50/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet
a csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos társadalombiztosítási kérdések szabályozásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a munkaviszonyban és a kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos társadalombiztosítási kérdéseket a következők szerint szabályozza:
I. Betegségi biztosítás
1. § (1) A betegségi biztosítás kiterjed a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezéséről szóló jogszabályok alapján átmeneti segélyben részesülő személyekre.
(2) Az átmeneti segélyben részesülő személy és családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanazokkal a feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonya alapján nyugellátásban részesülő biztosított és családtagja.
2. § Az átmeneti segélyben részesülő személyek után a betegségi biztosítási járulékot a segély összegének alapulvételével a segélyt folyósító szerv fizeti.
A járulék kulcsa 5%.
3. § Az átmeneti segélyben részesülő személyek betegségi biztosítására, a járulék fizetésére, a jogosultak nyilvántartására, a mulasztások jogkövetkezményeire, egyebekben a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 71/1955. (XII. 31.) MT rendeletnek a munkaviszony alapján nyugellátásban részesülő személyekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
II. Nyugdíjbiztosítás
4. § Azt az időt, amelynek során a csökkent munkaképességű dolgozó szakképzés címén a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló jogszabályok alapján megállapított keresetkiegésztésben részesült, a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni.
5. § Az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék és a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama a nyugellátásra való jogosultság szempontjából nem számít a szolgálati idő megszakításának.
6. § Az átmeneti segély összegének alapja az az öregségi nyugdíj, amely a csökkent munkaképességű dolgozót az öregségi korhatár elérésének naptári évében előterjeszthető igénybejelenlése alapján az átmeneti segély megállapításáig szerzett szolgálati idő figyelembevételével megilletné.
7. § (1) Az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét az átmeneti segély megállapításának naptári évében a segély megállapításáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi átlagának figyelembevételével kell megállapítani. A munkabérátlag számításánál egyebekben a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A baleseti járadékot - amelyet az átmeneti segélyre tekintet nélkül folyósítani kell - az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének kiszámításánál, munkabérként figyelembe venni nem lehet.
8. § Ha az átmeneti segélyben részesült vagy részesülő személy rokkantsági, illetőleg öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, vagy meghal, az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátás összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani. A nyugellátás megállapításánál számításba vett munkabér azonban nem lehet kevesebb annál a munkabérátlagnál, amelynek figyelembevételével az átmeneti segély alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét megállapították.
III. Családi pótlék
9. § Az átmeneti segélyben, illetőleg a rendszeres szociális járadékban részesülő személyek családi pótlékra jogosultak. A családi pótlék tekintetében a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülő személyek családi pótlékára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
10. § A családi pótlék megállapításának és folyósításának ügyviteli feladatait az átmeneti segélyt, illetőleg a rendszeres szociális járadékot megállapító és folyósító szervek látják el.
11. § (1) Az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlékkal kapcsolatban felmerülő vitás ügyekben az intézkedést hozó szerv felettes szakigazgatási szerve hoz határozatot. E szerv határozata ellen - (2) bekezdésben meghatározott ügyeket kivéve - bírósághoz fordulni nem lehet.
(2) Ha az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlék jogtalan felvételét a munkáltató vagy adatközlésre kötelezett más szerv mulasztása, vagy a valóságnak meg nem felelő adatközlése idézte elő és ezért az (1) bekezdésben említett szerv az adatszolgáltatásra kötelezettet a jogalap nélkül kifizetett családi pótlék megtérítésére kötelezi, az erre vonatkozó határozat ellen a fizetésre kötelezett harminc napon belül keresettel fordulhat az illetékes járásbírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság az eljáró államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.
12. § Az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék alapján járó családi pótlékot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a Munkaügyi Minisztériumnak megtéríti.
IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
13. § Felhatalmazást kap a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hogy a keresetkiegészítés megállapítására, folyósítására, valamint a rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben, valamint az OKISZ elnöke véleményének meghallgatásával szabályzattal állapítsa meg.
14. § Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke