40/1974. (XI. 1.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság államhatárának őrizetéről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. számú törvényerejű rendeletének 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

A BM Határőrség feladata és szervezete

1. §

(1) A határőrség feladata az államhatár őrzése, jogellenes átlépésének megakadályozása, a határforgalom ellenőrzése és a határrend fenntartása.

(2) A határőrség feladatát a néphadsereggel, a társ fegyveres testületekkel, más állami, társadalmi szervekkel együttműködve, a határmenti lakosság támogatásával végzi.

2. §

A határőrség része a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek.

3. §

A határőrséget a belügyminiszter irányítja és ellenőrzi.

4. §

(1) A határőrség az 1. §-ban meghatározott feladatát a határvonaltól számított általában 20 km-en belüli területen, továbbá a határforgalom számára megnyitott repülőtéren és kikötőben, illetőleg a nemzetközi forgalomban közlekedő vonatok és hajók ellenőrzése esetén a menet közbeni ellenőrzés céljára kijelölt vasútvonalakon és vízi utakon (a továbbiakban: határterület) látja el.

(2) A határőrség országos parancsnokságra, kerületi parancsnokságokra, valamint őrsökre és forgalomellenőrző pontokra tagozódik.

(3) A határőr szervek működési területét a belügyminiszter állapítja meg.

5. §

A határőrség állományába való felvétel és a szolgálati viszony szabályait külön jogszabály határozza meg.

A határrend

6. §

(1) Szárazföldön a határvonal mentén a nemzetközi szerződés rendelkezésének megfelelő, de legfeljebb 5 méter szélességű területsávban (a továbbiakban: határnyiladék) mezőgazdasági művelés nem folytatható, a honvédelem és a határőrizet céljait szolgáló, valamint a határon átnyúló vagy átvezető építmények és műtárgyak kivételével létesítmények nem állhatnak.

(2) A határvonal láthatóságának biztosítása céljából a határnyiladékban a látást zavaró növényzet eltávolításáról a területileg illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

7. §

(1) Az államhatáron olyan munkák, amelyek a szomszédos állam területét is érintik, vagy a határvonal szárazföldi, illetőleg vízi jellegének megváltozását eredményezhetik, csak nemzetközi egyezmény alapján végezhetők.

(2) Az államhatáron átnyúló, vagy átvezető építmények és műtárgyak nemzetközi megállapodás alapján létesíthetők, tarthatók karban, vagy szüntethetők meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett munkákról, azok megkezdése előtt a belügyminisztertől engedélyt kell kérni. Az e munkák elvégzése érdekében szükséges határátlépések rendjét a belügyminiszter szabályozza.

(4) Az államhatár mentén végzett vízi munkákhoz, bányaműveléshez, kutatáshoz és mérésekhez a belügyminiszter előzetes engedélye szükséges.

8. §

(1) Azoknak az utaknak a használatával kapcsolatos különleges szabályokat, amelyeknél a határvonal menete az út tengelyével megegyezik (a továbbiakban: határutak) a belügyminiszter a közlekedési és postaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel - szükség esetén a szomszédos állam illetékes szervével - egyetértésben állapítja meg.

(2) A határutakon a határőrség - az (1) bekezdésben említett minisztériumok szerveivel egyetértésben - a közlekedést korlátozhatja. Ez - szükség szerint - kiterjedhet a sebességkorlátozásra, az útról való letérés és a megállás, illetőleg meghatározott napszakban a közlekedés megtiltására.

(3) Az államhatár mentén levő vízi utaknak, utaknak és egyéb létesítményeknek a szomszédos állam szervei, illetőleg lakosai által való rendszeres vagy huzamos ideig tartó használatát nemzetközi megállapodással kell rendezni.

(4) A (3) bekezdésben említett vízi utaknak, utaknak és egyéb létesítményeknek a szomszédos állam szervei, illetőleg lakosai által való esetenkénti, vagy nem rendszeres használatát a határőrség a vám- és pénzügyőrséggel, valamint a szomszédos állam illetékes szerveivel egyetértésben egedélyezi.

(5) A határőrség, a vám- és pénzügyőrséggel, valamint a szomszédos állam illetékes szerveivel egyetértésben engedélyezheti:

a) a szomszédos államhoz tartozó vízi járműveknek a határmenti folyók olyan szakaszain való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Népköztársaság területe,

b) a magyar vízi járműveknek a határmenti folyók olyan szakaszain való áthaladását, ahol mindkét part a szomszédos államhoz tartozik.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezései vonatkoznak a határon levő állóvizekre is.

(7) A szomszédos állam vasútállomásai között a Magyar Népköztársaság területén, illetőleg magyar vasútállomások között a szomszédos állam területén levő vasútvonalakon lebonyolódó átmenő forgalom tekintetében a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Az átmenő forgalomban a Magyar Népköztársaság területén áthaladó vonatokra csak engedéllyel lehet fel-, illetőleg leszállni.

(9) A határforgalmat ellenőrző szervek szolgálati vízi járműveinek a Magyar Népköztársaság és a szomszédos állam határkikötői közötti közlekedését a belügyminiszter engedélyezi.

9. §

A határvonaltól számított 50 méter szélességű területsávban csak olyan növények termeszthetők, amelyek nem nőnek 60 cm-nél magasabbra.

10. §

A határőrizet céljából igénybe vett mezőgazdasági- és erdőterületeken korlátozásokra külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

11. §

A Magyar Népköztársaság területén az államhatár közelében tartózkodó személyek kötelesek olyan magatartást tanúsítani, hogy ne sértsék vagy veszélyeztessék a szomszédos állam területét, az ott tartózkodó személyeket és az ott levő javakat, illetőleg a nemzetközi jog által védett egyéb érdekeket.

A határforgalom ellenőrzése

12. §

(1) Az államhatárt csak érvényes útiokmánnyal és a hatályos rendelkezések szerint szükséges be-, illetőleg kiutazási engedély birtokában szabad átlépni. Az átlépés ellenőrzés mellett történik.

(2) A nem magyar útiokmányok elismerésének feltételeit a belügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) A beutazás és a kiutazás, illetőleg az ezekkel kapcsolatos ellenőrzés a határátkelőhelyeken, a forgalom számára meghatározott időben történik. Vonaton, vagy hajón utazó személyek ellenőrzése menet közben is történhet. Kivételesen - kérelemre - az ellenőrzés más helyen is foganatosítható.

(4) Beutazás esetén, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, illetőleg a belügyminiszter rendelkezése alapján az útiokmányok ellenőrzését mellőzni lehet.

13. §

A kishatárforgalomra (határsáv forgalom) és az egyszerűsített határátlépési forgalomra nemzetközi szerződés vagy megállapodás rendelkezései az irányadók.

14. §

(1) Az államhatáron keresztül szárazföldi és vízi járművek közlekedése, valamint szállítmányok továbbítása ellenőrzés mellett történik.

(2) Az ország területén leszálló, vagy innen felszálló nemzetközi forgalomban közlekedő polgári légijárművek ellenőrzés alá tartoznak.

15. §

(1) A határátkelőhelyeken a határforgalmat és annak ellenőrzését a kereskedelmi, szállítási és egyéb tevékenység nem akadályozhatja.

(2) A vasúti határállomásokon, továbbá a vonatok, az autóbuszok és a hajók menetrendjének megállapításánál és e járművek üzemeltetése során biztosítani kell az ellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket - ideértve a menetközbeni ellenőrzést is.

(3) A légi járművek az államhatárt - a számukra kijelölt légi útvonalon - a polgári repülésről szóló rendelkezések előírásainak megtartásával repülhetik át.

(4) Katonai alakulatoknak és szállítmányoknak az államhatáron történő átlépésére külön rendelkezések az irányadók.

16. §[1]

17. §

(1) Súlyos járványveszély vagy más rendkívüli helyzet esetén a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben elrendelheti a határforgalom ideiglenes korlátozását vagy szüneteltetését.

(2) Fertőző betegségek behurcolásának megakadályozása érdekében az egészségügyi miniszter az államhatár átlépését - a vonatkozó nemzetközi szerződések figyelembevételével - különleges egészségügyi előírások megtartásához (kötelező orvosi vizsgálat, védőoltás stb.) kötheti.

(3) Fertőző állat- vagy növénybetegségek behurcolásának veszélye, illetőleg fellépése esetén a határforgalomban bevezethető korlátozások iránt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

A határőrizet

18. §

(1) A határőrség a határterületen jogosult minden olyan tevékenységet ellenőrizni, amely a határőrizetet, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását érinti. Ennek során jogosult

a) a területeket és útvonalakat ellenőrizni, járművek megállítását és azok átvizsgálását elrendelni;

b) a helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének értesítése mellett területeket és útvonalakat ideiglenesen lezárni;

c) az elrendelt korlátozások és tilalmak, valamint a határrend megtartását ellenőrizni;

d) a határőrizet célját szolgáló műtárgyakat és műszaki berendezéseket létesíteni, illetőleg elhelyezni;

e)[2]

f)[3] egyéb feltételek megléte esetén engedélyezni a határvizen való közlekedést, halászatot és horgászatot, továbbá az államhatártól számított 1 km-en belül a vadászatot;

g) a határforgalomban az utasokat és útiokmányaikat ellenőrizni, a járműveket és a szállítmányokat átvizsgálni;

h) a határátkelőhelyeken az utasok és más személyek tartózkodási helyét és mozgási körzetét meghatározni;

i) az átmenő forgalomban közlekedő járműveket (vonatokat) a Magyar Népköztársaság területén kísérettel ellátni.

(2) A határőrség a határterületen kívül is intézkedhet a 19. §-ban felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek elfogása iránt.

19. §

A büntető eljárásról szóló jogszabályok alapján a határőrség halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosíthat határjelhamisítás [Btk. 202. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés második fordulata] tiltott határátlépés (Btk. 203. §), embercsempészés (Btk. 204. §) és külföldre szökés (Btk. 313. §) bűncselekmény eseteiben. A nyomozó hatóság megbízása alapján a bűncselekmények esetében egyéb nyomozási cselekményeket is végezhet.

20. §

(1) A határőrnek a határőrizeti szolgálat teljesítése közben a határterületen joga van:

a) a lakáshoz tartozó bekerített hely kivételével bármely területen áthaladni;

b)[4] a személyazonosságukat kielégítő módon igazolni nem tudó vagy engedély nélkül tartózkodó, illetőleg a határrendet megsértő személyeket feltartóztatni és előállítani;

c) körözött, továbbá bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyek elfogásában közreműködni;

d) ellenszegülés esetén testi kényszert alkalmazni.

(2) A határőr szolgálaton kívül is jogosult a határőrizet érdekében szükséges intézkedések megtételére.

21. §

(1) A határőrt a határőrizeti szolgálata jogszerű teljesítése során fegyverhasználati jog illeti meg.

(2) A határőr fegyverhasználatára a rendőrség fegyverhasználati jogáról szóló 1963. évi 22. számú törvényerejű rendelet az irányadó, a következő eltérésekkel:

a) a határőrt fegyverhasználati jog illeti meg a tiltott határátlépés, az embercsempészés és a külföldre szökés bűncselekmény elkövetőjének, illetőleg az ilyen bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személynek az elfogására;

b) nincs helye fegyverhasználatnak, ha a lövés a szomszédos állam területére való átlövést idézné elő, továbbá a határutakon közlekedő személyekkel szemben.

22. §[5]

23. §

A szomszédos államok illetékes szerveivel a határkérdésekre vonatkozó együttműködéssel, illetőleg a határrenddel összefüggő feladatok végrehajtására a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók.

Vegyes rendelkezések

24. §

A határőrség szervezeti, szolgálati, egyenruházati, felszerelési és ügyviteli, valamint a működését biztosító egyéb szabályokat a belügyminiszter állapítja meg.

25. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben gondoskodik.

Fock Jenő s. k.,

a Minisztertanács elnöke