46/1970. (XI. 11.) Korm. rendelet

a zártkertekben és egyes községekben földtulajdoni és használati viszonyokra vonatkozó adatok rendezéséről

1. §

(1) A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény (a továbbiakban: FTT) 27. §-ának (1) bekezdésén alapuló zártkertrendezés alkalmával a telekkönyvnek, illetőleg az állami földnyilvántartásnak a tényleges állapottól eltérő adatait ebben a rendeletben szabályozott eljárással kell rendezni.

(2) E rendelet szerint kell eljárni a 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 38. §-ának (2) bekezdése alapján folyó eljárásban is, ha a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben elrendeli valamely község, város, városi, fővárosi kerület (a továbbiakban: község) területére a földtulajdoni és használati viszonyokra vonatkozó adatok rendezését.

(3) Az adatrendezés a zártkerti és a belterületi földrészletekre, valamint a személyi földtulajdon mértékének megállapításával összefüggő külterületi földrészletekre terjed ki, kivéve azokat, amelyek az FTT 3. §-a szerint termelőszövetkezet közös használatában állnak.

(4) Ha a községben a rendelet alapján az adatrendezés már megtörtént, azt megismételni vagy újra elrendelni nem lehet.

2. §

(1) Az eljárást az érintett földrészlet fekvése szerint illetékes járási, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) a helyszínen folytatja le.

(2) A járási földhivatal eljárására ebben a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §

(1) Az eljárás megindítását - megkezdése előtt legalább 30 nappal - az érintett községben a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

(2) Az eljárás során a járási földhivatal megvizsgálja az érintett földrészletekre vonatkozó telekkönyvi és földnyilvántartási adatokat, valamint a tényleges birtokállapotot és az eltérések okát tisztázza.

(3) Ha a tényleges birtokállapot eltér a tulajdoni állapottól, a járási földhivatal meghallgatja a birtokost és szükség szerint más érdekelteket is.

4. §

(1) Ha az eljárás során a birtokos a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére alkalmas olyan okiratot (szerződést, hagyatékátadó végzést, jogerős bírósági ítéletet, hatósági határozatot stb.) mutat fel, amelynek alapján a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzését még nem kérték, a járási földhivatal az okiratot - határozat hozatala nélkül - megküldi a telekkönyvi hatósághoz a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése végett.

(2) Ha az állami földnyilvántartásban maradt el a változás átvezetése, a felmutatott okiratról másolatot kell készíteni és az átvezetést pótolni kell.

5. §

(1) Ha a birtokos telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot nem tud felmutatni, a járási földhivatal határozata alapján a tulajdonjogot a birtokos javára lehet a telekkönyvbe bejegyezni, ha a birtokos az eljárás során igazolja, hogy

a) a földrészletet legalább három éve sajátjaként birtokolja és

b) a telekkönyvi tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel, illetőleg bírósági ítélettel igazolt örököse elismeri, hogy a birtokossal a földrészlet tulajdonjogának átruházásáról korábban már megállapodott.

(2) Ha a birtokos nem közvetlenül a telekkönyvi tulajdonostól szerezte a földrészletet, a telekkönyvben nem szereplő átruházó (vagy jogutóda) nyilatkozatát is be kell szerezni.

(3) Nem kell beszerezni a telekkönyvi tulajdonos (örököse) b) pontban említett nyilatkozatát, ha a közbenső átruházó hatósági határozattal szerzett tulajdont.

(4) Ha a tulajdonos (örököse, illetőleg a közbenső átruházó) a szükséges elismerést (hozzájárulást) megtagadja, illetőleg az első fokú eljárás befejezéséig kifogást jelent be, a járási földhivatal nem hozhat határozatot. Ilyen esetben a birtokos a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzése iránti igényét csak az általános szabályok szerint érvényesítheti.

6. §

Ha a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik, vagy meghalt és örököse ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen van, a járási földhivatal határozata alapján a tulajdonjogot elbirtoklás címén a birtokos javára lehet a telekkönyvbe bejegyezni, ha a birtokos a földrészletet 10 év óta sajátjaként szakadatlanul birtokolja, kivéve, ha az eljárás adatai szerint elbirtoklás útján tulajdonjogot nem szerezhet. [Ptk. 121. § (2) és (3) bek.]

7. §

(1) Ha a telekkönyvi tulajdonos - vagy az olyan személy, aki tulajdonjogát hatósági határozattal szerezte - legalább három éve meghalt, hagyatéki eljárás azonban még nem indult, a járási földhivatal határozata alapján a törvényes öröklésre jogosult leszármazó tulajdonjogát a telekkönyvbe be lehet jegyezni, ha az örökös az eljárás során igazolja, hogy

a) a telekkönyvi, illetőleg a hatósági határozat szerinti tulajdonos nem végrendelkezett,

b) más egyenesági örökös, vagy haszonélvezetre jogosult özvegy nincs és

c) a földrészletet legalább három éve birtokolja.

(2) Ha hagyatéki eljárás nem indult, de az (1) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, a járási földhivatal hivatalból kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását. Ilyen esetben a közjegyző a 2/1969. (I. 21.) IM számú rendelet szerint jár el.

8. §

(1) Az e rendeletben szabályozott eljárás során az ismeretlen helyen tartózkodást, valamint a birtoklás időtartamát a községi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(2) Az ismeretlen helyen tartózkodás időtartamát a földrészlet fekvése szerinti községben rendelkezésre álló adatok (állami földnyilvántartás, adóügyi iratok stb.) és két helyi ismeretekkel rendelkező személy nyilatkozata alapján kell megállapítani.

(3) A tulajdonos elhalálozását halotti anyakönyvi kivonaton kívül más vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzéssel is lehet igazolni.

(4) A törvényes öröklésre való jogosultságot és azt, hogy más örökös és végrendelet nincs, a községi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A végrehajtó bizottság a bizonyítványt az örökös és két helyi ismeretekkel rendelkező személy nyilatkozata, továbbá a rendelkezésre álló adatok (anyakönyv stb.) vagy bármely vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés alapján adhatja ki.

9. §

(1) A járási földhivatal eljárása során az ingatlanforgalmi korlátozásokat figyelembe kell venni és a birtokost fel kell hívni a szükséges engedélyek, jóváhagyások, hozzájárulások (a továbbiakban: engedély) beszerzésére.

(2) Ha valamely engedély megadása tanácsi szerv hatáskörébe tartozik, az engedélyt az ügyben eljáró járási földhivatal is megadhatja.

(3) Devizahatósági engedélyre ebben az eljárásban nincs szükség.

10. §

(1) Az ügyfelek és más személyek által tett nyilatkozatokról a járási földhivatal jegyzőkönyvet készít; az okiratokat csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(2) A járási földhivatal határozatában fel kell tüntetni a korábbi tulajdonos, valamint a tulajdonszerző nevét, lakáscímét, a földrészlet fekvése szerinti község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, területét, a tulajdonszerzés időpontját és jogcímét (vétel, ajándékozás, öröklés, elbirtoklás stb).

(3) A határozatot meg kell küldeni a korábbi tulajdonosnak (jogutódának), a tulajdonszerzőnek és devizakülföldi esetében a Pénzintézeti Központnak, jogerőre emelkedés után pedig az illetékkiszabási hivatalnak és a földrészlet fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságnak. Ha a korábbi tulajdonos (jogutóda) ismeretlen helyen tartózkodik vagy jogellenesen távozott külföldre, a határozatot a földrészlet fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának hirdető tábláján a járási földhivatalnál harminc napra közszemlére kell tenni.

11. §

Az illetékkiszabás céljából megküldött határozat alapján vagyonátruházási illeték csak az utolsó tulajdonszerzés után szabható ki. Az ingatlanátruházási okirat vagyonátruházási illeték kiszabása céljára történő bemutatásának, illetőleg a tulajdonszerzés bejelentésének elmulasztása miatt felemelt illeték kiszabásának nincs helye.

12. §

(1) Ha a külterületi vagy zártkerti, továbbá a mezőgazdasági rendeltetésű belterületi földrészlet jogszabály rendelkezése folytán a Magyar Állam tulajdonába került, vagy azt a hatályos jogszabályok alapján állami tulajdonba kellett venni, de a vonatkozó államigazgatási határozatot nem hozták meg, a járási földhivatal az állami tulajdonbavételt határozattal megállapítja, illetőleg az elmaradt határozatot pótlólag meghozza.

(2) A határozatot annak a hatóságnak is meg kell küldeni, amelynek az ügyben el kellett volna járni.

13. §

(1) A járási földhivatalnak e rendelet végrehajtása során hozott jogerős határozata telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat.

(2) A jogerős határozat, továbbá a járási földhivatal által megküldött okirat (4. §) alapján a tulajdonosváltozás telekkönyvi bejegyzését a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság rendeli el. A tulajdonjog megszerzésének jogcíméül a határozatban megjelölt szerzésmódot kell feltüntetni (adás-vétel, csere, elbirtoklás stb).

14. §

(1) Az a telekkönyvi tulajdonos (jogutóda), akinek jogát az e rendelet szerinti eljárással elrendelt telekkönyvi bejegyzés sérti, tulajdoni igényét az ellenérdekű fél ellen indított tulajdoni perben érvényesítheti.

(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán jóhiszeműen és ellenérték fejében a földrészlet tulajdonjogát megszerezte, a tulajdoni pert a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. számú rendelet 32. §-ának a (2) bekezdésében foglalt határidőben lehet megindítani.

(3) Az e rendelet szerint lefolytatott eljárás nem zárja ki a telekkönyvi bejegyzés miatt az általános szabályok szerint törlési vagy kiigazítási kereset indítását sem.

15. §

Az e rendeletben szabályozott eljárás és az ezrei kapcsolatos bírósági (telekkönyvi) eljárás költségmentes, a járási földhivatalhoz benyújtott okiratok (hatósági bizonyítványok) pedig mentesek az illeték alól.

16. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a már korábban megindult zártkertrendezésekre is alkalmazni kell.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke