37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet

az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli

[A vastag betűs szedés megismétli a Tvr. szövegét, a vékonyabb szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükségessé és lehetővé vált, hogy a földnyilvántartás - mint a természetbeni állapottal egyező földleltár - a tervezés és gazdálkodás megjavítása érdekében biztosítsa a mező- és erdőgazdaság, az ipar, a közlekedés, az építésügy, más népgazdasági ágak, valamint a pénzügyi szervek adatigényeinek kielégítését. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami földnyilvántartást érintő kérdéseket egységesen a következő törvényerejű rendelettel szabályozza.

AZ ÁLLAMI FÖLDNYILVÁNTARTÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA

1. § Az állami földnyilvántartás a földekre vonatkozó népgazdasági tervezésnek, statisztikai adatgyűjtésnek, a földek rendeltetésszerű használata ellenőrzésének, a területrendezésnek, az üzemi földnyilvántartások vezetésének, továbbá a földekkel kapcsolatos egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának alapja.

2. § Az állami földnyilvántartás tárgya az ország egész földterülete.

Bevezető rendelkezések

Vhr. 1 § Az állami földnyilvántartásnak az 1963. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ában meghatározott célját

a) részletes felméréssel készített térképek és ezekről számított területi adatok,

b) a kezelő, a használó és a tulajdonos személyére vonatkozó telekkönyvi bejegyzések, valamint az illetékes államigazgatási szervek határozatai és intézkedései, végül

c) a földrészletek tényleges művelési ágának és értékszámának meghatározása

alapján készített nyilvántartás útján, továbbá e nyilvántartás adatainak a népgazdaság igényei szerinti rendszerezésével kell megvalósítani.

Vhr. 2. § (1) Az állami földnyilvántartás tárgya az ország földterületének valamennyi részlete, tekintet nélkül azok fekvésére, rendeltetésére, vagy hasznosításának módjára, továbbá arra, hogy azok tárgyai-e a telekkönyvezésnek vagy sem.

(2) Nem tárgyai az állami földnyilvántartásnak a föld alatti képződmények és létesítmények (barlangok, bányák, pincék stb.)

AZ ÁLLAMI FÖLDNYILVÁNTARTÁS SZERVEZETE

3. § (1) Az állami földnyilvántartás országos hatáskörű szerve az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: ÁHTH).

(2) Az állami földnyilvántartással kapcsolatos feladatokat - illetékességi területén - az ÁFTH megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelősége hajtja végre.

A földnyilvántartási szervek feladatai

Vhr. 3. § Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: ÁFTH) az ország egész területére kiterjedően:

a) megállapítja az állami földnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat;

b) irányítja és ellenőrzi az állami földnyilvántartást, valamint az ezzel kapcsolatos földmérési és talajosztályozási munkákat;

c) elkészíti évenként az ország területére vonatkozó adatok művelési ágak és gazdaságcsoportok szerint rendszerezett összesítését; az összesített adatokat az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátja;

d) másodfokon határoz a földek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben.

Vhr. 4. § Az ÁFTH megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelősége (a továbbiakban: ÁFTH megyei felügyelősége) illetékességi területén ellátja az állami földnyilvántartással kapcsolatos feladatokat, így különösen:

a) készíti a földnyilvántartási munkarészeket és végzi az ezzel kapcsolatos talajosztályozási munkákat;

b) átvezeti az igazgatási és belterületi határokban, valamint a földrészletek adataiban bekövetkezett változásokat, és végzi az ezzel kapcsolatos földmérési talajosztályozási és nyilvántartási munkákat;

c) rendszerezi - a népgazdasági igényeknek megfelelően - az állami földnyilvántartás adatait és azokról összesítőket készít;

d) szolgáltatja az érdekeltek részére az állami földnyilvántartás adatait;

e) ellenőrzi az állami földnyilvántartás adatainak a tényleges állapottal való egyezőséget;

f) első fokon határoz a földek nyilvántartásával kapcsolatban ügyekben;

g) feljelentést tesz a földek nyilvántartásával kapcsolatban elkövetett szabálysértések miatt.

A FÖLDEK ÁLLAMI NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

4. § Az állami földnyilvántartásban a földek adatait a következő módon kell nyilvántartani:

a) az ország földterületét községenként, városonként, Budapesten és a megyei jogú városokban kerületenként (a továbbiakban: község) belterületei és külterületei csoportosításban,

b) a község belterületét és külterületét földrészletenként,

c) a földrészleteket kezelőnként, használónként, illetőleg tulajdonosként.

A nyilvántartás főbb szabályai

Vhr. 5. § (1) A községek területét az érvényes államigazgatási területi beosztás szerint kell nyilvántartani.

(2) Belterület a község területének az a része, amelyet az illetékes szerv határozata belterületként kijelölt; a község területének a többi része külterület.

(3) A község külterületén belül a földrendezési, vagy más jogszabály alapján kijelölt zártkertet elkülönítve kell nyilvántartani.

Vhr. 6. § (1) Földrészlet a föld felszínének természetben összefüggő, állandó tereptárgyak (utak, csatornák stb.) által meg nem szakított, bármilyen nagyságú területe, amelynek minden részére vonatkozóan a kezelési, a használati, illetőleg a tulajdoni viszonyok azonosak.

(2) A földrészleteket a helyrajzi szám, a fekvés, a terület, a művelési ág, a talajminőség és az ezt kifejező értékszám, továbbá a nem mező- és erdőgazdaságilag hasznosított terület (a továbbiakban: művelés alól kivett terület) feltüntetésével kell nyilvántartani.

5. § A földrészletek területi adatait az állami földnyilvántartásban méterrendszerben kell feltüntetni. A Minisztertanács átmenetileg ettől eltérően rendelkezhet.

Vhr. 7. § (1) A jelenleg használt ölrendszerről a méterrendszerre való áttérést az ország egész területén egyszerre kell végrehajtani; ennek időpontját a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány külön rendelettel állapítja meg.

(2) A tervezéshez és a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges országos területi adatokat a méterrendszerre való áttérésig öl- és méterrendszerben kell megadni.

6. § A mező- és erdőgazdaságilag hasznosított területeket - azok rendszeres főhasznosítási módjára tekintettel - szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő, nádas és erdő művelési ágban kell nyilvántartani.

Vhr. 8. § Szántó az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen agrotechnikai eljárással (például öntözéssel) hasznosítják, vagy átmenetileg ugarolják, illetve parlagon hagyják. A szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:

a) a zöldségtermesztés szántóföldi vetésforgóban művelt területeit, akár száraz, akár öntözéses művelést folytatnak azokon;

b) az előírtnál ritkábban telepített, illetve ritkább beállítottságú gyümölcsösöket, vagy gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeresen szántóföldi művelést folytatnak;

c) a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolák, az évelő-, ipari, gyógy- és dísznövény, továbbá a zöldség ültetvények területeit;

d) az állandó jellegű kertészeti területeket, amelyeken rendszeresen dísz-, ipari, gyógynövényt, vagy zöldséget termesztenek;

e) a melegágyak, a palántanevelő telepek és a növényházak területeit;

f) a komló ültetvényeket.

Vhr. 9. § Rét az a füves terület, amelynek fűtermését általában kaszálással hasznosítják, ide értve a mesterségesen füvesített területet is.

Vhr. 10. § (1) Szőlő az előírt, vagy helyileg kialakult telepítési rendszer szerint betelepített terület, amelyen a termesztett főnövény szőlő. A szőlő művelési ágába tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló anyatelepek is. Nem változtat a szőlő művelési ágon, ha a sorközökben a szőlő szervestápanyag utánpótlása érdekében zöldtrágya növénytermesztést folytatnak.

(2) A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

Vhr. 11. § (1) Kert a község belterületén az a terület, amelyen zöldséget, virágot, vagy dísznövényt termesztenek.

(2) Kert művelési ágban kell nyilvántartani 1500 m2 (417 négyszögöl) kiterjedésig a község belterületén azokat a területeket is, amelyek egyébként szántónak minősülnének.

Vhr. 12. § (1) Gyümölcsös az előírt, vagy helyileg kialakult telepítési rendszer szerint tiszta, vagy vegyes állományban betelepített az a terület, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alanytelepeket is. Nem változtat a gyümölcsös művelési ágon, ha a sorközökben a gyümölcsös szervestápanyag utánpótlása érdekében zöldtrágya, vagy egyéb növénytermesztést folytatnak.

(2) A gyümölcstelepítésre kijelölt területeket a telepítés megtörténtéig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A vasutak, közutak,árkok, csatornák, természetes vízfolyások stb. mentén, továbbá a nem gyümölcsös művelési ágú földrészleteken szegélyként telepített, egy sorból álló gyümölcsfasorokat művelés alól kivett területként, illetőleg abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a gyümölcsfasor áll.

Vhr. 13. § Legelő az a füves terület, amelynek fűtermését főként legeltetéssel hasznosítják, ide értve a mesterségesen füvesített területet is. A legelő művelési ágba tartoznak még az állandóan legeltetésre használt fásított legelők is.

Vhr. 14. § Nádas az a terület, amelyen ipari, építkezési, vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád, vagy gyékény terem.

Vhr. 15. § (1) Erdő az erdő jellegű faállománnyal borított terület. Az erdő művelési ágban kell nyilvántartani még:

a) a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken a kitermelt faállományt fel kell újítani, ide értve azokat a területeket is, ahol a talajerő pótlása, vagy a talaj gyomtalanítása érdekében - legfeljebb három éven át - erdőfelújítást előkészítő munka folyik;

b) a faállománnyal körülzárt, vagy abba beöblösödő közbenső tisztásokat, amelyeket az árnyékolás vagy egyéb természeti gátló körülmény folytán nem erdősítenek, sem más műveléssel gazdaságosan nem hasznosítanak:

c) az erdősítés, fásítás célját szolgáló csemetekerteket;

d) a legalább négy sor fából álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok területét;

e) a karácsonyfatelepeket, a fűzvesszőtelepeket, az ipari célokat szolgáló sajmeggytelepeket, továbbá a lombnyerés céljára szolgáló epreskerteket;

f) a külterületi parkokat, élőfagyűjteményeket (arborétumok);

g) az erdészeti nem állandó jellegű üzemi utak és vasutak területét, az erdészeti rakodókat, az erdei nyiladékokat, továbbá az erdő területén áthaladó vezetékek védősávját;

h) a folyók védőtöltésének víz felöli oldalán (a hullámtérben) faállománnyal borított területeket.

(2) Az erdőtelepítésre kijelölt területeket a telepítésig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3) A legfeljebb három sorból álló fasorok által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

7. § Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a beépített területeket, az ipari, közlekedési, vízügyi, honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló területeknek mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló részét, valamint a mező- és erdőgazdasági művelésre a talaj természeti adottságainál fogva alkalmatlan területeket.

Vhr. 16. § A mező- és erdőgazdasági művelés alól kivett területek a következők:

1. A településekkel kapcsolatban:

a) az épületek és építmények, valamint ezek céljára szolgáló udvarok, továbbá a lakótelepek közös parkjai;

b) a közparkok, a díszkertek és a gyermekjátszóterek;

c) a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló, az egészségügyi miniszter által kijelölt területek;

d) a sporttelepek és az állandó jellegű táborok mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló része;

e) a vásárterek és a kiállítási területek;

f) a temető céljára kijelölt területnek mezőgazdasági művelés alatt nem álló része;

g) az állandó jellegű szemétlerakó telepek;

h) a feltöltés alatt álló területek mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló része.

2. A termeléssel kapcsolatban:

a) az ipar- és a bányatelepek, a meddőhányók és az egyéb lerakóhelyek;

b) a felszíni művelésű bányák mezőgazdasági művelés alatt nem álló része;

c) állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek;

d) a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek;

e) a szennyvíztisztító telepek;

f) az állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek (majorok, gépállomások stb.) mező- és erdőgazdasági művelés céljára nem használt területei;

g) az állandó jellegű közös szérűk és a mezőgazdasági nagyüzemek által használt szérűskertek;

h) a halastavak (halastó az a természetes, vagy mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, továbbá a váltógazdálkodásra berendezett halastavakat, valamint mindezek tartozékait is);

i) a dögterek;

j) a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen (kopár) területek.

3. A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban:

a) az országos közutak, a tanácsi közutak, a sajáthasználatú utak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, az utcák, a közterek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak, gyalogutak és kerékpárutak; közutaknál az árkok (anyagárok) rézsűjének külső szélétől - töltésen haladó közútnál, ha árok nincs, a töltés rézsűjének külső szélétől - számított 2 méter széles terület;

b) szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja;

c) a közforgalmú, az ipari és a gazdasági vasutak, továbbá az állandó jellegű erdei vasutak;

d) a vasutak és a közutak alépítményeinek, továbbá egyéb forgalmi létesítményeinek céljára felhasznált terület;

e) a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára közvetlenül és állandóan szolgáló területe;

f) a kikötők szárazföldi területe;

g) a rádió és a televízió adótornyok által elfoglalt terület.

4. A vízgazdálkodással kapcsolatban:

a) a folyók, a patakok, az állandó, vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztárolók, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád, vagy gyékény nem terem;

b) a szállításra használható, vagy a vízművek célját szolgáló csatornák, valamint azoknak mező- és erdőgazdasági művelésre fel nem használt tartozékai;

c) a belvízlevezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok;

d) a védőtöltések vagy egyéb terepfeletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak, halastó-töltések stb.), továbbá az ezek építése során keletkezett anyaggödrök, valamint a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad.

5. A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban:

a) a honvédelmi és a rendészeti szervek céljára állandóan igénybe vett területeket, kivéve azokat, amelyeken - bár bizonyos megkötésekkel - mező- és erdőgazdasági művelést folytatnak;

b) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodása korlátozza, kivéve, ha azokon - bár bizonyos megkötésekkel - mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak;

c) azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, illetőleg rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.

Vhr. 17. § (1) Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területeket alrészletekként kell nyilvántartani, ha azok nagysága a (2) bekezdésben meghatározott legkisebb területi mértéket eléri, vagy meghaladja.

(2) A legkisebb területi mérték

a) a község belterületén

szőlő, kert gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 200 m2 (56 négyszögöl); rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 400 m2 (111 négyszögöl); szántó művelési ágnál 1501 m2 (417 négyszögöl);

b) a község külterületén

szőlő, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 400 m2 (111 négyszögöl); szántó, rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 1500 m2 (417 négyszögöl);

c) a község zártkertjében

szőlő, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 200 m2 (56 négyszögöl); szántó, rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 400 m2 (111 négyszögöl).

(3) Az állandó jellegű épületet a hozzátartozó udvarral együtt - tekintet nélkül a legkisebb területi mértékre - külön alrészletként kell nyilvántartani.

8. § A földrészletek talajának minőségét talajosztályozással kell megállapítani és értékszámmal kell kifejezni.

Vhr. 18. § (1) Az egyes talajminőségekre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok továbbra is érvényben maradnak.

(2) Ha valamely művelési ág talajának minőségére kateszteri tiszta jövedelmi fokozatot még nem állapítottak meg, a fokozatot - a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának meghallgatásával - az ÁFTH elnöke állapítja meg.

9. § (1) A földrészleteket községenként birtokívekben kell nyilvántartani, külön a belterületi és külön a külterületi földrészleteket.

(2) Az állam tulajdonában levő főldrészleteket kezelő szervenként, a szövetkezet használatában levő földrészleteket használónként, a többi földrészletet pedig tulajdonosként egy birtokívben kell nyilvántartani.

Vhr. 19. § Kezelőként kell nyilvántartani a birtokívben azt az állami szervet, vállalatot, intézetet, intézményt, továbbá társadalmi szervezetet, amelynek jogszabály rendelkezése, vagy az illetékes államigazgatási szerv intézkedése alapján földrészlet van használatában.

Vhr. 20. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoport közös használatában levő földrészletek használójaként - ide értve a háztáji gazdaság céljára a termelőszövetkezeti tagok használatába adott földeket is - a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, illetve a termelőszövetkezeti csoportot kell a birtokívben nyilvántartani.

(2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet és a hegyközség közös használatában levő földrészletek használójaként az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet, illetve a hegyközséget kell a birtokívben nyilvántartani.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett használókon felül - a területnagyság megjelölésével és a kateszteri tiszta jövedelem (értékszám) feltüntetésével - nyilván kell tartani mindazoknak a nevét is, akiknek földje közös használatba került.

Vhr. 21. § (1) A 19-20. §-okban nem említett esetekben a tulajdonost kell a birtokívben nyilvántartani. Ha a földrészletet ténylegesen nem a tulajdonos használja, a használót is nyilván kell tartani; ez a rendelkezés nem vonatkozik a mezőgazdasági haszonbérlőre és részesbérlőre.

(2) A tulajdonosnak és a használónak az (1) bekezdés alapján a birtokívben való feltüntetéséhez polgári jogi hatály nem fűződik.

10. § (1) A földrészletek adatait az államigazgatási egységek területére és az ország egész területére vonatkozóan - belterületi és külterületi csoportosításban - összesíteni kell.

(2) A mező- és erdőgazdasági nagyüzemek kezelésében, illetve használatában levő területekről gazdaságonként összesített kimutatásokat kell készíteni.

Vhr. 22. § (1) A Tvr. 10. §-ának (1) bekezdésében említett összesítőket a községek, a városok, a járások, a megyék, a megyei jogú városok, a főváros és az ország egész területéről kell elkészíteni.

(2) Az összesítőket művelési ágak és gazdaságcsoportok szerinti részletezéssel úgy kell elkészíteni, hogy abból megállapítható legyen, mennyi az ország területéből

a) a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított, valamint a művelés alól kivett terület nagysága;

b) az állami (társadalmi) szervek, szövetkezetek, más szervezetek és az állampolgárok kezelésében, használatában, illetőleg tulajdonában álló terület nagysága.

Vhr. 23. § (1) A Tvr. 10. §-ának (2) bekezdésében említett gazdaságonként összesített kimutatás a mező- és erdőgazdasági nagyüzemek kezelésében, illetve használatában levő, különböző községekben fekvő területek művelési ágak szerint részletezett és összevont adatait tartalmazza. Ezekről az összesített kimutatásokról a mezőgazdasági tervezés céljára járási, megyei, megyei jogú városi és országos összesítést kell készíteni.

(2) Az állami földnyilvántartás szervei a gazdaságonként összesített kimutatást az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, a hegyközségek, továbbá a ÁFTH elnöke által - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározott, mezőgazdasági termelést folytató más szervek kezelésében, illetve használatában álló területére vonatkozóan készítik el.

(3) A gazdaságonként összesített kimutatást díjtalanul kell a (2) bekezdésben említett szervek rendelkezésére bocsátani.

(4) A mező- és erdőgazdasági nagyüzemek a földekkel kapcsolatos tervezési, statisztikai és elszámolási munkák során a gazdaságonként összesített kimutatás adatait kötelesek használni.

Vhr. 24. § A 22. és a 23. §-okban szabályozott összesítőket, illetőleg kimutatásokat évente egy alkalommal - azonos időpontra vonatkozó adatokkal - kell elkészíteni. A kimutatások elkészítésének módját és határidejét a statisztikai beszámolási rendszerrel összhangban az ÁFTH elnöke - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - állapítja meg.

FÖLDNYILVÁNTARTÁSI MUNKARÉSZEK A VÁLTOZÁSOK ÁTVEZETÉSE A MUNKARÉSZEKEN

11. § (1) A földrészletek adatait földnyilvántartási alap- és kiegészítő munkarészekben kell nyilvántartani.

(2) Az állami földnyilvántartás alap-munkarészei:

a) a földnyilvántartási térkép,

b) a községi földkönyv,

c) a birtokív

d) a községi összesítők.

(3) Az alapmunka-részek elkészítéséhez, továbbá a változások rendszeres átvezetéséhez szükséges kiegészítő munkarészeket az ÁFTH elnöke határozza meg.

Földnyilvántartási munkarészek és azok nyilvánossága

Vhr. 25. § (1) A földnyilvántartási térkép az állami földmérés által részletes felméréssel készített térképek olyan másolata, amely az állami földnyilvántartás folyamatos vezetéséhez szükséges adatokat (helyrajzi számok, földrészletek és művelési ágak határvonalai, létesítmények stb.) tartalmazza.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett térkép még nem készült el, az ÁFTH elnöke határozza meg, hogy földnyilvántartási térkép céljára ideiglenesen milyen térképet kell használni.

Vhr. 26. § A községi földkönyv - belterületi és külterületi elkülönítéssel - helyrajzi számok sorrendjében tartalmazza a község összes földrészleteinek fekvésére, művelési ágára, összes területére, továbbá talajminőségére és kataszteri tiszta jövedelmére (értékszámára) vonatkozó adatokat.

Vhr. 27. § A belterületi és külterületi birtokívek kezelőnként, használóként, illetve tulajdonosonként tartalmazzák a 26. §-ban felsorolt adatokat.

Vhr. 28. § A belterületi és a külterületi községi összesítő a birtokívek összesített adatait tartalmazza gazdaságcsoportok és művelési ágak szerinti részletezéssel.

Vhr. 29. § (1) A birtokívről kérelemre teljes, részleges, vagy kivonatos másolatot kell kiadni.

(2) A birtokívmásolatért az ÁFTH elnöke által megállapított díjat kell fizetni.

(3) A községekben őrzött birtokívekből a községi (városi, városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) titkára vagy az általa megbízott dolgozó felvilágosítást adhat, azoknak adatait igazolások kiadásánál felhasználhatja. A birtokívbe semmit nem írhat be; a nyilvántartott adatokkal szemben észlelt eltérésekről, továbbá az esetleges hiányosságokról köteles az ÁFTH illetékes megyei felügyelőségét értesíteni.

Vhr. 30. § (1) Állami szerv és vállalat, társadalmi szervezet és szövetkezeti szerv kezelésében, használatában, tulajdonában levő földrészletekről csak a szerv vezetőjének írásbeli kérelme (meghatalmazása) alapján szolgáltatható ki birtokívmásolat, illetve adható felvilágosítás.

(2) Állami szervek és vállalatok a működésükhöz szükséges földnyilvántartási adatokat - az (1) bekezdésben említett korlátozás nélkül - az ÁFTH területileg illetékes megyei felügyelőségétől esetenként szerzik be. Ezt a rendelkezést a honvédelmi és a rendészeti célokat szolgáló földrészletek adatai tekintetében az ÁFTH elnöke által az illetékes miniszterekkel egyetértésben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

Vhr. 31. § A földnyilvántartási térképről másolatot csak a geodéziai adatok kiszolgáltatásának korlátozásáról szóló 61/1950. (II. 23.) M T rendeletben foglaltak szerint lehet kiadni.

12. § (1) A földekkel kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá az államigazgatási szervek határozataiban a földrészletek helyrajzi számára, területére, művelési ágára és értékszámára vonatkozóan az állami földnyilvántartás adatait kell kötelezően használni.

(2) A telekkönyvben a földrészletek helyrajzi számát, területét, művelési ágát és fekvését, valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat az állami földnyilvántartás munkarészeiben foglalt adatoknak megfelelően kell feltüntetni.

Vhr. 32. § (1) A földrészlet kezelője, használója, illetőleg tulajdonosa felszólalással élhet az ÁFTH területileg illetékes megyei felügyelőségénél, ha az állami földnyilvántartásnak a Tvr. 12. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adataival szemben eltérés mutatkozik és kérheti az eltérés megvizsgálását.

(2) A felszólalásban - a földrészlet fekvésének, helyrajzi számának, területének és művelési ágának feltüntetésével - pontosan meg kell jelölni, hogy az eltérés az állami földnyilvántartás melyik adatát érinti. Ha az eltérés engedélyhez kötött változásból származik, a felszólaláshoz csatolni kell a változás alapjául szolgáló okirat másolatát.

(3) Az ÁFTH megyei felügyelősége a felszólalás tárgyában egyeztetés, szükség szerint helyszíni ellenőrzés alapján határoz. A határozat ellen az ÁFTH elnökéhez lehet fellebbezni; a fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A jogerős határozat közléséig az állami földnyilvántartás adatait kell kötelezően használni.

13. § (1) A földrészletek kezelésében, használatában, tulajdonában, területében, művelési ágában, továbbá a községek igazgatási és belterületi határában bekövetkezett változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein át kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt változásokról a hatóságok kötelesek az állami földnyilvántartás szerveit értesíteni, a földrészletek kezelői, használói, illetőleg tulajdonosai pedig a változásokat kötelesek bejelenteni.

(3) A jogszabályok szerint engedélyhez kötött változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein véglegesen csak akkor szabad átvezetni, ha azokat az illetékes hatóság engedélyezte.

A változások bejelentése és átvezetése

Vhr. 33. § (1) A telekkönyvi hatóság és minden államigazgatási szerv köteles az ÁFTH-nak a föld fekvése szerint illetékes megyei felügyelőségét értesíteni a földrészletek kezelését, használatát, illetve tulajdonát, valamint a községek igazgatási és belterületi határát érintő azokról a változásokról, amelyek határozata (intézkedése) folytán következtek be.

(2) A földrészletek kezelésében, használatában, illetve tulajdonában bekövetkezett változást - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével -

a) állami tulajdon esetén az új kezelő,

b) szövetkezeti használat esetén az új használó,

c) egyéb esetben pedig az új tulajdonos (használó)

köteles a változástól számított 15 napon belül az ÁFTH-nak a föld fekvése szerint illetékes megyei felügyelőségéhez írásban bejelenteni. Ha a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést - a szerződés keltétől számított 15 napon belül - a telekkönyvi hatósághoz bejegyzés céljából nem nyújtották be, a bejelentést a szerződés keltétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a földrészlet fekvése szerinti község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, továbbá a régi és az új kezelő, használó, tulajdonos nevét, valamint címét (község, utca, házszám). A bejelentéshez csatolni kell a változásra vonatkozó okirat másolatát.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt változásokat nem kell bejelentenie, ha a változás bíróság, vagy államigazgatási szerv határozata (intézkedése) folytán következett be.

Vhr. 34. § (1) Azok az államigazgatási szervek, amelyek a jogszabályok szerint művelési ág változást engedélyeznek, az erre vonatkozó jogerős határozatuk egy példányát kötelesek megküldeni az ÁFTH-nak a föld fekvése szerint illetékes megyei felügyelőségéhez.

(2) A földrészletek (alrészletek) művelési ágában ténylegesen végrehajtott változást

a) állami tulajdon esetén a kezelő,

b) szövetkezeti használó esetén a használó,

c) egyéb esetben pedig a tulajdonos

köteles a változástól számított 15 napon belül az ÁFTH-nak a föld fekvése szerint illetékes megyei felügyelőséghez írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség független a földrészlet (alrészlet) fekvésétől, vagy rendeltetésétől, továbbá attól, hogy a művelési ág megváltoztatásához engedély szükséges, vagy sem.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a művelési ág változással érintett földrészlet (alrészlet) fekvése szerinti község nevét, a földrészlet helyrajzi számát, fekvését (dűlő, utca stb.), területét és nyilvántartott művelési ágát, továbbá azt, hogy mekkora területen milyen művelési ág változását hajtottak végre. Engedélyhez kötött művelési ág változás esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyező szerv megnevezését, az engedély számát és keltét is.

(4) A művelési ágban akkor következik be változás, ha a földrészlet (alrészlet) nyilvántartott művelési ágát - a 8-16. §-okban meghatározott - más művelési ágra változtatták, vagy művelés alól kivonták, továbbá ha a művelés alól kivont földrészletet (alrészletet) valamely művelési ág szerint hasznosítják.

Vhr. 35. § (1) A végrehajtott művelési ág változást - az állami földnyilvántartás munkarészein való átvezetés előtt - az ÁFTH megyei felügyelősége köteles a helyszínen ellenőrizni. Ennek során meg kell állapítani a művelési ág változással érintett terület nagyságát, új művelési ágát és talajának minőségét.

(2) A helyszíni ellenőrzésben a községi tanács végrehajtó bizottságának megbízottja köteles részt venni, az érdekelt mező- és erdőgazdasági nagyüzem képviselőjét pedig az ellenőrzéshez meg kell hívni.

(3) Ha az előzetes engedélyhez kötött művelési ág változást az engedélyezettől eltérő nagyságú területen hajtották végre, a változást a természetbeni állapotnak megfelelően kell az állami földnyilvántartás munkarészein átvezetni; az eltérő változásról pedig írásban értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amely az engedélyt kiadta. Ha az illetékes államigazgatási szerv az értesítéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a művelési ág változást a természetbeni állapotnak megfelelően engedélyezettnek kell tekinteni; ellenkező esetben a módosító határozat szerint kell eljárni.

(4) A hivatalból észlelt és be nem jelentett művelési ág változásánál, ha a változás előzetes engedélyhez van kötve, a (3) bekezdésben, egyéb esetben pedig az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

Vhr. 36. § (1) A tulajdonjog átruházására irányuló és a telekkönyvi hatósághoz be nem nyújtott szerződés esetében [33. § (2) bekezdés] a bejelentés alapján csak használó-változást lehet a birtokívben feltüntetni.

(2) A Tvr. 13. §-ának (1) bekezdésében felsorolt változásokat az állami földnyilvántartás munkarészein folyamatosan kell átvezetni. Az átvezetésnek helyszíni ellenőrzést igénylő változás esetében az ellenőrzés befejezésétől számított legfeljebb 30 napon belül, egyéb változások esetében pedig a bejelentéstől számított legfeljebb 90 napon belül kell megtörténnie. A Tvr. 10. §-ában említett összesítőknek, illetőleg kimutatásoknak - figyelembe véve a földnyilvántartás rendezésének előrehaladását - már ellenőrzött adatokat kell tartalmazniok.

(3) A művelési ágakban országosan bekövetkezett változásokról az ÁFTH évenként egyszer összesített kimutatást bocsát az érdekelt szervek rendelkezésére.

(4) A földnyilvántartási munkarészeken átvezetett művelési ág változásokról az ÁFTH megyei felügyelősége évenként egyszer értesíti az illetékes telekkönyvi hatóságot.

Vhr. 37. § Azokat a változásokat, amelyek a földnyilvántartási térkép tartalmát is érintik (pl. határvonalak, művelési ágak változása), a térképen is át kell vezetni.

Új földnyilvántartási munkarészek készítése

Vhr. 38. § (1) Új felmérés, térképfelújítás, műszaki helyszínelés, földnyilvántartás-rendezés alkalmával, továbbá az ÁFTH elnöke által meghatározott egyéb esetekben a község területéről szükség szerint új földnyilvántartási munkarészeket kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák során a földrészletek (alrészletek) művelési ágát és területét a tényleges állapotnak, megfelelően kell megállapítani. Az állami földnyilvántartás szervei jogosultak az érdekelteket meghallgatni és okiratok bemutatására felhívni.

(3) Az új munkarészek elkészítése után a község területének művelési ágak szerint összesített új adatait össze kell hasonlítani a korábban nyilvántartott adatokkal. Ha az összehasonlításnál, mutatkozó eltérés engedély nélkül végrehajtott művelési ág változásból származik, az eltéréssel kapcsolatban a 35. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

Vhr. 39. § (1) Új földnyilvántartási munkarészek készítése esetén az új birtokívekről egy alkalommal díjmentes másolatot kell kiadni az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a hegyközség részére, továbbá az ÁFTH elnöke által - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározott, mezőgazdasági termelést folytató más szervek részére.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kezelők, használók, illetve tulajdonosok új birtokíveit a községi végrehajtó bizottságnál 15 napig közszemlére kell kitenni. Erről az érdekelteket a községi végrehajtó bizottság a helyben szokásos módon értesíti.

(3) Az új birtokívben foglalt adatok ellen az érdekeltek a birtokívmásolat kézbesítésétől, illetve a közszemlére tétel utolsó napjától számított 15 napon belül az ÁFTH területileg illetékes megyei felügyelőségénél felszólalással élhetnek. Ha a felszólalás hatósági engedélyhez (jóváhagyáshoz) kötött, de anélkül végrehajtott változásra vonatkozik, a felszólalást az ÁFTH megyei felügyelősége az engedélyezésre (jóváhagyásra) illetékes államigazgatási szervnek küldi meg, s a felszólalás tárgyában az engedély (jóváhagyás) megadásától függően határoz.

(4) Az ÁFTH megyei felügyelőségének a felszólalás alapján hozott határozata ellen az ÁFTH elnökéhez lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

Vhr. 40. § Az ÁFTH megyei felügyelősége a telekkönyv-átalakításához szükséges új földnyilvántartási munkarészeket megküldi az illetékes telekkönyvi hatóságnak.

14. § (1) Az állami földnyilvántartás adatainak a tényleges állapottal való egyezőségét a földnyilvántartási szervek szükség szerint a helyszínen ellenőrzik.

(2) A helyszíni ellenőrzés során az államigazgatási szervek és a földrészletek kezelői, használói, illetve tulajdonosai kötelesek a szükséges adatokat az állami földnyilvántartási szervek rendelkezésére bocsátani és munkájukat elősegíteni.

(3) A honvédelmi és a rendészeti célokat szolgáló földrészletek tekintetében a helyszíni ellenőrzést az ÁFTH elnöke által - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - kiadott külön szabályok szerint kell végrehajtani.

ÜZEMI FÖLDNYILVÁNTARTÁS

15. § (1) Az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a gazdálkodási területükhöz tartozó földrészletekről üzemi földnyilvántartást kötelesek vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt, mezőgazdasági termelést folytató szervek a kezelésükben, illetőleg használatukban levő földrészletekről üzemi földnyilvántartást vezethetnek azokról a földrészletekről, amelyek működésükhöz egyébként szükségesek.

Az üzemi és szakföldnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések

Vhr. 41. § (1) Az üzemi földnyilvántartásban (szakföldnyilvántartásban) a földrészletek helyrajzi számát, területét és művelési ágát az állami földnyilvántartás munkarészeiben foglalt adatoknak megfelelően kell nyilvántartani. A területi adatokat méterrenszerben is fel lehet tüntetni. Az adatszolgáltatást azonban a méterrendszerre való áttérésig [7. § (1) bek.] ölrendszerű adatokkal is teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat a gazdaság jellegének, illetőleg a szerv működési körének megfelelően kiegészíteni és részletezni lehet, a területi adatoknak azonban művelési áganként egyezniük kell az állami földnyilvántartás adataival.

Vhr. 42. § Az üzemi földnyilvántartást (szakföldnyilvántartást) vezető szervek a nyilvántartott adatokat az állami földnyilvántartás adataival szükség szerint egyeztethetik, az állami földnyilvántartás szervei pedig az adatok egyezőségét ellenőrízhetik.

Vhr. 43. § (1) Az üzemi földnyilvántartás (szakföldnyilvántartás) vezetésének részletes szabályait az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az ÁFTH elnökével és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

(2) Az üzemi földnyilvántartás (szakföldnyilvántartás) vezetésének költségei az érdekelt szerveket terhelik.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § Az állami földnyilvántartás vezetésével kapcsolatos bejelentések, felszólalások, fellebbezések és panaszok illetékmentesek.

17. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1964. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról, ide értve a szükséges átmeneti szabályok megállapítását is - eltérő rendelkezés hiányában - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

- az 1875. évi VII. törvénynek, az 1881. évi XL. törvénynek, az 1885. évi XXII. törvénynek, az 1909. évi V. törvénynek és az 1922. évi XXI. törvénynek a földnyilvántartással kapcsolatos rendelkezései, valamint a végrehajtásuk tárgyában kiadott jogszabályok;

- a méterrendszernek a földadókataszteri munkálatokban és a telekkönyvben való alkalmazásáról szóló 1948. évi LV. törvény.

Szabálysértési és egyéb rendelkezések

Vhr. 44. § (1) Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható a földrészletnek az a kezelője, használója, illetve tulajdonosa, aki

a) a földrészletek kezelésében, használatában, tulajdonában és művelési ágában bekövetkezett változást - a változástól számított 15 napon belül - nem jelenti be;

b) a földrészletek kezelésére, használatára, tulajdonára és művelési ágára vonatkozó bejelentésben valótlan adatot tüntetett fel;

c) engedélyhez kötött művelési ág változás esetén a változást az engedélytől eltérő nagyságú területen hajtotta végre;

d) a földek állami nyilvántartással kapcsolatos munkák végrehajtását, vagy az állami földnyilvántartás adatainak ellenőrzését akadályozza;

e) az állami földnyilvántartás vezetéséhez és adatainak ellenőrzéséhez a szükséges adatokat nem bocsátja az állami földnyilvántartási szervek rendelkezésére.

(2) A szabálysértési eljárás az ÁFTH megyei felügyelőségének feljelentésére indul meg.

(3) A szabálysértés ügyében eljáró hatóság a bírságot megállapító, a bírság kiszabását mellőző, illetőleg az eljárást megszüntető jogerős határozatának egy példányát köteles megküldeni az ÁFTH feljelentést tevő megyei felügyelőségének.

(4) A pénzbírság kiszabása nem érinti a szabálysértés elkövetőjének fegyelmi felelősségét.

Vhr. 45. § Fegyelmi felelősség terheli annak az állami szervnek, állami vállalatnak, intézetnek, intézménynek és szövetkezetnek vezető állású dolgozóját, aki

a) az állami földnyilvántartás adatainak kötelező használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b) a változásokra vonatkozó értesítési kötelezettségének nem tesz eleget.

Vegyes és záró rendelkezések

Vhr. 46. § Az állami földnyilvántartással kapcsolatos költségeket évente az ÁFTH költségvetésében kell előirányozni.

Vhr. 47. § (1) Az ÁFTH elnöke által meghatározott földnyilvántartási munkarészek megőrzéséről, valamint a községben végzendő földnyilvántartási munkákhoz megfelelő helyiségről a községi végrehajtó bizottság köteles gondoskodni.

(2) A községi végrehajtó bizottság - az ÁFTH megyei felügyelősége kérésére - esetenként köteles a helyszíni munkákhoz a község határát jól ismerő személyt kijelölni.

Vhr. 48. § (1) Ez a rendelkezés az 1964. évi január hó 1. napjától lép hatályba.

(2) A 8-17. §-ok rendelkezéseit az érintett földrészletek tekintetében bekövetkezett változások átvezetése során, illetőleg az új földnyilvántartási munkarészek elkészítése alkalmával folyamatosan kell végrehajtani.

(3) Megyei jogú városokban a földrészletek kerületek szerinti nyilvántartását új felmérés, illetőleg a városmérés befejezése után kell végrehajtani.

Vhr. 49. § Az állami földnyilvántartás részletes szabályait az ÁFTH elnöke - a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a pénzügy-, az igazságügy-, és a földművelésügyi miniszterrel, valamint az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - állapítja meg.

Vhr. 50. § (1) A rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő jogszabályok:

- az 1948. évi LV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 245.639/1949. (1950. I. 27.) PM rendelet és a 49300/1950. (VII. 29.) IM rendelet;

- az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadott 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 110. §-a;

- az 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet 6. §-a, 7. §-ának (4) bekezdése, 8. §-a és 10. §-ának (5)-(6) bekezdése.

(2) Az 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1962. (III. 13.) Korm. rendelet

a) 10. §

(1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) egyéb esetekben pedig, ha az érintett földterület a 37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri, vagy meghaladja.";

b) 10. §

(4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A határozatban figyelmeztetni kell a kérelmezőt, hogy a művelési ág változást - annak végrehajtásától számított 15 napon belül - köteles az ÁFTH-nak a föld fekvése szerint illetékes megyei felügyelőségéhez bejelenteni."

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke