7/1970. (VI. 25.) NIM rendelet

a villamosművek minősítéséről

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 2. §-a és a törvény végrehajtása tárgyában kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6.§-a alapján a villamosművek minősítésére az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a 12. § (2) bekezdése vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.

Bevezető rendelkezés

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a VET hatálya alá tartozó villamosműre (vezeték, átalakító- és kapcsolóberendezés, erőmű) és az ahhoz csatlakozó fogyasztói vezetékhálózatra, illetőleg azok üzembentartóira.

Vezetékek

2. §

(1) Közcélú villamosműnek minősül a távvezeték, az elosztóvezeték és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a csatlakozó berendezés részét képező csatlakozó vezeték (a továbbiakban együtt: közcélú vezeték).

(2) Üzemi villamosműnek minősül

a) a föld feletti távvezetékről, vagy föld feletti elosztóvezetékről leágazó, egy fogyasztó ellátására szolgáló, föld alatti vezetékként létesülő csatlakozóvezeték,

b) a közcélú átalakító- és kapcsolóberendezésről ellátott, egy fogyasztó céljait szolgáló csatlakozóvezeték; ide tartozik a kihelyezett, vagy kihelyezett jellegű transzformátort ellátó vezeték is;

c) az a közterületen, vagy nem a fogyasztó kezelésében álló ingatlanon haladó vezeték, amely azonos üzembentartó fogyasztói vezetékhálózatait egymással, vagy a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti villamosművel köti össze; (a továbbiakban együtt: üzemi vezeték).

(3) A felek a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaktól megállapodással eltérhetnek.

Átalakító és kapcsolóberendezés

3. §

(1) Az átalakító és kapcsolóberendezés elsődleges rendeltetése szerint közcélú-, vagy üzemi villamosmű, vagy a fogyasztói vezetékhálózat része.

(2) Közcélú villamosműnek minősül az az átalakító és kapcsolóberendezés, amely több fogyasztó ellátására szolgál.

(3) Üzemi villamosműnek minősül az az átalakító és kapcsolóberendezés, amely üzemi erőművel rendelkező fogyasztó ellátására és az üzemi erőműnek a közcélú villamosművel való együttműködésére szolgál.

(4) A fogyasztói vezetékhálózat része - az egyéb feltételek fennállása esetén (Vhr. 4. §) - az az átalakító és kapcsolóberendezés, amely üzemi erőművel nem rendelkező fogyasztó ellátására szolgál.

4. §

(1) Közcélú villamosműnek minősül - a fogyasztó és az áramszolgáltató megegyezése alapján - az átalakító és kapcsolóberendezés akkor is, ha csak egy fogyasztót lát el villamosenergiával.

(2) Üzemi villamosműnek minősül - az eredeti fogyasztó (üzembentartó) és az áramszolgáltató megegyezése alapján - az átalakító és kapcsolóberendezés akkor is, ha

a) további fogyasztó ellátására is szolgál,

b) kisebb feszültségű gyűjtősínéről nyer ellátást közcélú kisfeszültségű vezetékrendszer, illetőleg közvilágítási hálózat is; az utóbbiak legnagyobb terhelésének összege - ez esetben - nem haladhatja meg a beépített transzformátorok összterhelhetőségének 10%-át.

5. §

(1) Részben közcélú villamosműnek, részben üzemi villamosműnek vagy fogyasztói vezetékhálózat részének minősül - a fogyasztó és az áramszolgáltató megegyezése alapján - az az átalakító és kapcsolóberendezés, amely önálló üzemviteli egységekre bontható.

(2) Önálló üzemviteli egység csak az a gyűjtősínszakasz, illetőleg transzformátor - az arra csatlakozó leágazásokkal együtt - lehet, amelynek

a) önálló, szelektív védelmi rendszere van,

b) kezelése - a kihelyezett, illetőleg kihelyezett jellegű transzformátor tápoldali megszakítója kivételével - a közcélú villamosműtől függetlenül megoldható,

c) más üzemviteli egységektől zárhatóan elválasztott helyiségben, helyiségekben, vagy helyiségrészben, esetleg körülkerített ingatlanon van elhelyezve,

d) különválasztása sem az üzemvitelt, sem a csatlakozási pont kialakítását nem gátolja.

Csatlakozási és határpontok

6. §

(1) Csatlakozási pont [Vhr. 1. § (2) bekezdés]

a) amennyiben a fogyasztó üzemi vezetéken keresztül kap villamosenergiát,

- a 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a közcélú vezeték leágazó oszlopán levő,

- a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a közcélú átalakító és kapcsolóberendezésről táplált

üzemi vezetékek végfeszítő szigetelői, illetőleg kábelvégelzáróinak külső kapcsai,

b) amennyiben a fogyasztó közcélú vezetéken keresztül kap villamosenergiát

- a 3. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott berendezésnél a nagyobb feszültségű gyűjtősínre csatlakozó közcélú vezetékek,

- a 4. § (1) bekezdésében meghatározott berendezésnél a kisebb feszültségű gyűjtősínről táplált fogyasztói vezetékhálózat részét képező vezetékek

végfeszítő szigetelői, illetőleg kábelvégelzáróinak külső kapcsai,

c) amennyiben az átalakító és kapcsolóberendezés megosztásra kerül

- a gyűjtősínszakasz - lehetőség szerint fogyasztásmérő berendezéssel ellátott - tulajdoni (kezelői) határa,

- a transzformátor nagyobb feszültségű kapcsai,

d) közcélú kisfeszültségű vezetékről ellátott fogyasztóknál

- föld alatti vezetékről való föld alatti vezetékes csatlakozás esetén a kábelvégelzáró külső kapcsai (illetőleg a biztosítószekrény),

- föld feletti vezetékről való föld alatti vezetékes csatlakozás esetén a közcélú vezeték leágazó oszlopán levő kábelvégelzáró külső kapcsai,

- föld feletti vezetékről mind csupasz vezetékkel, mind szigetelt vezetékkel való csatlakozás esetén a tetőtartón, vagy az épület falán, vagy ezekhez hasonló, arra alkalmas szerkezeten levő vezetékfeszítők.

(2) Kihelyezett, vagy kihelyezett jellegű transzformátor esetén egy fogyasztónak legfeljebb három leágazása tekinthető egy csatlakozási pontnak.

(3) Amennyiben a 3. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 4. §-ban meghatározott berendezésekre közcélú vezetékek több feszültségszinten csatlakoznak, a csatlakozási pontokat feszültségszintenként külön kell figyelembe venni.

(4) A csatlakozási pont helyének kijelölését nem befolyásolja az, ha az üzemi villamosműben, vagy a fogyasztói vezetékhálózaton beépített, illetőleg üzemben levő transzformátor, vagy egyéb készülék bérelt állóeszköz.

7. §

(1) A 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzemi villamosművek egymás közötti határát a kisebb feszültségű gyűjtősínről táplált üzemi vezetékek végfeszítő szigetelői, illetőleg kábelvégelzáróinak külső kapcsai képezik.

(2) Üzemi villamosmű és fogyasztói vezetékhálózat határa

- a 3. § (3) bekezdésében és a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott berendezéseknél a kisebb feszültségű gyűjtősínről táplált vezetékek végfeszítő szigetelői, illetőleg kábelvégelzáróinak külső kapcsai,

- a 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti üzemi vezetékeknél a fogyasztó rendelkezése alatt álló ingatlan határa.

Erőművek

8. §

(1) A villamoserőmű elsődleges rendeltetése szerint közcélú vagy üzemi villamosmű.

(2) Közcélú erőműnek minősül az az erőmű, amely kizárólag az együttműködő villamosenergia rendszer részére fejleszt villamosenergiát, vagy több fogyasztót lát el villamosenergiával. Közcélú az erőmű akkor is, ha az elsődleges közcélú villamosenergia fejlesztési feladat mellett akár csak egy fogyasztó részére is szolgáltat hőenergiát.

(3) Üzemi erőműnek minősül az az erőmű, amely elsődlegesen az üzembentartó - mint fogyasztó - üzemi villamos- és hőenergia igényének részleges vagy teljes kielégítésére szolgál. Ezen a minősítésen nem változtat, ha az üzemi erőmű teljesítőképessége kisebb hányadának terhére, illetőleg üzemidejének bizonyos részében villamos, illetőleg hőenergiával rendszeresen más fogyasztókat is ellát, vagy azok ellátásában részt vesz (pl. kooperáló ipari erőmű).

(4) Az üzembentartó (leendő üzembentartó) és a Magyar Villamos Művek Tröszt (a továbbiakban: MVM) megegyezése alapján a közcélú erőmű üzemi erőművé, illetőleg az üzemi erőmű közcélú erőművé minősül, amennyiben az erőmű elsődleges rendeltetése megváltozik.

Egyéb rendelkezések

9. §

Nem változtat az üzemi villamosmű, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózat minősítésén, ha - az áramszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján - azon keresztül nyer kielégítést

a) a fogyasztó, illetőleg dolgozói részére szolgáltatást végző szervek, illetőleg vállalatok,

b) a fogyasztó üzemének létesítési, fenntartási, bővítési, korszerűsítési munkálataival kapcsolatosan vételező szervek, illetőleg vállalatok,

c) az üzem készenléti lakásainak, illetőleg lakótelepének

villamosenergia igénye is.

10. §

(1) A 2. § (3) bekezdésében, a 4. §-ban és az 5. § (1) bekezdésében említett megállapodás létesítésére az MVM a fogyasztói igény kielégítése érdekében az áramszolgáltatot utasíthatja.

(2) A 8. § (4) bekezdésében említett megállapodás a Nehézipari Minisztérium (Budapest, V., Markó utca 16.) jóváhagyása után válik érvényessé. A megállapodást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül a jóváhagyó szerv nem nyilatkozik.

11. §

(1) Amennyiben a jogszabályon alapuló minősítéssel kapcsolatban vita merül fel, az érdekelt fél kérésére első fokon a Nehézipari Minisztérium határozatban dönt. Az első fokú határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a nehézipari miniszterhez. A fellebbezést a Nehézipari Minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásai az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben említett eljárás illeték- és költségmentes, a határozat kiadmányi illetékköteles.

12. §

(1) A minősítés utáni esetleges vagyoni vitákra a polgári jog szabályai az irányadók.

(2) A minősítést követő esetleges állóeszköz átadás-átvétel térítés nélkül is végrehajtható; amennyiben az átadó és átvevő ebben megegyezett. Állami vállalat azonban szövetkezet részére állóeszközt térítés nélkül nem adhat át.

13. §

(1) A villamosművek jogszabály szerinti minősítése nem érinti azokat a tulajdoni viszonyokat, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az áramszolgáltató vállalatok között e rendelet hatálybalépéséig kialakultak.

(2) Ez a rendelet 1970. év július hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 39/1967. (ÁT 46.) NIM-ÁH számú utasítás 1.§ (3) bekezdés a) pontja és b) pontjának első mondata helyébe e rendelet 9. §-ának a)-c) pontjai lépnek

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter