33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az erdőkkel (fásításokkal) kapcsolatos rendelkezései végrehajtásaként a Kormány - a törvény 44. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli.

[A vastagbetűs szedés megismétli az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek (a továbbiakban: EVT) az erdőkkel (fásításokkal) kapcsolatos rendelkezéseit, a vékonyabb betűs szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

I. FEJEZET

A törvény célja

EVT 1. §

A törvény célja, hogy

- a meglevő erdők korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások révén az ország élőfa-készlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához, valamint egyéb erdei termékhez jusson;

- az erdők és fásítások fokozottabb mértékben betöltsék talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályozó, helyi éghajlatot befolyásoló, egészségvédő és egyéb hasznos rendeltetésüket;

- a vadgazdálkodás és a vadászat minél jobban megfeleljen népgazdasági rendeltetésének, illetve elősegítse vadgazdálkodási kulturánk továbbfejlesztését.

II. FEJEZET

A törvény hatálya

EVT 2. §

Az erdőkre vonatkozó rendelkezések hatálya az erdőkön felül a fásításokra, valamint az erdőtelepítésre kijelölt területekre (a továbbiakban: erdő, fásítás) is kiterjed.

EVT 3. §

A törvény alkalmazásában

a) erdő az erdőjellegű faállománnyal borított terület, a felújítandó vágásterületekkel, közbenső tisztásokkal, üzemi utakkal, nyiladékokkal, rakodókkal, csemetekertekkel és az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló egyéb területekkel együtt;

b) fásítás a külterületen levő fasor, facsoport, a fél hektárnál kisebb erdőfolt, valamint az olyan fásított legelő, amelyen a fák koronája a területnek legalább egyharmadát borítja.

Bevezető rendelkezések

Vhr. 1. § Erdőjellegű az erdei fákból álló és a 3. §-ban meghatározott rendeltetésű faállomány. Rendeltetésére tekintet nélkül erdőjellegű továbbá az az erdei fákból álló faállomány, amelyik olyan sűrűségben borít valamely területet, hogy az egyéb művelésre gazdaságosan nem hasznosítható,

Vhr. 2. § (1) Művelési ágát tekintve erdő

a) az erdőjellegű faállománnyal borított terület;

b) a faállománnyal átmenetileg nem borított terület, amelyen a kitermelt faállományt fel kell újítani, abban az esetben is, ha a területen a talajerő pótlása vagy a talaj gyomtalanítása érdekében legfeljebb három éven át erdőfelújítást előkészítő munka folyik (a továbbiakban: felújítandó vágásterület);

c) a faállománnyal körülzárt vagy abba beöblösödő közbenső tisztás, amely az árnyékolás vagy egyéb természeti gátló körülmény folytán se be nem erdősíthető, se más műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható;

d) az erdősítés, fásítás célját szolgáló csemetekert,

(2) Az erdő művelési ágú területeket a földek nyilvántartására megállapított általános rendelkezések szerint kell nyilvántartani. Ez nem érinti a 118. §-nak a szaknyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseit.

Vhr 3. § Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint lehetnek

a) fa- (növedék-) termelés céljára szolgáló erdők;

b) magtermő erdők, amelyek az erdőtelepítések és a csemetetermelés céljaira szükséges vetőmag megtermelésére szolgálnak;

c) kísérleti erdők, amelyekben az erdészeti tudományos és oktató intézmények az erdészeti tudományok továbbfejlesztése céljából kísérleteket folytatnak;

d) véderdők;

e) természetvédelmi erdők, amelyeket különleges növény vagy állatvilágukra tekintettel vagy más okból az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánított.

Vhr. 4. § Az EVT alkalmazása szempontjából erdő a legalább 5000 m2 kiterjedésű erdő művelési ágú terület, az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló egyéb területekkel (6. §) együtt.

Vhr. 5. § Az EVT alkalmazása szempontjából fásítás:

a) az erdőfolt: az erdőjellegű faállománnyal borított, legalább 1500 m2 kiterjedésű, de 5000 m2-nél kisebb terület;

b) a facsoport: külterületen 1500 m2-nél kisebb területet borító erdőjellegű faállomány;

c) a fasor, amely - függetlenül az általa borított terület nagyságától - külterületen legfeljebb 4 sor fából áll, s a két szélső sor távolsága nem több 6 m-nél;

d) a fásított legelő, amelyen a fákat a legelőgazdálkodás érdekében ültették, s azok koronája a területnek legalább egyharmadát borítja.

Vhr. 6. § (1) Az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területek:

a) az erdészeti üzemi utak;

b) az erdészeti rakodók;

c) az erdei nyiladékok;

d) az erdőterületen áthaladó vezetékek védősávjai;

e) az erdészeti rendeltetésű üzemi és lakóépületek telke és kertje;

f) az erdőgazdálkodás keretében üzemeltetett kő-, kavics-, murva-, homok-, agyag- és mészkőbányák.

(2) Az állami erdőgazdaságok és az országos erdészeti hatóság felügyelete alá tartozó vállalatok (szervek) kezelésében, üzemeltetésében, haszonbérletében levő területeken az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgálják az (1) bekezdésben felsoroltakon felül

a) az erdőgazdasági üzemi vasutakhoz tartozó területek;

b) az erdőgazdasági üzemi rendeltetésű mezőgazdasági földterületek (az erdőgazdasági dolgozók illetményföldjei, a fogatgazdaság ellátását szolgáló területek, várföldek);

c) az erdőgazdálkodás keretében üzemeltetett halászati és nádtermelési rendeltetésű területek;

d) a különleges fafajok nevelését, szaporítását szolgáló külterületi parkok, élőfagyűjtemények (arborétumok);

e) a karácsonyfatelepek és fűzvesszőtelepek.

Vhr. 7. § Erdőtelepítésre kijelölt területek

a) az állami erdőgazdaságok kezelésében levő kopárok;

b) azok a területek, amelyeket az EVT 20. §-a vagy az 1961. évi VI. törvény 6. §-a alapján jelölnek ki erdőtelepítésre.

EVT 4. §

Az erdőkre és a fásításokra vonatkozó rendelkezések hatálya nem terjed ki

a) a kertre, a zártkertre, a szőlőre, a gyümölcsösre, valamint az olyan területekre, amelyeket törvényes rendelkezéssel kivontak az erdőgazdasági művelés alól;

b) a belterületen levő erdőkre és erdőjellegű faállománnyal borított olyan területekre, amelyek liget, park, élőfagyűjtemény (arborétum) célját szolgálják;

c) az olyan fasorokra, facsoportokra, erdőfoltokra, amelyek bár külterületen, de épülethez tartozó udvarban, továbbá a külterületi települések beépítésre szánt területein vannak.

Vhr. 8. § Vitás esetben azt, hogy az erdőkre és a fásításokra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed-e valamely területre vagy sem, továbbá, hogy valamely faállománnyal borított terület az EVT alkalmazása szempontjából erdőnek vagy fásításnak minősül-e - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - az országos erdészeti hatóság vezetője dönti el. Minisztérium vagy országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: minisztérium), illetve a főfelügyelete alá tartozó vállalat (szerv) kezelésében levő terület tekintetében a vita eldöntéséhez az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, a továbbiakban: miniszter) egyetértése is szükséges.

Vhr. 9. § Ha valamely község vagy város (a továbbiakban: község) belterületi határvonalának módosítása folytán az EVT alkalmazása szempontjából erdőnek vagy fásításnak minősülő terület belterületre esnék, a módosításhoz öt hektár területnagyságig a megyei (fővárosi, megyei jogú városi; a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének hozzájárulását kell megszerezni. Ha az érintett terület öt hektárnál több, a módosításhoz az országos erdészeti hatóság vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

III. FEJEZET

Az erdők kezelése és használata

EVT 5. §

(1) Az állami tulajdonban álló erdőket - ha a törvény kivételt nem tesz - az állami erdőgazdaságok kezelik.

(2) Állami tulajdonban levő erdőt minisztérium vagy országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: minisztérium), illetve a főfelügyelete alá tartozó vállalat (szerv) is kezelhet, ha az erdő a minisztérium, illetve a szerv feladatának elvégzéséhez nélkülözhetetlen.

EVT 6. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) az állam által határidő nélküli használatra juttatott, a tagjai által használatába adott, valamint az általa haszonbérelt erdőkben közös gazdálkodást folytat.

EVT 7. §

Az erdőbirtokossági társulatok erdeiben a területileg illetékes állami erdőgazdaság gazdálkodik. Ha a gazdálkodás az erdőnek az erdőgazdaságtól való távolsága miatt nem gazdaságos, az erdőt a legközelebbi állami gazdaságnak vagy termelőszövetkezetnek kell haszonbérbe adni.

EVT 8. §

A termelőszövetkezeti községekben és városokban az egyéni használatban levő erdőket tulajdonosaik kötelesek a területileg illetékes állami erdőgazdaságnak haszonbérbe adni. Ha a haszonbérlet útján való hasznosítás az erdőnek az erdőgazdaságtól való távolsága miatt nem gazdaságos, az erdőt a legközelebbi állami gazdaság vagy termelőszövetkezet veszi haszonbérbe.

Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezése

Vhr. 10. § (1) Az állami és szövetkezeti szervek nagyüzemi erdőgazdálkodásának megvalósítása érdekében rendezni kell az erdők kezelési és használati viszonyait.

(2) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezése során arra kell törekedni, hogy összefüggő erdőterületek természetbeni megosztására ne kerüljön sor, sőt lehetőség nyíljék nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas erdőterületek kialakítására.

(3) Összefüggőnek kell tekinteni az erdőt abban az esetben is, ha benne természetes vagy mesterséges terepvonalak húzódnak (vízfolyás, árok, út, vasút, töltés, nyiladék stb.) vagy az erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló más területek vannak.

(4) Az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezése az új kezelők (használók) közvetlen kijelölése, önkéntes erdőcsere vagy erdőterület-rendezés útján történik.

Vhr. 11. § Az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezését mindazokban a községekben végre kell hajtani, ahol az EVT 5., 7., 8., 42., illetve 43. §-a alapján erdőterületet más szerv kezelésébe (használatába) kell adni, illetve erdőterületre haszonbérlőt kell kijelölni.

Vhr. 12. § (1) Azokban a községekben, ahol az 1962. év július hó 1. napja után kerül sor az 1959. évi 24. számú, vagy az 1960. évi 22. törvényerejű rendelet alapján földrendezésre (kiegészítő földrendezésre), illetve a földrendezés folyamatban van, az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését a földrendezési eljárás keretében kell végrehajtani, értelemszerűen alkalmazva e rendelet rendelkezéseit is.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő rendezés esetén a földrendező bizottságban tagként részt vesz az állami erdőrendezőség képviselője is, akit a bizottságba az illetékes állami erdőrendezőség vezetőjének javaslatára a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi; a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága nevez ki. Ennek a tagnak nem kell az érintett község állandó lakosának lennie.

(3) Azokban a községekben, ahol az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését az (1) bekezdés szerint a földrendezési eljárás keretében nem lehet végrehajtani, azt az e rendelet szerinti eljárással - a kezelők (használók) közvetlen kijelölésével, önkéntes erdőcserével vagy erdőterület-rendezéssel - kell végrehajtani.

Vhr. 13. § (1) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezésébe be kell vonni:

a) a megszűnt erdőbirtokossági társulatok erdő-és mezőgazdasági ingatlanait;

b) azokat az erdőket, amelyeket a földrendezés során osztatlanul adtak ki a helybeli egyénileg gazdálkodók és a más községben működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezet), illetőleg másutt lakó egyénileg gazdálkodók részére;

c) az egyéni tulajdonban és egyéni használatban álló erdőterületeket;

d) azokat az állami tulajdonban levő erdőterületeket - az árvédelmi rendeltetésű véderdők kivételével - amelyeket eddig a tanácsok kezeltek;

e) azokat az állami tulajdonban levő erdőket, amelyek a kezelő minisztérium, illetve a főfelügyelete alá tartozó vállalat (szerv) feladatának ellátása szempontjából nélkülözhetőek és a kezelési, használati viszonyok rendezésébe való bevonásukat az érdekelt miniszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője elrendeli.

(2) Ha az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezését a 12. § (3) bekezdésében hivatkozott eljárással hajtják végre, az eljárásba az erdőbirtokossági társulatok erdő- és mezőgazdasági ingatlanait is be kell vonni.

(3) Az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezésébe a szükséghez képest be kell vonni -ha a rendezést a 12. § (3) bekezdése alapján hajtják végre, a kezelő (használó) hozzájárulásával -az állami erdőgazdaságok, állami gazdaságok és egyéb állami vállalatok (szervek) kezelésében, valamint a helybeli termelőszövetkezetek, legeltetési bizottságok használatában levő

a) az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb erdőterületeket;

b) azokat a területeket, amelyeket az 1961. évi VI. törvény 6. §-a, illetve az EVT 20. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján erdőtelepítésre kell kijelölni;

c) a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, de erdőtelepítésre felhasználható egyéb területeket.

Vhr. 14. § Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezése során az erdőterületek értékét osztálybasoroló eljárás útján kell megállapítani.

A kezelők (használók) közvetlen kijelölése; önkéntes erdőcsere

Vhr. 15. § (1) Azokban a községekben, ahol az adottságok ezt lehetővé teszik, a kezelési, használati viszonyok rendezését az egyes különálló erdők új kezelőjének (üzemeltetőjének, használójának, haszonbérlőjének; a továbbiakban: kezelő, használó) közvetlen kijelölésével kell megoldani, feltéve, hogy a több kezelő (használó) közötti megosztás nem érint összefüggő erdőterületet, és az érdekeltek a kijelöléssel egyetértenek.

(2) Az új kezelők (használók) közvetlen kijelölése tekintetében e rendelet 18-22. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) Azokban a községekben, ahol az új kezelők (használók) közvetlen kijelölése összefüggő erdőterület természetbeni megosztásával járna, önkéntes erdőcserével kell azt elkerülni. Önkéntes erdőcsere útján kell törekedni összefüggő erdőterületek kialakítására is.

(4) Az önkéntes erdőcserére az 1959. évi 24. törvényerejű rendelet rendelkezései az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy erdőbirtokossági társulati érdekeltségek (31. §) cseréjére és erdőterületnek érdekeltséggel való cseréjére is lehet megállapodást kötni.

(5) Az önkéntes erdőcserék lebonyolítása során e rendelet 18-22. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a 16/1959. (V. 30.) FM rendelet 1-6. §-aiban foglalt eljárási szabályok figyelembevételével.

Erdőterület-rendezés

Vhr. 16. § (1) Azokban a községekben, ahol az erdők kezelési és használati viszonyait új kezelők (használók) közvetlen kijelölésével, illetve önkéntes erdőcsere útján - a 28. §-ban említett kivételtől eltekintve - csak úgy lehetne rendezni, hogy az összefüggő erdőterület természetbeni megosztásával járna, erdőterület-rendezést kell végrehajtani.

(2) Az erdőterület-rendezést úgy kell végrehajtani, hogy minden érdekelt a kezelésében (használatában), illetve tulajdonában levő erdővel - ideértve a megszűnt erdőbirtokossági társulat erdejéből az érdekeltségének (arányrészének) megfelelő erdőterületet is - azonos értékű csereerdőt (érdekeltséget) kapjon.

Vhr. 17. § Az erdőterület-rendezés során az érintett szervek gazdálkodásába lehetőleg olyan erdőket kell adni

- amelyek határosak a kezelésükben (használatukban) levő egyéb területekkel, vagy azok közelében fekszenek;

- amelyeket üzemi központjaikból úgy tudnak megközelíteni, hogy nem kell más gazdaságok területén áthaladniuk;

- amelyekben az erdő nagyságától és egyéb adottságoktól függően szakszerű és gazdaságos nagyüzemi gazdálkodást tudnak folytatni,

Hatásköri és eljárási szabályok

Vhr. 18. § (1) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését (10. §) a járási tanács végrehajtó bizottsága vagy a területileg illetékes állami erdőrendezőség javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendeli el.

(2) A rendezés az év bármely szakában elrendelhető és azt a meghatározott időszakban kell végrehajtani.

(3) A rendezés elrendeléséről és a végrehajtás időszakának megállapításáról szóló határozatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága írásban közli az állami erdőrendezőséggel, valamennyi érdekelt állami vállalat (szerv) igazgatójával, termelőszövetkezet, erdőbirtokossági társulat elnökével, a járási és a községi (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi; a továbbiakban: községi) tanács végrehajtó bizottsága elnökével, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatallal (a továbbiakban: ÁFTH) és az ÁFTH megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelőségével (a továbbiakban: ÁFTH felügyelősége), a Földművelésügyi Minisztériummal, valamint az országos erdészeti hatósággal.

(4) A rendezés elrendeléséről szóló határozatot 15 napon belül a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

Vhr. 19. § (1) Az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezését községenként alakított bizottság (a továbbiakban: bizottság) hajtja végre. A bizottság javaslatot tesz a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének (a továbbiakban: járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv) az erdők kezelési és használati viszonyait rendező határozat meghozatalára, s az EVT 7., 8., illetve 42. §-a alapján haszonbérletbe kerülő területek haszonbérlőinek kijelölésére.

(2) A bizottság tagja

a) a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt, földrendezésben jártas személy,

b) a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt erdészeti előadó,

c) az érdekelt községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke vagy tagja,

d) az állami erdőrendezőség által kijelölt erdőmérnök.

(3) A területüket érintő rendezés során a bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesznek

a) az állami erdőgazdaság igazgatója,

b) az erdőt kezelő szerv igazgatója,

c) a termelőszövetkezetek elnökei,

d) az erdőbirtokossági társulatok elnökei

(4) A bizottság elnöke a községi tanács végrehajtó bizottsága részéről a bizottságban részt vevő személy, titkára a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt földrendező.

Vhr. 20. § (1) A járási mezőgazdasági szakigazgatási szervnek az erdők rendezésére vonatkozó határozatát a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke közszemlére tétel útján közli és az érdekelteknek kézbesíti is.

(2) A jogerős határozat alapján az egyes területek birtokbaadásáról a bizottság gondoskodik.

Vhr. 21. § (1) A rendezést a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője irányítja és ellenőrzi.

(2) A rendezésre vonatkozó részletes szabályokat az országos erdészeti hatóság vezetője a földművelésügyi miniszterrel és az ÁFTH elnökével egyetértésben állapítja meg.

(3) A rendezés során bekövetkezett változásokat a telekkönyvben is keresztül kell vezetni; az ezzel kapcsolatos szabályokat az országos erdészeti hatóság vezetőjével és az ÁFTH elnökével egyetértésben az igazságügyminiszter állapítja meg.

(4) A rendezéssel kapcsolatos indokolt költségeket az állam viseli.

Vhr. 22. § Az e rendelet alapján végrehajtott rendezés után újabb rendezést csak az országos erdészeti hatóság vezetőjének hozzájárulásával lehet elrendelni.

Az erdők haszonbérbeadása

Vhr. 23. § Az EVT alapján létesített haszonbérletekre a polgári jog szabályait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Vhr. 24. § (1) A haszonbérlőt a rendezés során a bizottság javaslatára a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozattal jelöli ki, amelyben megállapítja a haszonbérleti szerződés feltételeit és a szerződés megkötésére a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos határidőt tűz ki.

(2) A haszonbérlő kijelöléséről szóló határozatot az érdekelteknek kézbesíteni kell és az eljárással érintett községekben a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Ha a felek a megadott határidőn belül nem kötik meg a szerződést, a szerződés a határozatban megállapított feltételekkel létrejön.

Vhr. 25. § (1) A haszonbérleti szerződés határozatlan időre szól.

(2) A haszonbérleti jogviszonyt a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv megszüntetheti és új haszonbérlőt jelölhet ki, ha a haszonbérlő

a) a szükséges erdőgazdasági munkálatokat elmulasztja, vagy hanyagul végzi, vagy engedély nélküli fakitermelést végez;

b) a haszonbérelt erdőben nem maga gazdálkodik;

c) haszonbér fizetési kötelezettségének - előzetes felszólítás ellenére - időre nem tesz eleget;

d) az erdővel kapcsolatos adófizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(3) Ha a haszonbérlet megszűnik, az erdőterületet a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv állal kijelölt új haszonbérlő részére kell haszonbérbe adni, kivéve, ha a haszonbérlet azért szűnt meg, mert a haszonbérbe adó termelőszövetkezetbe lépett be.

Vhr. 26. § (1) A haszonbért pénzben kell megfizetni.

(2) A haszonbérlő a haszonbér mérséklését, illetve elengedését igényelheti, ha elemi csapás vagy más rendkívüli esemény (pl. az erdőterület rendeltetésszerű használatának korlátozása) folytán az erdő hozadékának legalább egyharmada elmarad. A haszonbér mérséklése, illetve elengedése a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, amely döntése előtt meghallgatja a haszonbérbe adót.

(3) A haszonbér kifizetésekor figyelembe kell venni a haszonbérbeadónak az állammal szemben esetleg fennálló tartozását, és ha tartozás van, a haszonbérbeadó részére az egyébként járó haszonbérből csak a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget szabad kifizetni.

Vhr. 27. § A pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel és az országos erdészeti hatóság vezetőjével egyetértésben rendelettel állapítja meg a haszonbér mértékét és szabályozza a haszonbér kifizetésével összefüggő egyéb kérdéseket.

Erdők termelőszövetkezet használatába adása

Vhr. 28. § (1) Ha erdőbirtokossági társulat erdejéből a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségének több mint 30 hektár felel meg, az érdekeltségnek megfelelő értékű területet a termelőszövetkezet kérelmére a termelőszövetkezet használatába kell adni.

(2) Ha megfelelő erdőterület a termelőszövetkezetnek nem áll használatában, az országos erdészeti hatóság vezetője a termelőszövetkezet kérésére és részére ingyenes és határidő nélküli használatra

- juttathat legfeljebb 30 hektár területű más állami erdővel össze nem függő erdőt, amely a termelőszövetkezet területével érintkezik,

- juttatja azokat a legfeljebb 30 hektár területű állami erdőket, amelyek a termelőszövetkezet területén belül vannak.

Vhr. 29. § Véderdőt és természetvédelmi erdőt a 28. § alapján a termelőszövetkezet használatába adni nem szabad.

Az erdőbirtokossági társulat

Vhr. 30. § (1) Az EVT 42. §-ának (1) bekezdése alapján meg nem szűnő erdőbirtokossági társulatok (a továbbiakban: társulat) az e rendeletben meghatározott feltételek mellett működnek tovább.

(2) Ha egy községben több társulat működik, a társulatoknak a szakszerű gazdálkodás előmozdítása érdekében az 1963. év szeptember hó 30. napjáig egyesülniük kell.

Vhr. 31. § (1) A társulati erdők tulajdonosa a társulat, amely jogi személy. A társulat közvetlen felügyeletét a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv) látja el.

(2) A társulat tagjai a társulat tulajdonába adott erdőterületük nagysága (a továbbiakban: érdekeltség) arányában részesülnek a társulat jövedelméből, ennek megfelelően terhelik őket a kötelezettségek és viselik a terheket.

(3) A termelőszövetkezeti tagok érdekeltsége után a jogok a termelőszövetkezetet illetik, s a kötelezettségek a termelőszövetkezetet terhelik.

(4) A tagok érdekeltségének arányát a társulati névjegyzék tünteti fel. A névjegyzék nyilvános és azt bármely érdekelt megtekintheti.

Vhr. 32. § (1) A társulat elsősorban jövedelmével felel tartozásaiért.

(2) Ha a társulat jövedelméből a kiadások nem fedezhetők, a tagok érdekeltségük arányában hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás öszszegét a közgyűlés állapítja meg. Ha a közgyűlés a hozzájárulás összegét nem állapítja meg, vagy a tagok azt nem fizetik meg, az államerdészeti üzemeltetéssel kapcsolatos tartozást a társulattól adók módjára kell behajtani.

(3) A társulati tag egyéb tartozása fejében az a követelés vonható végrehajtás alá, amely a tag részére érdekeltsége arányában a társulattól jár.

Vhr. 33. § (1) A társulat megszűnik, ha

a) más társulattal egyesül;

b) feloszlását a közgyűlés elhatározza;

c) a társulatot az országos erdészeti hatóság feloszlatja;

d) a társulatnak csak egy tagja marad;

e) a község termelőszövetkezeti községgé válik.

(2) Az egyesülés és a feloszlás kimondásához a közgyűlés kétharmad többséggel hozott határozata szükséges. A határozatot a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(3) Az országos erdészeti hatóság vezetője a társulatot feloszlathatja, ha a társulat további működése a gazdálkodás egységének biztosítása szempontjából nem indokolt.

(4) A társulat megszűnése esetében felszámolási eljárást kell lefolytatni.

Vhr. 34. § (1) A társulatok szervezetének, működésének és megszűnésének részletes szabályait az országos erdészeti hatóság vezetője mintaalapszabályban állapítja meg. A társulatok alapszabályait a mintaalapszabály szerint kell elkészíteni; az alapszabályokat a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(2) A megszűnő társulatok felszámolásukig a korábban jóváhagyott alapszabályok szerint működnek; az alapszabály rendelkezéseit azonban a mintaalapszabály figyelembevételével kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A társulati erdők telekkönyvezésének szabályait az igazságügyminiszter az országos erdészeti hatóság vezetőjével egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(4) Ha a társulat működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak, az országos erdészeti hatóság vezetője a társulat önkormányzatát felfüggesztheti, és a társulat ügyeinek vitelére megbízottat küldhet ki,

EVT 9. §

(1) Erdőnek állami kezelő szervtől másik szerv kezelésébe (használatába) való átadásához, bármily jogcím alapján természetben való megosztásához, továbbá az erdő művelési ágának megváltoztatásához az országos erdészeti hatóság (37. §) hozzájárulása szükséges.

(2) Árvédelmi töltés előtt telepített hullámtéri véderdőt megosztani nem szabad.

Kezelés (használat) és művelési ág megváltoztatása; erdőmegosztás

Vhr. 35. § Az országos erdészeti hatóság erdőnek más szerv kezelésébe (használatába) való átadását vagy természetben való megosztását a népgazdaság érdekében feltételekhez kötheti.

Vhr. 36. § (1) A termelőszövetkezetek erdő természetbeni megosztásához és művelési ágának megváltoztatásához való hozzájárulása iránti kérelmüket a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez nyújtják be, amely azt véleményével ellátva az országos erdészeti hatósághoz terjeszti fel.

(2) A minisztériumok és a minisztérium főfelügyelete alá tartozó erdőt kezelő (használó) vállalatok (szervek) az (1) bekezdésben említett, valamint erdőnek más szerv kezelésébe (használatába) történő átadásához való hozzájárulás iránti kérelmüket az országos erdészeti hatósághoz nyújtják be.

Vhr. 37. § (1) A 36. §-ban említett kérelmeknek tartalmazniuk kell az erdő területének, fekvésének meghatározását, talajának és a rajta levő faállomány leírását; megosztás esetén a kialakítandó területrészeket; művelési ág változtatása esetén a csereterület (38. §) leírását.

(2) A kérelemhez minden esetben vázrajzot kell mellékelni.

Vhr. 38. § (1) Az országos erdészeti hatóság erdő művelési ágának megváltoztatásához akkor járulhat hozzá, ha a kérelmező szerv megfelelő nagyságú csereterület beerdősítését biztosítja.

(2) Az előző bekezdésben megszabott feltételtől el kell tekinteni, ha a szerv nem rendelkezik erdőtelepítésre alkalmas csereterülettel.

Vhr. 39. § (1) Az országos erdészeti hatóság hozzájárulása alapján az erdő művelési ágának megváltoztatása vagy területének természetben való megosztása tárgyában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv hoz határozatot.

(2) A művelési ág megváltoztatásával kapcsolatosan a további eljárásra a 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 10. §-ának (4)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Vhr. 40. § Ha erdő művelési ágának megváltoztatása, vagy erdőnek rendeltetéstől való elvonása (87-89. §) a kezelés (használat) átadásával jár, a művelési ág megváltoztatása, illetve az erdőnek rendeltetéstől való elvonása folytán szükséges kitermelésből származó faanyag a kezelés (használat) átadóját illeti.

EVT 10. §

(1) Az erdő, fásítás kezelője (használója) a jogszabályok rendelkezéseinek és az üzemtervnek (13. §) megfelelően jogosult

a) virág, növényi díszítőanyag, lombtakarmány, lombalom, humusz, zuzmó, moha, gyanta, magvak, erdei gyógynövények, erdei gyümölcsök, gomba gyűjtésére;

b) növényi cserzőanyagok, fűzvessző, fűzbot, nyírvessző, nyírrőzse, sajmeggybot, sikárgyökér, továbbá előhasználatként karácsonyfa termesztésére;

c) nád, sás, gyékény termelésére;

d) fűkaszálásra;

e) agyag, homok, kavics, kő és mészkő kitermelésére;

f) mész- és szénégetésre

és más erdei mellékhasználatokra, valamint a mellékhasználatok útján nyert termékek (termények) felhasználására és forgalombahozatalára.

(2) Erdőben, fásításban virágot, gyümölcsöt és gombát a személyes szükségletet meg nem haladó mértékben mindenki szedhet.

Mellékhasználatok

Vhr. 41. § (1) Az országos erdészeti hatóság vezetője által meghatározott körben az erdei melléktermékek felvásárlása és értékesítése az országos erdészeti hatóság vezetője által kijelölt vállalatok feladata.

(2) Amennyiben az erdő, fásítás kezelője (használója) az (1) bekezdés alapján meghatározott körbe tartozó erdei melléktermék kitermelését (gyűjtését) nem végzi el, a kitermelés is az országos erdészeti hatóság vezetője által kijelölt vállalatok feladata.

(3) Az erdei gyógynövények gyűjtését, felvásárlását és értékesítését az országos erdészeti hatóság vezetője a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben szabályozza.

Vhr. 42. § (1) Erdőben, fásításban virágból, gyümölcsből és gombából a személyes szükségletet meghaladó mennyiséget, egyéb erdei melléktermékből bármilyen mennyiséget csak az erdő, fásítás kezelőjének (használójának) engedélyével szabad kitermelni, gyűjteni.

(2) A személyes szükséglet kielégítésére szedett virágot, erdei gyümölcsöt, gombát értékesíteni nem szabad.

Vhr. 43. § Az erdő kezelőjét (használóját) a vízügyi jogszabályok keretei között illeti meg az erdő területén levő, az erdő növény- és állatvilágának vízellátását, illetőleg a csapadékvíz elvezetését szolgáló források, patakok, tavak, csatornák és árkok vízhasználatának és kezelésének joga.

IV. FEJEZET

Az erdőgazdálkodás alapelvei

EVT 11. §

(1) Erdőkben, fásításokban, valamint a telepítésre kijelölt területeken a területegységre eső hozamok növelése érdekében a termőhelynek megfelelő fafajokat kell termeszteni. Lehetőleg több fafajból álló (elegyes) állományokat kell kialakítani.

(2) A talajlemosás megelőzése érdekében tarvágást csak sík és enyhén dombos területen szabad végezni.

(3) Az olyan erdőt, amelynek alapvető rendeltetése a talajvédelem vagy a műtárgyak védelme, illetőleg, amelynek fenntartása egészségügyi, vízgazdálkodási vagy egyéb különleges célokat szolgál, véderdővé kell kijelölni. Ezekben az erdőkben elsődlegesen az alapvető rendeltetés megvalósulását kell biztosítani.

Az erdőgazdálkodás általános szabályai

Vhr. 44. § (1) Termőhelyvizsgálat alapján meg kell állapítani, hogy milyen faállomány felel meg adott területen leginkább a természeti adottságoknak.

(2) Az erdők termőképességének és a természetes károsodásokkal szembeni ellenállóképességének fokozása érdekében általában elegyes faállományokat kell tervezni és létesíteni. A gyorsan növő fafajokat - a lehetőséghez képest - előnyben kell részesíteni. A talaj védelme és a jó törzsfejlődés elősegítése érdekében pedig az állományokba lehetőleg árnyéktűrő fafajokat is kell elegyíteni.

(3) Erdőfelújítások során kiterjedt mértékben alkalmazni kell a magról történő természetes felújítás módszerét.

Vhr. 45. § (1) A mesterséges erdőfelújítások, az erdőtelepítések és a fásítások végrehajtásához gondoskodni kell a megfelelő fajú, minőségű és mennyiségű vetőmagról, csemetéről, suhángról és sorfáról (a továbbiakban: ültetési anyag).

(2) Az ültetési anyag megtermelése - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami erdőgazdaságok feladata.

(3) Az a szerv, amelynek erdőgazdálkodása az állami erdőgazdaság szakmai irányítása alatt áll, saját ültetési anyagát megtermelheti.

Vhr. 46. § (1) Az erdőtelepítések és mesterséges felújítások talaját mindaddig ápolni kell, amíg a fák koronája össze nem záródik.

(2) A záródott fiatal és középkorú állományok fatömegének gyarapodását és minőségének javulását nevelővágással (tisztítás, gyérítés) kell előmozdítani.

(3) A talajvédelmet szolgáló erdők és fásítások felújítása során nem szabad tarvágást alkalmazni.

Vhr. 47. § A kivágásra kerülő fákból a lehető legértékesebb faválasztékokat kell termelni. A választékok minőség- és méretkövetelményeit az érvényben levő szabványok határozzák meg.

Vhr. 48. § A természetvédelmi érdekből védetté nyilvánított erdőkben és fásításokban az erdőgazdálkodás módját az Országos Természetvédelmi Hivatal állapítja meg.

Vhr. 49. § Az erdőgazdálkodás részletes szabályait az országos erdészeti hatóság vezetője Országos Erdőgazdálkodási Szabályzatban állapítja meg.

Az erdő mellett levő gyümölcsösök rovarkár elleni védelme

Vhr. 50. § Ha az erdőben elszaporodó rovarkártevők az erdővel határos vagy annak közvetlen közelében levő gyümölcsösöket veszélyeztetik, az erdő kezelője (használója) - a szükséghez képest a növényvédő állomás igénybevételével -köteles a növényvédelmi intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

Véderdőkre vonatkozó rendelkezések

Vhr. 51. § A véderdők és a védő fásítások (a továbbiakban: véderdők) a következők:

a) a meredek lejtőkön, eróziónak erősen kitett, kopárosodásra hajlamos hegy- és domboldalakon, sekély termőrétegű köves vagy sziklás területeken, szélfúvástól fenyegetett futóhomokon vagy kotustalajon álló erdők és fásítások;

b) a vízválasztókon és a hegyek, dombok lejtőin levő olyan erdők, erdősávok, amelyeknek fő rendeltetése a csapadékvíz lefolyásának, a talaj vízháztartásának szabályozása, a források vízbőségének biztosítása;

c) a folyók hullámterét borító védőfűzesek és egyéb olyan erdők, amelyeknek fő rendeltetése a töltés, gát, vagy a part védelme a hullámveréssel és a jégzajlással szemben;

d) az épületek, utak, vasutak és más műtárgyak közelében elterülő olyan erdők és fásítások, amelyeknek fő rendeltetése e műtárgyak védelme a kő- vagy földomlással, vízárral, hófúvással szemben;

e) a mezőgazdasági területek között fekvő vagy azokkal határos olyan erdők és fásítások, amelyeknek fő rendeltetése a szomszédos mezőgazdasági földeknek a szárító szelektől való védelme;

f) a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak, szanatóriumok, üdülők, üdülőtelepek mellett vagy ezek közelében elterülő olyan erdők, parkerdők és fásítások, amelyeknek fő rendeltetése az egészség védelme, káros áthatások megakadályozása, vagy az üdülőterületeken a tájképi jelleg fenntartása;

g) a vad zavartalan szaporodását szolgáló vadvédelmi erdők.

Vhr. 52. § (1) A véderdőket - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami erdőgazdaságok gazdálkodásában levő erdők és fásítások közül az állami erdőrendezőség, az egyéb erdők és fásítások közül az illetékes állami erdőgazdaság szakvéleményének meghallgatása után a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv jelöli ki.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek, valamint az állami erdőrendezőségnek, ha az erdő (fásítás) fő rendeltetése

- műtárgyak, épületek védelme, üdülőterületeken a tájképi jelleg fenntartása: az illetékes építésügyi hatóság,

- az egészségvédelem, káros áthatások megakadályozása: az illetékes elsőfokú egészségügyi és építésügyi hatóság,

- a mezőgazdasági földek védelme: a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv,

- a víz és a szél pusztításának megakadályozása: a megyei talajvédelmi bizottság

szakvéleményét meg kell hallgatnia.

(3) Az árvízvédelmi és a vízgazdálkodási célokat szolgáló véderdőket az illetékes vízügyi igazgatóság jelöli ki.

(4) A vízgazdálkodási célokat szolgáló véderdők felújításának mértékét és módját az országos erdészeti hatóság az Országos Vízügyi Főigazgatósággal egyetértésben állapítja meg.

EVT 12. §

Erdőben, fásításban csak rendeltetésének megfelelő gazdálkodást szabad folytatni. Nem megfelelő gazdálkodás esetében a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve a kezelőt (használót) a gazdálkodás megváltoztatására kötelezheti (38. §).

A gazdálkodás ellenőrzése

Vhr. 53. § (1) A felügyeletet, illetve a szakirányítást ellátó szervek ellenőrzik, hogy a kezeld (használó) a gazdálkodást az erdő rendeltetésének megfelelően folytatja-e. Ezek a szervek állapítják meg a fásítások rendeltetését, valamint - a véderdővé való kijelölés és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdők rendeltetését, ha azokra az üzemterv még nem készült el.

(2) A termelőszövetkezetek használatában álló erdők rendeltetését, ha azokra az üzemterv még nem készült el, a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv állapítja meg.

(3) Nem megfelelő gazdálkodás esetén az ellenőrző szerv javasolja, hogy a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a kezelőt (használót) a gazdálkodás megváltoztatására kötelezze. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a kezelőt (használót) a rendellenes gazdálkodás következtében előállott károk helyreállítására is kötelezheti,

EVT 13. §

(1) Minden erdőben jóváhagyott, legalább tíz évre szóló erdőgazdasági üzemterv szerint kell gazdálkodni.

(2) Az erdőgazdasági üzemterveket az országos erdészeti hatóság felügyelete alatt működő erdőrendezőségek készítik el. Erdőgazdasági üzemtervet saját üzeme részére minisztérium és termelőszövetkezet is készíthet, ha erdőmérnöki képzettségű szakembert foglalkoztat.

(3) Az erdőgazdasági üzemterveket - az érdekelt miniszterekkel, a termelőszövetkezetek használatában levő erdőkre vonatkozóan pedig a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - az országos erdészeti hatóság vezetője hagyja jóvá.

Az erdőgazdasági üzemterv

Vhr. 54. § (1) Az erdőgazdasági üzemterv tíz évre szóló erdőgazdasági termelési terv, amelynek végrehajtása biztosítja az erdők rendeltetésének betöltését, az élőfakészlet bővített újratermelését, s mindezek révén a népgazdaság fában és egyéb erdei termékekben jelentkező szükségleteinek mind nagyobb mértékű kielégítését.

(2) Az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat az üzemtervekben kell meghatározni. Az üzemterveket az adott erdő rendeltetésének figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) Az erdő kezelőjének (használójának) kívánságait, amennyiben azok az országos erdészeti hatóság vezetője által megállapított szabályokkal nem ellenkeznek, az üzemterv összeállítása során figyelembe kell venni. Az elkészült üzemterveket az erdő kezelőjével (használójával) meg kell tárgyalni.

(4) Az erdőgazdasági üzemterv elkészítésére, felülvizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

EVT 14. §

(1) Az erdőt kezelő (használó) szervek az erdőgazdasági üzemtervek alapján éves tervet készítenek.

(2) Az éves terveket az állami erdőgazdaságok által kezelt, üzemeltetett és haszonbérelt erdőkre vonatkozóan az országos erdészeti hatóság, a minisztériumok, illetve a főfelügyeletük alá tartozó szervek által kezelt és haszonbérelt erdőkre vonatkozóan - az országos erdészeti hatóság vezetőjével egyetértésben - az illetékes miniszter hagyja jóvá. Egyéb erdőkre vonatkozóan a jóváhagyás a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

Vhr. 55. § (1) A termelőszövetkezetek éves terveit, valamint az egyéni használatban álló erdőkre és fásításokra készített éves terveket - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv által meghatározott kereten belül - a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv hagyja jóvá.

(2) Az erdőgazdasági üzemterv alapján készített és favágatási, erdősítési, ápolási tervekből álló éves tervet jóváhagyás után be kell építeni a kezelő (használó) éves üzemi részlettervébe.

(3) Azokban az erdőkben, amelyekre üzemterv még nem készült, valamint a fásításokban az éves tervek összeállításához szükséges üzemtervi előírásokat a szakmai irányító szerv megállapításai pótolják; a termelőszövetkezetek használatában levő erdőkre és fásításokra vonatkozóan az éves tervek összeállításához szükséges adatokat minden esetben a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv adja meg.

(4) A (3) bekezdésben említett termelőszövetkezeti és egyéni használatban levő erdőkből, valamint a fásításokból csak a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatában megállapított feltételek mellett szabad fát kitermelni.

Vhr. 56. § Az olyan fásított legelőről, amelyen a fák koronája a területnek kevesebb, mint egyharmadát borítja, a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv engedélye alapján szabad fát kitermelni.

EVT 15. §

Üzemtervtől, illetve éves tervtől eltérő fakitermelést (rendkívüli fahasználatot) -sürgős szükség esetét kivéve - csak az erdőgazdasági üzemtervet, illetve az éves tervet jóváhagyó szerv engedélyével szabad végezni.

Rendkívüli fahasználat

Vhr. 57. § (1) Üzemtervtől vagy éves tervtől eltérő fakitermelésre a tervet jóváhagyó szervtől a favágatási terv elkészítése és a kitermelés megkezdése előtt engedélyt kell kérni.

(2) Ha a tervezett rendkívüli fakitermelés az üzemtervtől és az éves tervtől is eltér, mindkettőre engedélyt kell kérni.

(3) Az üzemtervtől eltérően kitermelt famennyiséget az üzemtervi időszakon belül, az éves tervtől eltérően kitermelt famennyiséget pedig a kitermeléstől számított három éven belül meg kell takarítani. Kivételesen indokolt esetben az engedélyező szerv a megtakarítási kötelezettség alól felmentést adhat.

(4) A rendkívüli fakitermelést csak az engedély megadása után szabad végrehajtani.

Vhr. 58. § A sürgős esetben engedély nélkül végzett, az erdőgazdasági üzemtervtől és az éves tervtől eltérő fakitermelést a tervet jóváhagyó szervnek 8 napon belül be kell jelenteni.

V. FEJEZET

Az államerdészeti üzemeltetés és az erdőgazdálkodás szakmai irányítása

EVT 16. §

Az erdőbirtokossági társulatok erdeiben az állami erdőgazdaságok államerdészeti üzemeltetés keretében gazdálkodnak; elvégzik a szükséges erdőgazdasági munkákat és ellátják az államerdészeti üzemeltetéssel kapcsolatos pénz- és anyagkezelést.

Az államerdészeti üzemeltetés

Vhr. 59. § A társulati erdőkben végrehajtandó munkák tervét az állami erdőgazdaságok készítik el. Az állami erdőgazdaságok a szükséges erdőgazdasági munkákat saját munkaerejükkel és eszközeikkel végzik, s ezen felül gondoskodnak a társu-i lati erdők őrzéséről és védelméről is.

Vhr. 60. § Az állami erdőgazdaság a gazdálkodása eredményeként nyert termékek közül megvásárolja azokat az iparifa választékokat, amelyeket a társulatnak az állam részére fel kell ajánlania. A többi faanyagot az állami erdőgazdaság természetben adja ki a társulatnak.

Vhr. 61. § (1) A társulati erdőből - ha abban az állami erdőgazdaság gazdálkodik - a cserzőkérget az állami erdőgazdaság termeli ki és értékesíti, a gyantát és a gubacsot pedig az országos erdészeti hatóság vezetője által kijelölt vállalatok termelik ki és értékesítik.

(2) A társulat az (1) bekezdésben fel nem sorolt erdei mellékhasználatokat - a vadászat kivételével - maga is gyakorolhatja, de az ekként kitermelt vagy összegyűjtött melléktermékeket az országos erdészeti hatóság vezetője által kijelölt vállalatnak vételre köteles felajánlani. Ha ez a vállalat a mellékterméket nem vásárolja meg, azt a társulat szabadon értékesítheti.

(3) A társulat azoknak az erdei mellékhasználatoknak a gyakorlását, melyekre saját maga is jogosult, házi szükségletük mértékéig tagjainak is megengedheti.

(4) A társulat, illetve annak tagjai által gyakorolható erdei mellékhasználatok helyét, idejét és módját az üzemeltető erdőgazdaság határozza meg.

Vhr. 62. § (1) Az állami erdőgazdaság az államerdészeti üzemeltetés keretében folytatott gazdálkodásról és az elvégzett munkáról tájékoztatja a társulatot; az államerdészeti üzemeltetéssel kapcsolatos pénzzel és anyaggal évente elszámol a társulattal.

(2) Ha a társulatnak az elszámolás szerint az állami erdőgazdasággal szemben tartozása áll fenn, az erdőgazdaság jogosult a társulat járandóságából a tartozás összegének megfelelő faanyagot, illetve pénzt visszatartani.

(3) Az államerdészeti üzemeltetéssel kapcsolatos pénz- és anyagkezelés szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

EVT 17. §

(1) A minisztériumok és a főfelügyeletük alá tartozó vállalatok (szervek) által kezelt és haszonbérelt erdőkben, fásításokban a terület nagyságára tekintet nélkül, a termelőszövetkezetek által használt és haszonbérelt erdőkben, fásításokban pedig, ha ezek összterülete a harminc hektárt meghaladja, az erdőgazdálkodást az állami erdőgazdaságok szakmai irányítása mellett kel! folytatni.

(2) A minisztériumok és a főfelügyeletük alá tartozó vállalatok (szervek) által kezelt és haszonbérelt erdőkben, fásításokban folyó gazdálkodás szakmai irányításának feltételeit - az illetékes miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: miniszter) egyetértésben - az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

(3) A termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának irányítása keretében az állami erdőgazdaságok segítik a termelőszövetkezeteket az erdőgazdálkodással összefüggő tervezésben és egyéb munkálatokban.

EVT 18. §

Az államerdészeti üzemeltetésért, illetve az erdőgazdálkodás szakmai irányításáért -ha azt az állami erdőgazdaságok látják el - járulékot kell fizetni.

EVT 19. §

A termelőszövetkezetek által használt (haszonbérelt), harminc hektárt meg nem haladó erdőkben, fásításokban az erdőgazdálkodás szakmai irányítása a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének a feladata.

Az erdőgazdálkodás szakmai irányítása

Vhr. 63. § (1) Az erdőgazdálkodás szakmai irányitása magában foglalja

- a szakmai irányítás alatt álló szerv éves erdőgazdálkodási tervfeladataira vonatkozó javaslattételt, illetve

- ha a szakmai irányítást a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv végzi - határozathozatalt;

- a tervfeladatok végrehajtásához szükséges munkák megállapítását;

- szükség szerint a munkák elvégzésére vonatkozó helyszíni iránymutatást;

- a munkák ellenőrzését.

(2) A munkákat a szakmai irányítás alatt álló szerv saját munkaerejével és eszközeivel végzi el és maga gondoskodik az erdő és fásítás őrzéséről, védelméről.

(3) A szakmai irányítás mellett folytatott erdőgazdálkodás eredményeként nyert erdei termékek az erdő, fásítás kezelőjét (használóját) illetik, az iparifa választékokat azonban köteles e rendelet szerint vételre felajánlani.

Vhr. 64. § A termelőszövetkezetek használatában és haszonbérletében levő erdőkben, fásításokban folyó gazdálkodás szakmai irányítására a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a területileg illetékes állami erdőgazdaságot, illetve - ha a termelőszövetkezet által használt (haszonbérelt) erdő, fásítás a harminc hektárt nem haladja meg - a járási mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelöli ki.

Vhr. 65. § Az olyan termelőszövetkezet, amelynek használatában (haszonbérletében) legalább 1000 hektár erdő, fásítás van, erdőmérnököt, az olyan pedig, amelynek használatában (haszonbérletében) 500-1000 hektár erdő, fásítás van, szakképzett erdészt köteles foglalkoztatni. E rendelkezések alól az országos erdészeti hatóság vezetője indokolt esetben kivételt tehet.

Vhr. 66. § (1) Ha a szakmai irányítás alatt álló szerv az erdőgazdasági munkákat felszólítás ellenére nem végzi el, és a népgazdaság érdekei azt szükségessé teszik, az országos erdészeti hatóság vezetője elrendelheti, hogy a munkákat a szakmai irányítás alatt álló szerv költségére az állami erdőgazdaság végezze el.

(2) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a szakmai irányítás alatt álló szerv által felszólítás ellenére el nem végzett növényvédelmi jellegű erdőgazdasági munkákat a szakmai irányítás alatt álló szerv költségére a növényvédő állomással elvégeztetheti.

Vhr. 67. § A járási mezőgazdasági szakigazgatási szervnek és az állami erdőgazdaságoknak a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának szakmai irányításával kapcsolatos részletes tennivalóit a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője szabályozza.

Közös rendelkezések

Vhr. 68. § Az államerdészeti üzemeltetésért és az erdőgazdálkodás szakmai irányításáért fizetendő járulék összegét, kivetésének és behajtásának módját a pénzügyminiszter az országos erdészeti hatóság vezetőjével és az illetékes miniszterrel, termelőszövetkezetek tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

VI. FEJEZET

Erdőtelepítés és fásítás

EVT 20. §

(1) Közérdekből erdőt kell telepíteni, vagy fásítást kell létesíteni a) a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak, üdülőhelyek körül és egyéb területeken;

b) ahol a termőtalaj pusztulása vagy eltávolítása folytán várható károk csak erdőtelepítéssel előzhetők meg;

c) az árvédelmi töltések védelmére.

(2) A víz és a szél káros hatásainak megakadályozása céljából erdősávokat vagy fasorokat kell telepíteni a talajvédelmi terveknek megfelelően kialakított táblák határvonalán, a legelők szakaszhatárain, a majorok körül és a közutak, vasutak, vízfolyások, csatornák mentén.

Az erdőtelepítés és fásítás részletes szabályai

Vhr. 69. § (1) Az ipartelepeket és azok közvetlen környékét oly mértékben kell erdősíteni, hogy a telepítések megóvják a veszélyeztetett városrészeket és egyéb lakóterületeket az ipartelep káros hatásaitól.

(2) A Balaton és a Velencei-tó környékén, a Dunakanyarban, továbbá az építésügyi védelem alá eső más üdülőterületeken a tájrendezés keretében kell új erdőket és fásításokat létesíteni.

Vhr. 70. § A községek és lakótelepek zöldövezetének kialakításánál az egy lakosra előirányzott erdőterület nagyságát, továbbá az ipartelepek körül, a mezőgazdasági nagyüzemekben az üzemi központok (majorok) és a lakótelepülések közötti védőtávolságon belül, végül a be nem épített fátlan környezetben levő kórházak, üdülők és egyéb szociális intézmények körül telepítendő erdősávok mértékét az Országos Építésügyi Szabályzatban kell megállapítani.

Vhr. 71. § (1) Az EVT 20. § (1) bekezdésének a) pontja alapján végzendő erdőtelepítéseket és fásításokat a regionális, valamint a város-, községrendezési tervben (a továbbiakban együtt: területrendezési terv) kell a vonatkozó építésügyi szabályok szerint előírni és megvalósítani.

(2) A területrendezési terv alapján - az építésügyi hatóság javaslatára - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv határidő kitűzése mellett a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközök figyelembevételével kötelezi a terület kezelőjét (használóját) az erdőtelepítési és fásítási munkák végrehajtására.

Vhr. 72. § A talajvédelem érdekében be kell erdősíteni:

a) a kopár, kopárosodásnak indult, sekély termőrétegű, vízmosásos területeket, a 15 foknál meredekebb lejtésű leromlott és gazdaságosan nem javítható legelőket, a felhagyott külszíni fejtéseket, bányahányókat;

b) az olyan futóhomokos, szikes, lápos, tőzeges területeket, amelyek mezőgazdasági műveléssel, valamint legeltetéssel gazdaságosan és tartósan már nem hasznosíthatók, de erdőtelepítésre alkalmasak;

c) a gyakori elöntések miatt mezőgazdasági művelésre nem alkalmas hullámtéri területeket, ha árvédelmi szempontból az erdőtelepítés nem hátrányos.

Vhr. 73. § Az árvízvédelmi töltések védelmére szolgáló véderdők telepítésének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket - az árvízvédelmi biztonság követelményeire és a szabadon tartandó sávra vonatkozó előírásokra figyelemmel - az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a földművelésügyi miniszterrel és az országos erdészeti hatóság vezetőjével egyetértésben állapítja meg.

Vhr. 74. § (1) A közérdekű erdőtelepítések és fásítások tervét a területileg illetékes állami erdőgazdaság köteles elkészíteni községenként és azon belül az egyes érintett területkezelők (használók) szerint, ezek véleményének előzetes meghallgatása után.

(2) Azok az állami vállalatok (szervek), amelyek erdőmérnököt vagy erdésztechnikust alkalmaznak, az erdőtelepítési és fásítási tervet maguk is elkészíthetik.

Vhr. 75. § Az állami erdőgazdaságok erdőtelepítési és fásítási tervjavaslatát az állami vállalatok (szervek) kezelésében (használatában) levő területek tekintetében a kezelő (használó) vállalat (szerv) főfelügyeleti szerve, egyéb területek tekintetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv hagyja jóvá és kötelezi az érdekelteket a közérdekű erdőtelepítési és fásítási munkák végrehajtására.

EVT 21. §

Erdőtelepítésre és fásításra elsősorban a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas és arra gazdaságosan alkalmassá nem tehető területeket kell igénybevenni. Olyan területeket, amelyeken mezőgazdasági termelést folytatnak, továbbá amelyek mezőgazdasági termelésre alkalmasak vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehetők, csak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény rendelkezéseinek megtartásával szabad erdőtelepítésre és fásításra igénybe venni.

EVT 22. §

(1) A közérdekű erdőtelepítés és fásítás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 20. §-ban megjelölt terület tulajdonosának, illetve kezelőjének (használójának) kötelezettsége.

(2) A közérdekű erdőtelepítés és fásítás végrehajtásához nyújtható állami támogatás módját és mértékét a Minisztertanács állapítja meg.

Vhr. 76. § (1) Az országos erdészeti hatóság az állami gazdaságok, vízügyi igazgatóságok, közúti igazgatóság és MÁV igazgatóságok részére a közérdekű erdőtelepítési és fásítási terveik végrehajtásához a Minisztertanács által évenként megállapított keretből a főfelügyeletüket ellátó szervük útján költségvetési juttatást bocsát rendelkezésre.

(2) A közérdekű erdőtelepítésre, fásításra kötelezett más állami és nem állami szervek, illetve területhasználók részére a telepítés költségeit meg kell téríteni. A költségek megtérítéséről az országos erdészeti hatóság a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján gondoskodik.

VII. FEJEZET

Az erdők, fásítások őrzése és védelme

EVT 23. §

(1) Az erdő, fásítás őrzéséről és védelméről a kezelőnek (használónak) kell gondoskodnia.

(2) A kezelő (használó) a kezelésében (használatában) levő erdő határait köteles jól látható jelekkel megjelölni.

Az erdők, fásítások őrzése és védelme

Vhr. 77. § (1) Az erdő, fásítás őrzése az erdőknek, fásításoknak emberi kártételek és legeltetéssel okozható károk elleni oltalma.

(2) Az erdő, fásítás védelme az erdőknek, fásításoknak természeti károktól való oltalmazása.

(3) Az erdő, fásítás őrzése és védelme a károk megelőzésére, a károsodás megszüntetésére és szükség esetén a káros utókövetkezmények kiküszöbölésére terjed ki.

Az erdő határainak megjelölése

Vhr. 78. § (1) Az erdő kezelője (használója) köteles az erdő határainak főbb töréspontjaira jól látható és időálló határjeleket elhelyezni.

(2) Az erdőnek legelőtől való elhatárolása érdekében megfelelő védőárkot kell húzni.

(3) Az erdő kezelője (használója) köteles a határjelek fenntartásáról, azok megsemmisülése esetén pedig pótlásáról gondoskodni.

EVT 24. §

(1) A károk megelőzése érdekében a kezelőnek (használónak) az őrzési teendőkkel a feladatkör ellátására alkalmas, megfelelő számú személyt kell megbíznia.

(2) Az állami tulajdonban és kezelésben, az államerdészeti üzemeltetésben levő, valamint az állami erdőgazdaságok és állami gazdaságok által haszonbérelt erdők, fásítások védelmével, és ennek irányításával munkakörüknél fogva megbízott dolgozókat, egyéb erdők tekintetében pedig a hatósági esküt tett erdőőröket a büntetőjogi védelem szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.

(3) Az előző bekezdésben felsorolt személyek közül az állami vállalatok (szervek) alkalmazásában álló dolgozókat, valamint a kizárólag az erdő, fásítás őrzésével foglalkozó erdőőröket megilleti az erdészegyenruha viselésének, valamint a szolgálati lőfegyver viselésének és használatának joga.

Az erdészekre és az erdőőrökre vonatkozó rendelkezések

Vhr. 79. § (1) Az állami erdőgazdaság vagy más állami szerv által kezelt (használt) erdők és fásítások őrzését és védelmét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkakörüknél fogva erdőőrzési és védelmi feladatokkal megbízott erdészek látják el.

(2) Erdészként csak olyan nagykorú magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki

a) meghatározott erdészeti szakképzettséggel rendelkezik;

b) megfelel a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek, és

c) nem szenved olyan fogyatkozásban, amely gátolná hivatásának teljesítésében.

(3) Az erdészeti szakképzettségnek tekinthető képesítések körét az országos erdészeti hatóság vezetője a szakszervezettel egyetértésben határozza meg.

Vhr. 80. § (1) Nem állami szerv által kezelt (használt) erdő, fásítás őrzésére és védelmére, ha az erdő és fásítás összes területe

a) az 500 hektárt meghaladja, az előző § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő erdészt;

b) legalább 300 hektár, de 500 hektárnál nem több, az előző § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő és kizárólag erdészeti termelési, erdőőrzési és védelmi feladatokkal megbízott erdőőrt kell alkalmazni, illetve foglalkoztatni.

(2) 300 hektárnál kisebb területű erdő, fásítás őrzésével, védelmével, bármely arra alkalmas dolgozó megbízható. Ilyen nagyságú erdő, fásítás teljes napi munkaidőt nem igénylő őrzésével, védelmével egyéb munkakört ellátó dolgozó is megbízható.

(3) A járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv - ha a helyi adottságok megkövetelik - 300 hektárnál kisebb erdő, fásítás őrzésére és védelmére is elrendelheti erdőőr alkalmazását.

(4) A mezőőr egyéb feladatai mellett az erdő őrzésével is megbízható.

Vhr. 81. § (1) A 80. § (1) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazott (foglalkoztatott) erdész az erdőgazdálkodással kapcsolatos termelési feladat irányítását is ellátja.

(2) A 80. § (1) bekezdése alapján alkalmazott, illetve foglalkoztatott erdész, erdőőr alkalmazásához, foglalkoztatásához a járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulása szükséges.

Vhr. 82. § (1) Mind az állami, mind az egyéb erdőkben, fásításokban alkalmazott erdészek, valamint a kizárólagosan erdőőrzési és védelmi feladattal megbízott erdőőrök szolgálatba lépésük előtt hatósági esküt kötelesek tenni.

(2) A hatósági esküvel kapcsolatos szabályokat az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

Vhr. 83. § (1) Az erdő őrzésével, védelmével megbízott dolgozó köteles a faállomány őrzését, védelmét ellátni, a természeti károk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, a műtárgyakat, megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket, mérnöki és egyéb jelzéseket védeni és általában az erdő- és vadgazdálkodás érdekeit sértő mindennemű cselekményt megakadályozni.

(2) Ha a 80. § (1) bekezdésének alapján alkalmazott (foglalkoztatott) erdész (erdőőr) a vadgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is ellátja, a területen vadászatra jogosított, a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított összegben köteles az erdész (erdőőr) alkalmazásával (foglalkoztatásával) járó költségekhez hozzájárulni.

Vhr. 84. § (1) Az erdész és a kizárólag az erdő, fásítás őrzésével foglalkozó erdőőr köteles, illetve jogosult

a) az erdő- és a vadgazdálkodás érdekeit sértő személyt igazoltatni és az őrzött területről való távozásra felszólítani;

b) azt a járművet, amely feltehetőleg jogellenes úton szerzett erdei terméket vagy vadat szállít, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőit igazoltatni és a szállított termék megszerzésének jogosságát megvizsgálni;

c) az a)-b) pontok alapján igazoltatott személyek közül azt, aki megnyugtatóan nem igazolja személyazonosságát és a nála, illetve járművén levő erdei termék, vagy vad megszerzésének jogosságát, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökéhez bekísérni;

d) az erdő- és a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmény elkövetésén tettenért személytől a nála talált erdei terméket és a használt eszközöket elvenni és azokat a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének, ha pedig az eszköz lőfegyver, a legközelebbi rendőri szervnek átadni, illetve a feljelentést megtenni;

e) az erdei legeltetésre vonatkozó szabályok megsértésével legeltetett állatokat behajtani és a feljelentést megtenni;

f) a tudomására jutott minden erdei kártételt, illetve káresetet a kezelőnek (használónak) haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az előző bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt feladatokat a vadőr is köteles ellátni.

Vhr. 85. § (1) Az erdész és a hatósági esküt tett erdőőr feladatai ellátásának részletes szabályait az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője szolgálati szabályzatban állapítja meg.

(2) Az erdész egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

Az erdőkben, fásításokban okozott károk megtérítése

Vhr. 86. § (1) Az erdőkben és fásításokban keletkezett károk pénzben kifejezett összegét az országos erdészeti hatóság vezetője által kiadott Országos Erdei Érték- és Árszabályzat határozza meg.

(2) A kár megtérítése iránt indított bírósági és más hatósági eljárás során az Országos Erdei Érték- és Arszabályzatot kell alkalmazni.

(3) Állami vállalatok és szervek által végzett közérdekű tevékenység során erdőben vagy fásításban keletkezett károk megtérítését az országos erdészeti hatóság vezetője az érdekelt miniszterrel együtt az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja.

EVT 25. §

(1) Erdőben csak az országos erdészeti hatóság engedélye alapján szabad az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó tevékenységet folytatni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 46. §-ának (1) és (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekre.

(2) A földmérési munkára jogosult szerveknek erdőben geodéziai jelek és azokhoz tartozó létesítmények elhelyezése érdekében végzett tevékenységére az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozása

Vhr. 87. § (1) Az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatát akadályozza az a tevékenység, amely hátrányosan befolyásolja az erdőgazdasági üzemterv, vagy ennek hiányában a felügyeletet, illetve szakmai irányítást ellátó szerv útmutatásainak végrehajtását.

(2) Erdőterületet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak elkerülhetetlen esetben és fontos állami érdekből szabad rendeltetésétől elvonni és más célra használni. Az ilyen használatot a lehető legkisebb területre kell korlátozni és erre a célra elsősorban értéktelenebb faállományú erdőket, erdei tisztásokat stb. kell kijelölni.

(3) A árvízvédelmi célokat szolgáló véderdőt rendeltetésétől elvonni nem szabad.

Vhr. 88. § (1) A más célra történő használat megkezdéséig - ha a használat új célja ezt nem zárja ki - az előbbi kezelő (használó) erdőgazdálkodást köteles folytatni.

(2) A más célra történő használat megkezdésének időpontját legalább három hónappal előbb közölni kell a kezelővel (használóval). Ha a használat a faállomány kitermelését teszi szükségessé, a bejelentést lehetőleg egy évvel előbb kell megtenni.

(3) Ha más célra történő használat miatt fakitermelés válik szükségessé, a kitermelésre az erdőt átadó szerv jogosult.

(4) Ha az 1960. évi III. törvény 46. §-ának (1) és (2) bekezdése, vagy a 28/1961. (VIII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján elvégzendő munkálatok fakitermelést tesznek szükségessé, az eljárást az illetékes miniszter és az országos erdészeti hatóság vezetője együttesen szabályozza.

Vhr. 89. § (1) Ha erdőben elhelyezendő létesítmény gazdasági-műszaki tervezése során - a beruházások és felújítások rendjéről szóló rendelkezések szerint - helyszíni szemlét kell tartani, az országos erdészeti hatóság vezetőjének hozzájárulását a helyszíni szemlén résztvevő megbízottja a szemléről készített jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Ha létesítmény elhelyezésével kapcsolatban nem kell helyszíni szemlét tartani, az országos erdészeti hatóság vezetőjének hozzájárulását az illetékes építésügyi hatóság a járási mezőgazdasági szakigazgatási szervvel együtt a területfelhasználási engedély megadása előtt köteles megkérni.

EVT 26. §

(1) Az országos erdészeti hatóság vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy az erdők - az alapvető célkitűzések sérelme nélkül - a dolgozók üdülését, pihenését is szolgálják.

(2) Az erdei utakat közlekedésre, az erdőt üdülésre, pihenésre bárki használhatja.

(3) Ha az erdő- vagy a vadgazdálkodás védelme szükségessé teszi, az erdő kezelője (használója) az erdőben egyes utakon, ösvényeken a forgalmat vagy egyes erdőrészekbe a belépést korlátozhatja, vagy megtilthatja.

Erdők használata üdülésre és pihenésre

Vhr. 90. § Akik pihenés, üdülés, természetjárás céljából tartózkodnak erdőben, fásításban, kötelesek megtartani az erdő- és a vadállomány őrzésére, illetve védelmére vonatkozó szabályokat és az őrzést, védelmet ellátó személyek felhívásának kötelesek eleget tenni.

Közlekedés erdei utakon

Vhr. 91. § Az erdőterületen levő utakat gyalogos közlekedésre általában bárki szabadon használhatja.

Vhr. 92. § (1) A kezelő (használó) korlátozhatja vagy megtilthatja egyes erdei utakon, ösvényeken a gyalogos közlekedést, illetve egyes erdőrészekbe gyalogosok belépését, ha az erdőterületen való áthaladás veszélyezteti a közlekedő személy életét vagy testi épségét.

(2) Az erdőgazdálkodás érdekében korlátozni kell, illetve meg kell tiltani a gyalogos közlekedést a telepítés alatt álló vagy az elkopárosodott, illetve kopárosodásnak induló területeken, ha ott talajmegkötési vagy erdősítési munka folyik, vagy ha a területen korábban ilyen munkát végeztek és annak eredménye még nem állandósult.

(3) A vadgazdálkodás érdekében korlátozni lehet az erdőben a gyalogos közlekedést a vadászatok idején, valamint a vadetető helyeken, a sózókon és azok környékén, az ellés és a bőgés idején az ellő, illetve bőgőhelyeken és azok közelében, a befogás időtartama alatt a vadbefogó helyek környékén, végül fertőző vadbetegségek fellépése esetén a fertőzött területeken és azok környékén.

Vhr. 93. § Az erdő kezelője (használója) egyes erdei (üzemi) utakon idegen járművek részére a közlekedést megtilthatja vagy korlátozhatja, ha az erdei út állapota vagy a közlekedés biztonságát szolgáló berendezések hiánya miatt a közlekedés lebonyolítására alkalmatlan, veszélyes, vagy pedig az idegen járműforgalom az erdő vagy a vadgazdálkodás érdekeit sérti.

Vhr. 94. § (1) Az erdei utakon, ösvényeken a gyalogos, illetve a járműközlekedés korlátozásáról, kizárásáról, valamint a gyalogosok egyes erdőrészekbe való belépésének megtiltásáról az erdő kezelője (használója) köteles az érdekelteket figyelmeztető táblákkal tájékoztatni.

(2) A korlátozásokat az erdő kezelője (használója) köteles a helyben szokásos módon közhírré is tenni.

EVT 27. §

(1) Erdőben, fásításban megfelelő intézkedéseket kell tenni a tűzvédelem biztosítására és gondoskodni kell a tűzrendészeti szabályok megtartásáról.

(2) Aki erdőben tüzet észlel és azt eloltani nem tudja, haladéktalanul köteles a tűzesetet az oltásra képes szerv vagy személy tudomására hozni.

(3) Az erdőtűz eloltásában az erdő, fásítás kezelőjével (használójával) munkaviszonyban álló dolgozókon, valamint az állami és önkéntes tűzoltóságon kívül - felhívásra - a közelben tartózkodó személyek is kötelesek résztvenni.

Erdőtűz elleni védekezés

Vhr. 95. § (1) A tüzesetek megelőzését célzó rendszabályok végrehajtása és a megelőzés feltételeinek biztosítása, tűzkár esetén az elhárítás" továbbá az egyéb tűzrendészeti előírások végrehajtása elsősorban annak a kötelessége, aki az erdőben, fásításban gazdálkodik.

(2) Az, aki az erdőben, fásításban gazdálkodik, köteles megszervezni a tűzjelzést, szükség esetén a figyelő szolgálatot és biztosítani az erdőtüzek oltásának feltételeit.

Vhr. 96. § Erdőtűz vagy az erdőgazdálkodást sújtó egyéb elemi csapás esetén az erdő őrzésével, védelmével megbízott dolgozó jogosult a veszélyeztetett területen és az annak közelében haladó járművek vezetőit és más személyeket közreműködésre felhívni és a járművel - a kár elhárítása érdekében - rendelkezni.

EVT 28. §

Erdőben legeltetni tilos. A kivételekre vonatkozó rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

Erdei legeltetés

Vhr. 97. § (1) Az erdőben való legeltetés tilalma alól az ország meghatározott területére és meghatározott időre az országos erdészeti hatóság vezetője felmentést adhat.

(2) Felmentés esetében legeltetésre az engedélyt az állami erdőgazdaságok kezelésében, használatában és szakmai irányítása alatt levő, nem a termelőszövetkezetek használatában álló erdők tekintetében az illetékes erdőgazdaság, egyéb erdők tekintetében az illetékes járási mezőgazdasági szakigazgatási szerv adhatja meg. Az állami erdőgazdaság a szakmai irányítása alatt álló, és nem termelőszövetkezeti használatban levő erdő tekintetében a legeltetést az erdőt kezelő (használó) szervvel egyetértésben engedélyezi.

Vhr. 98. § (1) Véderdőben való legeltetésre engedélyt adni tilos.

(2) Legeltetést kizárólag olyan erdőben (fásításban) szabad engedélyezni, amelyben az erdő (fásítás) állapotát a legeltetés számottevő mértékben nem veszélyezteti.

(3) A legeltetési engedélyt meghatározott helyre, időre, meghatározott fajú és számú háziállatra vonatkozóan kell megadni.

(4) A legeltető köteles a legelő jószág megfelelő őrzéséről gondoskodni és az erdő őrzésére, védelmére vonatkozó szabályokat megtartani.

(5) Ha a legeltető nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek, az engedélyt vissza kell vonni.

Vhr. 99. § Az erdő, fásítás kezelőjét (használóját) a legeltetésért fűbér illeti meg. A fűbér megállapításának szabályait az országos erdészeti hatóság vezetője és a földművelésügyi miniszter határozza meg.

VIII. FEJEZET

Iparifa felajánlása. Erdei termékek szállítása. Faanyagok feldolgozása

EVT 29. §

Az erdő, fásítás kezelője (használója) - az állami erdőgazdaság kivételével - köteles meghatározott iparifa választékokat az erre illetékes szerv útján az államnak vételre felajánlani.

Iparifa felajánlása

Vhr. 100. § (1) Az erdő, fásítás kezelője (használója), ha az erdőből, fásításból faanyagot termel ki, köteles a termelés befejezését követő 15 napon belül vételre felajánlani az államnak a kitermelés helye szerint illetékes állami erdőgazdaság útján a (2) bekezdésben felsorolt iparifa választékokat.

(2) Vételre kell felajánlani az érvényben levő szabványoknak megfelelő és ipari feldolgozásra alkalmas rönköt, vezetékoszlopot, 12 cm-nél vastagabb bányafát, a papírfát és a 3 cm-nél vastagabb farostfát.

(3) Az állami erdőgazdaság a (2) bekezdésben fel nem sorolt iparifa választékokat is megvásárolhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a diógömbfára, amelynek vételre való felajánlását és forgalmát külön rendelkezések szabályozzák.

Vhr. 101. § Az árvízvédelmi rendeltetésű véderdőkben kitermelt iparifa felajánlását az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője szabályozza,

Vhr. 102. § (1) Az illetékes erdőgazdaság a felajánlástól számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy a felajánlott iparifát megvásárolja-e.

(2) A kezelő (használó) azzal az iparifával, amelyet az állami erdőgazdaság nem vásárol meg, vagy amely tekintetében 30 napon belül nem nyilatkozik - az egyéb jogszabályok korlátai között - szabadon rendelkezik.

(3) Az eladó a megvásárolt iparifáért - annak mennyiségét meg nem haladó mértékben - saját szükségletre kemény tűzifát igényelhet az erdőgazdaságtól, az árhatóság által meghatározott fogyasztói áron.

EVT 30. §

Erdőből, fásításból származó faanyagok és egyéb erdei termékek szállítását hatósági igazoláshoz lehet kötni.

Erdei termékek szállítása

Vhr. 103. § (1) Állami erdőgazdaság kezelésében (használatában), valamint minisztérium és minisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalat (szerv) kezelésében (használatában) levő erdőből, fásításból származó faanyagot a kezelő (használó) szerv csak szállítási bizonylat kíséretében szállíthat.

(2) Az (1) bekezdésben említett erdőkből, fásításokból származó faanyagot más személy csak a kezelő (használó) szerv által kiállított szállítási bizonylat kíséretében szállíthat.

(3) Termelőszövetkezet használatában levő erdőből, fásításból származó faanyagot is csak a termelőszövetkezet által kiállított szállítási bizonylat kíséretében lehet szállítani. Ha a szállítást nem maga a termelőszövetkezet, vagy nem az állami erdőgazdaság végzi, a szállítási bizonylatot a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke adja ki.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben nem említett erdőből, fásításból származó faanyag szállításához minden esetben a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke által kiállított bizonylat szükséges.

Vhr. 104. § Ahol az erdőőrzési és védelmi szempontok ezt indokolttá teszik, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a faanyag szállítását - az állami erdőgazdaságok által végzett szállítás kivételével - a községi tanács végrehajtó bizottságának vagy a járási mezőgazdasági szakigazgatási szervnek az engedélyéhez kötheti.

Vhr. 105. § Az országos erdészeti hatóság vezetője által erdei melléktermékek értékesítésére és feldolgozására kijelölt vállalat [41. § és 61. § (2) bekezdése] nem faanyag jellegű erdei terméket igazolás nélkül szállíthat. Nem faanyag jellegű erdei termékeknek más szervek, vagy az állampolgárok által történő szállítását a megyei tanács végrehajtó bizottsága igazoláshoz kötheti. Az utóbbi esetben a 103. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

EVT 31. §

(1) Fűrészipari és lemezipari tevékenységet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak állami fűrészipari, illetve lemezipari vállalat vagy állami erdőgazdaság folytathat.

(2) A fűrész- és lemezipari tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat - ideértve a bérfűrészipar gyakorlásának, valamint a fűrész- és lemezipari gépek üzemeltetésének feltételeit is -külön jogszabály állapítja meg.

Faanyagok feldolgozása

Vhr. 106. § (1) Fűrészipari tevékenység az ipari-fa hosszirányú felfűrészelése fűrészáruvá, (2) Lemezipari tevékenység

- rönk feldolgozása késelés, hámozás útján furnírrá;

- farostfa-, forgácslap-alapanyag feldolgozása rostosítás, illetve forgácsolás útján farostlemezzé, forgácslappá;

- az említett anyagokból félkész termékek (enyvezett lemez, bútorlap stb.) előállítása.

Vrh. 107. §

(1) Fűrészipari tevékenységet - az állami vállalatok (szervek) kivételével - csak iparjogosítvány alapján szabad folytatni. Az iparjogosítvány kiadásához az országos erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges.

(2) Az állami fűrészipari, illetve lemezipari vállalatokon és az állami erdőgazdaságokon kívül a bányavállalatok a saját szükségletük kielégítését szolgáló iparifa feldolgozásának mértékéig szintén folytathatnak fűrészipari tevékenységet. A bányavállalatok ezt a mértéket meghaladó fűrészipari tevékenységének folytatásához az országos erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges.

(3) A (2) bekezdésben említett állami vállalatokon kívül más vállalatok (szervek) - ha az egyéb feltételeknek megfelelnek - az anyaggazdálkodás keretében fűrészáruvá való feldolgozás céljára esetenként részükre juttatott iparifát az országos erdészeti hatóság vezetőjének hozzájárulása nélkül felfűrészelhetik.

Vhr. 108. § Lemezipari tevékenységet - ha az országos erdészeti hatóság vezetője kivételt nem tesz [110. § (2) bekezdése] - csak az állami fűrészipari, illetve lemezipari vállalatok és az állami erdőgazdaságok folytathatnak.

Vhr. 109. § Az állami fűrészipari és lemezipari vállalatok, valamint az állami erdőgazdaságok kivételével azok, akik ennek a rendeletnek hatályba lépésekor fűrészipari vagy lemezipari tevékenységet folytatnak, az erre vonatkozó - az országos erdészeti hatóság vezetője és a könnyűipari miniszter által meghatározott - adatokat kötelesek az 1962. évi december hó 31. napjáig az országos erdészeti hatósághoz bejelenteni.

Vhr. 110. § (1) A bejelentésre kötelezettek fűrészipari tevékenységét a főfelügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben az országos erdészeti hatóság vezetője felülvizsgálja és annak eredményéhez képest a fűrészipari tevékenység folytatásáról - helyi ipar tekintetében a könnyűipari miniszterrel, illetve az OKISZ elnökével egyetértésben - dönt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bányavállalatoknak a saját szükségletük kielégítését szolgáló iparifa feldolgozására irányuló fűrészipari tevékenységére.

(2) Az országos erdészeti hatóság vezetője a főfelügyeletet ellátó miniszterrel egyetértésben a lemezipari tevékenység folytatását engedélyezheti olyan bejelentésre kötelezett számára, aki már e rendelet megjelenése előtt is folytatott lemezipari tevékenységet.

Vhr. 111. § Az országos erdészeti hatóság nyilvántartást vezet a lemezipari tevékenységet folytató szervekről, illetve a fűrészipari tevékenységet folytató szervekről és személyekről.

Vhr. 112. § (1) Bérfűrészelést csak a faanyag származásának igazolása mellett szabad végezni, árhatóságilag megállapított díjért. A faanyag származásának igazolására e rendelet 113. §-ában említett szállítási bizonylat szolgál.

(2) A fűrészipari tevékenységre jogosított bérfűrészelés keretében az erdő, fásítás kezelője (használója) részére csak az annak erdejéből, fásításából származó olyan iparifát dolgozhat fel, amelyre vonatkozóan a kezelőt (használót) felajánlási kötelezettség (100. §) nem terheli, vagy amellyel a kezelő (használó) szabadon rendelkezik; iparifát más részére csak abban az esetben szabad feldolgoznia, ha azt annak birtokosa az erdő, fásítás kezelőjétől (használójától) szerezte, vagy ha az iparifát birtokosa számára a faanyag gazdálkodás keretében juttatták.

Vhr. 113. § (1) A fűrészipari tevékenység, valamint a bérfűrészipar gyakorlásával kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe tartozik.

(2) Az állami fűrészipari és lemezipari vállalatok, valamint az állami erdőgazdaságok fűrész-, illetve lemezipari tevékenységének felügyeletét az országos erdészeti hatóság közvetlenül látja el; az iparhatóságoknak a fűrész- és a bérfűrészipar gyakorlásával kapcsolatos igazgatási munkája felett a szakfelügyeletet - a helyi ipar tekintetében a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - az országos erdészeti hatóság vezetője látja el,

Vhr. 114. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fűrészipari tevékenységére a külön jogszabályban foglalt rendelkezések irányadók.

IX. FEJEZET

Vadgazdálkodás és vadászat

Vhr. 115. § A vadgazdálkodás és a vadászat részletes szabályait az 1/1962. (II. 9.) Korm. rendelet állapítja meg.

X. FEJEZET

Az erdészeti igazgatás és az erdőgazdálkodás szervezete

EVT 37. §

(1) Az erdészeti igazgatás és az erdőgazdálkodás országos hatáskörű szerve (országos erdészeti hatóság) a Minisztertanács felügyelete alatt működő Országos Erdészeti Főigazgatóság.

(2) Az országos erdészeti hatóság biztosítja az ország meglevő erdőállományának és fásításainak fenntartását, új erdők és fásítások létesítését, az erdőkben, fásításokban a gazdálkodás szakszerűségét, gondoskodik arról, hogy az erdők, fásítások megfeleljenek rendeltetésüknek, végül meghatározott körben irányítja és ellenőrzi a fatermékek forgalmát és a fa ipari felhasználását.

(3) Az országos erdészeti hatóság feladatait az állami erdőgazdaságok és erdőrendezőségek, valamint a felügyelete alá tartozó faipari és egyéb vállalatok, intézetek útján hajtja végre.

(4) Az országos erdészeti hatóság az erdőkről és fásításokról - az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal által vezetett nyilvántartás megfelelő adatainak átvételével - szaknyilvántartást (erdőleltárt) vezet.

Az országos erdészeti hatóság jeladatai

Vhr. 116. § (1) Az ország erdőgazdálkodásának általános, elvi irányítását az országos erdészeti hatóság végzi.

(2) Az országos erdészeti hatóság, illetve annak vezetője

a) az erdőgazdaságok kezelésében (használatában) levő erdőkben a gazdálkodást közvetlenül irányítja és ellenőrzi;

b) a társulati erdők tekintetében megállapítja az államerdészeti üzemeltetés szabályait;

c) a minisztériumok és a főfelügyeletük alá tartozó vállalatok (szervek) által kezelt (használt) erdők tekintetében az érdekelt miniszterrel, valamint a termelőszövetkezetek által használt erdők tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben megállapítja a gazdálkodás szakmai irányítására vonatkozó szabályokat s a szakmai irányítás keretében részt vesz e szervek erdőgazdálkodásának ellenőrzésében;

d) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítja minisztériumonként, illetve megyénként az éves fakitermelési, értékesítési, erdőművelési, közérdekű erdőtelepítési és fásítási feladatokat, gondoskodik a közérdekű erdőtelepítés és fásítás céljára szolgáló állami költségvetési juttatás felosztásáról és ellenőrzi a tervek végrehajtását, illetve a juttatás felhasználását;

e) végzi az erdő művelési ágú állami ingatlanok kezelésének, hasznosításának elvi irányítását;

f) irányítja a fa elsődleges feldolgozását, a felügyelete alá tartozó fűrész-, lemez-, farost- és faforgácslemez ipart, valamint a fafeldolgozó vegyiipart;

g) a faanyagforrások leggazdaságosabb hasznosítása érdekében, továbbá hogy a faanyagigények kielégítése összhangban legyen a népgazdaság faanyagellátásának lehetőségeivel, az éves vagy távlati tervek kialakítása előtt javaslatot tesz az Országos Tervhivatalnak, hogy az egyes termelési ágakban a központi gazdálkodás körébe vont fatermékek milyen mennyiségben és minőségben kerüljenek felhasználásra; megállapítja az egyes termelési ágakban az állami fűrész- és lemezipar, valamint az állami erdőgazdaságok által termelt, központi anyaggazdálkodás alá nem vont fatermékek felhasználható mennyiségét;

h) rendszeresen megvizsgálja a minisztériumoknál - szükség esetén a minisztériumok főfelügyelete alá tartozó vállalatoknál (szerveknél) a miniszterekkel egyetértésben - a fatermékek forgalmát és a fa ipari felhasználásának gazdaságosságát.

(2) Az országos erdészeti hatóság vezetője - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - biztosítja az erdészeti és faipari tudományos kutatómunka összhangját és gondoskodik a kutatás eredményeinek a termelésben való felhasználásáról.

Az erdőrendezőségek feladatai

Vhr. 117. § (1) Az országos erdészeti hatóság vezetője a jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervek végrehajtását az állami erdőrendezőségek útján ellenőrzi.

(2) Az erdőrendezőség

a) üzemtervet készít az erdőgazdaságok kezelésében (használatában), a minisztériumok és a főfelügyeletük alá tartozó vállalatok (szervek) kezelésében (használatában), valamint a termelőszövetkezetek használatában levő erdőkről, az EVT 13. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel;

b) évenként ellenőrzi az üzemtervek előírásainak teljesítését;

c) 5 evenként felülvizsgálja az üzemterveket és 10 évenként gondoskodik azok megújításáról;

d) az üzemtervek elkészültéig évenként megállapítja a szükséges fakitermelések és erdőművelési feladatok mértékét; engedély nélküli fakitermelés vagy egyéb szabálytalanság esetén javaslatot tesz az országos erdészeti hatóságnak, illetve a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a szükséges intézkedések megtételére;

e) közreműködik az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezésével kapcsolatos munkálatokban.

A szaknyilvántartások vezetése

Vhr. 118. § (1) Az erdőkről és fásításokról a kezelő (használó) és a szakmai irányítást ellátó szerv a tulajdoni (használati) viszonyok feltüntetésével községenként szaknyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartások és a területváltozások adatait évenként közölni kell az országos erdészeti hatósággal, amely azok alapján vezeti az országos szaknyilvántartást (erdőleltárt). Az árvízvédelmi célokat szolgáló erdőket és fásításokat az illetékes vízügyi igazgatóság bejelentése alapján kell a szaknyilvántartásba felvenni.

(3) Az (1) bekezdés alapján vezetett szaknyilvántartásokban és az országos szaknyilvántartásban (erdőleltárban) az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló egyéb területek (6. §) művelési ágát - figyelemmel a 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékekre - a területen ténylegesen folytatott gazdálkodásnak megfelelően kell bejegyezni. Egyébként a szaknyilvántartások vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat - a területre és a művelési ágra vonatkozó adatok tekintetében az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökével egyetértésben - az országos erdészeti hatóság vezetője állapítja meg.

EVT 38. §

(1) Az erdészeti igazgatási feladatokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a) elsőfokon a járási, járási jogú városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi kerületi,

b) másodfokon a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) látja el.

(2) A szakigazgatási szerv erdészeti igazgatási tevékenysége során szükség szerint az állami erdőgazdaságok meghallgatásával jár el.

(3) A szakigazgatási szerv erdészeti igazgatási munkája felett a szakfelügyeletet az országos erdészeti hatóság gyakorolja.

A mezőgazdasági szakigazgatási szervek erdészeti igazgatási feladatai

Vhr. 119. § A mezőgazdasági szakigazgatási szervek erdészeti igazgatási feladatait e rendelet, más hatályos jogszabályok és egyéb rendelkezések állapítják meg.

EVT 39. §

(1) Az állami erdőgazdaságok feladata az általuk kezelt, haszonbérelt, valamint az államerdészeti üzemeltetésben tartott erdőkben a szakszerű erdőgazdálkodás minél eredményesebb folytatása, továbbá a 17. §-ban meghatározott körben - az erdőgazdálkodás szakmai irányítása.

(2) Az állami erdőgazdaságok meghatározott körben javaslatot tehetnek a szakigazgatási szerveknek az erdőgazdasági munkák elvégzésére vonatkozó határozatok meghozatalára és intézkedések megtételére. Közreműködnek továbbá a szakigazgatási szervek határozatai (intézkedései) végrehajtásának ellenőrzésében és szükség esetén -az illetékes szakigazgatási szerv határozata alapján, a kezelő (használó) költségére - elvégzik az erdőgazdasági munkát.

Az állami erdőgazdaságokra vonatkozó rendelkezések

Vhr. 120. § (1) A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek közölnie kell az állami erdőgazdasággal azokat a határozatait és intézkedéseit, amelyek az erdőgazdaság által ellátott szakmai irányításra, vagy az államerdészeti üzemeltetésre vonatkoznak.

(2) Az állami erdőgazdaság a szakigazgatási szervek felhívására ellenőrzi a határozatok és intézkedések végrehajtását.

XI. FEJEZET

Műszaki fejlesztés

EVT 40. §

(1) Az erdőgazdálkodásban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és veszélyes fizikai munka fokozatos megszüntetése érdekében - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika alkalmazására és a korszerű termelési eljárások bevezetésére kell törekedni.

(2) A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutatómunka eredményei és a nemzetközi tapasztalatok gyakorlati felhasználásával is elő kell segíteni.

EVT 41. §

Az erdőgazdálkodás területén egyes munkakörök betöltését az országos erdészeti hatóság vezetője - az érdekelt miniszterekkel és szakszervezettel egyetértésben - meghatározott képesítéshez kötheti.

A műszaki fejlesztés irányelvei

Vhr. 121. § (1) A műszaki fejlesztésre vonatkozólag a korszerű technika lehetőségeit és a gazdaságosság követelményeit érvényesítő, tudományosan megalapozott fejlesztési irányelveket kell megállapítani.

(2) Az állami erdőgazdaságok és erdőrendezőségek, valamint az országos erdészeti hatóság felügyelete alá tartozó faipari és egyéb vállalatok, intézetek tekintetében a műszaki fejlesztési irányelveket az országos erdészeti hatóság vezetője esetenként határozza meg.

Vhr. 122. § (1) A műszaki fejlesztés érdekében - a lehetőségekhez képest - fel kell használni a hazai és külföldi újításokat, találmányokat.

(2) Új technológia bevezetése előtt tudományos kutatásokat és kísérleteket kell végezni, különösen ha

a) új berendezés vagy gép gyártását kezdik meg;

b) olyan munkaművelet bevezetését tervezik, amelynek veszélyforrásai még ismeretlenek.

(3) A műszaki fejlesztés során figyelembe kell venni az erdei munka - elsősorban a fakitermelés és a faanyagmozgatás - biztonságát és a balesetelhárítást elősegítő, továbbá a munkaterület környékének védelmet nyújtó és az egészséges munkakörülményeket előmozdító megoldásokat.

Vhr. 123. § A hazai, valamint a nemzetközi erdészeti tudományos kutatás eredményeinek elterjesztéséről és a gyakorlati tapasztalatok szervezett kicseréléséről az országos erdészeti hatóság vezetője gondoskodik.

Egészségvédelem, balesetelhárítás

Vhr. 124. § Az erdőgazdálkodást, illetve vadgazdálkodást folytató szerv köteles a dolgozókat a munkafolyamatokból származó baleseti és egyéb, az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben védeni és - beleértve dolgozói rendszeres balesetelhárítási és egészségvédelmi oktatását is - e veszélyek megelőzésére a megfelelő intézkedéseket megtenni. A munkákat a vonatkozó balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok előírásai szerint kell megszervezni.

XII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

EVT 42. §

(1) A termelőszövetkezeti községekben és városokban az erdőbirtokossági társulatok megszűnnek.

(2) A volt erdőbirtokossági társulatok erdeiből az állami arányrészeknek megfelelő terület az állam tulajdonába kerül. A többi terület - az arányrészeknek megfelelően - a volt tagok tulajdonába és termelőszövetkezeti használatba megy át, illetőleg azt állami erdőgazdaság, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részére kell haszonbérbe adni (8. §).

Az erdőbirtokossági társulatok felszámolása

Vhr. 125. § (1) Az EVT 42. §-ának (1) bekezdése alapján az 1962. évi július hó 1. napján megszűnt társulatok felszámolását az 1964. évi október hó 1. napjáig be kell fejezni.

(2) A társulatok felszámolása során az ingóságokat értékesíteni kell.

(3) A társulat ingatlan vagyonát úgy kell szétosztani, hogy a volt tagok érdekeltségüknek megfelelő értékű részt kapjanak.

Vhr. 126. § A megszűnt társulat erdejében - az erdők kezelési, használati viszonyainak rendezéséig - az eddigi módon kell gazdálkodni.

Vhr. 127. § A társulatok felszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és az országos erdészeti hatóság vezetőjével, valamint az ÁFTH elnökével egyetértésben állapítja meg.

EVT 43. §

(1) A tanácsok kezelésében levő, állami tulajdonban álló erdőket állami erdőgazdaság vagy állami gazdaság kezelésébe, illetve termelőszövetkezet használatába kell átadni.

(2) Az átadás feltételeit - figyelemmel az erdő nagyságára, az átvevő szerv erdejéhez viszonyított fekvésére és a gazdálkodás érdekeire - a Minisztertanács állapítja meg.

(3) A tanácsi kezelésben levő árvédelmi rendeltetésű véderdők kezelését a vízügyi igazgatóságok veszik át.

Vhr. 128. § A tanácsi kezelésben volt állami tulajdonban álló erdőket a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően kell az állami erdőgazdaság, állami gazdaság, termelőszövetkezet, illetőleg vízügyi igazgatóság kezelésébe (használatába) adni.

XIII. FEJEZET

Hatálybalépés

EVT 44. §

(1) E törvény IX. fejezete az 1962. évi január hó 1. napján, egyéb rendelkezései pedig az 1962. évi július hó 1. napján lépnek hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló 1923. évi XIX. törvénynek, valamint az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935. évi IV. törvénynek még hatályban levő rendelkezései - a természetvédelemre vonatkozó rendelkezések kivételével -, továbbá az 1954. évi 30. törvényerejű rendelet 2. §-a, végül az 1957. évi 43. törvényerejű rendelet hatályukat vesztik. A halászatról szóló 1961. évi 15. törvényerejű rendelet 25. §-a e törvény 36. §-ának megfelelően módosul.

(3) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Szabálysértési rendelkezések

Vhr. 129. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését akadályozza;

b) erdő művelési ágát jogosulatlanul megváltoztatja;

c) a kezelésében (használatában) levő erdőben - sürgős szükség esetét kivéve - rendkívüli fakitermelést engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő helyen, módon vagy mennyiségben végez;

d) véderdőben (védő fásításban) legeltet.

(2) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) az erdőbirtokossági társulat felszámolását akadályozza;

b) az erdőbirtokossági társulati vagy magántulajdonban álló erdőben a gazdálkodást akadályozza;

c) erdő rendeletetésszerű használatát akadályozó tevékenységet hatósági hozzájárulás nélkül jogellenesen folytat;

d) erdőben gazdasági vagy műszaki célt szolgáló jeleket, tárgyakat megrongál, megsemmisít vagy eredeti helyéről jogosulatlanul eltávolít;

e) erdőterületre követ, törmeléket, szemetet vagy más hasonló anyagot jogosulatlanul hord;

f) olyan erdei úton, ösvényen, vagy erdőrész ben jár, illetve járművel közlekedik, ahol a kezelő (használó) a forgalmat korlátozta vagy megtiltotta ;

g) faanyagot vagy más erdei terméket az elrendelt bizonylat (igazolás, engedély) nélkül szállít;

h) az erdő őrzésével, védelmével kapcsolatban az erdész, illetőleg kizárólag az erdő, fásítás őrzésével foglalkozó erdőőr törvényes felhívásának nem tesz eleget;

i) véderdőnek vagy védőfásításnak nem minősített erdőben, fásításban engedély nélkül legeltet;

j) mint az erdő, fásítás kezelője (használója) termelőszövetkezeti vagy egyéni használatban levő erdőből, fásításból fát engedély nélkül kitermel.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

Vhr. 130. § Az erdészeti igazgatásra az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.

Vhr. 131. § (1) E rendelet 129. §-a e rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyéb rendelkezéseit az 1962. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetésének napján hatályukat vesztik az erdőkre, az erdőtelepítésre, az erdőgazdálkodásra és az erdészeti igazgatásra vonatkozó, a felszabadulás előtt kiadott még hatályos jogszabályok. Hatályukat vesztik továbbá az alábbi jogszabályok:

- az erdészeti igazgatás átszervezéséről szóló 12.130/1945. (XII. 23.) ME rendelet,

- az erdészeti igazgatás átszervezése tárgyában megjelent 12.130/1945. (XII. 23.) ME rendelet hatálybalépésével kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekről szóló 3165/1946. (IV. 25.) FM rendelet,

- az erdei kihágások megtorlásának hatályosabbá tételéről és a fellebbvitelre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2120/1947. (II. 20.) ME rendelet,

- az erdei termékek szállításának a szerzés jogszerűségét tanusító igazolványhoz kötéséről szóló 231.990/1947. (VI. 17.) FM rendelet,

- az erdei termékek szállításának a szerzés jogszerűségét tanúsító igazolványhoz kötéséről szóló 231.990/1947. (VI. 17.) FM rendelet egyes rendelkezéseinek módosítására kiadott 235.919/1947. (IX. 27.) FM rendelet,

- az alerdészi különbözeti szakvizsgáról és az erdőőri szakvizsga újabb szabályozásáról szóló 3860/1948. (IV. 10.) Korm. rendelet,

- az alerdészi különbözeti szakvizsga és az erdőőri szakvizsga újabb szabályozásáról szóló 3860/1948. (IV. 10.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 183.760/1948. (V. 11.) FM rendelet,

- a fenyőgyanta gyűjtésének megszervezéséről szóló 420/1949. (I. 16.) Korm. rendelet,

- a sikárgyökér gyűjtésének és forgalmának szabályozásáról szóló 1120/1949. (II. 5.) Korm. rendelet,

- a közös használatra rendelt erdőkben tulajdoni vagy használati illetőséggel rendelkező tagok szavazati jogának szabályozásáról szóló 1130/1949. (II. 5.) Korm. rendelet,

- az erdők és fák hatályosabb védelméről szóló 2040/1949. (III. 5.) Korm. rendelet még hatályban levő rendelkezései;

- a fűrészüzemek felülvizsgálása és kijelölése, valamint a 470/1949. (I. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4153/1949. (VII. 29.) Korm. rendelet még hatályban levő rendelkezései,

- a tüzifa termelői, valamint a tüzelőanyagok kereskedői forgalmának tárgyában megjelent 23.400/1949. (VII. 7.) BkM rendelet,

- az alföldfásítás és egyéb közérdekű erdőtelepítések országos felügyelőjéről szóló 200.928/ 1949. (II. 26.) FM rendelet,

- a tüzifa jogszerű kitermelését és megszerzését tanúsító igazolványról szóló jogszabály módosítása tárgyában megjelent 201.560/1949. (VII 7.) FM rendelet,

- az erdők és fák hatályosabb védelméről szóló 2040/1949. (III. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 202.250/1949. (VI. 27.) FM rendelet,

- a fakitermelés, az iparifa felhasználása egyes kérdéseinek, valamint egyes fakészletek forgalmának szabályozásáról szóló 101.500/1950. (V. 11.) OT rendelet,

- az erdőgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18.076/1951. (VII. 21.) FM rendelet még hatályban levő rendelkezései,

- egyes erdei magvak felhasználásáról és magtermő fák gondozásáról szóló 18.077/1951, (VII. 29.) FM rendelet,

- az erdőgazdasági fatermékek szállítása esetében szükséges igazolásokról szóló 20/1953. (V. 8.) MT rendelet,

- a faanyaggal való ellátás megjavításáról szóló 1038/1954. (V. 18.) számú minisztertanácsi határozat még hatályban levő rendelkezései,

- az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1040/1954. (V. 27.) számú minisztertanácsi határozat,

- az Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról szóló 1089/1954. (XI. 4.) számú minisztertanácsi határozat II/4. pontja,

- egyes mezőgazdasági igazgatási feladatoknak az alsóbb mezőgazdasági igazgatási szervek hatáskörébe utalásáról szóló 1/1955. (I. 5.) MT rendelet 2. §-ának 12. és 13. pontja,

- a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló 1091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat 7. pontja,

- az erdőbirtokossági társulatok működéséről ,és az erdőbirtokossági társulatok erdeinek állam-erdészeti kezeléséről szóló 39/1957. (VI. 29.) Korm. rendelet,

- az erdészek jogairól és kötelességeiről szóló 40/1957. (VI. 29.) Korm. rendelet,

- az erdőbirtokossági társulatokat terhelő egyes költségek adók módjára történő behajtásáról szóló 18/1958. (X. 31.) PM rendelet.

(3) Az állami ingatlanvagyon tulajdonjoga, kezelése, nyilvántartása és forgalma tárgyában kiadott 244/1950. (X. 1.) MT rendelet 2. §-ának (4) bekezdése e rendelet 28. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak;

- az állami tulajdonban levő kisebb házingatlanok és üres beltelkek (házhelyek) értékesítésének szabályozásáról szóló 47/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 3. §-a e rendelet 116. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak;

- a külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról szóló 14/1955. (III. 3.) MT rendelet végrehajtására kiadott 2/1955. (IV. 23.) VKGM rendelet 8. §-ának (3) bekezdése e rendelet 9. §-ában foglaltaknak, végül

- a mezőőri feladatok ellátásáról szóló 2/1956. (I. 26.) MT rendelet az erdők őrzése tekintetében az e rendeletben foglaltaknak

megfelelően módosul.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Tartalomjegyzék