4/1970. (IV. 21.) NIM rendelet

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a nehézipari ágazatba tartozó (fő- mellék-, kiegészítő-) tevékenységet végző állami vállalatok és vállalati gazdálkodást folytató egyéb állami szervek, valamint kisipari szövetkezetek e tevékenységére terjed ki.

(2) A kisipari szövetkezetek alkalmazottaira külön rendelet* szabályait, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatoknál pedig a felügyeleti miniszter rendelkezését** kell alkalmazni.

Rövidebb munkaidő

[Mt. 37. § (1) bek. - Mt. V. 43. § (3) bek.]

2. §

Az egészségre ártalmas munkakörökben a rövidebb munkaidőről külön jogszabály rendelkezik.

Heti 48 óránál hosszabb munkaidő

[Mt. V. 43. § (4) bek.]

3. §

Az őrszolgálatos dolgozót (kapus, portás, őr) a vállalat - a munkaidejével arányos munkabérrel - heti hatvan, illetőleg hetvenkettő órás munkaidővel is foglalkoztathatja.

Munkabér

[Mt. 45. § (1) bek. - Mt. V. 61. § (1) bek., 65. §]

4. §

A munkások besorolásáról külön jogszabály* rendelkezik.

Az éjszakai munka pótléka

[6/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 2. § (2) bek.]

5. §

A kollektív szerződésben meghatározott mértékű huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén az éjszakai pótlék mértéke 20 százaléknál kevesebb nem lehet.

A bérpótlék számítási alapja

[Mt. V. 62. § (2) bek.]

6. §

(1) Az éjszakai pótlék elszámolásának alapja:

- munkásoknál a törzsbér (a prémiumok és teljesítmény jutalmak nélküli alapkereset);

- alkalmazottaknál a dolgozó személyi alapbére.

(2) A túlórapótlék elszámolásának alapja:

a) bányászatban a szakmányos dolgozóknál a vállalatra mindenkor érvényes irányműszakbér alsó határa, nem szakmányos dolgozóknál (kiszolgálóknál) pedig a személyi alapbér;

b) az egyéb iparágakban a munkás személyi alapbére és a besorolás szerinti kategória alsó határának bértétele között a kollektív szerződésben meghatározott kereset; végül

c) az alkalmazottak esetében a dolgozó személyi alapbére.

(3) A munkaközi szünetre járó díjazás elszámolásának alapja tekintetében az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet díja az érintett dolgozók (munkások, alkalmazottak) tekintetében egységesen is meghatározható.

(4) A tereppótlék elszámolásának alapja a dolgozó alapkeresete.

Természetbeni járandóság, kedvezményes beszerzés, vásárlási kedvezmény

[Mt. 45. § (2) bek. - 7/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 2. § (1) bek.]

7. §

A természetbeni járandóságra és a kedvezményes beszerzésre vonatkozó rendelkezések hatályát ez a rendelet nem érinti.*

Állásidő elszámolása

[Mt. 47. § (4) bek. - 7/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 6. §]

8. §

(1) Az állásidő elszámolásának alapja a bányászatban a szakmányos dolgozóknál a vállalatra mindenkor érvényes irányműszakbér alsó határa, nem szakmányos dolgozóknál (kiszolgálóknál) pedig a személyi alapbér.

(2) Az egyéb iparágakban az állásidő elszámolásának alapját a dolgozó személyi alapbére és a besorolás szerinti kategória alsó határának bértétele között a kollektív szerződésben kell meghatározni.

Életbeléptető rendelkezés

9. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 30/1967. (NIMÉ 36.) NIM számú utasítás 3., 5. és 9-12. pontjai hatályukat vesztik.

Dr. Szekér Gyula s. k.,

a nehézipari miniszter első helyettese