1962. évi 14. törvényerejű rendelet

az alsófokú oktatási intézményekről

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Az 1961. évi III. törvényben meghatározott alsófokú oktatási intézmények a művelődésügyi miniszter felügyelete és a tanácsok végrehajtó bizottságai művelődésügyi szakigazgatási szervének közvetlen irányítása alatt működnek. Az intézmények szervezésének és közvetlen irányításának módját a művelődésügyi miniszter állapítja meg.

(2)[1] A tanító- és tanárjelöltek gyakorlati képzése, továbbá a kivételes művészi tehetségű fiatalok oktatása céljából általános iskolát felsőoktatási intézmény is fenntarthat. Az ilyen alsófokú oktatási intézmények oktató-nevelőmunkájának irányításában a művelődésügyi szakigazgatási szervek közreműködését a művelődésügyi miniszter külön szabályozza.

2. § (1) Az alsófokú oktatási intézményekben a fiú- és leánytanulók vegyes osztályokban együtt részesülnek oktatásban; a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága indokolt esetben külön fiú-és külön leányosztályok szervezését engedélyezheti.

(2) Az alsófokú oktatási intézmények oktatónevelőmunkáját tanulószobák, napközi otthonok, nevelőotthonok, diákotthonok létesítésével is elő kell segíteni. Ezek szervezését és működését a művelődésügyi miniszter szabályozza.

3. § (1) Az alsófokú oktatási intézmények gyakorlati oktató-nevelő munkáját a székhelyük szerint illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével létrejött pártfogói szerződés alapján az ipari, mezőgazdasági vagy egyéb üzemek, valamint termelőszövetkezetek különösen azzal támogatják, hogy

a) gyakorló területet bocsátanak az oktatási intézmények rendelkezésére;

b) tanácsokkal látják el az intézményeket és lehetővé teszik szakembereik közreműködését az oktató-nevelő munkában;

c) az üzemi termelésben már nem használható, de oktatási célra alkalmas kisebb gépeket, kéziszerszámokat, hulladékanyagokat átadják;

d) az oktatási intézményekkel közösen üzemlátogatásokat szerveznek.

(2) A gyakorlati foglalkozások bevezetésének módját a művelődésügyi miniszter határozza meg.

(3) Az intézmények tanulóikat baleset ellen biztosítani kötelesek,

4. § (1) Az alsófokú oktatási intézményeket igazgató vezeti. Az intézmények vezető, oktató-nevelő és egyéb munkaköreinek ellátásához szükséges szakképesítést a művelődésügyi miniszter határozza meg.

(2) Az intézményekben működő oktatók és nevelők továbbképzését a művelődésügyi miniszter szabályozza.

5. § Az alsófokú oktatási intézmények oktatási és nevelési tervét, illetőleg tantervét, továbbá szervezeti és működési szabályait, valamint tanulmányi és vizsgarendjét a művelődésügyi miniszter állapítja meg.

II. Általános iskolák

6. § (1) Általános iskolát a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács létesíthet és szüntethet meg.

(2) Az általános iskolák hálózatát úgy kell fejleszteni, hogy a kislétszámú települések V-VIII. osztályos tanulói központi (körzeti) általános iskolákban részesüljenek szakrendszerű oktatásban. A központi iskolák szervezését a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi.

(3) Az általános iskolák közvetlen irányítását községekben a járási, városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának, Budapesten a kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve látja el.

7. § Az általános iskola első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket a felvétel évének szeptember hó 1. napjáig betöltik.

8. § Az általános iskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzése a tanulót arra képesíti, hogy tanulmányait középfokú oktatási intézményben, szakmunkástanuló-intézetben (iskolában), továbbképző iskolában vagy a művelődésügyi miniszter által meghatározott egyéb oktatási intézményben folytassa.

9. § (1) A tanköteles korukat túlhaladott dolgozók az általános iskolai végzettséget a dolgozók általános iskoláiban esti vagy levelező oktatás útján, illetőleg magántanulás alapján tett vizsgával szerezhetik meg.

(2) A dolgozók általános iskolái az általános iskolák tagozataként vagy önálló intézményként - az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben, valamint termelőszövetkezetekben is - működhetnek. Az üzemekben, illetőleg a termelőszövetkezetekben működő tagozatok, vagy önálló intézmények oktatómunkájához szükséges tárgyi előfeltételek folyamatos és zavartalan biztosítása az üzem, illetőleg a termelőszövetkezet feladata,

III. Gyógypedagógiai intézmények

10. § A testileg, érzékszervileg vagy értelmileg fogyatékos, de képezhető tanköteles gyermekek oktatását, nevelését, valamint a társas együttéléshez szükséges magatartási készségeik kialakítását, illetőleg - a fogyatékosság mértékétől függően - e gyermekek társadalmilag hasznos munkára előkészítését a gyógypedagógiai intézmények látják el.

11. § (1) Gyógypedagógiai intézményt a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága létesíthet és szüntethet meg.

(2) A gyógypedagógiai intézmények a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztályának közvetlen irányítása alatt állnak. A Budapesten működő gyógypedagógiai intézmények közül a nevelőotthoni elhelyezést biztosító intézetek közvetlen irányítását, valamint a gyógypedagógiai iskolák oktató-nevelő munkájának irányítását a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve látja el, a fővárosi gyógypedagógiai iskolák egyéb tekintetben a kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének közvetlen irányítása alatt állanak.

(3) Az újonnan létesülő országos jellegű gyógypedagógiai intézmények közvetlen irányítását a művelődésügyi miniszter magához vonhatja.

12. § (1) A képezhető fogyatékos tankötelesek gyógypedagógiai oktatásáról, neveléséről a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve gondoskodik. A fogyatékos tanköteles a kijelölt gyógypedagógiai intézményben köteles eleget tenni tankötelezettségének. A művelődésügyi szakigazgatási szerv a gyógypedagógiai intézményben tanuló gyermek tankötelezettségét a szülő vagy a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gondviselő) kérelmére legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghosszabbíthatja.

(2) A gyógypedagógiai intézményekbe való felvétel, illetőleg az általános iskolából gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezés, vagy az általános iskolába való visszahelyezés, továbbá a gyógypedagógiai intézmény látogatása alóli felmentés módját és feltételeit a művelődésügyi miniszter határozza meg.

13. § A gyógypedagógiai intézményeknek a fogyatékosságok jellegéhez igazodó szervezeti felépítését a művelődésügyi miniszter állapítja meg.

14. § Az általános iskola tanterve szerint működő, illetőleg e tanterv anyagát feldolgozó gyógypedagógiai intézményekben az oktatás az általános iskoláéval megegyező szakosítás szerint folyik, az ilyen intézmények az általános iskoláéval azonos értékű bizonyítványt adnak.

IV. Továbbképző iskolák

15. § A továbbképző iskola oktató-nevelő munkájában azok a tanköteles korú gyermekek vesznek részt, akik az általános iskola befejezése után más oktatási intézményben tovább nem tanulnak és napi 4 órát meghaladó munkaviszonyban nem állnak.

16. § A továbbképző iskola létesítéséről, megszüntetéséről a megyei, megyei jogú városi, illetőleg fővárosi tanács gondoskodik. Az iskolák közvetlen irányítása községekben a járási, városokban a városi tanács, Budapesten a kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének a feladata,

V. Hatálybalépés

17. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik,

(2) Az 1959. évi 29. számú törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelet és a 36/1959. (VII. 19.) Korm. számú rendelet még hatályban levő rendelkezései, továbbá a 288/1950. (XII. 17.) MT számú rendelet hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára