9/1970. (VII. 1.) NIM rendelet

a gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító és elosztó vezetékek létesítéséről, üzemeltetéséről, keresztezéséről, megközelítéséről, valamint nyomvonalának megjelöléséről és nyilvántartásáról

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény (a továbbiakban: Gt.) 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, valamint az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országo3 Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

Létesítés és üzemeltetés

1. §

(1) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító vezetéket - a Gt. 12. §-ának esetét ide nem értve - az országos energiagazdálkodási és elosztási tervekkel összhangban csak gáz-, illetve kőolaj termelő, vagy gázt, kőolajat és kőolajterméket vezeték útján szállító vállalat létesíthet, a kivitelezést ide nem értve, továbbá ilyen vállalat üzemeltethet.

(2) A létesítéshez energiagazdálkodási szempontból a Nehézipari Minisztérium (Budapest, V., Markó utca 16.) előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) A szállító vezeték meghibásodása esetén az üzemeltető vállalat köteles a hibát haladéktalanul megszüntetni. Ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedést külön engedély nélkül - egyidejű vagy utólagos bejelentési kötelezettség mellett - megtenni. Az intézkedésről az érdekelteket haladéktalanul értesíteni kell.

2. §

(1) Gázelosztó vezetéket csak olyan vállalat (a továbbiakban: gázszolgáltató vállalat) létesíthet, a kivitelezést ide nem értve és üzemeltethet, amelynek tevékenységi köre a gáz vezeték útján történő szolgáltatására is kiterjed.

(2) A gázszolgáltató vállalat a város- (község-) rendezési terv figyelembevételével és a szolgáltatás helye szerint illetékes tanács közműfejlesztési tervével összhangban a gázelosztó vezetékre és a csatlakozó vezeték közterületre eső részére vonatkozó hálózatfejlesztési tervet köteles készíteni. Ezt a tervet a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságával egyeztetni kell.

(3) A terv kivitelezésénél arra kell törekedni, hogy az abban előírt munka az azonos helyen végrehajtandó út- és egyéb közműépítési munkákkal együtt, lehetőleg egyszeri útburkolat bontással, illetve helyreállítással elvégezhető legyen.

(4) Az 1. § (3) bekezdését a gázelosztó vezetékek tekintetében is alkalmazni kell.

3. §

Az 1. §-ban megjelölt szállító vezetékek, valamint a gázelosztó vezetékek létesítésének és használatbavételének hatósági engedélyezésére külön jogszabály irányadó.*

4. §

(1) Gáz-, kőolaj- illetve kőolajtermék szállító Vezetéket tilos elhelyezni

- közút alatt, továbbá közút vagy vasúti közlekedés céljait szolgáló alagútban és hídon,

- más közművel közös alagútban, illetve árokban,

- épületek, műtárgyak és más építmények alatt, ipartelep, telepített villamosmű, vasútállomás, kikötő, repülőtér védett területén, vagy az alatt és a repülőtér építési tilalom alatt álló biztonsági övezetében,

- az országos ásványvagyon nyilvántartásban levő nyersanyagkészletet tartalmazó területen, továbbá

- a Bt. 46. §-ának (5) bekezdésében megjelölt területen.

(2) Az előző bekezdésben foglalt tilalmak a közutakra, továbbá a közúti és a vasúti hídra (alagútra) vonatkozó szabály kivételével a gázelosztó vezetékre is vonatkoznak.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tilalmak alól a szakhatósággal, az országos ásványvagyon nyilvántartásban levő nyersanyagkészletet tartalmazó területre nézve a Központi Földtani Hivatallal egyetértésben a bányahatóság felmentést adhat.

(4) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító, valamint gázelosztó vezetéknek folyó, vízfolyás, közcélú csatorna vagy természetes tó partján, töltése mentén, vagy azok felett történő átvezetése vagy eltávolítása esetén a 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. §

(1) Az üzembentartónak a Gt. 29. §-a (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében technológiai előírásban rendelkeznie kell különösen

- az üzemeltetésre,

- a vezeték és tartozékai állagának megőrzésére,

- a korrózióvédelmi berendezés állapotának vizsgálatára, működésének és keresztezett, illetőleg megközelített más berendezésekre való hatásának ellenőrzésére,

- a biztonsági és szabályozó szerelvények, műszerek és mérőberendezések üzemképes állapotának fenntartására, működésének ellenőrzésére,

- a biztonsági övezetek tervszerinti helyzetének fenntartására,

- a hírközlés és távirányítási rendszer üzemkészségének ellenőrzésére,

- a javítási és hibaelhárítási szervezetre, valamint

- a javításhoz és hibaelhárításhoz szükséges biztonsági készletek meghatározására vonatkozóan.

(2) A technológiai előírás összeállításánál a biztonsági szabályzatok előírásait figyelembe kell venni.

(3) Az üzemeltető vállalat köteles olyan hibaelhárítási szervezetet (szolgálatot stb.) létrehozni, amely alkalmas az üzemzavarok, illetve hibák azonnali, illetve gyors elhárítására.

Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító és elosztó vezeték, valamint más nyomvonalas létesítmény keresztezése és megközelítése

6. §

(1) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító-, elosztó- és csatlakozóvezeték, valamint más nyomvonalas létesítmény (távközlési hálózat, út, vasút, villamosmű, távhőellátási vezeték, csatorna stb.), továbbá erdő és vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és tavak, valamint ezek medre), valamint vízilétesítmény keresztezése, illetőleg megközelítése (a továbbiakban: keresztezés) esetén a keresztezett létesítmény üzemeltetője, illetve fenntartója (a továbbiakban: üzemeltető) köteles tűrni a keresztezés tervezéséhez szükséges előmunkálatok, mérések elvégzését.

(2) A keresztezés tervezésénél mindkét létesítmény működéséhez fűződő érdekeket szem előtt kell tartani és figyelembe kell venni a jóváhagyott távlati fejlesztési terveket, valamint a város- (község-) rendezési terveket és mindezek alapján azt a megoldást kell alkalmazni, amelyik műszaki és népgazdasági szempontból előnyösebb.

(3) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék vezeték és vasút keresztezésének műszaki feltételeire vonatkozó előírásokat és a keresztezéshez szükséges tervek felsorolását a Nehézipari Értesítőben megjelenő közlemény foglalja össze.

7. §

(1) A keresztezési munka előkészítéséről, a szükséges dokumentáció elkészítéséről, azoknak az érdekeltekkel, elsősorban a másik létesítmény üzemeltetőjével való egyeztetéséről, továbbá a munka elvégzéséről és a költségek fedezetéről, ideértve a másik létesítményen szükséges átalakítás, áthelyezés, bontás és annak helyreállítása költségeit is, az új létesítmény építtetője (létesítője) köteles gondoskodni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti munkával kapcsolatban a másik létesítményt korszerűsítik, az új létesítmény építtetőjére (létesítőjére) a másik létesítmény korszerűsítésének, bővítésének vagy teljesítőképesség növelésének többletköltségei nem háríthatók át.

(3) A 6. §-ban említett létesítmények üzemeltetői a létesítmények létesítésével, fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos középtávú terveikről a keresztezés létesítéséhez való hozzájárulás, illetve nyilatkozat megadásánál tájékoztatást kötelesek adni.

(4) Ha az előző bekezdésben foglalt kötelezettsége ellenére a másik létesítmény üzemeltetője a terveiről kellő tájékoztatást nem adott és emiatt a keresztező létesítmény átépítése válik szükségessé, ezt a másik létesítmény üzembentartójának költségére kell elvégezni. Egyébként a saját létesítményének átépítési költségeit mindegyik üzemeltető maga viseli. E bekezdés rendelkezése vizek és vízilétesítmények keresztezése esetén nem alkalmazható.

8. §

A keresztező és a keresztezett létesítmény üzemeltetői a keresztezéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, az együttműködést, továbbá erdő keresztezése esetén a nyiladékban végzendő munkák feltételeit - a szakhatóságok előírásainak figyelembevételével - szerződésben állapítják meg.

9. §

A keresztezett létesítményen munkát más szerv, csak az üzemeltető hozzájárulásával végezhet. Amennyiben a keresztezés megvalósításához (bontásához) szakmai felügyeleti eljárás, víztelenítés vagy feszültségmentesítés szükséges, annak megtörténtéig a kivitelezést megkezdeni nem szabad.

A nyomvonal megjelölése és nyilvántartása

10. §

(1) A föld alatt elhelyezett szállító vezeték nyomvonalát a talajszintből kiemelkedő táblával kell megjelölni olymódon, hogy a tábla a vezeték irányát, illetve a tábla nyilazott, vagy ék alakú oldala az áramlás irányát mutassa.

(2) A nyomvonal jelzőtáblákat egyenes nyomvonal esetén egymástól látótávolságra kell elhelyezni. A táblákat olymódon kell kialakítani, hogy azok alapján a vezeték nyomvonala egyértelműen megállapítható legyen.

(3) Ha a nyomvonal megtörik, minden töréspontot külön jelzőtáblával el kell látni olymódon, hogy az az eredeti és megváltozott irányt megbízhatóan mutassa.

(4) Az egymás mellett létesített több szállító vezeték esetén minden vezeték nyomvonalát külön kell jelölni és a jelzőoszlopoknak egymás mellett kell lenniük.

(5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt szállító vezeték más nyomvonal jellegű létesítményt keresztez, a keresztezés előtt és után 25 m-nél nem nagyobb távolságra a vezeték nyomvonalát mindkét oldalon meg kell jelölni.

(6) Ha a szállítóvezeték mellett 5 m-es távolság gon belül a vezeték tartozékának minősülő távközlés, vagy távirányítás célját szolgáló kábel van elhelyezve, utóbbiak nyomvonalát külön megjelölni nem kell. A szállítóvezeték nyomvonalát jelző oszlopot azonban úgy kell elhelyezni, hogy az a kábel helyét is jelezze. Ha a szállítóvezeték és a kábel nyomvonala egymástól 5 m-nél nagyobb távolságra van, mindkét nyomvonalat külön kell megjelölni.

(7) A szállítóvezeték és kábel nyomvonalát és annak helyét jelző oszlopokat, jelzőtáblákat a szállítóvezetéket üzemeltető vállalat köteles rendszeresen ellenőrizni és megrongálódás vagy eltűnés esetén azokat kijavítani, illetve pótolni.

11. §

(1) Gázelosztó vezeték nyomvonalát csak lakott területen kívül kell megjelölni.

(2) A gázelosztó vezeték tartozékát a gázszolgáltató vállalatnak lakott területen belül is meg kell jelölnie az épület falára, vagy más alkalmas helyre erősített jelzőtáblával. A tartozékoknak a jelzőtáblától mért merőleges és oldal távolságát a táblán fel kell tüntetni.

12. §

(1) A szállító vezetéket üzemeltető vállalat a vezeték nyomvonalát és tartozékait az erre vonatkozó külön jogszabály szerint köteles nyilvántartani úgy, hogy a nyomvonalrajzhoz hossz-szelvényt is csatolni kell.

(2) A gázszolgáltató vállalat a gázelosztó vezeték és tartozékai nyilvántartására illetékességi területéről térképszelvénytárat létesít. A szelvény méretarányának a földmérési (városmérési) alaptérképével azonosnak (általában 1:1000, vagy 1:2000) kell lennie, de átmenetileg használatban maradhat az 1:1440, vagy 1:2880 méretarányú térképszelvény is.

(3) A gázelosztó vezeték jellegét, nyomvonalát, átmérőjét, tartozékait, a telekhatártól, illetőleg az épülettől mért távolságát, a csatlakozó vezetéket, annak átmérőjét - a megvalósulási térkép alapján - a gázszolgáltató vállalat térképszelvényein legkésőbb az üzembehelyezéstől számított 30 napon belül fel kell tüntetni.

13. §

A szállító és a gázelosztó vezetéknek, valamint A tartozékainak a földmérési alap- és topográfiai térképen történő feltüntetésére és nyilvántartására külön jogszabály irányadó.

Gázvezeték létesítése helyi erőből

14. §

(1) Gázvezeték helyi erőből olyan helységben létesíthető, amelynek vezetékes gázellátása a hálózatfejlesztési tervben [2. § (2) bekezdés] nem szerepel, illetve amely gázellátásának megvalósítása szerepel ugyan, de az érdekelt községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a helyi hozzájárulás felhasználásával korábbi időben kéri a bekapcsolást.

(2) Az érdekelt községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának a Gt. 11. § (1) bekezdése alapján az ágazati miniszterhez benyújtandó engedély iránti kérelmében vállalnia kell, hogy a gázelosztó vezetéket a helység határában levő gázfogadó állomástól kezdve, továbbá a csatlakozó vezeték közterületre eső részét a 15. §-ban meghatározott anyagi erőforrások felhasználásával létesíti, majd térítésmentesen állami tulajdonba, a gázszolgáltató vállalat kezelésébe adja.

(3) Ha a község (város) a beruházást a 15. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban megjelölt anyagi erőforrásokból valósítja meg, az ágazati miniszterhez előterjesztendő kérelmének benyújtása előtt rendkívül kivételes esetben a gázszolgáltató vállalat és a község (város) megállapodhat a gázelosztó vezetéknek és a csatlakozó vezeték közterületre eső részének a gázszolgáltató vállalat kezelésébe, térítés ellenében történő adása iránt.

15. §

(1) A község (város) a beruházást az alábbi anyagi erőforrásokból fedezheti:

a) a lakosság és a község területén a gázszolgáltatást igénybe vevő jogi személyek önkéntesen vállalt hozzájárulásából,

b) a tanácsi fejlesztési alapból,

c) az esetleges állami támogatásból, amely - ha a tervezett beruházás indokolja - az állami költségvetés terhére kivételesen megadható,

d) a gázszolgáltató vállalattal való esetleges megállapodás esetén, részben annak forrásaiból.

(2) A beruházói teendőket a község (város) által végzendő beruházásoknál a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg annak megbízásából a gázszolgáltató vállalat vagy egyéb szerv látja el.

(3) Ha a gázelosztó vezeték tervezési és kivitelezési munkáit nem a gázszolgáltató vállalat, illetve az általa kijelölt szerv végzi, azoknak műszaki ellenőrzésével az általa meghatározott vagy elismert szervet (személyt) kell megbízni.

(4) A község (város) részéről végzett beruházásnál mind a tervezői, mind a kivitelezői munka során igénybe vehetők a helyi erőforrások, a társadalmi munka stb. Csőhegesztést és csőszigetelést azonban csak az végezhet, aki ehhez az előírt szakképesítéssel rendelkezik.

16. §

(1) A községben (városban) fogyasztóként jelentkező lakosok, illetőleg jogi személyek jelentkezésükkel egyidejűleg kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapított hozzájárulást megfizetik.

(2) A hozzájárulás összegét, a befizetés módját és esedékességét (a részletfizetési feltételeket) a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg [8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet 2. §-ának (3) bekezdése]. A hozzájárulás be nem fizetett, lejárt részleteit közadók módjára kell behajtani.

(3) A lakossági hozzájárulás összegét az Országos Takarékpénztár a tanácsi fejlesztési alap keretében meghitelezi. A hozzájárulások keretösszegére az Országos Takarékpénztár illetékes fiókja hitelkeretet biztosít a beruházó részére.

(4) A gázellátásban részesülni kívánó jogi személyek a hozzájárulást a beruházóval történt megállapodás szerint kötelesek a tanácsi fejlesztési alap számlájára befizetni.

(5) Az e rendelet alapján vezeték útján történő gázellátásban részesülő községben (városban), a hálózat kiépítése után bekapcsolásra kerülő fogyasztónak az esetleg időközben felmerült többletköltséggel kiegészített hozzájárulás összegével [e § (2) bekezdése] azonos összegű térítést kell befizetnie a tanácsi fejlesztési alap javára.

(6) Ha a fogyasztó a beruházás befejezése előtt, de a jelentkezésre megszabott határidő után jelentkezik, ugyancsak köteles az (5) bekezdésben meghatározott összeget megfizetni. A befizetésre a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága részletfizetési kedvezményt adhat.

Vegyes rendelkezések

17. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

gázszállító vezeték az a csővezeték, amely a gázt a termelés gyűjtőhelyéről (gyűjtő állomásától) a lakótelepülés vagy az átvevő (fogyasztó) gázfogadó állomásáig szállítja,

gázelosztó vezeték a gázt a lakótelepülés gázfogadó állomásától - általában közterületen -a fogyasztói körzetbe juttatja el, végül

csatlakozó vezeték a gázelosztó vezetéktől a fogyasztói gázmérőig, illetve gázmérő hiányában a fogyasztói főcsapig szállítja a gázt.

18. §

Közúton és vasúti pályán bányaszolgalom nem létesíthető.

19. §

Ez a rendelet 1970. július hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter