3/1966. (XI. 4.) MM rendelet
az alsófokú oktatási intézményekről szóló 1962. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Az 1962. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
[A vastag betűvel szedett szöveg a törvényerejű rendelet (Tvr.), a vékony betűs szöveg pedig a végrehajtási rendelet. (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit tartalmazza.]
I. Általános rendelkezések
(1) Az 1961. évi III. törvényben meghatározott alsófokú oktatási intézmények a művelődésügyi miniszter felügyelete és a tanácsok végrehajtó bizottságai művelődésügyi szakigazgatási szervének közvetlen irányítása alatt működnek. Az intézmények szervezésének és közvetlen irányításának módját a művelődésügyi miniszter állapítja meg.
(2) A tanító- és tanárjelöltek gyakorlati képzése céljából egyes alsófokú oktatási intézmények az érdekelt felsőoktatási intézmények vezetőinek közvetlen irányítása alá rendelhetők. Az ilyen alsófokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkájának irányításában a művelődésügyi szakigazgatási szervek közreműködését a művelődésügyi miniszter külön szabályozza.
(1) Az alsófokú oktatási intézményekben a fiú- és leánytanulók vegyes osztályokban együtt részesülnek oktatásban; a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének vezetője indokolt esetben külön fiú- és külön leányosztályok szervezését engedélyezheti.
R. 1. §
(1) Külön fiú- és külön leányosztályok szervezése - egy-egy tanévre terjedő hatállyal - olyan alsófokú oktatási intézményben engedélyezhető, amelyben az épület beosztása a nemek szerint elkülönített oktatást indokolja. Az engedély megadására irányuló kérelmet az iskola igazgatójának április 1-jéig kell a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi, Budapesten a kerületi tanács végrehajtó bizottságának oktatási osztályához felterjesztenie. A külön fiú- és külön leányosztályok szervezése az iskola tanulócsoportjai számának növelésével nem járhat.
(2) A gyógypedagógiai intézmények közül a nevelőotthonnal rendelkező intézetekben és a foglalkoztató tagozatokon a fiú- és leánytanulók - további intézkedésig - külön oktathatók.
(2) Az alsófokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkáját tanulószobák, napközi otthonok, nevelőotthonok, diákotthonok létesítésével is elő kell segíteni. Ezek szervezését és működését a művelődésügyi miniszter szabályozza.
R. 2. §
(1) Az általános iskolai diákotthonok a kislétszámú településeken lakó, és ott szakrendszerű oktatásban nem részesíthető, de lakhelyükről központi (körzeti) általános iskolába bejárásra nem kötelezhető tanulók oktatására-nevelésére létesíthetők.
(2) Általános iskolai diákotthon vagy a helységben levő központi (körzeti) iskolával közös igazgatás alatt vagy önálló intézményként működik.
(3) Az általános iskolai diákotthonok létesítésére és közvetlen irányítására vonatkozóan a Tvr. 6. §-ában foglaltak az irányadók.
(1) Az alsófokú oktatási intézmények gyakorlati oktató-nevelő munkáját a székhelyük szerint illetékes járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével létrejött pártfogói szerződés alapján az ipari, mezőgazdasági vagy egyéb Üzemek, valamint termelőszövetkezetek különösen azzal támogatják, hogy
a) gyakorló területet bocsátanak az oktatási intézmények rendelkezésére;
b) tanácsokkal látják el az intézményeket és lehetővé teszik szakembereik közreműködését az oktató-nevelő munkában;
c) az üzemi termelésben már nem használható, de oktatási célra alkalmas kisebb gépeket, kéziszerszámokat, hulladékanyagokat átadják;
d) az oktatási intézményekkel közösen üzemlátogatásokat szerveznek.
(2) A gyakorlati foglalkozások bevezetésének módját a művelődésügyi miniszter határozza meg.
(3) Az intézmények tanulóikat baleset ellen biztosítani kötelesek.
R. 3. §
(1) A pártfogói szerződésben meg kell határozni az iskola, továbbá az üzem, illetőleg a termelőszövetkezet (a továbbiakban: pártfogó üzem) feladatait, e feladatok teljesítésének módját és határidejét.
(2) A Tvr. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján gyakorló területet csak mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktató-nevelő munka céljára lehet átengedni.
R. 4. §
Mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktató-nevelő munka céljára az iskola általában 400-600 négyszögöl terjedelmű gyakorló területet vehet az a pártfogó üzemtől. 600 négyszögölnél nagyobb gyakorló terület átvételéhez a járási, városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi (oktatási) osztályának engedélye szükséges. Az átengedés legrövidebb időtartama öt év.
R. 5. §
A pártfogó üzem a továbbképző iskola munkaviszonyban nem álló tanulói részére folyamatos üzemi munka biztosítását is vállalhatja. Az üzemi munka időtartama a napi négy órát nem haladhatja meg.
R. 6. §
Gyógypedagógiai intézménnyel kötött pártfogói szerződésben az üzem kötelezettséget vállalhat arra, hogy a végzett tanulókat képességeiknek megfelelő munkaterületeken alkalmazza.
R. 7. §
A pártfogói szerződés - ellenkező megállapodás hiányában - határozatlan időre szól. A határozatlan időre szóló szerződés csak a tanév végére, három havi felmondással bontható fel.
R. 8. §
A gyakorlati foglalkozás az általános iskola 5-8. osztályában mezőgazdasági vagy ipari jellegű. Egy osztályon belül vegyes jellegű gyakorlati foglalkozás nem szervezhető. Mindkét jellegű gyakorlati foglalkozás keretében biztosítani kell a leányok részére a háztartási ismeretek elsajátítását.
R. 9. §
A baleseti biztosítás az iskola valamennyi tanulójára kiterjed, költségeit költségvetésileg kell biztosítani.
(1) Az alsófokú oktatási intézményeket igazgató vezeti. Az intézmények vezető, oktató-nevelő és egyéb munkaköreinek ellátásához szükséges szakképesítést a művelődésügyi miniszter határozza meg.
R. 10. §
(1) Általános iskolában igazgatói és igazgatóhelyettesi munkakört az tölthet be, akinek tanári, szaktanítói, vagy tanítói képesítése van, és legalább öt évi általános iskolai tanítási gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az általános iskolai nevelői munkakör ellátásához tanári, szaktanítói vagy tanítói képesítés szükséges.
R. 11. §
(1) Gyógypedagógiai intézményben vezetői (igazgatói és igazgatóhelyettesi) munkakört az tölthet be, akinek gyógypedagógiai tanári vagy gyógypedagógiai szaktanítói képesítése van, és legalább öt évi gyógypedagógiai tanítási gyakorlattal rendelkezik.
(2) Gyógypedagógiai intézményben nevelői munkakör betöltéséhez gyógypedagógiai tanári vagy gyógypedagógiai szaktanítói képesítés szükséges.
(3) Gyógypedagógiai gyermekfelügyelői munkakör betöltéséhez gyermekfelügyelői szakközépiskolai végzettség szükséges. Ilyen képesítésű jelentkező hiányában egyéb középiskolai végzettséggel rendelkező személy is alkalmazható.
R. 12. §
Továbbképző iskolában az általános iskolák, szakmunkástanuló intézetek (iskolák), a középfokú oktatási intézmények nevelői és az egyes tárgyak igényeinek megfelelő más szakemberek is oktathatnak.
R. 13. §
Alsófokú oktatási intézményben a gyakorlati foglalkozás (gyakorlati óra) vezetésével a 10. és 11. §-okban meghatározott képesítéssel rendelkezőkön kívül az általános iskolai gyakorlati foglalkozások tanítására jogosító bizonyítványt szerzett, továbbá mérnöki, technikusi oklevéllel, vagy szakmunkás képesítéssel rendelkező személy is megbízható.
(2) Az intézményekben működő oktatók és nevelők továbbképzését a művelődésügyi miniszter szabályozza.
Az alsófokú oktatási intézmények oktatási és nevelési tervét, illetőleg tantervét, továbbá szervezeti és működési szabályait, valamint tanulmányi és vizsgarendjét a művelődésügyi miniszter állapítja meg.
R. 14. §
Az általános iskolában szakosított tantervű osztályok is működhetnek. Ezek létesítésének feltételeit külön utasítás szabályozza.
II. Általános iskolák
(1) Általános iskolát a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács létesíthet és szüntethet meg.
R. 15. §
(1) Általános iskolát olyan településen kell létesíteni, ahol
a) legalább harminc tanköteles lakik, vagy
b) a hat-tízéves korú gyermekek száma a tizenötöt eléri, és a legközelebbi iskola két kilométernél nagyobb távolságra van.
(2) Meg lehet szüntetni az általános iskolát, ha a tankötelesek száma az (1) bekezdésben megállapított létszám alá csökken és a tankötelesek oktatása másik iskolában biztosítható.
R. 16. §
(1) Az általános iskola jellege szerint
a) osztott általános iskola, amelyben az 1-8. osztályok tanulóit osztályonként külön-külön tanulócsoportban oktatják akként, hogy az alsótagozatban osztálytanító látja el az oktatást-nevelést, a felsőtagozatban pedig szakrendszerű tanítás folyik,
b) részben osztott általános iskola, amelyben több osztályból összevont tanulócsoport is működik és a tanulócsoportok száma legalább négy,
c) kislétszámú általános iskola, amelyben a tanulók oktatása-nevelése három vagy ennél kevesebb tanulócsoportban történik.
(2) A kislétszámú általános iskola igazgatásilag a járási, városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya által kijelölt osztott, vagy részben osztott általános iskolához tartozik.
R. 17. §
Tanulócsoport az egy tanteremben egyidejűleg oktatott tanulók csoportja, amely azonos, vagy különböző évfolyamú osztályok tanulóit foglalhatja magában. Az általános iskola jellegén nem változtat az, ha egyes tantárgyak oktatásánál a tanulócsoportot két vagy több foglalkozási csoportra (munkacsoportra) bontják.
(2) Az általános iskolák hálózatát úgy kell fejleszteni, hogy a kislétszámú települések V-VIII. osztályos tanulói központi (körzeti) általános iskolákban részesüljenek szakrendszerű oktatásban. A központi iskolák szervezését a járási, a járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi.
R. 18. §
(1) A központi (körzeti) iskolák megszervezésére vonatkozóan a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának a megelőző tanév április hó 30-ig kell intézkednie.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően működő iskolák közül
a) tagiskola az a részben osztott vagy kislétszámú általános iskola, melynek 5-8. osztályos tanulói a központi (körzeti) iskolában részesülnek oktatásban;
b) központi (körzeti) iskola az az általános iskola, melybe a tagiskola 5-8. osztályos tanulói járnak. A tagiskola igazgatásilag is a központi (körzeti) iskolához tartozik.
(3) Központi (körzeti) iskolába járásra a tanulók - közlekedési eszköz biztosítása nélkül - csak három kilométernél nem nagyobb távolságról kötelezhetők.
R. 19. §
(1) Városokban, városi kerületekben, továbbá azokban a községekben, ahol két vagy több általános iskola működik, a tanulóknak az iskolák közötti arányos elosztása céljából, a község (város, kerület) területét iskolai körzetekre kell felosztani.
(2) Az iskolai körzetek beosztását és határait községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, városokban, illetőleg a fővárosi kerületekben a városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya jelöli ki.
(3) A gyakorló általános iskolák részére is önálló iskolai körzeteket kell megállapítani.
(3) Az általános iskolák közvetlen irányítását községekben a járási, városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának, Budapesten a kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve látja el.
Az általános iskola első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket a felvétel évének szeptember hó 1 napjáig betöltik.
R. 20. §
(1) A beírásra vonatkozó felhívást a helyben szokásos módon, legkésőbb tíz nappal a beírások (pótbeírások) előtt a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, illetőleg a városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya teszi közzé.
(2) A felhívás
- jelölje meg a beírások (pótbeírások) időpontját (nap és óra),
- figyelmeztessen arra, hogy az általános iskolába minden tanköteles korba lépő gyermeket be kell íratni, tekintet nélkül testi vagy szellemi fogyatkozására, egészségi állapotára,
- ha a községben (városban, kerületben) több általános iskola működik, adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a gyermekeket lakásuk helye szerint melyik iskolába kell beíratni,
- ha a községben (városban, kerületben, tanyakörzetben) valamilyen nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskola, vagy valamelyik nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító általános iskola működik, adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) anyanyelvű gyermeket anyanyelvével megegyező tanítási nyelvű iskolába, illetve anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolába is be lehet íratni (a hirdetést a nemzetiségnek megfelelő nyelven is közzé kell tenni),
- figyelmeztessen arra is, hogy a beíratás elmulasztása szabálysértés.
R. 21. §
(1) A tanköteles korba lépő gyermekek kötelező orvosi vizsgálatát a beíratást megelőzően kell megtartani.
(2) Az orvosi vizsgálat az iskolaorvos - ha pedig ilyen nem működik az iskolában, az illetékes körzeti orvos - feladata. Ha szakorvosi vizsgálatra is szükség van, azt az iskolai szakorvosi rendelő vagy az illetékes szakorvosi rendelőintézet végzi el.
(3) A vizsgálat helyét és időpontját az iskola igazgatója a vizsgálatot végző orvossal egyetértésben állapítja meg, és erről a gyermek gondviselőjét nyolc nappal korábban írásban értesíti.
(4) Az orvosi vizsgálat általános jellegű, és csak szükség esetén terjedhet ki szakorvosi vizsgálatra is. A vizsgálat eredményéről az orvos "Orvosi igazolás"-t ad ki, melyben a gyermek oktatását befolyásoló tényezőket (szellemi és érzékszervi fogyatékosság, testi fejletlenség vagy fogyatékosság, képezhetetlenség) is fel kell tüntetni.
(5) A gondviselő a gyermeket az orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül köteles az általános iskolába beíratni.
(6) Azokat a tanköteles korba lépő gyermekeket, akik a beíratás (pótbeíratás) időpontjáig a kötelező orvosi vizsgálaton nem jelentek meg, a tanév megkezdése után kell megvizsgáltatni.
R. 22. §
(1) Az iskola igazgatója kivételesen olyan gyermek felvételét is engedélyezheti, aki hatodik életévét a tanév első hónapjában (szeptember 1. és 30. napja között) tölti be, ha az általános iskolai tanulmányok megkezdésére testi és szellemi fejlettsége folytán egyébként alkalmas és az iskolában a férőhely biztosított.
(2) A felvételre irányuló kérelmet a gyermek gondviselője a tanévet megelőző augusztus hó 15. napjáig terjesztheti elő az iskola igazgatójánál, a kérelemhez csatolni kell a gyermek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt.
R. 23. §
Külföldön folytatott tanulmányok beszámításának módját külön jogszabály határozza meg.
R. 24. §
(1) Az iskola rendszeres látogatása alól egy tanév tartamára felmentett tanuló köteles a tanév végén vagy a következő tanév megkezdése előtt díjtalan osztályozó vizsgát tenni.
(2) Az iskola rendszeres látogatása alól a 7/1963. (XII. 11.) MM rendelet 12. § (1) vagy (2) bekezdése alapján felmentett tanulók heti hat órás oktatásáról a járási, városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi (oktatási) osztálya gondoskodik.
Az általános iskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzése a tanulót arra képesíti, hogy tanulmányait középfokú oktatási intézményben, szakmunkástanuló-intézetben (iskolában), továbbképző iskolában vagy a művelődésügyi miniszter által meghatározott egyéb oktatási intézményben folytassa.
(1) A tanköteles korukat túlhaladott dolgozók az általános iskolai végzettséget a dolgozók általános iskoláiban esti vagy levelező oktatás útján, illetőleg magántanulás alapján tett vizsgával szerezhetik meg.
(2) A dolgozók általános iskolái az általános iskolák tagozataként vagy önálló intézményként - az ipari vagy mezőgazdasági üzemekben, valamint termelőszövetkezetekben is - működhetnek. Az üzemekben, illetőleg a termelőszövetkezetekben működő tagozatok, vagy önálló intézmények oktatómunkájához szükséges tárgyi előfeltételek folyamatos és zavartalan biztosítása az üzem, illetőleg a termelőszövetkezet feladata.
R. 25. §
Dolgozók általános iskolája az ipari és mezőgazdasági üzemeken, valamint a termelőszövetkezeteken kívül intézményekben, fegyveres testületeknél és hivatalokban is szervezhető, ha ezek az iskola működéséhez szükséges tárgyi feltételeket biztosítják.
R. 26. §
Olyan községben (városban), ahol nemzetiségi általános iskola működik, és azt legalább tizenöt tanuló kívánja, a dolgozók általános iskolájában is biztosítani kell az anyanyelven történő oktatást, illetőleg az anyanyelvnek kötelező tantárgyként való tanítását (1962. évi 13. tvr. 3. .
R. 27. §
(1) A dolgozók általános iskolájába azt a dolgozót lehet felvenni, akinek tankötelezettsége a felvétel napjáig megszűnik, továbbá akit az iskola látogatása alól tizennegyedik életévének betöltése után munkavállalás céljából felmentettek.
(2) A dolgozók általános iskoláinak szervezését és működési rendjét a művelődésügyi miniszter külön szabályozza.
R. 28. §
(1) A tanköteles korukat túlhaladott személyek általános iskolai díjtalan osztályozó vizsgát a lakóhelyük vagy munkahelyük szerint illetékes általános iskola igazgatójának engedélyével tehetnek. Az engedély megadásáról a kérelmezőt legalább két héttel a vizsga időpontja előtt kell értesíteni.
(2) Ha a kérelmező a kitűzött időpontban a vizsgán nem jelenik meg és elmaradását nem igazolja, csak újabb engedély alapján vizsgázhat.
R. 29. §
A tanköteles korukat túlhaladott személyek osztályozó vizsgájának rendjére és az elbírálás módjára a tanköteles korú tanulók osztályozó vizsgájára megállapított szabályok az irányadók, azzal, hogy a dolgozók esti iskolája anyagából és tantárgyaiból kell osztályozó vizsgát tenniök.
III. Gyógypedagógiai intézmények
A testileg, érzékszervileg vagy értelmileg fogyatékos, de képezhető tanköteles gyermekek oktatását, nevelését, valamint a társas együttéléshez szükséges magatartási készségeik kialakítását, illetőleg - a fogyatékosság mértékétől függően - a gyermekek társadalmilag hasznos munkára előkészítését a gyógypedagógiai intézmények látják el.
R. 30. §
(1) Gyógypedagógiai intézményeken az önálló igazgatású gyógypedagógiai iskolákat és nevelőotthoni elhelyezést is biztosító gyógypedagógiai intézeteket, továbbá az általános iskola szervezetében működő gyógypedagógiai osztályokat, illetőleg tagozatokat és a gyógypedagógiai tanfolyamokat kell érteni.
(2) Az egyes gyógypedagógiai intézményekben különféle tanterv (foglalkozási terv) szerint működő tagozatokat (óvodai, iskolai stb.) lehet létesíteni. A tagozatok, továbbá a bentlakó növendékek elhelyezését szolgáló és szervezetileg az intézményhez tartozó nevelőotthon vezetőinek munkáját az intézmény igazgatója irányítja.
R. 31. §
(1) A gyógypedagógiai intézmények - a fogyatékosság jellegének megfelelően -
a) hallási fogyatékosok (süketek, süketnémák, nagyothallók) intézményei,
b) látási fogyatékosok (vakok, gyengénlátók) intézményei,
c) értelmi fogyatékosok intézményei,
d) testi fogyatékosok intézményei,
e) beszédfogyatékosok (beszédzavarban szenvedők) intézményei.
(2) Külön intézményekben, vagy az intézmények külön tagozatain kell gondoskodni a közismereti tárgyakra oktatható (debil) fogyatékosok oktatásáról és az ilyen oktatásban eredményesen nem részesíthető (imbecil) értelmi fogyatékosok képzéséről. Ugyancsak külön intézményekben vagy szervezetileg az érzékszervi, illetőleg testi fogyatékosok intézményeihez tartozó külön tagozatokban kell gondoskodni az érzékszervi vagy testi fogyatékosságuk mellett értelmileg is fogyatékos, de képezhető gyermekek neveléséről.
(3) A mozgássérült (motorikus dysfunkciós) gyermekek - egyéb fogyatékosságukra való tekintet nélkül - nem a gyógypedagógiai intézmények, hanem a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetének ellátási körébe tartoznak [36/1963. (XII. 21.) Korm. r.].
(1) Gyógypedagógiai intézményt a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága létesíthet és szüntethet meg.
R. 32. §
(1) A közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékos tankötelesek részére önálló igazgatású gyógypedagógiai iskolát kell szervezni, ha a község (város, kerület) területén létszámuk az ötvenet meghaladja. Ha a tanulók száma és területi megoszlása ezt indokolja, több önálló igazgatású iskola is szervezhető.
(2) Ha a községben (városban, kerületben) a közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékos tankötelesek oktatását ellátó önálló igazgatású iskola nincs, és e tanulók száma a tízet meghaladja, nevelés-oktatásukra valamelyik általános iskolában gyógypedagógiai osztályt kell szervezni.
(3) Az általános iskolában működő gyógypedagógiai osztályok szervezetileg és igazgatásilag a helyben működő önálló gyógypedagógiai iskolához tartoznak. Ha helyben önálló igazgatású gyógypedagógiai iskola nincs, a gyógypedagógiai osztályok szervezetileg és igazgatásilag az általános iskolához tartoznak.
(2) A gyógypedagógiai intézmények a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztályának közvetlen irányítása alatt állanak. A Budapesten működő gyógypedagógiai intézmények közül a nevelőotthoni elhelyezést biztosító intézetek közvetlen irányítását, valamint a gyógypedagógiai iskolák oktató-nevelő munkájának irányítását a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve látja el, a fővárosi gyógypedagógiai iskolák egyéb tekintetben a kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervnek közvetlen irányítása alatt állanak.
(3) Az újonnan létesülő országos jellegű gyógypedagógiai intézmények közvetlen irányítását a művelődésügyi miniszter magához vonhatja.
(1) A képezhető fogyatékos tankötelesek gyógypedagógiai oktatásáról, neveléséről a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve gondoskodik. A fogyatékos tanköteles a kijelölt gyógypedagógiai intézményben köteles eleget tenni tankötelezettségének. A művelődésügyi szakigazgatási szerv a gyógypedagógiai intézményben tanuló gyermek tankötelezettségét a szülő vagy a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gondviselő) kérelmére legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghosszabbíthatja.
R. 33. §
A tankötelezettség meghosszabbítására irányuló kérelmet a gyógypedagógiai intézmény igazgatójánál annak az évnek június hó első napjáig kell írásban előterjeszteni, amelyben a tanuló tankötelezettsége megszűnik.
(2) A gyógypedagógiai intézményekbe való felvétel, illetőleg az általános iskolából gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezés, vagy az általános iskolába való visszahelyezés, továbbá a gyógypedagógiai intézmény látogatása alóli felmentés módját és feltételeit a művelődésügyi miniszter határozza meg.
R. 34. §
(1) A tanköteles korban levő vak, süket vagy süketnéma gyermeket az általános iskola igazgatója az általános iskola 1. osztályába való beírással egyidejűleg az iskolába járás alól az áthelyezés lefolytatásáig felmenti és az áthelyezési eljárás lefolytatása végett a felmentett tankötelesről a beírást követő három napon belül szolgálati úton jelentést tesz a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi (oktatási) osztályának. Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha vak, süket, vagy süketnéma tanköteles az általános iskola magasabb osztályába jelentkezik felvételre.
(2) A testi fogyatékos, továbbá a nagyothalló és gyengénlátó tankötelesek tankötelezettségüknek rendszerint az általános iskolában tesznek eleget. Ha azonban az említett fogyatékosságok valamelyikében szenvedő tanköteles fogyatékossága miatt nem képes az általános iskolát látogatni, vagy a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, illetőleg ha az iskolába járás egészségét vagy életét veszélyezteti, őt az iskolába járás alól fel kell menteni és az áthelyezési eljárás lefolytatása végett az iskola igazgatója jelentést tesz az (1) bekezdésben megjelölt művelődésügyi szakigazgatási szervnek.
(3) Ha a tankötelesről általános iskolai tanulmányai során állapítják meg, hogy értelmi fogyatékossága miatt képtelen a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, az iskola igazgatója javaslatot tesz a tankötelesnek gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezésére. A tankötelest mindaddig, amíg a gyógypedagógiai intézménybe való felvétele meg nem történik, az általános iskolába kell járatni. Ha a gyógypedagógiai nevelésre utalt, de gyógypedagógiai intézményben ténylegesen el nem helyezhető értelmi fogyatékos tanköteles jelenléte az iskola oktató-nevelő munkáját zavarja, őt az általános iskola igazgatója egy tanév tartamára az iskolába járás alól felmenti. Ez az intézkedés szükség esetén megismételhető.
(4) Az áthelyezés előkészítése (javaslat, pedagógiai jellemzés, környezettanulmány, kórelőzmény összeállítása, gondoskodás a tanköteles orvosi vizsgálatairól) az általános iskola feladata.
R. 35. §
Ha a gyógypedagógiai intézmény tanulójáról megállapítható, hogy fejlődése következtében az általános iskolai követelményeknek megfelel, a gyógypedagógiai intézmény igazgatója a megfelelő általános iskolai osztály megjelölésével javaslatot tesz a tanköteles visszahelyezésére.
R. 36. §
A tankötelesek általános iskolából gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezésének, illetőleg gyógypedagógiai intézményből általános iskolába való visszahelyezésének szabályait a művelődésügyi miniszter utasításban állapítja meg.
A gyógypedagógiai intézményeknek a fogyatékosságok jellegéhez igazodó szervezeti felépítését a művelődésügyi miniszter állapítja meg.
Az általános iskola tanterve szerint működő, illetőleg e tanterv anyagát a feldolgozó gyógypedagógiai intézményekben az oktatás az általános iskoláéval megegyező szakosítás szerint folyik, az ilyen intézmények az általános iskoláéval azonos értékű bizonyítványt adnak.
R. 37. §
A közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékosok nevelés-oktatását szolgáló gyógypedagógiai intézmények 7., illetőleg 8. osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvány továbbtanulás szempontjából azonos érvényű az általános iskola 5., illetőleg 6. osztályának bizonyítványával.
IV. Továbbképző iskolák
A továbbképző iskola oktató-nevelő és munkájában azok a tanköteles korú gyermekek vesznek részt, akik az általános iskola befejezése után más oktatási intézményben nem tanulnak tovább és napi négy órát meghaladó munkaviszonyban nem állnak.
R. 38. §
A Tvr. 15. §-ának alkalmazásában oktatási intézményben tanulónak kell tekinteni azokat a tanköteleseket is, akik az általános iskola befejezése után gépíró- és gyorsíró iskolában rendszeres oktatásban vesznek részt, vagy az 1/1965. (II. 21.) FM-MüM együttes rendelet alapján mezőgazdasági betanított munkás képzésben részesülnek.
A továbbképző iskola létesítéséről, megszüntetéséről a megyei, megyei jogú városi, illetőleg fővárosi tanács gondoskodik. Az iskolák közvetlen irányítása községekben a járási, városokban a városi tanács, Budapesten a kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének a feladata.
R. 39. §
(1) Továbbképző iskolát kell szervezni ott, ahol az oktatásra kötelezettek száma legalább tizenöt fő.
(2) Ha a továbbképző iskola látogatására kötelezett és lakóhelyén továbbképző iskola nem működik, a lakóhelyéhez legközelebb eső továbbképző iskolát tartozik látogatni, feltéve, hogy az öt kilométernél nincs távolabb vagy közforgalmú közlekedési eszközzel legfeljebb fél óra alatt megközelíthető. Ha a más helységben levő legközelebbi továbbképző iskola öt kilométernél távolabb van, vagy az közforgalmú közlekedési eszközzel legfeljebb fél óra alatt nem közelíthető meg, a tanulót kérelmére a tankötelezettségről szóló 1962. évi 13. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 7/1963. (XII. 11.) MM rendelet 12. §-ának (3) bekezdése alapján az iskola látogatása alól fel lehet menteni.
R. 40. §
(1) A továbbképző iskolának két évfolyama van, a szorgalmi idő évfolyamonként tíz hónap. Mind a mezőgazdasági, mind az ipari szakmai ismereteket nyújtó továbbképző iskolában biztosítani kell a tanulók szakmai igényeknek megfelelő gyakorlati oktatását.
(2) Az egyes évfolyamok tanulóit külön csoportokban kell oktatni, ha évfolyamonként a tanulók létszáma legalább tizenöt fő. Ennél kisebb létszám esetén az I. és II. évfolyamból összevont csoportot kell alakítani. Ha egy-egy évfolyam létszáma harmincnál több, két csoportot, ha pedig ötvennél is több, három tanulócsoportot kell alakítani.
R. 41. §
(1) A mezőgazdasági betanított munkás munkaköri ismereteket nyújtó továbbképző iskola két évfolyamát elvégzett tanulók az 1/1965. (II. 21.) FM-MüM együttes rendeletben előírt vizsgát - tanfolyam végzése nélkül - tehetik le és betanított munkás bizonyítványt szerezhetnek.
(2) A továbbképző iskolák szakmai tárgyai elméleti és gyakorlati oktatásának felügyeletéről a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága szakma szerint illetékes szakigazgatási szervének vezetője a szakma szerint illetékes minisztérium által kiadott szakmai felügyeleti rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.
V. Hatálybalépés
(1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik.
(2) Az 1959. évi 29. törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 15. törvényerejű rendelet és a 36/1959. (VII. 19.) Korm. rendelet még hatályban levő rendelkezései, továbbá a 288/1950. (XII. 17.) MT rendelet hatályukat vesztik.
R. 42. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 9/1959. (X. 9.) MM rendelet, valamint a 4/1960. (VII. 31.) MM rendelet még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik, a 7/1963. (XII. 11.) MM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése pedig e rendeletnek megfelelően módosul.
Ilku Pál s. k.,
művelődésügyi miniszter