2/1972. (I. 19.) ÉVM rendelet
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (I. 19.) Korm. rendelet végrehajtásáról
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 33. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(A R. 2. §-ához)
Polgári védelmi helyiség bérlete esetében az ilyen helyiségek ideiglenes hasznosítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell.
2. §
(A R. 10. §-ához)
(1) A helyiség közművesítése: a helyiségnek a közcélú villamos-, víz-, csatorna-, gáz- és távhőellátási vezetékhálózatba való bekötése, illetőleg azt pótló házi központi berendezés létesítése.
(2) A helyiség közművesítéséhez szükséges bérbeadói hozzájárulásra a helyiség átalakítására, illetőleg korszerűsítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. §
(A R. 11. §-ához)
(1) A bérlő csak a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges építési-szerelési munkákkal kapcsolatos - a munkák befejezésekor kiállított számlával igazolt - költségének beszámítását követelheti.
(2) A bérlő a helyiséggel kapcsolatban végzett technológiai szerelési munkák, továbbá a tevékenységének gyakorlásához szükséges berendezések és felszerelések költségének beszámítását nem követelheti. Nem követelhető az olyan építésiszerelési munkák költségének beszámítása sem, amelyek elvégzésének hiánya nem biztosít igényt a bér mértékének csökkentésére,
4. §
(A R. 15. §-ához)
Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.
5. §
(A R. 30. §-ához)
A R. és e rendelet alkalmazása során a helyiséget jogcím nélkül használót jóhiszeműnek kell tekinteni, kivéve, ha
a) a bérleti (albérleti) jogviszonya neki felróható okból felmondás vagy a bíróság határozata alapján szűnt meg;
b) határozott időre szóló vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti (albérleti) szerződést kötött és a határidő lejárta, illetőleg a feltétel bekövetkezése után a helyiséget nem ürítette ki;
c) vállalta, hogy a bérleti (albérleti) szerződés megszűnése esetén másik helyiségre vagy egyéb elhelyezésre nem tart, illetőleg arra jogszabály alapján nem tarthat igényt, ennek ellenére a helyiséget nem ürítette ki;
d) a bérleti szerződést a bérbeadóval (albérletbeadóval) közös megegyezéssel megszüntette, vagy felbontotta és - megegyezés ellenére - a helyiséget nem ürítette ki;
e) annak tudatában költözött a helyiségbe, hogy a bérlő abból rövid időn belül elköltözik, illetőleg a közeli halála, vagy a bérleti jogviszonyának megszűnése egyébként is várható;
f) az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiséget a hatóság félrevezetésével szerezte és emiatt az elhelyező hatóság a határozatát visszavonta, vagy azt a felettes államigazgatási szerv megsemmisítette.
6. §
(A R. 33. §-ához)
(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A R. és e rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló bérleti (albérleti) jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló helyiséghasználatokra is alkalmazni kell.
(3) A hatálybalépés előtt hozott első fokú határozattal kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni
(4) A korábbi jogszabályok alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy visszavonása esetén induló új eljárásban a R. és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendeletnek a helyiségek bérlete esetében történő alkalmazása során lakásügyi hatóság helyett elhelyező hatóságot, tanácsi bérlakás, illetőleg állami lakás helyett pedig az elhelyező hatóság rendelkezése alatt álló helyiséget kell érteni.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter