Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

10/1970. (VI. 25.) MM rendelet

képgrafikai alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról[1]

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[2]

A rendelet hatálya

1. § A rendelet alkalmazása szempontjából képgrafikai alkotások a rézkarc, rézmetszet, linómetszet, litográfia és a fametszet (a továbbiakban: mű).

2. § (1) A rendelet hatálya egyfelől az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek, egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint ezek intézményei és vállalatai (a továbbiakban: felhasználó) másfelől a már kész vagy a jövőben megalkotandó művek alkotói (a továbbiakban: szerző) között létrejövő felhasználási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki.

(2)[3] Nem terjed ki a rendelet hatálya képgrafikai alkotásnak a könyvkiadásban, valamint az időszaki sajtótermékekben való felhasználására, tovább olyan szerződésekre, amelyeknél az egyik szerződő fél a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül.

A felhasználási szerződések feltételei

3. § (1) A szerződés alapján a szerző köteles többszörösítésre alkalmas művet szolgáltatni, a felhasználó díjazás ellenében jogosult a művet többszörösíteni és forgalomba hozni.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a mű műfaját, méretét, az elkészítés technikai módozataira vonatkozó kikötéseket, az átadásának határidejét, a többszörösíthető példányszámot, a szerzői díj összegét és a fizetés módozatait. Meg kell határozni a szerződésben az időtartamot is, amely az egy évet nem haladhatja meg.

(3) Ha a szerződés tárgya jövőben alkotandó mű, úgy a felek vázlat készítésében is megállapodhatnak. Ilyen esetben szerződésbe kell foglalni a vázlat átadásának határidejét is. A szerző vázlatkészítési megállapodás esetén egy vázlatot köteles készíteni, a felek azonban a szerződésben több vázlat készítésében is megállapodhatnak.

(4) A szerződés írásba foglalásán felül a szerződéssel kapcsolatos további jognyilatkozatokat is írásban kell megtenni.

4. § (1) A felhasználó köteles a mű, illetőleg a vázlat átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni. Ha e határidő előtt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni, azonban vázlat esetén a műpéldány csak a vázlat kifejezett elfogadása után készíthető el.

(2) Ha a felhasználó a művet, illetőleg a vázlatot kijavításra visszaadja, annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is.

5. § (1) A szerződéstől a felhasználó elállhat, ha a szerző a vázlatot vagy a művet az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítást nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg.

(2)[4] A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a vázlat, illetőleg a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjazásként a szerződésben meghatározott díj 30%-a illeti meg.

(3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a szerződés időtartamának első felében a felhasználási jogával nem él. Ilyen esetben a szerzői díj a szerzőt megilleti, és a művel szabadon rendelkezik.

6. § (1) A szerzői díj mértékét a mellékletben megjelölt díjtételek alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerzői díj egy vázlat elkészítésének a díját is magában foglalja.

7. §[5] A szerzőt külön díjként megilleti a mű után szerződés szerint járó díjnak a

a) 25%-a, ha a vázlatot a szerződés szerint 15 napnál rövidebb idő alatt kellett elkészíteni, és azt a felhasználó elfogadta,

b) 30%-a, ha a szerző a szerződés szerint egynél több vázlatot köteles elkészíteni

8. § Ha a felhasználó a vázlat elfogadása tárgyában az előírt határidőn belül nem nyilatkozott, és így a mű elkészítése a 4. § (1) bekezdésének rendelkezése folytán elmaradt, a szerző részére a mű után járó szerzői díjnak 50%-át kell kifizetni.

9. § (1) A 6., 7. § szerinti szerzői díj 50 %-át a mű elfogadásától - kész mű felhasználására vonatkozó szerződés esetén a szerződés megkötésétől -, további 50 %-át a többszörösített példányok szerzői jegyzésétől (15. §) számított 15 napon belül kell kifizetni.

(2) A szerzőt a 8. § alapján megillető díjat a vázlat elfogadására nyitva álló határidő utolsó napjától, az 5. § (2) bekezdése szerinti mérsékelt díjat pedig az elfogadás megtagadásától számított 15 napon belül köteles a felhasználó fizetni.

Vegyes rendelkezések

10-11. §[6]

12. § (1) A felhasználó részére átadott vázlat és műpéldány (lemez, dúc, kőlap stb.) a szerző tulajdona marad. A vázlatot az elfogadásától, a műpéldányt pedig a szerződés lejártától számított 30. napon belül kell a szerző részére visszaadni.

(2) A visszaadott műpéldányt - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a további többszörösítésre alkalmatlanná kell tenni, kivéve azt az esetet, ha a felhasználó a művet nem állította elő a szerződésben meghatározott példányszámban, ilyenkor a műpéldányon a felhasználhatóságot nem akadályozó jelzést kell alkalmazni.

13. § (1) A szerződésben meg kell határozni a szerzőt térítés nélkül megillető többszörösített példányok számát (szerzői példányok), amely legfeljebb hét db lehet.

(2) A szerzői példányokat számozással és "próbanyomat" jelzéssel kell ellátni.

14. § (1)[7] A felhasználó a jogszabályban meghatározott kötelespéldányokat a szerződésben megállapított példányszámon felül külön szerzői díj fizetése nélkül jogosult előállítani.

(2) Ezeket a példányokat "kötelespéldány" jelzéssel kell ellátni.

15. § A műnek a felhasználási szerződés alapján többszörösített példányait a szerző köteles a felhasználó felhívásától számított öt napon belül kézjegyével ellátni. A felhasználó csak a szerző kézjegyével ellátott példányokat hozhatja forgalomba.

16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezen időpont után kötött szerződésekre kell alkalmazni. Egyidejűleg az egyes sokszorosított grafikai műalkotások szerzői jogdíjának szabályozásáról szóló 8721-5/1954. (NpK. 22-23.) NpM-ÁH együttes utasítás, valamint az ezen utasítás módosítása tárgyában kiadott 102/1958. (MK. 1.) MM-ÁH együttes utasítás hatályát veszti.

Melléklet a 10/1970. (VI. 25.) MM rendelethez[8]

Képgrafikai alkotások szerzői díjainak alsó határa

1. A legfeljebb 50 számozott példányban többszörösített kiemelkedő művészi színvonalú képgrafikai alkotás valamennyi példány után összesen
a) fekete-fehér6000 Ft
b) színes7000 Ft
Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után a fogyasztói ár 10%-a is megilleti.
2. Számozatlan, sokszorosított képgrafikai alkotás
a) 40 × 60 cm-nél kisebb méretű,
fekete-fehér 100 példányig, példányonként40 Ft
színes 100 példányig, példányonként50 Ft
b) 40 × 60 cm-t meghaladó méretű,
100 példányig, példányonként75 Ft
Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után megilleti a fogyasztói ár 10%-a is, 100 példányon felül azonban csak a fogyasztói ár 10%-a.
3. Képgrafikai eljárással készülő többszörösített üdvözlőlap, üdvözlőkártya, oklevél és hasonló jellegű grafikai művek példányszámtól függetlenül (összesen)1800 Ft
(Az e kategóriához tartozó művek legfeljebb 2500 példányban hozhatók forgalomba.

Lábjegyzetek:

[1] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.

[2] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.

[3] Lásd az 1995. évi XCV. törvényt.

[4] Az 5. § (2) bekezdésének második mondatát a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése állapította meg.

[5] A 7. § a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[6] A 10-11. §-t a 16/1982. (XII. 29.) MM rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

[7] Lásd a 17/1986. (VIII. 20.) MM rendeletet.

[8] A rendelet mellékletét a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése állapította meg.

Tartalomjegyzék