10/1970. (VI. 25.) MM rendelet
képgrafikai alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról[1]
A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[2]
A rendelet hatálya
1. § A rendelet alkalmazása szempontjából képgrafikai alkotások a rézkarc, rézmetszet, linómetszet, litográfia és a fametszet (a továbbiakban: mű).
2. § (1) A rendelet hatálya egyfelől az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek, egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint ezek intézményei és vállalatai (a továbbiakban: felhasználó) másfelől a már kész vagy a jövőben megalkotandó művek alkotói (a továbbiakban: szerző) között létrejövő felhasználási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki.
(2)[3] Nem terjed ki a rendelet hatálya képgrafikai alkotásnak a könyvkiadásban, valamint az időszaki sajtótermékekben való felhasználására, tovább olyan szerződésekre, amelyeknél az egyik szerződő fél a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül.
A felhasználási szerződések feltételei
3. § (1) A szerződés alapján a szerző köteles többszörösítésre alkalmas művet szolgáltatni, a felhasználó díjazás ellenében jogosult a művet többszörösíteni és forgalomba hozni.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a mű műfaját, méretét, az elkészítés technikai módozataira vonatkozó kikötéseket, az átadásának határidejét, a többszörösíthető példányszámot, a szerzői díj összegét és a fizetés módozatait. Meg kell határozni a szerződésben az időtartamot is, amely az egy évet nem haladhatja meg.
(3) Ha a szerződés tárgya jövőben alkotandó mű, úgy a felek vázlat készítésében is megállapodhatnak. Ilyen esetben szerződésbe kell foglalni a vázlat átadásának határidejét is. A szerző vázlatkészítési megállapodás esetén egy vázlatot köteles készíteni, a felek azonban a szerződésben több vázlat készítésében is megállapodhatnak.
(4) A szerződés írásba foglalásán felül a szerződéssel kapcsolatos további jognyilatkozatokat is írásban kell megtenni.
4. § (1) A felhasználó köteles a mű, illetőleg a vázlat átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni. Ha e határidő előtt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni, azonban vázlat esetén a műpéldány csak a vázlat kifejezett elfogadása után készíthető el.
(2) Ha a felhasználó a művet, illetőleg a vázlatot kijavításra visszaadja, annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is.
5. § (1) A szerződéstől a felhasználó elállhat, ha a szerző a vázlatot vagy a művet az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítást nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg.
(2)[4] A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a vázlat, illetőleg a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjazásként a szerződésben meghatározott díj 30%-a illeti meg.
(3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a szerződés időtartamának első felében a felhasználási jogával nem él. Ilyen esetben a szerzői díj a szerzőt megilleti, és a művel szabadon rendelkezik.
6. § (1) A szerzői díj mértékét a mellékletben megjelölt díjtételek alkalmazásával kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerzői díj egy vázlat elkészítésének a díját is magában foglalja.
7. §[5] A szerzőt külön díjként megilleti a mű után szerződés szerint járó díjnak a
a) 25%-a, ha a vázlatot a szerződés szerint 15 napnál rövidebb idő alatt kellett elkészíteni, és azt a felhasználó elfogadta,
b) 30%-a, ha a szerző a szerződés szerint egynél több vázlatot köteles elkészíteni
8. § Ha a felhasználó a vázlat elfogadása tárgyában az előírt határidőn belül nem nyilatkozott, és így a mű elkészítése a 4. § (1) bekezdésének rendelkezése folytán elmaradt, a szerző részére a mű után járó szerzői díjnak 50%-át kell kifizetni.
9. § (1) A 6., 7. § szerinti szerzői díj 50 %-át a mű elfogadásától - kész mű felhasználására vonatkozó szerződés esetén a szerződés megkötésétől -, további 50 %-át a többszörösített példányok szerzői jegyzésétől (15. §) számított 15 napon belül kell kifizetni.
(2) A szerzőt a 8. § alapján megillető díjat a vázlat elfogadására nyitva álló határidő utolsó napjától, az 5. § (2) bekezdése szerinti mérsékelt díjat pedig az elfogadás megtagadásától számított 15 napon belül köteles a felhasználó fizetni.
Vegyes rendelkezések
10-11. §[6]
12. § (1) A felhasználó részére átadott vázlat és műpéldány (lemez, dúc, kőlap stb.) a szerző tulajdona marad. A vázlatot az elfogadásától, a műpéldányt pedig a szerződés lejártától számított 30. napon belül kell a szerző részére visszaadni.
(2) A visszaadott műpéldányt - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a további többszörösítésre alkalmatlanná kell tenni, kivéve azt az esetet, ha a felhasználó a művet nem állította elő a szerződésben meghatározott példányszámban, ilyenkor a műpéldányon a felhasználhatóságot nem akadályozó jelzést kell alkalmazni.
13. § (1) A szerződésben meg kell határozni a szerzőt térítés nélkül megillető többszörösített példányok számát (szerzői példányok), amely legfeljebb hét db lehet.
(2) A szerzői példányokat számozással és "próbanyomat" jelzéssel kell ellátni.
14. § (1)[7] A felhasználó a jogszabályban meghatározott kötelespéldányokat a szerződésben megállapított példányszámon felül külön szerzői díj fizetése nélkül jogosult előállítani.
(2) Ezeket a példányokat "kötelespéldány" jelzéssel kell ellátni.
15. § A műnek a felhasználási szerződés alapján többszörösített példányait a szerző köteles a felhasználó felhívásától számított öt napon belül kézjegyével ellátni. A felhasználó csak a szerző kézjegyével ellátott példányokat hozhatja forgalomba.
16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezen időpont után kötött szerződésekre kell alkalmazni. Egyidejűleg az egyes sokszorosított grafikai műalkotások szerzői jogdíjának szabályozásáról szóló 8721-5/1954. (NpK. 22-23.) NpM-ÁH együttes utasítás, valamint az ezen utasítás módosítása tárgyában kiadott 102/1958. (MK. 1.) MM-ÁH együttes utasítás hatályát veszti.
Melléklet a 10/1970. (VI. 25.) MM rendelethez[8]
Képgrafikai alkotások szerzői díjainak alsó határa
1. A legfeljebb 50 számozott példányban többszörösített kiemelkedő művészi színvonalú képgrafikai alkotás valamennyi példány után összesen | |
a) fekete-fehér | 6000 Ft |
b) színes | 7000 Ft |
Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után a fogyasztói ár 10%-a is megilleti. | |
2. Számozatlan, sokszorosított képgrafikai alkotás | |
a) 40 × 60 cm-nél kisebb méretű, | |
fekete-fehér 100 példányig, példányonként | 40 Ft |
színes 100 példányig, példányonként | 50 Ft |
b) 40 × 60 cm-t meghaladó méretű, | |
100 példányig, példányonként | 75 Ft |
Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után megilleti a fogyasztói ár 10%-a is, 100 példányon felül azonban csak a fogyasztói ár 10%-a. | |
3. Képgrafikai eljárással készülő többszörösített üdvözlőlap, üdvözlőkártya, oklevél és hasonló jellegű grafikai művek példányszámtól függetlenül (összesen) | 1800 Ft |
(Az e kategóriához tartozó művek legfeljebb 2500 példányban hozhatók forgalomba. |
Lábjegyzetek:
[1] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.
[2] A Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt.
[3] Lásd az 1995. évi XCV. törvényt.
[4] Az 5. § (2) bekezdésének második mondatát a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése állapította meg.
[5] A 7. § a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
[6] A 10-11. §-t a 16/1982. (XII. 29.) MM rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
[7] Lásd a 17/1986. (VIII. 20.) MM rendeletet.
[8] A rendelet mellékletét a 4/1988. (II. 12.) MM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése állapította meg.