7/1969. (III. 22.) ÉVM-PM együttes rendelet

az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről

Az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló lakó- és gazdasági épületek (a továbbiakban együtt: épületek) helyreállításával, illetőleg újjáépítésével kapcsolatban - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján - a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

a) árvíz által okozott épületkár: az épület olyan károsodása, amelyet a folyók, patakok és a felszíni vizek elvezetésére szolgáló nyílt csatornák medréből kilépő vizek okoznak;

b) belvíz által okozott épületkár: az épület olyan károsodása, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok és a felszíni vizek elvezetésére szolgáló nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgás, talajvízszintemelkedés vagy talajmozgás, továbbá a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás okoz.

2. §

(1) Árvíz vagy belvíz esetén

a) az árvíz, illetőleg a belvíz tényét a területileg illetékes vízügyi igazgatóság állapítja meg, s erről az érdekelt tanácsok végrehajtó bizottságait értesíti;

b) az épületkárok felmérésével, továbbá azok tényének és mértékének megállapításával, valamint a kárt szenvedett épületek állagvédelmével, helyreállításával, illetőleg újjáépítésével kapcsolatos szervezési és hatósági feladatokat az érdekelt tanácsok végrehajtó bizottságai az építésügyi szakigazgatási szervük (a továbbiakban: első, illetőleg másodfokú építésügyi hatóság) útján látják el;

c) a kárt szenvedett épületek állagvédelmével, helyreállításával, illetőleg újjáépítésével kapcsolatos kivitelezés műszaki ellenőrzését, továbbá - tömeges épületkárok helyreállítása és nagyobb területeket érintő újjáépítés esetén, az érdekelt megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának utasítása alapján - a szervezési és a lebonyolítási feladatokat is a megyei (fővárosi) beruházási vállalat látja el;

d) a kárt szenvedett épületek helyreállításához, illetőleg újjáépítéséhez szükséges építési kölcsönt az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) a területileg illetékes fiókja útján biztosítja.

(2) A felügyeletet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága tömeges épületkárok esetén az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezési és hatósági feladatok ellátására az első fokú építésügyi hatóságok megerősítése céljából utasíthatja

a) a tanácsi tervező, kivitelező és házkezelési szerveket, illetőleg

b) az árvíz vagy belvíz által nem érintett területeken működő első fokú építésügyi hatóságokat, hogy a dolgozóik közül műszaki szakértőket rendeljenek ki. Az így kirendelt dolgozó az első fokú építésügyi hatóság nevében, annak megbízottjaként jár el.

Az épületkárok felmérése

3. §

(1) Az árvíz levonulása (a belvíz megszűnte) után - az Országos Vízgazdálkodási Bizottság állásfoglalásának megfelelően - haladéktalanul meg kell kezdeni az épületkárok felmérését. Ezt a munkát az árvíz levonulását (a belvíz megszűntét) követő 15 napon belül kell elvégezni. Tömeges épületkárok esetén a felmérés határidejét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium esetenként állapítja meg.

(2) Az épületkárok tényét és mértékét, továbbá az azok elhárítása érdekében szükséges építési munkák jellegét (állagvédelem, lebontás, helyreállítás, illetőleg újjáépítés) helyszíni szemlén kell megállapítani. A szemlét az első fokú építésügyi hatóság tartja meg.

(3) A szemlének ki kell terjednie annak megállapítására is, hogy a kárt szenvedett épületek az esetleg szükséges állagvédelmi vagy helyreállítási munkák elvégzése előtt használatba vehetők-e. Az épületbe visszaköltözni vagy azt újra használatba venni, illetőleg lebontani - a szemle megállapításaitól függően - csak az első fokú építésügyi katóság írásbeli engedélyével szabad.

(4) A szemle során a kárt szenvedett épületekről - felmérés alapján - adatfelvételi lapokat kell készíteni. Ezeken fel kell tüntetni a kárt szenvedett épület helyét (megye, város, község, kerület, házszám, helyrajzi szám stb.), az árvíz (belvíz) tényét, az árvíz levonulásának (belvíz megszűntének) és az adatfelvétel időpontját, továbbá az épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának) nevét, illetőleg az épület vonalas alaprajzát, metszetét, főbb méreteit, a sérülés mértékét és az elvégzendő építési munkák jellegét.

(5) Az adatfelvételi lapok alapján összesített épületkárokról szóló jelentéstételi kötelezettségről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium esetenként külön rendelkezik.

Az állagvédelmi, illetőleg a bontási munkák elvégzése

4. §

(1) Az árvíz (belvíz) által megrongált épületeken a további épületkárok megakadályozása érdekében a helyszíni szemle megállapításai alapján az épület tulajdonosa (bérlője, használója) haladéktalanul köteles gondoskodni a műszakilag szükséges állagvédelmi (aládúcolási, megtámasztási stb.), illetőleg bontási munkák elvégzéséről.

(2) Ha az épület tulajdonosa (bérlője, használója) az (1) bekezdésben említett kötelezettségét nem teljesíti, az első fokú építésügyi hatóság - a tulajdonos egyidejű értesítése mellett - hatósági úton köteles a szükséges állagvédelmi, illetőleg bontási munkák elvégeztetéséről gondoskodni. Ilyen esetben az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel az 1/1967. (VIII. 18.) ÉVM-PM együttes rendelettel módosított 4/1960. (X. 2.) ÉM-PM számú együttes rendeletet kell alkalmazni.

(3) A hatósági úton elvégeztetett állagvédelmi, illetőleg bontási munkák költségeit csak az első fokú építésügyi hatóság igazolása alapján szabad kifizetni.

(4) A megyei (fővárosi) beruházási vállalat és a kirendelt dolgozók közreműködésével kapcsolatos költségeket, továbbá a hatósági úton elvégeztetett állagvédelmi, illetőleg bontási munkák költségeit a tanácsok költségvetésében rendelkezésre álló tartalékösszegből kell fedezni.

(5) Az épület tulajdonosa a hatósági úton elvégeztetett állagvédelmi, illetőleg bontási munkák költségeit - a műszaki tervezési és az esetleges lebonyolítási díj kivételével - az 1/1967. (VIII. 18.) ÉVM-PM együttes rendelettel módosított 4/1960. (X. 2.) ÉM-PM együttes rendelet 6-8. §-ában foglalt rendelkezések szerint köteles megtéríteni.

A helyreállítási (újjáépítési) munkák engedélyezése

5. §

(1) Az épület helyreállításához (újjáépítéséhez) - ha az elvégzendő építési munkák köre az építési engedélyezés általános szabályai szerint engedélyezés alá tartozik - az első fokú építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(2) Az engedélyt az épület helyreállítására általában a helyszínen, írásban kell megadni.

(3) Az épület helyreállítása vázlatosan kidolgozott olyan műszaki terv (vázlatrajz vagy részletes műszaki leírás) alapján is engedélyezhető, amelyből a helyreállítás műszaki megoldása és az alkalmazandó szerkezetek egyértelműen megállapíthatók.

(4) Az épület újjáépítése esetén az engedély megadására az építési engedélyezés általános szabályai az irányadók.

6. §

(1) A folyó (patak, csatorna) partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területen (hullámtérben), továbbá a vízjárásos (mélyfekvésű, gyakran víz alá kerülő) területeken, valamint az árvízvédelmi töltésen és a töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított tíz-tíz méter távolságon belül, illetőleg külterületen állt lakóépületnek az eredeti helyén történő újjáépítését nem szabad engedélyezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, illetőleg az egyébként építési tilalom alatt álló területen fekvő lakóépület újjáépítéséhez a károsult részére a 2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM együttes rendelet 7-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával cseretelket kell adni. Ha a cseretelek értéke meghaladja az építési tilalom alatt álló telek értékét, az értékkülönbözetet a károsultnak nem kell megtérítenie; egyébként az értékkülönbözetet a kisajátítási kártalanítás általános szabályai szerint kell megfizetni.

A helyreállítási (újjáépítési) munkák műszaki tervezése és kivitelezése

7. §

(1) Az épület helyreállításához (újjáépítéséhez) szükséges műszaki tervek elkészítéséről - ideértve a költségvetés elkészítését is - elsősorban magának a károsultnak kell gondoskodnia.

(2) Az újjáépítést általában típustervek alapján kell elvégezni. Indokolt esetben azonban az építésügyi hatóság az újjáépítést egyedi műszaki terv alapján is engedélyezheti.

(3) Az épület helyreállításához (újjáépítéséhez) szükséges műszaki tervezési munkát

a) tervezési jogosultsággal rendelkező állami (tanácsi), társadalmi vagy szövetkezeti szerv,

b) a tervezői névjegyzékbe felvett magántervező,

c) - ha a helyreállítást (újjáépítést) a károsult munkáltató szerve segíti - a munkáltató szerv alkalmazásában álló, megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki dolgozó,

d) - ha a károsult megfelelő képesítéssel rendelkezik - a károsult maga, illetőleg

e) - ha a helyreállítással kapcsolatos építőipari munkák értéke a 10.000 forintot nem haladja meg és a helyreállításhoz csak költségvetés készítése szükséges - a kivitelezést végző építő kisiparos

végezheti el.

(4) Tömeges épületkárok esetén, vagy ha a károsult egyébként nem tud gondoskodni a szükséges műszaki tervezési munkák elvégzéséről, a műszaki tervet, illetőleg a típusterv helyszínre alkalmazását az építésügyi hatóság dolgozója is elkészítheti, vagy erre az első fokú építésügyi hatóság államigazgatási úton

a) tervezési jogosultsággal rendelkező, a megye (főváros, megyei jogú város) területén működő tanácsi vagy szövetkezeti szervet, illetőleg

b) a tervezői névjegyzékbe felvett magántervezőt kötelezhet.

(5) Az építéstervezési munkát az épületkár felmérése során készített adatfelvételi lap megállapításai alapján kell elvégezni.

8. §

(1) A kivitelezésről elsősorban a károsultnak magának kell gondoskodnia. Ha ez nem lehetséges, az első fokú építésügyi hatóság államigazgatási úton kötelezhet építőipari tevékenységet gyakorló, a megye (főváros, megyei jogú város) területén működő szövetkezeti szervet, tanácsi házi építő részleget vagy építő kisiparost az állagvédelmi, a helyreállítási, illetőleg az újjáépítési munkák kivitelezésére. Ha a kivitelezés így sem biztosítható, az első fokú építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes felügyeleti szerv a megye (főváros, megyei jogú város) területén működő állami (tanácsi) építőipari vállalatot utasít a kivitelezésre.

(2) Ha a károsult maga kívánja a kivitelezést elvégezni, ebben a szakszerűség biztosítása mellett - anyagi ellenszolgáltatás nélkül - rokonai, ismerősei iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek.

(3) A kivitelezés során az első fokú építésügyi hatóság, illetőleg - a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben - a megyei (fővárosi) beruházási vállalat felülvizsgálja a kivitelezés szakszerűségét, az építkezéssel kapcsolatos költségvetést, az építőanyagok beszerzésének megtörténtét, az anyagszámlákat és a számlát (részszámlát), továbbá igazolja a ténylegesen elkészült munkát.

(4) Az épületek helyreállításával (újjáépítésével) kapcsolatos építőipari munkák ellenértékét a lakosság részére végzett építőipari munkák áráról és állami árkiegészítéséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell előirányozni és elszámolni.

(5) Az épületek helyreállításával (újjáépítésével) kapcsolatos építőipari teljesítés elszámolásának felülvizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a társadalmi munkával végzett teljesítmény ellenértéke, továbbá a károsult által a kivitelező részére adott építőanyagok és szolgáltatások ellenértéke a számla összegéből levonásra került-e.

9. §

A műszaki tervezésre és a kivitelezésre a károsultnak a tervezővel, illetőleg a kivitelezővel szerződést kell kötnie. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az építőanyagok beszerzése

10. §

(1) Az állagvédelmi, a helyreállítási és az újjáépítési munkákhoz szükséges építőanyagokat a belkereskedelmi szervek útján soron kívül kell biztosítani.

(2) A belkereskedelmi szervek az építőanyagokat az első fokú építésügyi hatóságok által igazolt anyagkivonatok alapján készpénz vagy a Takarékpénztár által kiadott hitellevél ellenében adják ki a károsultnak, illetőleg a kivitelezőnek.

(3) Ha az azonnal elvégzendő állagvédelmi munkákhoz szükséges építőanyagok, munkaeszközök és felszerelések kellő időben másként nem biztosíthatók, a másodfokú építésügyi hatóság a tanácsi, továbbá a működési területén levő állami építőipari vállalatoktól a szükséges építőanyagokat, munkaeszközöket és felszereléseket igénybe veheti. Az igénybevétel, az átadás és az elszámolás tekintetében a 131/1956. (P K. 15.) PM utasítás megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

Az épületek használatbavételének engedélyezése

11. §

A helyreállított (újjáépített) épület használatbavételéhez - a használatbavétel engedélyezésének általános szabályai szerint - az első fokú építésügyi hatóság engedélye szükséges.

Nyilvántartás

12. §

Az első fokú építésügyi hatóság a megtartott helyszíni szemlékről, az adatfelvételi lapokról, a hatósági úton elvégeztetett állagvédelmi és bontási munkákról, az ezekhez igénybe vett építőanyagokról, munkaeszközökről és felszerelésekről, az államigazgatási úton kötelezett tervezőkről és kivitelezőkről, továbbá a kiadott bontási, visszaköltözési, építési és használatbavételi engedélyekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban az adatokat épületenként kell szerepeltetni.

Az építési kölcsön

13. §

(1) Ha az épületkár összege a 2000 Ft-ot meghaladja, a Takarékpénztár az épület helyreállítására (újjáépítésére) az épület tulajdonosa (bérlője, használója) részére a 14. §-ban szabályozott kedvezményes építési kölcsönt nyújthat abban az esetben is, ha a károsult az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok szerint kölcsön felvételére egyébként nem jogosult.

(2) Építési kölcsön elsősorban az épület tulajdonosa részére nyújtható. Közös tulajdonban álló épület esetében a kölcsön felvételére egymagában az a tulajdonostárs is jogosult, aki az ingatlannak legalább egytized részben tulajdonosa [13440/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése].

(3) Az épület bérlője (használója) részére akkor lehet építési kölcsönt nyújtani, ha a tulajdonos az épületet nem kívánja helyreállítani. Ilyen esetekben az épületnek a bérlő (használó) által történő helyreállításához és a kölcsön biztosításához szükséges jelzálogjog telekkönyvi bejegyzéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4) Ha az épületet a tulajdonos nem kívánja újjáépíteni, az épület bérlője (használója) részére a saját telkén történő építkezéséhez a 15. § (2) bekezdése szerint lehet kölcsönt nyújtani.

14. §

(1) Az épület tulajdonosa részére az újjáépítési (helyreállítási) munkákra vonatkozó költségvetés teljes összege erejéig, legfeljebb azonban 100.000 Ft-ig terjedő kamatmentes építési kölcsönt lehet nyújtani.

(2) A pénzügyminiszter - indokolt esetben -100.000 Ft-nál magasabb összegű kamatmentes kölcsönt is engedélyezhet.

(3) Ha az építőipari munkák összköltsége a 100.000 Ft-ot meghaladja és a károsult a különbözetet építési anyaggal, a kárt szenvedett épületből származó beépíthető bontási anyagokkal, saját és társadalmi munkával vagy készpénzzel, illetőleg árvízkár esetére biztosított épületnél biztosítási kártérítéssel nem tudja fedezni, a kamatmentes kölcsönön felül az építési kölcsönökre vonatkozó általános feltételek szerint további kölcsönt lehet nyújtani.

(4) Megsemmisült lakóépület újjáépítése esetében a tulajdonost a kamatmentes kölcsön csak akkor illeti meg, ha az új épület a megsemmisült épülettel azonos szobaszámú, legfeljebb azonban két szobás. Ha a megsemmisült lakóépület egy szobás volt, és a tulajdonos családjának létszáma azt indokolttá teszi - a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének javaslatára - legfeljebb kétszobás épület építésére is lehet kamatmentes kölcsönt nyújtani.

(5) Ha a megsemmisült épületet lakás céljára használták ugyan, de az állandó lakás céljára nem volt alkalmas (cigánytelepi építmény, putri stb.), és a károsult az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok szerint kölcsön felvételére nem jogosult, részére csak az e célra megjelölt tipizált terv szerinti épület építésére nyújtható kölcsön.

15. §

(1) Ha az épületet a tulajdonos helyett a bérlő (használó) állítja helyre, építési kölcsönt a 14. §-ban szabályozott feltételek szerint igényelhet.

(2) Ha az épületet a tulajdonos nem kívánja újjáépíteni és a bérlő (használó) a saját telkén kíván lakóépületet építeni, a 14. §-ban szabályozott feltételek szerint részesülhet építési kölcsönben, azzal az eltéréssel, hogy a 100.000 Ft-ig terjedő kölcsönösszeg után is évi 2% kamatot kell fizetnie.

16. §

(1) Az építési kölcsön törlesztési ideje

a) helyreállítás esetében 15 év,

b) újjáépítés esetében 25 év.

(2) A havi törlesztőrészlet összege helyreállítási kölcsön esetében 50 Ft-nál, újjáépítési kölcsön esetében 100 Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) Az építési kölcsön törlesztésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés szerinti befejezési határidőt követő hónap első napja.

(4) Fizetési késedelem esetén a hátralékos kölcsöntartozás után évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatozó kölcsönrész [14. § (3) bekezdés, illetőleg a 15. § (2) bekezdés] esetében a 6% késedelmi kamatot az ügyleti kamatokon felül kel] felszámítani.

17. §

(1) Ha az épülettel kapcsolatban a Takarékpénztárral szemben korábbi kölcsön- vagy vételártartozás áll fenn, ezek törlesztésének kötelezettségét a Takarékpénztár a káresetet követő év június hó 30. napjáig felfüggeszti.

(2) A korábbi kölcsöntartozás és az e rendelet alapján nyújtott építési kölcsön törlesztő részletét együttesen kell megállapítani. A törlesztés időtartama indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján - legfeljebb 30 évben is megállapítható.

18. §

Az építési kölcsönnel kapcsolatban a 14-18. §-ban nem szabályozott kérdésekben az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

Vegyes rendelkezések

19. §

A helyreállított (újjáépített) épületet a házadóról szóló jogszabályokban meghatározott házadókedvezmény (házadómentesség) illeti meg.

20. §

Ha az épület tulajdonosa (bérlője, használója) a megsemmisült lakást szociális körülményei miatt nem tudja helyreállítani, illetőleg újjáépíteni, az így hajléktalanná vált személy soron kívül tarthat igényt lakásra. A hajléktalanná vált személy ideiglenes vagy végleges elhelyezése - ha erről maga nem tud gondoskodni - a lakásügyi hatóság feladata.

21. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1963. (IV. 18.) ÉM-PM együttes rendelet és a 21/1963. (Ép Ért 11.) ÉM utasítás hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezései nem érintik az árvíz, illetőleg a belvíz által okozott épületkárok keletkezéséért fennálló felelősségre vonatkozó külön jogszabályok hatályát.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter