4/1974. (X. 4.) OM rendelet
az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 3/1966. (XI. 4.) MM számú rendelet módosításáról
Az 1962. évi 14. számú törvényerejű rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. §
Az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 3/1966. (XI. 4.) MM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"2. § (1) A tanulószoba az azt igénybevevő tanulók tanórán kívüli tanulmányi munkáját segíti. A napköziotthon e feladatok ellátásán túl a tanulók világnézeti, közösségi, erkölcsi, esztétikai és testi nevelésében, valamint egészséges életmódra való nevelésében is közreműködik. A napközi otthonban az étkezés igénybevétele kötelező. A menza térítés ellenében étkezést biztosít a napköziotthont igénybe nem vevő, rászoruló tanulók számára.
(2) A tanulószoba és a menza az iskola szervezetében - külön költséghelyként - működik. A napközi otthon a tanulók iskolai oktatása-nevelése feladatait ellátó iskolával közös igazgatás alatt működik, kivételesen indokolt esetben (a csoportok nagy száma, külön épület stb.) azonban önálló intézményként is megszervezhető.
(3) Az általános iskolai diákotthon a lakóhelyükön szakrendszerű oktatásban nem részesíthető, de központi (körzeti) általános iskolába bejárásra nem kötelezhető tanulók, illetőleg - kivételes esetben - a tanulmányaikat és nevelésüket súlyosan hátráltató családi körülmények között élő, de nem állami gondozott tanulók elhelyezésére, tanulmányainak segítésére és nevelésére szolgál.
(4) Külön bentlakásos otthon szervezésével kell gondoskodni a kis településeken élő olyan értelmi fogyatékos tanulók oktatásáról is, akik a lakóhelyükön gyógypedagógiai oktatásban nem részesíthetők és a lakóhelyükön kívül eső kisegítő iskolába, vagy kisegítő iskolai osztályba való bejárásra sem kötelezhetők."
2. §
A R. 11. §-ának (2) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"Ilyen pályázó hiányában más pedagógiai képesítéssel rendelkező személy (tanár, tanító, óvónő) is alkalmazható, ha vállalja a gyógypedagógiai szakképesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését és tanulmányainak egy éven belüli megkezdését."
3. §
A R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kislétszámú általános iskola igazgatásilag valamely osztott vagy részben osztott általános iskolához tartozik. Ezt az általános iskolát az illetékességi területén működő iskolák közül a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv jelöli ki. Ha a községi tanács fenntartásában csak kislétszámú általános iskola működik, ennek valamely másik helyi tanács irányítása alatt álló osztott vagy részben osztott általános iskola igazgatójának tanügyigazgatási jogkörébe utalásáról - az érdekelt tanácsok szakigazgatási szerve vezetőjének meghallgatásával - a járási hivatal intézkedik."
4. §
A R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A központi (körzeti) általános iskolák megszervezését a megyei városi, városi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv a településfejlesztési tervek figyelembevételével kezdeményezi."
5. §
A R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az általános iskolák beiskolázási körzeteinek beosztását és határait a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv, a kisegítő iskolák és, az általános iskolák mellett működő kisegítő iskolai osztályok beiskolázási körzeteit a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási hivatal állapítja meg."
6. §
A R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A beírásra vonatkozó felhívást a helyben szokásos módon, legalább tíz nappal a beírások (pótbeírások) időpontja előtt a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a községi szakigazgatási szerv teszi közzé."
7. §
A R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felvételre irányuló kérelmet a gyermek gondviselője a tanévet megelőző április hó 15. napjáig terjesztheti elő az iskola igazgatójánál. A kérelemhez csatolni kell a gyermek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt."
8. §
A R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) és (3) bekezdés lép:
"(2) Az iskola rendszeres látogatása alól a 7/1963. (XII. 11.) MM számú rendelet 12. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetőleg a R. 34. §-a alapján az iskolába járásukat, vagy közösségben való oktatásukat, nevelésüket akadályozó betegség (pl. epilepsia) miatt felmentett tanulók, továbbá az általános iskola látogatása alól felmentett, gyógypedagógiai nevelést igénylő, de gyógypedagógiai intézménybe fel nem vett testi, érzékszervi és értelmi fogyatékos tanulók heti 6 órában részesülnek oktatásban. Oktatásukról a területileg illetékes iskola igazgatója köteles gondoskodni.
(3) Az egészségügyi intézményekben ápolt, tartós kezelésre szoruló tanköteles betegek oktatásának megfelelő tárgyi feltételeit az érintett egészségügyi intézmény, személyi feltételeit pedig a területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve köteles biztosítani. A gyógyintézetben működő iskola tanulóinak oktatása (korrepetálása) az évközi iskolaváltoztatás (átlépés) szabályai szerint az előző iskolájukra előirt tanterv szerint folytatólagosan történik. Az iskolai osztálykeretben történő oktatásba be nem vonható ápoltak heti 6 órás egyéni oktatásban (korrepetálásban) részesülnek és osztályozó vizsgát a gyógyintézetben működő iskolában is tehetnek. Ápolásuk befejeztével a gyógyintézetben működő iskolából távozó tanulók további iskoláztatásáról korábbi iskolájuk, illetőleg a lakóhely szerint illetékes iskola igazgatója gondoskodik. A gyógyintézeti iskola oktatásában a dolgozók iskoláit végző ápoltak is bevonhatók és részükre a dolgozók iskolájának tanterve szerint működő osztályok is nyithatók."
9. §
(1) A R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) és (3) bekezdés lép:
"(2) A 14. életévét betöltött tanköteles részére az eddigi tanulmányai szerint illetékes általános iskola igazgatója a szülő (gondviselő) kérésére engedélyt adhat arra. hogy a 14. életévének betöltését követő tanévtől kezdve a dolgozók általános iskolájában tehessen eleget tankötelezettségének; az engedély alapján a tanköteles a dolgozók általános iskolájába munkaviszony igazolása nélkül is felvehető.
(3) A (2) bekezdésben említett engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha ezt a tanköteles rendkívüli körülményei indokolják és a dolgozók általános iskolájának látogatása megoldható. Az engedélyt a dolgozók általános iskolájának javaslatára vissza lehet vonni, ha a tanköteles nem tesz eleget az iskola látogatásával és a vizsgákkal kapcsolatos kötelezettségének."
(2) A 27. § (2) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik.
10. §
A R. 28. § (I) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanköteles korukat túlhaladott személyek általános iskolai osztályozó vizsgát a vizsga lefolytatására kijelölt, lakóhelyük vagy munkahelyük szerint illetékes, dolgozók általános iskolájában az igazgató engedélyével tehetnek. Az osztályozó vizsga díjtalan."
11. §
A R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gyógypedagógiai intézményeken a testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosok oktatását-nevelését ellátó önálló igazgatású iskolákat, bentlakásos intézményeket (az iskolát és a nevelőotthont egyesítő intézeteket), illetőleg az értelmi fogyatékosok oktatása-nevelése céljából az általános iskola szervezetében létrehozható kisegítő osztályokat (illetőleg tagozatokat) és beszédjavító csoportokat kell érteni."
12. §
A R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"31. § (1) A gyógypedagógiai intézmények a fogyatékosság jellegének megfelelően az alábbiak lehetnek:
a) hallási fogyatékosok (siketek, nagyothallók) intézményei;
b) látási fogyatékosok (vakok, gyengénlátók) intézményei;
c) értelmi fogyatékosok (debilisek, imbecillisek) intézményei;
d) testi fogyatékosok intézményei;
e) beszédfogyatékosok (beszédzavarban szenvedők) intézményei.
(2) Az értelmi fogyatékosok képzéséről differenciáltan kell gondoskodni. Az enyhébb fokban sérült értelmi fogyatékos (debilis) gyermekek a kisegítő iskolában, a középsúlyos fokban sérült, de képezhető értelmi fogyatékos (imbecillis) gyermekek a foglalkoztató iskolában tesznek eleget tankötelezettségüknek.
(3) A kisegítő iskolákban és foglalkoztató iskolákban a személyi és tárgyi feltételek biztosításával a tanulók egésznapos foglalkoztatására kell törekedni.
(4) Külön intézményekben vagy szervezetileg az érzékszervi, illetőleg testi fogyatékosok intézményeihez tartozó külön tagozatokban kell gondoskodni az érzékszervi, vagy testi fogyatékosságuk mellett értelmileg is fogyatékos képezhető gyermekek oktatásáról-neveléséről és egészségügyi ellátásáról.
(5) A mozgássérült (motorikus dysfunkciós) gyermekek - egyéb fogyatékosságukra való tekintet nélkül - a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetének ellátási körébe tartoznak [36/1963. (XII. 21.) Korm. sz. rendelet]. A tankötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetéből elbocsátott (helyreállított) tankötelesek további iskoláztatásáról a lakóhely szerint illetékes iskola igazgatója köteles gondoskodni. A további iskoláztatásról szükség esetén bentlakásos intézetbe való beutalás útján a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik.
(6) A kisegítő iskolai tanulmányaikat befejező tanulók továbbképzéséről, társadalmilag hasznos munka végzésére való felkészítéséről, illetőleg a képzésben érintett vállalattal (vállalatokkal) együttműködve szakmai előképzéséről és betanított munkássá való képzéséről a kisegítő iskola keretében létrehozható külön tagozaton lehet gondoskodni. E tagozatokon kell biztosítani azoknak a tanulóknak a továbbképzését is, akik a kisegítő iskolát tankötelezettségük ideje alatt nem tudták elvégezni. Az ilyen tagozatok és az érintett vállalatok együttműködését külön megállapodással kell rendezni.
(7) A fogyatékosok szakmunkásképzését a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel együttesen, egyéb szakmai képzésüket pedig az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel és az ágazat szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben szabályozza."
13. §
A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"32. § (1) A közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékos tankötelesek részére kisegítő iskolát akkor kell létrehozni, ha a nagyközség, város, megyei városi, fővárosi kerület területén, illetőleg körzetében számuk az ötven főt meghaladja. Ha a rászoruló tanulók száma és területi megoszlása ezt indokolja, nagy kiterjedésű városokban és fővárosi kerületekben több kisegítő iskola is. létrehozható.
(2) Ha a községben, városban, megyei városban, fővárosi kerületben 10 főt meghaladja az olyan közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékos tankötelesek száma, akiknek kisegítő iskolai oktatásáról-neveléséről - férőhely hiányában vagy bejárási nehézség folytán - nem tudnak gondoskodni, ezek számára az általános iskolában kisegítő osztályt (tagozatot) kell szervezni.
(3) A beszédhibában szenvedő gyermekek számára az önálló igazgatású gyógypedagógiai intézményekben, - illetőleg azokon a településeken, ahol gyógypedagógiai intézmény nem működik, az általános iskola keretében - beszédjavító (logopédiai) csoportokat lehet szervezni. A beszédjavító csoportok szervezésére és vezetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. Beszédjavító csoportot csak gyógypedagógiai szakképesítésű pedagógus vezethet. A beszédjavító csoportok részére az általános iskolákban kell helyiségeket biztosítani.
(4) Az általános, iskolában működő kisegítő osztályok és beszédjavító csoportok szervezetileg és igazgatásilag a helyben működő önálló igazgatású gyógypedagógiai intézményhez tartoznak. Ha helyben önálló igazgatású gyógypedagógiai intézmény nincs, a kisegítő osztályok, továbbá a beszédjavító csoportok szervezetileg és igazgatásilag az általános iskolához tartoznak és mind személyi, mind tárgyi feltételeiket az általános iskola keretében (költségvetésében) kell biztosítani, szakmai működésüket pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által kijelölt gyógypedagógiai intézmény igazgatója segíti.
(5) A kisegítő osztályokat - a váltakozó oktatás megszüntetésével - külön tanteremben kell elhelyezni.
(6) A kisegítő osztályok részére az általános iskolában kell tantermet biztosítani azokban a helységekben, amelyekben önálló igazgatású kisegítő iskola nincs, továbbá az önálló igazgatású kisegítő iskolától távol eső területen (külterületen, peremkerületben, új lakótelepen) levő, vagy létesülő általános iskolákban.
(7) A kisegítő iskolai intézményhálózatot úgy kell továbbfejleszteni, hogy az összevont kisegítő osztályok száma csökkenjen és, a tanulók központi, napköziotthonos vagy diákotthonos kisegítő iskolában részesüljenek oktatásban.
(8) Az általános iskolák kisegítő osztályainak tanulói részére lehetőleg külön napközis csoportot kell szervezni."
14. §
A R. 33. §-a az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
" ...A tankötelezettség meghosszabbításáról az igazgató határoz."
15. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a R. 1. és 15. §-a hatályát veszti, a 7/1963. (XII. 11.) MM számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében és a 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatásköri rendelkezés pedig a jelen rendelet 14., illetőleg 5. §-ának megfelelően módosul.
Dr. Gosztonyi János s. k.,
oktatási minisztériumi államtitkár