21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet

a fák védelméről

1. § (1)[1][2] E rendelet alkalmazási köre - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a fával, faállománnyal borított földrészletek közül

a) a belterületi élőfagyűjtemény (arborétum) fáira,

b) a belterület közterületi részén lévő egyes fákra,

c) a bel- és külterületi közpark fáira, valamint

d) az üzemi fásítás fáira

terjed ki.

(2)[3] Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre

a) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó külterületen lévő fásítás fáira és a faállománnyal (faültetvénnyel) borított erdőterületnek tekintendő földrészletekre; továbbá a külön jogszabály szerint védett természeti területen lévő fákra, illetve azokra a fákra, amelyek védettek, függetlenül attól, hogy védett természeti területen vannak-e;

b)[4] az országos közutak területén található fákra, valamint - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ának k) pontjában foglaltaknak megfelelően - a közút tartozékát képező fákra, továbbá külterületen a közút területének határától tíz méter távolságon belül álló fákra;

c) bármely vasúti területen, mely vasúttársaság, a Magyar Államkincstár, önkormányzat vagy gazdasági társaság tulajdonában áll, továbbá a különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút (fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó- és függőpálya) területén lévő fákra;

d) a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő - erdőterületen kívül található - honvédségi területen lévő fákra;

e) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá a patak, a csatorna medrében lévő facsoport, illetve azokat szegélyező fásítás fáira;

f) a gyümölcsösben lévő fákra;

g) a szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a külön jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

2. § Tilos az élőfák (telepítések, ültetések) megrongálása, pusztítása vagy olyan kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

3. § (1)[5] Az a tulajdonos vagy vagyonkezelő (a továbbiakban: tulajdonos), aki a földrészletén az 1. § (1) bekezdése szerinti fát ki akarja vágni, e szándékát köteles - a kivágás tervezett időpontját megelőzően harminc nappal - az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerület) jegyzőjének előzetesen bejelenteni.

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa helyét, darabszámát, faját, átmérőjét. A bejelentésben igazolni kell a fával való rendelkezési jogosultságot.

4. § (1)[6] A jegyző a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni, ideértve szakértő esetleges kirendelését.

(2) A jegyző határozatában

a) a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti;

b) megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.

(3)[7]

5. §[8] (1)[9] A tulajdonos köteles az 1. § (1) bekezdése szerinti fák fenntartásáról gondoskodni.

(2) Az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag azonnal bejelenteni.

(3) A jegyző a fa tulajdonosát a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítésére felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkák - a tulajdonos költségén történő - elrendelésére.

(4) A jegyző a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlásának kötelezettségét elrendelheti.

6. § (1)[10] Ha az 1. § (1) bekezdés szerinti fa a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása szempontjából jelentős, a jegyző a természetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkört gyakorló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hozzájárulásával intézkedik.

(2)[11] Ha az 1. § (1) bekezdés szerinti fa műemléki területen, illetve védetté nyilvánított régészeti területen áll, a jegyző az illetékes kultúrális örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával intézkedik.

7. §[12][13] Ez a rendelet 1970. július hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 14/1966. (IV. 10.) Korm. rendelet hatályát veszti.