5/1967. (VIII. 8.) NIM rendelet

a propán-butángáz használatáról

Egyetértve a belügyminiszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával - a 25. § (1) bekezdése tekintetében azon felül a belkereskedelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint az Országos Tervhivatal elnökével is - az alábbiakat rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed a propán-butángáz (a továbbiakban: gáz) forgalombahozatalára, lefejtésére, töltésére, szállítására, használatára, az ezekkel kapcsolatos tárolásra, a gáz felhasználásánál alkalmazott berendezések üzemeltetésére és ellenőrzésére.

2. § E rendelet alkalmazása során:

a) propán-butángáz a 2-5 szénatomszámú szénhidrogének olyan elegye, amely kielégíti a vonatkozó (jelenleg az MSZ 1601) szabvány követelményeit;

b) fogyasztó, akit a gázszolgáltató gázzal lát el(e rendelet háztartási és ipari fogyasztót különböztet meg);

c) háztartási fogyasztó, aki a gázt háztartási fogyasztó berendezésben (pl. tűzhely, gázkályha, perzselő stb.) főzési, melegvízkészítési, fűtési vagy egyéb háztartási célra használja;

d) ipari fogyasztó, aki a gázt - a használt berendezéstől függetlenül - kommunális, mezőgazdasági, fűtési vagy ipari célra (ideértve a vendéglátóipari célt is) használja;

e) palack az a fémből készült nyomástartó edény, amely legfeljebb 33 kg gáz tárolására alkalmas és amely megfelel a 3/1962. (II. 22.) NIM rendeletben előírt követelményeknek;

f) tartály az a nyomástartó edény, amely a 3/1965. (VII. 18.) NIM rendeletnek és a nyomástartó edények biztonsági szabályzatának követelményeit kielégíti és nem tekinthető az e) pont alapján palacknak;

g) palackos ellátás az a gázfelhasználási rendszer, amelynél 1 db palack gázteréről (közvetlen elpárologtatással) csak 1 db fogyasztókészüléket üzemeltetnek;

h) vezetékes ellátás az a gázfelhasználási rendszer, amelynél egy vagy több gázforrásból (palack, palackok, elpárologtató berendezés stb.) egynél több gázfogyasztó készüléket üzemeltetnek;

i) nyomáscsökkentő az a berendezés, amely a gáz nyomását a beállítással meghatározott fogyasztási nyomásra önműködő szabályozással csökkenti és megközelítőleg állandó értékben tartja, és amely kielégíti a vonatkozó (jelenleg az MSZ 6584) szabvány előírásait;

j) lefejtő- és töltőtelep az a telephely, ahol a forgalombahozó vállalat a gáz tárolókban történő lefejtésével, tartálykocsik és szállító tartályok, továbbá palackok töltésével foglalkozik;

k) eladási hely (cseretelep) az a hely, ahol a forgalombahozó vállalat vagy megbízottja (bizományosa) a gáznak a fogyasztók részére palackban történő kiszolgáltatásával és ehhez kapcsolódóan a szükséges palackok átmeneti tárolásával foglalkozik;

l) elpárologtató berendezés az a berendezés, amellyel a folyadék halmazállapotú propán-bután elegyet gázhalmazállapotúvá párologtatják el

3. § (1) A propán-butángáz forgalombahozatalával, lefejtésével, töltésével, raktározásával, gázfogyasztó berendezések és tartozékaik szerelésével, az utóbbiak időszakos vizsgálatával csak az a szakvállalat foglalkozhat, amely részére ezt a tevékenységet a nehézipari miniszter engedélyezi.

(2) A gázfogyasztó berendezések és tartozékaik javítását és karbantartását, valamint ellenőrzését a területileg illetékes gázszolgáltató vállalat, vagy a vele kötött szerződés alapján e feladat elvégzésére kötelezettséget vállaló szakvállalat végezheti.

(3) Gázüzemű fogyasztóberendezések gyártásához, illetve belföldi üzembehelyezés céljából külföldről történő behozatalához a BM Tűzrendészet Országos Parancsnoksága szakvéleménye és a NIM Országos Energiagazdálkodási Hatóság engedélye is szükséges.

4. § A gáztároló edényt a hő hatásától óvni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a palackot 60 C-nál magasabb hőhatás ne érhesse és a gáztároló edényben lévő gáz hőmérséklete 40 C fölé ne emelkedhessek.

5. § (1) Lefejtő- és töltőtelepek, valamint eladási helyek (cseretelepek) létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályzatot a Nehézipari Minisztérium a Belügyminisztériummal egyetértésben adja ki.

(2) Propán-butángáz lefejtésével, töltésével, kiszolgálásával; lefejtő- és töltőtelepeken a berendezés kezelésével; gázberendezések szerelésével, üzembehelyezésével, ellenőrzésével, javításával és karbantartásával csak vizsgázott személy foglalkoztatható.

(3) A 250 ezer kcal/h és azt meghaladó teljesítményű fogyasztóberendezések kezelői vizsgát kötelesek tenni. Ennél kisebb teljesítményű berendezések kezelőit szakoktatásban kell részesíteni.

(4) Propán-butángáz szállításával és fuvarozásával csak olyan személy foglalkoztatható, aki a munka elvégzéséhez megfelelő szakoktatásban részesült.

(5) A vizsgák és a szakoktatás anyagát és rendjét a Nehézipari Minisztérium - a BM Tűzrendészet Országos Parancsnoksága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a (4) bekezdés szerinti szakoktatásra vonatkozóan ezen felül a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium véleményének kikérése után - állapítja meg.

II.

A gáz szállítása és fuvarozása

6. § (1) A szállítás közben a gáztároló edény hővé-delméről (lefedés) úgy kell gondoskodni, hogy a szállított gáz hőmérséklete a 40 C fölé ne emelkedhessék.

(2) A gáztartályokat a szállító jármű rakfelületén elmozdulásmentesen kell rögzíteni.

(3) A palackokat úgy kell a szállító járművön elhelyezni, hogy azok felborulása vagy eldőlése ne következzék be.

(4) Palackot csak állítva, több sorban csak megfelelő sorelválasztás alkalmazásával szabad szállítani.

(5) A szállító járművek és a rakomány tűzvédelméről megfelelően kell gondoskodni; a palackot szállító közúti járművet tűzoltó készülékkel kell ellátni.

7. § (1) A gáz fuvarozását olyan vállalat végezheti, amelynek erre a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben engedélyt adott. A fogyasztó jogosult a szállításra vonatkozó rendelkezések megtartásával a palackozott gázt a cseretelepről a fogyasztás helyére elszállítani, vagy meghatalmazottja útján elszállíttatni. A 15 kg töltősúlynál nehezebb palackok szállítását és mozgatását csak több személy végezheti. Háztartási fogyasztó legfeljebb 15 kg töltősúlyú palackot szállíthat.

(2) Tömeges személyszállításra alkalmas járművön (vasúti kocsi, villamos, autóbusz stb.), ha azon személyszállítás történik, gázpalackot nem szabad szállítani. Egyéb személyszállító járművön, ha személyszállítás is történik, csak 1 db gáz-; palack szállítható; kerékpáron és oldalkocsi nélküli motorkerékpáron pedig csak 1 db legfeljebb 15 kg töltősúlyú palack.

(3) Légijárművön gázpalackot nem szabad szállítani.

(4) Személyfelvonón egyszerre csak 1 db gázpalack szállítható.

(5) E § (1)-(4) bekezdésében meghatározott tilalmak nem vonatkoznak a legfeljebb 1 kg töltetű turistapalackok szállítására. Egy személy azonban csak 1 db turistapalackot szállíthat.

(6) A gáz egyéb módon történő szállítására a vonatkozó (jelenleg MSZ 6292) szabvány és az illetékes hatóságok rendelkezései az irányadók.

8. § (1) A belföldi fuvarozás feltételeire a közlekedés- és postaügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelkezései az irányadók. A nemzetközi fuvarozás feltételeire - ideértve a fuvarozással kapcsolatos tárolást is - a nemzetközi szabályzatokat kell alkalmazni.

(2) A fuvarozási feltételek (csomagolás, tartályok megtöltése, nyomáspróbája, megjelölése, vizsgálata stb.) megtartásáért a fuvaroztató, a fuvarozás előírásszerű végrehajtásáért a fuvarozó a felelős.

(3) Gázpalackok fuvarozásával kapcsolatban szükséges átmeneti tárolás feltételeit a közlekedés- és postaügyi miniszter határozza meg.

III.

A gáz felhasználásának általános szabályai

9. § (1) A gázberendezéseket, vezetékeket, szerelvényeket és az üzemeltetésre szolgáló palackokat tilos elhelyezni és üzemeltetni olyan helyiségben, melynek padlószintje a külső terepszintnél mélyebben fekszik, vagy a fogyasztó helyiségből annak padlójánál mélyebb szintű olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nincs biztosítva, továbbá olyan helyiségben, amelyben akna, vízzár nélküli csatornaszem vagy pincelejárat van. Ipari gázfogyasztónál biztosítani kell az állandó jellegű, szabadba kivezető, megfelelő mértékű padlószintű kiszellőzést.

(2) Tilos a palackot lépcsőházban, közlekedő folyosón, átjáróban elhelyezni.

(3) Nem helyezhető el a palack olyan helyiségben, amelyben akár ideiglenes jelleggel is, gépjárművet tárolnak.

(4) A helyiségen belül a palackot úgy kell elhelyezni, hogy az a palackban lévő gáz esetleges égésekor a helyiség elhagyását ne akadályozza.

(5) Gázvezetéket padlócsatornába szerelni tilos.

(6) Az épületen kívül elhelyezett gázpalackot vagy tartályt minden illetéktelen beavatkozás és az időjárás viszontagságai ellen nem éghető anyaggal kell védeni.

(7) A használatra és a tárolásra vonatkozó műszaki előírásokat a Nehézipari Minisztérium a Belügyminisztériummal egyetértésben állapítja meg.

10. § (1) A gázfogyasztó berendezések fúvókái előtt a gáz nyomása legfeljebb 500 mm vízoszlopnak megfelelő lehet. Ez alól indokolt esetben egyes különleges rendeltetésű berendezéseknél a gázszolgáltató vállalat eltérést engedélyezhet.

(2) Vezetékes gázellátásnál csak égésbiztosító berendezéssel felszerelt készüléket szabad alkalmazni. Indokolt esetben vezetékes gázellátásnál a háztartási tűzhelyek nyílt főző-égőinek égésbiztosításától el lehet tekinteni. Ilyenkor azonban a tűzhely ellátó vezetékébe gázhiánybiztosítót kell beépíteni. A zárt főzőégőket és a háztartási tűzhelyek sütőit vezetékes gázellátás esetén minden esetben el kell látni égésbiztosítóval.

(3) Az ipari gázfogyasztó berendezést minden esetben égésbiztosítóval kell ellátni. Kivételek a laboratóriumi asztali égők, ezeket azonban szakaszonként gázhiánybiztosítóval kell ellátni.

(4) Az égésbiztosító gázhiánybiztosítóval nem pótolható.

11. § (1) A gázfogyasztó berendezések helyét úgy kell megválasztani, hogy a készülékek és tartozékaik könnyen hozzáférhetők legyenek.

(2) A fogyasztó csak szabvány szerinti vagy típusvizsgálat alapján az arra kijelölt szerv által engedélyezett gázfogyasztó készüléket használhat. Ha a készülék az előírásoknak nem felel meg, a készüléknek a szolgáltatásba való bekapcsolását meg kell tagadni. A biztonsági szempontból kifogásolt gázfogyasztó készülék használatát az eljáró szervnek meg kell tiltania.

(3) Az egyedileg előállított ipari gázkészülék vagy berendezés használatbavételi engedélyét az illetékes szerv tüzelési engedélyének igazolása és helyszíni vizsgálat alapján kell kiadni.

(4) A fogyasztó köteles a palackon vagy gázberendezésen észlelt rendellenességet a gázszolgáltató vállalatnak haladéktalanul bejelenteni és az üzemeltetést nyomban megszüntetni. A gázszolgáltató vállalat a bejelentés alapján köteles azonnal helyszíni ellenőrzést tartani és a 16. § (2) és (3) bekezdése szerint eljárni.

IV.

A gáz háztartási felhasználásának szabályai

12. § (1) Háztartási fogyasztó az üzemelő berendezés helyiségében 1 db legfeljebb 22 kg töltősúlyú palackot helyezhet el. A 22 kg-nál nagyobb töltősúlyú palackot minden esetben csak az épületen kívül, vagy az épület belső légterének szempontjából robbanásbiztosan leválasztott, külön bejáratú és megfelelően szellőztetett kamrában szabad elhelyezni.

(2) Háztartási fogyasztó helyiségenként csak 1 db palackot üzemeltethet. Több palack üzemeltetésére, vagy tartalékpalack (palackok) rendszeresítésére indokolt esetben a területileg illetékes gázszolgáltató vállalat írásban engedélyt adhat. Engedélyt csak a biztonsági és tűzrendészeti feltételek alapos helyszíni megvizsgálása esetén lehet kiadni. E helyszíni szemle alkalmával a 9. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. Az engedélyben rögzíteni kell a palackok töltősúlyát, darabszámát, elhelyezési (tárolási) helyét és módját. Az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak az engedély kiadása után is bármikor joga van a biztonsági és tűzrendészeti feltételek felülbírálására.

(3) A használatba vett gázpalackot a 4. és a 9. §-ban foglaltak megtartása mellett

a) más hőfejlesztő berendezéstől legalább 1,5 m, a gázfogyasztó készüléktől legalább 0,3 m távolságra kell elhelyezni;

b) nem éghető anyagból készült és megfelelően rögzített sugárzó hő elleni szigetelő alkalmazása esetén az a) pontban meghatározott távolság 1 m-re, illetve 0,1 m-re csökkenthető;

c) ha a gázpalackot nem éghető anyagú szekrényben helyezik el, a készülék és a szekrény közt 0,05 m, a szekrény és a más hőfejlesztő berendezés közt 1 m távolság biztosítandó. A szekrényt el kell látni alsó-felső szellőzőnyílásokkal és biztosítani kell a csatlakozáshoz, valamint a palackok szelepéhez való könnyű hozzáférhetőséget;

d) csőkötéseknél vagy flexibilis csőcsatlakozásoknál szabadkézzel oldható rögzítést (pl. szárnyasanya) alkalmazni tilos. Vezetékes gázellátás esetén fogyasztókészülékhez flexibilis csőcsatlakozás nem alkalmazható.

13. § (1) Olyan felvonóval rendelkező épületben, melyben vezetékes gázellátást létesítenek, meg kell akadályozni, hogy az esetleges kiömlő gáz a felvonóaknában összegyűlhessen. Ennek érdekében megfelelő védő-terelő falat, esetleg küszöböt kell építeni, vagy a felvonóakna legmélyebb pontjának természetes átszellőzését kell keresztszellőzéssel biztosítani.

(2) Olyan többszintes lakóházban, amelyben alagsor, pince vagy szerelőpince (talajszintnél mélyebb helyiség) van vagy épül, vezetékes gázellátás általában nem létesíthető.

(3) Különösen indokolt esetben (RBV polgári védelem stb.) vezetékes gázellátás esetén is létesíthető pince, vagy szerelőpince. Amennyiben pince vagy más talajszintnél mélyebben fekvő helyiség létesítése feltétlenül szükséges, úgy annak bejárata a lakóház lépcsőházából nem nyílhat. A bejáratot az épületnek lehetőleg azon a homlokzatán vagy falán kell kialakítani, amelyiken lépcsőházi bejárat nincsen. Ugyanazon homlokzati falon történő elhelyezés esetén a lépcsőház és a pince bejáratának az egymáshoz közelebb eső ajtószélektől mért távolsága minimum 5 m lehet. A pince vagy más talajszintnél mélyebb helyiség terében gázvezeték ilyen esetben nem haladhat.

14. § (1) Az épületen kívül elhelyezett gázpalackot a falon keresztül szabványos gázvezetékkel és a (2) bekezdésben említett főelzáróval fix kötés segítségével kell összekötni, merev palackcsatlakozást létesíteni nem szabad.

(2) Abban a helyiségben, ahol a fogyasztóberendezés van, főelzáróként tömszelencementes (mignon) szelepet kell alkalmazni.

(3) A készülékelzáró és a fogyasztóberendezés, valamint az épületen kívül a gázvezeték és a nyomáscsökkentő, illetve a palack között flexibilis összeköttetés alkalmazható. Az utóbbi 1,5 m-nél hosszabb nem lehet.

(4) A fémcsövek tömörségére a vonatkozó (jelenleg MSZ 11413) szabvány előírásai az irányadók.

(5) A fémvezetéket a korróziótól védeni kell.

(6) A fogyasztóberendezést csak nyomáscsökkentőn keresztül szabad üzemeltetni, ahhoz csak erre jogosított szakember nyúlhat hozzá.

15. § (1) A gázszolgáltató megbízottja a fogyasztó bekapcsolása előtt köteles a helyszínen a fogyasztó vagy megbízottja által is aláírt jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy a berendezés megfelelő elhelyezése megoldható-e; ha az elhelyezés nem tekinthető biztonságosnak, a bekapcsolást meg kell tagadni.

(2) A gázberendezést csak a forgalombahozó vállalat, illetve általa a feladattal megbízott szakvállalat szakképzettséggel rendelkező olyan dolgozója szerelhet fel, aki az 5. § szerinti vizsgát letette.

(3) A szerelést végző dolgozó köteles a berendezés biztonságos üzemeltetésére és használatára a fogyasztót vagy a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő megbízott családtagját kioktatni és azt jegyzőkönyvben rögzíteni.

(4) A fogyasztóberendezést csak megfelelő szellemi és fizikai képességgel rendelkező, erre kioktatott, 14 éven felüli személy kezelheti.

(5) A forgalombahozó vállalat köteles a fogyasz-t.ókészülék üzemeltetésére és biztonságos kezelésére vonatkozó utasítást (figyelmeztető táblát) a bekapcsoláskor a fogyasztónak átvételi elismervény ellenében átadni. A fogyasztó köteles az utasítást (táblát) a fogyasztókészülék közelében jól láthatóan elhelyezni.

(6) Egy évet meghaladó idő óta nem üzemeltetett vagy külföldről behozott gázpalackot csak a gázszolgáltató vállalat megbízottja helyezhet üzembe.

(7) A berendezés biztonságos üzemeltetéséért az üzembentartó felelős.

16. § (1) A fogyasztó csak a gázszolgáltató vállalat előzetes hozzájárulása alapján végeztethet bővítést, átalakítást, vagy felújítás jellegű karbantartást. A gázszolgáltató az elvégzett munkát üzembehelyezés előtt köteles ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés során az észrevételeket közölni kell a fogyasztóval és intézkedni kell a hiányosságok megszüntetésére. Ha a gázszolgáltató megállapítja, hogy a fogyasztó gázberendezése vagy annak egy része a biztonsági követelményeknek nem felel meg, köteles az észlelt hiba kijavításáig a gázszolgáltatást megtagadni, illetőleg megszüntetni, vagy a gázfogyasztásból a gázberendezés hibás részét kikapcsolni. Az üzemeltetés megtiltásakor a berendezés használatát gátló intézkedést kell tenni.

(3) Ha a gázpalack hibásnak bizonyul, a gázszolgáltató vállalat köteles azonnal annak kicseréléséről díjmentesen gondoskodni, függetlenül attól, hogy a palack kinek a tulajdonában áll.

(4) A gázszolgáltató, illetőleg az ezzel megbízott szakvállalat [3. § (2) bekezdés] a fogyasztó megrendelésére köteles vállalni a fogyasztókészülék rendszeres helyszíni karbantartását.

(5) A gázkészülék felszereléséért, javításáért, karbantartásáért, helyszíni javítás céljából való kiszállásért a megállapított díjat kell fizetni.

(6) Az illetékes gázszolgáltató vállalat, illetőleg a 3. § (2) bekezdése alapján e feladattal megbízott szakvállalat köteles a működési területén lévő gázfogyasztó berendezéseket évenként ellenőrizni. Az ellenőrzés lehetőségét a fogyasztó biztosítani köteles.

17. § A gázszolgáltató vállalat a gázhasználat építészeti feltételeinek fennállását a Nehézipari Minisztériumnak a Belügyminisztériummal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben kiadott rendelkezése alapján bírálja el.

V.

A gáz ipari, fűtési célra történő felhasználása

18. § (1) Az a fogyasztó, aki a gázt ipari célra vagy fűtésre kívánja felhasználni, szándékát köteles a gázszolgáltató vállalatnak bejelenteni. Ipari célon a 2. § d) pontjában meghatározott célt kell érteni.

(2) Az ipari fogyasztónak a bejelentéssel egyidejűleg igénylőlapot kell benyújtania a gázenergia felhasználás előzetes engedélyezése céljából, amennyiben jogszabály a gázenergia felhasználását engedélyhez köti.

19. § A nem háztartási célra történő gáz felhasználásához berendezést csak a hatályos szabályozás szerint készített, az illetékes tűzrendészeti hatóság által véleményezett és a gázszolgáltató vállalat által jóváhagyott tervek alapján lehet létesíteni. Ez a jóváhagyás a jogszabályokban esetleg előírt egyéb engedélyeket nem pótolja.

20. § (1) Az ipari fogyasztó a gázberendezés szerelését a gázenergia felhasználási engedély bemutatása után kezdheti meg.

(2) A fogyasztóberendezés üzemeltetésének megkezdése előtt műszaki átadás-átvételt kell tartani.

(3) A gázszolgáltató vállalat a műszaki átadási jegyzőkönyv és a felhasználási engedély alapján járulhat hozzá az üzemeltetéshez.

(4) Ha az ipari fogyasztó a gázberendezését bővíteni vagy cserélni kívánja, új műszaki átadást kell tartani, fogyasztásnövekedés esetén ezen felül újabb gázenergia felhasználási engedély is szükséges, amennyiben a jogszabály a gázenergia felhasználását engedélyhez köti.

(5) A gázszolgáltató vállalat - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a tervek jóváhagyásakor jelöli meg azokat a szerveket és hatóságokat, amelyeket a műszaki átadás-átvételi eljárásra műszaki és biztonsági okokból meg kell hívni.

21. § (1) Azt, hogy elpárologtató berendezést milyen esetben lehet, illetőleg kell beépíteni, továbbá a berendezés rendszerére, elhelyezésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a Nehézipari Minisztérium - a BM Tűzrendészet Országos Parancsnoksága véleményének beszerzése után - határozza meg.

(2) Ipari célra a gázt csak az erre rendszeresített ipari nyomáscsökkentőn keresztül szabad használni. A tervezés során gondoskodni kell arról, hogy az elpárologtató utáni fogyasztóberendezéseken gázkimaradás vagy üzemzavar esetén a gáz további adagolása önműködően megszűnjék.

(3) Ipari fogyasztókészülékek felszereléséhez csak varratnélküli csövet szabad felhasználni.

(4) A gázvezetékek tervezésére, szerelésére és ellenőrzésére vonatkozóan az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben kiadott műszaki előírása az irányadó.

(5) Az ipari fogyasztókészüléket csak abban az esetben lehet forgalomba hozni, vagy felhasználni, ha a gyártó műbizonylatot ad és a készüléket műszaki vizsgálatnak vetették alá, továbbá ha a gyártáshoz és üzemeltetéshez az illetékes tűzrendészeti hatóság hozzájárult.

VI.

Vegyes rendelkezések

22. § E rendelet megtartását az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ellenőrizheti, jogosult továbbá a gázszolgáltató vállalatoknak e rendelet alapján tett intézkedéseit - kérelemre vagy anélkül - felülvizsgálni és megváltoztatni.

23. § E rendelet előírásainak megszegése esetén - ha a cselekmény vagy mulasztás bűntett vagy szabálysértés miatt felelősségrevonást nem von maga után - a munkaviszonyban állókkal szemben kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása [Mt. 110. § (3) bekezdés], ha a fegyelmi vétséget a rendelet 3. §-ának, 6. §-ának, 7. §-ának (1)-(4) bekezdései, a 8., 13-14., vagy 18-19. §-a előírásainak megszegésével követték el.

24. § (1) A 3. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 5. §-ában meghatározott feltételek nélkül is folytathatja tevékenységét legkésőbb 1967. december 31-ig az a szerv, illetőleg személy, aki e tevékenységet e rendelet hatálybalépésekor folytatta.

(2) E rendelet alapján kiadásra kerülő szabályzatok és egyéb rendelkezések hatálybalépésének napját, azok kiadásakor kell meghatározni.

(3) Az a háztartási fogyasztó, aki a rendelet hatálybalépésekor több palackot üzemeltet, vagy tartalékpalackot tart, azt továbbra is üzemeltetheti. A területileg illetékes gázszolgáltató vállalat 1967. december 31-ig köteles ezek részére az írásbeli engedélyt [12. § (2) bekezdése] kiadni.

25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a 9061/113/1951. (I. 18.) EüM rendelet, továbbá a 14/1956. (Tg. É. 19.) OT-VEM-BkM együttes utasítás egyidejűleg hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet nem érinti a gázpalackok gyártásáról, javításáról, a gázpalackok használatának engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló 3/1962. (II. 22.) NIM rendelet, valamint a gázpalackok és acetiléngáz fejlesztő készülékek vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 3/1965. (VII. 18.) NIM rendelet hatályát.

(3) A gázberendezések szerelésére és használatára vonatkozó e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos gázszolgáltatást szabályozó intézkedések az irányadók.

Dr. Szekér Gyula s. k.,

a nehézipari miniszter első helyettese