Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

50/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet

a csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos társadalombiztosítási kérdések szabályozásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a munkaviszonyban és a kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos társadalombiztosítási kérdéseket a következők szerint szabályozza:

I. Betegségi biztosítás

1. § (1) A betegségi biztosítás kiterjed a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezéséről szóló jogszabályok alapján átmeneti segélyben részesülő személyekre.

(2) Az átmeneti segélyben részesülő személy és családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanazokkal a feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonya alapján nyugellátásban részesülő biztosított és családtagja.

2. § Az átmeneti segélyben részesülő személyek után a betegségi biztosítási járulékot a segély összegének alapulvételével a segélyt folyósító szerv fizeti.

A járulék kulcsa 5%.

3. § Az átmeneti segélyben részesülő személyek betegségi biztosítására, a járulék fizetésére, a jogosultak nyilvántartására, a mulasztások jogkövetkezményeire, egyebekben a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 71/1955. (XII. 31.) MT rendeletnek a munkaviszony alapján nyugellátásban részesülő személyekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

II. Nyugdíjbiztosítás

4. § Azt az időt, amelynek során a csökkent munkaképességű dolgozó szakképzés címén a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló jogszabályok alapján megállapított keresetkiegésztésben részesült, a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni.

5. § Az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék és a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama a nyugellátásra való jogosultság szempontjából nem számít a szolgálati idő megszakításának.

6. § Az átmeneti segély összegének alapja az az öregségi nyugdíj, amely a csökkent munkaképességű dolgozót az öregségi korhatár elérésének naptári évében előterjeszthető igénybejelenlése alapján az átmeneti segély megállapításáig szerzett szolgálati idő figyelembevételével megilletné.

7. § (1) Az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét az átmeneti segély megállapításának naptári évében a segély megállapításáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi átlagának figyelembevételével kell megállapítani. A munkabérátlag számításánál egyebekben a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A baleseti járadékot - amelyet az átmeneti segélyre tekintet nélkül folyósítani kell - az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének kiszámításánál, munkabérként figyelembe venni nem lehet.

8. § Ha az átmeneti segélyben részesült vagy részesülő személy rokkantsági, illetőleg öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, vagy meghal, az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátás összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani. A nyugellátás megállapításánál számításba vett munkabér azonban nem lehet kevesebb annál a munkabérátlagnál, amelynek figyelembevételével az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét megállapították.

III. Családi pótlék

9. § Az átmeneti segélyben, illetőleg a rendszeres szociális járadékban részesülő személyek családi pótlékra jogosultak. A családi pótlék tekintetében a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülő személyek családi pótlékára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

10. § A családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait az átmeneti segélyt, illetőleg a rendszeres szociális járadékot megállapító és folyósító szervek látják el.

11. § (1) Az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlékkal kapcsolatban felmerülő vitás ügyekben az intézkedést hozó szerv felettes szakigazgatási szerve hoz határozatot. E szerv határozata ellen - (2) bekezdésben meghatározott ügyeket kivéve - bírósághoz fordulni nem lehet.

(2) Ha az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlék jogtalan felvételét a munkáltató vagy adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása, vagy a valóságnak meg nem felelő adatközlése idézte elő és ezért az (1) bekezdésben említett szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett családi pótlék megtérítésére kötelezi, az erre vonatkozó határozat ellen a fizetésre kötelezett harminc napon belül keresettel fordulhat az illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság az eljáró államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.

12. § Az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlékot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a Munkaügyi Minisztériumnak megtéríti.

IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

13. § Felhatalmazást kap a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hogy a keresetkiegészítés megállapítására, folyósítására, valamint a rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben, valamint az OKISZ elnöke véleményének meghallgatásával szabályzattal állapítsa meg.

14. § Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Tartalomjegyzék