4/1969. (I. 23.) ÉVM rendelet

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A közületi szervek elhelyezéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a R. végrehajtásaképpen - a 10-13. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

(A R. 1. §-ához)

1. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) közületi szervek: az állami vállalatok, trösztök, egyesülések, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, s ezek szövetségei és központjai, a társadalmi szervezetek, a vízgazdálkodási társulatok, az egyesületek, mindezek önálló vagy közös vállalatai, vállalkozásai, intézetei és intézményei, továbbá a jogszabály alapján működő munkaközösségek (alkotóközösségek);

b) jogszerűen használó közületi szerv: - az albérlő kivételével - az a közületi szerv, amelyik a helyiség (telek) használati jogát a jogszabályban megállapított módon szerezte meg, vagy a helyiséget (telket) egyébként legalább tíz éve és a rendelet hatálybalépését megelőző idő óta háborítatlanul, folyamatosan használja;

c) közületi szerv által használt helyiség (telek): minden olyan helyiség (telek) - a tulajdonjogra tekintet nélkül -, amelyet közületi szerv jogszerűen használ, vagy amely 1953. április 1. napját megelőző idő óta közületi szerv (szervek) használatában áll;

d) a telek: - a közterületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló területek, a vízügyi és a közlekedési létesítmények által elfoglalt területek, továbbá az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek kivételével - a városok és a községek belterületén, valamint a külterületi települések beépítésre szánt területén levő minden földrészlet.

(A R. 2. §-ához)

2. §

(1) Az elhelyező hatósági jogkört a R. 2. §-a (1) bekezdésének aj 1. pontjában meghatározott esetben a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a R. 2. §-ában meghatározott egyéb esetekben pedig az illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazgatási (helyiséggazdálkodási) szakigazgatási szerve (a továbbiakban: elhelyező hatóság) gyakorolja.

(2) A telkekre vonatkozó elhelyező hatósági hatásköri rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az elhelyező hatóság be nem épített vagy ideiglenes jellegű építménnyel beépített telek, továbbá állandó jellegű építménnyel beépített telek be nem épített részének ügyében jár el.

(3) Az első fokú elhelyező hatósági jogkör gyakorlása szempontjából a lakosság ellátásával közvetlenül kapcsolatos - üzlet- vagy műhelyhelyiséggel kielégíthető - irodai jellegű tevékenység különösen: az Országos Takarékpénztár, az Állami Biztosító, a kommunális szolgáltatást nyújtó és az idegenforgalmi szervek, a közforgalmú közlekedési vállalatok menetjegy-, fuvarvállaló irodáinak, az építő- és tüzelőanyagkereskedelmi vállalatok rendelést, a hirdető vállalatok hirdetést felvevő irodáinak, fiókjainak, kirendeltségeinek, a rendőrség körzetmegbízotti kirendeltségeinek, az ingatlankezelő szervek házkezelőségeinek, a könyvtáraknak és fiókkönyvtáraknak a munkája,

(4) Ha a közületi elhelyezés ügyében első fokon a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve járt el, a másodfokú elhelyező hatósági jogkört az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyakorolja.

(A R. 3. §-ához)

3. §

(1) Az elhelyező hatóság közületi elhelyezés céljára - a R. 3 §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel -

a) elsősorban az üresen álló, továbbá a használó indokolt szükségletét meghaladó, valamint a rendeltetéstől eltérő célra használt helyiséget (helyiségrészt), illetőleg telket (telekrészt) használhatja fel, ilyen lehetőség hiányában

b) bármely más helyiséget (helyiségrészt), illetőleg telket (telekrészt)

igénybe vehet, s ennek során azok cseréjét vagy más használóval közös használatát is elrendelheti.

(2) A közületi elhelyezés során a tulajdonos (kezelő) közületi szervnek a helyiséggel (telekkel) kapcsolatos indokolt elhelyezési igényét más igénylő közületi szervvel szemben előnyben kell részesíteni.

(3) Az elhelyező hatóság a helyiséget (telket) eredeti rendeltetésétől eltérő célra csak akkor utalhatja ki, ha azt népgazdasági vagy honvédelmi szempontból fontos közületi elhelyezési igény kielégítése teszi szükségessé, és az a város- (község-) rendezés, illetőleg a műemlékvédelem érdekeit nem sérti.

(4) Kisiparos vagy magánkereskedő által használt olyan helyiség, amelyet a használó a saját költségén 1963. január 1. napja után tett alkalmassá a tevékenységének folytatására, - város-(község-) rendezés, telekalakítás, lakásépítés, közlekedés, honvédelem, illetőleg műemlékvédelem érdekében szükséges igénybevétel esetének kivételével - az építési munka elvégzésétől számított öt éven belül nem, ezt követően pedig csak akkor vehető igénybe, ha az igénylő közületi szerv elhelyezése másutt nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg.

(A R. 4. §-ához)

4. §

(1) Az elhelyező hatóság a jogszerűen használó közületi szerv részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) helyiséget (telket) akkor veheti igénybe, ha az a helyiség (telek) rendeltetésszerű használatáról, illetőleg hasznosításáról a közületi elhelyezési eljárás megindulásáig nem gondoskodott.

(2) Az elhelyező hatóság a jogszerűen használó közületi szerv által neki felajánlott telket köteles elfogadni. Ha az elhelyező hatóság a jogszerűen használó közületi szerv által neki felajánlott helyiséget nem fogadja el, erről őt írásban értesítenie kell.

(3) Ha az elhelyező hatóság a neki felajánlott helyiséget (telket) elfogadja, de annak határidő nélküli hasznosításáról csak később tud gondoskodni, a jogszerűen használó közületi szerv az őt megillető ellenértéket csak a hasznosításkor követelheti.

(4) Ha az elhelyező hatóság a helyiség (telek) határidő nélküli használatra átengedéséhez, illetőleg ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe-) adásához szükséges engedély megadását jogerősen megtagadta, a helyiséget (telket) közületi elhelyezés céljára igénybe veheti. Ilyen esetben azonban a jogszerűen használó közületi szervet úgy kell kártalanítani, mintha a helyiséget (telket) megállapodás alapján hasznosíthatta volna.

(5) A helyiség (telek) határidő nélküli használatra átengedésével, ideiglenes jellegű bérbe- (albérletbe-) adásával, illetőleg cseréjével kapcsolatos megállapodás nemteljesítéséből a felek között felmerült jogviták eldöntése - a R. 8. §-ának (2) és (3) bekezdésében említett esetek kivételével - a gazdasági döntőbizottság, illetőleg a bíróság hatáskörébe tartozik. Az elhelyező hatóság az általa kiadott engedély végrehajtását nem rendelheti el.

(A R. 5. §-ához)

5. §

(1) A közületi szervnek a kiutalás (engedély) iránti kérelmében be kell jelentenie a jelenlegi elhelyezésének következő adatait:

a) irodahelyiség igénylésénél: az irodahelyiségek fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám, helyrajziszám), számát és alapterületét, az egyéb helyiségek megnevezését, számát és alapterületét, az elhelyezett irodai és egyéb dolgozók számát, továbbá az esetleg várható létszámváltozást és ennek időpontját;

b) egyéb helyiség igénylésénél: a helyiségek fekvési helyét, számát, alapterületét, rendeltetését, az elhelyezett dolgozók számát, továbbá az esetleg várható létszám- és kapacitásváltozást és ennek időpontját;

c) telek igénylésénél: a telek fekvési helyét, területének mértékét és rendeltetését.

(2) A közületi szervnek a kérelemben - az általa ismert adatok alapján - meg kell jelölnie:

a) az igényelt helyiség (telek) fekvési helyét, számát, alapterületét, eredeti rendeltetését, továbbá a tulajdonos (kezelő) és a jelenlegi használó nevét és címét,

b) milyen elhelyezési igény kielégítésére kéri a helyiség (telek) kiutalását,

c) az igényelt helyiséget (telket) milyen jogcímen (tulajdonos, kezelő, bérlő, albérlő) és milyen (határidő nélküli vagy ideiglenes) jelleggel kívánja használni,

d) az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztására vonatkozó esetleges javaslatot,

e) miként kíván az igényelt helyiség (telek) jelenlegi használójának kártalanításáról gondoskodni,

f) a kártalanítás, az esetleges igénybevételi díj, továbbá a helyiség (telek) rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének céljára milyen öszszeg, illetőleg cserehelyiség (cseretelek) áll rendelkezésére.

(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres erők) által előterjesztett kérelemben az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában előírt adatok bejelentése, illetőleg megjelölése nem kötelező.

(4) Ha az állami szerv vagy társadalmi szervezet az általa igényelt, állami tulajdonban álló helyiséget (telket) magában foglaló ingatlan kezelésbeadását is kéri, vagy a hivatalból történő kezelésbeadásnak az állami ingatlanok kezelésére vonatkozó külön jogszabályban megállapított feltételei fennállnak, a kérelemben - a (2) bekezdésben előírt adatokon felül - meg kell jelölnie:

a) az ingatlan telekkönyvi betét- és helyrajzi számát (telekjegyzőkönyves községekben, továbbá azokban a városokban és községekben, amelyekben a földrészletek telekkönyvi és földnyilvántartási adatai egyébként egymástól eltérnek, az állami földnyilvántartás szerinti helyrajzi számát is),

b) az ingatlan jellemző adatait (rendeltetés, alapterület, térfogat),

c) - ha az ingatlant több közületi szerv használja - a használó valamennyi szerv megnevezését és a használat arányát (alapterület és térfogat szerint számítva), továbbá

d) a kezelés megosztására vonatkozó esetleges javaslatot is.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) a (4) bekezdésben említett esetben az ingatlanra vonatkozó, három hónapnál nem régibb keletű telekkönyvi kivonat egy példányát,

b) a (2), illetőleg a (4) bekezdés d) pontjában említett esetben az építésügyi hatóság által a megosztás engedélyezése, továbbá - telek megosztása esetében - a földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt (a telekkönyvi és - ha a földrészlet telekkönyvi adatai a földhivatali nyilvántartási térkép adataival nem egyeznek - a földhivatali nyilvántartási térkép alapján is elkészített) megosztási vázrajzot annyi példányban, hogy két példány a telekkönyvi hatóság, egy-egy példány a kijelölni javasolt kezelő szerv (szervek) részére megküldhető legyen, egy példány pedig az elhelyező hatóság irattárában maradjon,

c) az igényelt helyiségben (telken) folytatni kívánt ipari vagy kereskedelmi tevékenységhez szükséges iparjogosítvány vagy működési engedély egy másolatát, illetőleg az annak megadását kilátásba helyező hatósági nyilatkozatot,

d) engedély iránti kérelem esetében a helyiség (telek) használatra átengedésével, bérbe- (albérletbe-) adásával, illetőleg cseréjével kapcsolatos megállapodást három példányban.

6. §

(1) A közületi elhelyezési eljárás területfelhasználási engedélyhez kötött beruházás elhelyezésére kijelölt, állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében - a nyomvonal jellegű beruházások esetének kivételével - az építésügyi hatóság megkeresésére hivatalból indul meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben az elhelyező hatóság felhívja a jogerős területfelhasználási engedélyben megnevezett közületi szervet, hogy harminc napon belül jelentse be és csatolja az 5. §-ban előírt adatokat és mellékleteket. Az elhelyező hatóság az eljárást megszünteti, ha a felhívásának a Közületi szerv határidőben nem tesz eleget. Ilyen esetben az újabb eljárás csak a közületi szerv kérelme alapján indul meg.

7. §

(1) Egy-egy irodai dolgozó elhelyezésére - a (2)-(5) bekezdésben emlitett esetek kivételével -átlagban legfeljebb a következő mértékű irodahelyiség-terület foglalható el és tartható használatban:

a) ha az irodahelyiség traktusmélysége (belső fesztávolsága) a 4 métert nem haladja meg:

- minisztériumnál, országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsnál 7 m2,

- területi államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, járási (városi, városi kerületi) és községi tanácsnál, trösztnél, egyesülésnél, tervező irodánál, külkereskedelmi és 100 főnél többet foglalkoztató más vállalatnál, tudományos és kutató intézetnél 5 m2,

- egyéb közületi szervnél 4,5 m2;

b) ha az irodahelyiség traktusmélysége a 4 métert meghaladja:

- minisztériumnál, országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsnál 8 m2,

- területi államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, járási (városi, városi kerületi) és községi tanácsnál, trösztnél, egyesülésnél, tervező irodánál, külkereskedelmi és 100 főnél többet foglalkoztató más vállalatnál, tudományos és kutató intézetnél 6 m2,

- egyéb közületi szervnél 5,5 m2.

(2) A miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettesek és minisztériumi főosztályvezetők, az országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervek vezetői, helyettesei és főosztályvezetői, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, elnökhelyettesei, titkárai, továbbá a járási (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, valamint a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) vezérigazgatói, igazgatói (vezetői), végül az említett szervek párt- és szakszervezeti bizottsága függetlenített titkárai szobáinak alapterületét a helyiségnorma szerint járó irodahelyiség-terület számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettesek és az országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervek vezetőinek és helyetteseinek titkárságai, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek főosztályvezető-helyettesei, osztályvezetői, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői, a járási (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökhelyettesei és titkárai, továbbá a községi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, valamint a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) igazgatóhelyettesei és főosztályvezetői, végül a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) igazgatói (vezetői) szobáinak csak a 25 m2-t meghaladó alapterületét kell a helyiségnormák szerint járó irodahelyiség-terület számításnál figyelembe venni.

(4) A helyiségnormák szerint járó irodahelyiségterület számításánál az irodahelyiségnek a 6 méter traktusmélységet meghaladó, illetőleg az ügyfelek tartózkodására szolgáló részét, továbbá az épület nem irodai célra szolgáló helyiségeit figyelmen kívül kell hagyni. A közületi szerv azonban nem irodai célra szolgáló helyiségeket csak a legszükségesebb mértékben tarthat a használatában.

(5) A helyiségnormák a fegyveres erőkre, továbbá a bíróságokra, az ügyészségekre és a döntőbizottságokra nem vonatkoznak.

(A R. 6. §-ához)

8. §

(1) Ha a helyiség (telek) kiutalása ügyében -a R. 2. §-ának (2)-(4) bekezdésében említett esetekben - első fokon a járási (fővárosi, megyei) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve jár el, a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie a helyiség fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási szakigazgatási szervének a véleményét.

(2) A lakosság ellátását szolgáló üzlet- vagy műhelyhelyiség igénybevétele esetén a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari szakigazgatási szervének a véleményét is ki kell kérni.

(3) Területigénnyel járó beruházás elhelyezése céljára az elhelyező hatóság kiutaló határozatot csak jogerős területfelhasználási engedély alapján, az abban kijelölt területre adhat ki.

(4) Olyan esetekben, amikor nincs szükség területfelhasználási engedélyre, de a tervezett használat az eddigi használat módjától eltér, vagy ha a kiutalás következtében építési munkák elvégzése válik szükségessé, az elhelyező hatóságnak az építésügyi, továbbá az esetleg érdekelt más (egészségügyi, tűzrendészeti stb.) hatóság hozzájárulását előzetesen meg kell szereznie.

(5) Az elhelyező hatóság

a) műemlék és műemlék jellegű épületben levő helyiséget, illetőleg műemléki védettség alatt álló telket csak a műemléki hatóság hozzájárulásával, a műemlékvédelem érdekeit biztosító feltételek kikötésével,

b) a fegyveres erők feladatainak ellátására szolgáló helyiséget és területet csak az érintett fegyveres erők felügyeletét ellátó miniszter hozzájárulásával,

c) a közforgalmú közlekedési, postai és távközlési üzem területén levő helyiséget (telket) csak az üzem felügyeleti szervének a hozzájárulásával,

d) levéltárban, múzeumban és művelődési otthonban levő helyiséget csak az ezekről szóló jogszabályokban megállapított módon,

e) sportlétesítményt nem testnevelés és sportolás céljára csak a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának - a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló, továbbá a Magyar Honvédelmi Szövetség által használt ingatlan esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben adott - a testnevelési és sportmozgalom érdekeit biztosító feltételekhez (pl. új sportlétesítmény létesítéséhez) kötött hozzájárulásával,

f) egyházi tulajdonban álló vagy egyébként egyházi, illetőleg kegyeleti célra szolgáló helyiséget (telket) csak az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulásával

vehet igénybe és utalhat ki (engedélyezhet).

(6) Az elhelyező hatóság a helyiség (telek) igénybevétele előtt köteles a használót, tiltakozása esetén pedig a felügyeleti (érdekképviseleti) szervét, továbbá minden esetben az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét) is meghallgatni.

(A R. 7. §-ához)

9. §

(1) A lakáspótlás történhet ugyanazon vagy más városban (községben) legalább azonos szobaszámú és felszereltségű

a) új lakás felépítésével, eddig más célra használt helyiségek lakás céljára történő átalakításával, romos vagy életveszélyesnek nyilvánított lakás helyreállításával;

b) új lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács fejlesztési alapja részére történő átadásával;

c) új lakásnak az igénybe vett lakás bérlője (használója), illetőleg tulajdonosa által vállalt - az elhelyező hatóság határozatában megállapított határidőre elvégzendő - felépítésével. Ha a megállapított határidőre az új lakás felépítése nem történt meg, a lakáspótlásról az igénylő közületi szerv köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi fedezet csak a lakáspótlás céljára használható fel.

(3) A lakáspótlás helyét és módját a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi szakigazgatási szervének az igénybevételhez történő hozzájárulásában elő kell írnia.

(A R. 9. és 10. §-ához)

10. §

(1) Ha a kártalanításra jogosult kártalanításként cserehelyiséget (cseretelket) kér, részére olyan cserehelyiséget (cseretelket) kell biztosítani (létesíteni), amely az elhelyező hatóság megítélése szerint az igénybe vett helyiségben (telken) végzett tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas. Ennek során az esetleg jogszerűen fennálló albérleti jogviszonyt is figyelembe kell venni.

(2) Abban a kérdésben, hogy a cserehelyiség a tevékenység folytatására alkalmas-e, az elhelyező hatóságnak a lakosság ellátását szolgáló üzletvagy műhelyhelyiség esetében ki kell kérnie a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari szakigazgatási szervének, továbbá magánkereskedő és kisiparos esetében az illetékes érdekképviseleti szervnek a véleményét is.

(3) Az igénylő közületi szerv köteles a részére kiutalt helyiség (telek) elfoglalása előtt a cserehelyiséget (cseretelket) - az igénybe vett helyiség (telek) felszereltségének figyelembevételével - rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. Ha az ehhez szükséges munkálatok határidőre történő elvégzésére az igénylő közületi szervvel kötött megállapodásban a kártalanításra jogosult vállal kötelezettséget, az igénylő közületi szervet a költségek viselésére, a kártalanításra jogosultat pedig a munkálatok elvégzésére és a helyiségnek (teleknek) a vállalt határidőre történő kiürítésére kell kötelezni.

(4) Az igénylő közületi szerv köteles a kártalanításra jogosultnak pénzben megtéríteni az igénybevétel következtében igazoltan felmerült (pl. költözködési) költségeit, esetleges zöldkárát, az igénybe vett helyiséghez (telekhez) fűződő egyéb (pl. bérbeszámítási) jogainak ellenértékét, továbbá az igénybe vett helyiség (telek) és az azonos minőségű cserehelyiség (cseretelek) bére közötti, legfeljebb öt évi különbözetet.

(5) Ha a kártalanításra jogosult részére biztosított cserehelyiség nagyságára, fekvésére, állapotára, felszereltségére tekintettel kisebb vagy nagyobb értékű, mint amilyenre a kártalanításra jogosult a kártalanítás során igényt tarthat - az igénylő közületi szerv és a kártalanításra jogosult eltérő egyezségének hiányában - az igénybe vett és a kártalanításként adott cserehelyiség értékkülönbözetét - állami költségvetési szervek közötti átadás-átvétel esetének kivételével - pénzben meg kell téríteni.

11. §

(1) Ha a kártalanításra jogosult cserehelyiségre (cseretelekre) nem tart igényt, részére az igénybe vett helyiségért (telekért) - ideiglenes jellegű igénybevétel esetének kivételével - pénzbeli kártalanítást kell adni, feltéve, hogy a helyiséget (telket) kiürítve bocsátja az elhelyező hatóság rendelkezésére.

(2) A pénzbeli kártalanítás mértéke a teljes alapterület után

a) nem lakás céljára használt helyiség esetében m2-enként a 3000 Ft-ot, vagy ha a kártalanításra jogosult által a helyiséggel kapcsolatban - állami szerv esetében 1963. január 1. napja után -a saját költségén végzett ráfordítás (beruházás, felújítás) értéke ezt meghaladja, a ráfordítás összegét,

b) telek esetében pedig az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló jogszabály szerint hasonló telek után fizetendő igénybevételi díj mértékét

nem haladhatja meg.

(3) Az igénybevételi díj mértékét is a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani. Az igénybevételi díj megfizetése legkésőbb a helyiség (telek) elfoglalására megállapított határnapon válik esedékessé.

12. §

(1) A kártalanításra jogosult - ideiglenes jellegű használat esetében a bérlő (albérlő) - a helyiségben (telken) általa végzett és az igénylő -használó - közületi szerv által is hasznosítható ráfordítás (beruházás, felújítás) ellenértékét csak akkor és olyan mértékben igényelheti, ha az részére más címen nem térül meg. A térítés összegét az összes körülmény (a ráfordítás összege, avulása, hasznosíthatósága stb.) figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított öszszeggel az igénybevételi díj összegét csökkenteni kell.

(2) A ráfordítás ellenértéke nem téríthető meg, ha a ráfordítást az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével végezték. Ha az eredeti állapotot azért nem állították helyre, mert a helyiséget (telket) az igénylő közületi szerv az átalakított állapotban kívánja használatba venni, az említett kötelezettség az új használót terheli.

13. §

(1) A kártalanításra jogosult részére szükséges cserelakásról az igénylő közületi szerv - a lakáspótlási kötelezettségének teljesítése útján létesített lakás felhasználásával vagy más lakás biztosításával - köteles gondoskodni.

(2) Ha a kártalanításra jogosult cserelakásra nem tart igényt, részére az igénybe vett lakásért pénzbeli kártalanítás a következő feltételek szerint adható:

a) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást nem vállalja, vagy lakáspótlásra nincs szükség, részére kártalanításként az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által a lakások bérleti jogának az állami (tanácsi) ingatlanközvetítő szervek útján történő megvásárlására megállapított irányárnak megfelelő összeg fizethető. A kártalanítás alapja az igénybe vett és a kártalanításra jogosult által kiüríteni vállalt szobák száma és a lakás felszereltsége. Meg kell továbbá téríteni minden olyan költséget, amelyre a kártalanításra jogosult a 10. § (4) bekezdése alapján igényt tarthat;

b) ha a kártalanításra jogosult a lakáspótlást új lakás (társasházi öröklakás, sorház, családiház, toldaléképület) építése útján vállalta, vagy OTP öröklakás építésben vesz részt, részére az igénybe vett lakás szobaszámának és felszereltségének megfelelő állami bérlakás építési költségnormája 25%-áig, lakásszövetkezeti lakásépítésben való részvétel esetében pedig a kedvezményes lakásár 15%-áig terjedő összeg fizethető. Ez az összeg a 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott címeken nem növelhető. Ha a kártalanításra jogosult a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, őt csak az a) pont szerinti összeg illeti meg.

(3) Az igénylő közületi szerv a kártalanításra jogosult részére a (2) bekezdés b) pontja alapján járó pénzbeli kártalanítást az Országos Takarékpénztárhoz köteles befizetni. Az OTP a befizetett összeget csak a kártalanításra jogosult lakásépítése céljára számolhatja el.

(A R. 13. §-ához)

14. §

(1) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a kiutalt helyiség (telek) fekvési helyét, alapterületét, számát, továbbá a tulajdonos (kezelő) és az eddigi használó nevét és címét,

b) a helyiség (telek) kijelölt új (esetleg több közös) használójának nevét és címét,

c) a helyiség (telek) átadásának, továbbá elfoglalásának határnapját,

d) a kiutalás határidő nélküli vagy ideiglenes jellegét, az utóbbi esetben meghatározva, hogy a kiutalás mely időpontig vagy milyen feltétel bekövetkeztéig terjed,

e) a helyiség (telek) kiutalásának célját (iroda, műhely, garázs stb.) megjelölve a kiutalás előtti rendeltetését is,

f) a kijelölt használó közületi szerv által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (átalakítás, portálépítés, kerítés létesítése, stb.) és azok elvégzésének határnapját, továbbá a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

g) azokat a feltételeket, amelyeket az illetékes szervek a helyiség (telek) igénybevételével, illetőleg kiutalásával kapcsolatos állásfoglalásukban (hozzájárulásukban) kikötöttek, ideértve az esetleges lakáspótlási kötelezettséget is,

h) a kártalanítás módját, mértékét és teljesítésének határnapját, továbbá a kártalanításra kötelezett közületi szerv nevét és címét (ha kártalanítás valamely ok miatt nem jár, erről kell rendelkezni),

i) a kártalanításként adott cserehelyiség (cserelakás, cseretelek) kiutalása felől hozott rendelkezést,

j) az igénybevételi díj fizetésének kötelezettségét, mértékét és határnapját,

k) az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztása vagy egyéb telekalakítás esetében az annak engedélyezése felől hozott döntést, feltüntetve a telekkönyvi helyrajzi számot, a telekkönyvi és a földnyilvántartási adatok eltérése esetén pedig az állami földnyilvántartás szerinti helyrajzi számot is,

l) állami szerv vagy társadalmi szervezet által igényelt, állami tulajdonban álló helyiség (telek) esetében az ingatlan kezelésbeadása, illetőleg a kezelés megosztása felől hozott döntést,

m) több igénylő esetében az elutasított igénylők nevét és címét.

(2) A határozat rendelkező részének figyelmeztetést is kell tartalmaznia arra nézve, hogy

a) ha a kijelölt új használó az ingatlannak nem tulajdonosa (kezelője), ezzel bérleti szerződést kell kötnie,

b) ha a kijelölt új használó az előírt határnapon belül a helyiséget (telket) nem foglalja el, a kiutalás érvényét veszti,

c) a határozat építési munkák elvégzésére nem jogosít, ahhoz az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és - az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges,

d) a kiutalt helyiség (telek) más célra való felhasználásához, továbbá más közületi szerv részére határidő nélküli használatra átengedéséhez, ideiglenes jellegű bérbe-(albérletbe-)adásához, illetőleg cseréjéhez - a R. 4. §-ának (5) bekezdésében említett esetek kivételével - az elhelyezd hatóság engedélye szükséges, s ha a használó azt engedély nélkül teszi, a helyiség (telek) tőle kártalanítás nélkül igénybe vehető,

e) ha a közületi szerv a részére kiutalt helyiséget (telket) az előírt határnapon belül nem foglalja el, illetőleg annak használatával felhagy, vagy az részére feleslegessé válik és a hasznosításról a R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett valamely módon nem gondoskodik, ezt a körülményt az elhelyező hatósághoz nyolc napon belül be kell jelentenie,

f) a helyiség (telek) ideiglenes jellegű kiutalása esetében a használati jog az előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkeztével megszűnik és a használó közületi szerv a helyiséget (telket) saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - köteles kiüríteni.

(3) A helyiség (telek) határidő nélküli használatra átengedéséhez, illetőleg cseréjéhez szükséges engedély ügyében hozott határozat tartalmára az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.

(4) A helyiség (telek) ideiglenes jellegű bérbe-(albérletbe-)adásához szükséges engedélyt a megállapodásra kell rávezetni és két példányt a kérelmező közületi szerv részére vissza kell adni. Ha az elhelyező hatóság az engedély megadását feltételekhez köti vagy megtagadja, erről külön határozatot kell kiadni.

(5) A határozatot - az ügyfeleken felül -az eljárásban állásfoglalást (hozzájárulást) nyilvánító szervekkel, továbbá - az igénybevételi díj kivetése és behajtása céljából - az illetékes adóhatósággal is közölni kell.

(6) A határozat jogerőre emelkedése után -az (1) bekezdés k) és l) pontja esetében - az első fokú elhelyező hatóságnak a jogerős határozat és a megosztási vázrajz egy-egy példányának csatolásával meg kell keresnie a telekkönyvi hatóságot az ingatlan, illetőleg az ennek kezelője tekintetében bekövetkezett változás telekkönyvi keresztülvezetése végett. Ezzel egyidejűleg - telekalakítás esetében - a jogerős határozat és a megosztási vázrajz egy-egy példányát a földhivatalnak is meg kell küldeni.

(A R. 14. §-ához)

15. §

(1) A végrehajtást elrendelő határozatot az érdekelteknek a végrehajtás foganatosítása előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell.

(2) A határozatot közületi szerv ellen elrendelt végrehajtás esetében a közületi szerv felügyeleti (érdekképviseleti) szervével is közölni kell.

(3) A végrehajtással kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik, a szükséges fedezetet azonban az igénylő közületi szerv előlegezi.

(A R. 16. §-ához)

16. §

Az elhelyező hatóság a R. 16. §-ának (1) bekezdésében említett engedély megadása során a 8. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint jár el.

(A R. 18. §-ához)

17. §

(1) Ha az elhelyező hatóság közületi célra használt helyiségnek (teleknek) nem közületi célra történő felhasználását engedélyezi, a határozatban a felhasználás célját meg kell jelölnie. A helyiség (telek) csak a határozatban megjelölt célra használható fel; eltérő felhasználás esetében az engedély - minden kártalanítási igény kizárásával - érvényét veszti és a helyiség (telek) továbbra is közületi elhelyezés céljára használható fel.

(2) Az elhelyező hatóság az (1) bekezdésben említett engedély megadása során a 8. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint jár el.

(A R. 20. §-ához)

18. §

A R. 20. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha a jogszerűen használó közületi szerv feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja.

(A R. 21. §-ához)

19. §

(1) A személyi tulajdonban levő lakások szabad-, illetőleg tanácsi rendelkezésű jellegének megállapításánál a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) A R. 21. §-a (1) és (3) bekezdésének alkalmazása során nem tekinthető a használat megszűnésének, ha a jogszerű használó közületi szerv feladatát - megszűnés, átszervezés vagy egyéb ok folytán - egészben vagy részben más közületi szerv veszi át, s ez az átvett feladat ellátása céljára a helyiséget (telket) továbbra is használni kívánja.

(A R. 22. §-ához)

20. §

(1) A R. 22. §-a (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során a tulajdonos építési szándékát akkor kell igazoltnak tekinteni, ha a telek beépítésére legalább elvi építési engedélyt kapott, továbbá bizonyítja, hogy az építkezéshez szükséges fedezet (készpénz, építési kölcsön) vagy építési anyag túlnyomó része a rendelkezésére áll.

(2) Ha az elhelyező hatóság a telket a R. hatálybalépése előtt nem ideiglenes jelleggel vette igénybe és utalta ki, a tulajdonos igazolt építési szándéka esetén megvizsgálja, hogy a telek a használó közületi szerv részére továbbra is szükséges-e.

(3) Ha a használó közületi szerv a telket

a) nélkülözni tudja, az elhelyező hatóság megállapítja a telek értékét növelő és a tulajdonos által is hasznosítható ráfordítások értékét, s felhívja a tulajdonost, nyilatkozzék, hogy vállalja-e a ráfordítások arányos értékének megtérítését. Igenlő nyilatkozat esetében az elhelyező hatóság a telket a közületi szerv használata alól mentesíti és azt építkezés céljára a tulajdonos használatába adja, egyidejűleg a térítés megfizetésére kötelezi. A tulajdonos a végrehajtás elrendelését akkor kérheti, ha igazolja, hogy a térítést megfizette;

b) nélkülözni nem tudja, vagy a tulajdonos a térítés megfizetését nem vállalja, a tulajdonosnak a telek közületi szerv használata alóli mentesítésére irányuló kérelmét el kell utasítani. Ha az elhelyező hatóság a kérelmet azért utasítja el, mert, a használó közületi szerv a telket nem tudja nélkülözni, az elutasító határozatban - a tulajdonos kérelmére - a használó közületi szervet a telek tulajdonjogának megszerzésére kell köteleznie.

(A R. 24. §-ához)

21. §

A közületi elhelyezési eljárásban a 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet szerint megállapított mértékű illetéket kell leróni.

(A R. 25. §-ához)

22. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a 6231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM rendelet 7. §-ának (6) és - a 331-15/1952. (P. K. 37.) PM utasítás 2. §-ával módosított - (8) bekezdése az e rendelet 14. §-ának (6) bekezdésében,

b) a 7/1961. (VIII. 27.) ÉM rendelet 6. §-ának (1) bekezdése a R. 3-4. §-ában és a 13. §-a (2) bekezdésének b) pontjában

foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter