1/1974. (I. 9.) MÉM rendelet

a munkások továbbképzéséről

A munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) MüM számú rendeletnek (a továbbiakban: R.) az élelmiszer- és fagazdaság területén történő alkalmazására az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya az élelmiszer- és fagazdasági ágazatba tartozó vállalatra, trösztre, egyéb állami gazdálkodó szervre, állomásra, szolgálatra, egyesülésre, szövetkezetre, e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásaira (a továbbiakban együtt: vállalat), valamint e vállalatok élelmiszer- és fagazdasági munkakörben foglalkoztatott dolgozóira és szövetkezeti tagjaira (a továbbiakban: munkás) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya továbbá kiterjed - az élelmiszer- és fagazdasági tevékenységet és az e körben foglalkoztatott dolgozókat és szövetkezeti tagokat illetően - a más ágazatba tartozó vállalatra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a betanított munkás képzésre, továbbá a felnőtt korúak szakmunkásképzésére.

2. §

(1) A munkások tervszerű továbbképzéséről az R. 2. §-ában foglaltaknak megfelelően a vállalat vezetője (igazgatója, elnöke), illetve vezetősége vagy igazgatósága (a továbbiakban együtt: vezető szerv) gondoskodik.

(2) A vállalatnak - termelőszövetkezetnél a vezető szerv döntésétől függően - középtávú tervet (szakemberszükségleti terv) és ennek alapján tanévenként éves munkástovábbképzési tervet kell készítenie. A középtávú munkástovábbképzési tervet a népgazdasági középtávú tervidőszakot megelőző év október 31. napjáig, az éves tervet pedig (a középtávú terv alapján) minden évben a tanévet megelőző év október 31. napjáig kell elkészítenie.

(3) A továbbképzési terv elkészítése és végrehajtása során különös gondot kell fordítani azoknak a tárgyi és ösztönzési feltételeknek a biztosítására, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők foglalkoztatottsági számarányuknak megfelelően vegyenek részt a továbbképzésben.

(4) A vállalat tanévre szóló továbbképzési tervének tartalmaznia kell:

- a továbbképzésbe bevont munkások létszámelőirányzatát szakirány szerinti csoportosításban;

- az egyes továbbképzések célját, szakirányát, a képzés kezdetének napját, ütemezését és időtartamát;

- a továbbképzések szervezeti formáját, helyét, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját;

- a továbbképzések vállalati költségelőirányzatát;

- a szervezett, folyamatos továbbképzés vállalati nyilvántartás szempontjából szükséges egyéb adatait.

(5) A vállalat a középtávú munkástovábbképzési terv egy másolati példányát a tervidőszakot megelőző év október 31. napjáig, az éves továbbképzési terv egy másolati példányát pedig minden évben a tanévet megelőző év október 31. napjáig az illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) köteles megküldeni. Egy további másolati példányt a közvetlen felügyeletet (irányítást) ellátó szerv részére (minisztériumi főosztály, tröszt, központ; a továbbiakban együtt: felügyeleti szerv), illetve termelőszövetkezetnek a másolati példányt a termelőszövetkezetek területi szövetsége részére kell megküldeni.

(6) A megyei szakigazgatási szerv a vállalatok középtávú tervéről és éves képzési tervéről - ez utóbbiról minden évben - összesítő nyilvántartást készít, és annak egy másolati példányát a középtávú tervidőszakot, illetve a tanévet megelőző év november 20. napjáig megküldi a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Szakoktatási Felügyelőségének (a továbbiakban: Felügyelőség).

3. §

(1) A vállalat vezető szerve - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a személyzeti osztály (személyzeti ügyintéző) bevonásával, az üzemi pártszervezettel, szakszervezeti bizottsággal és a KISZ szervezettel egyetértésben határozza meg. hogy

a) az egyes munkáscsoportok milyen ütemben, milyen szinten és szakirányban részesülnek általános alapismereti, illetve szakmai továbbképzésben;

b) mely munkakörök betöltésének feltételeként szabja meg valamely meghatározott szakmai továbbképzésben való eredményes részvételt;

c) az egyes munkáscsoportok számára a különböző szinteken és szakirányban megvalósuló továbbképzés elősegítésére milyen ösztönzési rendszert érvényesít.

(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél Üzemi Oktatási és Ismeretterjesztési Tanács vagy Oktatási Bizottság működik, - az (1) bekezdésben felsorolt társadalmi szervekkel összehangoltan -e szervek véleményezéssel, javaslatokkal segítik a munkástovábbképzési tervek elkészítését és a vállalati továbbképzési feladatok végrehajtását.

(3) A munkásoknak a továbbképzésben való részvételére vonatkozó ösztönző intézkedéseket a kollektív szerződésbe fel kell venni. Az egyes továbbképzéseknél alkalmazásra kerülő ösztönzési módszereket az R. 1. számú mellékletében előírtak figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A továbbképzés lehetőségeiről a munkásokat tájékoztatni kell.

(5) Termelőszövetkezetben az illetékes vezető szerv határozza meg az (1) és (3) bekezdésekben megjelölt feladatokat, és határoz a dolgozók továbbképzésének általános főbb feladatairól, illetve ösztönzési rendszeréről. E határozatokat és végrehajtásának szabályait a termelőszövetkezet belső szabályzataiba kell felvenni.

4. §

(1) Az R. 1. § (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti képzésnél, továbbá az R. 3. § (2) bekezdés B/c) pontja szerinti továbbképzésnél (a továbbiakban együtt: képesítést adó továbbképzés) a szakmunkások továbbképzési jegyzékében meghatározott szakok körében a továbbképzési szakra előírt tematikát kell alkalmazni. E továbbképzési szakok jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

(2) A képesítést adó továbbképzési szakok tematikáit a MÉM Szakoktatási Főosztálya adja ki. A kiadott egységes tematikában meghatározott tananyagot a vállalat - sajátosságainak figyelembevételével - 30%-kal növelheti, illetve csökkentheti.

(3) A képesítést nem adó továbbképzés tematikáit - a MÉM Szakoktatási Főosztálya által megadott irányelvek alapján - a vállalat sajátos termelési igényeinek és követelményeinek megfelelően állítja össze.

5. §

(1) A továbbképzés megszervezéséről és lebonyolításáról a vállalat gondoskodik. Több vállalat közösen is szervezhet továbbképzést, illetve a továbbképzés lebonyolításával - a költségek megtérítése mellett - a továbbképzési szak szerint területileg illetékes mezőgazdasági, erdészeti, illetve élelmiszeripari szakmunkásképző intézetek (a továbbiakban: iskola) is megbízhatók. Az iskola közreműködésével szervezett továbbképzéshez az iskola közvetlen felügyeleti szervének engedélye szükséges.

(2) Ha a vállalat egy-egy továbbképzési szakban - a kis létszámigény, vagy egyéb feltételek hiánya miatt - önállóan a feladatot nem tudja megoldani, a továbbképzés biztosítása érdekében a megyei szakigazgatási szervhez kell fordulnia.

(3) Országos jelentőségű továbbképzés szervezésére - e jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium külön rendelkezik.

(4) A továbbképzésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a MÉM Szakoktatási Főosztálya által kiadott "Munkások Továbbképzésének Szervezeti-és Vizsgaszabályzata" (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza.

(5) A továbbképzés szakmai felügyeletéről a Felügyelőség a vállalat felügyeleti szerve, a megyei szakigazgatási szerv és az iskola útján gondoskodik.

(6) A képesítést adó továbbképzés szakmai és pedagógiai ellenőrzését az iskola végzi. Ezért a továbbképzés megkezdése előtt arról legalább egy hónappal tájékoztatni kell az iskola igazgatóját.

(7) Az iskola igazgatója a vállalat rendelkezésére bocsátja a képesítést adó továbbképzés tematikáját és a Szabályzatot, továbbá segítséget nyújt a továbbképzés szervezési, pedagógiai, módszertani problémáinak megoldásához. Ezzel egyidejűleg a felmerülő költségeket (ellenőrzés, tematika, nyomtatvány beszerzés, postaköltség stb.) a vállalatnak az iskola részére meg kell térítenie. Az átutalt összeggel az iskola utólag elszámol. Az esetleges maradványt a vállalat részére vissza kell fizetni.

6. §

(1) A továbbképzés alapvető formái:

a) egész napos vagy esti tanfolyam,

b) időszakosan szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozások,

c) gyakorlati bemutatókkal egybekötött előadás sorozat,

d) üzemi szakkör,

e) irányított egyéni tanulás.

(2) Az általános iskolai végzettség pótlását a vállalat a továbbképzés keretében is - a hosszabb időtartamú továbbképző tanfolyamokkal összehangoltan - elősegítheti az R. 4. §-a rendelkezései, valamint a 142/1972. (M.K. 18.) MM számú utasításban foglaltak szerint.

(3) A továbbképzés - a helyi lehetőségektől függően - munkaidőben vagy részben munkaidőben, illetve munkaidőn kívül folyhat. A munkaidőben, illetve részben munkaidő alatt szervezett továbbképzés esetén indokolt munkaidő kedvezmény biztosítása.

(4) Idényjellegű munkakörökben a továbbképzés elméleti ismereteinek feldolgozását az idénymunka előtti időszakban indokolt megszervezni.

(5) A gyermekes dolgozó nők tanfolyamos továbbképzése tekintetében az R. 14. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ha a továbbképzés a munkaidőn túl nyúlik, a kisgyermekes dolgozó anyák részére munkaidő kedvezményt vagy kedvező munkaidőbeosztást célszerű biztosítani.

7. §

(1) A képesítést adó továbbképzésben az vehet részt, aki

- a munkakör ellátására a 12/1972. (VII. 11.) EüM számú rendelet 7. §-ában meghatározott előzetes és időszakos orvosi vizsgálatot végző szervek által kiállított igazolás szerint alkalmas,

- legalább féléves, szakirányú gyakorlattal rendelkezik,

- szakmunkás továbbképzés esetén szakmunkás bizonyítvány mellett, az általános iskola 8. osztályának elvégzését igazolja, vagy azt a továbbképző tanfolyam időtartama alatt megszerzi,

- a munkáscsoportok irányítására felkészítő továbbképzés esetén szakmunkás bizonyítvánnyal és az általános iskola 8. osztálya elvégzése mellett

szakmunkás munkakörben legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik.

(2) A képesítést adó továbbképzésben résztvevőknek a továbbképzés befejezésekor vizsgát kell tenniük. A vizsga a tematikától függően írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből állhat.

(3) A képesítést adó bizonyítvány megszerzését a munkás személyi igazolványába, valamint munkakönyvébe be kell jegyezni.

(4) A képesítést nem adó továbbképzésben résztvevő munkások részére igazolást kell adni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a továbbképzés jellegét, időtartamát, esetleg a vizsga minősítését, továbbá azt a munkakört, illetve feladatot, melynek ellátására a továbbképzés befejezése után a dolgozó alkalmassá vált.

(5) A továbbképzés eredményes elvégzését tanúsító igazolás kiadása, valamint a munkakönyvbe való bejegyzése tekintetében a Munkaügyi Minisztériumnak a szakmunkásképzésben való részvétel vállalati igazolásáról és annak munkakönyvbe történő bejegyzéséről szóló közleményében (a továbbiakban: közlemény; megjelent a Munkaügyi Közlöny 1973. évi 9. számában) foglaltak az irányadók.

8. §

(1) A képesítést adó továbbképzés vizsgáját a képzést végző vállalat előzetes bejelentése alapján a továbbképzés szakiránya szerint kijelölt iskola a továbbképzés helyén szervezi meg.

(2) A vizsgára bocsátás és a vizsga lefolytatásával kapcsolatos részletes előírásokat a Szabályzat tartalmazza.

(3) A vizsgázók minősítését a szakmunkás vizsgákra vonatkozó rendelkezések szerint kell végezni.

(4) A vizsga díja 100,- Ft, amely a bizonyítvány illetékével (3,- Ft) együtt a jelentkezőt terheli.

(5) A vizsgabizottság négy tagból áll:

a) elnök, a Felügyelőség által megbízott személy;

b) iskolai vizsgabizottsági tag (igazgató vagy megbízottja);

c) vállalati vizsgabizottsági tag (a továbbképzést szervező vállalat vezetője által megbízott személy);

d) munkavédelmi vizsgabizottsági tag (a területileg illetékes szakszervezet munkavédelmi felügyelője vagy képviselője, illetve termelőszövetkezeti tag vizsgázók esetében a megyei szakigazgatási szerv műszaki és munkavédelmi felügyelője vagy képviselője).

(6) A munkavédelmi vizsgabizottsági tag kiküldését - a vizsgázók többségének figyelembevételével - a vizsgáztató iskola igazgatója az illetékes szervtől kéri.

(7) A vizsgabizottság munkáját a továbbképzés oktatói kérdezőként - legfeljebb három fővel - segítik. A vizsgával kapcsolatos dokumentációt jegyző készíti. A pénzügyi elszámolások végzésével külön dolgozó bízható meg.

(8) A vizsgabizottságot és a kérdezőket, továbbá a jegyzőt és a pénzügyi elszámolót a szakmunkásvizsgára vonatkozó külön jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg.

(9) Az elveszett, vagy megsemmisült bizonyítványról (igazolásról) kiadandó másodlat tekintetében a közleményben foglaltak az irányadók.

(10) A továbbképzésben résztvett vizsgázottakról a vállalatnak (iskolának) a továbbképzésben résztvevőkkel kapcsolatos nyilvántartást és az évenkénti statisztikai jelentést az azokra vonatkozó külön rendelkezések szerint kell elkészítenie, és azt köteles másolatban a Felügyelőségnek, az illetékes megyei szakigazgatási szervnek, továbbá a felügyeleti szervnek megküldeni.

9. §

(1) Ha a vállalat a továbbképzésben való részvételt egyes munkakörök betöltésének feltételeként szabja meg, a továbbképzésre küldött munkásokat az R. 20. § (1) bekezdés szerinti átlagkereset, illetve egyéb juttatások és költségtérítés illeti meg. A termelőszövetkezeti tagok tekintetében a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 136. §-ának (3) bekezdése alapján kell az átlagkeresetet kiszámítani.

(2) A tanfolyamos továbbképzésben résztvevő munkások társadalombiztosítása és a továbbképzés során elszenvedett balesete tekintetében a munkaviszonyban, illetve termelőszövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozók szakmunkásképzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. §

(1) A továbbképzésben való részvétel - a (2), (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - önkéntes.

(2) Kötelező a továbbképzésben való részvétel, ha a végzett munka fokozott balesetveszélyessége, vagy a kezelt termelőberendezés nagy értéke, továbbá a technológia-változás az ismeretek korszerűsítését, illetve a munkás specializálódását indokolja.

(3) Jogszabályban vagy a vállalat kollektív szerződésében, illetőleg a termelőszövetkezet megfelelő belső szabályzatában meghatározott rendszeres továbbképzéshez kötött munkakörben foglalkoztatott munkás köteles az előírt továbbképzésben résztvenni.

(4) Állami támogatással megvalósuló létesítmények, illetve beszerzett berendezések és gépek esetében a folyósító szerv a támogatást ahhoz a feltételhez is kötheti, hogy az üzemeltetést végző munkások továbbképzés útján megszerezték-e a szükséges szakmai képzettséget.

11. §

A továbbképzéssel kapcsolatos költségek viselésére és elszámolására, valamint az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdések tekintetében az R.-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 13/1970. (V. 9.) MÉM számú rendeletnek a továbbképzésre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő továbbképzést a megkezdésekor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

Dr. Soós Gábor s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár