1950. január 1. után kiadott - könyvek, útikalauzok és brosúrák, colorvox és cityvox hanglemezek, továbbá családi vonatkozású fényképek (levelezőlap nagyságig), gyűjtési célokat szolgáló és 500 g-ot meg nem haladó mennyiségű címkék, számolócédulák, papírszalvéták, levelezőlapok, levélzáró bélyegek és ajánlási ragjegyek;

m) az emberi hulla (elhamvasztva is), a hullát tartalmazó koporsó, hamvveder, valamint a koszorúk és a kegyeleti célra szolgáló más tárgyak;

n) a devizahatóság által meghatározott körben és feltételek mellett az engedélybemutatási kötelezettség alól mentesített, árunak nem minősülő vagyontárgyak.

(3) Kiviteli engedély nélkül, de árukiviteli bizonylattal vonhatók kiviteli ellenőrzés alá, illetőleg kezelhetők kiviteli előjegyzésben:

a) visszahozatali kötelezettséggel vagy anélkül külföldre szállított és onnan változatlan állapotban behozatalra kerülő áruk;

b) belföldi eredetű külső burkolatok vámárukkal való megtöltés végett.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a bérlet jogcímén az országba behozott vagy onnan kivitt árukra.

(5) Kiviteli engedély, illetőleg árukiviteli bizonylat nélkül vihetők ki a vámszabadterületre:

a) a vámszabadterületen állandóan foglalkoztatott alkalmazottak és egyéb munkavállalók által a munkakörük ellátásához szükséges munkaeszközök és egy napi szükségletüket meg nem haladó mennyiségű élelmiszer és dohánygyártmány;

b) a vámszabadterületen raktározott vámáruk kezeléséhez szükséges, továbbá gyártás, kikészítés, tisztítás, feltöltés, átrakás vagy hasonló műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, fuvarozási és munkaeszközök.

78. § Nem szükséges a külkereskedelmi miniszter, az általa megbízott szerv vagy a MNB kiviteli engedélye és árukiviteli bizonylat azokhoz az árukhoz, amelyeket nem kezeltek a belföldi forgalom számára és az eredeti fuvarokmány alapján kerülnek át-, illetőleg visszaszállításra.

79. § (1) Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó külön jogszabályok rendelkezéseit a vámvizsgálat során alkalmazni kell.

(2) A külön jogszabályokban meghatározott eseteken kívül a pirotechnikai készítmények, valamint a nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott, illetőleg kivitelre kerülő légfegyver, gázpisztoly és riasztópisztoly belföldi forgalom számára vagy behozatali előjegyzésben való vámkezeléséhez, illetőleg kiviteli ellenőrzéséhez, vagy kiviteli előjegyzésben való kezeléséhez a belügyminiszter engedélye szükséges.

(3) Gyógyszerkülönlegességet és gyógyászati felhasználásra szolgáló rádióizotópot külkereskedelmi áruforgalomban csak az Egészségügyi Minisztérium előzetes engedélyével szabad behozni.

Vámfizetésre kötelezettek

80. § (1) A Tvr. 6. §-a alapján vámfizetésre kötelezettek ugyanazt a vámárut terhelő vámtartozásért egyetemlegesen felelősek.

(2) A vámfizetésre kötelezettség a vámmal együtt kiszabásra kerülő adók, járulékok és költségek fizetési kötelezettségét is magában foglalja, a vámmentesség azonban csupán a vám alól való mentességet jelenti.

(3) A vámmal együtt fizetendő adókra, járulékokra és költségekre - ha az ezekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - a kiszabás, a közlés, az esedékesség, a fizetés, a behajtás és a jogorvoslat tekintetében a vámjogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

81. § (1) A Tvr. 6. § b) pontjában foglalt rendelkezés szempontjából a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki:

a) a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül vagy a vámhivatal megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti;

b) a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de a vámáru neki felróható okból belföldi forgalomba kerül;

c) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően vámmentesen vagy kedvezményes vámmal, illetőleg az előírásoknak megfelelően más módon vámkezelt, vagy a vámjogszabálynak megfelelően behozott árut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy a vámjogszabály rendelkezéseitől eltérően elidegenít, megtart, használ, felhasznál, megsemmisít vagy ezek megvalósításában közreműködik.

(2) A vámhivatal megtévesztésével történik a vámkezelés, ha a vámfizetésre kötelezett a vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében valótlan árunyilatkozatot ad.

(3) Vámárunak vámszempontból lényeges jellemzői (körülményei): a vámáru jellege, értéke, mennyisége, származása, valamint minden olyan körülmény, amely a vámfizetésre vagy mentességre (kedvezményre), illetőleg a fizetendő vám összegére vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadására befolyással bír.

(4) A Tvr. 6. § c) pontjában foglalt rendelkezés szempontjából nem tanúsít kellő gondosságot az, aki nem nyílt árusítási üzletből olyan árut vásárol, vagy más módon megszerez, amelynek jellegéből, jelzéséből vagy az árura vonatkozó egyéb körülményekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az külföldi származású, ennek ellenére nem győződik meg arról, hogy annak a belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént-e, illetőleg hogy az után a vámot megfizették-e.

(5) A vámhivatal tévedése a vámfizetésre kötelezettet - az elévülési határidőn belül - nem mentesíti a vám megfizetése alól.

Vámmentesség. Vámkedvezmény

82. § (1) A külföldre szállított és előre nem látott okból változatlan állapotban visszaküldött belföldi áru (a továbbiakban: belföldi tértiáru) vámmentességének az a feltétele, hogy az áru belföldi eredetét és a kivitt áruval való azonosságát igazolják.

(2) Belföldi tértiárut a vámhivatal saját hatáskörében vámmentesíthet, ha a kiszállítás óta 24 hónap még nem telt el.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a címzett nem tudja igazolni, vagy az áru kiszállítása óta 24 hónapnál több idő telt el, de az áru belföldi eredete kétségtelen, a vámmentes kezelést a megyei parancsnokság engedélyezi.

83. § A visszahozatali kötelezettséggel (kiviteli előjegyzésben) kiszállított és visszahozott belföldi árut a vámhivatal saját hatáskörében vámmentesítheti, ha a kiszállítás óta 24 hónap még nem telt el, vagy ha az elszámolás határidejét a MNB későbbi időpontban állapította meg.

84. § Az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott vámáru elfogadása tekintetében a megyei parancsnokság határoz.

85. § A fuvarozóvállalat vagy a posta kezelésében vagy a Vámáruraktárban megsemmisült vámáru csak a megsemmisülés tényét igazoló jegyzőkönyv alapján vámmentesíthető.

86. § (1) Azt a körülményt, hogy a behozott áruk a Tvr. 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt személyek részére és az ott meghatározott célból érkeztek, a Külügyminisztérium igazolja. A viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

(2) Az (1) bekezdés alapján vámmentesen kezelt áru a Magyarországon diplomáciai mentességet nem élvező személy részére csak a vám megfizetése után értékesíthető.

87. § A Külügyminisztérium címére küldött hivatalos jellegű küldemény a Külügyminisztérium által kiállított olyan értelmű nyilatkozat alapján; amely szerint a küldemény csak hivatalos iratokat, illetőleg a diplomáciai szolgálat ellátásához szükséges hivatali tárgyakat tartalmaz, belső áruvizsgálat tartása nélkül vámmentesen kezelhető.

88. § (1) Vámmentesek a Magyar Vöröskereszt címére érkező küldemények.

(2) Vámmentesek a határfolyók szabályozásához a szomszéd államból behozott építési anyagok.

89. § (1) Vámmentesek viszonosság esetében a külföldi hajózási és légiforgalmi vállalatok részére érkező szolgálati és forgalom biztosító anyagok és tárgyak, ha a külföldi szolgálati főnökség ezeknek az anyagoknak, tárgyaknak mennyiségét, szükségességét és rendeltetését írásban igazolja,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés tekintetében a viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

90. § (1) Vámmentes az az útiholmi, amelyet külföldön állandó lakhellyel rendelkező utasok - ideértve a külföldi fuvarozóvállalatok alkalmazottait is - az utazás tartamára, személyes használatukra vagy hivatásuk gyakorlására hoznak magukkal, esetleg ilyen célból előre vagy utánuk küldenek olyan mennyiségben, amely az utazás tartamának és céljának megfelel.

(2) Az (1) bekezdés alapján vámmentesen kezelt útiholmi csak a vám megfizetése után idegeníthető el.

(3) Vámmentes útiholminak minősíthetők azok az áruk is, amelyeket belföldön állandó lakhellyel rendelkező utasok (fuvarozóvállalati alkalmazottak) külföldi utazásuk tartamára, személyes

használatukra vagy hivatásuk gyakorlására vittek magukkal, vagy amelyeket - a tartós használati tárgyak kivételével - külföldi tartózkodásuk során felmerült személyes szükséglet céljából szereztek be.

(4) Külföldi vízijármű személyzete részére 3 napnál hosszabb belföldi tartózkodás esetében a vízijármű készletéből személyenként és naponként 25 db, egyszerre azonban legfeljebb 3 napi szivarka mennyiség adható ki vámmentesen.

(5) A 16. életévét be nem töltött utasok esetében nem minősíthető vámmentes útiholminak a dohánygyártmány és a szeszesital.

(6) Az utasforgalomban behozott és vámmentes útiholminak nem minősülő vámáruk vámmentességére vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 1. számú mellékletét képező Utasforgalmi Vámtarifa végrehajtási utasítása 12. és 14. pontja tartalmazza.

91. § (1) Vámmentesek a levelek, okmányok és ügyiratok, ideértve a fuvarozóvállalatok vagy a posta, valamint a szállítmányozó vállalatok, továbbá az utazási irodák részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi szállítási díjszabásokat, idegenforgalmi és utazási célokat szolgáló propaganda és egyéb nyomtatványokat, végül a pénzügyminiszternek, valamint a MNB-nak a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendők ellátásával kapcsolatos küldeményeit, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Pénzintézeti Központ és az Általános Értékforgalmi Bank részére érkező intézvényeket (csekkeket, váltókat), érméket s bankjegyeket is.

(2) Vámmentesek az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és társadalmi szervezetek részére ellenszolgáltatás nélkül érkező és kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyvek, folyóiratok, katalógusok, prospektusok és más hasonló nyomdaipari termékek, az előhívott filmek, mikrofilmek, diafilmek, hanglemezek és magnetofonszalagok, ha ezek kizárólag tudományos, kulturális, kutatási vagy műszaki célból kerülnek felhasználásra és ezt a körülményt a vállalat (szerv, szervezet) vezetője igazolja.

(3) Vámmentesek a tudományos, művészeti és más közérdekű intézmények nyilvános gyűjteményébe felvételre kerülő tárgyak, ha ajándékba érkeznek és az intézmény vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette.

(4) Vámmentesek az iskolák, a tudományos, az egészségügyi intézetek, valamint más közérdekű intézmény részére ajándékként vagy csereképpen érkező oktatási, tudományos, vagy kutatási célokra szolgáló tárgyak, ha az iskola, illetőleg az intézet, vagy az intézmény vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette,

(5) A tudományos, művészeti és más közérdekű intézmények kutatást végző belső vagy külső munkatársai részére ajándékként érkezett vámáruk akkor kezelhetők vámmentesen, ha azokat az intézménynek átadják és az intézmény vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette.

92. § (1) Vámmentesek a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Filmgyártó Vállalat részére devizafizetési kötelezettség nélkül vagy csereképpen érkező televíziós filmek, híradók, hanglemezek és magnetofonszalagok.

(2) Vámmentesek a külföldi társadalmi szervezet által magyar társadalmi szervezet részére küldött ajándékok. Vámmentesek továbbá a külföldi sportrendezvényeken, művészeti és tudományos pályázatokon és kiállításokon nyert szokásos díjak és tiszteletdíjak (serlegek, érmek, plakettek, oklevelek). Ezeket a vámhivatal az ajándékozást igazoló eredeti külföldi adománylevél vagy a belföldön arra illetékesnek tekinthető államigazgatási vagy társadalmi szerv igazolása alapján saját hatáskörében akkor vámmentesítheti, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Az 1000 Ft-ot meghaladó értékű vámárú vámmentes kezelését az Országos Parancsnokság engedélyezi.

93. § (1) Vámmentesek azok a kábítószert nem tartalmazó, emberorvoslásban használt gyógyszerküldemények, amelyek ellenszolgáltatás nélkül fekvőbeteg - gyógyintézetek, vagy az Egészségügyi Minisztérium által erre a célra esetenként kijelölt egyéb gyógyintézetek, valamint az Egészségügyi Minisztériummal és a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben tudományos orvosi gyógyintézetnek minősített szervek, továbbá orvosi elméleti intézetek, egyéb tudományos intézetek, az Állatorvos Tudományi Egyetem és az Országos Közegészségügyi Intézet, illetőleg ezek orvosai, kutatói részére tudományos kísérletek céljára érkeznek.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, illetőleg ezek orvosai és kutatói részére érkező gyógyszerküldemények vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A Medimpex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalat címére ellenszolgáltatás nélkül érkező gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium, az ellenszolgáltatás nélkül érkező állatgyógyászati gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélye szükséges.

(4) A külföldi gyógyszergyárak magyarországi képviseletei részére tudományos, kísérleti célból érkező gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium engedélye szükséges.

94. § (1) Vámmentesek a vámáruknak a kereskedelemben általánosan használt burkolatai (láda, zsák, stb.) és a burkolatnak nem tekinthető csomagolóanyagok (faforgács, fagyapot stb.).

(2) Vámmentesek a külkereskedelmi áruforgalomban behozott áruk garanciális pótlására (javítására) küldött vámáruk.

95. § (1) Vámmentesek a külkereskedelmi vállalatok és a Magyar Kereskedelmi Kamara részére ellenszolgáltatás nélkül beérkező, tevékenységük körébe tartozó árukra vonatkozó, előhívott mikrofilmek és diafilmek, továbbá műszaki dokumentációs anyagok (műszaki rajz, ábra, nyomtatvány, védjegy stb.), valamint a kereskedelemben szokásos áruminták, árjegyzékek, katalógusok és prospektusok.

(2) Külföldi vállalat Magyarországon engedéllyel működő képviselete címére érkező árumintákat és prospektusokat abban az esetben szabad vámmentesen kezelni, ha azokat a címzett külkereskedelmi vállalatnak engedi át. Az átvevő külkereskedelmi vállalatnak igazolnia kell, hogy az átengedést tudomásul vette és egyben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a küldeményt a vámmentes kezelést követő 8 napon belül átveszi.

96. § (1) Vámmentesek a beköltözők által behozott és a beköltözésük időpontja előtt is tulajdonukat képező azok a vámáruk, amelyek a háztartás, illetőleg a foglalkozás űzésének szükségletét, üzemi felszerelés esetében pedig a hazai kisipar mértékét nem haladják meg. Az említett vámáruknak a beköltözéstől számított egy éven túl történő behozatala esetében a vámmentes kezeléshez a megyei parancsnokság engedélye szükséges.

(2) Beköltöző az, aki:

a) külföldről, végleges letelepedés szándékával az ország területére költözik;

b) korábban Magyarországon lakott és innen végleges letelepedési szándékával külföldre költözött, de egy évet meghaladó külföldi tartózkodás után az ország területére visszaköltözik;

c) az ország területét 1963. március 22-ig bezárólag engedély nélkül elhagyta, illetőleg külföldön engedély nélkül tartózkodott és engedély-lyel az ország területére hazatért.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alá nem vonható hazatérő által behozott ingóságokat az utasforgalomra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vámkezelni,

(4) Az (1) bekezdésben említett áruk vámmentes kezeléséhez a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal által kiadott lakhatási, letelepedési vagy "Állandó" jelzéssel ellátott tartózkodási engedély, ezenkívül a (2) bekezdés b) pontja szerint beköltöző esetében az egy évet meghaladó külföldi tartózkodás igazolása is szükséges. A beköltöző a behozott árukról leltárt köteles készíteni és ezen büntetőjogi felelősség mellett írásban kijelenteni, hogy a behozott áruk a tulajdonát képezték.

97. § (1) Vámmentesek az egy évet meghaladó külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése vagy kiközvetítése alapján történt külföldi munkavégzés után végleg visszatérő magyar állampolgárok által nem kereskedelmi mennyiségben behozott áruk - a gépjárművek kivételével - amennyiben azok összértéke a szolgálati illetményből, ösztöndíjból, illetőleg a külföldi keresetből megtakarítható összeg mértékét nem haladja meg.

(2) A gépjárművek vámmentes kezelését a Fővárosi Parancsnokság engedélyezi, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése vagy kiközvetítése alapján történt külföldi munkavégzés időtartama az egy évet meghaladja, feltéve, hogy a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők részére - azonos jogcímen - a vámmentes kezelés engedélyezését megelőző 5 éven belül még nem kezeltek gépjárművet vámmentesen.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett áruk vámmentesítéséhez az illetékes belföldi szervnek a külföldi szolgálatban, tanulmányúton, illetőleg a külföldi munkavégzésben eltöltött idő tartamára és a végleges hazatérésre vonatkozó igazolása is szükséges.

98. § Vámmentesek a házasságkötéstől számított egy éven belül külföldről küldött, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyak, ha azok összértéke az említett időn belül házaspáronként a 2000 Ft belföldi forgalmi értéket nem haladja meg és a házasságkötés tényét eredeti házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával igazolják.

99. § (1) Vámmentesek a hagyatéki tárgyak. Nem kezelhető azonban vámmentesen a hagyatékhoz tartozó kereskedelmi árukészlet és a hazai kisipar mértékét meghaladó üzemfelszerelés.

(2) A hagyatéki tárgyak vámmentes kezeléséhez a külföldi hagyatéki bíróság, vagy az örökhagyó utolsó külföldi lakóhelye szerint illetékes közjegyző vagy igazgatási hatóság vagy a magyar külképviseleti szerv, illetőleg a külkereskedelmi képviselet által záradékolt leltár szükséges, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonában voltak.

100. § Vámmentesek a hullákat tartalmazó koporsók és az elégetett hullák hamvait tartalmazó hamvvedrek, valamint a koszorúk és más kegyeleti tárgyak. A hullákat tartalmazó koporsók vámkezeléséhez - amennyiben nemzetközi egyezmény vagy megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a külföldön működő magyar konzulátus által kiállított hullaszállítási engedélyt is be kell mutatni.

101. § A 96. § (1) bekezdése, továbbá a 97. § (2) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján vámmentesen kezelt gépjárművet és üzemfelszerelést a vámkezeléstől számított 5 éven belül csak az Országos Parancsnokság engedélyével szabad elidegeníteni, az elidegenítés időpontjában érvényes rendelkezések szerint kiszabott vám megfizetése után.

102. § (1) Vámmentesek a fuvarozóvállalatok szállítási szolgálatába besorozott (lajstromozott) járművek, fuvareszközök és szállítótartályok (containerek), felszerelési, berendezési tárgyaikkal együtt, ideértve a lökmérő készülékeket is. A szóbanforgó járművek felszerelési és berendezési tárgyai abban az esetben is vámmentesek, ha azokat előre vagy utána szállítják.

(2) Vámmentesek a belföldi tartózkodásuk alatt megsérült külföldi járművek kijavítására behozott alkatrészek, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy azok a sérült jármű vagy szállítóeszköz kijavításához szükségesek. Az alkatrészek csak abban az esetben kezelhetők vámmentesen, ha a hibás alkatrészt igazoltan külföldre visszaszállítják, megsemmisítik, vagy az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják.

(3) Vámmentes a belépő gépjármű üzemeltetéséhez szükséges és a járműnek e célra rendszeresített tartályában behozott üzemanyag.

103. § Az Országos Parancsnokság - külkereskedelmi áruforgalom tekintetében a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben - a 82-102. §-ban meghatározott vámmentességen kívül, egyéb esetben és visszaható erővel is engedélyezhet vámmentességet vagy vámkedvezményt.

104. § A Tvr. 7. §-ában, valamint e rendelet 82-102. §-ban meghatározott vámmentesség fennállását -ha e rendelet másként nem rendelkezik - a vámhivatal állapítja meg,

A vám kiszabása

105. § (1) A vámot forintban kell kiszabni.

(2) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru vámját a belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából tartott belső áruvizsgálat, illetőleg behozatali előjegyzés esetében a belföldi forgalombahozatal bejelentése, de legkésőbb a visszaviteli határidő lejárta napján érvényes jogszabály szerint, a vonatkozó árunyilatkozat benyújtása napján kell kiszabni.

(3) Az Utasforgalmi Vámtarifa, illetőleg az Ajándék Vámtarifa alapján kiszabásra kerülő vámot a belföldi forgalom számára vagy a behozatali előjegyzésben történő vámkezelés céljából tartott áruvizsgálattal egyidejűleg, az áruvizsgálat napján érvényes jogszabály szerint kell kiszabni.

(4) Jogellenes forgalombahozatal esetében a vámot a vámszabálysértés, illetőleg a vámbűntett elkövetése napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a felfedés napján érvényes jogszabály szerint, külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a Kereskedelmi Vámtarifa, ajándékforgalommal kapcsolatban az Ajándék Vámtarifa, minden más esetben az Utasforgalmi Vámtarifa vámtételei alkalmazásával kell kiszabni.

(5) Kiviteli előjegyzésből visszahozott áru külföldi hozzátétje után fizetendő vámot a készáru vámtételével és a hozzátét értékének, illetőleg mennyiségének alapul vételével kell kiszabni.

(6) A kikészítés céljából előjegyzett vámáru feldolgozása során keletkezett hulladék és melléktermék vámját - ha az engedély másként nem rendelkezik - saját vámtételének alapul vételével kell megállapítani, a kiszabott vám azonban nem lehet több, mint amennyi az előjegyzett vámáru vámételének alapul vételével kiszabható vám.

(7) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vámkezelt, de a megállapított határidőn belül nem az engedélyben meghatározott célra felhasználni kívánt vámáru után a belföldi forgalom számára való vámkezelés napján, a megállapított határidőn belül fel nem használt vámáru után pedig a felhasználási határidő lejárta napján érvényes jogszabály szerint kell a vámot a teljes és kedvezményes vám összege közötti különbözet erejéig kiszabni.

A vám alapja

106. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételei szerint kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A vámérték a vámáru külföldi vételára és a vámárut a magyar határig terhelő költségek (fuvarozási, biztosítási, csomagolási költség, jutalék stb.) összege.

(2) A vámkiszabás alapjául szolgáló vámértéket vámszámlával kell igazolni. Ennek hiányában előszámla vagy értéknyilatkozat is elfogadható, de a vonatkozó vámszámlát a vámkezeléstől számított 30 napon belül be kell mutatni,

107. § A vámárunak külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértékét a belső áruvizsgálat napján érvényben levő deviza-vámárfolyam alkalmazásával kell forintértékre átszámítani.

108. § Az Utasforgalmi Vámtarifa, illetőleg az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru belföldi forgalmi értéke (fogyasztói ára). A vámáru belföldi forgalmi értékét a vele azonos, vagy a hozzá legjobban hasonló belföldi áru fogyasztói árának alapulvételével, ennek hiányában becslés útján kell megállapítani. A használt áruk belföldi forgalmi értékének megállapításánál a használtság mértékét figyelembe kell venni.

109. § (1) Vámbűntett vagy vámszabálysértés esetében a vám kiszabásának alapja a vámárunak a cselekmény elkövetése napján, ha pedig az időpont nem állapítható meg, a cselekmény felfedése napján fennálló jellege, belföldi forgalmi értéke, illetőleg mennyisége.

(2) Ha vámszabálysértés vagy vámbűntett esetében nem lehet megállapítani, hogy a cselekmény tárgyául szolgáló vámáru milyen állapotban volt, mennyi volt a belföldi forgalmi, értéke, illetőleg a mennyisége, ezeket a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni kell.

A vám közlése

110. § (1) A kiszabott vámot közvetlenül a kiszabás után írásban határozattal kell közölni.

(2) A jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáru után esedékes vámot vámszabálysértés esetében a tárgyban hozott határozatban, vámbűntett esetében pedig a feljelentés megtételét követően határozattal kell közölni,

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a vám helyesbítése folytán kiszabott vám közlésére is.

A vám esedékessége és fizetése

111. § (1) A vám esedékessége szempontjából a kiszabott vám közlésének napja - ideértve a vám helyesbítése alkalmával kiszabott vámot is - az a nap, amelyen a vám összegét magában foglaló határozatot a vámfizetésre kötelezett részére kézbesítették.

(2) Az esedékes vám megfizetésére legfeljebb 3 hónapi időtartamra a megyei parancsnokság, ezt meghaladó időtartamra az Országos Parancsnokság halasztást engedélyezhet.

(3) Magyar útlevéllel utazó személyek - ideértve a határsáv-forgalomban közlekedő személyeket is - az általuk utas- és határsávforgalomban behozott vámáru után az Utasforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint kiszabott és esedékes vámot - fellebbezés hiányában - az esedékesség napjától számított 30 napon belül kötelesek megfizetni.

112. § (1) A vámot készpénzben, vagy befizetési lap felhasználásával kell megfizetni. Állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervek a vámot és a vámmal együtt beszedendő díjakat a vámszervek felhívására a meghatározott határidőn belül kötelesek átutalni. Az átutalás elmulasztása esetén a vámszervek követelésüket azonnali beszedési megbízással szedik be.

(2) A teljesített vámfizetésről vámnyugtát kell kiszolgáltatni. Külkereskedelmi vállalat részére a vámnyugta a vámfizetést megelőzően is kiszolgáltatható.

(3) Különleges méltánylást érdemlő esetben a postaforgalomban beérkező ajándékküldemények után esedékes vámot, ha annak összege a 2000 Ft-ot nem haladja meg, a postahivatal mellett működő vámhivatal, a 2000-5000 Ft-ig terjedő vámot a Fővárosi Parancsnokság, az ezt meghaladó összegű vámot az Országos Parancsnokság elengedheti vagy mérsékelheti.

(4) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk után esedékes vámot - ideértve a vámszabálysértési eljárás során jogerősen kiszabott vámot is - ha annak összege a 2000 Ft-ot nem haladja meg, a megyei parancsnokság, az ezt meghaladó összgű, valamint a vámbűntettel kapcsolatban kiszabott vámot az Országos Parancsnokság indokolt esetben elengedheti vagy mérsékelheti,

(5) A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk után esedékes vámot az Országos Parancsnokság a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben elengedheti, vagy mérsékelheti.

(6) Nem kell a vámot megfizetni, ha a kiszabott vám összege a 20 Ft-ot nem haladja meg,

Kamat

113. § (1) A behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáruk után az előjegyzésbe vétel napjától a belföldi forgalom számára való vámkezelés napjáig, illetőleg a visszaviteti határidő lejártát követő napig a kiszabott vám alapul vételével számított évi 3%-os kamatot kell fizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott kamatot felszámítani a külkereskedelmi áruforgalomban behozott és előjegyzett vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetében, továbbá, ha az előjegyzett vámáru vámját készpénzzel biztosították.

(3) Késedelmes vámfizetés miatt - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkiszabás jogerőre emelkedésének napjától, illetőleg a vám fizetésére jogerős határozattal megállapított teljesítési határidő leteltét követő naptól a vám befizetése napjáig az esedékes vám összege után havi 1 %-os kamatot kell fizetni. Kamatszámítás szempontjából a késedelem minden megkezdett naptári hónapja egész hónapnak számít.

(4) Ha az utasforgalomban behozott vámáru után jogerősen kiszabott vámot a 111. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig, illetőleg a vám fizetésére jogerős határozatban megállapított teljesítési határidőig nem fizetik meg, az esedékes vám összege után napi 1 %-os, legfeljebb azonban az esedékes vám 50 %-áig terjedő összegű kamatot kell fizetni.

(5) Az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek, és más szocialista gazdálkodó szervek mentesek a (3) bekezdésben meghatározott kamatfizetési kötelezettség alól.

(6) A jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáru vámja után az esedékesség napjától a vám kiszabásának napjáig évi 3 %-os kamatot kell fizetni. A kamatszámítás szempontjából minden megkezdett naptári évet egész évnek kell számítani.

(7) A kamatfizetési kötelezettség időtartamába a 111. § (2) bekezdése alapján engedélyezett haladék időtartamát beszámítani nem kell.

(8) Különleges méltánylást érdemlő esetben a 2000 Ft-ot meg nem haladó összegű kamatot a megyei parancsnokság, az ezt meghaladó összegű kamatot pedig az Országos Parancsnokság elengedheti vagy mérsékelheti,

Részletfizetés

114. § (1) A vámszabálysértési eljárás során jogerősen kiszabott vám megfizetésére a határozatot hozó vámhivatal legfeljebb 6 havi időtartamra, egyéb esetekben pedig a jogerősen kiszabott vám megfizetésére a megyei parancsnokság 36 hónapot meg nem haladó időtartamba a vámfizetésre kötelezett írásbeli kérelmére részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(2) Részletfizetés esetében a fennálló vámtartozás összege után havi 1 %-os kamatot kell fizetni. A kamatszámítás szempontjából minden megkezdett naptári hónap egész hónapnak számít.

A vám helyesbítése és visszatérítése

115. § (1) A tévedésből vagy jogszabálytól eltérően nagyobb összegben kiszabott vámot - a vám visszatérítésére vonatkozó igény elévülési határidején belül - kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell és a tartozatlanul befizetett összeget a vámhivatal vagy a megyei parancsnokság az érdekelt részére köteles visszafizetni.

(2) A visszafizetést mellőzni kell, ha külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a tévesen vagy jogszabálytól eltérően nagyobb összegben és a helyesen kiszabott vám összege közötti különbözet a 100 Ft-ot, más áruforgalommal kapcsolatban pedig a 20 Ft-ot nem haladja meg.

(3) A tévedésből vagy jogszabálytól eltérően kisebb összegben kiszabott vámot - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a nem közölt vám követelési jogának elévülési határidején belül helyesbíteni kell.

(4) A vámot nem kell helyesbíteni, ha a tévesen vagy jogszabálytól eltérően kisebb összegben és a helyesen kiszabott vám közötti különbözet a 100 Ft-ot nem haladja meg.

116. § (1) A belföldi forgalom számára vámkezelt áruk után befizetett vám visszatéríthető, ha:

a) a külkereskedelmi áruforgalomban vámkezelt árut a vám esedékessége napjától számított egy éven belül, változatlan állapotban az eredeti küldő címére vagy rendelkezése alapján külföldre kiszállítják (külföldi térti áru);

b) külkereskedelmi vállalat a vám esedékessége napjától számított egy éven belül a vámkezelt árunak vámkedvezményes (engedélyjegyes, eljárásba történő bevonását, utólagos előjegyzésbe vételét vagy raktározását kéri, feltéve, hogy az áru azonossága kétségtelenül megállapítható;

c) külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a vám esedékessége napjától számított egy éven belül, egyéb forgalommal kapcsolatban pedig a vám esedékessége napjától számított 3 hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy vámmentességre vagy vámkedvezményre jogosult;

d) a vámkezelt árut külkereskedelmi áruforgalomban, államközi megállapodás alapján hozták be.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában nem említett esetekben a külkereskedelmi áruforgalomban behozott áruk után befizetett vám visszatérítését az Országos Parancsnokság a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezheti.

(3) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott áruk után befizetett vám visszatérítésével kapcsolatos feladatokat a Fővárosi Parancsnokság végzi.

(4) Nem külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a 2000 Ft-ot meg nem haladó összegű vám visszatérítését a vámhivatal saját hatáskörében végezheti. A 2000-10 000 Ft-ig terjedő összegű vám visszatérítését a megyei parancsnokság, ezt az összeget meghaladó összegű vám visszatérítését az Országos Parancsnokság engedélyezi.

A vám behajtása és törlése

117. § (1) A meg nem fizetett vám behajtása iránt a megyei parancsnokság intézkedik.

(2) A behajthatatlan, valamint az elévült vámot, továbbá az elkobzott és az állam birtokába került vámáru után esedékes, de be nem fizetett vámot a megyei parancsnokság törli.

(3) A jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáru után esedékes vámtartozást kiegyenlítettnek kell tekinteni olyan mértékben, amilyen mértékben a bíróság a vámáru után jogerősen az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést mondott ki és amilyen mértékben az elkobzás alá eső érték megfizetését igazolták.

Vámkezelési díj. Költségtérítés

118. § (1) A vámkezelési díjat, valamint a vámkezelés során felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költséget a vámmal együtt, illetőleg a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.

(2) A vámkezelés díja:

a) a vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében - kivéve a c), e) és f) pontokban felsorolt eseteket - a vámhivatali eljárást kérők szerint külön-külön 30 Ft;

b) több napra terjedő kiszállás (szemle folytatás) esetében minden megkezdett napra külön-külön 30 Ft;

c) postaforgalomban beérkező küldemények vámkezelése esetében - a vámmentesen kiszolgáltatott levélpostai küldemények kivételével -tekintet nélkül arra, hogy a vámkezelés a vámhivatal hivatalos helyén vagy azon kívül történik - a telj súly minden megkezdett kilogrammja után 0,80 Ft;

d) ajándékküldeményeknek a vámhivatal hivatalos helyén történő vámkezelése esetében - kivéve a postaforgalomban beérkező ajándékküldeményeket - a küldemény teljsúlyának minden megkezdett kilogrammja után 0,80 Ft, de a díj a 30 Ft-ot nem haladhatja meg;

e) az Utasforgalmi Vámtarifa és az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint vámkezelésre kerülő olyan küldemények esetében, amelyek vámkezeléséhez a devizahatóság vagy a megyei parancsnokság, illetőleg az Országos Parancsnokság engedélye szükséges, tekintet nélkül arra, hogy a vámkezelés a vámhivatal hivatalos helyén vagy azon kívül történik

20 000 Ft belföldi forgalmi értékig: 30 Ft;

20 000 - 50 000 Ft értékhatár között: 50 Ft;

50 000 Ft-ot meghaladó érték esetében: 100 Ft;

f) a kivándorló útlevéllel kiutazók ingóságainak bárhol végzett kiviteli ellenőrzése esetében a kiszállításra kerülő áruk teljsúlyának minden megkezdett kilogrammja után 1 Ft, de a díj a 200 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) Mentesek a vámkezelési díj fizetése alól az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek és az állami költségvetési szervek, valamint azok a személyek, akik részére a vámáru belföldi forgalom számára való kezelése a Tvr. 7. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésében, továbbá e rendelet 85. és 87-95. §-ában foglalt rendelkezések szerint történt.

(4) A vámkezelési díjat indokolt esetben az Országos Parancsnokság mérsékelheti vagy elengedheti.

(5) A vámhatóság által végzett laboratóriumi vizsgálat díja küldeményenként 20 Ft.

(6) A vámkezelés során felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetnie, ha a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságára került sor, vagy ha a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá. Minden más esetben a felmerült ilyen díjakat az állam viseli.

119. § (1) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért vámhivatali eljárás a kérelmező vagy a meghatalmazottja hibájából elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, költségmegtérítést kell fizetni. A költségmegtérítés összege a várakozás minden teljes órája (60 perce) után 100 Ft. Meghiúsult vámhivatali eljárás esetében a felmerült kiküldetési költség megfizetése mellett a 100 Ft költségmegtérítést akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg.

(2) A költségmegtérítést az köteles megfizetni, aki a vámhivatali eljárást kérte. Elháríthatatlan akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult vámhivatali eljárás esetében költségmegtérítést fizetni nem kell. A költségmegtérítés kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslat

120. § A vámügyekben hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elintézésére a vám- és pénzügyőrség szervei a 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott hatáskör szerint jogosultak.

Büntető rendelkezések

121. § (1) A vámbűntettekre és a vámszabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(2) Vámbűntett feljelentésére nem külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos esetekben a felfedés helye szerint illetékes vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoka - külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos esetekben pedig a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka a Külkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya vezetőjével egyetértésben - jogosult.

(3) A rendőri szervek által felfedett vámbűntettek esetében a rendőri szerv értesítése alapján a (2) bekezdésben meghatározott feljelentésre jogosult dönt a feljelentés ügyében és a döntéstől függően közli a rendőri szervvel a feljelentés számát is.

Államigazgatási szervek, valamint fuvarozóvállalatok és a posta közreműködési kötelezettsége

122. § Ha más államigazgatási szerv alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása közben bárkit a vámjogszabályok megszegésén tetten ér, köteles a cselekményt a legközelebbi vám- és pénzügyőrségi, határőrségi vagy -rendőri szervnél bejelenteni. A határőrségi vagy rendőri szervek kötelesek a bejelentést a vámhivatal tudomására hozni.

123. § (1) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat köteles a vámhivatal részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottjai végrehajtsák a vámjogszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámbűntetteket és vámszabálysértéseket a vámhivatalnak bejelenteni.

(2) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat köteles azt az alkalmazottját, aki az (1) bekezdésben megállapított kötelességét súlyosan vagy ismételten megszegi, az Országos Parancsnokság kívánságára a külföldi forgalmat ellátó szolgálatból mind a határon, mind a belterületen kizárni.

(3) A fuvarozóvállalat és a posta köteles az állomáson vagy a postahivatal mellett létesített vámhivatal részére megfelelő irodahelyiséget, mérleget rendelkezésre bocsátani és jókarban tartani, a helyiségek fűtését és világítását biztosítani. A vám- és pénzügyőrség a bérleményért, illetőleg a helyiségek fűtéséért és világításáért térítést fizet.

(4) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat az ellenőrző vizsgálathoz a szükséges munkaerőt és segédeszközt (létra, lámpa, bontóeszköz, mintavételhez szükséges eszközök stb.) minden esetben, az áruvizsgálathoz pedig csak abban az esetben köteles szolgáltatni, ha az a határvámhivatalnál történik.

(5) A fuvarozóvállalat köteles a járműveknek a határállomásokon (repülőtereken) való tartózkodási idejét az Országos Parancsnoksággal egyetértésben úgy megállapítani, hogy a vámvizsgálat elvégezhető legyen. A határt átlépő járművek menetrendjét, valamint annak minden változását közölni kell az Országos Parancsnoksággal. A határállomás (repülőtér) Állomásfőnöksége a nagyobb késéseket, a járművek elmaradását vagy menetrenden kívüli közlekedését a határvámhivatallal idejében közölni köteles.

124. § (1) Külföldről érkező légi járműnek - kényszerleszállás esetét kivéve - csak vámhivatali ellenőrzés alatt álló repülőtéren szabad leszállnia. Külföldre induló légi járműnek csak vámhivatali ellenőrzés alatt álló repülőtéren szabad felszállnia. Ha a közlekedés és postaügyi miniszter a le-, illetve felszállást a belügyminiszterrel egyetértésben más helyen engedélyezi, erről a szükséges intézkedések megtétele céljából az Országos Parancsnokságot értesítenie kell.

(2) Ha a külföldről érkező vagy odatartó légi jármű az ország területén kényszerleszállást hajt végre, azt a légi jármű parancsnoka a legközelebbi vámhivatalnak, vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnek azonnal köteles bejelenteni. A bejelentésről az említett szervek kötelesek egymást értesíteni.

(3) Kényszerleszállás esetében a légi jármű parancsnoka köteles gondoskodni arról, hogy a vámhivatal kiküldöttjének megérkezése előtt a járműből árut ne rakjanak ki és az utasok el ne távozzanak, ha ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légi jármű újabb utast vagy árut nem vehet fel és - ha eltérő rendelkezést nem kap - csak a vámvizsgálat megtörténte után folytathatja útját.

125. § (1) Nemzetközi áru- és személyforgalmat lebonyolító vízi jármű csak olyan kikötőben köthet ki, amelyben vámhivatal működik. Külföldre induló vagy külföldről érkező vízi járműveknek a határvámhivatalnál az erre kijelölt helyen kell kikötniük.

(2) Ha a vízi jármű csak üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése stb. céljából köt ki a határvidéki kikötőben, a vámhivatal eltekinthet a vámvizsgálattól, a kikötőben tartózkodó vízi jármű azonban vámhivatali ellenőrzés alatt áll.

(3) Külföldi, továbbá külföldről érkező vagy oda induló és külföldi rendeltetésű, vagy külföldi eredetű árut szállító belföldi vízi jármű sem útközben, sem éjjeli állomásozása alkalmával nem érintkezhet a parttal és nem köthet ki olyan helyen, ahol nincs vámhivatal. Kényszer-megállás esetében a vízi jármű parancsnoka köteles erről a körülményről a legközelebbi vámhivatalt, vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervet értesíteni. Ha az említett szervek egyike sem értesíthető, a vízijármű parancsnoka a kényszer-megállás helyét, idejét és okát utólag annál a vámhivatalnál köteles bejelenteni, ahol legközelebb megáll.

(4) Ha a vízi jármű a határvíz-szakasz vagy a belterület olyan kikötőjében kíván megállni, ahol vámhivatal nincs, ezt a szándékát valamely útbaeső kikötői vámhivatalnak - a külföldről érkező vízi jármű már a belépéskor a határvámhivatalnak - írásban bejelenteni köteles. A vámhivatal indokolt esetben a kikötési engedélyhez hozzájárul és a vízijármű vámhivatali ellenőrzéséről gondoskodik.

(5) A külföldi vízijármű belföldi kikötőben vagy különleges medencében tartózkodása (telelése) alatt vámhivatal ellenőrzés alatt áll. Ez a rendelkezés a vámárut, vagy a kiviteli ellenőrzés alá vont külföldi rendeltetésű árut szállító belföldi vízijárművekre is vonatkozik.

126. § (1) Vámárut más járműbe átrakni csak vámhivatali ellenőrzés mellett szabad. Fuvarozóvállalat által fuvarozott vámáru - ha a vámhivatal értesítésére mód nincs - a vámhivatal ellenőrzése nélkül is átrakható. Ilyen esetben az átrakó fuvarozóvállalatnak a vámáru azonosságát biztosítani kell és a vonatkozó fuvarlevél mellé az átrakás szükségességének okát és az átrakásnál közreműködők nevét is tartalmazó jegyzőkönyvet kell csatolnia.

(2) A fuvarozóvállalat a vámáru kényszer-kirakását a vámhivatal előzetes engedélye nélkül is végrehajthatja, azonban erről az illetékes vámhivatalt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni és a vámárut változatlan állapotban megőrizni köteles.

127. § (1) A fuvarozóvállalat a vámhivatal felhívására - az árut terhelő fuvarköltségek kifizetése ellenében - köteles a vámárut a vámhivatal részére kiadni, ha a címzett a raktározási határidő lejártáig nem intézkedett az áru belföldi forgalomba hozatala vagy külföldre visszaszállítása iránt. Ez a rendelkezés a postaküldeményekre nem vonatkozik.

(2) A fuvarozóvállalat és a posta vagy a szállítmányozó a kezelésében levő vámárut - a 42. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak akkor szolgáltathatja ki a címzett (átvevő) részére, ha a kiszolgáltatást a vámhivatal a vonatkozó fuvarokmányon (szállítási okmány, értesítő levél, raktározási jegy stb.) írásban engedélyezte.

Vegyes és záró rendelkezések

128. § Felhatalmazást kap a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka arra, hogy a vám- és pénzügyőrség szervei részére a vámkezelésre vonatkozó végrehajtási utasítást a vám-, a deviza- és egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján kiadja.

129. § Ez a rendelet 1968. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1966. (III. 1.) 1/1967. (VII. 28.) és 2/1967. (VIII. 18.) PM-KkM együttes rendelet hatályát veszti.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Baczoni Jenő s. k.,

külkereskedelmi miniszterhelyettes

1. számú melléklet a 4/1967. (XII. 23.) PM-KkM számú együttes rendelethez

Utasforgalmi vámtarifa

Az Utasforgalmi Vámtarifa végrehajtási utasítása

1. Az Utasforgalmi Vámtarifában meghatározott vámtétel szerint kiszabott vám a vámforgalmiadót is magában foglalja.

2. Az Utasforgalmi Vámtarifa alapján történő vámkezelés során egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit érvényesíteni kell.

3. Egy-egy utas részére az Utasforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott vámtétellel csak a 4. hasábban meghatározott árumennyiség vámkezelhető. Az Utasforgalmi Vámtarifa I-IV. árucsoportjába tartozó áruk közül a 4. hasábban meghatározott mennyiséget legfeljebb egyszeres mértékben meghaladó mennyiségű áruk 80%-os értékvámmal kezelhetők.

4. A 3. pontban meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű vámáru kereskedelmi jellegűnek minősül, az utas részére sem a belföldi forgalom számára, sem behozatali előjegyzésben nem vámkezelhető. Ugyancsak nem vámkezelhető a belföldi vagy átviteli rendeltetéssel behozott szeszesital sem.

5. Ha a 3. pontban foglalt rendelkezések szerint vámkezelhető áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 8000 Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó, devizabelföldi utasok esetében pedig a 2000 Ft-ot meghaladja, az említett forintkereten felül behozott vámáruk vámkezeléséhez a MNB engedélye szükséges. Devizakülföldi utasok által a 3. pontban meghatározott mennyiségben behozott vámáruk vámkezeléséhez a MNB engedélyét nem kell megkövetelni.

6. Az utas a kereskedelmi jellegű vagy engedély hiánya miatt részére nem vámkezelhető vámárut külföldre visszaviheti, vagy állami vállalat útján történő értékesítés céljából a vámhivatalnak felajánlhatja. Jogában áll az utasnak állami vállalat útján történő értékesítés céljából a részére egyébként vámkezelhető vámárukat is felajánlani.

7. A 6. pont szerint értékesítésre felajánlott vámáruk eladási árának 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig az utas részére kell kifizetni.

8. Jogi személy részére az Utasforgalmi Vámtarifa alapján történő vámkezelés esetében a beérkező vámáru - a személygépkocsi kivételével - mennyiségére tekintet nélkül az Utasforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott vámtétellel vámkezelhető. Az 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáruk vámkezeléséhez az Országos Parancsnokság, az 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáruk vámkezeléséhez a MNB engedélye is, a 25.000 Ft belföldi forgalmi érteket meghaladó értékű vámáruk vámkezeléséhez pedig még a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye is szükséges.

9. Csoportos útlevéllel utazó devizabelföldi utasok megjelölésen a nem egyéni útlevéllel utazókat, valamint az útlevél fajtájára tekintet nélkül a magyar utazási irodák (IBUSZ, EXPRESS), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) által szervezett, ezek megbízottja által vezetett csoportos utazásban résztvevő és az említett utazási irodák, illetőleg a SZOT részvételi jegyével ellátott devizabelföldi személyeket kell érteni.

10. Gépkocsinak az Utasforgalmi Vámtarifa vámtétele szerint történő vámkezeléséhez a gépkocsi műszaki állapotát tanúsító, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerve által kiállított igazolás (bizonylat, jegyzőkönyv) szükséges.

11. Az érdekelt kérelmére az Utasforgalmi Vámtarifa vámtételével a 70%-os műszaki állapotot el nem érő használt személygépkocsi is vámkezelhető. Ebben az esetben a vámkezelés 70%-os műszaki állapot alapulvételével történik.

12. Nem kell a vámot megfizetni az utas által magával hozott vagy általa külföldön feladott, az Utasforgalmi Vámtarifa I-IV. árucsoportjába tartozó áruk után, ha azok mennyisége az Utasforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget, együttes belföldi forgalmi értéke pedig személyenként a 4000 Ft-ot, illetőleg csoportos útlevéllel utazó devizabelföldi utasok esetében az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Ez a rendelkezés az Utasforgalmi Vámtarifa V. árucsoportjába tartozó árukra is alkalmazható, ha a vásárlás külföldön szabadon felhasználható fizetőeszközből történt. A személyenként megállapított vámkedvezményt és értékkeretet ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan alkalmazni még együtt utazó családtagok esetében sem szabad.

13. A 12. pontban meghatározott kedvezmény a 16. életévet be nem töltött és az útlevélben együtt utazó családtagnak feltüntetett személy, továbbá a jogi személy részére történő vámkezelés esetében nem alkalmazható.

14. Az egy évet meg nem haladó, de négy hónapnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányútról végleg hazatérők (ideértve az írókat, művészeket stb-t is) a 12. pontban meghatározott értékű árukon kívül még egy darab 6000 Ft belföldi értéket meg nem haladó értékű, az Utasforgalmi Vámtarifa V/2, száma alá tartozó árut is vámmentesen hozhatnak be.

15. A 12. és 14. pontban foglalt rendelkezés szerint a vám megfizetése nélkül kiadott árukat csak az értékesítés céljából kért vámkezelés időpontjában érvényes jogszabályok szerint kiszabott vám megfizetése után szabad értékesíteni.

16. Utasok az általuk behozott, illetőleg kivinni szándékozott árukról - a vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető útiholmi kivételével - részletes felsorolással kiállított "Vám-árunyilatkozat" benyújtásával kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni.

17. A vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető útiholmikról szóbeli árunyilatkozat adható. Ha az engedélymentesen kivinni szándékozott útiholmik között levő értékesebb árukról - a vámmentes visszahozatal biztosítása érdekében - az utas írásbeli árunyilatkozatot ad, a kiviteli ellenőrzés megtörténtét igazolni kell.

2. számú melléklet a 4/1967. (XII. 23.) P M-Kk M számú együttes rendelethez

Ajándék vámtarifa

Ajándék Vámtarifa végrehajtási utasítása

1. Az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kell vámkezelni azt a nem kereskedelmi jellegű vámárut, amelyet külföldről ajándék címén küldtek be, vagy amelyet utasforgalomban az utas - megbízás alapján - harmadik személy részére magával hoz és ezt a körülményt a vámkezeléskor írásban bejelenti.

2. Az Ajándék Vámtarifában meghatározott vámtétel szerint kiszabott vám a vámforgalmi adót is magában foglalja.

3. Az Ajándék Vámtarifa alapján történő vámkezelés során egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit érvényesíteni kell.

4. Egy címzett részére egy év alatt - az 5. és 6. pontban foglaltak kivételével - az Ajándék Vámtarifa I-IV. árucsoportjába tartozó áruk közül a 3. hasábban meghatározott vámtétellel legfeljebb csak a 4. hasábban meghatározott árumennyiség, az V. árucsoportba tartozó áruk közül pedig fajtánként csak 1 db vámkezelhető. A I-IV. árucsoportba tartozó áruknak azt a mennyiségét, amely a 4. hasábban meghatározott mennyiséget legfeljebb egyszeres mértékben meghaladja, 100 százalékos értékvámmal kell kezelni. Ezt a mennyiséget meghaladó mennyiségű áru a címzett részére nem vámkezelhető.

5. Jogi személy részére ajándékba küldött árut. - a személygépkocsi kivételével - mennyiségére tekintet nélkül az Ajándék Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott értékvámmal kell vámkezelni;

6. Jogi személy részére ajándékba küldött, 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáru vámkezeléséhez az Országos Parancsnokság, az 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáru vámkezeléséhez a MNB engedélye is, a 25 000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáru vámkezeléséhez pedig még a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye is szükséges;

7. Kisiparosok részére ajándékba küldött gépeket, készülékeket, szerszámokat és műszereket, a belföldi forgalmi érték alapulvételével számított 60%-os, nyersanyagokat és félkészárukat pedig 70%-os vámtétel szerint kell vámkezelni. A vámkezeléshez a KIOSZ igazolása, 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű küldemény esetében pedig még a MNB engedélye is szükséges;

8. Az Ajándék Vámtarifa V. árucsoportjába tartozó és 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű - nem jogi személy részére ajándékba küldött - tartós használati tárgy csak a MNB engedélyével vámkezelhető. A MNB egyes áruféleségek tekintetében a vámkezeléshez szükséges devizahatósági engedély megadására vám- és pénzügyőrségi szervet is felhatalmazhat.

9. Ha az ajándéka küldött vámáruk mennyisége a 4. pontban foglalt rendelkezések szerint vámkezelhető áruk mennyiségét meghaladja, vagy ha a címzett a vámkezeléshez szükséges engedélyt bemutatni nem tudja, kérheti az egész küldeménynek - megosztás nélkül - a feladó címére történő visszaküldését, vagy a nem vámkezelhető mennyiséget állami vállalat útján történő értékesítés céljából a vámhivatalnak felajánlhatja. Jogában áll a megajándékozottnak állami vállalat útján történő értékesítés céljából a részére egyébként vámkezelhető vámárukat is felajánlani.

10. A 9. pont szerint értékesítésre felajánlott vámáruk eladási árának 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig a címzett részére kell kifizetni.

11. A nem vámkezelhető ajándékküldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséhez, ha azt a fuvarozó vállalat vagy a posta nem eredeti szállítási okmánnyal szállítja vissza, a MNB kiviteli engedélye is szükséges.

12. Gépkocsinak az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint történő vámkezeléséhez a gépkocsi műszaki állapotát tanúsító, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerve által kiállított igazolás (bizonylat, jegyzőkönyv) szükséges.

13. Az érdekelt kérelmére az Ajándék Vámtarifa vámtételével a 70%-os műszaki állapotot el nem érő használt személygépkocsi is vámkezelhető. Ebben az esetben a vámkezelés 70%-os műszaki állapot alapulvételével történik.

14. Az Ajándék Vámtarifa vámtétele szerint csak a hatósági orvosi bizonyítványban előírt mennyiségű és csak bontatlan, eredeti kiszerelésű gyógyszert szabad vámkezelni. A címzett jogosult a részére érkezett és az Ajándék Vámtarifa vámtétele szerint vámkezelhető gyógyszert rokonai, illetőleg eltartottja vagy eltartója részére ellenérték nélkül átengedni (cedálni). Az engedményes részére azonban a gyógyszer csak akkor vámkezelhető, ha hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a részére átengedett gyógyszerre szüksége van.

15. Az Ajándék Vámtarfia rendelkezései szerint a belföldi forgalom számára vámkezelt, de a 14. pontban meghatározott személyek által fel nem használt gyógyszer belföldön csak a Gyógyáruértékesítő Vállalat (Budapest, V., Garibaldi utca 2. sz.) útján hozható forgalomba, azt más részére sem ellenszolgáltatás mellett, sem anélkül elidegeníteni nem szabad.

16. Az ajándékba küldött gyógyászati segédeszközök és fogászati anyagok vámkezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézete (Budapest, XII., Alkotás utca 48.) előzetes engedélye szükséges. A címzett jogosult a gyógyászati segédeszközöket és fogászati anyagokat a 14. pontban foglalt feltételek mellett átengedni (cedálni).

17. A belföldi forgalom számára vámkezelt és a 14. pontban meghatározott személyek által fel nem használt gyógyászati segédeszköz és fogászati anyag csak az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat (Budapest, V., Bajcsy Zsilinszky út 24.) útján hozható forgalomba, azt más személy részére sem ellenszolgáltatás mellett, sem anélkül elidegeníteni nem szabad.