6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet-végrehajtásáról*

Az 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) és a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E.) végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(A R. 3. és 4. §-ához)

1. § (1) A működés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, az alapszabályt, valamint az alakulásra vonatkozó egyéb iratokat. A működés engedélyezéséről a járási végrehajtó bizottság a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) előterjesztése alapján határoz.

(2) A működés engedélyezése esetén a termelőszövetkezetnek az erre vonatkozó rendelkezések szerint történő nyilvántartásba vétele iránt a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály intézkedik.

(A R. 5. §-ához)

2. § Az erre rendszeresített képviseleti könyvben a termelőszövetkezet vezetőségének tagjait és azokat kell nyilvántartani, akik a termelőszövetkezet nevében állandó jelleggel kötelezettségvállalásra jogosultak.

A TAGOK

(A R. 7. §-ához)

3. § (1) A felvételi kérelmet a vezetőség köteles - javaslatával együtt - a legközelebbi közgyűlés (küldöttgyűlés) elé terjeszteni. A közgyűlésre a felvételét kérő személyt is meg kell hívni.

(2) A felvételről vagy a kérelem elutasításáról a felvételét kérőt írásban - elutasítás esetén annak indokaival együtt - értesíteni kell.

(A R. 8. §-ához)

4. § Ha a tag felvételét megelőzően munkaviszonyban állott, a munkakönyvét, a munkavállalói igazolási lapot és a társadalombiztosítására vonatkozó igazolásait felvételekor a termelőszövetkezetnek át kell adnia.

5. § (1) A tagokról nyilvántartást kell vezetni és részükre tagkönyvet kell kiállítani. A tagnyilvántartás - az ellenkező bizonyításáig - a tagsági viszony fennállását vagy annak megszűnését hiteltérdemlően bizonyítja.

(2) A tagsági viszony tényét a személyi igazolványba is be kell vezetni.

(A Tv. 10. és a R. 10. §-ához)

6. § (1) Az átlépési szándékot - az indokok előadásával - a vezetőséghez írásban kell bejelenteni és csatolni kell az érdekelt másik termelőszövetkezet vezetőségének nyilatkozatát arról, hogy az átlépő felvételét a közgyűlésnek javasolja.

(2) Az előző termelőszövetkezettel létesített tagsági viszony akkor szűnik meg és az újabb tagsági viszony akkor kezdődik, amikor az átlépett tagot a másik termelőszövetkezet közgyűlése tagjai sorába felvette.

(3) Az átlépett taggal el kell számolni. Az előző termelőszövetkezetben maradó föld után járó földjáradék fizetésére nézve az 50. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni.

(A Tv. 12. és a R. 11. §-ához)

7. § (1) A kilépéshez a hozzájárulást írásban kell kérni. A vezetőség a kérelmet javaslattal köteles a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni.

(2) A szakképzettségnek megfelelő foglalkoztatás hiányát a 155. § (2) bekezdése szerint kell elbírálni.

(3) A kilépési kérelem elbírálásáig a tag köteles a közös munkában résztvenni és a tagsági viszonyból folyó egyéb kötelezettségeinek eleget tenni. Ez alól indokolt esetben a vezetőség felmentést adhat.

8. § A tagsági viszony kilépés esetén a közgyűlés, törlés esetén pedig a vezetőség által meghatározott időpontban, kizárás esetén a közgyűlési ha-tárpzat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

(A R. 12. §-ához)

9. § (1) A tagsági viszonynak évközben történt megszűnése esetén az elvégzett munka díja a megszűnés időpontjában, az eredménytől függő kiegészítő részesedésnek és esetleges egyéb részesedésnek a kitűzött feltételek teljesítésével arányos része pedig a zárszámadás jóváhagyásával válik esedékessé.

(2) A tagsági viszony évközben történő megszűnése a követelések, illetőleg tartozások esedékességének eredeti időpontját nem érinti.

10. § Kilépés, kizárás, törlés vagy átlépés esetén a termelőszövetkezet köteles a volt tag részére igazolást (termelőszövetkezeti tag igazolási lapja; TIL-lap) kiállítani. A TIL-lapon meg kell jelölni a volt tag személyi körülményeire vonatkozó - a tagnyilvántartásban szereplő - adatokat, a tagsági viszony kezdetét, megszűnésének módját és időpontját, valamint a tagot jogerős határozat, illetőleg elszámolás alapján terhelő tartozásokat, vagy azt, hogy a volt tagnak nincs tartozása.

(A R. 13. és 14. §-ához)

11. § A közös munkában résztvevő családtagokról a termelőszövetkezet a tagokétól elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

12. § Családtag és termelőszövetkezet között munkaviszony csak akkor jön létre, ha a felek kifejezetten munkaszerződést kötöttek.

A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEZETE

A termelőszövetkezet szervei

(A R. 16. §-ához)

13. § (1) A közgyűlést és a közgyűlés napirendjén szereplő ügyeket a vezetőség készíti elő.

(2) A közgyűlésre a vezetőség a termelőszövetkezet minden tagját, továbbá a munkaszerződéssel alkalmazott üzemi vezetőket a napirendnek (tárgysorozatnak), valamint a közgyűlés helyének és időpontjának közlésével, legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt köteles meghívni. A közgyűlésre meghívhatók más személyek is.

(3) A közgyűlés megtartása előtt számba kell venni és jegyzékbe kell foglalni azokat a tagokat, akiknek a közgyűlésen való részvétele a R. 18. §-ában megjelölt ok miatt akadályba ütközik, továbbá akiknek szavazati jogát ideiglenesen felfüggesztették [Tv. 75. § (2) bek.]. A jegyzéket a közgyűlésen ismertetni kell.

(4) A vezetőség a tagság 20 százalékának vagy az ellenőrző bizottságnak előzetesen írásban közölt indítványára köteles - a közgyűlés hatáskörébe tartozó - bármely kérdést a tárgysorozatba felvenni.

(5) A közgyűlés a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek felől csak akkor határozhat, ha azok a tagokkal közölt tárgysorozatban (meghívásban) fel voltak tüntetve, vagy napirendre tűzésükhöz a közgyűlésen megjelent szavazásra jogosult tagok legalább kétharmada hozzájárult.

(A Tv. 20. §-ához)

14. § A termelőszövetkezet testületi vezető szervébe vagy bizottságába, valamint tisztségviselőnek és üzemi vezetőnek nem választható meg, illetőleg nem jelölhető a kiskorú, továbbá az, akit büntető bírói ítélettel a közügyektől eltiltottak vagy fegyelmi határozattal vezetői tisztségéből elmozdítottak, vagy akinek közgyűlési jogait korlátozták, amíg ezeknek az intézkedéseknek a hatálya fennáll; nem választható meg, illetőleg nem jelölhető ki az sem, akire nézve megválasztása folytán összeférhetetlenségi helyzet (Tv. 31. § , R. 38. §) állna elő.

(A Tv. 21. és a R. 18. §-ához)

15. § (1) A közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, elnökhelyettese, akadályoztatásuk esetén a vezetőség által kijelölt más vezetőségi tag elnököl. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlési elnök szavazata a döntő.

(2) A közgyűlésen a tárgyalt ügyekben minden tagnak egy szavazata van. Nem szavazhat a tag saját fegyelmi ügyében, sem olyan ügyben, amelyben személyileg egyedül érdekelt, kivéve ha tisztségre választása vagy visszahívása szerepel napirenden.

16. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent tagok számát, a határozatképesség megállapítására vonatkozó adatokat, az elhangzott javaslatok, hozzászólások tömör összefoglalását, a szavazás eredményét és a hozott határozatokat.

(2) A termelőszövetkezet tagja jogosult a közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe betekinteni,

(A Tv. 22. és a R. 19. §-ához)

17. § (1) Részközgyűlés tartása akkor indokolt, ha a termelőszövetkezetnek nincs az összes tagok befogadására alkalmas helyisége, vagy ha a közgyűlésen valamennyi tag részvétele a helyi körülmények (szétszórt település, nagy távolságok, rossz útviszonyok stb.) miatt nagyobb nehézségbe ütközik, de részletekben (üzemegységenként, települési helyenként vagy pedig ugyanazon helyen, de két vagy szükség szerint több egymást követő közeli időpontban) való megtartására lehetőség van.

(2) A részközgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, az elnökhelyettes vagy a vezetőség által erre kijelölt vezetőségi tag elnököl; jelen kell lennie az ellenőrző bizottság legalább egy tagjának is.

(A R. 20-23. §-ához)

18. § A küldöttgyűlésre minden választott küldöttet és minden olyan tagot, aki a küldöttgyűlésnek tisztségénél vagy megbízatásánál fogva tagja [R. 21. § (2) bek.], továbbá a termelőszövetkezet fő-mezőgazdászát és főkönyvelőjét, valamint más érdekelt üzemi vezetőjét a napirend közlésével legalább nyolc nappal előbb személy szerint meg kell hívni. A küldöttgyűlés összehívására egyébként - a R. 22. §-ában foglalt kivétellel - a Tv. 18. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy e § (2) bekezdése b) pontjában foglaltak szerint küldöttgyűlés esetében is lehet a közgyűlés összehívását indítványozni.

19. § (1) A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen a jogszabályban és az alapszabályban a termelőszövetkezi tagokra megállapított közgyűlési jogokkal rendelkeznek.

(2) A küldöttgyűlés határozatképességére, a tárgyalás menetére, a határozat meghozatalának módjára, a szavazásnál a tagság kétharmados többségét igénylő ügyekre nézve a közgyűlésre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási és javaslattételi joggal a termelőszövetkezet bármelyik tagja résztvehet.

(A Tv. 24. §-ához)

20. § (1) A vezetőség a szükséghez képest, de legalább havonként ülésezik; ügyrendjét maga állapítja meg. Határozatképességéhez a vezetőségi tagok kétharmadának jelenléte szükséges, Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata a döntő. Az alapszabály vagy az ügyrend a határozathozatalhoz kétharmados szótöbbséget, titkos szavazást is előírhat.

(2) A vezetőségi ülésre - tanácskozási és javaslattételi joggal - meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét, a főmezőgazdászt, a főkönyvelőt, az állatorvost és a jogtanácsost is. A vezetőségi ülésre meghívhatók az üzemi vezetők közül mások is.

(3) A vezetőségi ülés lefolyásáról és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(A R. 27. §-ához)

21. § Az ellenőrző bizottsági tagok rendszeres szakmai továbbképzésének anyagi és egyéb feltételeit a vezetőség köteles biztosítani.

(A R. 31. §-ához)

22. § (1) Az ellenőrző bizottság évente egy alkalommal általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig szükség szerint ellenőrzést tart. A vizsgálatokhoz, ellenőrzésekhez az ellenőrző bizottság köteles a termelőszövetkezet főkönyvelőjét és az ellenőrzött munkaterület felelős vezetőjét meghívni.

(2) Az ellenőrző bizottság ellenőrzéseinél és vizsgálatainál egy vagy több szakértő közreműködését is igénybe veheti. A szakértő költségét a termelőszövetkezet viseli.

23. § Az ellenőrző bizottság vizsgálatairól és ellenőrzéseiről, valamint üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Tisztségviselők és üzemi vezetők

(A R. 32. §-ához)

24. § (1) Az elnök feladatait a vezetőség előzetes hozzájárulásával az elnökhelyettessel (elnökhelyettesekkel) megoszthatja.

(2) Az elnökhelyettes köteles az elnöknek munkájáról rendszeresen beszámolni. Tevékenységéért a vezetőségnek közvetlenül is felelős.

25. § Az elnökhelyettes abban az esetben, ha az elnököt helyettesíti, annak teljes jogkörében jár el.

(A R. 33. §-ához)

26. § A termelőszövetkezetben főmezőgazdászként [R. 33. § (1) bek.] olyan mezőgazdasági szakember működhet, akinek lehetőleg egyetemi vagy főiskolai képesítése van.

(A R. 31. §-ához)

27. § (1) A termelőszövetkezet főkönyvelőjeként a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi vagy számviteli szakán, a Számviteli Főiskolán vagy a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolán oklevelet szerzett, illetőleg mérlegképes könyvelői, átmenetileg képesített könyvelői végzettségű szakember működhet.

(2) A képesített könyvelői végzettséggel egyenlő értékű a közgazdasági technikumban tett érettségi vizsga, ha azt legalább három éves szakmai gyakorlat követte.

(A R. 36. §-ához)

28. § (1) A közösen foglalkoztatott szakember csak egy termelőszövetkezettel áll tagsági, illetőleg munkaviszonyban. A többi termelőszövetkezetben tevékenységét a termelőszövetkezetek közötti megállapodás alapján végzi.

(2) Ha a megállapodásban résztvevő valamelyik termelőszövetkezet a közösen foglalkoztatott szakember fegyelmi vagy anyagi felelősségre vonására tesz javaslatot, az eljárást az a termelőszövetkezet, amelyiknek a szakember tagja vagy alkalmazottja, lefolytatni köteles.

(A R. 37. §-ához)

29. § Termelőszövetkezeti állatorvosként az működhet, akinek az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett (honosított) állatorvosi doktori oklevele van.

30. § (1) Az állatorvos az elnök közvetlen irányításával, önállóan látja el feladatát. Az állategészségügy szakmai kérdéseiben saját hatáskörében intézkedik, intézkedései végrehajtásának biztosítása érdekében a szervezeti egységek vezetőit és az állatgondozókat közvetlenül utasítja és ellenőrzi.

(2) Az állatorvos az üzemi állatorvosokra vonatkozó rendelkezések szerint, a tagok háztáji állatállományát is gyógykezelésben részesíti.

31. § (1) Termelőszövetkezeti jogtanácsos az a magyar állampolgár lehet, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán doktori oklevelet szerzett és a külön jogszabályban megállapított gyakorlati jogi szakvizsgát letette.

(2) Gyakorlati jogi szakvizsga hiányában az (1) bekezdés szerinti feltételeknek egyébként megfelelő személy csak jogi előadóként foglalkozhat termelőszövetkezeti jogi ügyek intézésével.

(3) Átmenetileg - az (1) bekezdésben említett gyakorlati jogi szakvizsgáról rendelkező külön jogszabály kiadásáig - jogtanácsosként működhet az is, aki doktori oklevelének megszerzése után

a) legalább két éven át jogi képesítéshez kötött munkakörben (beosztásban) dolgozott, vagy

b) a 4/1966. (II. 13.) F M rendelet hatálybalépésének (az 1966. évi február hó 13.) napján termelőszövetkezetben jogtanácsosként foglalkoztatták.

(4) A nem főfoglalkozású jogtanácsos csak egy termelőszövetkezetben működhet.

32. § (1) A jogtanácsos feladata a termelőszövetkezet jogi ügyeinek intézése, törvényes és alapszabályszerű működésének előmozdítása. Munkakörét az elnök közvetlen irányításával, önállóan látja el.

(2) A jogi képviselet körében a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, tagsági vagy munkaviszonyánál fogva jár el és önállóan jogosult iratok aláírására. A jogtanácsos köteles jogvitás ügyben a termelőszövetkezet intézkedésre jogosult szervének vagy vezetőjének előzetes hozzájárulását megszerezni eljárás indításához, egyezség létesítéséhez, jogról való lemondáshoz, valamint eljárástól való elálláshoz.

(3) A jogi képviselet ellátásában alkalmilag akadályozott jogtanácsos - a termelőszövetkezet elnökének hozzájárulásával - helyettesítésére másik termelőszövetkezet jogtanácsosának eseti meghatalmazást adhat.

33. § (1) A jogtanácsos - a vezetőség általános érvénnyel adott engedélye alapján - a tagok, ezeknek a közös gazdaságban dolgozó családtagjai és az alkalmazottak részére tagsági, illetőleg munkaviszonyukkal kapcsolatban álló kérdésekben -feltéve, hogy a termelőszövetkezet nem ellenérdekű fél - iratokat, beadványokat szerkeszthet és ugyanezekben az ügyekben, a vezetőség engedélyével, a jogi képviseletüket is elláthatja. Az engedély megadását az elnök a képviselt személy által adott meghatalmazásra vezetett záradékkal igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenység ellátásáért a jogtanácsost díjazás nem illeti meg, az eljárása során ténylegesen felmerült költségeit azonban (az utazási, élelmezési és szállásköltséget) - a vállalati alkalmazottakra irányadó feltételekkel és mértékben - az érdekelt köteles megtéríteni.

(A R. 38. §-ához)

34. § (1) A tilalom ellenére létrejött választás, megbízás vagy alkalmazás semmis. Egyébként, ha az összeférhetetlenségi helyzet a választást követően a megbízás, illetőleg a munkaviszony tartama alatt jön létre, azt lemondással, visszahívással vagy más alkalmas módon késedelem nélkül meg kell szüntetni.

(2) Az összeférhetetlenségi helyzet megakadályozása, illetőleg megszüntetése iránt a vezetőség intézkedik,

(A Tv. 32. §-ához)

35. § A Tv. 32. §-a szerinti összeférhetetlenségről az érdekelt a tudomására jutástól számított három napon belül a vezetőségnek jelentést tenni köteles.

(A Tv. 33. és R. 39. §-ához)

36. § Vezető beosztásúak az üzemi vezetők, továbbá azok a tagok vagy alkalmazottak, akik valamely szervezeti egység keretében működő részleget (brigád, javító-, feldolgozó üzem, műhely, árusítóhely stb.) a jogszabály, alapszabály vagy ügyrend rendelkezései szerint önálló intézkedési joggal és felelősséggel irányítanak.

37. § A munkaszerződéssel alkalmazott üzemi vezető tanácskozási és javaslattételi joggal, valamint beszámolási kötelezettséggel vesz részt a közgyűlésen, illetőleg - a 18. §-ban foglaltak szerint - a küldöttgyűlésen.

(A R. 41. §-ához)

38. § (1) A gazdaságot (ügykört) legkésőbb a megbízatás megszűnésétől számított nyolc napon belül kell átadni.

(2) Az átadást a vezetőség egyik tagjának jelenlétében, szükség esetén a vezetőség által kiküldött külön bizottságnak a közreműködésével, az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmának a leltár, a könyvelés, a nyilvántartások, a rendelkezésre álló jegyzékek és okmányok adataival való egybevetése útján kell lebonyolítani.

39. § (1) Az elnökváltozással kapcsolatos leltározás lebonyolítására a vezetőség legalább 3 tagú leltározó bizottságot küld ki.

(2) A leltárt a vezetőség elhatározásától függően teljes vagy részleges felméréssel, a termelőszövetkezet számvitele (nyilvántartása) alapján kell elkészíteni. A leltárba a termelőszövetkezet vagyontárgyait, követeléseit és tartozásait a felmentés napján fennálló valóságos állapotnak megfelelően kell felvenni.

(3) A leltárt két példányban kell elkészíteni. Az abban foglaltak helyességét az új és a távozó elnök aláírásával ismeri el. Az esetleges különvéleményt - záradékként - a leltár mindkét példányára rá kell vezetni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint elkészített leltár és a termelőszövetkezet számvitele (nyilvántartása) közötti eltérésről - az eltérésnek a természetes leltárhiányt meghaladó mértékét (mennyiségét), okát és a hiányért felelős személy megnevezését is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a szükséges intézkedés megtétele végett át kell adni a vezetőségnek.

(5) Átadásnál-átvételnél megállapított hiány esetében a (4) bekezdésben foglaltakat az üzemi vezetőre is alkalmazni kell.

40. § (1) A megbízatásától megvált elnök akadályoztatása esetében az átadássaí-átvétellel kapcsolatos tennivalók lebonyolításáról a vezetőségnek - a vezetőség által kijelölt - két tagja, üzemi vezető akadályoztatása esetében pedig az elnök által megbízott két tag vagy alkalmazott gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során felvett jegyzőkönyvet - aláírás és esetleges megjegyzéseinek megtétele végett - az érdekelt rendelkezésére kell bocsátani.

(A Tv. 34. és a R. 42. §-ához)

41. § (1) A termelőszövetkezetben fontos és bizalmas munkakört tölt be:

- az elnök, az elnökhelyettes, az ellenőrző bizottság elnöke,

- a főmezőgazdász [R. 33. § (1) bek.] és a főkönyvelő,

- az állatorvos és a jogtanácsos,

- a szervezeti egységvezető (R. 35. §), valamint a feldolgozó üzem vezetője,

- az árusítóhely vezetője,

- a raktáros (magtáros) és a pénztáros.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaköröket csak büntetlen előéletű termelőszövetkezeti tag, illetőleg alkalmazott töltheti be. A büntetlen előéletet hat hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyekről az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

(4) Az árusítóhely vezetőjére - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - megfelelően alkalmazni kell a működési bizonyítványról szóló rendelkezéseket is.

Bizottságok

(A Tv. 35. és a R. 43. §-ához)

42. § Háztáji bizottság a háztáji gazdaság kereteinek megállapításában és ellenőrzésében való közreműködés, a közös és a háztáji gazdaság kapcsolatának, együttműködésének fejlesztése, a háztáji gazdasági tevékenység támogatásának és egybefogá-sának szervezetté tétele, ezekre vonatkozó javaslatok kidolgozása céljából, valamint a vezető szervek határozatai végrehajtásának biztosítása érdekében létesíthető.

43. § (1) Szociális bizottság a tagok, a közös gazdaságban dolgozó családtagok és az alkalmazottak szociális ügyeinek megtárgyalása, előkészítése, a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtése és figyelemmel kísérése, a szociális alapból -a jogszabályban meghatározott kötelezettségeken túlmenően - teljesítendő juttatásokra és segélyekre vonatkozó javaslatok és általában a segélyezés feltételeinek kidolgozása, valamint a szociális intézkedések végrehajtásában való közreműködés céljából létesíthető.

(2) A szociális bizottság a közgyűlés vagy a vezetőség felhatalmazása alapján - meghatározott összeg erejéig - saját hatáskörében határoz a segélyezés felől.

44. § (1) Oktatási és kulturális bizottság a tagok, családtagjaik és az alkalmazottak általános és szakmai képzésének, továbbképzésének, valamint az ismeretterjesztésnek a megszervezése és a különböző kulturális feladatok ellátása céljából létesíthető.

(2) A kulturális intézményeknek a termelőszövetkezeti tagok, családtagok és alkalmazottak részére készülő oktatási, ismeretterjesztő és kulturális programjaikat össze kell hangolniuk az oktatási és kulturális bizottság által tervezett feladatokkal. Oktatási, ismeretterjesztő és kulturális tevékenységet a termelőszövetkezetben az oktatási és kultúrális bizottság útján, illetőleg azzal együttműködve kell végezni.

(3) A vezetőség által meghatározott összeg erejéig a bizottság maga dönt az oktatási és kulturális célokra rendelkezésre álló összegek felhasználásáról.

45. § (1) Fegyelmi bizottság a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, valamint a fegyelmi büntetésre vonatkozó javaslattétel céljából létesíthető.

(2) A fegyelmi bizottság a fegyelmi jogkör gyakorlójának felkérésére vizsgálatot folytat le és annak eredménye alapján javaslatot tesz a fegyelmi büntetés megállapítására vagy az eljárás megszüntetésére.

46. § A bizottságok összetételére, tagjainak létszámára az elnök tesz javaslatot a vezetőségnek. A bizottságokban az idős tagok, továbbá a fiatalok és a nők részére létszámuknak megfelelő, arányos képviseletet kell biztosítani.

A TERMELŐSZÖVETKEZET VAGYONA

(A Tv. 36. §-ához)

47. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában van különösen

- művelési ágától függetlenül a megváltás, felajánlás, vétel, kisajátítás útján, vagy más törvényes jogcímen tulajdonául megszerzett föld;

- a beviteli kötelezettség alapján a termelőszövetkezet által átvett összes vagyontárgy, ideértve a bevitt földön levő ültetvényt (szőlő, gyümölcsös, évelő növények stb.), erdőt és építményt, valamint a nádat, fát és egyéb növényzetet, a lábon álló és függő terméssel együtt;

- függetlenül a föld tulajdonjogától, a termelőszövetkezet által létesített ültetvény, építmény, felszerelés, berendezés, erdő és fásítás faállománya, egyes fák, mesterséges halastavak, a hal-, valamint az egyéb állat- és növényállományukkal együtt;

- a gazdálkodás során megszerzett vagy létrejött javak (pénzeszközök, állatállomány, álló- és forgóeszközök stb.);

- a közös vállalkozásban vagy szövetkezeti vállalatban fennálló tulajdoni arányrész.

(2) Használat címén a termelőszövetkezet vagyonához tartozik

- a tagok által bevitt és a termelőszövetkezet tulajdonába nem került föld,

- a termelőszövetkezet tartós és ingyenes használatába átadott állami föld,

- a haszonbérelt föld,

- a tartós jelleggel (huzamosabb időtartamra vagy határozatlan időre) bérelt vagy más törvényes címen használatba vett egyéb vagyontárgy.

(3) A termelőszövetkezet közös vagyonához tartoznak a termelőszövetkezetet bármely címen megillető jogosítványok és követelések, ideértve az állam által használatra átengedett halászati jogot is.

(A Tv. 37. és a R. 44. §-ához)

48. § (1) A föld és vagyonbevitel szempontjából közös háztartásban élő családtagnak (a továbbiakban: családtag) kell tekinteni az életközösség fennállása alatt a házastársat (élettársat), továbbá mindazokat az eltartott vagy önálló keresettel rendelkező személyeket, akik egy háztartás keretében élnek, kivéve azt az esetet, ha őket a család vagy annak valamely tagja munkaszerződéssel alkalmazza, vagy a közös háztartásban élés nem családi köteléken, hanem megállapodáson (lakásbérlet, szállás nyújtása stb.) alapul.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában a közös háztartásban élést még együttlakás esetében sem lehet megállapítani. A feltételek fennállásának vagy hiányának megállapítása - kérelemre - a községi tanács végrehajtó bizottsága kizárólagos hatáskörébe tartozik.

49. § A beviteli kötelezettség arra a nem személyi tulajdonban álló földre is kiterjed, amelyet a termelőszövetkezet tagja vagy annak családtagja jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül vagy alaki feltételek hiányával szerzett meg vagy vett használatba, feltéve, hogy a föld egyébként nem jogellenesen került a tag, illetőleg a családtag birtokába.

50. § (1) A beviteli kötelezettség kiterjed a más községben vagy városban levő földre is. Az ilyen földet - ha a termelőszövetkezet, amelybe a tag belépett, nem tudja gazdaságosan művelni - a fekvése szerint legközelebbi termelőszövetkezetnek kell használatra átadni.

(2) A használó termelőszövetkezet a föld után a saját tagjaira megállapított mértékű földjáradékot köteles fizetni. Az ebből származó esetleges jogvitában első fokon a földet használó termelőszövetkezet vezetőségének bizottsága [R. 136. § (1) bek.] dönt.

(3) Ha a más községben vagy városban levő föld nem kerülhet termelőszövetkezeti használatba, azt a FTT. 34. §-a értelmében, térítés ellenében állami tulajdonba kell venni.

(4) A más községben levő föld után a használó termelőszövetkezet a földjáradékot köteles a föld bevitelére kötelezett tag termelőszövetkezetének - a tag részére kifizetés vagy elszámolás végett - átutalni.

51. § (1) Közös tulajdonban levő föld esetén, ha a beviteli kötelezettség nem valamennyi tulajdonostársra terjed ki, az egész földterület csak a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával adható a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás hiányában a földre fennálló közös tulajdont a mezőgazdasági ingatlanok forgalmára, valamint az építési telkek alakítására vonatkozó rendelkezések megtartásával meg kell szüntetni. Ha errenézve a tulajdonostársak között megegyezés nem jön létre, erről a termelőszövetkezet köteles a járási földhivatalnak bejelentést tenni. Ilyen esetben a járási földhivatal határozattal intézkedik a föld megosztása és a beviteli kötelezettség alá eső terület kijelölése iránt. A megosztás megtörténtéig a bevitellel érintett közös tulajdonban levő földet elidegeníteni nem szabad.

(2) Ha a belterületen közös tulajdonban levő föld természetbeni megosztása az építési szabályok miatt nem lehetséges, a földbevitelt nem kell végrehajtani, azonban az így visszamaradó földrészletet a termelőszövetkezeti tag háztáji területébe be kell számítani.

(3) A megosztással kapcsolatos földnyilvántartási munkákat a termelőszövetkezet bejelentése alapján a járási földhivatal végzi.

52. § E rendelet hatálybalépése után bevitt föld használatba vételéről a termelőszövetkezet köteles az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a járási földhivatalhoz bejelentést tenni és a földet az üzemi földnyilvántartásba bevezetni.

(A Tv. 38. és a R. 45. §-ához)

53. § Földjáradékra jogosult a saját tulajdonában vagy haszonélvezetében levő föld után

a) a termelőszövetkezeti tag,

b) a tag házastársa (élettársa) az életközösség fennállása alatt, valamint a tag özvegye,

c) az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a termelőszövetkezet használatába, függetlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él-e és önálló keresettel rendelkezik-e,

d) a termelőszövetkezet használatában levő föld kívülálló haszonélvezője [FTT. 3. § (3) bek. c) pontja].

54. § (1) A földjáradék kiszámításakor - bármelyik művelési ágban - a föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelmét kell irányadónak tekinteni.

(2) Ha a bevitt föld kataszteri tiszta jövedelmét (minőségi osztálybasorolását) kifejező aranykorona valamilyen okból (nyilvántartás hiánya, időközben történt földrendezések, átlépések, termelőszövetkezetek egyesülése stb.) nem állapítható meg, a földjáradék szempontjából a termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt azonos művelési ágú földek átlagos aranykorona szerinti tiszta jövedelmét kell alapul venni.

55. § (1) A földjáradék mértékét a R. 45. § (1) és (2) bekezdése szerinti határok között a termelőszövetkezet közgyűlése egységesen, pénzben állapítja meg. A földjáradék összegét a földjáradék alapjául szolgáló földterület adójával csökkenteni nem lehet.

(2) A közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy az arra rászoruló munkaképtelen személyek, a több gyermekes, egyedülálló nők, továbbá olyan más földjáradékra jogosultak is, akik a közös munkában önhibájukon kívül nem vehetnek részt és emiatt természetbeni részesedést nem kaphatnak, a földjáradékot vagy annak egy részét - állami felvásárlási áron való elszámolás mellett - természetben kaphassák meg.

(3) A bevitt föld után fizethető földjáradék alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelemből le kell vonni a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét és a maradvány után fizethető a földjáradék.

(A Tv. 39. és a R. 48. §-ához)

56. § (1) Beviteli kötelezettség alá esik az az épület is, amely a háztáji föld céljára használt területnek a lakótelken (portán), tanyai belsőségen, valamint a zártkerten kívül levő részén van.

(2) Beviteli kötelezettség alá esik a termelőszövetkezetbe belépő kisiparos és közös háztartásban élő családtagjai tulajdonában levő minden olyan, a háztartási szükséglet szokásos kereteit meghaladó gép és felszerelés is, amely a termelőszövetkezet által folytatott üzemi tevékenység körébe tartozik.

(3) A halászati termelőszövetkezetbe belépő tag köteles a saját és a közös háztartásban élő családtagjai tulajdonában levő, a halászat körében hasznosítható vagyontárgyakat (halászati eszközök és szerszámok, vízi járművek, szállítóeszközök, gépek, anyagkészlet stb.) is a halászati termelőszövetkezet tulajdonába adni.

57. § Az értékelést a belépő taggal való megegyezés alapján, az alábbiak figyelembevételével kell végezni.

a) A gazdasági felszerelést, épületet, építményt minőségi állapotának megfelelően kell értékelni.

b) A szőlő és gyümölcsös utáni térítést az 58. §-ban szabályozott módon, a termelőszövetkezet állal használható egyéb évelő növények (kultúrák) térítési összegét pedig - mezei leltár értékben - a felhasznált vetőmag (szaporítóanyag) és a végzett talajmunkák értékének a bevitelt megelőző és a bevitelt követő használat időtartama szerinti arányos megosztásával kell megállapítani.

c) A bevitelt megelőző 10 éven belül telepített erdőnél (fásításnál) a telepítés és pótlás költségeit kell megfizetni.

d) Élő fának a bevitt földön levő - gyümölcsösnek vagy erdőnek, illetőleg fásításnak nem minősülő - fákat kell tekinteni és az értük járó térítést megegyezés alapján kell megállapítani.

58. § (1) A termelőszövetkezetbe való belépéskor bevitt új telepítésű szőlő és gyümölcsös értéktérítéseként a telepítés teljes költségét kell megállapítani és a R. 49. §-ának (1) bekezdése szerint kifizetni, ha a szőlő vagy gyümölcsös:

a) a termelőszövetkezet kialakított vagy kialakítani kívánt nagyüzemi szőlő, illetőleg gyümölcsös területébe esik,

b) telepítése arra a vidékre meghatározott fajtákkal, az előírt módon történt,

c) állománya legalább 80 százalékban megeredt, ép és szakszerűen kezelt, valamint

d) a szőlő még nem fordult termőre, illetőleg a gyümölcsös állományának átlagos kora a bevitel időpontjában alma, körte, birs és dió esetében 8 évesnél, cseresznye, meggy, szilva, kajszi és mandula esetében 6 évesnél, őszibarack esetében 4 évesnél, köszméte, ribizke és málna esetében pedig 2 évesnél nem idősebb.

(2) Ha a még nem termő szőlő, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában megjelöltnél fiatalabb állományú gyümölcsös nem felel meg az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek, térítés helyett termőrefordulásig a talaj minőségi osztályának megfelelő, szántóföldre megállapított, illetőleg az 54. § (2) bekezdése szerint átlagolt aranykorona érték után kell földjáradékot fizetni, a telepítési költségek megtérítésére pedig a termelőszövetkezet és a tag - a helyi viszonyok figyelembevételével - megállapodhat.

(3) A bevitt termő, valamint a bevitelt követően termőre fordult szőlő, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában megjelöltnél idősebb állományú gyümölcsös után a földjáradékot a R. 45. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint kell fizetni.

59. § (1) A bevitt vagyontárgy - elfogadása esetén -az átadással kerül a termelőszövetkezet tulajdonába.

(2) Ha a beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgy a vezetőség megállapítása szerint a nagyüzemben nem szükséges, vagy a termelőszövetkezet egyéb okból nem tart rá igényt, azt a belépő elidegenítheti, más módon értékesítheti, vagy a termelőszövetkezet hozzájárulásával megtarthatja. Beviteli kötelezettség alá eső állatok csak a 179. § (2) bekezdése alapján adott engedéllyel tarthatók meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a termelőszövetkezeti tag vagy családtagja a belépést követően jut a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak mértékét meghaladó vagyontárgyhoz, továbbá, ha a halászati termelőszövetkezet a beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyakat azért nem veszi át, mert mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozik.

(A R. 49. §-ához)

60. § (1) Az alapszabály az álló- vagy forgóalaphoz csatolandó értékhányadot 20-35 százalék között állapíthatja meg.

(2) A R. 49. §-ának (2) bekezdése esetén az egyes tagok pénzbeli hozzájárulását a szokásos mértékben kell megállapítani.

(3) A közgyűlés kötelezheti a tagot, hogy az 59. § (2) és (3) bekezdése szerint értékesített vagyontárgyért kapott összegnek az (1) bekezdés alapján megállapított hányadát az álló- vagy a forgóalapba befizesse.

(A R. 50. §-ához)

61. § (1) A termelőszövetkezet vagyontárgyait a termelőszövetkezetnek azok a tagjai vagy alkalmazottai kezelik, akik a vagyontárgyakat munkakörüknél fogva használják, vagy pedig akiket a vagyontárgyak kezelésére külön kijelöltek.

(2) A kezelési kötelezettség kiterjed a vagyontárgy gondozására, épségben, üzemképes állapotban tartására, hiánytalan megőrzésére, kártételektől való megóvására és a vagyontárgyakról való elszámolásra.

(3) A termelőszövetkezet köteles a raktári, valamint a pénztári kezelés ellátására a tagok vagy alkalmazottak közül raktárost és pénztárost kijelölni. Raktárosként és pénztárosként csak azt lehet kijelölni, aki erre képességei, szakértelme és megbízhatósága alapján alkalmas [41. § (1) bek.].

62. § A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakról a termelőszövetkezetnek csak azok a tagjai és alkalmazottai rendelkezhetnek, akik erre munkakörüknél fogva jogosultak vagy a termelőszövetkezet illetékes szervétől felhatalmazást kaptak. A felhatalmazás az alapszabályban, az ügyrendben (munkarendben) vagy közgyűlési, illetőleg vezetőségi határozatban is megadható.

A TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA

Üzemi tevékenység

(A Tv. 43. §-ához)

63. § A termelőszövetkezet a saját üzemi és a tagok háztáji szükségletére, valamint - a R. 59. § (1) bekezdése szerinti engedély alapján - külső megrendelők részére kiegészítő termelő és szolgáltató tevékenységi körében különösen a következő munkákat végezheti:

- gépek és eszközök javítása,

- növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkák végzése,

- építőanyagok (kő, kavics, homok, tégla, cserép, mész, építési és mezőgazdasági beton és vasbeton termékek, nádpalló, épületszerkezeti elemek stb.) kitermelése, illetőleg készítése,

- talajjavító anyagok (tőzeg, mészpor stb.) előállítása,

- fafeldolgozás,

- ipari, kézműipari termékek előállítása,

- építőipari munkák elvégzése,

- szállítás, fuvarozás.

(A R. 53. §-ához)

64. § (1) A termelőszövetkezet élelmiszeripari tevékenysége körében - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 67. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -csak a saját gazdaságból és a tagok háztáji gazdaságából származó terméket dolgozhat fel.

(2) Kár megelőzése vagy csökkentése céljából a termelőszövetkezet kivételesen más mezőgazdasági nagyüzemben termelt terméket is feldolgozhat.

(3) A termelőszövetkezet a száraztésztafélék és az édesipari lisztesáruk készítéséhez szükséges lisztet korlátozás nélkül beszerezheti.

(4) Füstölést, szappanfőzést, bérsütést, továbbá pálinkafőzést, borpalackozást, bér- és vámdarálást, bérhántolást, vámhántolást, savanyítást, aszalást és más hasonló tevékenységet a termelőszövetkezet a részére átadott nyersanyagból, külső megrendelők részére is végezhet. Szőlőfeldolgozással foglalkozó termelőszövetkezet bérfeldolgozást és bérpalackozást végezhet, szőlőt azonban - a háztáji gazdaságokból származó kivételével - nem vásárolhat fel.

65. § (1) A termelőszövetkezet saját üzemében hizlalt (nevelt) sertést üzemi konyhájában, valamint az általa fenntartott vendéglátóipari üzemben (birkacsárda, pecsenyesütő, halászcsárda stb.) történő felhasználás végett, illetőleg állandó árusítóhelyén történő értékesítés céljára feldolgozhat. Szarvasmarha és borjú levágásának és feldolgozásának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(2) Mezőgazdasági szesz-, gyümölcs- és törkölypálinka-főzést a termelőszövetkezet - külön jogszabály rendelkezéseinek keretei között - végezhet.

66. § A termelőszövetkezet csak kivételesen, állami vállalat megbízása alapján, vagy a tevékenység szerint illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával folytathatja a következő feldolgozó tevékenységeket:

- kenyérgabonaőrlés,

- cukorgyártás,

- édesipari termékek előállítása, édesipari lisztesáruk kivételével,

- állati eredetű takarmányliszt előállítása,

- húskonzervgyártás, hidegúton előállított halkészítmények kivételével,

- mélyhűtés,

- szeszfinomítás,

- hideg úton rum, pálinka és likőr készítése,

- brandy és pezsgő készítése,

- ecetgyártás, kivéve a gyümölcs- és borecet előállítását,

- élesztőgyártás,

- malátagyártás, sörgyártás,

- fűszerpaprika-őrlés,

- tejpor és tojáspor gyártás,

- növényi eredetű ételzsírok (margarin, étolaj) készítése,

- kávészeripari termékek előállítása,

- keményítőgyártás,

- háztartási vegyipari termékek előállítása, mosószappan félék kivételével,

- rostlen és rostkender feldolgozás,

- gyapjúfeldolgozás,

- nyersbőr feldolgozás.

67. § (1) Ha a termelőszövetkezet élelmiszeripari állami vállalattal kötött szerződés alapján végez előfeldolgozást vagy kész, illetve félkész élelmiszeripari termékelőállítást, az élelmiszeripari tevékenység körét, terjedelmét, valamint az egyéb feltételeket a szerződés határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján a termelőszövetkezet előfeldolgozás vagy feldolgozás céljára mezőgazdasági terméket - a szükséghez képest - más mezőgazdasági nagyüzemtől is vásárolhat.

(A R. 54. §-ához)

68. § A termelőszövetkezet a R. 54. § (1) bekezdésében meghatározott építőipari és szakipari munkák műszaki tervezési munkáit - az erre vonatkozó jogszabály szerint - a megfelelő képesítéssel rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával saját vállalkozásban is elvégezheti. A termelőszövetkezet a saját beruházás műszaki tervét akkor is elkészítheti, ha más a kivitelező.

(A R. 57. §-ához)

69. § (1) A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának, valamint a mezőgazdasági áruforgalomban részt vevő szervek együttműködésének rendjét külön rendelet szabályozza.

(2) A termelőszövetkezet a tevékenysége körében előállított saját, valamint a tagjai háztáji gazdaságából származó terméket - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlen termelői értékesítés útján is forgalomba hozhatja. Ennek keretében termékeket közvetlenül eladhat a termék forgalomba hozatalával (felhasználásával) foglalkozó állami és szövetkezeti kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari, külkereskedelmi vállalatoknak, közületeknek, intézményeknek, fegyveres testületeknek, magánkereskedőknek, valamint más termelő üzemeknek és fogyasztóknak.

(3) Nem hozható közvetlen termelői értékesítés útján forgalomba a dohány, a fűszerpaprika, a gyapjú, a vágómarha, a vágóborjú, valamint a nyers marha-, borjú-, juh-, kecske- és lóbőr. A felsorolt termékeket a termelőszövetkezet csak a kijelölt feldolgozó és felvásárló vállalatoknak értékesítheti, kenyérgabonát és sertést - ezeken kívül - pedig csak más mezőgazdasági termelő üzemnek és a fogyasztók saját szükségletére értékesíthet [1020/1967. (VII. 11.) számú kormányhatározat II. fejezete]. A bor közvetlen értékesítésének (termelői borkimérés, borpoharazó) szabályait külön rendelet állapítja meg.

(4) A termelőszövetkezet nyers sertéshúst (tőkehúst) - a tagok (családtagok, alkalmazottak) között történő szétosztás kivételével - nem hozhat forgalomba.

(5) A közvetlen termelői értékesítés - az előző bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve - kiterjed a mezőgazdasági termékeknek nyers (élő), valamint az engedélyezett tevékenység keretében előállított áruknak feldolgozott állapotban (vágott, tisztított, tartósított, kiszolgált ételként stb.) való forgalombahozatalára.

70. § (1) A közvetlen termelői értékesítés - az egészségügyi és piacrendészeti szabályok megtartása mellett - megvalósítható piacon és vásárcsarnokban a termelői sorban, a kijelölt nagybani termelői piacon, a termelői telephelyen (tárolóhelyen), be-küldéses rendszerű áruszállítás formájában, továbbá a termelőszövetkezet állandó árusítóhelyén és vendéglátóipari üzemében.

(2) A termelőszövetkezet az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervekre vonatkozó szabályok megtartásával - külön engedély alapján - nyílt árusítású üzletet is fenntarthat.

(3) A közösen fenntartott árusítóhely (nyílt árusítású üzlet) megszervezésére a Tv. VII. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.

71. § (1) A tagok háztáji gazdaságából származó termékeknek közvetlen termelői értékesítését a termelőszövetkezet elvállalhatja, illetőleg azokat értékesítés végett tagjaitól megvásárolhatja.

(2) A termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságokból származó termékeket a termelőszövetkezet árusítóhelyén egyénileg nem árusíthatják.

(3) A háztáji termékek után kapott nagyüzemi felárat a termelőszövetkezetnek kell kifizetni; annak felhasználásáról a termelőszövetkezet dönt.

72. § (1) Az állandó árusítóhelyen - ideértve a nyílt árusítású üzleteket is - a termelőszövetkezet a saját és a tagok háztáji termékein kívül, a szakmai üzletkör megtartása mellett választékbővítés, továbbá árumentés (kár megelőzése vagy csökkentése) céljából más termelőtől származó árut is forgalomba hozhat.

(2) Állami vagy szövetkezeti szerv megbízása alapján a termelőszövetkezet állandó árusítóhelyén vagy nyílt árusítású üzletében központi árualapból származó (belföldi és import) termékeket is értékesíthet.

73. § A termelőszövetkezet árusítóhelyén folytatott közvetlen termelői értékesítés részletes szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben kiadott "Mezőgazdasági Nagyüzemek Kereskedelmi Üzletszabályzata" tartalmazza.

(A R. 58. és 59 §-ához)

74. § A termelőszövetkezet üzemi tevékenységi körének kialakításánál biztosítani kell, hogy a kiegészítő tevékenység ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására.

75. § (1) A termelőszövetkezet tevékenysége során mindazokat a feltételeket köteles megvalósítani, amelyeket jogszabály vagy a kiadott engedély a tevékenységre előír. Köteles továbbá megtartani az érvényben levő egészségügyi, munka- és egészségvédelmi, tűzrendészeti és egyéb hatósági előírásokat, piaci értékesítésnél a piacrendészeti szabályokat, az árszabályozó és az adóügyi rendelkezéseket, valamint a szakmai képesítésre és az alkalmazandó technológiára meghatározott követelményeket, s vezetni a külön előírt nyilvántartásokat.

(2) Külső megrendelők részére végzett tevékenységénél a termelőszövetkezetet a hasonló tevékenységet folytató szocialista gazdálkodó szervezetekkel általában azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. A költségvetési kapcsolatok részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

76. § A termelőszövetkezet által előállított termékeknek meg kell felelniük az előállításukra és forgalombahozatalukra kiadott egészségügyi és egyéb előírásoknak. A termék összetételére és más minőségi feltételeire eltérő megállapodás hiányában az országos szabvány, a műszaki feltételek és az ágazati miniszter által kiadott külön előírások az irányadók.

77. § (1) A termelőszövetkezet a tevékenységi körébe tartozó munkákat a következő esetekben telephelyén kívül is végezheti.

a) Bérmunka ott végezhető, ahol a szolgáltatás természete azt szükségessé teszi.

b) Építőipari tevékenységet - a kivitelezési jogosultságot szabályozó rendelkezések keretei között - a termelőszövetkezet telephelyén kívül is végezhet.

c) Állandó árusítóhelyet, vendéglátóipari üzemet, nyílt árusítású üzletet a termelőszövetkezet az engedélyben megjelölt helyen tarthat fenn. Alkalmi piaci árusítást az általános szabályok szerint bárhol folytathat.

(2) A Tv. hatálybalépése előtt érvényben volt rendelkezések alapján a telephelyen kívül végzett tevékenység tovább folytatható.

(3) A termelőszövetkezet az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is folytathat telephelyén kívül tevékenységet, ha azt az engedély lehetővé teszi.

(4) Nem szükséges külön engedély - a R. 59. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül - az állami vállalat megbízása [67. § (1) bek.] alapján folytatott feldolgozó tevékenységhez, valamint a nem állandó jelleggel, alkalmilag végzett bérmunkához sem.

78. § (1) Az engedély iránti kérelmet a termelőszövetkezet telephelye szerint illetékes járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz kell benyújtani, amely azt az illetékes szakigazgatási szerv állásfoglalásával együtt határozathozatal céljából a járási végrehajtó bizottság elé terjeszti.

(2) Ha a termelőszövetkezet más járás vagy város területén kíván folytatni külön engedélyhez kötött állandó jellegű tevékenységet, a külön engedély megszerzése előtt köteles beszerezni az illetékes járási végrehajtó bizottság megfelelő szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulását.

79. § (1) A kiadott engedélyekről a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az engedélyhez kötött tevékenység megkezdését és megszüntetését a termelőszövetkezet köteles a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést az osztály nyilvántartásba veszi és közli az illetékes szakigazgatási szervekkel.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

Tervkészítés

(A R. 60. §-ához)

80. § (1) Az éves termelési tervben meg kell határozni a termelés összetételét, a termékek mennyiségét és azok felhasználását, valamint a szükséges beruházásokat és anyagi-műszaki eszközöket.

(2) Az éves pénzügyi tervben kell meghatározni a várható üzemi bevételeket, és kiadásokat, a jövedelmet, a jövedelem felhasználását, valamint az üzemi tevékenységhez szükséges üzemviteli és beruházási hiteligényeket.

(A Tv. 46. §-ához)

81. § A termelőszövetkezet vezetősége az éves tervnek a termelés ágazati arányait, a fontosabb beruházásokat és azok hiteligényeit, a várható bevételeket és kiadásokat, a részesedésnek munkadíj és kiegészítő részesedés szerinti mértékét és a jövedelemfelhasználás arányait tartalmazó előirányzatait köteles jóváhagyás, illetőleg döntés végett a közgyűlés elé terjeszteni.

82. § (1) A vezetőség az üzemfejlesztési tervet a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály útján a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz nyújtja be. A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az üzemfejlesztési tervet megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak előirányzatai összhangban vannak-e a többi termelőszövetkezet hasonló terveivel, a megyei fejlesztési programmal, valamint a tervezett állami és kommunális beruházásokkal. Észrevételeit javaslat formájában közli a termelőszövetkezet vezetőségével.

(2) A vezetőség az üzemfejlesztési tervet az (1) bekezdés szerinti javaslatok feltüntetésével terjeszti a közgyűlés elé.

Zárszámadás

(A Tv. 47. §-ához)

83. § A zárszámadásnak tartalmaznia kell:

a) a termelőszövetkezet vagyoni helyzetét és a gazdálkodás eredményét feltüntető mérleget,

b) a jövedelemkimutatást és

c) a jövedelem felhasználását.

84. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában vagy bármilyen más címen használatában levő vagyontárgyakat, a termelőszövetkezetet terhelő kötelezettségeket és megillető követeléseket a szakmai útmutatásoknak megfelelő időpontokban leltározni kell. A leltár és a könyvelés adatainak egyeztetése után kell a termelőszövetkezet mérlegét elkészíteni.

(2) A zárszámadást minden évben december hó 31-i fordulónappal kell elkészíteni.

(A Tv. 48. §-ához)

85. § (1) A termelőszövetkezet vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja.

(2) Ezt követően a vezetőség a zárszámadást az egész év gazdálkodásáról adott beszámoló kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. Ezzel egyidejűleg terjeszti elő az ellenőrző bizottság a zárszámadásról szóló jelentését.

Termelőszövetkezeti alapok

(A Tv. 50. §-ához)

86. § (1) A jövedelemnek az előírt sorrend szerinti felhasználását (R. 63. §), továbbá az alapok pótlásának és növelésének mértékét az éves tervben kell előirányozni és a zárszámadásban kell meghatározni.

(2) A közgyűlés az éves terv és a zárszámadás jóváhagyása alkalmával dönti el, hogy a fejlesztési alapból milyen arányban növeli az állóalapot és a forgóalapot.

(A R. 64. §-ához)

87. § A szociális és a kulturális alapba olyan összeget kell helyezni, hogy az biztosítsa a R. 64. § szerinti kötelezettségek teljesítését.

(A R. 65. §-ához)

88. § A fejlesztési alapba helyezendő jövedelemrésznek fedeznie kell a forgóeszköz- és forgóalap-, illetőleg állóeszköz- (beruházás), közép- és hosszú lejáratú hiteleknek, tovább a megváltás alá eső vagy felajánlott földek utáni térítésnek a folyó évben esedékes törlesztő részleteit, valamint a termelésbővítéshez szükséges folyó évi beruházásoknak és forgóeszköz-növelésnek más saját alapból, beruházási állami támogatásból, vagy hitelből nem fedezett részét.

89. § (1) Az álló-alap a termelőszövetkezet tulajdonában levő beruházott vagyon tehermentes része.

(2) A beruházott vagyonba tartoznak a következő állóeszközök:

- földek,

- épületek és építmények,

- ültetvények,

- a beruházásnak minősülő talajjavítási, talajvédelmi és vízrendezési létesítmények (telkesítés),

- gépek, berendezések, felszerelések, járművek,

- bérelt állóeszközökön végzett saját beruházások,

- a befejezetlen beruházások, ideértve az erdőket is,

- a beruházási célokra rendelt pénzeszközök,

- a szövetkezeti társulások állóeszközeiben fennálló vagyoni érdekeltség.

(3) Az állóalapnak a kialakult szinten tartását az amortizációs értékhányad leírása útján keletkezett összeg biztosítja (R. 62. §).

(4) Az állóalapot a fejlesztési alapból erre a célra fordított összegeken túlmenően növelni kell:

- a termelőszövetkezetbe lépett tagoknak az állóalaphoz teljesített hozzájárulásaival,

- az ingyenes állami állóeszköz juttatások értékével,

- az állóeszközök átértékeléséből származó értéknövekedéssel.

90. § (1) A forgóalap a termelőszövetkezet tulajdonában levő és a folyamatos termelés célját szolgáló forgóvagyon értékének tehermentes része.

(2) A folyamatos termelés célját szolgáló forgóvagyonba tartoznak az alábbi forgóeszközök:

- a közös művelés alá vont földterületek saját termelésből biztosítandó vetőmagszükségletéből a meglevő mennyiség,

- a közös állatállománynak és szaporulatának a következő új termésig számított - saját termelésből fedezendő - takarmányszükségletéből a meglevő mennyiség,

- az egyéb termelési célú termékkészlet,

- a mezei leltárállomány és az egyéb befejezetlen termelés értéke,

- a folyamatos termelés érdekében indokolt mértékig az előbbi forgóeszközök kiegészítéséhez szükséges pénzeszközök és pénzbeni követelések,

- a szövetkezeti társulások forgóeszközeiben fennálló vagyoni érdekeltség.

(3) A termelőszövetkezet állatállománya önálló eszközcsoport, amelynek tehermentes részét külön kell kezelni.

(4) A forgóalap és az állatállomány értéke tehermentes részének megfelelő szinten tartásáról és szükség szerinti növeléséről a termelési szükségletek és a fejlesztési lehetőségek figyelembe vételével kell gondoskodni. Jelentős elemi kár vagy termelésszerkezet változás esetén a forgóalapra és az állatállomány értékének tehermentes részére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(5) A forgóalapot és az állatállomány értékének tehermentes részét a fejlesztési alapból erre a célra fordított összegeken túlmenően növelni kell:

- a termelőszövetkezetbe belépett tagok hozzájárulásával,

- az ingyenes állami juttatások értékével,

- az átértékelésből származó értéknövekedéssel.

(A R. 66. §-ához)

91. § (1) A termelőszövetkezet által biztosított és rendszeresen kifizetendő munkadíj és alapmunkabér színvonalát úgy kell kialakítani, hogy az az egész évi részesedésnek nagyobb hányadát tegye ki. A kiegészítő részesedést és a kiegészítő munkabért ugyancsak az elvégzett munka arányában kell szétosztani.

(2) Munkadíjként kell elszámolni a fizetett szabadság címén járó, a munkaszüneti napon végzett munka, a túlmunka és egyéb címen fizetett pótlékokat is.

(A R. 67. §-ához)

92. § Ha a zárszámadáskor az előirányzott kiegészítő részesedést teljes egészében nem fizetik ki, akkor a jövedelemnek így fel nem használt részét (a különbözetet) is a jövedelembiztonsági alapba kell helyezni.

(A R. 68. §-ához)

93. § A közgyűlés felhatalmazhatja a vezetőséget az egyes alapok céljára a tervben előirányzott összegeknek év közben történő átcsoportosítására.

Számvitel és nyilvántartás

(A Tv. 52. §-ához)

94. § (1) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy

a) a közös vagyonhoz tartozó eszközökről (vagyontárgyakról) és alapjaikról, valamint az azok állományában bekövetkezett változásokról az eszközök őrzésével és kezelésével megbízott személyek a rendszeresített nyilvántartásokat a szakmai előírásoknak megfelelően vezessék;

b) a könyvelés és nyilvántartás vezetéséhez szükséges bizonylatokat az arra jogosult és kötelezett személyek a gazdasági esemény megtörténte után haladéktalanul, az előírásoknak megfelelően kiállítsák és a könyveléshez késedelem nélkül eljuttassák;

c) a termelőszövetkezet szervezetével és működésével kapcsolatos minden fontos adat vagy esemény megfelelő módon nyilvántartásba kerüljön (létszámalakulás, a tagsági jogokra és kötelezettségekre kiható körülmények, az egyes szervek működésére jellemző adatok stb.).

(2) A termelőszövekezet könyvelési könyveit, nyilvántartásait és iratait általában 10 évig meg kell őrizni. E határidő elteltével sem selejtezhetek a termelőszövetkezet megalakulásával, a tervvel és a zárszámadással, az állóeszközök nyilvántartásával, a hitelnyújtással kapcsolatos, valamint a tagsági viszonyhoz fűződő jogok érvényesítéséhez szükséges nyilvántartások és okiratok. Ezeket az iratokat további megőrzésre az illetékes levéltárnak kell átadni.

95. § (1) A földek adatait tartalmazó üzemi földnyilvántartás vezetésének szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(2) A mezőgazdasági művelés alatt álló földtáblákra vonatkozó adatok és jellegzetességek megállapítása céljából az üzemi földkönyvön kívül a termelőszövetkezet táblatörzskönyvet is köteles vezetni [8/1965. (X. 17.) F M rendelet].

SZÖVETKEZETI TÁRSULÁSOK

(A Tv. 54. §-ához)

96. § (1) A szerződés megkötéséről a termelőszövetkezet vezetősége határoz; a szerződést írásban kell megkötni.

(2) Az együttműködés keretében a résztvevőket harmadik személyekkel szemben a szerződésben erre kijelölt termelőszövetkezet képviseli.

(3) A résztvevők azt a pénzösszeget, amellyel az együttműködés létesítéséhez és fenntartásához vagy továbbfejlesztéséhez hozzájárulnak, a (2) bekezdés szerint kijelölt termelőszövetkezet elkülönített bankszámlájára utalják át. Ezen a számlán kell kezelni az együttműködés egyéb bevételeit is. Az elkülönített számla felett, közös megbízás alapján, a kijelölt termelőszövetkezet rendelkezik.

(A R. 71. §-ához)

97. § (1) A hozzájárulás keretében az együttműködés rendelkezésére bocsátott vagyontárgyak - az állóeszközök kivételével - a résztvevők közös tulajdonába, az átadott állóeszközök pedig közös használatába kerülnek.

(2) Ha a résztvevők másképpen nem állapodnak meg, a közös tulajdonban levő vagyontárgy közös hasznosításának vagy használatának joga, a fenntartással járó költségek, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, valamint az esetleges kár viselése a résztvevőket tulajdoni hányaduk arányában illeti meg, illetőleg terheli.

(3) Az együttműködés rendelkezésére bocsátott állóeszközök használatára vonatkozó megállapodás hiányában a használattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a fenntartási költségek, valamint az esetleges teher viselése a résztvevőket vagyoni hozzájárulásuk arányában illetik meg, illetőleg terhelik.

(4) A résztvevők - közös egyetértéssel - abban is megállapodhatnak, hogy az elszámolás szerint járó részesedést egészben vagy részben az együttműködés továbbfejlesztésére használják fel.

(A Tv. 55. §-ához)

98. § A vállalkozás létesítéséről hozott közgyűlési határozatba [Tv. 17. § (2) bek. e) pontja] fel kell venni a vállalkozás tevékenységi körére, szervezeti felépítésére, a vagyoni hozzájárulás mértékére és módjára, a résztvevők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó megállapodást.

(A R. 73. §-ához)

99. § (1) A vállalkozás legfőbb szerve az igazgatótanács. A résztvevők tagjaik vagy alkalmazottaik sorából választás útján négy évi időtartamra a megállapodásuknak megfelelő számú személyt küldenek a vállalkozás igazgatótanácsába. A résztvevők a vállalkozás igazgatótanácsába kiküldött tagjaikat, illetőleg alkalmazottaikat a vállalkozás ügyeiben utasításokkal láthatlak el és őket beszámoltathatják. Az igazgatótanácsba kiküldött személyt bármikor vissza lehet hívni és helyette mást lehet kiküldeni.

(2) Az igazgatótanács gondoskodik a létesítendő vállalkozással kapcsolatos gazdaságossági számítások és a működési szabályzat-tervezet elkészítéséről, valamint a vállalkozás megszervezéséhez és működéséhez szükséges egyéb feladatok ellátásáról.

(3) A működési szabályzatot a termelőszövetkezet alapszabályának elkészítésére vonatkozó rendelkezések (Tv. 6. §, R. 2. §) megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni.

(4) A gazdaságossági számításokat és a szervezés előkészítésére telt intézkedéseket az igazgatótanács megvizsgálja, majd megállapítja a működési szabályzatot és azt az igazgatóság útján a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz benyújtja a vállalkozás nyilvántartásba vétele végett.

(5) Ha a vállalkozás létesítésének megvannak a jogszabályban előírt feltételei (R. 59. 8), a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a 9/1962. (VI. 15.) PM rendeletben megjelölt adatok közlése mellett, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet megküldi a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának.

100. § (1) Az igazgatótanácsot évenként legalább kétszer össze kell hívni.

(2) A vállalkozás ügyeit az igazgatótanács ülései közötti időszakban a legalább három tagból álló igazgatóság intézi. Az igazgatóság tagjait a résztvevők tagjai vagy alkalmazottai közül az igazgatótanács négy évre választja.

(3) Az ellenőrző bizottság legalább három tagból áll, akiket az igazgatótanács a résztvevők tagjai vagy alkalmazottai közül öt évre választ.

(4) Az igazgatóság köteles gondoskodni arról, hogy a vállalkozás vezetésével, irányításával és ellenőrzésével összefüggő ügyekben javaslataikat a vállalkozásnál foglalkoztatott tagok és alkalmazottak is megtehessék és a döntésekről rendszeres tájékoztatást kapjanak. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a működési szabályzatba kell felvenni.

101. § Az igazgatót az igazgatótanács négy évre választja. Az igazgató a vállalkozás gazdálkodását és ügyvitelét a jogszabályok, a működési szabályzat és a jóváhagyott éves termelési és pénzügyi terv alapján, az igazgatótanács és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja.

102. § A szakszerű vezetés biztosítása érdekében a vállalkozásnál szakmai vezetőt, főkönyvelőt és ezen felül - amennyiben külön jogszabály elrendeli -más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a résztvevők tagjai vagy alkalmazottai közül kijelölni, illetőleg alkalmazni.

(A R. 74. §-ához)

103. § Az éves termelési és pénzügyi tervben kell meghatározni, hogy az egyes résztvevők az év folyamán milyen ütemezésben, módon és feltételek (térítés, elszámolás stb.) mellett tesznek eleget a vagyoni hozzájárulási és egyéb közreműködési kötelezettségüknek.

(A R. 75. §-ához)

104. § A vállalkozás a termelőszövetkezetek hitelellátásának általános szabályai szerint beruházási hitelt az igazgatótanács, üzemviteli hitelt pedig az igazgatóság határozata alapján vehet fel. A működési szabályzat úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott esetekben (pl. bizonyos értékhatáron felül) a hitelfelvételhez a résztvevő termelőszövetkezetek előzetes hozzájárulása szükséges. E rendelkezések meg nem tartása nem érinti a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: bank) szembeni kötelezettségvállalások érvényét.

(A R. 76. §-ához)

105. § Évente a zárszámadás alkalmával kell megállapítani, hogy az egyes résztvevők a vállalkozás céljára ténylegesen milyen értékű vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

106. § A vállalkozás a zárszámadást olyan időben köteles elkészíteni, hogy azt a résztvevő termelőszövetkezetek zárszámadásainál már figyelembe lehessen venni. A vállalkozás évi működésének eredményéről az igazgatótanácsba kiküldött tag vagy alkalmazott köteles a termelőszövetkezetnek a zárszámadást tárgyaló közgyűlésen beszámolni.

(A R. 77. §-ához)

107. § (1) A vállalkozásnál a munkát elsősorban a résztvevő termelőszövetkezetek tagjai és családtagjai végzik; a vállalkozás alkalmazottat csak a termelőszövetkezetekre irányadó szabályok (Tv. 66. §) megtartásával foglalkoztathat. A közös vállalkozás és a résztvevő termelőszövetkezetek a tagok tartós átengedésére megállapodást kötnek.

(2) A vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok munkadíját a vállalkozás közvetlenül fizeti ki, köteles azonban a kifizetett összegekről szóló elszámolást évenként a zárszámadás alkalmával a tag termelőszövetkezetének megküldeni, illetőleg arról a termelőszövetkezet kérésére esetenként írásbeli tájékoztatást adni. A tag nyugdíjosztályba sorolását a tag termelőszövetkezete végzi, befizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tagot terhelő nyugdíjjárulékot. A vállalkozás által kifizetett részesedés utáni járulékokat a vállalkozás a termelőszövetkezetnek köteles átutalni.

(3) Állandó jelleggel a vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tag részére a vállalkozás - a kifizetett munkadíj és részesedés együttes összegének alapulvételével - fizeti a betegségi és a szülési segélyt

108. § A vállalkozáshoz más termelőszövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek is csatlakozhatnak [R. 83. § (2) bek.]. Az erre vonatkozó kérelem elfogadása, valamint a csatlakozó termelőszövetkezetnek a vállalkozásban való közreműködése és az eredményben való részesedése mértékének és módjának megállapítása [R. 74. § (1) bek.] felől -az igazgatótanács javaslata alapján - az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségei közös egyetértéssel döntenek.

(A R. 79. §-ához)

109. § (1) A vállalkozás megszűnése esetén felszámolást kell végezni. A kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyont - ideértve az állóalapot is - a résztvevők között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Ennek során a termelőszövetkezet által a vállalkozás részére eredetileg átadott és meglevő állóeszközöket - az időközben végzett szükséges ráfordítások és a természetes értékcsökkenés figyelembevételével történő értékelés mellett - lehetőleg természetben kell visszaadni.

(2) Ha a kötelezettségek teljesítésére a megszűnt vállalkozás vagyona nem elegendő, a fennmaradó kötelezettségekkel a résztvevőket vagyoni hozzájárulásuk arányában kell megterhelni.

(3) A felszámolási eljárásra egyebekben a Tv. 131-136. §-ában, a R. 173-177. §-ában és e rendelet 244-257. §-ában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

110. § A vállalkozás megszűnése esetén az általa végzett tevékenységet - az egyébként előírt feltételek megtartása mellett - a volt résztvevő termelőszövetkezet szervezeti egysége keretében tovább folytathatja.

(A Tv. 56. és a R. 80. §-ához)

111. § (1) Az alapító termelőszövetkezetek tagjaik vagy alkalmazottaik sorából jelölik ki azokat a személyeket, akik - szükség esetén szakértők bevonásával - elkészítik a létesítendő vállalattal kapcsolatos gazdaságossági számításokat, az alapító határozat tervezetét és elvégzik a vállalat megszervezéséhez szükséges egyéb feladatokat.

(2) Az alapítók által megtárgyalt és elfogadott alapító határozatot a nyilvántartásbavétel iránti kérelemhez csatolva a vállalat székhelye szerint illetékes járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz kell benyújtani.

112. § A bejegyzést megelőző eljárást a közös vállalkozásra irányadó szabályok [99. § (4) és (5) bek.] szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy ha a vállalat tevékenysége több járás vagy megye területére terjed ki, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az eljárás befejezése és az esetleg szükséges engedélyek beszerzése után az iratokat megállapításaival együtt a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz terjeszti fel. A tevékenység folytatásához szükséges törvényes feltételek megléte esetén a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály keresi meg a vállalatnak a szövetkezeti nyilvántartásba bejegyzése iránt a megyei pénzügyi osztályt.

113. § A vállalathoz működésének megkezdése után az alapítókon kívül más termelőszövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek is csatlakozhatnak [R. 88. § (2) bek.]. A belépésre irányuló kérelem felől a vállalat igazgatósága, illetőleg az igazgatóság hatáskörében eljáró szerv [R. 82. § (2) bek.] dönt.

(A R. 82. §-ához)

114. § (1) A vállalat közvetlen irányító szerve az igazgatóság, amelybe az alapítók és a csatlakozók tagjaik vagy alkalmazottaik sorából négy évi időtartamra az alapító határozatban megjelölt számú személyt küldenek ki. A vállalat vezetése, irányítása és ellenőrzése érdekében küldötteiket utasításokkal láthatják el, általuk vizsgálatokat végeztethetnek és őket beszámoltathatják.

(2) Az igazgatóságot szükség szerint, de legalább háromhavonként össze kell hívni.

115. § Az igazgató felelős a vállalati tervek (R. 83. §) végrehajtásáért, a vállalat vagyonának rendeltetésszerű használatáért és megőrzéséért, a munkafegyelem és a dolgozók jogainak biztosításáért, a jogszabályok és az igazgatóság, illetőleg a jogkörében eljáró szerv [R. 82. § (2) bek] rendelkezésének végrehajtásáért. Gyakorolja a Munka Törvénykönyvében és a végrehajtására kiadott jogszabályokban a vállalat igazgatója részére biztosított jogkört.

116. § A szakszerű vezetés biztosítása érdekében a vállalatnál műszaki vezetőt (főmérnököt) és főkönyvelőt, ezenfelül - amennyiben jogszabály elrendeli -, más szakképzettséggel rendelkező személyt kell alkalmazni.

117. § (1) Az igazgatót, a műszaki vezetőt és a főkönyvelőt az igazgatóság, a vállalat többi alkalmazottját pedig az igazgató alkalmazza.

(2) A vállalat szervezeti felépítését, az egyes szervek feladatait és hatáskörét részletesen a vállalati ügyrendben kell szabályozni.

(A R. 83. §-ához)

118. § (1) A vállalatnál a munkát munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók végzik.

(2) Termelőszövetkezeti tagok a vállalatnál az ideiglenes munkavállalásra vonatkozó rendelkezések megtartásával foglalkoztathatók.

119. § A vállalat - tevékenységi körében - bármely megrendelő (alapítók vagy csatlakozók, más szövetkezetek, szövetkezeti vagy állami szervek, vállalatok, társadalmi szervezetek, egyesületek, lakosság) részére végezhet munkát, illetőleg teljesíthet szolgáltatást.

(A R. 84. §-ához)

120. § A vállalat számvitelét és nyilvántartását a hasonló tevékenységet folytató állami vállalatokra érvényes szakmai előírások értelemszerű alkalmazásával kell megszervezni és az évvégi mérlegét ezek alapján kell elkészíteni.

(A R. 85. §-ához)

121. § (1) Az alapok mértékét és arányait - a tényleges szükséglet figyelembevételével - az évvégi mérleg jóváhagyásakor az igazgatóság állapítja meg.

(2) Bármelyik, vagy - közös egyetértéssel - valamennyi résztvevő úgy is dönthet, hogy a jövedelemből neki jutó részt (a nyereséget) vagy annak meghatározott hányadát közös szövetkezeti célokra fordítja és a területi szövetség közös alapja javára utalja át.

(A R. 87. §-ához)

122. § A vállalat megszűnése esetén (R. 79. §) az általa végzett tevékenységet a volt résztvevő termelőszövetkezet - az előírt egyéb feltételek mellett - szervezeti egysége keretében tovább folytathatja.

(A R. 88. §-ához)

123. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a társulásban résztvevő termelőszövetkezetek belső viszonyára a Tv. és a végrehajtására kiadott rendeletekben, más szocialista gazdálkodó szervezetek belső viszonyaira pedig a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók,

A MUNKA MEGSZERVEZÉSE ÉS DÍJAZÁSA

A közös munkaszervezet

(A R. 89. §-ához)

124. § (1) Szervezeti egységek (üzemegység, feldolgozó üzem, brigád stb.) területileg vagy ágazatonként létesíthetők.

(2) A vezetőség a szervezeti egységeken belül meghatározott létszámú kisebb munkaszervezeti egységek (munkacsapat, részleg, csoport stb.) megalakításáról is rendelkezhet.

125. § (1) Az önálló elszámolás alapján működő szervezeti egység a termelőszövetkezet éves tervéből ráeső feladatokat a leltár szerint rendelkezésére bocsátott föld és egyéb termelőeszközök (gépek, épületek, stb.), igás- és haszonállatok és anyagok rendeltetésszerű felhasználásával, valamint tagjainak az eredményben való közvetlen anyagi érdekeltségén alapuló személyes közreműködésével valósítja meg.

(2) Az önálló elszámolás rendjét, terjedelmét, a rendelkezésre bocsátott eszközök, valamint az üzemviteli célokra szolgáló költségek felhasználását, a leltár szerint átvett termelőeszközök és vagyontárgyak kezelésének és gondozásának módját az anyagi ösztönzés módozataival együtt - a szervezeti egységgel egyetértésben - a vezetőség állapítja meg.

126. § A szervezeti egység működéséért, feladatainak, vállalásainak teljesítéséért a beosztott tagok, családtagok és alkalmazottak arányos foglalkoztatásáért, a leltár szerint átvett eszközök, vagyontárgyak és gazdasági felszerelés rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználásáért, valamint a munkafegyelem megtartásáért a vezető felelős.

127. § (1) A termelőszövetkezet szervezetszerű működésének, a közös munka végzésének és az egyes munkakörökkel összefüggő feladatok ellátásának rendjét belső szabályzatokba kell foglalni.

a) Ügyrendben kell részletezni a vezető szervek, a szervezeti egységek, a bizottságok, továbbá a vezetők működésére és egymással való kapcsolatára (irányítás, alá- és fölérendeltség, felelősség, beszámolás) vonatkozó általános szabályokat, az önálló elszámolás rendjét és terjedelmét, továbbá a szervezeti egységen belül a vezetők feladatait.

b) Munkarendben kell megállapítani a munkába való beosztásra (128. §), a szakképzettséget igénylő munkakörökre, a munkaidőre [135. § (1) bek.] a fizetett szabadságra (138. §), a pihenőnapra és a munkaszüneti napra (137. és 138. §), a túlmunkáért [135. § (2) bek.], a heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon végzett munkáért (137. és 138. §) járó pótlék mértékére, a munkaruha és egyéb juttatásokra [160. § (1) bek.] az anyagi felelősségre vonatkozó esetleges kiegészítő [166. § (1) bek.] és a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat (teljesítmények ellenőrzése, elszámolása, nyilvántartása, munkafeltételek biztosítása stb.).

(2) Az ügyrendet és a munkarendet - az (1) bekezdésben foglaltak és az esetleges további igények szerint - a vezetőség állapítja meg és gondoskodik arról, hogy azt az érdekeitek megismerjék,

(A R. 90. §-ához)

128. § A szervezeti egységbe, illetőleg az egyes munkakörökbe való beosztásnál a tagok egyenletes és arányos foglalkoztatására kell törekedni. Figyelemmel kell lenni a munkafolyamat tényleges szükségleteire, valamint a tagok (családtagok) képzettségére, képességeire, tapasztaltságára, méltánylást érdemlő körülményeire (családi állapot, ellátásra szoruló gyermekek száma, a munkahelytől való távolság, életkor, egészségi állapot, érdeklődés stb.), ezenkívül fiatalkorúak és nők esetében a foglalkoztatásukat szabályozó külön rendelkezésekre [R. 99. § (3) bek.].

(A R. 91. §-ához)

129. § A bérmunkavállalás vagy átengedés keretében akár csoportosan, akár egyénileg teljesített munka a közös gazdaságban végzett, közös munkának minősül. Az ilyen munka díját a termelőszövetkezet és a megrendelő szocialista szervezet egymással számolja el és azt a megrendelő átutalással egyenlíti ki.

(A Tv. 59. §-ához)

130. § (1) A szervezeti egységbe történő beosztást, az áthelyezést, az állandó munkakör kijelölését, a munkaköri változást, illetőleg területfelosztás esetén a terület nagyságát és az elvégzendő munkát az érdekelt taggal előzetesen meg kell beszélni és őt az intézkedésről értesíteni keli. Az áthelyezést írásba kell foglalni.

(2) Csökkent munkaképességű tag esetében az elvégzendő munka mennyiségét (mértékét) az egészségügyi miniszter rendelkezése alapján erre kijelölt szerv szakvéleményének alapulvételével, arányosan csökkentett mértékben kell megállapítani.

131. § Az alapszabály a termelőszövetkezeti tag munkavégzési kötelezettségének alsó halárát földterület és művelési ág alapján, munkaegységekben vagy munkanapokban, valamint egyéb megfelelő módszer alkalmazásával is meghatározhatja. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavégzési kötelezettség alsó hatásra ne legyen kisebb a R. 95. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél.

(A R. 92. §-ához)

132. § ,

A vezetőség a tag szolgáltatóipari önálló tevékenységéhez akkor járulhat hozzá, ha a tagnak ez a tevékenysége nem sérti a termelőszövetkezet érdekeit.

(A R. 93. §-ához)

133. § A termelőszövetkezeti tag munkáját a vezetői utasítás (R. 40. §) szerint gondosan és jó minőségben köteles elvégezni. Ha a tag a rábízott munkát nem megfelelő módon végezte el, annak - díjazás nélküli - újabb elvégzésére kötelezhető,

(A R. 94. §-ához)

134. § (1) Munkamegállapodást a tagok egyes csoportjaival is lehet kötni.

(2) A munkamegállapodásba a végzendő munka körülményeinek megfelelően fel kell venni:

a) a munka megjelölését, mennyiségét, a munka teljesítésével kapcsolatos előírásokat (a teljesítés idejét, módját, a munkában résztvevők számát stb.),

b) a munka díjazására, az elszámolás idejére és módjára vonatkozó előírásokat,

c) a munkaeszközökre, azok pótlására, továbbá) az esetleges anyagi hozzájárulásra vonatkozó kikötéseket,

d) a termelőfolyamat alatti kölcsönös együttműködésre, a szakmai irányításra és az ellenőrzésre vonatkozó kikötéseket.

(3) Amennyiben a munka díját a várható termés előre meghatározott hányadában vagy mennyiségében állapították meg, a megállapodásban - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a termelőfolyamattal kapcsolatos egyes költségek (védekezőszerek, felhasználásra kerülő más anyagok, palánták, különleges vetőmagvak, biztosítási díj stb.) megosztásáról, valamint az elemi kár bekövetkezése esetén való elszámolásról, s ez utóbbival kapcsolatban az Állami Biztosító által térített kártalanítási összeg terhére történő kielégítésről is rendelkezni kell,

(A R. 95. §-ához)

135. § (1) A munkaidőnek az egyes munkakörök szerinti tartamát, rendkívüli esetben a túlmunka és a munka végzésére készenlét elrendelésének szabályait a munkarendben kell megállapítani.

(2) Pótlék fizetésének engedélyezése esetén annak mértékére a 138. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

(A Tv. 62. és a R. 96. §-ához)

136. § (1) Az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozókat, a kisgyermekes anyákat és a 18. életévüket még be nem töltött fiatalokat a fizetett szabadság feltételeinek és időtartamának megállapításánál kedvezményben kell részesíteni.

(2) A fizetett szabadságra való jogosultság megállapításánál a 149. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni, a fizetett szabadság egy-egy napjára elszámolható átlagrészesedés (átlagkereset) összegét pedig a 149. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani.

(3) Fizetett szabadságot - a vezetővel történt megállapodásnak megfelelően - az év folyamán, de legkésőbb a következő év március hó 31. napjáig kell kiadni, azt - a tagsági viszony megszűnése kivételével - pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással nem szabad megváltani. A tagsági viszony megszűnése esetében a már esedékessé vált és ki nem vett szabadság idejére eső átlagkeresetet a volt tag kérelmére ki kell fizetni.

(4) A vezetőség engedélyével továbbtanuló termelőszövetkezeti tagok részére a termelőszövetkezet az erre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével munkaidőkedvezményt és tanulmányi szabadságot biztosíthat.

(A Tv. 63. és a R. 97. §-ához)

137. § (1) Egyhuzamban teljesített hat napi munka után a Tv. 63. §-ában említett egy pihenőnap -beosztására tekintet nélkül - a termelőszövetkezet minden tagját megilleti.

(2) A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni. A munkakörtől, illetőleg a beosztástól függően a heti pihenőnap a hét bármely napján kiadható.

(3) A pihenőnapra munkadíjat nem lehet elszámolni. Abban az esetben, ha a tag a pihenőnapon is dolgozik, vagy a pihenőnap kiadása csak helyettes beállításával oldható meg (pl. az állattenyésztésben), a tag vagy helyettese részére a munkában töltött időnek (teljesítménynek) megfelelő munkadíjat ki kell fizetni. A tag kérheti, hogy helyetteseként családtagját jelöljék ki,

138. § (1) A vezetőség a halasztást nem tűrő sürgős munkák elvégzésének biztosítása, elemi kár megelőzése vagy elhárítása, valamint a személyhez kötött állandó beosztásban dolgozó tagok (pl. állatgondozók) helyettesítése céljából adhat utasítást vasárnap vagy munkaszüneti napon való munkavégzésre.

(2) Az elemi kár elhárítása miatt elrendelt munkától eltekintve, a heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon teljesített munkáért másik pihenőnapot kell biztosítani, s ha ez nem lehetséges - a teljesítményért járó rendes munkadíjon felül - a munkarend előírásától függően legalább 25 és legfeljebb 75 százalékos pótlékot kell fizetni.

(3) A pihenőnap - a munkarend rendelkezései szerint - összevontan is kiadható.

(4) A (2) bekezdés szerinti pótlékban vezető beosztású tag nem részesülhet.

(A Tv. 64. és a R. 98. §-ához)

139. § (1) A vezetőség folyamatosan köteles gondoskodni:

a) a balesetelhárítási, egészségvédelmi és tűz-rendészeti előírások megtartásáról,

b) a munkahelyeknek a hatósági előírásoknak megfelelő egészségügyi berendezésekkel való ellátásáról és tisztántartásáról,

c) a távolabbi munkahelyre beosztott tagok szállításának, ivóvízzel való ellátásának és szükség szerint étkeztetésének megszervezéséről,

d) a fokozott szennyeződéssel járó munkahelyeken a szükséges védőruháról, munkaruháról és a megfelelő tisztálkodási lehetőség biztosításáról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett feladatok folyamatos ellátására a vezetőség megfelelő oktatásban (kiképzésben) részesített felelősöket jelöl ki.

(3) A termelőszövetkezet vezetőségének a balesetelhárítással és az egészségvédelemmel kapcsolatos részletes feladatait külön rendelet szabályozza.

(A R. 99. §-ához)

140. § A csökkent munkaképességet munkaalkalmas-Sági orvosi véleménnyel kell igazolni,

141. § (1) A 16. életévét be nem töltött fiatalkorút éjszakai munkára és túlmunkára nem szabad beosztani.

(2) Nőt

a) nem szabad olyan munka végzésére beosztani, amely testi alkatára hátrányos következményekkel járna;

b) terhessége megállapításától nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, amely egészségére vagy magzatának fejlődésére káros;

c) a terhesség negyedik hónapjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig

- nem szabad beosztani megerőltetéssel járó fizikai munkára, éjszakai munkára, túlmunkára és - ha szállító eszköz nincs biztosítva -, olyan munkahelyre, amely lakásától 3 km-nél nagyobb távolságra van;

- a szülész-nőgyógyász szakorvos írásbeli javaslata alapján részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani.

(A R. 100. §-ához)

142. § A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni; ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.

143. § (1) Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát [R. 95. § (1) bek.], vagy ennél kevesebb, de legalább az évi 100 tízórás munkanapot [R. 95. § (2) bek.] teljesítette.

(2) A szülési szabadság 20 hetén belül egy munkanapra járó segély összege a szülést megelőző egy évi időszakban elért részesedés egy napra eső részének 75%-ánál kevesebb és 100%-ánál több nem lehet. A termelőszövetkezet által megállapított munkaidőnél kevesebb, de az évi 100 tízórás munkanapot elérő munkateljesítés esetén a segély összege nem haladhatja meg az említett részesedés egy napra eső részének 60 százalékát.

(3) Kórházi vagy szülőotthoni ápolás ideje alatt a szülési segély 80 százaléka jár.

(4) A szülési szabadságnak a szakorvos által meghosszabbított tartamára - szülési segély helyett - betegségi segélyt (R. 101. §) kell fizetni.

(A R. 101. §-ához)

144. § (1) Betegség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki

a) a körzeti orvos igazolása szerint keresőképtelen beteg,

b) a keresőképtelenné válását megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát [R. 95. § (1) bek.] teljesítette.

(2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt is, aki a) foglalkozásától (munkakörétől) eltiltása, közegészségügyi okokból történt elkülönítése vagy állategészségügyi zárlat miatt munkáját nem folytathatja és más munkakörben átmenetileg nem foglalkoztatható;

b) mint kisgyermekes anya, egy évesnél fiatalabb beteg gyermekét más alkalmas hozzátartozó hiányában maga ápolja, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja, vagy 14 évesnél fatalabb, vörhenybetegségben szenvedő gyermekét otthon ápolja.

(3) Az egyedül élő anyát abban az esetben is keresőképtelennek kell tekinteni, ha - a (2) bekezdés b) pontjában megállapított feltételek mellett - két évesnél fiatalabb gyermekét ápolja vagy szoptatja.

(4) A betegségi segély egy munkanapra járó összege a megbetegedést megelőző egy évi időszakban elért részesedés egy napra eső átlaga 50 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére a tagot a betegségi segély 50 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 80 százaléka illeti meg.

(5) A segélyt a keresőképtelenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos által igazolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenné válását megelőző egy, tbc-s megbetegedés esetében két évi időszakban a termelőszövetkezetben munkát teljesített.

145. § (1) A meghatározott területet egyéni művelésre vállaló tag betegségi segélyre - az érvényes előírások szerint kiszámított tényleges munkateljesítményének és részesedésének a figyelembe vételével az általános szabályok szerint jogosult,

(2) A családi művelésre meghatározott területet vállaló tag betegségi, segélyre akkor jogosult, ha a vállalt terület megmunkálásáról a művelést közösen vállaló vagy a vele együttélő családtagok sem képesek gondoskodni.

(3) Mind az egyéni, mind a családi művelést vállaló tag köteles a termelőszövetkezet vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, ha betegsége miatt a vállalt területet tovább művelni nem képes, illetőleg annak megmunkálásáról a művelést közösen vállaló vagy vele együttélő családtagok sem képesek gondoskodni.

146. § Az üzemi balesetet szenvedett tag részére a termelőszövetkezet betegségi segély címén azt a különbözetet köteles megfizetni, amellyel a tagnak egyébként járó betegségi segély a társadalombiztosítás által folyósított kártalanítási segély összegét meghaladja.

147. § (1) Nem jár betegségi segély

a) a heti pihenőnapokra,

b) a szülési segélyezés idejére,

c) a keresőképtelenség első három napjára, ha azt részegség vagy a terhességnek a terhes nő kérelmére történt megszakítása okozza,

d) arra a napra, amelyen a tag orvosi vizsgálat vagy kezelés miatt nem dolgozott, ha egyébként keresőképes,

e) arra az időre, amely alatt a tag munkaviszony vagy kisipari termelőszövetkezeti tagsága alapján táppénzre jogosult,

f) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés büntetés idejére.

(2) Betegségi segélyre nem jogosult az, aki betegségét vagy balesetét szándékosan okozta. Meg lehet vonni a betegségi segélyt attól, aki az orvos utasításainak nem tesz eleget vagy az elrendelt orvosi felülvizsgálatról elfogadható ok nélkül távolmarad. Azon a címen, hogy a beteg nem hajlandó magát műtétnek alávetni, a betegségi segély megvonásának nincs helye.

148. § Ha a tagra nézve kedvezőbb a 143. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 144. § (1) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásánál az előző évi időszak helyett az előző naptári évet kell figyelembe venni.

149. § (1) A szülési és a betegségi segély alapjául szolgáló részesedés napi átlagát a közösből származó teljes részesedés összegének a ledolgozott munkanapok számával történő osztása útján kell megállapítani. A részesedés így kiszámított napi átlagának 240 forinton felüli részét - a segély összegének megállapításánál - figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A szülési és a betegségi segélyre való jogosultság és a részesedés megállapításánál a szülési és a betegségi segélyezés, a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, az oktatási intézmények nappali tagozatán végzett tanulmányok, az egésznapos tanfolyamok, a katonai szolgálat és a munkaviszony, illetőleg kisipari termelőszövetkezeti tagság idejét munkateljesítésként, az erre az időre járó díjazást pedig részesedésként kell számításba venni.

(3) December hó 1. napja és a következő év március hó 1. napja közötti időszakban csak akkor jár a szülési és a betegségi segély, illetőleg a már megállapított segély csak abban az esetben folyósítható tovább, ha a munkaszervezeti egység vezetőjének igazolása szerint a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani.

(4) A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni. A még esedékessé nem vált részesedés után járó különbözetet a zárszámadáskor kell elszámolni.

150. § (1) A tag részesedésébe [149. § (1) és (2) bek.] be kell számítani minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban végzett munka fejében kapott, tekintet nélkül annak formájára és elszámolási módjára (munkaegység, pénzbeli díjazás, pénzbeli vagy természetbeni prémium, százalékos részesedés stb.).

(2) Az előző évi részesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni:

a) azt a járandóságot, amely a tagnak nem a közös munkában való részvétele után jár, vagy amelyet a tag a segélyezés alatt is megkap (háztáji föld, földjáradék);

b) a részesedés terhére igénybe vett szolgáltatásokat (háztáji föld megművelése, szállítás, szolgálati lakás stb.);

c) a kiküldetési költségtérítést;

d) az előzetes feltételhez nem kötött egyszeri jutalmat;

e) a munkaviszony, megbízás, vállalkozás vagy a tagsági viszonyon kívül eső más jogviszony keretében szerzett jövedelmet.

(3) A természetben adott részesedést az érvényes elszámoló áron kell pénzértékre átszámítani.

151. § (1) Ha a termelőszövetkezetbe belépő tag belépését megelőzően munkaviszonyban vagy kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszonyban állt, a belépését követő három hónap alatt a segélyezés alapjául szolgáló részesedésnek azt az összeget kell tekinteni, amely előző munkaviszonyában, illetőleg kisipari termelőszövetkezeti tagságában táppénz szempontjából figyelembe vehető volt. Ha az újonnan belépő tagot korábbi munkaviszonyában tételesen meghatározott összegű táppénz illette meg (pl. mezőgazdasági biztosított volt), segélye a belépést követő három hónapban ennél kevesebb nem lehet.

(2) Három hónap elteltével a legközelebbi zárszámadásig az irányadó részesedést a 149. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell kiszámítani akként, hogy a tag előző évi részesedésének a hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért átlagos részesedését kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani az irányadó részesedést a belépést követő három hónap alatt is akkor, ha a munkaviszony vagy a kisipari termelőszövetkezeti tagság megszűnése és a termelőszövetkezetbe való belépés között 30 napnál hosszabb idő telt el, vagy a tag belépését megelőzően sem munkaviszonyban, sem kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszonyban nem volt. A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a tagsági viszony első három hónapja alatt akkor is, ha az a tagra nézve kedvezőbb.

152. § (1) A termelőszövetkezet - a 143. § (2) és a 144. § (4) bekezdésének keretében - magasabb mértékű segélyt állapíthat meg azoknak a tagoknak, akik a közös munkában az átlagosnál nagyobb mértékben vettek részt, vagy a termelőszövetkezetnek már hosszabb idő óta tagjai. Az idevonatkozó, valamint a segélyezéssel kapcsolatos további szabályokat (a magasabb mértékű segély megállapításának módja és a jogosultság feltételei, a korábbi segélyezési időtartam beszámítása, szoptatási idő biztosítása stb.) az alapszabályba kell felvenni.

(2) Az alapszabály a termelőszövetkezetnek azokat a tagjait is segélyben részesítheti, akik a segélyezésre előírt feltételeket önhibájukon kívül nem teljesítették.

(3) A tbc-s megbetegedés miatt keresőképtelen termelőszövetkezeti tagok részére - a 19 1966. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján - az állam terhére megállapítható kiegészítő támogatást a betegségi segéllyel együtt kell folyósítani.

153. § (1) A segélyből csak a tartásdíjak és a betegségi segély cimén jogtalanul kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes mértéke nem haladhatja meg a segély 33 százalékát.

(2) A segélyt másra átruházni nem lehet.

(3) A segélyre vonatkozó igény a segély esedékességétől számított egy év után elévül.

(4) A jogtalanul felvett segélyt a tag köteles a termelőszövetkezetnek megtéríteni. A téves kifizetéstől számított 30 napon túl a tagot a visszafizetésre csak vezetőségi határozattal és csak akkor lehet kötelezni, ha a tagnak a kifizetés jogtalanságáról tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok közlésével stb.).

154. § A munkavégzési kötelezettségüket teljesítő tagok részére a termelőszövetkezet a Tv. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további kedvezményeket biztosíthat.

(A R. 102. §-ához)

155. § (1) A foglalkoztatás huzamosabb hiányát akkor lehet megállapítani, ha a termelőszövetkezet a tag részére előreláthatóan 30 napon belül vagy már legalább 30 napja nem tud megfelelő munkát biztosítani.

(2) A szakmai képesítésnek megfelelő beosztás hiányára a tag csak akkor hivatkozhat, ha előzetesen már képesítésének megfelelő beosztásban dolgozott, vagy a képesítéshez kötött munkakör ellátásához szükséges okiratnak (szakmunkásbizonyítvány, technikumi érettségi bizonyítvány, felsőfokú technikumi, főiskolai vagy egyetemi oklevél) a vezetőség részére történt bemutatása óta legalább három hónap eltelt.

(A R. 103. §-ához)

156. § A munkaviszony megszűnésétől számított három napon belül a termelőszövetkezeti tag köteles szervezeti egysége vezetőjénél jelentkezni és a kijelölt munkahelyén (beosztásában) a munkát felvenni.

(A Tv. 66. és a R. 106-108. §-ához)

157. § A R. 106. §-a alapján a termelőszövetkezet szakképzettség nélküli, állandó, időszaki és alkalmi dolgozókat is foglalkoztathat.

158. § A munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat a vezetőség, illetőleg - átruházott hatáskörben - a jogszabályban vagy az alapszabályban erre kijelölt szerv (vezető) gyakorolja.

159. § (1) Illetményföldet vagy - az illetményföld mértékéig - illetményföld címén kiegészítő földhasználatot csak az az alkalmazott kaphat, aki állandó jelleggel helyben (a termelőszövetkezet székhelye szerinti községben, annak külterületén vagy szomszédos községben) lakik és nincs 1600 négyszögölet (5755 négyzetméter), szőlő vagy gyümölcsös esetében 800 négyszögölet (2877 négyzetméter) elérő föld a tulajdonában vagy használatában. Az illetményföld célját, használatát, a közös gazdasággal való kapcsolatát illetően, továbbá adózási, társadalombiztosítási és egyéb szempontból a termelőszövetkezet által kijelölt háztáji földdel esik egytekintet alá.

(2) Az illetményföld használatának további szabályait a FTT. 24. §-a és a végrehajtására vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

(3) Állandó alkalmazottak - térítés ellenében - a tagokat megillető egyes szolgáltatásokban és kedvezményekben részesíthetők.

160. § (1) A termelőszövetkezet a munkarendben határozza meg, hogy az alkalmazottaknak milyen munkakörben és milyen feltételekkel biztosít munkaruhát, továbbá, hogy milyen egyéb béren kívüli juttatást nyújt részükre (tisztálkodási eszközök, munkásszállás, üdültetés stb.).

(2) Egyéni védőeszközökkel és védőruhákkal a termelőszövetkezet a jogszabályok, valamint az óvórendszabályok rendelkezései szerint köteles alkalmazottait ellátni.

161. § A munkája mellett továbbtanuló alkalmazott a dolgozókat megillető tanulmányi kedvezményekre az Mt. V. 60. §-ában és az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint jogosult.

162. § (1) A termelőszövetkezet által alkalmazott dolgozó felmondási idejét a munkaszerződésben kell meghatározni [163. § (1) bek. f) pontja]. Megállapodás hiányában a felmondási idő az Mt. V. 29. §-ában foglaltak szerint alakul azzal, hogy az ott említett II. kategóriába soroltakkal egy tekintet alá esőnek a legalább középfokú technikumot végzett - a képesítésüknek megfelelő beosztásban működő - szakembereket, a mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező főkönyvelőt és könyvelőt, az I. kategóriába soroltakkal egy tekintet alá esőnek pedig az egyetemet vagy főiskolát végzett főmezőgazdászt, főmezőgazdászi jogkörrel rendelkező vezetőt, főkönyvelőt, állatorvost, jogtanácsost és mérnököt kell tekinteni.

(2) A felmondási idő alatt a munkavégzés alóli kötelező felmentés idejét [Mt. V. 30. § (1) bek.] a munkaszerződés határozza meg.

163. § (1) A munkaszerződésnek a munkakörön és a munkabéren túlmenően tartalmaznia kell:

a) a termelőszövetkezetben, illetőleg közös foglalkoztatás esetén (állatorvos, jogtanácsos, mérnök, technikus, revizor stb.) a megállapodásban résztvevő többi termelőszövetkezetben végzendő munka helyére és idejére,

b) a munkafeltételek (elhelyezés, segédletek stb.) biztosítására;

c) a munka irányításával és teljesítésével kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre,

d) az illetményföld használatára, az esetleges kedvezmények (fuvar, kenyérgabona, takarmányvásárlás stb.) igénybevételére,

e) a munkabér esedékességére, a munka teljesítése körében elszámolható költségekre, azok mértékére és elszámolásuk módjára,

f) a felmondási időre, valamint a munkavégzés alóli felmentésre

vonatkozó kikötéseket is.

(2) A 30 napot meghaladó tartamú határozott időre kötött munkaszerződést [Mt. V. 17. § (2) bek.], valamint a határozatlan időre kötött munkaszerződést írásba kell foglalni.

164. § (1) A közösen foglalkoztatott alkalmazott csak egy termelőszövetkezettel áll munka-, illetőleg tagsági viszonyban, a többi termelőszövetkezet részére a munkát a termelőszövetkezetek közötti megállapodás alapján teljesíti.

(2) Meghatározott növényféleség (szőlő, dohány, dinnye stb.) egyes munkáinak a várható termés előre meghatározott hányada ellenében történő teljesítésére a munkában résztvevőkkel munkaszerződést kell kötni.

165. § (1) Alkalmazottal szemben a termelőszövetkezet az Mt. 55. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg az Mt. V. 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján fegyelmi büntetésként csak olyan juttatás - ideértve az illetményföld használatát is - megvonását, illetőleg csökkentését szabhatja ki, amely az alkalmazottat nem munkabér címén illeti meg.

(2) A munkaszerződésben kikötött munkabérnek az Mt. 55. § (1) bekezdés d) pontja alapján fegyelmi büntetésképpen történő csökkentese legfeljebb a kiegészítő munkabér 50 százalékáig terjedhet.

(3) Az Mt. V. 88. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell arra is, aki munkaviszonyba lépését közvetlenül megelőzően mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt és tagsági viszonya kizárás folytán szűnt meg.

166. § (1) A munkarend előírhatja, hogy a termelőszövetkezet alkalmazásában álló dolgozók 30 napon belüli harmadik vagy további károkozás esetében havi átlagkeresetük 50 százalékáig terjedő anyagi felelősséggel tartoznak.

(2) Az Mt. V. 95. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felelősség a vezető beosztású alkalmazottakat terheli (36. §).

A közös munka díjazásának rendszere

(A Tv. 67. és 68., valamint a R. 109-112. §-ához)

167. § (1) Az alkalmazottak munkadíjazásának rendszerét a R. 109. § (3) bekezdése, 111. és 112. §-a keretében kell kialakítani.

(2) A termelőszövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára - a Tv-ben és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel - az Mt. és a végrehajtásáról szóló rendelkezések az irányadók.

168. § (1) A közös munka értékelésének és díjazásának szabályait, annak keretében a teljesítményi előírásokat, az idő- és anyagfelhasználási normákat, illetőleg az alkalmazásra kerülő díjtéteket a közös gazdálkodás érdekeire és a tagok közvetlen anyagi érdekeltségére figyelemmel kell kialakítani.

(2) A teljesítményi előírásokat és díjtételeket -" az alkalmazottakra is kiterjedő hatállyal - a vezetőség állapítja meg.

169. § (1) A vezetőség a teljesítményi előírásokat és a díjtételeket általános érvénnyel, időbeli korlátozás nélkül, illetőleg meghatározott időre vagy meghatározott munkákra is megállapíthatja. A teljesítményi előírást és díjtételét előre kell megállapítani. A munka más módon való (idő, terméseredmény stb. szerinti) értékelésében és díjazásában a taggal előre meg kell állapodni.

(2) A díjtétel alsó és felső határának meghatározása esetében a vezetőség a ténylegesen alkalmazásra kerülő díjtételek megállapítását a szervezeti egység vezetőjére ruházhatja.

170. § (1) A munkadíjazás formáját és színvonalát, a munkadíj és a részesedés pénzbeli és természetbeni arányát a terv készítésével egyidejűleg kell kidolgozni.

(2) A tagok és családtagok részesedését, valamint az alkalmazottak alap- és kiegészítő munkabérét, továbbá a prémiumokat az éves tervben -a részesedési alap (R. 66. §) terhére - elő kell irányozni.

(3) Részes munkadíjazás esetén a részesedést (171. §) munkadíjként kell nyilvántartani és a termelési költségek között kell elszámolni.

171. § A biztosított munkadíj pénzbeni része a munka teljesítését követő hónap 15. napján, természetbeni része a megtermeléskor, a prémium pedig a kitűzött feltétel teljesítésekor esedékes. Részes munkadíjazás esetén a részesedést a termés betakarításakor, illetőleg értékesítésekor kell kiadni. A kiegészítő részesedés a zárszámadás jóváhagyásakor, a zárszámadás szerinti összegben esedékes.

172. § (1) A részesedési alapnak a termelési költségként elszámolt munkadíjon felüli hányada a jövedelemfelhasználás keretében, a gazdálkodás eredményességétől függően fordítható kiegészítő részesedés céljaira. A kiegészítő részesedés mértékét - az előirányzatra és a jövedelemfelhasználás arányaira figyelemmel - véglegesen a zárszámadásban kell megállapítani.

(2) A kiegészítő részesedést a tagok (családtagok) és az alkalmazottak között az általuk végzett munka arányában kell elosztani.

173. § (1) Az alkalmazott alapmunkabére a tag munkadíjával, kiegészítő munkabére pedig kiegészítő részesedésével esik egy tekintet alá.

(2) Az alapmunkabért a végzett munka alapján, illetőleg az alkalmazott képzettségére és gyakorlati ismereteire, továbbá a hasonló tevékenységet folytató állami vállalatok (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, gépjavító állomás, gépállomás) azonos munkakörű dolgozóira vonatkozó bértételekre figyelemmel kell megállapítani.

(3) A közösen foglalkoztatott alkalmazott munkabérét és költségeit a termelőszövetkezetek a közöttük létrejött megállapodásban foglaltak szerint viselik. A közösen foglalkoztatott alkalmazott kiegészítő munkabérét és prémiumát minden termelőszövetkezet külön állapítja meg és kifizetés végett az alkalmazó termelőszövetkezethez utalja át.

174. § A munkaviszony év közben történt megszűnése esetén az alkalmazottat - eltérő megállapodás hiányában - a már esedékessé vált alapmunkabér a megszűnés időpontjában, a kiegészítő munkabér pedig a zárszámadás jóváhagyása után, a zárszámadás szerinti összegben illeti meg. A zárszámadás jóváhagyásával válik esedékessé az eredménytől függő javadalmazásnak a kitűzött feltételek teljesítésével arányos része.

175. § A vezető beosztású tagok és alkalmazottak javadalmazásának megállapításánál figyelemmel kell lenni a közös gazdaság méreteire, üzemi szerkezetére, tevékenységi körére (terület, állatállomány, üzemágak stb.), a gazdálkodás eredményeire, az érdekelt tag, illetőleg alkalmazott szakképzettségére, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységben dolgozók munka szerinti részesedésének átlagára.

176. § A közös munka végzése körében elszámolható költségekre (kiküldetési költségek, készkiadások stb.) tag, családtag és alkalmazott esetében egyaránt az állami vállalatok alkalmazottaira érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A R. 113. §-ához)

177. § (1) A végzett munka mennyiségét - bármilyen díjazási rendszer esetén - tízórás munkanapokra kell átszámítani és nyilvántartásba venni, vagy olyan nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján az átszámítás elvégezhető.

(2) A nyilvántartást folyamatosan kell vezetni és biztosítani kell, hogy az érdekeltek azt megtekinthessék.

(3) A közös munkában résztvevő tagokkal, családtagokkal és alkalmazottakkal - a nyilvántartás alapján - személyenként külön kell elszámolni. A családtag teljesítményét akkor sem lehet a tag javára írni és munkadíját másnak kifizetni, ha kiskorú vagy a taggal közös háztartásban él.

HÁZTÁJI GAZDASÁG

(A R. 114. §-ához)

178. § (1) A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés - a termelőszövetkezet lehetőségeire és szükségleteire, továbbá a háztáji gazdálkodás igényeire tekintettel - kiterjedhet minden, a termelőszövetkezet üzemi tevékenysége körébe tartozó feladatra (építkezés, szállítások, talaj- és növényvédelmi munkák, javítások, beszerzés, értékesítés stb.).

(2) Az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által megállapított térítést fizeti. Öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen tag esetében a termelőszövetkezet térítést a szociális alap terhére is elszámolhatja.

(3) A háztáji gazdaságok különösen a szükségletüket meghaladó szervestrágya, egyes termények, termékek és állatok eladásával vagy cseréjével, továbbá épületeknek (istálló, tárolóhelyiség stb.) bérbeadásával valósítják meg az együttműködést a közös gazdasággal.

(4) Az együttműködés kialakításánál különösen nagy súlyt kell helyezni a háztáji gazdálkodás elősegítésére ott, ahol a közös gazdaság fejlesztését a kedvezőtlen természeti adottságok vagy más hasonló körülmények akadályozzák.

(A Tv. 71. §-ához)

179. § (1) A háztáji gazdaságban

- egy tehén,

- egy-két növendékmarha,

- egy-két anyakoca malacaival,

- évenként három-négy hízósertés,

- öt juh vagy kecske és

- korlátlan számú kisállat

tartható.

(2) Ezt meghaladó számú vagy más állat tartására a termelőszövetkezet kérelme alapján a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály adhat engedélyt, amennyiben a termelőszövetkezet közös gazdaságában a nagyüzemi állattartás egyes ágazatokban gazdaságosan nem fejleszthető, ugyanakkor a háztáji állattartáshoz szükséges takarmánymennyiséget a közös gazdaságból vagy egyéb módon biztosítani lehet. Ló tartására engedély nem adható.

(A Tv. 72. §-ához)

180. § (1) A termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használatának joga a tagsági viszony fennállása alatt csak akkor nem illeti meg, ha a2 előírt munkamennyiséget [R. 95. § (1) bek.] önhibájából nem teljesítette. A háztáji föld használatára való jogosultságot nem érinti, ha a tag olyan személlyel él közös háztartásban, aki maga is háztáji gazdaságot tart fenn, vagy mint alkalmazott illetményföldet használ.

(2) Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított keretben használhatja akkor is, ha a községből elköltözött vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti.

181. § (1) A háztáji föld területébe be kell számítani a személyi tulajdonban álló földet (a ház körül levő kertet, a be nem épített házhelyet), valamint minden olyan földet is, amelyet nem művelnek, bár az mezőgazdasági művelésre alkalmas. Nem számítható be a teleknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül 300 n. öl (1078 m2) nagyságú, továbbá a művelés alól kivett terület.

(2) A kijelölt háztáji föld mértékének megállapítása szempontjából az új telepítésű szőlő és gyümölcsös területét a termőre fordulásig szántóként kell figyelembe venni.

(3) Ha a tag belterületi, zártkerti vagy tanya körüli földje [Tv. 72. § (3) bek.] a személyi tulajdon mértékét meghaladja, a többletterületet közös használatba kell venni. Ha erre nincs lehetőség, a többletterületet a tag a termelőszövetkezettel való megállapodás szerint hasznosítja. Használati díj fizetésében történő megállapodás esetén annak összegét - a többletterület nagyságát, figyelembe véve - a földjáradékkal arányosan kell megállapítani.

182. § A háztáji földek kijelölésével és használatának változásával kapcsolatos műszaki munkák nem minősülnek a külön jogszabályban szabályozott építési telekalakításnak.

183. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag a személyi tulajdonában levő háztáji földet elidegeniti, pótlására nem kaphat kijelölt háztáji földet a termelőszövetkezettől.

(2) Nem tekinthető elidegenítésnek és a tag részére háztáji föld kijelölését nem zárja ki, ha a személyi tulajdonú háztáji földet pénzkártalanítás mellett kisajátították, vagy azt a termelőszövetkezet üzemi célból megvásárolta, vagy ha a termelőszövetkezeti tag építési telkének tulajdonjogát családtagja részére építkezés céljára átengedte.

184. § (1) A termelőszövetkezeti tag köteles a háztáji földet rendeltetésszerűen használni és személyesen vagy családtagjaival megművelni. A háztáji föld munkáit családtagnak nem tekinthető személlyel díjazás ellenében csak akkor végeztetheti, ha a földet önhibáján kívül (öregség, rokkantság, betegség, igazolt távollét stb.) megművelni nem képes. A háztáji föld használatával járó terheket (adó- és egyéb köztartozások stb.) a tag viseli.

(2) Szőlőt és gyümölcsöst a tag a 800 négyszögöles (2877 m2) mértéken belül is csak a személyi tulajdonban levő vagy - a vezetőség engedélyével - az állandósított háztáji földön telepíthet, a telepítéssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megtartása mellett.

185. § Ha a termelőszövetkezeti tag a belterületen levő, házhely céljára alkalmas személyi tulajdonú háztáji földön, vagy a termelőszövetkezet által az FTT. 14. §-a alapján erre a célra a belterületen használatra átengedett földön a város- (község-) rendezési tervek és az építésügyi előírások megtartásával lakóházat épít, igényelheti az ennek folytán csökkent háztáji föld területének kiegészítését.

186. § Az alapszabály vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján a vezetőség a tag kérésére úgy is határozhat, hogy a háztáji föld vagy annak egy része helyett - a termelési költségek levonásával - évenként a háztáji földek átlagos termésének megfelelő természetbeni vagy pénzbeli juttatást biztosít.

(A R. 116. §-ához)

187. § (1) A föld nélkül belépett, továbbá annak a tagnak, akinek nincs háztájiként használható föld személyi tulajdonában, vagy földje nem éri el a részére járó háztáji föld mértékét, a termelőszövetkezet köteles a közös használatában levő földekből háztáji földet, illetőleg kiegészítő földterületet kijelölni.

(2) A tagok részére járó háztáji föld mértékének megállapítására és a háztáji föld kijelölésére vonatkozó egységes irányelveket és feltételeket -a R. 116. §-ában és az alapszabályban foglaltakra figyelemmel - a közgyűlés állapítja meg. Ennek alapján a vezetőség határozza meg az egyes tagok részére járó háztáji föld mértékét és gondoskodik a háztáji földek kijelöléséről.

188. § A háztáji földeket - a helyi adottságoknak megfelelően, a mezőgazdasági művelésre alkalmas földekből - erre a célra állandósított területen vagy változó vetésforgóban kell kijelölni, a lehetőségekhez képest figyelembe véve a tag személyi körülményeit is.

189. § (1) A háztáji föld használata a termelőszövetkezeti tagot általában állandó jelleggel illeti meg. Ha azonban az eredeti mérték meghatározásánál alapul vett körülmények (munkateljesítmény, művelési ág, eltartottak száma stb.) időközben tartósan megváltoztak, a vezetőség - a közgyűlés által megállapított irányelvek és feltételek megtartásával - a kijelölt háztáji föld mértékét a következő évtől kezdődő hatállyal módosíthatja.

(2) Nem lehet a háztáji föld mértékét a kisebb munkateljesítmény miatt csökkenteni, ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, illetőleg munkateljesítménye azért csökkent, mert megrokkant vagy munkaképtelenné vált.

(A R. 117. §-ához)

190. § A kijelölt háztáji föld használatának év közben történt megszűnése esetén a tag részére meg kell téríteni az addig végzett munka és egyéb befektetés értékét. Ha a háztáji földhasználat a termés betakarítását közvetlenül megelőzően szűnik meg, a vezetőség engedélyt adhat a tag részére a termés betakarítására.

(A R. 118. §-ához)

191. § A személyi tulajdonban levő és a kijelölt háztáji földek, továbbá a termelőszövetkezeti tag özvegye részére kiadott földek mértékét és az azokban bekövetkezett változásokat a termelőszövetkezet üzemi földnyilvántartásában a közös földektől elkülönítetten, tagonként (használónként) kell nyilvántartani. A háztáji földek mértékéről, valamint a kijelölt háztáji földek helyéről a tagokat minden évben kellő időben tájékoztatni kell.

FELELŐSSÉG

Fegyelmi felelősség

(A Tv. 74. §-ához)

192. § (1) A fegyelmi jogkört a vezetőség bizottsága közvetlenül a vezetőség alá rendelt üzemi vezetők és - meghatározott fegyelmi büntetések esetén - a termelőszövetkezet valamennyi tagja tekintetében gyakorolja.

(2) Az üzemi vezető az alapszabályban a 198. § keretei között megállapított fegyelmi jogkörében az irányítása alá rendelt szervezeti egységhez tartozó valamennyi taggal szemben eljárhat.

(A R. 119. §-ához)

193. § A közös vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tag tekintetében - az ott tanúsított magatartással kapcsolatban - a fegyelmi jogkör gyakorlói: a vállalkozás vezetői, igazgatósága és igazgató tanácsa. A tagsági viszonyt érintő fegyelmi intézkedés (szervezeti jogok felfüggesztése, kizárás) szükségessége esetén a 198. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(A Tv. 75., valamint a R. 120. és 121. §-ához)

194. § A termelőszövetkezeti tagoknak járó kedvezmények közül - legfeljebb egy év tartamára - csak olyan kedvezményt lehet megvonni, amelyet a termelőszövetkezet saját elhatározása, tehát nem jogszabályban megállapított kötelezettsége alapján nyújt tagjainak és amelynek fegyelmi büntetésként való megvonását az alapszabály vagy közgyűlési határozat nem zárja ki.

195. § A kiegészítő részesedés az alapszabály által megállapított mértékig csökkenthető. A csökkentés nem haladhatja meg a tagot a fegyelmi büntetés évében megillető kiegészítő részesedésnek a felét.

196. § (1) Fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztás határozott vagy határozatlan időre szabható ki. E büntetésnél, továbbá a tisztségből való elmozdítás esetén a tagot lehetőleg olyan munkakörbe kell helyezni, amelyben szakképzettségét hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetésben részesített tag a büntetés ideje alatt - a mentesítés esetét (Tv. 78. §) kivéve - nem helyezhető magasabb munkakörbe.

197. § (1) A termelőszövetkezetből való kizárást fegyelmi büntetésként csak akkor lehet kimondani, ha a fegyelmi vétség különösen súlyos és enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazásától eredmény nem várható.

(2) Ha a közös munkában rendszeresen résztvevő családtag által elkövetett fegyelmi vétség olyan súlyú, hogy a családtagnak a közös munkában való további foglalkoztatása a termelőszövetkezet érdekeit veszélyezteti, a vezetőség - kizárás helyett - a családtagot a közös munkából fegyelmi határozattal kirekesztheti.

198. § (1) A termelőszövetkezet fegyelmi jogkörrel felruházott üzemi vezetői a fegyelmi büntetések közül nem alkalmazhatják a kizárást, a vezetőnek tisztségéből való elmozdítását és nem függeszthetik fel a szervezeti élettel kapcsolatos egyes tagsági jogokat. Ha az üzemi vezető az általa lefolytatott eljárás eredményeként e büntetések valamelyikének kiszabását látja indokoltnak, javaslatát határozathozatal, illetőleg kizárási javaslat esetén a közgyűlés elé terjesztés végett a vezetőséghez nyújtja be.

(2) Az alapszabály állapítja meg, hogy az egyes kedvezmények megvonását, valamint a kiegészítő részesedés csökkentését az üzemi vezetők a 195. §-ban megállapított kereten belül milyen mértékben alkalmazhatják. Az alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztást a vezetőség bizottsága alkalmazza, ha a beosztás más szervezeti egységbe történik.

(A R. 122. §-ához)

199. § (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a tagot - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - írásban kell értesíteni.

(2) A fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni az eljárás alá vont tagot és be kell szerezni a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó bizonyítékokat, ideértve a tag védekezését alátámasztó bizonyítékokat is.

(3) Ha a tagot a fegyelmi vétség elkövetésekor tetten érik, vagy a tényállás teljesen tisztázott, nyomban fegyelmi határozatot lehet hozni. A tag meghallgatása ilyen esetben is kötelező.

(4) Amennyiben a tényállás megállapítása bonyolult, illetőleg széleskörű vizsgálatot igényel, a fegyelmi jogkör gyakorlója ezzel esetenként a termelőszövetkezet valamelyik tagját (alkalmazottját) megbízhatja; ha a termelőszövetkezetben fegyelmi bizottságot alakítottak, akkor a fegyelmi vizsgálatot a fegyelmi bizottság folytatja le.

(5) Ha a termelőszövetkezetben fegyelmi bizottság működik, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagja, a tisztségviselő, továbbá az üzemi vezető ellen indított fegyelmi ügyben a vizsgálatot minden esetben e bizottság folytatja le.

200. § A fegyelmi eljárást legkésőbb a megindításától számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és szüneteltetésének időtartama, továbbá - ha a határozat meghozatala a közgyűlés hatáskörébe tartozik - a vizsgálat befejezésétől a legközelebbi közgyűlésig terjedő idő.

201. § (1) Ha az ügyben büntető eljárás is indult, a fegyelmi eljárást ennek jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, kivéve ha a fegyelmi vétség a büntető eljárástól függetlenül is elbírálható. Egyébként az eljárás megindítását és lefolytatását nem akadályozza, ha a tag előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) Ha a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja, két közgyűlés között elkövetett fegyelmi vétség tekintetében az eljárás a legközelebbi közgyűlésig terjedő időtartam alatt szünetel. Egyéb esetben (betegség, katonai szolgálat) a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt az eljárás lefolytatásáról vagy szüneteltetéséről.

(3) Ha a felfüggesztés, szünetelés, illetőleg szüneteltetés oka megszűnt, a fegyelmi eljárást folytatni kell.

(A R. 123. és 124. §-ához)

202. § A felfüggesztést a taggal írásban kell közölni; ellene fellebbezésnek nincs helye. A felfüggesztést - ha oka megszűnt - azonnal meg kell szüntetni.

203. § (1) A fegyelmi határozatban intézkedni kell a felfüggesztés tartamára visszatartott munkadíj kifizetése iránt. Kizárás esetén a visszatartott munkadíjat nem szabad kifizetni.

(2) Ha a tagot fegyelmi büntetésként más munkakörbe osztották be, visszatartott munkadíját nem az eredeti, hanem az új beosztása szerint járó munkadíj alapulvételével kell kifizetni,

204. § Ha a fegyelmi vétség folytán a termelőszövetkezet vagyonában kár keletkezett és a károkozás körülményeit a fegyelmi eljárás tisztázta, a kár megtérítéséről - az anyagi felelősségre vonatkozó szabályok szerint - külön határozattal kell intézkedni,

205. § A jogerős fegyelmi büntetést be kell jegyezni a tagnyilvántartásba, és - ha az elősegíti a büntetés céljának elérését - a tagokkal megfelelő módon ismertetni kell.

(A Tv. 77. §-ához)

206. § Ha a tagra a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt újabb fegyelmi büntetést szabnak ki, ezzel együtt végre kell hajtani a felfüggesztett büntetést is. Ellenkező esetben a próbaidő letelte után a felfüggesztett büntetést nem szabad végrehajtani,

(A Tv. 78. §-ához)

207. § Mentesítés esetében a fegyelmi büntetésre vonatkozó bejegyzést a tagnyilvántartásból törölni kell,

Anyagi felelősség

(A Tv. 80. és a R. 125. §-ához)

208. § Az átlagos, a munka szerinti részesedés kiszámítása szempontjából csak azoknak a hasonló munkakörben foglalkoztatott tagoknak a tényleges részesedését kell figyelembe venni, akik a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítették.

(A R. 126. §-ához)

209. § (1) Ha a R. 126. § (1) bekezdésének c) pontjában említett esetekben a termelőszövetkezet elbírálására utalt fegyelmi eljárást a tagsági viszony megszűnése miatt nem lehet lefolytatni, a tagsági vitában eljáró szerv (R. 136. §) dönti el, hogy a kár felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősíthető-e.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a büntető eljárást valamely gátló ok miatt - ideértve a figyelmeztetés alkalmazásának a R. 126. § (1) bekezdésének a) pontjában nem említett eseteit is - lefolytatni nem lehetett.

(A Tv. 81. és a R. 127. §-ához)

210. § A kártérítés mértékének (összegének) megállapításánál a vétkesség fokát, a termelőszövetkezet közösségi fegyelmének és a szövetkezeti tulajdon védelmének helyzetét, az okozott kár nagyságát, valamint a tagnak az átlagostól eltérő lényeges körülményeit - így elsősorban a szövetkezeti tulajdonhoz és a közös munkához való viszonyát, személyi, családi és egyéb körülményeit - kell figyelembe venni.

(A Tv. 85. §-ához)

211. § Az anyagi felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából vezetői munkakört betöltő tagnak a 36. §-ban megjelölt vezető beosztásban dolgozókat kell tekinteni.

(A Tv. 89. §-ához)

212. § A termelőszövetkezet által a tagjának okozott kár megtérítésével kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös munkában résztvevő családtagokra és a közös vállalkozásnál dolgozó tagokra.

(A Tv. 90. és a R. 133. §-ához)

213. § A termelőszövetkezet a Tv. 90. §-a alapján akkor felelős, ha a tag a termelőszövetkezet közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt folytatott közös termelőmunkában való részvétel közben vagy azzal összefüggésben, vagy pedig a közös munkával előállított termények és termékek feldolgozásával, szállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenysége során szenved sérelmet.

214. § A munkavégzéssel együttjáró - a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott - foglalkozási megbetegedésért a termelőszövetkezet kártérítéssel nem tartozik, ha bizonyítja, hogy annak bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt,

215. § (1) A tag magatartása alapján a termelőszövetkezet akkor mentesül a felelősség alól, ha a kárt

- függetlenül attól, hogy vétkes volt vagy nem

- kizárólag a tag okozta és az a termelőszövetkezet részéről nem volt elhárítható.

(2) Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a tag magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a termelőszövetkezet működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a termelőszövetkezet részéről elhárítható volt, a termelőszövetkezet a felelősség alól nem mentesülhet. Ez esetben a kármegosztás alapjául csak a tag vétkes magatartása szolgálhat és a kárviselés arányát az dönti el, hogy a tag vétkes közrehatása milyen mérvű volt.

216. § A termelőszövetkezet felelőssége akkor is fennáll, ha a tag más termelőszövetkezetben, termelőszövetkezeti közös vállalkozásnál, szövetkezeti vagy más vállalatnál (szocialista szervezetnél) a vezetőség rendelkezése alapján végez munkát és ennek során szenved sérelmet. A termelőszövetkezet csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző ok mind a termelőszövetkezetnek, mind pedig a másik termelőszövetkezetnek (közös vállalkozásnak stb.) működési körén kívül esik és az mindkettőjük részéről elháríthatatlan volt.

217. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni:

a) a tag vagy hozzátartozója által a bekövetkezett sérelemre tekintettel társadalombiztosítási szolgáltatásként, vagy pedig - az egyéni szerződésen alapuló élet-, baleset- és nyugdíjbiztosítás kivételével - biztosítás alapján kapott szolgáltatást;

b) a tag megmaradt munkaerejének hasznosításával elért vagy az adott helyzetben elvárhatóan elérhető keresetet, valamint

c) a megrongálódott dolog hasznosításával, továbbá a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként szerzett összeget,

218. § A termelőszövetkezeti tagot ért sérelemmel okozott kár további kérdéseiben (a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos egészségügyi kérdésekben döntés, a hozzátartozók kárigénye stb.) a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Tv. 91. §-ához)

219. § Ha a termelőszövetkezetet a tagjával szemben kártérítési kötelezettség terheli, az eljárás a károsult tag kérelmére vagy a vezetőség kezdeményezésére indul meg.

(A Tv. 92. és a R. 135. §-ához)

220. § A kártérítési eljárást lehetőleg megindításától számított két hónapon belül be kell fejezni. E határidőre nem számít be a kártérítési eljárás esetleges felfüggesztésének és szünetelésének időtartama. Az eljárás szünetelésére, illetőleg folytatására a 201. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VITÁS ÜGYEK INTÉZÉSE

Tagsági viták

(A Tv. 93. §-ához)

221. § (1) Tagsági vita akkor keletkezik, ha valamely tagsági jog vagy kötelezettség érvényesítésével kapcsolatosan a termelőszövetkezet illetékes szerve által tett intézkedést vagy annak elmulasztását a tag, illetőleg a családtag magára sérelmesnek tartja.

(2) Tagsági vitaként kell elbírálni különösen:

- a tagsági viszony létrejöttének kezdő időpontjával és fennállásával (átlépés, munkavégzés, munkaviszony létesítése, föld- és vagyonbevitel stb.), valamint kilépés vagy törlés útján való megszüntetésével,

- a munkabeosztással, a munkaidővel, szabadsággal,

- a tagot megillető követelésekkel (munkadíj, kiegészítő részesedés, földjáradék, megváltási ár, térítés stb.),

- a háztáji gazdasággal,

- a szociális segélyezéssel és egyéb kedvezményekkel,

- a képzéssel és továbbképzéssel,

- a munkaköri lakáshasználattal,

- a károkozással,

- a tagsági viszony megszűnése esetére szóló elszámolással

kapcsolatos ügyeket.

(A R. 136. és 137. §-ához)

222. § (1) A tagsági vita elbírálására irányuló kérelmét a tag (családtag) szóban és írásban egyaránt előterjesztheti a termelőszövetkezet döntésre jogosult szervénél.

(2) Vagyoni követelés esetén a kérelem az elévülési időn (Tv. 96. §) belül, egyéb esetekben a sérelmes intézkedés vagy a mulasztás tudomásra jutásától számított 15 napon belül terjeszthető elő.

(3) Ha a tagsági vitára a tag magatartása szolgáltatott okot, a vagyoni igény érvényesítése iránt a termelőszövetkezet illetékes szerve az elévülési időn belül intézkedhet.

223. § (1) A döntésre jogosult szerv a tagsági vita kezdeményezésétől számított 30 napon belül köteles írásba foglalt határozatot hozni. A közgyűlés hatáskörébe tartozó tagsági vita esetén a legközelebbi közgyűlésen kell határozni.

(2) Az eljárás során a tagot meg kell hallgatni és minden olyan bizonyítékot be kell szerezni, amely az üggyel kapcsolatos.

(3) A határozatban meg kell jelölni a tagsági vita tárgyát, a döntést, annak indokait, a teljesítés módját és határidejét, valamint a jogorvoslat lehetőségét és határidejét.

(A Tv. 94. §-ához)

224. § (1) A jogorvoslat iránti kérelmet (keresetet, illetőleg fellebbezést) az elsőfokú határozat kézbesítésétől (közlésétől) számított 30 napon belül kell a határozatot hozó szervhez írásban vagy szóban benyújtani; a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A keresetet közvetlenül a bíróságnál is elő lehet terjeszteni.

(2) A jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésének az elsőfokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén a tag a jogorvoslat iránti kérelem elbírálására jogosult termelőszövetkezeti szervnél az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 30 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a jogorvoslati kérelem elbírálása bíróság vagy államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, az igazolási kérelemre a polgári perrendtartás, illetőleg az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók.

(4) A határozatot hozó szerv a nála előterjesztett keresetet, illetőleg a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz szóló fellebbezést az iratok csatolásával haladéktalanul továbbítja az elintézésre jogosult szervnek.

(A R. 138. §-ához)

225. § (1) A vezetőség bizottsága - ha az eljárás felfüggesztésére vagy szüneteltetésére nem került sor - a fellebbezést köteles 15 napon belül elbírálni és az eljárást határozattal befejezni. A vezetőség bizottságának másodfokú határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A vezetőség bizottsága köteles az elsőfokú határozatot és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat érdemben felülvizsgálni, a tagot meghallgatni és szükség szerint újabb bizonyítást felvenni. A vezetőség bizottsága az elsőfokú határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(3) A másodfokú határozat előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt, aki az ügyben elsőfokon eljárt, továbbá aki a Tv. 31. §-a szerinti összeférhetetlenség miatt vagy egyéb okból elfogult.

(4) Jogerős határozatát a vezetőség bizottsága -az ügyészi óvás esetét kivéve - csak akkor változtathatja meg, ha ez a tagra nem hátrányos, vagy olyan újabb adatok merültek fel, amelyeknek ismerete más határozatot eredményezett volna, feltéve mindkét esetben, hogy a határozat jogerőre emelkedése óta 6 hónap még nem telt el.

(A R. 139. §-ához)

226. § (1) A R. 139. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából vagyoni követelésről döntő határozatnak különösen azt az elsőfokú határozatot kell tekinteni, amely

a) kártérítést állapit meg, vagy a kártérítési igényt egészben vagy részben elutasítja;

b) a megállapított munkadíj, kiegészítő részesedés, földjáradék, megváltási ár, térítés és más vagyoni követelés kifizetése felől, illetőleg a kifizetés megtagadásáról vagy korlátozásáról rendelkezik;

c) a tagot jogszabály szerint megillető szociális segélyezéssel, segélyekkel és egyéb kedvezményekkel, továbbá a munkaköri lakáshasználattal kapcsolatos;

d) a tagsági viszonnyal kapcsolatos elszámolási kötelezettség körében a munkadíj és a kiegészítő részesedés kiszámítására vonatkozik.

(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz lehet fellebbezni [R. 139. § (2) bek.], ha az elsőfokú határozat

a) fegyelmi ügyben keletkezett;

b) átlépéssel kapcsolatos, valamint a tagnak a tagnyilvántartásból való törlését rendeli el;

c) a tagot a törvényes feltételek hiánya ellenére kötelezi meghatározott munka végzésére, vagy a munkavégzésből való kirekesztésére irányul;

d) a háztáji föld mértékét az alapszabállyal ellentétesen állapítja meg vagy a háztáji föld használatát korlátozza;

e) a bevitt vagyontárgyak értékelésével kapcsolatos (57. §).

(A R. 140. §-ához)

227. § A termelőszövetkezetnél lefolytatott új eljárásra az alapeljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Munkaügyi viták

(A R. 141. §-ához)

228. § (1) A termelőszövetkezeti alkalmazott a vezetőség bizottságának elsőfokú határozata ellen az Mt. V. 122. §-ának (3) bekezdése értelmében a járási közös munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezéssel, illetőleg az Mt. V. 106. §-ában megjelölt esetekben a járásbírósághoz felülvizsgálati kérelemmel élhet.

(2) A munkaügyi viták intézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából magasabb vezetőbeosztású alkalmazottnak [Mt. V. 122. § (4) bek.] a főmezőgazdászt, a főkönyvelőt, az állatorvost és a jogtanácsost kell tekinteni.

Külső jogviták

(A Tv. 95. és a R. 142. §-ához)

229. § Külső jogvitának kell tekinteni azt is, amely a közös vállalkozás vagy a szövetkezeti vállalat és az abban résztvevő termelőszövetkezetek között e társulások felügyeletével össze nem függő ügyben merül fel.

Végrehajtás

(A Tv. 97. §-ához)

230. § A határozatot hozó termelőszövetkezeti szerv a határozatot jogerőre emelkedése után haladéktalanul átadja a vezetőség bizottságának, illetőleg az általa megbízott vagy munkakörénél fogva erre kötelezett személynek, aki a továbbiakban a R. 145. §-a, illetőleg - ha a követelés nem pénz fizetésére irányul - a R. 146. §-a szerint köteles intézkedni.

(A R. 146. §-ához)

231. § Ha a kötelezett a felhívásnak nem tett eleget, a vezetőség bizottsága a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás készpénz egyenértékének megfizetésére kötelezheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a végrehajtandó cselekményt a kötelezett költségére elvégezze vagy elvégeztesse.

(A Tv. 98. és a R. 147. §-ához)

232. § Bírósági végrehajtásnak van helye a tagnak a termelőszövetkezettel szemben fennálló pénztartozása (igénybe vett szolgáltatások díja, vissza nem adott felszerelés, munkaruha ellenértéke stb.) esetén a termelőszövetkezet illetékes szervének írásban közölt fizetési felhívása alapján, ha ezt a tag 15 napon belül nem sérelmezte.

(A R. 149. §-ához)

233. § Az intézkedés felülvizsgálatának és módosításának csak a 225. § (4) bekezdésben meghatározott keretekben lehet helye.

EGYESÜLÉS, MEGSZŰNÉS

(A Tv. 126. és a R. 168. §-ához)

234. § (1) Az egyesülés előkészítésére az egyesülésben érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségei - a tagok vagy alkalmazottak közül - közös bizottságot alakítanak és ezt a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak bejelentik.

(2) Az (1) bekezdés szerint alakított bizottság feladata, hogy számításokat végezzen a közös vagyonnak, ezen belül az egyesült termelőszövetkezetek kötelezettségeinek, valamint a tagság várható részesedésének alakulására, továbbá kidolgozza és az érdekelt termelőszövetkezetek vezetőségeivel egyeztesse az egyesülésre vonatkozó gazdasági és szervezeti javaslatokat.

235. § (1) Az egyesülés elhatározása felől mindegyik érdekelt termelőszövetkezetben a tagság - a vezetőség javaslatára - közgyűlésen határoz. A közgyűlésen a többi érdekelt termelőszövetkezet kiküldöttei tanácskozási joggal részt vehetnek. Kiküldöttként olyan tagokat kell kijelölni, akik a közgyűlésen az egyesülés elhatározása szempontjából lényeges (gazdálkodási és más) kérdésekre megfelelő felvilágosítást tudnak adni.

(2) Az egyesülésre vonatkozóan a 234. § (2) bekezdése szerint készített számításokat és javaslatokat legalább 15 nappal az egyesülést tárgyaló közgyűlés megtartása előtt a termelőszövetkezeti tagok tudomására kell hozni és a közgyűlésre meg kell hívni a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt is.

236. § A 234. és 235. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha egy vagy több termelőszövetkezet más termelőszövetkezetbe való beolvadását határozza el.

237. § Ha a termelőszövetkezet az egyesülésre vagy beolvadásra vonatkozó határozatát megváltoztatja, erről haladéktalanul értesíteni kell a többi érdekelt termelőszövetkezetet, valamint a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt.

238. § (1) Az új termelőszövetkezet részére a Tv. 127. § szerint megválasztott vezetőség köteles az engedélyezésre vonatkozó eljárási szabályoknak [1. § (1) bek.] megfelelően az alapszabályt, az egyesülésre vonatkozó közgyűlési határozatokat és egyéb iratokat a működési engedély megadása, az alapszabály jóváhagyása és a termelőszövetkezet nyilvántartásba vétele iránti intézkedés végett a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz benyújtani.

(2) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell azt is, hogy az egyesülésre vonatkozó számításokat a 235. § (2) bekezdésben írt módon a tagsággal közölték-e és az egyesülő termelőszövetkezetek közgyűlésein megvitatták-e.

239. § (1) Az új termelőszövetkezet az engedélyezéssel és nyilvántartásba vétellel, az egyesülési közgyűlés által meghatározott időpontban (Tv. 127. §) jön létre.

(2) Az egyesülés folytán működésüket megszüntető termelőszövetkezeteket a nyilvántartásból -a megszűnés okának és a jogutód termelőszövetkezetnek a feltüntetésével - törölni kell.

(3) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a nyilvántartásba vételről kapott értesítés után köteles az egyesülésről a jogutód termelőszövetkezet megnevezésével az egyesülés folytán megszűnt termelőszövetkezetek bankszámláit vezető bankot, a járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot, valamint - az egyesülésnek a földnyilvántartási munkarészekben való átvezetése végett -a járási földhivatalt haladéktalanul értesíteni.

(A Tv. 127. és a R. 169. §-ához)

240. § Az egyesülés időpontjául általában a zárszámadás fordulónapját kell megállapítani és az egyesülési közgyűlést az egyesülő termelőszövetkezetek zárszámadásainak jóváhagyása után egy hónapon belül kell megtartani. Az érdekelt termelőszövetkezetek fontos okból ettől eltérően is határozhatnak.

(A Tv. 128. és a R. 170. §-ához)

241. § (1) A vagyonegyesítés előtt a zárszámadási mérlegeknek - az erre vonatkozó előírások szerint történő - összevonásával el kell készíteni a jogutód termelőszövetkezet nyitó mérlegét és ennek alapján meg kell nyitni a könyveit.

(2) Az egyesüléssel létrejött új termelőszövetkezet éves termelési tervét az új termelőszövetkezet közgyűlése hagyja jóvá.

(A Tv. 130. és a R. 172. §-ához)

242. § A megszüntetésre irányuló javaslatot legalább 15 nappal az azt tárgyaló közgyűlés megtartása előtt a termelőszövetkezeti tagok tudomására kell hozni és a közgyűlésre meg kell hívni a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt is.

243. § A termelőszövetkezet megszüntetéséhez a hozzájárulást csak akkor lehet megadni, ha a közgyűlés megtartására és a határozathozatalra vonatkozó előírásokat megtartották, a termelőszövetkezet megszüntetését valamilyen - el nem hárítható -körülmény szükségessé teszi és a termelőszövetkezeti földeknek és más termelőeszközöknek szocialista mezőgazdasági nagyüzem által való hasznosítása ezután is biztosítható,

(A Tv. 131. és a R. 173. §-ához)

244. § A felszámolás megindítását a szövetkezeti nyilvántartásba [1. § (2) bek.], a felszámoló bizottság tagjait pedig a képviseleti könyvbe (2. §) be kell jegyezni. Az ehhez szükséges bejelentések megtételéről a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály gondoskodik.

245. § A felszámoló bizottság feladata az is, hogy a felszámolás lefolytatásával kapcsolatosan gondoskodjék a megszűnő termelőszövetkezet tagjainak és alkalmazottainak más termelőszövetkezetben, állami gazdaságban vagy egyéb szocialista szervezetnél való elhelyezéséről, szükség esetén a 256. § szerinti javaslat tételét kezdeményezze.

(A Tv. 132. és a R. 174. §-ához)

246. § A felszámoló bizottságot - a járási végrehajtó bizottságnak a megszüntetéshez adott hozzájárulása esetén - a közgyűlési határozat [R. 173. § (2) bek.] napjával kell megalakultnak tekinteni,

(A Tv. 133. és a R. 175. §-ához)

247. § (1) A felszámoló bizottságnak a felszámolás során gondoskodnia kell a termelés folyamatosságá-nak biztosításáról, a termelőszövetkezet folyó ügyeinek lebonyolításáról, követeléseinek behajtásáról, az esetleges kártérítési igények érvényesítéséről, a tartozások kiegyenlítéséről, a földhasználat rendezéséről és az ezekután fennmaradó vagyon további felhasználásáról.

(2) A külön kielégítési jogot a felszámolási eljáráson kívül lehet az erre vonatkozó szabályok szerint érvényesíteni. Ha a jogosult a külön kielégítés lehetőségével él, a felszámoló bizottságnak a külön kielégítési jog érvényesítése után esetleg fennmaradó vagyont felszámolási vagyontömegként kell számbavennie.

248. § (1) A feszámoló bizottság haladéktalanul köteles számba venni a termelőszövetkezet vagyoni helyzetét.

(2) A felszámoló bizottság a termelőszövetkezet könyvei alapján elkészíti a hitelezők jegyzékét és a hitelezőket legalább egy hónapos határidővel felhívja követeléseik bejelentésére. Az ennek alapján kiegészített jegyzéket a felszámoló mérleggel együtt jóváhagyásra a járási végrehajtó bizottság elé terjeszti.

249. § (1) Ha az érdekelt igényét a megjelölt határidő alatt nem jelentette be és a késedelem az eljárás befejezését hátráltatja, a felszámoló bizottság az igény érvényesítését az eljárásból kizárhatja. Ilyen esetben az igényt csak a követelések teljes kielégítése után esetleg fennmaradó vagyon erejéig lehet a bíróságnál érvényesíteni.

(2) Ha a felszámoló bizottság a bejelentett igény fennállását vagy összegét nem ismeri el, az érdekelt igényét ennek közlésétől számított 30 napon belül - jogvesztés terhével - bíróság, illetőleg a vita eldöntésére hatáskörrel rendelkező más szerv előtt érvényesítheti, illetőleg kérheti a R. 175. § (1) bekezdése alapján felfüggesztett per folytatását.

(A Tv. 134. §-ához)

250. § A felszámolási mérlegbe a termelőszövetkezet tulajdonában levő földet a megváltási árat (vételárat) és a termőképességet fokozó - állóeszközként nem szereplő - ráfordításokat (talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés stb.) kifejező értékelés szerint, a vagyontárgyak értékét forgalmi áron (félbenmaradt építkezési beruházásoknál a készültség fokának megfelelő forgalmi áron), a követeléseket és tartozásokat pedig valóságos értékükben kell felvenni.

251. § A felszámolási mérlegben a termelőszövetkezet tartozásait a következő sorrendben kell csoportosítani:

a) a felszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek "és tartozások,

b) a tagok munkadíja és az alkalmazottak alapmunkabére, a tartásdíjakkal kapcsolatos kötelezettségek és a közgyűlés által megállapított rendszeres járadékszerű szolgáltatások,

c) adó- és egyéb köztartozások, ideértve a társadalombiztosítási járuléktartozást is,

d) az állam és állami szervek (vállalatok) javára fennálló más - nem köztartozás jellegű - követelések, valamint a társadalmi szervezetek és szövetkezetek javára fennálló követelések,

e) más külső szervek vagy személyek követelései,

f) a termelőszövetkezet tagjainak egyéb követelései.

252. § (1) A felszámolási mérlegben sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kielégítésére a felszámolási vagyon fedezetet nyújt.

(2) A felszámolás lebonyolításával kapcsolatos, a tagok munkadíja és az alkalmazottak alapmunkabére címén fennálló, valamint a tartásdíjakkal kapcsolatos, továbbá a közgyűlés által megállapított rendszeres, járadékszerű szolgáltatások címén fennálló követeléseket esedékességükkor kell, a többit pedig csak a felszámolási mérleg jóváhagyása után lehet kielégíteni.

(A Tv. 135. és a R. 176. §-ához)

253. § A termelőszövetkezet tulajdonában nem álló vagyontárgyakat a tartozások kielégítésére felhasználni nem lehet.

254. § (1) A földek tulajdonát, illetőleg használatát a FTT. 5. §-a és a végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell rendezni.

(2) A vagyontárgyak értékesítésének módja azoknak mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság vagy közület részére a felszámolási mérleg szerinti érték térítése vagy - a bank előzetes hozzájárulásával - ennek megfelelő értékű hitel átvállalása ellenében történő átadása. A felszámoló bizottság ennek megfelelően, a felszámolás lebonyolítása érdekében új szerződéseket is köthet. Jogosult továbbá a termelőszövetkezet által kötött, de még nem teljesített szerződésektől elállni, a huzamosabb időre kötött szerződéseket pedig felmondással megszüntetni.

(3) A vagyontárgyak értékesítéséből vagy hasznosításából származó bevételeket a 251. §-ban meghatározott kötelezettségek kielégítésére kell fordítani.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nem értékesíthető épületeket, építményeket, gépeket és egyéb berendezéseket, szőlő, és gyümölcsös telepítéseket, valamint a gazdaságosan elvégezhető, félbenmaradt építési beruházásokat a Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési Alapba kell helyezni.

(A Tv. 136. §-ához)

255. § (1) A volt tagokkal való elszámolás (Tv. 13. §) során az őket megillető követelésként különösen a munkadíjat, a földjáradékot, a földért járó térítés (megváltási ár) összegét, a bevitt vagyontárgyak utáni térítést, az őket terhelő tartozásként pedig az álló- és forgóalap javára előírt és még be nem fizetett hozzájárulást, az esetleges kártérítést, személyi tartozást, a társadalombiztosítási (nyugdíj-) járuléktartozást, valamint minden más szolgáltatással kapcsolatos tartozást kell figyelembe venni.

(2) Az értékesített, valamint a Termelőszövetkezeti Vagyonkezelési Alapba helyezett vagyontárgyakból, illetőleg azok befolyt ellenértékéből a tartozások kielégítése után fennmaradó vagyontöbbletet sem lehet - a Tv. 136. § (2) bekezdésében megjelölt engedély nélkül - a tagok között kiosztani, hanem azt is mezőgazdasági szövetkezeti felhasználás céljából mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, Végső soron állami gazdaság vagy más közület részére kell értékesíteni, az ellenértéket pedig - további mezőgazdasági szövetkezeti célra történő felhasználásra - a területi szövetség rendelkezésére kell bocsátani.

256. § A Tv. 136. § (2) bekezdésében megjelölt engedély megadására a járási végrehajtó bizottság a megyei végrehajtó bizottság útján tehet javaslatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek. Az engedély alapján való földkiadást a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szabályozza.

(A R. 177. §-ához)

257. § (1) A felszámoló bizottság a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget és zárójelentést készít és azokat jóváhagyás végett a járási végre-, hajtó bizottság elé terjeszti.

(2) A jóváhagyott zárójelentés alapján a termelőszövetkezet megszűntét - a jóváhagyó határozat időpontjával - a szövetkezeti nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(3) A termelőszövetkezet könyveit a felszámoló bizottság a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak adja át, amely a 94. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

(A Tv. 137. §-ához)

258. § (1) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály köteles a termelőszövetkezeteket felhívni arra, hogy alapszabályukat meghatározott időn belül, közgyűlési elfogadás után jóváhagyás végett a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály útján terjesszék a járási végrehajtó bizottság elé.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidőt úgy kell megállapítani, hogy az új alapszabályok jóváhagyása torlódást ne okozzon és a törvény hatálybalépést követő hat hónapon belül minden termelőszövetkezetnek megfelelően módosított vagy kiegészített, illetőleg új alapszabálya legyen.

(3) Az alapszabály módosítására, kiegészítésére vagy újból való elkészítésére és jóváhagyására a Tv. 6. §-ában, a R. 2. és 3. §-ában, valamint e rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A fenti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a közös vállalkozás működési szabályzatára is.

259. § Az alapszabály módosítását vagy kiegészítését, illetőleg az új alapszabály elkészítését követően a termelőszövetkezetek kötelesek ügyrendjüket és munkarendjüket haladéktalanul elkészíteni, illetőleg gondoskodni meglevő ügyrendjük és munkarendjük olyan kiegészítéséről és módosításáról, hogy az megfeleljen a Tv. és az annak alapján kiadott jogszabályok, valamint az alapszabály rendelkezéseinek.

(A Tv. 139. §-ához)

260. § (1) A felülvizsgálatot a Tv. hatálybalépésétől számítva 3 hónapon belül be kell fejezni. A törlésről szóló határozat ellen 30 napon belül a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz lehet fordulni [226. § (2) bek. b) pontja].

(2) A felülvizsgálatot követően, de legkésőbb a Tv. hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül a termelőszövetkezet köteles tagjait az 5. § (1) bekezdésében előírt tagkönyvvel ellátni.

(A R. 181. §-ához)

261. § A 6/1966. (XII. 24.) SZOT számú szabályzat 110. §-a úgy módosul, hogy a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalapot megillető hányadot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a Pénzügyminisztériummal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

(A Tv. 142. és a R. 182. §-ához)

262. § Ez a rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a

14/1955. (VIII. 10.) FM,

19/1959. (VII. 12.) FM,

20/1959. (VII. 12.) FM,

13/1960. (V. 3.) FM,

17/1960. (VII. 27.) FM,

29/1960. (XII. 19.)FM,

30/1960. (XII. 19.) FM,

2/1961. (I. 20.) FM,

10/1961. (IV. 30.) FM,

14/1961. (VI. 24.) FM,

3/1962. (I. 27.) FM,

11/1965. (XI. 28.) FM,

2/1966. (I. 11.) FM,

12/1966. (VI. 23.) FM és

17/1966. (XII. 22.) FM rendelet, a

16/1964. (XII. 30.) FM rendelet 2., 3., 5-8. §-a, a

4/1966. (II. 13.) FM rendelet, a 17-19. §, a 21. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 26. § kivételével, az

5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendeletnek a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre és azok társulásaira vonatkozó rendelkezései, az

1/1959. (III. 22.) FM-PM és

1/1960. (V. 29.) FM-IM együttes rendelet, továbbá az

55/1958. (Mg É 40.) FM,

52/1960. (Mg É 51.) FM utasítás és a

12/1967. (MÉM É 21.) MÉM utasítás 2. pontja, valamint a

33/1965. (Mg É 33.) FM-ÉlmM együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

* Megjegyzés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt és a végrehajtásról szóló 35/1967. (X. 11.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 1967. október 11-i 68. száma tartalmazza. A törvény, a kormányrendelet és a miniszteri végrehajtási rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1967. október 25-i 42. száma és a Tanácsok Közlönye 1967. október 26-i 41. száma közli.