37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet

az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli

Bevezető rendelkezések

1. § Az állami földnyilvántartásnak az 1963. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ában meghatározott célját

a) részletes felméréssel készített térképek és ezekről számított területi adatok,

b) a kezelő, a használó és a tulajdonos személyére vonatkozó telekkönyvi bejegyzések, valamint az illetékes államigazgatási szervek határozatai és intézkedései, végül

c) a földrészletek tényleges művelési ágának és értékszámának meghatározása

alapján készített nyilvántartás útján, továbbá e nyilvántartás adatainak a népgazdaság igényei szerinti rendszerezésével kell megvalósítani.

2. § (1) Az állami földnyilvántartás tárgya az ország földterületének valamennyi részlete, tekintet nélkül azok fekvésére, rendeltetésére, vagy hasznosításának módjára, továbbá arra, hogy azok tárgyai-e a telekkönyvezésnek vagy sem.

(2) Nem tárgyai az állami földnyilvántartásnak a föld alatti képződmények és létesítmények (barlangok, bányák, pincék stb.)

A földnyilvántartási szervek feladatai

3. §[1] A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az irányító, ágazati és igazgatási feladatkörében meghatározza a földek állami és üzemi nyilvántartásának rendszerét, valamint a nyilvántartások kapcsolatait; gondoskodik a nyilvántartott adatoknak a népgazdaság igényei szerint rendszerezett összesítéséről, az összesített adatok elemzéséről és az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátásáról.

4. §[2] (1) A földek állami földnyilvántartásával és minősítésével kapcsolatos ügyekben első fokon a járási (fővárosi kerületi) földhivatal; másodfokon a megyei (fővárosi) földhivatal jár el.

(2) A járási földhivatal - illetékességi területén - végzi az állami földnyilvántartási hatósági feladatokat. Ennek keretében elvégzi a birtokvalósítási, valamint talajosztályozási munkákat és elkészíti a földnyilvántartás munkarészeit; átvezeti ezeken a községek igazgatási és belterületi határában, valamint a földrészletek adataiban bekövetkezett változásokat, továbbá ellenőrzi az állami földnyilvántartás adatainak a tényleges állapottal való egyezőségét; az érdekeltek részére szolgáltatja az állami földnyilvántartás adatait.

(3) A megyei földhivatal - illetékességi területén - irányítja és ellenőrzi a járási földhivataloknak az állami földnyilvántartással összefüggő nyilvántartási és földminősítési munkálatait; kijelöli a földminősítéssel kapcsolatos járási mintatereket; nyilvántartja a járások, a járási jogú városok, valamint a megye és a megyei jogú város művelési ágak szerinti területét, valamint azok változásait; készíti a megyei, megyei jogú városi földterületi összesítőket; gondoskodik a mező- és erdőgazdasági nagyüzemek területének üzemhatáros kimutatásáról.

A nyilvántartás főbb szabályai

5. § (1) A községek területét az érvényes államigazgatási területi beosztás szerint kell nyilvántartani.

(2) Belterület a község területének az a része, amelyet az illetékes szerv határozata belterületként kijelölt; a község területének a többi része külterület.

(3)[3] A földrendezési vagy más jogszabály alapján kijelölt zártkertet elkülönítve kell nyilvántartani.

6. § (1) Földrészlet a föld felszínének természetben összefüggő, állandó tereptárgyak (utak, csatornák stb.) által meg nem szakított, bármilyen nagyságú területe, amelynek minden részére vonatkozóan a kezelési, a használati, illetőleg a tulajdoni viszonyok azonosak.

(2) A földrészleteket a helyrajzi szám, a fekvés, a terület, a művelési ág, a talajminőség és az ezt kifejező értékszám, továbbá a nem mező- és erdőgazdaságilag hasznosított terület (a továbbiakban: művelés alól kivett terület) feltüntetésével kell nyilvántartani.

7. § (1)[4]

(2) A tervezéshez és a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges országos területi adatokat a méterrendszerre való áttérésig öl- és méterrendszerben kell megadni.

8. § Szántó az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen agrotechnikai eljárással (például öntözéssel) hasznosítják, vagy átmenetileg ugarolják, illetve parlagon hagyják. A szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:

a) a zöldségtermesztés szántóföldi vetésforgóban művelt területeit, akár száraz, akár öntözéses művelést folytatnak azokon;

b) az előírtnál ritkábban telepített, illetve ritkább beállítottságú gyümölcsösöket, vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeresen szántóföldi művelést folytatnak;

c) a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolák, az évelő-, ipari, gyógy- és dísznövény, továbbá a zöldség ültetvények területeit;

d) az állandó jellegű kertészeti területeket, amelyeken rendszeresen dísz-, ipari, gyógynövényt, vagy zöldséget termesztenek;

e) a melegágyak, a palántanevelő telepek és a növényházak területeit;

f) a komló ültetvényeket.

9. §[5] Rét az a füves terület - ideértve a mesterségesen füvesített területeket is - amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik.

10. § (1) Szőlő az előírt, vagy helyileg kialakult telepítési rendszer szerint betelepített terület, amelyen a termesztett főnövény szőlő. A szőlő művelési ágába tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló anyatelepek is. Nem változtat a szőlő művelési ágon, ha a sorközökben a szőlő szervestápanyag utánpótlása érdekében zöldtrágya növénytermesztést folytatnak.

(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

11. §[6] (1) Kert a belterületen és a zártkertben az a terület, amelyen zöldséget, virágot, vagy dísznövényt termesztenek.

(2) Kert művelési ágban kell nyilvántartani 1499 m2 (416 négyszögöl) kiterjedésig bezárólag a község belterületén és a zártkertben azokat a területeket is, amelyek egyébként szántónak minősülnek.

12. § (1) Gyümölcsös az előírt, vagy helyileg kialakult telepítési rendszer szerint tiszta, vagy vegyes állományban betelepített az a terület, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alanytelepeket is. Nem változtat a gyümölcsös művelési ágon, ha a sorközökben a gyümölcsös szervestápanyag utánpótlása érdekében zöldtrágya, vagy egyéb növénytermesztést folytatnak.

(2) A gyümölcstelepítésre kijelölt területeket a telepítés megtörténtéig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A vasutak, közutak,árkok, csatornák, természetes vízfolyások stb. mentén, továbbá a nem gyümölcsös művelési ágú földrészleteken szegélyként telepített, egy sorból álló gyümölcsfasorokat művelés alól kivett területként, illetőleg abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a gyümölcsfasor áll.

13. §[7] Legelő az a füves terület - ideértve a mesterségesen füvesített területeket is - amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. A legelő művelési ágba tartoznak még az állandóan legeltetésre használt fásított legelők is.

14. § Nádas az a terület, amelyen ipari, építkezési, vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád, vagy gyékény terem.

15. § (1) Erdő az erdő jellegű faállománnyal borított terület. Az erdő művelési ágban kell nyilvántartani még:

a) a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken a kitermelt faállományt fel kell újítani, ide értve azokat a területeket is, ahol a talajerő pótlása, vagy a talaj gyomtalanítása érdekében - legfeljebb három éven át - erdőfelújítást előkészítő munka folyik;

b) a faállománnyal körülzárt, vagy abba beöblösödő közbenső tisztásokat, amelyeket az árnyékolás vagy egyéb természeti gátló körülmény folytán nem erdősítenek, sem más műveléssel gazdaságosan nem hasznosítanak:

c)[8] az erdészeti csemetekerteket és szaporítóanyag termelését szolgáló ültetvényeket;

d) a legalább négy sor fából álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok területét;

e) a karácsonyfatelepeket, a fűzvesszőtelepeket, az ipari célokat szolgáló sajmeggytelepeket, továbbá a lombnyerés céljára szolgáló epreskerteket;

f) a külterületi parkokat, élőfagyűjteményeket (arborétumok);

g) az erdészeti nem állandó jellegű üzemi utak és vasutak területét, az erdészeti rakodókat, az erdei nyiladékokat, továbbá az erdő területén áthaladó vezetékek védősávját;

h) a folyók védőtöltésének víz felöli oldalán (a hullámtérben) faállománnyal borított területeket.

(2) Az erdőtelepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A legfeljebb három sorból álló fasorok által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

16. § A mező- és erdőgazdasági művelés alól kivett területek a következők:

1. A településekkel kapcsolatban:

a) az épületek és építmények, valamint ezek céljára szolgáló udvarok, továbbá a lakótelepek közös parkjai;

b) a közparkok, a díszkertek és a gyermekjátszóterek;

c) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló, az egészségügyi miniszter által kijelölt területek;

d) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló része;

e) a vásárterek és a kiállítási területek;

f) a temető céljára kijelölt területnek mezőgazdasági művelés alatt nem álló része;

g) az állandó jellegű szemétlerakó telepek;

h) a feltöltés alatt álló területek mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló része.

2. A termeléssel kapcsolatban:

a) az ipar- és a bányatelepek, a meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek;

b) a felszíni művelésű bányák mezőgazdasági művelés alatt nem álló része;

c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek;

d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek;

e) a szennyvíztisztító telepek;

f) az állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek (majorok, gépállomások stb.) mező- és erdőgazdasági művelés céljára nem használt területei;

g) az állandó jellegű közös szérűk és a mezőgazdasági nagyüzemek által használt szérűskertek;

h) a halastavak (halastó az a természetes, vagy mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, továbbá a váltógazdálkodásra berendezett halastavakat, valamint mindezek tartozékait is);

i) a dögterek;

j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen (kopár) területek.

3. A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban:

a) az országos közutak, a tanácsi közutak, a sajáthasználatú utak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, az utcák, a közterek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak, gyalogutak és kerékpárutak; közutaknál az árkok (anyagárok) rézsűjének külső szélétől - töltésen haladó közútnál, ha árok nincs, a töltés rézsűjének külső szélétől - számított 2 méter széles terület;

b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja;

c) a közforgalmú, az ipari és a gazdasági vasutak, továbbá az állandó jellegű erdei vasutak;

d) a vasutak és a közutak alépítményeinek, továbbá egyéb forgalmi létesítményeinek céljára felhasznált terület;

e) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára közvetlenül és állandóan szolgáló területe;

f) a kikötők szárazföldi területe;

g) a rádió és a televízió adótornyok által elfoglalt terület.

4. A vízgazdálkodással kapcsolatban:

a) a folyók, a patakok, az állandó, vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztárolók, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád, vagy gyékény nem terem;

b) a szállításra használható, vagy a vízművek célját szolgáló csatornák, valamint azoknak mező- és erdőgazdasági művelésre fel nem használt tartozékai;

c) a belvízlevezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok;

d) a védőtöltések vagy egyéb terepfeletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak, halastó-töltések stb.), továbbá az ezek építése során keletkezett anyaggödrök, valamint a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad.

5. A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban:

a) a honvédelmi és a rendészeti szervek céljára állandóan igénybe vett területeket, kivéve azokat, amelyeken - bár bizonyos megkötésekkel - mező- és erdőgazdasági művelést folytatnak;

b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodása korlátozza, kivéve, ha azokon - bár bizonyos megkötésekkel - mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak;

c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, illetőleg rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.

17. § (1) Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területeket alrészletekként kell nyilvántartani, ha azok nagysága a (2) bekezdésben meghatározott legkisebb területi mértéket eléri, vagy meghaladja.

(2)[9] A legkisebb területi mérték

a) a község belterületén és zártkertjében

- szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 200 m2 (56 négyszögöl);

- rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 400 m2 (111 négyszögöl);

- szántó művelési ágnál 1500 m2 (417 négyszögöl);

b) a község külterületén

- szőlő, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 400 m2 (111 négyszögöl);

- szántó, rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 1500 m2 (417 négyszögöl).

(3) Az állandó jellegű épületet a hozzátartozó udvarral együtt - tekintet nélkül a legkisebb területi mértékre - külön alrészletként kell nyilvántartani.

18. § (1) Az egyes talajminőségekre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok továbbra is érvényben maradnak.

(2)[10] A kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat, továbbá a becslőjárások (osztályozási vidékek) határait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - megváltoztathatja.

(3)[11] Ha valamely művelési ág talajának minőségére kataszteri tiszta jövedelmi fokozatot még nem állapítottak meg, az új fokozatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(4)[12] A föld kataszteri tiszta jövedelmének (értékszámnak) nem a művelési ág változásából eredő módosítása kérdésében - a járási (járási jogú városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályával egyetértésben - a járási (fővárosi kerületi) földhivatal határoz.

19. § Kezelőként kell nyilvántartani a birtokívben azt az állami szervet, vállalatot, intézetet, intézményt, továbbá társadalmi szervezetet, amelynek jogszabály rendelkezése, vagy az illetékes államigazgatási szerv intézkedése alapján földrészlet van használatában.

20. §[13] (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a halászati termelőszövetkezet közös használatában levő földrészletek használójaként - ideértve a háztáji gazdaság céljára a termelőszövetkezeti tagok használatába adott földeket is - a mezőgazdasági, illetve a halászati termelőszövetkezetet kell a birtokíven nyilvántartani.

(2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös használatában levő földrészletek használójaként az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet kell a birtokíven nyilvántartani.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szövetkezetek használatában levő földek tulajdoni adatait (a tulajdonos neve, a terület nagysága, a kataszteri tiszta jövedelem) is - a birtokív mellékletét képező külön kimutatásban - nyilván kell tartani.

21. § (1) A 19-20. §-okban nem említett esetekben a tulajdonost kell a birtokívben nyilvántartani. Ha a földrészletet ténylegesen nem a tulajdonos használja, a használót is nyilván kell tartani; ez a rendelkezés nem vonatkozik a mezőgazdasági haszonbérlőre és részesbérlőre.

(2) A tulajdonosnak és a használónak az (1) bekezdés alapján a birtokívben való feltüntetéséhez polgári jogi hatály nem fűződik.

22. § (1) A Tvr. 10. §-ának (1) bekezdésében említett összesítőket a községek, a városok, a járások, a megyék, a megyei jogú városok, a főváros és az ország egész területéről kell elkészíteni.

(2) Az összesítőket művelési ágak és gazdaságcsoportok szerinti részletezéssel úgy kell elkészíteni, hogy abból megállapítható legyen, mennyi az ország területéből

a) a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított, valamint a művelés alól kivett terület nagysága;

b) az állami (társadalmi) szervek, szövetkezetek, más szervezetek és az állampolgárok kezelésében, használatában, illetőleg tulajdonában álló terület nagysága.

23. § (1) A Tvr. 10. §-ának (2) bekezdésében említett gazdaságonként összesített kimutatás a mező- és erdőgazdasági nagyüzemek kezelésében, illetve használatában levő, különböző községekben fekvő területek művelési ágak szerint részletezett és összevont adatait tartalmazza. Ezekről az összesített kimutatásokról a mezőgazdasági tervezés céljára járási, megyei, megyei jogú városi és országos összesítést kell készíteni.

(2)[14] Az állami földnyilvántartás szervei a gazdaságonként összesített kimutatást az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, a hegyközségek, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározott, mezőgazdasági termelést folytató más szervek kezelésében, illetve használatában álló területére vonatkozóan készítik el.

(3) A gazdaságonként összesített kimutatást díjtalanul kell a (2) bekezdésben említett szervek rendelkezésére bocsátani.

(4) A mező- és erdőgazdasági nagyüzemek a földekkel kapcsolatos tervezési, statisztikai és elszámolási munkák során a gazdaságonként összesített kimutatás adatait kötelesek használni.

24. §[15] A 22. és a 23. §-okban szabályozott összesítőket, illetőleg kimutatásokat évente egy alkalommal - azonos időpontra vonatkozó adatokkal - kell elkészíteni. A kimutatások elkészítésének módját és határidejét a statisztikai beszámolási rendszerrel összhangban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - állapítja meg.

Földnyilvántartási munkarészek és azok nyilvánossága

25. § (1)[16] A földnyilvántartási térkép céljára a földmérési alaptérképnek a bekövetkezett változások átvezetésére szolgáló nyilvántartási példányát kell használni, amely az állami földnyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat (helyrajzi számok, földrészletek és alrészletek határvonalai, művelési ágak jelölése stb.) tartalmazza.

(2)[17] Ha az (1) bekezdésben említett térkép még nem készült el, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg, hogy földnyilvántartási térkép céljára ideiglenesen milyen térképet kell használni.

26. § A községi földkönyv - belterületi és külterületi elkülönítéssel - helyrajzi számok sorrendjében tartalmazza a község összes földrészleteinek fekvésére, művelési ágára, összes területére, továbbá talajminőségére és kataszteri tiszta jövedelmére (értékszámára) vonatkozó adatokat.

27. § A belterületi és külterületi birtokívek kezelőnként, használóként, illetve tulajdonosonként tartalmazzák a 26. §-ban felsorolt adatokat.

28. § A belterületi és a külterületi községi összesítő a birtokívek összesített adatait tartalmazza gazdaságcsoportok és művelési ágak szerinti részletezéssel.

29. § (1) A birtokívről kérelemre teljes, részleges, vagy kivonatos másolatot kell kiadni.

(2)[18] A birtokívmásolatért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által megállapított díjat kell fizetni.

(3)[19] A községekben őrzött birtokívekből a községi (városi, városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) titkára vagy az általa megbízott dolgozó felvilágosítást adhat, azoknak adatait igazolások kiadásánál felhasználhatja. A birtokívbe semmit nem írhat be; a nyilvántartott adatokkal szemben észlelt eltérésekről, továbbá az esetleges hiányosságokról köteles az illetékes járási földhivatalt értesíteni.

30. § (1) Állami szerv és vállalat, társadalmi szervezet és szövetkezeti szerv kezelésében, használatában, tulajdonában levő földrészletekről csak a szerv vezetőjének írásbeli kérelme (meghatalmazása) alapján szolgáltatható ki birtokívmásolat, illetve adható felvilágosítás.

(2)[20] Állami szervek és vállalatok a működésükhöz szükséges földnyilvántartási adatokat - az (1) bekezdésben említett korlátozás nélkül - a területileg illetékes járási földhivataltól esetenként szerzik be. Ezt a rendelkezést a honvédelmi és a rendészeti célokat szolgáló földrészletek adatai tekintetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által az illetékes miniszterekkel egyetértésben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

31. §[21] A földnyilvántartási térkép céljára szolgáló térképről másolatot a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezései szerint szabad kiadni.

32. § (1)[22] A földrészlet kezelője, használója, illetőleg tulajdonosa felszólalással élhet a területileg illetékes járási földhivatalnál, ha az állami földnyilvántartásnak a Tvr. 12. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adataival szemben eltérés mutatkozik és kérheti az eltérés megvizsgálását.

(2) A felszólalásban - a földrészlet fekvésének, helyrajzi számának, területének és művelési ágának feltüntetésével - pontosan meg kell jelölni, hogy az eltérés az állami földnyilvántartás melyik adatát érinti. Ha az eltérés engedélyhez kötött változásból származik, a felszólaláshoz csatolni kell a változás alapjául szolgáló okirat másolatát.

(3)[23] A járási földhivatal a felszólalás tárgyában egyeztetés, szükség szerint helyszíni ellenőrzés alapján határoz. A határozat ellen a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni; a fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A jogerős határozat közléséig az állami földnyilvántartás adatait kell kötelezően használni.

(5)[24] Ha az egyeztetés, illetve helyszíni eljárás során a felszólalásban foglaltak alaptalannak bizonyulnak, az eljárás költségeit a felszólaló köteles megtéríteni. A költségek összegét a járási földhivatal határozattal állapítja meg; a határozat ellen a megyei földhivatalhoz jogorvoslattal lehet élni. A költségeket a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell befizetni. A befizetés elmulasztása esetén a költségeket adók módjára kell behajtani.

A változások bejelentése és átvezetése

33. § (1)[25] A telekkönyvi hatóság és minden államigazgatási szerv köteles a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalt értesíteni a földrészletek kezelését, használatát, illetve tulajdonát, valamint a községek igazgatási és belterületi határát érintő azokról a változásokról, amelyek határozata (intézkedése) folytán következtek be.

(2) A földrészletek kezelésében, használatában, illetve tulajdonában bekövetkezett változást - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével -

a) állami tulajdon esetén az új kezelő,

b) szövetkezeti használat esetén az új használó,

c) egyéb esetben pedig az új tulajdonos (használó)

köteles a változástól számított 15 napon belül a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban bejelenteni. Ha a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést - a szerződés keltétől számított 15 napon belül - a telekkönyvi hatósághoz bejegyzés céljából nem nyújtották be, a bejelentést a szerződés keltétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.[26]

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a földrészlet fekvése szerinti község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, továbbá a régi és az új kezelő, használó, tulajdonos nevét, valamint címét (község, utca, házszám). A bejelentéshez csatolni kell a változásra vonatkozó okirat másolatát.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt változásokat nem kell bejelentenie, ha a változás bíróság, vagy államigazgatási szerv határozata (intézkedése) folytán következett be.

34. § (1)[27] Azok az államigazgatási szervek, amelyek a jogszabályok szerint művelési ág változást engedélyeznek, az erre vonatkozó jogerős határozatuk egy példányát kötelesek megküldeni a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz.

(2) A földrészletek (alrészletek) művelési ágában ténylegesen végrehajtott változást

a) állami tulajdon esetén a kezelő,

b) szövetkezeti használó esetén a használó,

c) egyéb esetben pedig a tulajdonos

köteles a változástól számított 15 napon belül a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség független a földrészlet (alrészlet) fekvésétől, vagy rendeltetésétől, továbbá attól, hogy a művelési ág megváltoztatásához engedély szükséges, vagy sem.[28]

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a művelési ág változással érintett földrészlet (alrészlet) fekvése szerinti község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, fekvését (dűlő, utca stb.), területét és nyilvántartott művelési ágát, továbbá azt, hogy mekkora területen milyen művelési ág változását hajtottak végre. Engedélyhez kötött művelési ág változás esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyező szerv megnevezését, az engedély számát és keltét is.

(4) A művelési ágban akkor következik be változás, ha a földrészlet (alrészlet) nyilvántartott művelési ágát - a 8-16. §-okban meghatározott - más művelési ágra változtatták, vagy művelés alól kivonták, továbbá ha a művelés alól kivont földrészletet (alrészletet) valamely művelési ág szerint hasznosítják.

(5)[29] Nem tartozik a (4) bekezdés szerinti művelési ág változás hatálya alá az olyan földrészlet (alrészlet), amelyen mezőgazdasági cellulóz-nyárfát telepítenek; ezeket a területeket továbbra is a telepítést megelőző művelési ágban kell nyilvántartani. A cellulóz-nyárfával telepített területeknek az eredeti művelési ágban történő nyilvántartása miatt a földrészlet kezelője, használója, illetőleg tulajdonosa felszólalással nem élhet.

35. § (1)[30] A végrehajtott művelési ág változást - az állami földnyilvántartás munkarészein való átvezetés előtt - a járási földhivatal köteles a helyszínen ellenőrizni. Ennek során meg kell állapítani a művelési ág változással érintett terület nagyságát, új művelési ágát és talajának minőségét.

(2)[31] A helyszíni ellenőrzésben a községi szakigazgatási szerv megbízottja köteles részt venni, az érdekelt mező- és erdőgazdasági nagyüzem képviselőjét pedig az ellenőrzéshez meg kell hívni.

(3)[32] Ha az előzetes engedélyhez (hozzájáruláshoz) kötött művelési ág változást engedély nélkül, vagy az engedélyezettől eltérő nagyságú területen hajtották végre, a változást a természetbeni állapotnak megfelelően kell az állami földnyilvántartás munkarészein átvezetni. Ilyen esetben értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amelynek hatáskörébe tartozik az előírt engedély (hozzájárulás) megadása. Ha az illetékes államigazgatási szerv az engedélyt (hozzájárulást) utólag sem adja meg, el kell rendelni a változást megelőző művelési ág visszaállítását. A megelőző művelési ág visszaállítását, mint művelési ág változást a 34. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell bejelenteni.

(4)[33] A hivatalból észlelt művelési ág változásnál az (1) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

36. § (1) A tulajdonjog átruházására irányuló és a telekkönyvi hatósághoz be nem nyújtott szerződés esetében [33. § (2) bekezdés] a bejelentés alapján csak használó-változást lehet a birtokívben feltüntetni.

(2) A Tvr. 13. §-ának (1) bekezdésében felsorolt változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein folyamatosan kell átvezetni. Az átvezetésnek helyszíni ellenőrzést igénylő változás esetében az ellenőrzés befejezésétől számított legfeljebb 30 napon belül, egyéb változások esetében pedig a bejelentéstől számított legfeljebb 90 napon belül kell megtörténnie. A Tvr. 10. §-ában említett összesítőknek, illetőleg kimutatásoknak - figyelembe véve a földnyilvántartás rendezésének előrehaladását - már ellenőrzött adatokat kell tartalmazniok.

(3)[34] A művelési ágakban országosan bekövetkezett változásokról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium évenként egyszer összesített kimutatást bocsát az érdekelt szervek rendelkezésére.

(4)[35]

37. §[36] Azokat a változásokat, amelyek a térkép tartalmát is érintik (pl. földrészlet, művelési ág határvonalának változása), csak a térképi átvezetést követően szabad az egyéb földnyilvántartási munkarészeken átvezetni.

Új földnyilvántartási munkarészek készítése

38. § (1)[37] Új felmérés, térképfelújítás, műszaki helyszínelés, földnyilvántartás-rendezés alkalmával, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott egyéb esetekben a község területéről szükség szerint új földnyilvántartási munkarészeket kell készíteni.

(2)[38] Az (1) bekezdés szerinti munkák során a földrészletek területét, művelési ágát a tényleges állapotnak megfelelően, a tulajdoni (kezelői, használói) viszonyokat pedig a nyilvántartási adatok, illetve az érdekelt felek által bemutatott okiratok (hatósági határozat, hagyatékátadó és telekkönyvi végzés stb.) alapulvételével, birtokvalósítás útján kell megállapítani. A birtokvalósítási eljárás keretében a tulajdonközösségnek a felek által végrehajtott megszüntetését figyelembe kell venni, feltéve, hogy a földrészlet megosztása a hatályos jogszabályokkal nem ellentétes.

(3)[39] Ha a zártkerti és külterületi földrészletek természetbeni és nyilvántartott területi adatai eltérnek és az eltérésre vonatkozóan a földet kezelő, illetve használó állami, szövetkezeti és társadalmi szervek között megegyezés nem jön létre, a vitás adatok kérdésében a járási földhivatal határozattal dönt.

(4)[40] Ha a magán- és személyi tulajdonban álló földrészletek területét vagy tulajdonjogát az érdekeltek vitatják, a földrészletek határvonalát a természetbeni állapottal, a tulajdonjogot pedig a földek nyilvántartásaiban található adatokkal egyezően kell megállapítani. Erről a járási földhivatal a földtulajdonosokat azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy jogaik érvényesítése a bíróság hatáskörébe tartozik.

(5)[41] Az új munkarészek elkészítése után a község területének művelési ágak szerint összesített új adatait össze kell hasonlítani a korábban nyilvántartott adatokkal. Ha az összehasonlításnál, mutatkozó eltérés engedély nélkül végrehajtott művelési ág változásból származik, az eltéréssel kapcsolatban a 35. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

39. § (1)[42] Új földnyilvántartási munkarészek készítése esetén az új birtokívekről egy alkalommal díjmentes másolatot kell kiadni az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a hegyközség részére, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározott, mezőgazdasági termelést folytató más szervek részére.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kezelők, használók, illetve tulajdonosok új birtokíveit a községi végrehajtó bizottságnál 15 napig közszemlére kell kitenni. Erről az érdekelteket a községi végrehajtó bizottság a helyben szokásos módon értesíti.

(3)[43] Az új birtokívben foglalt adatok ellen az érdekeltek a birtokívmásolat kézbesítésétől, illetve a közszemlére tétel utolsó napjától számított 15 napon belül a területileg illetékes járási földhivatalnál felszólalással élhetnek.

(4)[44] A járási földhivatalnak a felszólalás alapján hozott határozata ellen a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

40. §[45] A járási földhivatal a telekkönyv-átalakításához szükséges új földnyilvántartási munkarészeket megküldi az illetékes telekkönyvi hatóságnak.

Az üzemi és szakföldnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések

41. § (1) Az üzemi földnyilvántartásban (szakföldnyilvántartásban) a földrészletek helyrajzi számát, területét és művelési ágát az állami földnyilvántartás munkarészeiben foglalt adatoknak megfelelően kell nyilvántartani. A területi adatokat méterrenszerben is fel lehet tüntetni. Az adatszolgáltatást azonban a méterrendszerre való áttérésig [7. § (1) bek.] ölrendszerű adatokkal is teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat a gazdaság jellegének, illetőleg a szerv működési körének megfelelően kiegészíteni és részletezni lehet, a területi adatoknak azonban művelési áganként egyezniük kell az állami földnyilvántartás adataival.

42. § Az üzemi földnyilvántartást (szakföldnyilvántartást) vezető szervek a nyilvántartott adatokat az állami földnyilvántartás adataival szükség szerint egyeztethetik, az állami földnyilvántartás szervei pedig az adatok egyezőségét ellenőrízhetik.

43. § (1)[46] Az üzemi földnyilvántartás (szakföldnyilvántartás) vezetésének részletes szabályait az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

(2) Az üzemi földnyilvántartás (szakföldnyilvántartás) vezetésének költségei az érdekelt szerveket terhelik.

Szabálysértési és egyéb rendelkezések

44. §[47]

45. § Fegyelmi felelősség terheli annak az állami szervnek, állami vállalatnak, intézetnek, intézménynek és szövetkezetnek vezető állású dolgozóját, aki

a) az állami földnyilvántartás adatainak kötelező használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b) a változásokra vonatkozó értesítési kötelezettségének nem tesz eleget.

Vegyes és záró rendelkezések

46. §[48] Az állami földnyilvántartással kapcsolatos költségeket évente a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetésében kell előirányozni.

47. § (1)[49] A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott földnyilvántartási munkarészek megőrzéséről, valamint a községben végzendő földnyilvántartási munkákhoz megfelelő helyiségről a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni.

(2)[50] A községi szakigazgatási szerv - a járási földhivatal kérésére - esetenként köteles a helyszíni munkákhoz a község határát jól ismerő személyt kijelölni.

48. § (1) Ez a rendelkezés az 1964. évi január hó 1. napjától lép hatályba.

(2) A 8-17. §-ok rendelkezéseit az érintett földrészletek tekintetében bekövetkezett változások átvezetése során, illetőleg az új földnyilvántartási munkarészek elkészítése alkalmával folyamatosan kell végrehajtani.

(3) Megyei jogú városokban a földrészletek kerületek szerinti nyilvántartását új felmérés, illetőleg a városmérés befejezése után kell végrehajtani.

(4)[51] Kert művelési ágnak a zártkertre való kiterjesztéséből eredő változásokat az új földnyilvántartási munkarészek készítésével, illetve azártkertek felülvizsgálatának és rendezésének (1967. évi IV, törvény 27. §) eredményével egyidejűleg kell átvezetni.

49. §[52] Az állami földnyilvántartás részletes szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a pénzügy-, az igazságügy- és az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

50. § (1) A rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

- az 1948. évi LV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 245.639/1949. (1950. I. 27.) PM rendelet és a 49300/1950. (VII. 29.) IM rendelet;

- az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadott 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 110. §-a;

- az 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 6. §-a, 7. §-ának (4) bekezdése, 8. §-a és 10. §-ának (5)-(6) bekezdése.

(2) Az 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet

a) 10. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) egyéb esetekben pedig, ha az érintett földterület a 37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri, vagy meghaladja.";

b)[53] 10. § (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A határozatban figyelmeztetni kell a kérelmezőt, hogy a művelési ág változást - annak végrehajtásától számított 15 napon belül - köteles a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz bejelenteni."

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke