6/1970. (VI. 24.) MM rendelet

az alkalmazott grafikai művek felhasználási szerződéseinek feltételeiről és a szerzői díjakról[1]

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[2]

I. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak a tájékoztatás, az oktatás, a könyvkiadás, a kereskedelem, az ipar, a propaganda, a reklám, a postai szolgáltatások és a kiállítások céljára felhasználni kívánt alkalmazott grafikai művek (a továbbiakban: mű).

(2) Nem esnek a rendelet hatálya alá a filmek és diafilmek alkotásához felhasználni kívánt művek, kivéve a reklám céljára készített diagrafikát.

2. § (1) A rendelet hatálya egyfelől az állami szervek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek, egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint ezek vállalatai és intézményei (a továbbiakban: felhasználó), másfelől a jövőben alkotandó vagy már kész művek alkotói (a továbbiakban: szerző) között létrejövő felhasználási szerződésekre terjed ki.

(2)[3] Nem terjed ki a rendelet hatálya a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő szerzőkre és felhasználókra.

II. A felhasználási szerződések feltételei

3. § (1) A mű felhasználására vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a mű faját, felhasználásának módját és mértékét, az elkészítés technikai módozataira vonatkozó kikötéseket, a mű átadásának határidejét, valamint a díjazással kapcsolatos megállapodást.

(2) A felhasználási szerződés írásba foglalásán felül írásban kell megtenni a feleknek a szerződés alapján vagy annak folytán a szükséges további jognyilatkozataikat is.

4. § (1) Ha a szerződés a felhasználást meghatározott időhöz nem köti, a felhasználási szerződés határozatlan időre szól.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni - a könyvkiadás esetén kivéve - a kiadás útján történő felhasználásokra is. A könyvkiadásban felhasználásra kerülő műre kötött szerződés időtartama az írói műre vonatkozó kiadói szerződés időtartamával azonos.

5. § (1) A felhasználó köteles a mű átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni; ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Könyvkiadás céljára felhasználni kívánt mű elfogadása tárgyában felhasználó a szerződésben meghatározott idő alatt - legfeljebb azonban 4 hónap alatt - köteles nyilatkozni.

(2) Ha a felhasználó a művet kijavítás végett visszaadja, annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is.

6. § (1) Ha a szerződés tárgya jövőben alkotandó mű, úgy a szerző a mű elkészítése előtt köteles vázlatokat készíteni, és a szerződésbe a vázlatokra vonatkozó kikötéseket (vázlatok száma, átadásának határideje stb.) is fel kell venni. A szerző általában kettő - embléma, áruvédjegy, állandó cégvédjegy és jelvény esetében három - vázlatot köteles készíteni, de a felek a szerződésben több vázlat készítésében is megállapodhatnak.

(2) A szerződés alapján készített vázlat kifejezett elfogadása hiányában a mű nem készíthető el.

7. § (1) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a szerző a vázlatot vagy a művet az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítását nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás sem illeti meg.

(2) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a vázlat, illetőleg a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjazásként a szerződésben meghatározott díjnak, illetőleg a műre a mellékletben meghatározott díjtétel alsó határának 30 %- a illeti meg.

(3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a mű elfogadásától számított két éven belül, két évnél rövidebb időre szóló szerződés esetén pedig a szerződési időtartam első felében - könyvkiadás céljára készült grafika esetén a szerződésben megállapított idő alatt - a felhasználási jogával nem él. Ilyen esetben a szerzői díj a szerzőt megilleti, és a művel szabadon rendelkezik.

III. A szerzői díjak

8. § (1)[4] A szerzői díj összegét a mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével a felek a szerződésben állapítják meg

(2) Ha a műnek valamely gyakorlatban előálló alkalmazására a melléklet külön díjtételt nem tartalmazna, a szerzői díjat a műhöz leginkább hasonló műfajra, illetőleg felhasználásra meghatározott díjtétel alapján kell megállapítani.

9. § (1)[5] A művek felhasználása esetén - amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg - a szerzői díj a mű egyszeri felhasználásáért jár. Eltérő megállapodás hiányában a felhasználási szerződés tartama alatti újabb felhasználás esetén, a második felhasználásért az első felhasználásért fizetett szerzői díj 40%-a, minden további újabb felhasználásért az első felhasználásért fizetett szerzői díj 20-20%-a fizetendő

(2) Újabb felhasználásnak kell tekinteni valamely kiadás útján felhasználni kívánt műnek a szerződésben meghatározottnál magasabb példányszámban való előállítását is, valamint a nyomdai úton való többszörösítésnél minden olyan újranyomást, amikor a nyomdagépbe új beemelés történik.

(3)[6]

(4) A könyvkiadásban az írói művekkel együtt felhasznált művek esetén a szerző a mű második és további kiadásáért abban az esetben részesülhet díjazásban, ha az írói mű szerzőjét is díjazás illeti meg. Újabb felhasználásnak az írói mű új kiadásban történő felhasználását kell tekinteni.

10. § (1) A szerzőt külön díjként megilleti a mű után a melléklet alkalmazásával megállapított szerzői díjnak

a) 25 %-a, ha a szerződés szerint a vázlatot 15 napnál rövidebb idő alatt kellett elkészíteni, és azt a felhasználó elfogadta;

b) 25 %/-a, ha a művet az eredetitől eltérő nyelvű szöveggel is felhasználják, és további 10-10 %-a, ha a mű több eltérő nyelvű szöveggel kerül felhasználásra, amennyiben az idegen nyelvű felhasználás külön grafikai tervezési munkát nem jelent;

c) vázlatonként 30 %-a, ha a szerző a szerződés alapján a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú vázlatnál több vázlatot köteles átadni;

d) legfeljebb 20 %-a a mű elkészítéséhez szükséges különleges ismeretek megszerzése érdekében a szerződés rendelkezése szerint hosszabb időn át végzett előtanulmányok esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, az eredetitől eltérő nyelvű felhasználásnak a könyvkiadásban azt az esetet kell tekinteni, ha a mű ugyanazon kiadványban kerül eltérő nyelvű szöveggel felhasználásra.

11. § Ha a felhasználó a vázlat elfogadása tárgyában az előírt határidőn belül nem nyilatkozott, és így a mű elkészítése a 6. § (2) bekezdésének rendelkezése folytán elmaradt, a szerző részére a vázlat elkészítéséért a műre megállapított díjnak 50 %-át kell megfizetni.

12. § (1) A szerződés szerint fizetendő díj esedékessége - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a mű elfogadásától, kész mű felhasználására vonatkozó szerződés esetén pedig a szerződés megkötésétől számított 15 nap. A rendelet szerint járó egyéb összegeket a folyósításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell kifizetni.

(2)[7] A szerződés alapján előlegként

a) a vázlat, illetőleg a mű elfogadása előtt a szerződésben meghatározott szerzői díj 30%-a fizethető;

b) a vázlat elfogadásától számított 15 napon belül a szerződésben meghatározott szerzői díj 50%-át kell a szerző részére kifizetni.

13. § A felhasználó részére átadott vázlat és műpéldány - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a szerző tulajdona marad. A vázlatot a mű elfogadásától számított 30 napon belül, a műpéldányt pedig a felhasználási szerződésben meghatározott cél által indokolt idő után kell a szerző részére visszaadni.

14-15. §[8]

16. §[9] A felhasználó - a könyvkiadásban felhasznált művek kivételével - a kiadás útján felhasznált mű tíz többszörösített példányát a szerző részére a 14. § rendelkezése alá eső felhasználási szerződés esetén pedig további két példányát a mű bírálatára illetékes szerv részére, köteles ingyenesen szolgáltatni.

17. § (1)[10] A műnek a felhasználási szerződésben meghatározott céltól eltérő más célra történő felhasználásához a szerzővel új szerződést kell kötni.

(2) Amennyiben a mű először ellenérték nélkül kerül kereskedelmi forgalomba (pl. csomagolásra), majd később ellenérték (ár) fizetése mellett önálló kereskedelmi forgalom tárgya lesz, ezért az új felhasználásért járó szerzői díjat az eredeti szerzői díjnak legalább 50 %-ában kell megállapítani.

18. § A mű elkészítéséhez szükséges különleges anyagok, fotók vagy kiegészítő ipari munkák költsége a felhasználót terheli, kiállítási grafikára vonatkozó szerződés esetén a mű elkészítéséhez szükséges alapot (pl. kasírozott tablófelület stb.) a felhasználó köteles a szerző rendelkezésére bocsátani. A szerződés teljesítéséhez szükséges minden más anyag költségét a szerző viseli.

19. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után kötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni. A grafikai művek kiadásának szabályozásáról szóló 8720-2-37/1952. (NpK. 12.) NpM-ÁH utasítás, az ezen utasítás kiegészítéséről és módosításáról szóló 11-2-64/1953. (NpK. 2.) NpM utasítás, a kifestő, kivágó könyvek, leporellók, dobozos játékok tervezési (szerzői) és grafikai munkáinak kivitelezési honoráriuma tárgyában kiadott 95/1957. (MK. 18.) MM utasítás egyidejűleg hatályát veszti.

Melléklet a 6/1970. (VI. 24.) MM rendelethez[11]

Az alkalmazott grafikai művek szerzői díjának alsó határai

Megjegyzések:

Ha a könyv védőborító nélkül grafikai megoldással jelenik meg, a címlap (fedélterv) elkészítéséért nem a kötéstervre, hanem a védőborítóra érvényes díjtételt kell alkalmazni.

Amennyiben egy kompozíció tölti ki a védőborító mindkét oldalát, a díj 50%-kal növelhető.