12/1970. (VII. 1.) NIM rendelet

a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény (a továbbiakban: Gt.) 38. §-ának (2) bekezdése alapján a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására - ügykörét illetően - a belügyminiszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

I. Fejezet

A törvény hatálya alá nem tartozó gázok és berendezések

(A Gt. 2. §-ához)

1. §

(1) A törvény hatálya alá nem tartozó gázok:

a) a bányászati tevékenység során nyert metán,

b) a kohászatban keletkezett gáz, az ipari üzemekben termelt generátorgáz vagy egyéb gáz,

c) a mezőgazdasági üzem biogáz telepén és más üzemben (pl. szennyvízderítő) nyert biogáz,

d) az egyes technológiai folyamatok melléktermékeként keletkező éghető gáz,

amennyiben e gázok a termelő üzem területén belül kerülnek felhasználásra, feltéve, hogy a gázt nem vezetik át közterületen vagy nem szállítják egyéb módon az üzem területén kívül.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt gázt az üzem területén kívül is felhasználják, a Gt. rendelkezései vonatkoznak a gáz szállítására és szolgáltatására.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt gázt csak az üzem területén belül használják fel, de közterületen vezetik keresztül vagy szállítják egyéb módon, a vezetésre és a szállításra a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálya alá nem tartozó, sajátos rendeltetésű, illetve kisebb teljesítőképességű készülék a legfeljebb 4 kg töltésű turista propánbutángáz palack, a szabadtéri használatra szolgáló különböző propán-butángáz üzemű turisztikai, gyomirtó stb, valamint minden olyan készülék, amelynek névleges fogyasztása nem éri el az 500 kcal/óra értéket.

II. Fejezet

1. Gázgyártó berendezés létesítése

(A Gt. 5. §-ához)

2. §

(1) Az 500 m3/h teljesítményértéket elérő vagy meghaladó gázgyártó berendezés létesítését - a (2)bekezdésben foglalt kivétellel - engedélyhez kötöm.

(2) Nem kell engedély ahhoz az ipari technológiai berendezés létesítéséhez, amelyben az éghető gáz melléktermékként keletkezik, továbbá a gázszolgáltatónak ahhoz az üzemi berendezéshez, amely a szolgáltatásra kerülő gázt átalakítás nélkül, gáznemű alkotórészek elegyítése útján állítja elő.

3. §

(1) A gázgyártó berendezés létesítéséhez az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől (Budapest, L, Attila u. 99.) - a továbbiakban: Energiafelügyelet - engedélyt kell kérni.

(2) Amennyiben a beruházó az engedélyezett berendezés

- üzembehelyezésének időpontját, vagy

- műszaki adatait, vagy

- telepítési helyét

megváltoztatja, vagy

- 2 éven belül a kivitelezést nem kezdi meg

új engedélyt kell kérni.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedély nem mentesít a külön jogszabály szerint szükséges más hatósági (pl. területfelhasználási, létesítési, használatbavételi) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

2. A gáz tárolása

(A Gt. 6. §-ához)

4. §

(1) Gáztárolót csak az 5. §-ban meghatározott hatóság engedélyével szabad létesíteni (átalakítani) és használatba venni.

(2) Belterületen nem szabad létesíteni

- földalatti természetes tároló felszíni berendezését,

- földalatti mesterséges tárolót,

- 10 att-nál nagyobb űrtartalmú propán-butángáz tárolót és

- fokozottan veszélyesnek minősített gáztároló berendezést, a szabványnak megfelelő városi gáz tárolására szolgáló berendezés kivételével.

(3) Fokozottan veszélyesnek minősül az a gáz, amelynek szénmonoxid (CO) tartalma 5 térfogat %-nál nagyobb, vagy 2 gr/100 m3-nél több kénhidrogént (H2S) vagy egyéb mérgező gázt az egészségre ártalmas mennyiségben tartalmaz.

5. §

(1) A földalatti gáztároló, a gázszállító, a gázelosztó vezeték, a kőolaj- és kőolajtermék vezeték, valamint a propán-butángáz töltőtelep tartozékának minősülő felszíni gáztároló, végül a bányahatóság engedélyezési és szakfelügyeleti hatáskörébe tartozó egyéb (pl. bányavállalat kezelésében levő) felszíni gáztároló létesítésére és használatbavételére a bányahatósági létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárás szabályai [5/1970. (NIMÉ 6.) OBF számú utasítás] az irányadók.

(2) Az Energiafelügyelet engedélyezi azoknak a gáztárolóknak létesítését és használatbavételét, amelyek nem tartoznak a bányahatóság engedélyezési hatáskörébe.

6. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Gáztároló minden olyan földalatti természetes vagy mesterséges üreg és felszíni, illetve földbe mélyített létesítmény, amely a fogyasztás időszakos változásainak kiegyenlítése céljából vagy egyéb célból a gáz tárolására szolgál. Ezeknek a létesítményeknek tartozékai mindazon berendezések (sűrítők, szivattyúk, csővezetékek, szerelvények), amelyek a gáz betáplálását és kivételét szolgálják és amelyek a létesítménnyel hely és üzemeltetés szempontjából összefüggésben vannak.

b) Földalatti gáztároló

- az a természetes porózus réteg, amely felett gázt át nem eresztő természetes záróréteg helyezkedik el és felboltozódása révén zárt tartót (gázcsapdát) alkot

- az a természetes porózus réteg, amely felett megfelelő záróréteg helyezkedik el és vetővel alkot zárt tartót (gázcsapdát),

- az a természetes repedés, üreges réteg, amelyből a gáz a kőzet tömörsége folytán nem szivároghat el (nem migrálhat),

- az a porózus réteg vagy földalatti üreg, amelyet mesterségesen gáztárolásra alkalmasnak építettek ki.

c) Felszíni gáztároló a fémből vagy egyéb nem éghető anyagból készült, gáz tárolására alkalmas tartály (hengeres vagy gömbtartály, csőkötegekből összeállított gáztároló) függetlenül attól, hogy a földbe mélyítve vagy a föld felett van.

III. Fejezet

A gázfelhasználás engedélyezése

(A Gt. 16. §-ához)

7. §

(1) A fogyasztónak - városi és földgáz esetében - az egyes energiahordozók kijelöléséről szóló 6/1968. (IX. 21.) NIM rendelet szerint kell felhasználási engedélyt kérnie.

(2) Propán-butángáz felhasználásra akkor kell engedélyt kérni, ha az évi felhasználás a 100 tonnát eléri vagy meghaladja.

IV. Fejezet

1. Gázipari műszaki-biztonsági felügyelet

(A Gt. 31. §-ához)

8. §

(1) A gázüzemi létesítmények (termelő berendezések, vezetékek, tárolók stb.), gázfogyasztó berendezések és készülékek (a továbbiakban együtt: berendezések) műszaki-biztonsági felügyeletét - a bányahatóság hatáskörébe tartozók kivételével - hatósági jogkörben első fokon az Energiafelügyelet gyakorolja. Másodfokon a Nehézipari Minisztérium (Budapest, V., Markó u. 16.) jár el.

(2) Az Energiafelügyelet hatáskörébe tartozik

a) a gázgyártó berendezésnek a Gt. 5. §-a szerinti engedélyezése,

b) a bányahatóság hatáskörébe nem tartozó gáztárolók létesítésének és használatbavételének engedélyezése, üzemeltetésük ellenőrzése,

c) a gázfogyasztó berendezés előállításának és forgalombahozatalának engedélyezése [1/1970. (III. 8.) NIM rendelet],

d) az ipari nagyfogyasztó technológiai célú gázfogyasztó berendezésének ellenőrzése,

e) a gáznak palackban vagy tartályban történő szállításának ellenőrzése (Gt. 14. §) és a szállítással kapcsolatban a 3/1970. (V. 31.) KPM rendelet 3. §-ában meghatározott feladat ellátása,

f) a gyártott gáz minőségének és a gázelosztó vezetékbe juttatott, közfogyasztásra adott gáz szagosításának ellenőrzése [Gt. 4. § (2) bekezdése],

g) a gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenységének ellenőrzése (Gt. 27. §),

h) a gázpalack biztonsági előírásai megtartásának ellenőrzése,

i) a gázpalack cseretelepek üzemeltetésének ellenőrzése,

j) a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése (Gt. 34. §), amennyiben az nem tartozik a bányahatóság hatáskörébe, továbbá a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezésektől való eltérés engedélyezése a feltételek megállapítása,

k) gázmentő szolgálat szervezésének elrendelése és működésének ellenőrzése,

l) szakmai képesítés, illetve gyakorlat alóli felmentés megadása, a propán-butángázzal dolgozók előírt vizsgája és szakoktatása anyagának és rendjének megállapítása.

(3) Amennyiben gázüzem elhelyezése (területfelhasználás) létesítéséhez más hatóság engedélye szükséges, az Energiafelügyelet az engedélyezési eljáráshoz szakhatóságként működik közre és ennek során hozzájárulását - jogszabályban előírt esetekben - be kell szerezni, kivéve a bányahatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési ügyeket.

9. §

(1) Az Energiafelügyelet ellenőrzési jogkörébe helyszíni üzemi ellenőrzést végezhet. Ennek során jogosult az üzembentartótól megkövetelni a lényeges és szükséges adatok közlését, felvilágosítások adását, iratok és egyéb bizonylatok bemutatását.

(2) Ha az Energiafelügyelet észrevételeit írásban közli az érdekelt vállalattal, az a folyamatba tett intézkedésekről 30 napon belül köteles írásban értesíteni az Energiafelügyeletet.

(3) Az Energia felügyelet indokolt esetben a gáz minőségének és szagosításának rendszeres ellenőrzése érdekében elrendelheti a folyamatos műszeres mérést és annak regisztrálását.

(4) Ha az Energiafelügyelet az ellenőrzés során megállapítja, hogy a gáz minősége (szagosítása) az előírástól ismételten, vagy folyamatosan eltér, köteles a termelő, illetőleg szolgáltató vállalat felügyeleti szerve vezetőjének és a Nehézipari Minisztériumnak haladéktalanul jelentést tenni.

10. §

(1) A gázüzemi berendezésben történt robbanást, továbbá az üzemeltethetőségét lényegesen, befolyásoló üzemzavart (meghibásodást), vagy csonkulást, súlyos, vagy tömeges személyi sérülést okozó balesetet a gázüzem vezetője az Energiafelügyeletnek köteles haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az Energiafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott baleset vagy üzemzavar körülményeit, okát, következményeit megvizsgálja. A bizonyítékul szolgáló dolgokat elismervény ellenében jogosult átvenni - bűntett alapos gyanúja, tűzeset vagy robbanás esetén a helyszín biztosítására vonatkozó szabályok megtartásával - és élet-, egészség-, illetőleg vagyonvédelem érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni:

11. §

(1) Az Energiafelügyelet eljárására - az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV. törvény továbbá a létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásban az 1035/1967.(XI. 19.) Korm. számú határozat rendelkezései az irányadók.

(2) Az Energiafelügyelet eljárása során a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tarthat.

(3) E rendelet alapján az Energiafelügyelet által végzett tevékenységért felszámítható díjat külön jogszabály határozza meg.

2. A gázüzemi dolgozók szakmai képesítése és gyakorlata

(A Gt. 32. §-ához)

12. §

(1) A műszaki-biztonsági szempontból jelentős egyes gázüzemi munkakörök betöltéséhez megkívánt szakmai képesítést, illetőleg szakmai gyakorlatot e rendelet melléklete tartalmazza; a bányahatóság és az Energiafelügyelet ezen rendelkezések alól felmentést adhat. A nem háztartási fogyasztó kezelésében lévő berendezések kezelőinek szakmai képesítésére és gyakorlatára, valamint a gázüzemi dolgozók munkavédelmi vizsgájára külön jogszabály irányadó.

(2) A megüresedett vagy újonnan szervezendő, műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkakörbe csak az előírt szakmai képesítéssel, illetőleg szakmai gyakorlattal rendelkező személyt szabad alkalmazni.

(3) Akik e rendelet hatálybalépésekor műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkakört töltenek be és a betöltött munkakörökre előírt szakmai képesítéssel, illetőleg szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek, 1973. évi június hó 30-ig munkakörükben továbbra is működhetnek.

(4) Propán-butángáz lefejtésével, töltésével, kiszolgálásával, lefejtő- és töltőtelepeken a berendezés kezelésével; gázberendezés szerelésével, üzemeltetésével, javításával és karbantartásával, ellenőrzésével; 250 ezer kcal/h és ezt meghaladó teljesítményű fogyasztóberendezés szerelésével csak vizsgázott személy; ennél kisebb teljesítményű fogyasztóberendezés kezelésével és propánbutángáz szállításával pedig csak szakoktatásban részesült személy foglalkoztatható. A vizsga és a szakoktatás anyagát és rendjét - a BM Tűzrendészet Országos Parancsnoksága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szállítással foglalkoztatottak szakvizsgája tekintetében ezen felül a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium véleményének kikérése után - az Energiafelügyelet állapítja meg.

V. Fejezet

1. Kiterjesztő rendelkezés

(A Gt. 36. §-ához)

13. §

A Gt. 7. §-ának (1) és (2) bekezdését, 12-13., 15., 29-30. és 33-34. §-át a más szénhidrogénekkel összefüggő tevékenységre - a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - 1970. július 1. napjától kell alkalmazni.

2. A bányaszolgalmi jog telekkönyvi bejegyzése

(A Gt. 37. §-ához)

14. §

(1) A Gt. 37. §-a alapján a gázüzemet telekkönyvezett ingatlanon megillető bányaszolgalmi jog telekkönyvi bejegyzése érdekében szükséges intézkedéseket a gázüzem köteles legkésőbb 1973. július 1-ig megtenni, illetőleg kezdeményezni.

(2) Abban a kérdésben, hogy a Gt. 37. §-a alapján a gázüzemet megilleti-e a bányaszolgalmi jog, illetőleg milyen mértékben illeti meg - vita esetén - a bányaszolgalom alapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok alkalmazásával kell dönteni.

3. Hatálybaléptető rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet 1970. július 1. napján lép hatályba.

(2) A propán-butángáz használatáról szóló, a 7/1967. (XI. 3.) NIM rendelettel módosított 5/1967. (VIII. 8.) NIM rendelet egyidejűleg hatályát veszti; 9-17. és 21. §-ában foglalt - a Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzattal nem ellentétes - műszaki-biztonsági rendelkezéseit a Gt. 29. §-a alapján kiadásra kerülő Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat vonatkozó fejezetei hatálybalépéséig alkalmazni kell.

(3) Az 5/1967. (VIII. 8.) NIM rendelet 5. §-a alapján letett vizsga, illetve szakoktatáson való részvétel azonos hatályú az e rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján letett vizsgával, illetve szakoktatáson való részvétellel.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter

Melléklet a 12/1970. (VII. 1.) NIM rendelethez

A műszaki-biztonsági szempontból jelentős egyes gázüzemi munkakörök jegyzéke