17/1972. (X. 13.) ÉVM rendelet
az egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról
A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 133. §-ának (2) bekezdésében, továbbá az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet 14. §-ának a) pontjában és 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, valamint a házkezelői szolgáltatások díjazása vonatkozásában az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya - a tulajdonjog formájára tekintet nélkül - kiterjed minden többlakásos lakóépületre, továbbá bérbeadás útján hasznosított vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló) épületre.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külállamok tulajdonában álló, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt épületekre.
Házkezelői szolgáltatások
2. §
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából a bérbeadót terhelő házkezelői szolgáltatásnak kell tekinteni:
a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartását, és szükség szerinti megvilágítását,
b) a közös használatra szolgáló terület zöldterületi részének (pl. előkert) kertészeti gondozását,
c) a háztartási szemét elszállítását,
d) az épület (ingatlan) előtti járdaszakasz tisztántartását, portalanítását, hótól való mentesítését, síkosságának megszüntetését,
e) a kapu nyitását és zárását,
f) a személyfelvonó használatának biztosítását.
(2) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások ellátásáról - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - az épület tulajdonosa, kezelője (a továbbiakban együtt: kezelő) köteles gondoskodni.
(3) A kezelő az általa nyújtott, az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett szolgáltatásokat térítési igény nélkül, az e)-f) pontjában említett szolgáltatásokat pedig a rendeletben megállapított mértékű díjazás ellenében köteles biztosítani az épületben levő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlője, használója (a továbbiakban együtt: használó), továbbá harmadik személy részére.
(4) Ha a lakásszövetkezeti házban, továbbá a társasházban levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos használja, az (1) bekezdésben említett szolgáltatások költségeinek viselésére az alapszabály, illetőleg az alapító okirat rendelkezései az irányadók.
3. §
(1) A kezelőnek a házkezelői szolgáltatás ellátásával megbízott munkavállalója - külön díjazás ellenében, a használóval történt megállapodás alapján -
a) a lakásban, nem lakás céljára szolgáló helyiségben a használót terhelő javító-karbantartó tevékenységet is végezhet;
b) személyes jellegű megbízásokat (pl. küldemények átvétele, megőrzése, a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség őrzése) teljesíthet;
c) a használót terhelő különféle díjak (rádió, televízió díj, villany-, gázszámla stb.) befizetését elvállalhatja, vagy e díjak összegyűjtését a díjakra jogosult szervektől kapott megbízás alapján teljesítheti;
d) a házkezelői szolgáltatással összefüggő egyes tárgyakat (kapu-, felvonókulcs stb.) készíthet és értékesíthet;
e) a kezelő külön engedélyével - az általa megszabott díjért - a kezelő különböző eszközeit (pl. szerszámok, háztartási gépek stb.) a használó részére kölcsönözheti (bérbeadhatja).
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett tevékenységek ellenében járó díjazás mértékét és megfizetésének módját a felek szabad megállapodása határozza meg.
4. §
(1) A kezelő a házkezelői szolgáltatásokat - a feladatok jellegétől, a helyi szokásoktól és adottságoktól függően - a meglevő szervezeti formák alkalmazásával, illetőleg új szervezeti formák kialakításával láthatja el. Ennek megfelelően a feladatok ellátása többek között történhet, pl.
a) épülethez beosztott, az épületben levő lakásban lakó házfelügyelő,
b) összevont vagy háztömbfelügyelőség (gondnokság),
c) nem az épületben lakó házfelügyelő,
d) valamely feladat (pl. takarítás) ellátására szervezett saját szolgáltató részleg,
e) másnak (pl. takarító-, kertészeti vállalatnak) adott megbízás útján.
(2) A kezelő a házkezelői szolgáltatások ellátásának formáját maga választja meg. Ennek során a meglevő és az új szervezeti formák együttes alkalmazására is sor kerülhet.
(3) A kezelő és a használók írásban megállapodhatnak, hogy a használók a kezelőt terhelő egyes kötelezettségeket a lakbér, helyiségbér elengedése vagy mérséklése ellenében részben vagy egészben magukra vállalják.
A házi szemét elszállítása
5. §
A kezelő a háztartási szemetet földszintes épületből, továbbá az olyan többszintes épületből (szekcióból), ahol a lépcsőházban minden szinten van háztartási szemétgyűjtő helyiség (fülke), edény, illetőleg szemétledobó berendezés, csak a szemétgyűjtőből (helyiségből, fülkéből, edényből), más esetekben pedig a lakástól köteles elszállítani.
A kapu nyitása és zárása
6. §
Ha a kaput jogszabály rendelkezése folytán meghatározott időben zárva kell tartani, az épületbe jutás, illetőleg az abból való távozás lehetőségét a kezelő kapukulcs adásával vagy az épülethez (szekcióhoz) beosztott személy alkalmazásával köteles biztosítani.
7. §
(1) Ha a kaput nem az épülethez (szekcióhoz) beosztott (az épületben levő lakásban lakó, vagy állandó jelleggel ott tartózkodó) személy nyitja, illetőleg zárja, a kezelő köteles
a) lakásonként (társbérleti lakásrészenként), nem lakás céljára szolgáló helyiségenként - térítés és használati díj fizetésének kötelezettsége nélkül -egy kapukulcsot adni;
b) a használó kérésére - egyszeri térítés ellenében - második és további kapukulcsot is adni, továbbá
c) a lakáshoz, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséghez a kapun kívül elhelyezett - névvel ellátott és szükség szerint megvilágított -kapucsengőt felszerelni.
(2) Ha a kezelő a kapu nyitását és zárását az épülethez (szekcióhoz) beosztott személy útján látja el, a kapu nyitásáért és zárásáért esetenkénti díjat, kapukulcs adása esetén pedig kulcsonkénti egyszeri térítést és havi kulcshasználati díjat kell fizetni. E rendelkezéstől a nem állami tulajdonban álló épületek kezelője eltérhet.
8. §
(1) Kapukulcsot csak az épületben levő lakás használója és a vele együtt lakó 14. életévet betöltött személy, valamint az épületben levő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója és 14. életévét betöltött alkalmazottja számára lehet, illetőleg kérésére kell adni.
(2) Nem lehet kapukulcsot adni annak, aki elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll.
A személyfelvonó használatának biztosítása
9. §
(1) Ha az épületben személyfelvonó működik, használatának lehetőségét a kezelő a felvonótípustól függően a következő módon köteles biztosítani:
a) kulccsal működő személyfelvonó esetében -kulcsonként egyszeri térítés és lakásonként (társbérleti lakásrészenként), illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségenként fizetett havi felvonóhasználati díj ellenében - felvonókulcs adásával, ha ezt a használó kéri;
b) kulcs nélküli személyfelvonó esetében lakásonként (társbérleti lakásrészenként), illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségenként fizetett havi felvonóhasználati díj ellenében, amelyet a második vagy ennél magasabb szinten levő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója köteles fizetni;
c) felvonóvezető közreműködésével használt személyfelvonó esetében, esetenként fizetett felvonóhasználati díj ellenében.
(2) Felvonókulcsot csak az épületben levő lakás használója és a vele együtt lakó személy, továbbá az épületben levő nem lakás céljára szolgáló helyiség használója és alkalmazottja számára lehet, illetőleg kérésére kell adni, feltéve, hogy a személyfelvonó vezetésére a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
A kapu-, illetőleg felvonókulcs használatával kapcsolatos előírások
10. §
(1) A kezelő köteles az épület (szekció) bejárati ajtaja mellett - jól látható és szükség szerint megvilágított helyen - feltüntetni, hogy az épületbe (szekcióba) milyen módon lehet bejutni, továbbá, hogy a kapu nyitására és zárására, valamint a felvonó vezetésére kit lehet igénybe venni és az hol található.
(2) A kulcshasználat jogszerűségét a kezelő, illetőleg megbízottja jogosult ellenőrizni.
11. §
(1) A kapukulccsal rendelkező személy
a) köteles a kapu zárására megállapított időpont után - érkezésekor, illetőleg távozásakor - a kaput bezárni;
b) csak az egyidejűleg ugyanabba az épületbe érkező vagy onnan távozó - általa is ismert -személyek be-, illetőleg kiengedésére jogosult.
(2) A kapu-, illetőleg felvonókulccsal rendelkező személy a kulcsot kulcshasználatra nem jogosultnak nem engedheti át.
(3) A használó a kapu bezárásának elmulasztásából, a felvonó vezetésére vonatkozó szabályok megszegéséből, továbbá a felvonó beszennyezéséből eredő károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
12. §
(1) A kapu-, illetőleg felvonókulccsal rendelkező személy a kulcshasználatot bármikor megszüntetheti.
(2) A kezelő a kulcshasználatot azonnali hatállyal
a) megszünteti, ha az a kulccsal rendelkező személy számára e rendelet alapján nem biztosítható.
b) írásban visszavonhatja, ha a kulccsal rendelkező személy a kulcsot arra nem jogosultnak
átengedi, a kapu bezárására, illetőleg a személyfelvonó rendeltetésszerű használatára vonatkozó előírásokat megszegi, vagy a havi használati díjat az előírt időben nem fizeti meg.
(3) Ha a kezelő a kulcshasználatot megszüntette vagy visszavonta, a kulcsot a kezelő vagy megbízottja részére vissza kell szolgáltatni.
Egyes házkezelői szolgáltatások díjainak megállapítása és megfizetése
13. §
(1) A kapu-, illetőleg felvonókulcsért - a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével - egyszeri térítés címén kulcsonként a beszerzési, illetőleg előállítási árnak megfelelő összeget kell fizetni.
(2) A kapu nyitásáért és zárásáért, a személyfelvonó használatáért, továbbá a kapukulcs ós a felvonókulcs használatáért a rendelet mellékletében megállapított mértékű díjat kell fizetni.
14. §
(1) A kapu-, illetőleg felvonókulcsért járó egyszeri térítést a kulcs átadásakor, a havi használati díjat pedig bérleti jogviszony esetében a lakbér (helyiségbér) fizetésére a külön jogszabályban megállapított időpontig, egyéb esetben a megállapodás szerinti időpontban, egy összegben kell a kezelőnek megfizetni.
(2) A kapu nyitásáért és zárásáért, illetőleg a személyfelvonó használatáért járó esetenkénti díjat a szolgáltatás igénybevételével egyidejűleg kell megfizetni.
(3) Ha a kapu-, illetőleg felvonókulcsért havi használati díjat fizető személy a kapu nyitásához, zárásához, illetőleg a személyfelvonó használatával kapcsolatban az épülethez beosztott személy közreműködését veszi igénybe, az esetenkénti díjat a (2) bekezdés szerint kell fizetnie.
(4) Ha a kapu-, illetőleg felvonókulcs-használatot megszüntették, az egyszeri térítést a kezelő köteles a kulcs visszavételével egyidejűleg visszafizetni, a használó havi használati díj fizetési kötelezettsége pedig a megszüntetést követő hó 1. napjával szűnik meg.
(5) Ha a személyfelvonó valamely hónapban egész hónapon át nem működik, havi használati díjat nem kell fizetni. Ha az üzemszüneti napok száma tizenöt napot meghalad, a havi használati díj felét kell megfizetni.
15. §
(1) Mentes a kapu nyitásáért és zárásáért járó esetenkénti díj fizetésének kötelezettsége alól
a) a kezelő, illetőleg alkalmazottja vagy megbízottja;
b) az orvos, az egészségügyi és a mentőszolgálat dolgozója, a szociális gondozó;
c) a közérdekű üzemek (MÁV, posta, elektromos-, víz-, csatornázási-, gáz- és távhőszolgáltató művek) dolgozója;
d) a tanács végrehajtó bizottsága építésügyi hatósági feladatokat ellátó szakigazgatási szervének dolgozója;
e) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és az ügyészség tagjai (alkalmazottai),
ha az az épületben végzett tevékenységéhez szükséges.
(2) A személyfelvonót az (1) bekezdésben említett személyek, továbbá a tanácstagok, a tanács dolgozói és a díjbeszedő vállalat alkalmazottai felfelé menetben díjmentesen használhatják, ha azt a feladatuk ellátása érdekében veszik igénybe.
(3) A személyfelvonót az állapotuk miatt mozgásukban korlátozott rokkantak és csökkent látóképességűek a kísérőjükkel együtt díjmentesen használhatják.
A házkezelői szolgáltatásokból származó bevételek elszámolása
16. §
(1) A 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett tevékenységek ellenében járó díj a kezelőnek a házfelügyelői szolgáltatás ellátásával megbízott munkavállalóját illeti meg.
(2) A 7. § (2) bekezdése alapján a kapu nyitásáért és zárásáért járó esetenkénti díj, továbbá a havi kulcshasználati díj egésze, valamint a 9. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontja alapján fizetett havi és esetenkénti felvonóhasználati díj 50%-a az épülethez (szekcióhoz) beosztott személyt (a felvonóvezetőt) illeti meg.
(3) A 3. § (1) bekezdésének e) pontjában említett szolgáltatásért járó díj, továbbá a 9. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetett havi felvonóhasználati díj egésze és a 9. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontja alapján fizetett havi és esetenkénti felvonóhasználati díj 50%-a a kezelőt illeti meg.
Vegyes és záró rendelkezések
17. §
A helyi - Budapesten a fővárosi - tanács
a) a kapuzárás idejének szabályozásáról szóló 3720/1949. (IV. 23.) Korm. rendeletre figyelemmel elrendelheti a kapu zárvatartását;
b) rendeletben megállapíthatja a házkezelői szolgáltatások ellátásának helyi szabályait és feltételeit;
c) meghatározhatja a házirend készítésének irányelveit és kötelező tartalmát.
18. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a kapunyitásért fizetendő kapupénz mértéke tárgyában kiadott 60.550/1946. (VII. 31.) NM rendelet még hatályban levő rendelkezései,
b) a kapunyitásért fizetendő kapupénz mértékéről szóló 60.550/1946. (VII. 31.) NM rendelet módosítása tárgyában kiadott 41.165/1947. (XI. 16.) NM rendelet,
c) a felvonó kezeléséért és használatáért fizetendő díj újabb megállapítása tárgyában kiadott 41.300/1947. (XI. 8.) ÉKM rendeletnek a még hatályban levő rendelkezései,
d) a felvonó kezeléséért és használatáért fizetendő díj megállapításáról szóló 41.300/1947. (XI. 8.) ÉKM rendelet módosítása tárgyában kiadott 35.955/1949. (VII. 13.) ÉM rendelet,
e) a személyfelvonó használati díjának fizetése alól való mentesség tárgyában kiadott 10/1950. I. 15.) ÉM rendeletnek a még hatályban levő rendelkezései,
f) a kapukulcs használatáról szóló 3/1965. (III. 21.) ÉM rendelet,
g) a személyfelvonó kulcsának használatáról szóló 4/1965. (III. 21.) ÉM rendelet, továbbá
h) a házfelügyelő lakáskarbantartási tevékenységének szabályozásáról szóló 45/1955. (T K 43.) VKGM utasítás
hatályát veszti.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet a 17/1972. (X. 13.) ÉVM rendelethez
A házkezelői szolgáltatások díjának mértéke
