59/1967. (XII. 21.) Korm. rendelet

a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Keresőképtelen az a dolgozó,

a) aki betegsége miatt foglalkozását nem folytathatja,

b) aki a kórház által otthoni gondozásra kiadott 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg hozzátartozójának ápolása miatt keresőfoglalkozását nem folytathatja,

c) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap vagy hatóságilag elkülönítenek,

d) aki az elrendelt állategészségügyi zárlat következtében munkahelyét felkeresni nem tudja és más beosztást nem kap."

2. § A R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett 30 napba nem számít be:

a) a keresőképtelenség ideje,

b) a rokkantsági nyugdíj folyósítás ideje,

c) a csökkent munkaképességű személyek helyzetének rendezéséről szóló jogszabályok alapján járó átmeneti segély, valamint a rendszeres szociális járadék folyósítás ideje,

d) az önkéntes betegségi biztosítás ideje,

e) a R. 41. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetében a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő,

f) a T. 21. §-a alapján betegségi ellátásra megállapodást kötött mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak az a tagsági ideje, amely alatt betegségi ellátásra jogosultak voltak."

3. § A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § A folyamatos munkaviszony tartamára tekintet nélkül jár táppénz annak a dolgozónak, aki

a) keresőképtelensége első napjáig a 18. életévét még nem töltötte be,

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő munkaviszonya alatt keresőképtelenné válik, ha az iskolai tanulmányok megszűnése és az azt követő munkaviszony kezdete között 180 napnál hosszabb idő nem telt el,

c) iskolai tanulmányai után a kötelező szakmai gyakorlatot keresőképtelensége miatt nem tudta megkezdeni."

4. § A R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű táppénzre jogosultság fennáll abban az esetben is, ha a dolgozó a két évi megszakítatlan munkaviszonyt

a) áthelyezés, vagy

b) 1967. évi december hó 31-én fennállott munkaviszonyában az említett időpont után bekövetkezett egyszeri munkahely változtatás miatt nem tudta ugyanannál a munkáltatónál megszerezni és a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el."

5. § A R. 24. §-ának (3) bekezdéseként a következő rendelkezést kell felvenni és egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdések (4)-(6) bekezdésekre változnak:

"(3) A 75%-os táppénzre jogosultság megállapításánál megszakítás nélkülinek kell tekinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is, ha a dolgozó a munkaszerződés lejártát követő munkanapon akár ugyanannál, akár más munkáltatónál munkaviszonyba lépett."

6. § A R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A táppénz összegének megállapításánál alapul szolgáló munkabér nem lehet több napi 320 forintnál, jutalékos szervezőknél napi 200 forintnál. A bedolgozóknál figyelembe vehető legmagasabb napi munkabért a SZOT a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg."

7. § (1) A R. 63. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Szolgáltatások csak a megállapodás és a termelőszövetkezeti tagság fennállásának időtartama alatt járnak. Az ellátásra jogosultság a termelőszövetkezeti tagság megszűnésével együtt megszűnik.

(4) A tagokkal azonos mértékben és feltételekkel illetik meg a szolgáltatások a termelőszövetkezeti tag 16 évesnél idősebb azt a gyermekét, aki a termelőszövetkezet közös munkájában részt vesz és más foglalkozása nincs."

(2) A R. 63. § (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A termelőszövetkezet a tagok betegellátása fejében betegellátási díjat fizet. A betegellátási díj az előző évről szóló zárszámadási mérleg szerint a közös gazdaságban végzett munka után bármilyen címen kifizetett pénzbeli részesedés és kiosztott természetbeni részesedés forint értéke együttes összegének egy százaléka. Az egy százalék betegellátási díjat a termelőszövetkezet által fizetendő 7,5 százalék társadalombiztosítási járulék [30/1966. (XII. 24.) Korm. rendelet 83. §-a (1) bekezdés] magában foglalja.

(7) A betegellátási díj esedékességére, a késedelmi pótlékmentes fizetés határidejére és a fizetés módjára a termelőszövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

8. § A R. 84. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"84. § A biztosítási járulékot (a továbbiakban: járulékot) a munkaviszony tartamára kell fizetni. Járulékot nem kell fizetni:

a) a dolgozó keresőképtelenségének tartamára, legfeljebb egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig,

b) a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása, illetőleg a tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett szabadság tartamára,

c) a R. 67. §-ában meghatározott külföldi tanulmányút tartamára,

d) a katonai szolgálat idejére, kivéve a tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat idejét."

9. § A R. 87. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"87. § (1) A járulék kulcsa 10 százalék

a) az illetményadó köteles munkáltatók által foglalkoztatott dolgozók munkabére után, kivéve az illetményadó mentes tevékenység körében foglalkoztatott dolgozók munkabérét,

b) az illetményadó mentes munkáltatók által illetményadó köteles tevékenység körében foglalkoztatott dolgozók munkabére után,

c) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, a termelőszövetkezetek társulásai és a termelőszövetkezetek területi szövetségei, valamint a hegyközségek által foglalkoztatott dolgozók munkabére után,

d) a munkaközösségek és az ügyvédi kamarák, a képzőművészeti és iparművészeti alkotóközösségek, valamint a magánmunkáltatók által foglalkoztatott dolgozók munkabére után,

e) az illetmény adó köteles kisipari szövetkezetek tagjainak munkadíja után, kivéve az illetményadó mentes tevékenység körében foglalkoztatott tagok munkadíját,

f) az illetményadó köteles kisipari szövetkezetek által illetményadó köteles tevékenység körében foglalkoztatott tagok munkadíja után.

(2) A járulék kulcsa 8 százalék a magánmunkáltató által foglalkoztatott ipari tanulók munkabére után.

(3) A járulék kulcsa 6 százalék

a) az illetményadó mentes munkáltatók által foglalkoztatott dolgozók munkabére után, kivéve az illetményadó köteles tevékenység körében foglalkoztatott, valamint az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt munkáltatók által foglalkoztatott dolgozók munkabérét,

b) az illetményadó köteles munkáltatók által illetményadó mentes tevékenység körében foglalkoztatott dolgozók munkabére után,

c) az illetményadó mentes kisipari szövetkezetek tagjainak munkadíja után, kivéve az illetményadó köteles tevékenység körében foglalkoztatott tagok munkadíját,

d) az illetményadó köteles kisipari szövetkezetek által illetményadó mentes tevékenység körében foglalkoztatott tagok munkadíja után.

(4) A járulék kulcsa 5 százalék a nemzeti gondozottak, a nyugellátás, valamint az átmeneti segély alapján betegség esetére biztosított személyek ellátása után.

(5) A háztartási alkalmazottak után személyenként és havonként 100 forint társadalombiztosítási járulékot kell a munkáltatónak fizetnie. A járulék összege a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékon kívül a háztartási alkalmazottat terhelő 10 forint nyugdíjjárulékot is magában foglalja. Nem teljes naptári hónap esetén a járulék napi összege 3,40 forint.

(6) A járulékfizetés szempontjából figyelembe vehető legkisebb összeg az ipari (kereskedelmi és mezőgazdasági) tanulóknál, valamint az állami tulajdonban levő házakban alkalmazott házfelügyelőknél a valóban elért munkabérre tekintet nélkül havi 125, illetőleg napi 5 forint.

(7) Felhatalmazást kap a SZOT, hogy a járulékbevételek egy részét - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a járulékkal nem fedezett társadalombiztosítási szolgáltatásokra fordítsa."

10. § A R. 104. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Főigazgatóság ügyviteli szervei és a Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztálya, valamint a MÁV Nyugdíjhivatal a társadadalom-biztosítási jogszabályokon alapuló követeléseiket (járulékot, díjat, megtérítést, rendbírságot stb.) azonnali beszedési megbízással tartoznak beszedni, ha a kötelezett a fizetés határnapjáig a befizetésnek nem tesz eleget és a beszedést halasztó hatályú kereset nem gátolja. Az azonnali beszedési megbízásnak a bankhoz történő benyújtása iránt legkorábban a fizetési határnaptól számított öt munkanap elteltével lehet intézkedni."

11. § Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a R. 85. §-ának (4) bekezdése, a R. 90. §-a és az 1/1965. (I. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke