21/1970. (XI. 13.) ÉVM-IM-PM együttes rendelet

a balatonparti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekről

A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

A Balaton partvonalának megállapítása

1. §

(1) A Balaton partvonalának megállapítása céljából a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi igazgatóság) az irattárában őrzött, az 1968. évben befejeződött felmérés alapján e célra készült - a tervezett partvonalat és az érintett földrészletek helyrajzi számát feltüntető - térképet (a továbbiakban: térkép) az érintett községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságánál - az érdekeltek tájékoztatása végett - 1971. január hó 1. napjától 1971. április hó 30. napjáig közszemlére teszi, s gondoskodik ennek a sajtó és más tájékoztatási eszközök útján történő közhírrétételéről.

(2) A térképpel együtt közszemlére kell tenni a térképen feltüntetett földrészletek telekkönyvi tulajdonosainak névjegyzékét is.

(3) A térkép szerint a partvonal

a) állandó vagy ideiglenes jellegű partvédő műveknél a mű víz felőli felső éle;

b) szakadó partok mentén a part felső éle;

c) egyéb (enyhe lejtésű, zátonyos stb.) partszakaszon a siófoki vízmérce 0 pontja szerint + 1,0 méteres vízállásnak megfelelő szintvonal

2. §

(1) Az érdekeltek a térképre 1971. május hó 31. napjáig a Balatoni Vízügyi Kirendeltséghez (Siófok) címezve észrevételt tehetnek.

(2) A vízügyi igazgatóság - a térképre tett észrevételek, továbbá ha a partvonal mezőgazdasági rendeltetésű földet érint, a megyei földhivatal véleményének figyelembevételével - a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 38. §-a alapján községenként (városonként) folyamatosan, legkésőbb 1972. június hó 30. napjáig határozatot hoz a partvonal megállapításáról.

3. §

(1) A határozatot az elfogadott észrevételeknek megfelelően helyesbített térképpel együtt az érintett községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságánál történő közszemlére tétellel kell közölni az érdekeltekkel. A közszemléretétel időtartama hatvan nap.

(2) A határozatot azokkal az érdekeltekkel, akik észrevételt tettek, - a közszemléretétellel egyidejűleg - írásban is közölni kell.

(3) Az eljárás során egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni; a jogerős határozatot a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendeletnek, a 39/1968. (X. 30.) Korm. számú rendelet 17. §-ával megállapított 98. §-ára tekintettel bíróság előtt nem lehet megtámadni.

(4) A jogerős határozatot és a helyesbített térkép másolatát meg kell küldeni az érintett községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának, továbbá az illetékes járási földhivatalnak, első fokú építésügyi hatóságnak és telekkönyvi hatóságnak.

4. §

(1) A jogerős határozattal megállapított partvonaltól a víz felé eső rész meder, amely állami tulajdonban áll [1959. évi IV. tv. 168. § (1) bek. b) pont, 1964. évi IV. tv. 17. § (1) bek.].

(2) A partvonal megállapításával bekövetkezett tulajdonjogi és területi változásokért a földrészletek volt tulajdonosainak nem jár kártalanítás [1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 15. c) pont].

5. §

(1) A telekkönyvi hatóság a jogerős határozat és a helyesbített térképmásolat alapján

a) a partvonal megállapítása folytán teljes egészében mederré vált földrészleteket a telekkönyvi betétekből (telekjegyzőkönyvekből) lejegyzi, s e földrészletek telekkönyvi nyilvántartását megszünteti;

b) a partvonallal metszett földrészletek telekkönyvi betétjében (telekjegyzőkönyvében) a területi változásokat nem vezeti át, azonban bejegyzi, hogy: "A partvonal rendezése folyamatban van".

(2) Az érintett községek (városok) telekkönyvének átalakítása során a partvonallal metszett földrészletek telekkönyvi betétjébe az (1) bekezdés b) pontjában említett bejegyzést át kell vinni.

6. §

A partvonallal metszett földrészletekre vonatkozó tulajdonjogi változást bármilyen jogcímen csak akkor lehet a telekkönyvbe bejegyezni, ha a kérelmező csatolja a vízügyi igazgatóság igazolását arról, hogy

a) a földrészletből mekkora terület vált mederré, továbbá

b) a földrészlet mederré vált részéből mekkora terület tölthető fel a visszamaradt rész kiegészítése céljából.

A mederré vált földrészletek feltöltése

7. §

Állami ingatlan kezelésére jogosult szerv a mederből új földrészlet kialakítása, illetőleg a meglevő földrészlet kiegészítése céljából - vízjogi létesítési engedély [1964. évi IV. törvény 27. § (1) bek.] alapján - feltöltést végezhet.

8. §

(1) Állampolgár és nem állami szerv (a továbbiakban együtt: tulajdonos) a partvonallal metszett földrészletét a földrészletnek a partvonal megállapítása előtt érvényben volt határáig, belterületen azonban legfeljebb a helyben előírt építési telektméretig jogosult - vízjogi létesítési engedély alapján - a meder feltöltésével kiegészíteni.

(2) A földrészlet kiegészítésének joga megszűnik, ha a tulajdonos nem kért a feltöltéshez 1973. december hó 31. napjáig vízjogi létesítési engedélyt, illetőleg az elvégzett munkára 1975. december 31. napjáig vízjogi üzemeltetési engedélyt. [1964. évi IV. törvény 27. § (1) bek.].

(3) Ha a partvonallal metszett földrészlet előtt fekvő meder feltöltését állami ingatlan kezelésére jogosult szerv végzi és a metszett földrészlet kiegészítésére a tulajdonos jogosult, - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a kiegészítéshez szükséges feltöltést is az állami ingatlan kezelésére jogosult szervnek kell elvégeznie. Ilyen esetben a tulajdonos köteles a feltöltés költségeinek őt terhelő részét az említett szervnek megtéríteni. A megtérítési kötelezettségről - a felek megegyezésének hiányában - az 1964. évi IV. törvénynek az 1968. évi 30. számú törvényerejű rendelet 4. §-ával kiegészített 35. §-a (3) bekezdése szerint a vízügyi igazgatóság határoz.

9. §

(1) A vízjogi létesítési engedély megadására irányuló kérelemhez csatolni kell a megállapított partvonalat feltüntető helyszínrajzot, illetőleg ha a tervezett feltöltés a földrészletnek nem a partvonal megállapítása előtt érvényben volt határáig terjed, az illetékes járási földhivatal, továbbá - az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben - az első fokú építésügyi hatóság által jóváhagyási záradékkal ellátott megosztási vázrajzot.

(2) A vízügyi igazgatóság a feltöltés elvégzése után kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyt és a helyszínrajzot, illetőleg a megosztási vázrajzot a változások átvezetése végett az illetékes járási földhivatalnak és telekkönyvi hatóságnak megküldi. A telekkönyvi hatóság a változások átvezetésével egyidejűleg a földrészlet telekkönyvi betétjéből (telekjegyzőkönyvéből) törli az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzést.

10. §

(1) Ha a tulajdonos a földrészlet kiegészítésére nem jogosult vagy kiegészítési joga a 8. § (2) bekezdése szerint megszűnt, a partvonallal metszett földrészletek megosztásához szükséges munkarészek elkészíttetéséről a vízügyi igazgatóság gondoskodik.

(2) A vízügyi igazgatóság az illetékes járási földhivatal, továbbá - az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben - az első fokú építésügyi hatóság által jóváhagyási záradékkal ellátott megosztási munkarészeket megküldi

a) az illetékes telekkönyvi hatóságnak a változások átvezetése és az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzés törlése végett;

b) az illetékes járási földhivatalnak a változások átvezetése, továbbá az érintett községek (városok) belterületének új felmérése során történő felhasználás céljára.

11. §

(1) Ha az állami ingatlan kezelésére jogosult szerv a partvonallal metszett földrészlet előtt fekvő mederben olyan területet töltött fel, amelyre a tulajdonos kiegészítési joga a 8. § (2) bekezdése szerint megszűnt, s a feltöltött terület állampolgárok vagy nem állami szervek részére elidegenítésre kerül, annak megvásárlására elsősorban a metszett földrészlet tulajdonosa jogosult.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés alapján a vásárlási jogával csak a partvonallal metszett földrészletének a helyben előírt építési telekméretig történő kiegészítése céljából élhet.

12. §

(1) Állami ingatlan kezelésére jogosult szerv által végzett feltöltéssel a mederből kialakított új földrészlelet a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély alapján a telekkönyvi hatóság nyilvántartásba veszi és arra a Magyar Állam tulajdonjogát a szerv kezelői jogának feltüntetésével bejegyzi.

(2) A jogerős vízjogi üzemeltetési engedély telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat.

13. §

(1) Ha a medernek a partvonal végleges rendezése (a Balatoni Központi Fejlesztési Program végrehajtása) során végzett feltöltése folytán

a) valamely eredetileg (a régi telekkönyvek és térképek szerint) és jelenleg (a feltöltés időpontjában) is vízparti fekvésű ingatlan elvesztette a vízparti jellegét, emiatt a tulajdonos a (2) bekezdésben megállapított mértékű kártalanítást igényelhet;

b) jelenleg vízparti fekvésű olyan ingatlan vesztette el a vízparti jellegét, amely korábban (a partvonal megállapítását megelőzően) az előtte levő ingatlan mederré válása folytán lett vízparti fekvésű, a tulajdonos kártalanítást nem igényelhet [1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 16. a)-b) pont].

(2) A kártalanítás mértéke a földrészlet forgalmi árának 10%-a. Az ezzel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) A kártalanítás kötelezettsége azt az állami szervet, illetőleg társadalmi szervezetet terheli, amely a meder feltöltésével a terület kezelője lett.

(4) A kártalanítás összege

a) állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében a fejlesztési alapot,

b) központi költségvetési szerv és az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó társadalmi szervezet esetében a szerv jóváhagyott költségvetését,

c) beruházás esetében pedig a beruházás költségének fedezésére szolgáló pénzügyi forrást terheli.

Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

14. §

(1) A vízügyi igazgatóság a térkép másolatát a közszemléretétellel [1. § (1) bekezdése] egyidejűleg tájékoztatás végett megküldi az illetékes telekkönyvi hatóságnak.

(2) A térkép szerint a partvonallal metszett, illetőleg az egészében mederré váló földrészletre vonatkozó tulajdonjogi változást a telekkönyvbe nem szabad bejegyezni. Az erre vonatkozó beadványokat a telekkönyvi hatóság a partvonal megállapításáról szóló jogerős határozat és a helyesbített térkép beérkeztéig [3. § (4) bekezdése] nyilvántartásba veszi.

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter