9/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet

az állami telekvásárlásról és telekértékesítésről

A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 12. d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A községi, városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a magánerőből történő lakóház- és üdülőépítés céljára kijelölt területeken

a) - az általa megbízott állami szerv útján - az állami telekkínálat növelése érdekében nem állami tulajdonban álló építési telkeket és ezek kialakítására alkalmas más földrészleteket vásárolhat (a továbbiakban: telekvásárlás);

b) - az illetékes szakigazgatási szerve vagy az általa megbízott állami szerv útján - a lakóház-és üdülőépítés elősegítése érdekében az állami tulajdonban álló és tanácsi kezelésben levő földrészletekből építési telkeket alakíthat, továbbá azokat beépítésre előkészítheti és értékesítheti (a továbbiakban: telekértékesítés).

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek az építésügyi szabályok szerint lakó- vagy üdülőépülettel magánerőből beépíthető minden földrészlet.

A telekvásárlás lebonyolítása

2. §

(1) Telekvásárlással az Országos Takarékpénztár, az állami ingatlanközvetítő szerv, továbbá a tevékenységi köre alapján arra jogosult más állami szerv bízható meg.

(2) A telekvásárlásra irányuló megbízásnak tartalmaznia kell különösen

a) a terület megjelölését,

b) a területtel kapcsolatos esetleges követelményeket (pl. közművesítési fok),

c) a vételárszintet és a fizethető legmagasabb vételárat,

d) a lebonyolítással kapcsolatos kikötéseket (pl. határidő, fizetési feltétel).

A telekértékesítés lebonyolítása

3. §

(1) Az állami tulajdonban álló építési telkek értékesítésével az Országos Takarékpénztár, az állami ingatlanközvetítő szerv, továbbá a tevékenységi köre alapján arra jogosult más állami szerv bízható meg. Célszerű azonban az értékesítéssel általában az Országos Takarékpénztárt megbízni.

(2) A beépítésre történő előkészítő, továbbá az értékesítést megelőző más munkálatok (pl. az építési telkek műszaki kialakítása, közművesítés, út-és járdaépítés) elvégzésének lebonyolításával a tevékenységi köre alapján arra jogosult állami szerv bízható meg.

4. §

(1) Az értékesítésre kerülő építési telkeket - illetékes szakigazgatási szervének javaslata alapján - a tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki.

(2) A kijelölésről szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építési telkek telekkönyvi adatait,

b) a beépítésre vonatkozó előírásokat (pl. a beépítés módja, határideje),

c) az eladási árszintet, az alkalmazható legalacsonyabb és legmagasabb eladási árat, továbbá a fizetési feltételeket,

d) a telekár kialakításánál figyelembe vett út-és közműellátottságot,

e) - főként a szervezett társas- és csoportos lakóház- és üdülőépítések esetében - a vásárlásra kijelölt személyeket, illetőleg ezek körét.

(3) Az építési telkek megvásárlására jogosult személyek kijelölése során elsősorban a jelentkezők szociális körülményeit és beépítési ajánlatait, továbbá lakótelek esetében a lakásviszonyait kell figyelembe venni.

(4) A telekértékesítésre irányuló megbízásnak a (2) bekezdésben említett adatokat is tartalmaznia kell.

5. §

(1) E rendelet alapján építési telket csak olyan személy részére szabad értékesíteni, aki a személyi telektulajdon mértékéről szóló rendelet szerint építési telek vásárlására jogosult, s e körülményt írásbeli nyilatkozattal, illetőleg a tulajdonszerzési korlátozás alól kapott felmentéssel igazolja.

(2) Budapesten levő építési telket csak az vásárolhat, aki a külön jogszabályban megállapított tulajdonszerzési feltételekkel is rendelkezik.

6. §

(1) Ha a vásárlásra kijelölt vevőket, illetőleg ezek körét a tanács végrehajtó bizottsága nem határozta meg, az értékesítő szerv döntheti el, hogy kivel köt adásvételi szerződést.

(2) Az értékesítő szerv köteles az (1) bekezdés szerint eladásra kerülő építési telkeket a sajtó és más tájékoztatási eszközök útján is nyilvánosságra hozni és a helyben szokásos módon legalább tizennégy napig hirdetni. A meghirdetett telkek vásárlására vonatkozó valamennyi jelentkezést elő kell jegyezni.

7. §

(1) Az építési telek beépítésére vonatkozó előírásokat - bontó feltételként - az adásvételi szerződésbe kell foglalni.

(2) Az építési telek elidegenítése esetében a beépítésre vonatkozó előírások változatlan feltételekkel átszállnak az új tulajdonosra.

A vételár és az eladási ár megállapítása

8. §

Telekvásárlás esetében a vételár a helyi forgalmi árat nem haladhatja meg.

9. §

(1) A vásárlás útján megszerzett építési telek értékesítése esetében az eladási árnak a helyi forgalmi árhoz kell igazodnia.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó építési telek értékesítése esetében az eladási árat a kisajátítási kártalanítási jogszabályoknak az építési telkek értékelésére vonatkozó rendelkezései szerint, az irányárak keretei között kell megállapítani. Ha a kisajátítás útján megszerzett építési telekért az irányáraknál magasabb összegű kártalanítást kellett fizetni, az eladási ár alapja a kifizetett kártalanítási összeg.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapított alapárat csak az építési telkek kialakítására, beépítésre történő előkészítésére, továbbá a lebonyolításra fordított költségek arányában lehet felemelni,

10. §

(1) Összefüggő építési területen levő építési telkek egyidőben történő eladása esetében a telkek megszerzésének módjára tekintet nélkül egységes eladási árszintet kell alkalmazni.

(2) Szervezett társas- és csoportos lakóházépítések esetében - a jobb területkihasználást biztosító beépítés, illetőleg a korszerű építési módok alkalmazása érdekében - a tanács végrehajtó bizottsága kedvezményes eladási árat állapíthat meg.

Fizetési feltételek

11. §

(1) Az eladási árat az adásvételi szerződés megkötésekor általában egy összegben kell megfizetni.

(2) Az értékesítő szerv a megbízás alapján - a vevő kérelmére - az eladási ár megfizetésére legfeljebb két évig terjedő időtartamra kamatmentes részletfizetési kedvezményt adhat.

(3) Az Országos Takarékpénztár az általa értékesített építési telek megvásárlásához a vevő részére hitelt nyújthat. Ebben az esetben - külön megállapodás szerint - az Országos Takarékpénztár a teljes eladási árat a községi, városi (fővárosi) tanács részére az értékesítéskor egy összegben átutalja.

(4) Részletfizetési kedvezmény, illetőleg hitelnyújtás esetében az eladási ár legalább 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.

12. §

(1) A telekvásárlással és telekértékesítéssel kapcsolatos tevékenységéért a megbízottat építési telkenként a vételár, illetőleg az eladási ár 1,5-1,5%-át kitevő, legalább azonban 150 Ft díjazás illeti meg.

(2) Az értékesítő szerv a telekértékesítés lebonyolításával összefüggő szolgáltatásokért a vevő terhére építési telkenként az eladási ár 3,5%-át kitevő, legalább azonban 150 Ft kezelési költséget számíthat fel.

(3) Külön díj (jutalék) köthető ki arra az esetre, ha a vásárlással megbízott szerv a tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott vételárszintnél alacsonyabb árszinten vásárol.

(4) A 3. § (2) bekezdésében említett tevékenységért a megbízottat a megállapodás szerinti díjazás illeti meg.

13. §

A telekvásárlással és a telekértékesítéssel kapcsolatos megbízásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

14. §

(1) Részletfizetési kedvezmény esetében a tartozás erejéig az építési telekre a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bejegyezni. Az építési telket a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli; a telekkönyvbe e tilalmat is be kell jegyezni.

(2) A vevő személyi vagy egyéb körülményeinek lényeges változása esetében az építési telek tulajdonjoga az értékesítő szerv hozzájárulásával az elidegenítési tilalom tartama alatt is átruházható.

(3) A terhelési tilalom az építési telek beépítéséhez szükséges építési kölcsön felvételére nem vonatkozik.

15. §

Ha a vevőt az adásvételi szerződés alapján az építési telek beépítésének kötelezettsége terheli, ezt a telekkönyvbe be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban a kötelezettséghez fűződő joghatást nem érinti.

16. §

A telekvásárlással és a telekértékesítéssel kapcsolatos kiadások, illetőleg bevételek a községi, városi (fővárosi) tanács fejlesztési alapját terhelik és illetik meg.

17. §

Az Országos Takarékpénztár építési telket - az állami telekkínálat növelése, továbbá a saját beruházásában történő lakásépítés céljából kijelölt területek tulajdonjogának megszerzése érdekében külön megbízás nélkül is - vásárolhat értékesítés céljára. Az Országos Takarékpénztár az általa értékesítés céljából vásárolt építési telek vételárát, továbbá eladási árát a helyi forgalmi ár figyelembevételével, a fizetési feltételeket pedig saját hatáskörében állapítja meg.

18. §

Az e rendelet alapján történő telekvásárlás és telekértékesítés esetében az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásáról szóló, továbbá a kötelező ingatlanközvetítésre vonatkozó jogszabályokat nem kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

19. §

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 30. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes:)

"i) állami teleknek többszintes társas lakóházépítés céljára az értékesítő szervtől történő vásárlása, ha az építkezést a szerződésben vállalt határidőben befejezik. Ennek megtörténtét a vevők legkésőbb a határidő elteltét követő tizenöt napon belül az illetékkiszabó hivatalnál a használatbavételi engedéllyel igazolni kötelesek".

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a házhelyértékesítés szabályozásáról szóló 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 29/1957. (VIII. 15.) PM számú rendelet hatályát veszti.

(2) A 29/1957. (VIII. 15.) PM számú rendelet alapján értékesítésre az Országos Takarékpénztár rendelkezésére bocsátott építési telkek értékesítése során továbbra is az említett rendelet szerint kell eljárni, ha az építési telek megvásárlására a személyi telektulajdon mértékéről szóló rendelet szerint jogosult személy a részére tett eladási ajánlatot már elfogadta.

(3) Ez a rendelet nem érinti az egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról szóló 18/1968. (V. 23.) MÉM-ÉVM számú együttes rendelet hatályát.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes