44/1970. (XII. 15.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló kormányrendelet végrehajtására kiadott, az 1/1970. (I. 7.) PM számú és a 33/1970. (XI. 15.) PM számú rendelettel módosított 4/1969. (I. 25.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Az általános jövedelemadóról szóló 4/1969. (I. 25.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására kiadott, az 1/1970. (I. 7.) PM számú és a 33/1970. (XI. 15.) PM számú rendelettel módosított 4/1969. (I. 25.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a 14. §-ában, valamint a 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem:
1. §
(1) A Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles:]
"b) a bel- és külföldi munkáltatóval fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból, valamint a szabályokkal ellentétes munkaviszonyból [Vhr. 6. § (1) bek.];"
(származó jövedelem.)
(2) A Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:
[Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles:]
"h) a főfoglalkozásként munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy által létesített munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból, mint másodállásból, mellékfoglalkozásból - a fizikai munkavégzést kivéve -"
(származó jövedelem.)
(3) A Vhr. 4. §-a az alábbi (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Adóköteles másodállás, mellékfoglalkozás - a fizikai munkavégzést kivéve - a főfoglalkozásként munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló - társadalombiztosítási járulék alá eső - jogviszonya is.
(4) A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy munkaviszonyon kívüli rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban folytatott tevékenységek közül - adózás vonatkozásában - főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban bejegyeztek.
(5) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy munkaviszonya vagy munkaviszonynak nem minősülő, rendszeres és személyes munkavégzése."
2. §
(1) A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában - adózás vonatkozásában - akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) - a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható - bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében, - amennyiben nem vállalkozási jogviszonyról van szó - a munkaviszony fennállását vélelmezni kell."
(2) A Vhr. 6. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Adómentes a főfoglalkozásként folytatott munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló - nyugdíjjárulék alá eső - jogviszonyból származó jövedelem is.
(4) Az adómentesség nem illeti meg a másodállásból és mellékfoglalkozásból [Vhr. 4. § (1) bek. h) pont és (3) bek.] származó jövedelmet akkor sem, ha azt esetleg nyugdíjjárulék alá vonták."
3. §
A Vhr. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 4. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely
a) a főfoglalkozása mellett [Vhr. 4. § (4) bek.] fennálló szövetkezeti tagsági viszonyban végzett nem fizikai munkából,
b) nem a közös munkából,
c) vagy a szabályokkal ellentétes módon keletkezik."
4. §
A Vhr. 27. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Az adóhatóság a beérkezett, vagy az általa beszerzett adatok alapján megállapítja az adózó különböző helyekről származó bruttó jövedelmének együttes összegét, az adóalapot és az utána járó adót."
5. §
(1) A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
(A legkisebb adóköteles tisztajövedelem -)
"a) kisiparosnál a szakmában foglalkoztatott szakmunkást megillető legmagasabb munkabérnek
- alkalmazott hiányában 10-30%-kal,
- egy alkalmazott foglalkoztatása esetében 50-100%-kal,
- egynél több alkalmazott foglalkoztatása esetében alkalmazottanként további 10-50%-kal
növelt összege;
b) magánkereskedőnél az állami kereskedelemben foglalkoztatott - a) kategóriába sorolt - hasonló szakmai bolt- és üzletvezető legmagasabb személyi alapbérének az a) pont szerint növelt összege;"
(2) A Vhr. 44. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti legkisebb adóköteles tisztajövedelem megállapításánál a tevékenység jellegét és helyét, az adózó foglalkoztatottságát, munkaképességét, gépi felszereltségét - ideértve a gépjárművet is - és egyéb körülményeit (pl. alkalmazottainak szakképzettségét stb.) is figyelembe kell venni."
6. §
A Vhr. 67. §-ában meghatározott összeghatár 200 forintra módosul.
7. §
A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdésében megjelölt kifizető szerveknek - a bruttó kifizetések alapulvételével - az alábbi adókulcsok alkalmazásával kell az általános jövedelemadót levonni:]
"1. a főfoglalkozásként munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy szabályos másodállásból, mellékfoglalkozásból [Vhr. 4. § (1) bek. h) pont és (3) bek.] származó jövedelméből: 10%,"
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében, a 2. §-ának (1) bekezdésében, a 4. és 6. §-ában, valamint a Vhr.-nek az e rendelettel megállapított 8. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat a rendelet megjelenése előtt keletkezett adóköteles jövedelmek vonatkozásában is alkalmazni kell.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese