Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

44/1970. (XII. 15.) PM rendelet

az általános jövedelemadóról szóló kormányrendelet végrehajtására kiadott, az 1/1970. (I. 7.) PM számú és a 33/1970. (XI. 15.) PM számú rendelettel módosított 4/1969. (I. 25.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Az általános jövedelemadóról szóló 4/1969. (I. 25.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására kiadott, az 1/1970. (I. 7.) PM számú és a 33/1970. (XI. 15.) PM számú rendelettel módosított 4/1969. (I. 25.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és a 14. §-ában, valamint a 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem:

1. §

(1) A Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles:]

"b) a bel- és külföldi munkáltatóval fennálló nyugdíjjárulék alá nem eső munkaviszonyból, valamint a szabályokkal ellentétes munkaviszonyból [Vhr. 6. § (1) bek.];"

(származó jövedelem.)

(2) A Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:

[Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles:]

"h) a főfoglalkozásként munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy által létesített munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból, mint másodállásból, mellékfoglalkozásból - a fizikai munkavégzést kivéve -"

(származó jövedelem.)

(3) A Vhr. 4. §-a az alábbi (3), (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Adóköteles másodállás, mellékfoglalkozás - a fizikai munkavégzést kivéve - a főfoglalkozásként munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy munkaviszonyon kívüli, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló - társadalombiztosítási járulék alá eső - jogviszonya is.

(4) A munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy munkaviszonyon kívüli rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban folytatott tevékenységek közül - adózás vonatkozásában - főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban bejegyeztek.

(5) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy munkaviszonya vagy munkaviszonynak nem minősülő, rendszeres és személyes munkavégzése."

2. §

(1) A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában - adózás vonatkozásában - akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) - a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható - bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében, - amennyiben nem vállalkozási jogviszonyról van szó - a munkaviszony fennállását vélelmezni kell."

(2) A Vhr. 6. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Adómentes a főfoglalkozásként folytatott munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló - nyugdíjjárulék alá eső - jogviszonyból származó jövedelem is.

(4) Az adómentesség nem illeti meg a másodállásból és mellékfoglalkozásból [Vhr. 4. § (1) bek. h) pont és (3) bek.] származó jövedelmet akkor sem, ha azt esetleg nyugdíjjárulék alá vonták."

3. §

A Vhr. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 4. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely

a) a főfoglalkozása mellett [Vhr. 4. § (4) bek.] fennálló szövetkezeti tagsági viszonyban végzett nem fizikai munkából,

b) nem a közös munkából,

c) vagy a szabályokkal ellentétes módon keletkezik."

4. §

A Vhr. 27. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Az adóhatóság a beérkezett, vagy az általa beszerzett adatok alapján megállapítja az adózó különböző helyekről származó bruttó jövedelmének együttes összegét, az adóalapot és az utána járó adót."

5. §

(1) A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(A legkisebb adóköteles tisztajövedelem -)

"a) kisiparosnál a szakmában foglalkoztatott szakmunkást megillető legmagasabb munkabérnek

- alkalmazott hiányában 10-30%-kal,

- egy alkalmazott foglalkoztatása esetében 50-100%-kal,

- egynél több alkalmazott foglalkoztatása esetében alkalmazottanként további 10-50%-kal

növelt összege;

b) magánkereskedőnél az állami kereskedelemben foglalkoztatott - a) kategóriába sorolt - hasonló szakmai bolt- és üzletvezető legmagasabb személyi alapbérének az a) pont szerint növelt összege;"

(2) A Vhr. 44. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti legkisebb adóköteles tisztajövedelem megállapításánál a tevékenység jellegét és helyét, az adózó foglalkoztatottságát, munkaképességét, gépi felszereltségét - ideértve a gépjárművet is - és egyéb körülményeit (pl. alkalmazottainak szakképzettségét stb.) is figyelembe kell venni."

6. §

A Vhr. 67. §-ában meghatározott összeghatár 200 forintra módosul.

7. §

A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdésében megjelölt kifizető szerveknek - a bruttó kifizetések alapulvételével - az alábbi adókulcsok alkalmazásával kell az általános jövedelemadót levonni:]

"1. a főfoglalkozásként munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy szabályos másodállásból, mellékfoglalkozásból [Vhr. 4. § (1) bek. h) pont és (3) bek.] származó jövedelméből: 10%,"

8. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében, a 2. §-ának (1) bekezdésében, a 4. és 6. §-ában, valamint a Vhr.-nek az e rendelettel megállapított 8. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat a rendelet megjelenése előtt keletkezett adóköteles jövedelmek vonatkozásában is alkalmazni kell.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese