15/1969. (IX. 11.) ÉVM rendelet
az építési kísérletezés szabályozásáról
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építési kísérletezést - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiakban szabályozom.
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya az építésügyi ágazat műszaki fejlesztését célzó új műszaki megoldások kialakítását szolgáló építési kísérletezésre terjed ki.
(2) Építési kísérletezés
a) az újfajta termék (építési anyag, szerkezet, épületgépészeti berendezés és szerelvény, előregyártott épületrész), továbbá építési gép és szerszám (a továbbiakban együtt: újfajta termék) prototípusának gyártása, minősítése és önálló kipróbálása;
b) az építésügyi ágazat körébe tartozó olyan üzem (a továbbiakban: kísérleti félüzem) létesítése és üzemeltetése, amelyet újfajta termék üzemszerű gyártásának kikísérletezésére létesítenek és ilyen célból üzemeltetnek, valamint
c) az olyan építmény, épület, ezek szekciója és szelete, továbbá az olyan műtárgy (a továbbiakban együtt: kísérleti építmény) megvalósítása, amelynek kivitelezése során újfajta építési módot, illetve szerkezeti megoldást kísérleteznek ki, vagy amelynek alapvető szerkezeteinél kísérleti céllal újfajta terméket használnak fel (a továbbiakban: kísérleti építkezés).
2. §
Építési kísérletezési program
(1) Az építésügyi ágazatban az építési kísérletezés országos koordinációja céljából az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium középtávú és ennek részletezéseként rövidebb időszakra szóló központi kísérletezési programot (a továbbiakban: program) készít.
(2) A programot az építésügyi ágazat építéspolitikája, a központi műszaki fejlesztési elhatározások, továbbá az érdekelt szervek javaslatai és egyéb információk alapján - az építmény fajtája szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által készített kísérletezési programmal összhangban - kell elkészíteni.
(3) Ha a javaslattevő az építési kísérletezésre központi műszaki fejlesztési alapot igényel, meg kell jelölnie annak összegét, ki kell mutatnia a várható költséget, illetve kísérleti többletköltséget, továbbá közölnie kell a kísérletezés műszaki és gazdasági indokait.
3. §
Műszaki tervezés
(1) Az építési kísérletezéshez szükséges műszaki-gazdasági tervek elkészítésére létrejövő szerződésekre az 1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet rendelkezései az irányadók.
(2) A felek megállapodása alapján a kísérleti építmény tervezéséért felszámítható kétszeres tervezési díjat [46/1967. (ÁT. 1968. 1.) ÉVM-ÁH utasítás 4. számú melléklete] olyan ellenértéknek kell tekinteni, amely magában foglalja a megrendelőnek a kísérleti építmény műszaki tervei feletti szabad rendelkezési joga [1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet mellékletének 22. pontja] megszerzését is.
4. §
Az építési kísérletezés lebonyolítása
(1) A kísérleti építmény kivitelezésére létrejövő építési szerződések tekintetében az 1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A szerződésben kiköthető, hogy a megrendelő a kísérleti építmény átvételét megtagadhatja, ha a kivitelező a kísérleti naplót (5. §), az átadási tervdokumentációt és az előírt minőségi bizonylatokat az átadáskor nem szolgáltatja.
(3) A kivitelező a szerződésben kikötheti, hogy a megrendelő a kísérleti építmény megvalósításához tervezői művezetést biztosítson.
(4) Az újfajta termék prototípusának gyártására és önálló kipróbálására létrejövő szerződésekre az 1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet rendelkezései az irányadók.
5. §
Építési és kísérleti napló
(1) Kísérleti építmény esetében a kivitelező építési és - annak mellékleteként - kísérleti naplót köteles vezetni.
(2) Az építési napló vezetésére, a naplóbejegyzésekre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(3) A kísérleti napló a műszaki-gazdasági értékelés (7. §) alapbizonylata. A kísérleti naplóban a kísérlettel kapcsolatos lényeges adatokat naprakész állapotban kell rögzíteni.
6. §
Az építési kísérletezés tárgyának hasznosítása
(1) A teljes egészében műszaki fejlesztési alapból megvalósított kísérleti építményt hasznosítani kell. A hasznosítás történhet a kísérleti építmény értékesítésével, illetve állóeszköz-állománybavételével (aktiválásával).
(2) A kísérleti építmény ára megegyezéssel alakítható ki.
(3) A teljes egészében központi műszaki fejlesztési alapból megvalósított kísérleti építmény értékesítése esetén a vevőnek az építmény árát az illetékes minisztérium (országos hatáskörű 6zerv) műszaki fejlesztési alap számlájára kell átutalnia.
(4) Vállalati (szövetkezeti) műszaki fejlesztési alap, vagy részben központi, részben pedig vállalati (szövetkezeti) műszaki fejlesztési alap felhasználásával megvalósított kísérleti építmény hasznosításából befolyt összeget a felhasználás arányában az igénybe vett források számlája javára kell átutalni.
(5) A kísérleti építmény üzemeltetője az állóeszközt a kísérleti többletköltségek levonásával, illetve a vételáron köteles aktiválni.
(6) Ha a műszaki fejlesztési alapból megvalósított kísérleti félüzemet utóbb termelő üzemként veszik használatba, az elszámolást a beruházási célra felhasználható források terhére az általános szabályoknak megfelelően kell végezni.
(7) Az újfajta termék prototípusának ára megállapodással alakítható ki.
7. §
Az építési kísérletezés értékelése
(1) Az építési kísérletezésről, illetve annak eredményéről a megrendelőnek előzetesen és utólagosan műszaki-gazdasági értékelést kell készítenie.
(2) Az építési kísérletezés előzetes értékelése a műszaki tervdokumentáció (gyártmányterv stb.) része.
(3) A prototípus utólagos értékelését az önálló kipróbálást követően, annak eredményei alapján kell elvégezni.
(4) A kísérleti építmény utólagos értékelését a használatbavételt (üzembehelyezést) követően nyert tapasztalatok, ellenőrzések és vizsgálatok, valamint az átadás-átvétel befejezését követő egy éven belül tartott műszaki felülvizsgálat megállapításai alapján kell elkészíteni. A kísérleti építmény utólagos értékelésénél a kísérleti napló és az átadás-átvételi jegyzőkönyv megállapításait is fel kell használni.
(5) A központi műszaki fejlesztési alap felhasználásával végzett építési kísérletezés eredményének utólagos értékelését - annak elkészültét követő 60 napon belül - az építmény fajtája szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv), továbbá az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részére meg kell küldeni.
(6) Kizárólag vállalati forrásból megvalósuló építési kísérletezés esetén az utólagos értékelés eredményét - a felügyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) útján - az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részére küldött műszaki-fejlesztési beszámolóban kell közölni.
8. §
Tűrési kötelezettség
A kísérleti építmény üzemeltetője (használója, bérlője stb.) tűrni tartozik a műszaki felülvizsgálatig végzett, műszaki szempontból szükséges vizsgálatokat, valamint a felülvizsgálatot.
9. §
Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; 6-8. §-ának rendelkezéseit azonban a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
- a kísérleti építkezések lebonyolításáról és szervezetéről szóló 62/1961. (Ép Ért 39-40.) ÉM utasítás;
- a kísérleti építkezések lebonyolítását ellátó főépítés-vezetőségek áthelyezéséről szóló 20/1963. (Ép Ért 11.) ÉM utasítás
hatályát veszti.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter