5/1972. (III. 23.) MüM rendelet

a gazdasági társulásokkal összefüggő munkaügyi kérdések szabályozásáról

A gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. törvényerejű rendelet 35. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 125. §-a (2) bekezdésének c) pontjában említett vállalatnak minősül a közös vállalat* - ideértve a részvénytársaság, illetőleg korlátolt felelősségű társaság formájában működő közös vállalatot** - és a szövetkezeti közös vállalat*** is (a továbbiakban együttesen: közös vállalat).

(2) E rendelet alkalmazásában a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek által létrehozott közös vállalkozás* a szövetkezeti közös vállalattal esik egy tekintet alá.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt vállalatnak kell tekinteni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egyesülést,* feltéve, hogy különálló szervezete van (a továbbiakban: egyesülés).

2. §

(1) A közös vállalat és az egyesülés tekintetében a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási szabályainak, valamint - a bérszabályozási előírásokat ide nem értve - az egyéb munkaügyi jogszabályoknak az állami gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A közös vállalatot egyedi elbírálás alapján, értéksor nélkül az "A"-"D" kategóriák valamelyikébe kell besorolni; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szövetkezeti közös vállalatának kategóriába sorolásáról külön jogszabály szól.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt munkaügyi jogszabályok alkalmazása során a tevékenység jellegétől függően irányadó ágazati rendelkezések szempontjából a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszerét kell alapul venni, és annak figyelembevételével a gazdasági társulás tekintetében a besorolásának megfelelő egységes szabályokat kell a 4-5. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazni.

3. §

(1) A közös vállalatra - a (4) bekezdésben említett szövetkezeti közös vállalat kivételével -ugyanazok a bérszabályozási előírások vonatkoznak, amelyek a tevékenység szerint azonos ágazatba sorolt állami vállalatra érvényesek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) ha a közös vállalatot mezőgazdasági ágazatba sorolták és tagjai szövetkezetek, vagy szövetkezetek és állami vállalatok együttesen, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre érvényes bér- és jövedelemszabályozási rendszert,

b) ha a közös vállalatot nem mezőgazdasági ágazatba sorolták, azonban tagjai kizárólag szövetkezetek, a közös vállalat alaptevékenységének megfelelő szövetkezetekre érvényes bér- és jövedelemszabályozási rendszert

kell alkalmazni.

(3) A közös vállalatnak az 1970. évi 19. törvényerejű rendelet 32. §-a (2) bekezdésének, illetőleg 33. §-a (3) bekezdésének megfelelő átalakulása esetében az új vállalatok alapítására, illetőleg meglevő vállalatokból jelentős részlegek leválására megállapított rendelkezéseket [13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 12. §-a] kell alkalmazni.

(4) Az 5191. szakágazatba sorolt árubeszerző és értékesítő szövetkezeti közös vállalatok évenként legfeljebb 2,5%-os mértékű kedvezményes bérfejlesztést hajthatnak végre az igazgató tanács döntése alapján; a bérszínvonalnak ezt meghaladó növekedése után a bérfejlesztési befizetés progresszív [13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 4. §-a]. A jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti közös vállalat jövedelemszabályozására külön jogszabály vonatkozik.

(5) A közös vállalat bérfejlesztési mutatójának számítása során figyelembevett mérleg szerinti nyereséget (értékesítési árbevételt, termelési értéket) a tagvállalat, illetve a tagként résztvevő más szocialista szervezet (a továbbiakban: tagvállalat) bérfejlesztési mutatója meghatározásánál számbavenni nem szabad.

4. §

(1) Az egyesülés bérszínvonalát (bértömegét), valamint annak a tagvállalatokéval összhangban levő növekedését az egyesülésben részt vevő állami vállalatok és egyéb szocialista gazdálkodó szervek állapítják meg, ha az egyesülés fő tevékenységi köre szerint illetékes miniszter nem rendelkezik eltérően.

(2) Az egyesülés dolgozóinak bérköltségét, valamint a részesedési alapot helyettesítő kiegészítő bérkeret fedezetét a tagvállalatoknál a társulás fenntartási költségeként kell elszámolni.

(3) Az egyesülés dolgozói részesedési alapjának, illetőleg ezt helyettesítő kiegészítő bérkeretének mértékét - a tagvállalatoknál kifizetésre kerülő részesedési alap (kiegészítő bérkeret) mértékével összhangban - a tagok évenként állapítják meg. Az egyesülés pénzbeni és nem pénzbeni részesedését a tagvállalatok saját részesedési alapjukból fedezik.

5. §

(1) A tagvállalat a vele munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozót a közös vállalatnál vagy az egyesülésnél ideiglenesen foglalkoztathatja; a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a vállalatnál (egyesülésnél) az ideiglenes munkavállalásra vonatkozó rendelkezések megtartásával foglalkoztatható.

(2) A tagvállalat a vele munkaviszonyban álló dolgozót a gazdasági társuláshoz áthelyezheti; az áthelyezéshez a dolgozóval és a társulással is létrejött megállapodás szükséges. Ebben az esetben a tagvállalat megállapodhat a dolgozóval, hogy a társulással létrejövő munkaviszonyának megszünte után a korábbi feltételekkel tovább foglalkoztatja.

(3) A közös vállalat és az egyesülés igazgatótanácsának, igazgatóságának, felügyelő bizottságának vagy egyéb bizottságainak a társulással munkaviszonyban nem álló tagjai a közreműködésükéit a közös vállalattól, illetve az egyesüléstől díjazásban, jutalomban vagy más juttatásban nem részesülhetnek. E személyeket ilyen tevékenységért az a vállalat (szövetkezet) díjazhatja, amellyel munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) állnak.

6. §

(1) A közös vállalat és az egyesülés tekintetében azokat a jogokat, amelyeket a hatályos munkaügyi jogszabályok a felügyeleti szerv részére biztosítanak - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tagok közös felügyeleti szerve, ennek hiányában az ágazati miniszter, illetve a helyi jelentőségű társulásra [14/1971. (III. 27.) PM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése] vonatkozóan a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottságának a társulás ágazati besorolása szerint illetékes szakigazgatási szerve gyakorolja.

(2) Az előző bekezdésben említett gazdasági társulás magasabb vezetőállású dolgozóival szemben az Mt. V. 112. §-ának a)-d) pontjaiban meghatározott munkáltatói jogokat a társulás igazgató tanácsa, illetve a társasági szerződésben meghatározott más szerve gyakorolja; az egyesülés tekintetében a miniszter eltérően rendelkezhet. Ez a szabályozás nem érinti a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 34. §-ának (4) bekezdésében és 35. §-ában megállapított rendelkezéseket.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 18. §-a (4) bekezdésének a felhasználható részesedési alap meghatározására vonatkozó rendelkezését a továbbiakban e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében említett egyesülés tekintetében kell alkalmazni.

(3) A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 8/1970. (X. 6.) MüM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése által megállapított - 6/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § A közös munkaügyi döntőbizottság jár el a - szakszervezeti szerv hiányában önálló munkaügyi döntőbizottsággal nem rendelkező -közös vállalat (szövetkezeti közös vállalat, egyesülés) alkalmazottjának munkaügyi vitájában."

(4) Ez a rendelet nem érinti az egyéb jogszabályoknak a gazdasági társulásokkal összefüggő munkaügyi rendelkezéseit.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter