7/1961. (VIII. 27.) ÉM rendelet
az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok kezeléséről
Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított ingatlanok kezeléséről szóló 20/1960. (IV. 17.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a R. végrehajtásaként a következőket rendelem.
[A vastagbetűvel szedett szöveg a rendeletet, (a továbbiakban: R.) a vékony betűs szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]
(1) Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított lakóépületeket - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az épület fekvése szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának házkezelési szerve (házkezelési igazgatóság, ingatlankezelő vállalat, községgazdálkodási vállalat, községi tanács végrehajtó bizottsága, a továbbiakban: tanácsi házkezelési szerv) kezeli.
(2) Ha az állami tulajdonban álló lakóépületben 50%-ot elérő, vagy azt meghaladó mértékben szolgálati lakások vannak, az egész épületet az az állami szerv kezeli, amely a lakások nagyobb része felett rendelkezik. E rendelkezés alól az építésügyi miniszter - a lakóház kezelésére kötelezett állami szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) javaslatára - kivételt engedélyezhet.
(3) Az állami tulajdonban álló és a fegyveres testületek zárt területén levő lakóépületeket az érdekelt fegyveres testület, a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepeket az Egészségügyi Minisztérium, az államvasúti dolgozók elhelyezésére szolgáló lakótelepeket, illetőleg lakóépületeket pedig a Magyar Államvasutak kezeli.
(4) Ha az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított lakóépületet állami szervek 50%-ot elérő, vagy azt meghaladó mértékben nem lakás céljára használják, a lakóépületet az az állami szerv kezeli, amely annak nagyobb részét használja.
Vhr. 1. § (1) A R. hatálya
a) az állami és a vegyes (részben állami, részben személyi) tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított, illetőleg szövetkezetek vagy magánszemélyek tartós és ingyenes használatába adott állandó jellegű
- lakóépületekre,
- vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekre,
- nem lakás céljára szolgáló épületekre,
- az említett épületekhez tartozó telkekre, továbbá
b) a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkekre
(továbbiakban: a R. hatálya alá tartozó ingatlanok) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a R. hatálya az állami tulajdonban álló olyan önálló ingatlanra, amelyet
a) állami szerv vagy társadalmi szervezet közvetlenül, kizárólagosan, a feladatainak teljesítése érdekében használ, ideértve a szerv dolgozóinak elhelyezésére (pl. munkásszállás, ápolónő-otthon, továbbá üzem, hivatal, intézet, intézmény területén belül létesített munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás céljára), vagy szociális, kulturális, egészségügyi, üdülési, sportolási szükségleteinek kielégítésére szolgáló ingatlanokat is;
b) - az a) pontban meghatározott valamely célra szolgáló ingatlan esetében - azonos felügyeleti szerv irányítása alá tartozó több állami szerv vagy társadalmi szervezet közösen használ;
c) több állami vagy társadalmi szervezet közösen használ ugyan, de a kezelést a használó szervek között e rendelet hatálybalépését megelőzően, illetőleg e rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján megosztották;
d) ideiglenes jelleggel (pl. felvonulási épület céljára) építettek. Ezeknek az ingatlanoknak a kezelése tekintetében az állami ingatlanvagyon kezelésére, nyilvántartására és forgalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(3) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából
a) állami szerv: az állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv és az állami költségvetési szerv;
b) társadalmi szervezet: a politikai vagy az ország egész területén működő társadalmi szervezet, valamint ezek intézete, intézménye és vállalata;
c) szövetkezet: a mezőgazdasági termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport), a földművesszövetkezet, a kisipari szövetkezet, valamint ezek szövetsége, központja és vállalata;
d) telek: a város (község) belterületén levő, állami tulajdonban álló minden földrészlet, a közterületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló területek, az erdők, a mezőgazdasági rendeltetésű földek, továbbá a vízügyi létesítmények által elfoglalt, valamint a (2) bekezdés szerint a R. hatálya alá nem tartozó egyéb földrészletek kivételével. A külterületi települések beépítésre szánt területén levő telkek a belterületi telkekkel azonos elbírálás alá esnek.
Vhr. 2. § (1) A tanácsi házkezelési szerv kezeli az állami tulajdonban álló olyan lakóépületet, amelyben
a) szolgálati lakás nincs vagy a szolgálati lakások aránya az összes lakás 50%-át nem éri el, illetőleg
b) a szolgálati lakások aránya az összes lakás 50%-át eléri vagy meghaladja ugyan, de azokkal több állami szerv rendelkezik és a szolgálati lakásnak nem minősülő lakások aránya meghaladja a legtöbb szolgálati lakással rendelkező állami szerv érdekeltségét.
(2) A tanácsi házkezelési szerv - a lakóépületben levő szolgálati lakások arányára tekintet nélkül - köteles kezelésébe venni a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó fegyveres és rendészeti testületek rendelkezése alatt és zárt területén kívül álló olyan lakóépületet is, amelynek tanácsi kezelésbe vételét - a Belügyminisztérium, illetőleg a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére - az Építésügyi Minisztérium engedélyezte.
(3) A R. hatálya alá tartozó,
a) az 1924. évi XII. törvény és az azt kiegészítő jogszabályok alapján létesített társasházban (a továbbiakban: társasház) levő, telekkönyvi albetétbe felvett, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (pl. üzlethelyiséget),
b) vegyes célra szolgáló, építési módjánál és rendeltetésénél fogva lakóépületnek nem minősülő épületet (pl. lakásokat is magában foglaló filmszínház- vagy áruházépületet),
c) nem lakás céljára szolgáló épületet, továbbá
d) be nem épített telket
az az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, amely azt 50%-ot elérő vagy meghaladó mértékben használja.
(4) A tanácsi házkezelési szerv kezelésébe kell adni a (3) bekezdésben említett ingatlant, ha azt
a) több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használja és a használat aránya egyik szervnél sem éri el az 50%-ot. és a kezelést, illetőleg az ingatlant e rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően megosztani nem lehet;
b) társadalmi szervezet 50%-ot elérő vagy meghaladó mértékben használja ugyan, de a kezelést - megfelelő szervezet hiánya miatt - ellátni nem tudja.
(5) Ha a R. hatálya alá tartozó ingatlant az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet részére a közületi elhelyező vagy a raktárgazdálkodási hatóság ideiglenes használatra utalta ki, az ingatlant - a kezelésbe adás egyéb feltételeinek fennállása esetén is - csak akkor lehet a használó kezelésébe adni, ha a kiutalás azért történt ideiglenes jelleggel, mert a kiutalt helyiségre (telekre) a későbbiek folyamán városrendezési (községrendezési) okok miatt szükség lesz. Ha a hatóság az ingatlant egyéb okból utalta ki ideiglenesen, a kezelést továbbra is a korábbi kezelő szerv, ennek megszűnése esetén pedig a tanácsi házkezelési szerv látja el.
(6) Átmenetileg a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe kell adni az állami tulajdonban álló olyan ingatlant is, amelynek kezelője megszűnt vagy a közületi elhelyező, illetőleg a raktárgazdálkodási hatóság a kezelő szerv használati jogát megvonta, de az ingatlant más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet részére nem utalta ki. Ezt a rendelkezést a R. hatálya alá nem tartozó ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell.
(7) A lakóépületnek az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján végrehajtott tanácsi kezelésbe vétele az épületben levő szolgálati lakások szolgálati jellegét nem érinti.
Vhr. 3. § (1) Ha a R. hatálya alá tartozó ingatlan kisajátítás útján került állami tulajdonba, az ingatlan kezelőjéül - a kisajátítást megállapító határozatban - általában a kisajátító állami szervet kell kijelölni. Az építésügyi hatóság kérelmére város-(község-) rendezés céljából kisajátított ingatlan kezelőjéül a tanácsi házkezelési szervet kell kijelölni arra az időtartamra, amíg az ingatlan a rendeltetésének megfelelően felhasználásra nem kerül.
(2) A R. hatálya alá tartozó, újonnan épült lakóépületet, illetőleg vegyes célra vagy nem lakás céljára szolgáló épületet a hozzá tartozó telekkel együtt - az építésügyi hatóság jogerős használatbavételi engedélye alapján, az építtető (beruházó) kérelmére -, továbbá az adás-vétel, csere, ajándékozás, öröklés, vagyonelkobzás vagy hatósági határozat alapján állami tulajdonba került telket, vagy épületet a R. 1. §-a, illetőleg az e rendelet 2. §-a szerint kezelésre jogosult állami szerv (társadalmi szervezet) kezelésébe kell adni.
(3) Ha az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésében levő épületet más állami szerv vagy társadalmi szervezet építkezése miatt le kell bontani, az ingatlant - az építésügyi hatóság jogerős területfelhasználási hozzájárulása (engedélye) alapján, az épület lebontása előtt - az építtető (beruházó) kezelésébe kell adni.
Vhr. 4. § (1) A R. hatálya alá tartozó, egységes gazdasági célt szolgáló, azonos rendeltetésű, területileg összefüggő beépített telek, illetőleg a rajta levő épületek kezelését - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - megosztani nem lehet.
(2) Ha a telket több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használja vagy ha ugyanazon a telken több, önállóan használt épület van, s az ingatlan értékcsökkenés, vagy egyéb gazdasági hátrány, továbbá az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv sérelme nélkül természetben megosztható, több kezelő szerv is kijelölhető. Ha a telken az egész ingatlant kiszolgáló, a használó szervek között természetben meg nem osztható létesítmény (pl. fűtőközpont) is van, azt az ingatlan nagyobb részét használó szerv kezelésébe kell adni.
Vhr. 5. § (1) Ha a R. 1. §-a (2) és (4) bekezdésének, valamint az e rendelet 2. §-a (1) és (3) bekezdésének alkalmazása során vitás, hogy
a) a lakóépületben a szolgálati lakások aránya, illetőleg
b) a vegyes célra szolgáló lakóépületben levő helyiségek nem lakás céljára való használatának mértéke, vagy
c) a vegyes célra szolgáló - lakóépületnek nem minősülő - épületben, továbbá a nem lakás céljára szolgáló épületben az állami szerv (társadalmi szervezet) használatának mértéke az 50%-ot eléri vagy meghaladja-e, a vitát a lakások szolgálati jellegét jogerősen elismerő lakásügyi hatósági, illetőleg a helyiségek nem lakás céljára való kiutalására vonatkozó jogerős közületi elhelyező vagy raktárgazdálkodási hatósági határozatok alapján kell eldönteni.
(2) A lakóépületben levő szolgálati lakások arányának megállapításánál a lakások számát, a vegyes célra szolgáló épületekben levő, nem lakás céljára használt helyiségek arányának megállapításánál a lakások és az egyéb helyiségek alapterületének nagyságát, a nem lakás céljára szolgáló épületben levő helyiségek használati arányának megállapításánál pedig az épület és a helyiségek térfogatát kell számításba venni.
(1) Az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított házingatlanok, továbbá a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek kezelőjének kijelölése és ezzel kapcsolatban a telekkönyvi megosztás szükségességének kérdésében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi, illetőleg megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya határoz. A határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.
(2) A jogerős határozat alapján - az elsőfokon eljárt hatóság megkeresésére - a telekkönyvben fel kell jegyezni az ingatlan kezelésére jogosult szerv nevét és székhelyét.
Vhr. 6. § (1) A R. hatálya alá tartozó ingatlant kezelésbe venni, illetőleg a kezelésből kibocsátani csak az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi, megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának (a továbbiakban: igazgatási osztály) jogerős határozata alapján lehet.
(2) Az igazgatási osztály a R. hatálya alá tartozó ingatlan kezelőjének kijelölése tekintetében, illetőleg az ingatlan esetleges műszaki és telekkönyvi megosztása szükségességének kérdésében bármely érdekelt szerv kérelmére vagy hivatalból határoz.
(3) Ha az igazgatási osztály az ingatlan kezelőjét kérelemre jelöli ki, a kérelemnek - önálló ingatlanonként - tartalmaznia kell:
a) az ingatlan helyét (település, kerület, utca, házszám);
b) az ingatlan telekkönyvi betét- és helyrajzi számát;
c) az ingatlan rendeltetését és jellemző adatait (pl. lakóépület: 20 lakással; vegyes célra szolgáló épület: 1500 m2 alapterülettel; nem lakás céljára szolgáló épület: 7500 légm3 térfogattal; be nem épített telek: 1000 m2);
d) az ingatlan eddigi kezelőjének - újonnan épített épület esetében az építtető (beruházó) - megnevezését és címét;
e) az ingatlant használó szerv - több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használata esetén az ingatlant használó valamennyi szerv - megnevezését és a használat arányát, továbbá a használat jogosságát megállapító hatóság megnevezését és a határozat számát;
f) a kezelés, illetőleg az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztására vonatkozó esetleges javaslatot;
g) a javasolt új kezelő szerv (szervek) megnevezését és címét;
h) - a kezelés, illetőleg az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztására vonatkozó javaslat esetén - az egyes kezelő szervek kezelésébe adni javasolt ingatlanrészletek (épületek) megnevezését és a megosztási vázrajznak megfelelő körülírását;
i) a kezelésbe vétel javasolt határidejét negyedévi fordulónapban megállapítva;
j) - a kezelés megosztására vonatkozó javaslat esetén - az egész ingatlant kiszolgáló létesítmények, illetőleg a telek használatával és fenntartásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek megállapítására vonatkozó javaslatot;
k) azoknak a kötelezettségeknek és feltételeknek ismertetését, amelyeket az igazgatási osztály vagy más hatóság az ingatlan kezelésével kapcsolatban már korábban elrendelt, de az eddigi kezelő szerv még nem teljesített, végül
l) az új kezelő szerv (szervek) kijelölésének előkészítése során esetleg felmerült olyan vitás kérdések ismertetését, amelyeknek eldöntése nem tartozik a bíróság vagy döntőbizottság hatáskörébe.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a kezelésbe venni kívánt ingatlanra vonatkozó - három hónapnál nem régibb keletű - telekkönyvi kivonat egy példányát;
b) - újonnan épült épület esetében - a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a jogerős használatbavételi engedély egy-egy másolatát;
c) az ingatlant használó szerv (szervek) használatának jogosságát megállapító hatósági határozat egy másolatát;
d) - az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztására vonatkozó javaslat esetén -az építésügyi hatóság megosztást engedélyező jogerős határozatának egy másolatát;
e) - a kezelés, illetőleg az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztására vonatkozó javaslat esetén - telekkönyvi bejegyzésre, illetőleg megosztásra alkalmas vázrajzot annyi példányban, hogy két példány a telekkönyvi hatóság, egy-egy példány a kijelölt kezelő szerv (szervek) részére megküldhető legyen, egy példány pedig az igazgatási osztály irattárában maradjon;
f) - a 3. § (3) bekezdésében foglalt esetben - a jogerős területfelhasználási hozzájárulás egy másolatát;
g) az ingatlan kezelőjét terhelő kötelezettségeket korábban megállapító hatósági határozatok egy-egy másolatát;
h) - műemlék vagy műemlékjellegű épület kezelőjének kijelölésére vonatkozó kérelem esetén - a műemléki hatóság (vidéken az Országos Műemléki Felügyelőség, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának városrendezési és építészeti osztálya) hozzájárulását;
i) - ha az ingatlant az Országos Takarékpénztár részére értékesítésre átadták vagy az elidegeníthető házingatlanok jegyzékébe felvették - az Országos Takarékpénztár hozzájárulását, végül
j) az igazgatási osztály által megkívánt, a kezelő szerv kijelölésével kapcsolatos kérdések elbírálásához szükséges egyéb okiratokat és terveket.
(5) Ha a kijelölésre nem a kezelőül kijelölni kívánt szerv kérelme alapján kerül sor, azt a határozathozatal előtt meg kell hallgatni.
Vhr. 7. § (1) Az ingatlan kezelőjének kijelöléséről hozott határozatnak tartalmaznia kell a 6. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, illetőleg az ott megjelölt javaslatok és vitás kérdések tekintetében hozott döntést.
(2) Ha az igazgatási osztály az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztásának szükségességét is megállapítja, a határozatban a megosztás folytán keletkező új ingatlanok tekintetében - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően - külön-külön kell rendelkeznie. A határozathoz csatolni kell az építésügyi hatóság által előzetesen jóváhagyott, telekkönyvezésre alkalmas megosztási vázrajzot.
(3) Az ingatlan kezelőjének kijelöléséről hozott határozatot meg kell küldeni:
a) az ingatlan korábbi kezelő szervének, illetőleg újonnan épített épület esetében az építtetőnek (beruházónak);
b) a kijelölt új kezelő szervnek;
c) a korábbi és a kijelölt új kezelő szerv felügyeletét ellátó államigazgatási szervnek, illetőleg társadalmi szervezet központi szervének;
d) - társadalmi szervezet kezelésébe adás esetében - a területileg illetékes tanácsi házkezelési szervnek, nyilvántartásba vétel végett;
e) - műemlék vagy műemlékjellegű épület esetében - a műemléki hatóságnak;
f) - az ingatlan műszaki és telekkönyvi megosztásának elrendelése esetében - az építésügyi hatóságnak, végül
g) - ha az ingatlant az Országos Takarékpénztár részére értékesítésre átadták vagy az elidegeníthető házingatlanok jegyzékébe felvették - az Országos Takarékpénztárnak.
(4) A határozat jogerőre emelkedését követően az igazgatási osztály megkeresi a telekkönyvi hatóságot a kezelő szerv feltüntetése és - szükség esetén - az ingatlan telekkönyvi megosztásának foganatosítása végett.
Vhr. 8. § (1) Az ingatlan korábbi kezelője és a kijelölt új kezelő szerv, valamint ezek felügyeleti szervei az igazgatási osztály jogerős határozata alapján kötelesek a kezelés átadás-átvételének lebonyolítása és az esetleg szükséges tervmódosítások iránt intézkedni,
(2) Az átadás-átvétel lebonyolítása során a korábbi kezelő szerv köteles az ingatlant a kijelölt új kezelő szerv birtokába adni és rendelkezésére bocsátani:
a) az ingatlan kezelésével kapcsolatban a terveiben szereplő
- létszámot és béralapot,
- bérbevételi előirányzatot,
- fenntartási költségelőirányzatot,
- karbantartási költségelőirányzatot,
- felújítási költségelőirányzatot,
- esetleges nyereség-, illetőleg hiánytérítési előirányzatot, továbbá
b) az ingatlan kezelése céljára szolgáló
- felszereléseket,
- a korábbi kezelő szerv üzemi területén kívül levő iroda-, műhely- és raktárhelyiségeket, valamint
- javító- és karbantartó részleg anyagkészletét, illetőleg
- ha az az átadásra kerülő épületek mellett más épületek javítását és karbantartását is végzi, az anyagkészlet megfelelő hányadát, továbbá
c) az ingatlan kezelésének folyamatos ellátásához szükséges alábbi okmányokat:
- az ingatlan, továbbá az abban levő egyes bérlemények tartozékaira, felszerelési és berendezési tárgyaira vonatkozó leltárt,
- az ingatlanban levő bérlemények tekintetében fennálló bérleti szerződéseket,
- a bérlemények tekintetében a bérlők részére az átadó kezelő szerv által elismert vagy a bíróság által megállapított és az átadás-átvétel időpontjában is fennálló bérbeszámítási jogra vonatkozó okmányokat,
- az átadó kezelő szerv által kezdeményezett vagy a bérlők részére általa engedélyezett, de még be nem fejezett építési munkálatokra vonatkozó okmányokat,
- az érvényben levő bérleti szerződések alapján az átadás-átvétel időpontjában fennálló díjhátralékra, illetőleg a tényleges túlfizetésre vonatkozó, bérleményenként részletezett kimutatást,
- központi fűtéses épületeknél a fűtési költségek és a fűtési díjak tekintetében az előző fűtési idényre vonatkozó elszámolást és a folyó fűtési idényre vonatkozó előirányzatot,
- központi fűtéses épületeknél az érvényben levő bérleti szerződések alapján a bérlők részéről a folyó fűtési idény keretében az átadás-átvétel időpontjáig befizetett fűtési díjakra vonatkozó, bérleményenként részletezett kimutatást, valamint a folyó fűtési idény keretében az átadás-átvétel időpontjáig felmerült kiadások részletezését és az azokra vonatkozó bizonylatokat, továbbá a meglevő tüzelőanyagokra vonatkozó leltárt,
- az átadó kezelő szerv által az átadott ingatlannal kapcsolatban vállalt kötelezettségekre vonatkozó okmányokat, továbbá az átadó kezelő szervnek az átadott ingatlannal kapcsolatban fennálló tartozásaira és követeléseire vonatkozó iratokat, valamint
- a bérlők által az átadó kezelő szervvel szemben vállalt kötelezettségekre vonatkozó okmányokat,
- a bérlemények tekintetében fennálló lakbérpótlék-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos okiratokat és nyilvántartásokat, végül
- az ingatlanra vonatkozó minden kezelési okmányt (nyilvántartási lapokat, térképeket, tervrajzokat stb.) az átadás napján fennálló helyzetnek megfelelő állapotban.
(3) Újonnan épített épületnek a kijelölt kezelő szerv birtokába adása során az építtető (beruházó) - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően - csak az épület átadási tervdokumentációját, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a jogerős használatbavételi engedélyt és az ingatlanleltárt köteles átadni.
(4) A kezelés átadás-átvételének lebonyolításáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben - újonnan épített épület esetében - rögzíteni kell a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben nem szereplő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozó hiányosságokat is. Ezeket a hiányosságokat az építtető (beruházó) köteles megszüntetni; az építtető ezzel kapcsolatos pótlási, illetőleg kijavítási kötelezettségének teljesítésére megállapított határidőt a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát tájékoztatás végett meg kell küldeni az igazgatási osztálynak, valamint az átadó és az átvevő kezelő szerv felügyeletét ellátó állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezet központi szervének.
(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján az átadó és az átvevő kezelő szerv köteles a változást az ingatlanleltárban keresztülvezetni. Az ingatlanleltárban bekövetkezett változásról a Magyar Beruházási Bankot értesíteni kell.
Vhr. 9. § (1) Az átadott állóeszközöket az átadás-átvétel időpontjában fennállott leltári érték szerint, könyvjóváírással kell elszámolni.
(2) Az átadott anyagok és egyéb forgóeszközök értékét - a központi fűtés céljára szolgáló tüzelőanyagok kivételével - az átvevő szerv az átadó kezelő szerv részére köteles megtéríteni. A forgóeszközök ellenértékét beszerzési áron - az esetleges elhasználódás figyelembevételével - kell megállapítani.
(3) Az átadás-átvételre kerülő álló-, illetőleg forgóeszközök tételes elhatárolására az átadó kezelő szerv nyilvántartásai az irányadók.
(4) Az átadás-átvétel időpontjában fennálló bérleti díj túlfizetés összegét az átadó kezelő szerv köteles az átvevő kezelő szerv részére átutalni.
(5) A központi fűtéses épületek esetében az átadó kezelő szerv egy összegben köteles átutalni az átvevő kezelő szerv részére a bérlők által a folyó fűtési idényre - az előző fűtési idényre fennállott hátralék és túlfizetés figyelembevételével - befizetett fűtési díjakat, levonva ezek összegéből a folyó fűtési idény keretében már felmerült kiadások összegét.
Vhr. 10. § (1) Az ingatlan kezelésének átadásával az átvevő kezelő szervre szállnak át mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a korábbi kezelőt a kezeléssel kapcsolatban megillették, illetőleg terhelték. Azokban a folyamatban levő ügyekben, amelyek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben nem szerepelnek, az átadást követően is az átadó kezelő szerv jár el.
(2) Az ingatlant terhelő köztartozásokat és az ingatlannal kapcsolatos egyéb költségeket (közművek szolgáltatásáért járó díjak stb.) az átadás-átvétel időpontjától kezdődően az átvevő kezelő szerv köteles viselni.
(1) A tanácsi házkezelési szerv az 1. § (1) bekezdésében említett házingatlanok kezelésén felül ellátja
a) az 1924. évi XII. törvény alapján létesített társasházakban levő, állami tulajdonban álló lakások és egyéb helyiségek kezelését;
b) a vegyestulajdonban álló házingatlanok kezelését, ha az állam tulajdoni hányada az 50%-ot eléri, vagy meghaladja;
c) a vegyestulajdonban álló azoknak a házingatlanoknak a kezelését, amelyeknél az állam tulajdoni hányada az 50%-ot nem éri el, feltéve, hogy a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad arányában számított többsége a tanácsi házkezelési szervet bízza meg a házingatlan kezelésével és ehhez a tanácsi házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló hatóság is hozzájárul;
d) a vegyestulajdonban levő és a kezelésében nem álló házingatlanok tekintetében az állam tulajdoni hányadának nyilvántartását és gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, illetőleg teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket;
e) az állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlanok nyilvántartását;
f) a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek kezelését;
g) a kezelésében, továbbá a nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló ingatlanok (tulajdoni hányadok) műszaki leltárbavételével kapcsolatos feladatokat.
(2) Tanácsi házkezelési szerv kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlant csak közérdekből - az építésügyi miniszter külön engedélye alapján - akkor kezelhet, ha az ingatlan kezelése gondnok kirendelése útján egyébként nem biztosítható.
Vhr. 11. § (1) A tanácsi házkezelési szerv a R. 1. §-a, valamint az e rendelet 2. §-a és 3. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján kezelésébe adott ingatlanokon felül kezeli - az igazgatási osztály ellenkező határozatáig - mindazon állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek kezelését e rendelet hatálybalépésének napján is ellátta.
(2) A tanácsi házkezelési szerv
a) a R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett, társasházban levő, állami tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget, valamint
b) a R. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontjában említett, állami tulajdonban álló be nem épített telket csak az e rendelet 2. §-ának (4)-(6) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetőleg akkor kezeli, ha azt nem állami szerv vagy társadalmi szervezet használja.
(3) A tanácsi házkezelési szerv - a R. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a tulajdonos kezelésébe visszaadandó házingatlanok kivételével - mindaddig kezeli a hatósági rendelkezéssel e rendelet hatálybalépése előtt kezelésébe adott, kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlanokat, amíg az állami kezelésbeadás oka meg nem szűnik.
Vhr. 12. § (1) Ha társasházban az állam tulajdoni hányada az 50%-ot eléri vagy meghaladja, a közösségből folyó ügyek intézésére közös képviselőül a tanácsi házkezelési szervet kell kirendelni, s a közösségből folyó ügyek intézését - legkésőbb az 1962. évi december hó 31. napjáig bezárólag - a közös képviselőül kirendelt tanácsi házkezelési szervnek kell átadni.
(2) A tanácsi házkezelési szerv - a tulajdonostársak közgyűlésének határozata és a házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének hozzájárulása alapján - elláthatja a közösségből folyó ügyek vitelét vagy a társasházzal kapcsolatos építési munkák lebonyolítását akkor is, ha az állam tulajdoni hányada a társasházban az 50%-ot nem éri el.
Vhr. 13. § (1) Ha az ingatlan kizárólag vagy 50%-ot elérő, illetőleg azt meghaladó mértékben devizakülföldi személy tulajdonában van, s gondnoknak mást kirendelni nem lehet, a gyámhatóság az ingatlan kezelőjéül - a tanácsi házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: devizahatóság) hozzájárulásával - a tanácsi házkezelési szervet jelölheti ki. Ilyen esetben az építésügyi miniszternek a R. 3. §-ának (2) bekezdésében előírt külön engedélye nem szükséges.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat egy-egy példányát meg kell küldeni
a) a kijelölt tanácsi házkezelési szervnek;
b) a tanácsi házkezelési szerv felett felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének;
c) az ingatlan esetleges korábbi gondnokának;
d) az ingatlan esetleges belföldi társtulajdonosának (társtulajdonosainak), valamint
e) a devizahatóságnak.
(1) Az 1.930/1949. (III. 3.) Korm. számú rendelet 1. és 2. §-a, a 2.770/1949. (III. 26.) Korm. számú rendelet 1. §-a, a 4.136/1949. (VII. 5.) Korm. számú rendelet 1. §-a, a 4.187/1949. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet 38. §-ának (2) bekezdése, vagy a 195/1950. (VII. 22.) MT számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a Közületi Ingatlan Központ, illetőleg a tanácsi házkezelési szervek kezelésébe adott, valamint a tulajdonossal kötött megállapodás alapján kezelésbe vett házingatlanokat - feltéve, hogy azokat nem kellett volna állami tulajdonba venni, illetőleg amelyeket a 3. § (2) bekezdése alapján nem kell továbbra is állami kezelésben tartani - vissza kell adni a tulajdonos kezelésébe.
(2) A tanácsi házkezelési szerv a házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása során - a kezelési költség (a nyers jövedelem 7,5%-a) és a kezelés tartama alatt a tulajdonost terhelő adók és más köztartozások, valamint kölcsöntartozások, továbbá a házingatlanra fordított egyéb költségek számításbavételével - köteles elszámolni a házingatlannal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Az elszámolással kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Az elszámolás szerint a tulajdonost megillető követelést egy összegben kell kiegyenlíteni.
(4) Ha az elszámolás szerint az államnak áll fenn követelése és a tulajdonos az államot megillető követelést egy összegben kiegyenlíteni nem tudja, a községi (járási jogú városi, fővárosi, illetőleg megyei jogú városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve -a tulajdonos személyi körülményeinek s a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - megengedheti a követelés összegének részletekben történő megfizetését. A követelés biztosítására a telekkönyvben - a tartozás erejéig - a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni.
(5) A törlesztési részleteket a házadóval együtt kell előírni; a lerovásra és a behajtásra a házadóra vonatkozó szabályok az irányadók.
Vhr. 14. § (1) A R. 4. §-ának (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok alapján a volt Közületi Ingatlan Központ, illetőleg a tanácsi házkezelési szervek kezelésébe adott, valamint a tulajdonossal kötött megállapodás alapján kezelésbe vett házingatlanokat legkésőbb az 1961. évi december hó 31. napjáig bezárólag kell visszaadni a tulajdonos vagy megbízottja, illetőleg a gyámhatóság által kirendelt gondnok (a továbbiakban: tulajdonos) kezelésébe.
(2) A házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása során átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyidejűleg a tulajdonos részére át kell adni az e rendelet 8. §-a (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, az ingatlan kezelésének folyamatos ellátásához szükséges okiratokat, továbbá - központi fűtéses házingatlan esetében - a leltárban szereplő tüzelőanyagokat.
(3) A tanácsi házkezelési szerv - az átadás-átvételt követő 8 napon belül - köteles az átadás-átvétel időpontjában fennálló bérleti díj túlfizetés összegét, valamint - központi fűtéses házingatlan esetében - a bérlők által a folyó fűtési idényre befizetett fűtési díjaknak a már felmerült kiadásokkal csökkentett összegét a tulajdonos részére átutalni.
(4) Az átadás-átvételt követően a tulajdonos, illetőleg a tanácsi házkezelési szerv jogai és kötelezettségei tekintetében az e rendelet 10. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.
(5) A házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása a házingatlanban levő lakásra vagy más helyiségre létesített bérleti jogviszony fennállását nem érinti.
(6) A házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadásáról a tanácsi házkezelési szerv a bérlőket értesíteni köteles.
Vhr. 15. § (1) A tanácsi házkezelési szerv - a házingatlan átadás-átvételét követő 30 napon belül - kötelet a tulajdonossal elszámolni. Az elszámolás során - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - figyelembe kell venni:
a) az állami kezelésbevételt megelőzően keletkezett, de még ki nem egyenlített állami követelés (adó- és más köztartozás, építési kölcsöntartozás stb.) összegét és annak kamatait,
b) a tulajdonost az állami kezelés tartama alatt terhelő, a pénzügyi hatóság által kimutatott adó- és más köztartozást (községfejlesztési hozzájárulást stb.),
c) az állami kezelés tartama alatt a tanácsi házkezelési szerv által a házingatlanon végeztetett lakóházjavítási munkák (karbantartás, felújítás, esetleges beruházás) tényleges költségeit,
d) a kezeléssel kapcsolatban felmerült fenntartási költségeket (a tulajdonost terhelő közüzemi díjakat, takarítási költségeket, a házfelügyelő munkabérét és járulék kait stb.),
e) az állami kezelés tartama alatt a házingatlan hasznosításából származó bevételeket,
f) a tulajdonos vagy harmadik személy által a lakóházjavítási és fenntartási költségek fedezetére teljesített befizetéseket, továbbá
g) a nyersjövedelem 7,5%-ában megállapított kezelési költséget.
(2) Ha a házingatlant a volt Közületi Ingatlan Központ, illetőleg a tanácsi házkezelési szerv a tulajdonossal kötött megállapodás szerint elszámolási kötelezettség nélkül vette kezelésébe, a házingatlannak a tulajdonos kezelésébe való visszaadása során csak az állami kezelés tartama alatt végeztetett lakóházjavítási munkák tényleges költségeiről, valamint a tulajdonos vagy harmadik személy által e célra teljesített befizetésekről kell elszámolni.
(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett állami követelést jelzálogjog nem biztosítja, a követelés összegét a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat (az építésügyi hatóság által annak idején kiadott jogerős költségmegállapító határozat, a követelést nyilvántartó pénzügyi hatóság, illetőleg pénzintézet tartozáskimutatása stb.) alapján kell megállapítani.
(4) Az állami kezelés tartama alatt a tulajdonost terhelő adó- és más köztartozás összegét - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - úgy kell megállapítani, mintha a házingatlant a tulajdonos kezelte volna.
(5) Tételes nyilvántartások és egyéb bizonylatok hiányában a házingatlanon végeztetett lakóházjavítási munkák költségeit szakértői becsléssel kell megállapítani, a fenntartási költségek, valamint a hasznosításból származó bevételek összegének megállapításánál pedig az 1960. évi tényszámokat kell alapul venni.
(6) A kezelési költség megállapításánál a házingatlan hasznosításából származó bérleti díjelőirányzatot, illetőleg - ha a házingatlant a tulajdonos használja - a házadó alapjául elfogadott haszonértéket kell nyersjövedelemként alapul venni.
Vhr. 16. § (1) Ha a tanácsi házkezelési szerv elszámolásával kapcsolatban vita merült fel, keresettel bármelyik fél kérheti a bíróságtól a vita eldöntését.
(2) Ha a tulajdonos az elszámolást tudomásul vette vagy a bíróság az (1) bekezdés alapján benyújtott kereset tekintetében jogerős határozatot hozott, a tanácsi házkezelési szerv az átadás-átvételi jegyzőkönyv és az elszámolás egy-egy példányát megküldi:
a) a házingatlan fekvése szerint illetékes községi [járási jogú városi, fővárosi (megyei jogú városi) kerületi] tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: adóügyi csoport),
b) - ha a házingatlan kizárólag vagy részben devizakülföldi személy tulajdonában van - a devizahatóságnak, valamint
c) az elszámolásban szereplő, az állami kezelésbevételt megelőzően keletkezett állami követelést nyilvántartó pénzügyi hatóságnak, illetőleg pénzintézetnek. A jegyzőkönyv és az elszámolás egy példányát a tanácsi házkezelési szerv irattárában kell megőrizni.
(3) Ha az elszámolás szerint az államnak áll fenn követelése, a tanácsi házkezelési szerv a tulajdonos által elfogadott elszámolás, illetőleg az esetleges bírósági határozat csatolása mellett megkeresi a telekkönyvi hatóságot, hogy a házingatlanra - a tulajdonos tartozása erejéig - a Magyar Állam javára az erre vonatkozó szabályok szerint jelzálogjogot jegyezzen be.
Vhr. 17. § (1) Ha az elszámolás szerint az államnak áll fenn követelése, az államot megillető követelést a tulajdonos - az elszámolás, illetőleg a bíróság jogerős határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül - egy összegben köteles az adóügyi csoport egyenesadó befizetési számlájára befizetni.
(2) Az adóügyi csoport a R. 4. §-ának (4) bekezdése alapján - az állami követelés összegétől függően - legfeljebb öt évre terjedő részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. Ha az adóügyi csoport az állami követelés összegének részletekben való megfizetését engedélyezte, a tulajdonos a törlesztési részleteket az adóügyi csoport előírása szerint, a házadóval együtt köteles megfizetni.
(3) Az állami követelés teljes összegének kiegyenlítéséről az adóügyi csoport köteles a követelést nyilvántartó pénzügyi hatóságot, pénzintézetet, illetőleg tanácsi házkezelési szervet - a követelés törlése végett - értesíteni; egyidejűleg az adóügyi csoport köteles intézkedni a jelzálogjog telekkönyvi törlése iránt is,
(1) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló ingatlanok [1. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése a)-b) és f) pontja] tekintetében a tulajdonos jogait gyakorolja, azzal az eltéréssel, hogy az ingatlant el nem idegenítheti, más szerv kezelésébe vagy tartós használatába tovább nem adhatja és le nem bonthatja, viseli továbbá a tulajdonosra háruló kötelezettségeket. A tanácsi házkezelési szerv e jogkörében gondoskodik az ingatlanok rendeltetésszerű használatáról, illetőleg hasznosításáról, fenntartásáról és karbantartásáról, a rendeltetésszerű használatot meg nem változtató átalakításáról és a közterhek viseléséről, továbbá nyilvántartást vezet az ingatlanokról.
(2) A tanácsi házkezelési szervet a nyilvántartásában levő, de a kezelésében nem álló állami tulajdoni hányadok [3. § (1) bekezdés d) pontja] tekintetében is az (1) bekezdésben említett jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azonban az ingatlan kezelését ellátó tulajdonostárssal (tulajdonostársakkal) való jogviszonyára és a kölcsönös elszámolási kötelezettségre a polgári jognak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.
(3) A tanácsi házkezelési szerv a nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlanok [3. § (1) bekezdés e) pontja] tekintetében köteles ellenőrizni, hogy a használó a használatba adásról szóló határozatban, illetőleg a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit teljesíti-e. Ha a használó a kötelezettségeinek a tanácsi házkezelési szerv felhívására sem tesz eleget, a tanácsi házkezelési szerv javaslatot tehet az illetékes hatósághoz a tartós és ingyenes használatba adásra vonatkozó határozat visszavonására.
(4) A tanácsi házkezelési szerv a vegyestulajdonban álló házingatlanokban levő, megbízásból kezelt személyi tulajdoni hányadok [3. § (1) bekezdés c) pontja], illetőleg a kizárólag személyi tulajdonban álló ingatlanok [3. § (2) bekezdése] kezelése során a tulajdonossal kötött megbízási szerződésnek megfelelően, ha pedig az ingatlant hatósági rendelkezés utalta a kezelésébe, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére kirendelt gondnok jogkörében jár el; az ezen jogviszonyból származó jogaira és kötelezettségeire a polgári jog szabályai az irányadók.
(5) A tanácsi házkezelési szervet a személyi tulajdonban álló ingatlanok (tulajdoni hányadok) kezeléséért díj illeti meg. E díj mértékét az építésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Vhr. 18. § (1) A tanácsi házkezelési szervet a kezelésében levő valamennyi állami tulajdonban álló ingatlan (tulajdoni hányad) tekintetében megilleti - a R. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott keretek között a tulajdonos jogainak gyakorlása,
(2) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló
a) házingatlan (tulajdoni hányad, öröklakás) magánszemély vagy szövetkezet részére történő elidegenítésére a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet, valamint a 8/1961. (IV. 26.) PM számú rendelet;
b) be nem épített telek elidegenítésére pedig a 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint tehet javaslatot;
c) ingatlant csak az igazgatási osztály jogerős határozata alapján adhatja át más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésébe;
d) ingatlant - a külön jogszabályokban meghatározott esetekben - csak az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervének jogerős határozata alapján adhatja át szövetkezet tartós és ingyenes használatába;
e) házingatlant csak - a (3) bekezdésnek megfelelő - hozzájárulás, valamint a külön jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek alapján bontathatja le;
f) ingatlan hasznosításáról - a külön jogszabályokban meghatározott esetekben -csak az illetékes lakásügyi, közületi elhelyező, illetőleg raktárgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján gondoskodhat;
g) telek beépítésére, valamint a már meglevő házingatlan helyreállítására, átalakítására, bővítésére vagy korszerűsítésére, továbbá lakás műszaki megosztására albérlő vagy harmadik személy részére - a (4) bekezdésben foglalt keretek között -saját hatáskörében adhat tulajdonosi hozzájárulást.
(3) A gazdaságosan már fenn nem tartható házingatlan lebontásához - a külön jogszabályokban előírt más hatósági engedélyeken felül -, ha annak újraelőállítási értéke
a) az 50 000 forintot nem haladja meg, a területileg illetékes városi (fővárosi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szervvének,
b) az 50 000 forintot meghaladja, de vidéken az 500.000, Budapesten pedig az 1,000.000 forintot nem haladja meg, a területileg illetékes városi (fővárosi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának,
c) vidéken az 500.000 forintot, Budapesten az 1,000.000 forintot meghaladja, a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának az építésügyi miniszterrel egyetértésben adott
hozzájárulása szükséges.
(4) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló telek beépítésére, valamint a már meglevő házingatlan helyreállítására, átalakítására, bővítésére, korszerűsítésére, illetőleg lakás műszaki megosztására a bérlő vagy harmadik személy részére csak akkor adhat tulajdonosi hozzájárulást, ha az építtető írásbeli nyilatkozatot ad arra, hogy
a) az általa létesített épület (épületrész, építmény) és tartozékainak tulajdonjogára nem tart igényt,
b) az általa létesített épületre, illetőleg helyiségre a tanácsi házkezelési szervvel bérleti jogviszonyt létesít,
c) az építéssel kapcsolatos költségeinek megtérítését csak a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok bérbeszámítási rendelkezéseinek keretei között igényli a bérbeadótól, továbbá
d) - a bérlemény használhatóságának fokozása érdekében általa végzett kisebb átalakítási munkák esetében - a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó kívánságára az eredeti állapotot saját költségén visszaállítja.
(5) A tanácsi házkezelési szerv vegyes tulajdonban levő ingatlanon fennálló, közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban csak a felügyeletét ellátó tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával köthet megállapodást.
(6) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, állami tulajdonban álló lakóépületet társadalmi megőrzésre (tisztántartás, karbantartási munkák elvégzése, az épület állagának és rendeltetésszerű használatának ellenőrzése stb.) - az Építésügyi Minisztérium által külön megállapított feltételek szerint - a lakóbizottságnak adhatja át.
Vhr. 19. § (1) A tanácsi házkezelési szerv a kezelésében levő, vegyes vagy kizárólag személyi tulajdonban álló házingatlanokkal, valamint a társasházakkal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról legalább évenként köteles elszámolni a tulajdonossal (tulajdonostársakkal), illetőleg - ha az ingatlant a gyámhatóság rendelkezése alapján kezeli - a gyámhatósággal. Az elszámolás módjára e rendelet 15. §-ában foglalt szabályok az irányadók. Ha az ingatlan kizárólag vagy részben devizakülföldi személy tulajdonában van, az elszámolás egy példányát a devizahatóság részére is meg kell küldeni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell elszámolni akkor is, ha a vegyes tulajdonban álló házingatlanban levő állami tulajdoni hányadot nem a tanácsi házkezelési szerv, hanem valamelyik tulajdonostárs vagy harmadik személy kezeli, illetőleg látja el a társasházzal kapcsolatos közös képviselői feladatokat.
(3) Ha a társasház közös képviselője a közösségből folyó ügyek intézésén felül a telekkönyvi albetétbe felvett öröklakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség kezelését is ellátja, az e helyiség nyersjövedelmének 7.5%-ában megállapított kezelési költséget külön is felszámíthatja.
(4) Ha a tanácsi házkezelési szerv társasházzal, illetőleg vegyes vagy kizárólag személyi tulajdonban álló épülettel (épületrésszel) kapcsolatos - a karbantartás körét meghaladó - építési munkák lebonyolítását is végzi, az általa végzett ilyen munkáért a műszaki tervezési díj és a kivitelezési költség együttes összege 1%-ának megfelelő összegű lebonyolítási díjat számíthat fel. A lebonyolítási díjat csak a nem állami tulajdoni hányadra eső költségek után lehet felszámítani.
(5) Ha a vegyes tulajdonban álló házingatlan kezelését, illetőleg társasházzal kapcsolatban a közös képviselői és a (4) bekezdésben említett lebonyolítási feladatokat nem a tanácsi házkezelési szerv látja el, a kezelőt (közös képviselőt) az általa elvégzett lebonyolítási munkáért - az állami tulajdoni hányadra eső költségek után - ugyancsak 1% lebonyolítási díj illeti meg.
Vhr. 20. § (1) A tanácsi házkezelési szerv nyilvántartásában levő, állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlan tekintetében a használó az ingatlan állagának karbantartásáról és felújításáról saját költségén köteles gondoskodni. A használatbaadás időpontjától kezdődően a köztartozásokat és közüzemi díjakat a használó köteles megfizetni.
(2) A tartós és ingyenes használatba adott házingatlant a használó el nem idegenítheti, meg nem terhelheti, bérbeadás útján nem hasznosíthatja, más használatába nem adhatja és le sem bonthatja. A házingatlan átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, továbbá az épületben levő lakás műszaki megosztásához - a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken felül - a házingatlant nyilvántartó tanácsi házkezelési szerv hozzájárulása szükséges.
(3) A házingatlan bérbeadás útján való hasznosítására és más használatába adására vonatkozó tilalom nem terjed ki arra az esetre, ha a használó a házingatlant vagy annak egy részét dolgozóinak elhelyezésére (pl. munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás vagy, munkásszállás céljára) használja, illetőleg a közületi elhelyező vagy a raktárgazdálkodási hatóság ideiglenes igénybevételt elrendelő határozata alapján adja át más használatába.
(4) Ha a tartós és ingyenes használatba adott házingatlan használója az (1)-(2) bekezdésben, a külön jogszabályokban és a használatba adásról szóló határozatban megszabott kötelezettségeinek a tanácsi házkezelési szerv felhívására sem tesz eleget, a házingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi (házkezelési) szakigazgatási szerve a tartós és ingyenes használatba adásra vonatkozó határozatot visszavonhatja. A határozat jogerőre emelkedését követően a házingatlant bérbeadás útján kell hasznosítani, vagy - ha az elidegenítés feltételei fennállnak - elidegenítésére a 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet és az annak végrehajtására kiadott jogszabályok, illetőleg a 8/1961. (IV. 26.) PM számú rendelet rendelkezései szerint javaslatot kell tenni.
Vhr. 21. § A tanácsi házkezelési szerv köteles nyilvántartást vezetni
a) a kezelésébe adott ingatlanokról,
b) a kezelésében nem álló, vegyes tulajdonban levő házingatlanokról,
c) az állami tulajdonban álló, társadalmi szervezetek kezelésébe adott, bérbeadás útján hasznosított házingatlanokról, valamint
d) az állami tulajdonban álló, tartós és ingyenes használatba adott házingatlanokról. A nyilvántartás részletes szabályait külön rendelkezés állapítja meg.
(1) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter, hogy a tanácsi házkezelési szervek részletes feladatait meghatározza, továbbá, hogy a szolgálati lakások kezelésével kapcsolatos szabályokat - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - megállapítsa.
(2) A tanácsi házkezelési szervek szervezeti és működési szabályait - az építésügyi miniszter által megadott irányelvek figyelembevételével az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.
Vhr. 22. § (1) Ha a R. hatálya alá tartozó ingatlant nem tanácsi házkezelési szerv, hat nem egyéb állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, a kezelő szerv jogaira és kötelezettségeire a R. 5. §-ának (1) bekezdésében, valamint az e rendelet 18. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések at irányadók,
(2) Ha a R. hatálya alá tartozó ingatlant több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használja, vagy a házingatlanban levő szolgálati lakásokkal több szerv rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos valamennyi bevételt és kiadást a kezelő szervnél kell előirányozni.
(3) A tanácsi házkezelési szervek szervezeti és működési szabályainak megállapításához szükséges irányelveket külön rendelkezés állapítja meg.
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi miniszter - az állami vagyont és egyéb pénzügyi kérdéseket érintő ügyekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1.630/1949. (II. 20.) Korm. számú rendelet meg hatályos 2. §-a, az 1.930/1949. (III. 3.) Korm., a 2.770/1949. (III. 26.) Korm., a 4.028/1949. (V. 12.) Korm., a 4.136/1949. (VII. 5.) Korm. és a 4.140/1949. (VII. 6.) Korm. számú rendeletek, a 244/1950. (X. 1.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, az 1.095/1954. (XI. 13.) számú minisztertanácsi határozat, a 3.750/1950. (V. 13.) NipM, továbbá az 5.770/1950. (VIII. 5.) NipM számú rendeletek hatályukat vesztik.
(3) A 244/1950. (X. 1.) MT számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése - az állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított házingatlanok, továbbá a városok (községek) belterületén levő, állami tulajdonban álló, be nem épített telkek vonatkozásában e rendelet 2. §-ának megfelelően módosul.
Vhr. 23. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésétől kezdve a R. hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében a 6.231-8/1951. (IV. 24.) I. e. PM számú rendelet és az azt kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni nem lehet, A rendelet nem érinti az 52/1960. (Ép. Ért. 37.) ÉM számú utasítás hatályát.
Dr. Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter