1975. évi 24. törvényerejű rendelet

a társadalmi bíróságokról

I. Általános rendelkezések

A társadalmi bíróság feladatai

1. § A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják; döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére, és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését.

A társadalmi bíróság megszervezése

2. § (1) Társadalmi bíróság működhet bármely állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, intézménynél, szövetkezetnél (a továbbiakban együtt: vállalatnál).

(2) A társadalmi bíróság megalakításáról és tagjainak számáról a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet illetékes szervének kezdeményezésére a dolgozók közössége, termelőszövetkezet esetében a közgyűlés határoz.

(3) A társadalmi bíróság működéséhez szükséges dologi feltételekről a vállalat igazgatója, illetőleg a szövetkezet vezetősége gondoskodik.

A társadalmi bíróság tagjainak jelölése, Választása és visszahívása

3. § A társadalmi bíróság tagjainak jelölésére a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége (elnöksége) tesz javaslatot a büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartású dolgozók közül. Jelölteket a dolgozók is javasolhatnak.

4. § (1) A társadalmi bíróság tagjait a vállalat dolgozói, termelőszövetkezet esetében a közgyűlés öt évre választja.

(2) A társadalmi bíróság tagjai maguk közül választják meg a társadalmi bíróság elnökét és helyettesét, aki az elnök akadályoztatása esetében annak jogkörében jár el.

5. § (1) Olyan vállalatnál, ahol társadalmi bíróság állandóan nem működik, a vállalat dolgozói vagy az érdekelt szocialista brigád tagjai esetileg - egy-egy ügy elbírálására - is választhatnak társadalmi bíróságot.

(2) A szocialista brigád kezdeményezheti, hogy az egyébként társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben maga járjon el. Ezekben az esetekben a szocialista brigád eljárására a jelen törvényerejű rendeletben foglaltak irányadók.

6. § (1) A vállalat dolgozói, illetőleg a termelőszövetkezet közgyűlése visszahívhatják a társadalmi bíróságnak azt a tagját, aki méltatlanná vált a megbízatásra.

(2) A visszahívást kezdeményezhetik a bíróság tagjainak jelölésére jogosultak.

A társadalmi bíróság tagjainak jogai és kötelességei

7. § (1) A társadalmi bíróság tagjait munkaviszonyuk, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyuk tekintetében ugyanolyan védelem illeti meg, mint a Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezet választott tisztségviselőit, illetőleg a szövetkezeti döntőbizottság tagjait.

(2) A társadalmi bíróság tagjait e tevékenységük körében a Büntető Törvénykönyv 114. §-ában meghatározott védelem is megilleti.

(3) A társadalmi bíróság elnökét meg kell hívni a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezeti vezető testületek olyan üléseire és értekezleteire, ahol a munkafegyelemnek, a társadalmi tulajdonnak vagy az üzemi (szövetkezeti) demokráciának a társadalmi bíróságot érintő kérdéseit tárgyalják.

II. A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek

8. § (1) A társadalmi bíróság jár el:

a) a szocialista együttélés szabályainak megsértése esetén,

b) fegyelmi elbírálásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója által odautalt magatartások esetén,

c) a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság által a társadalmi bírósághoz megküldött ügyekben.

(2) A társadalmi bíróság eljárását kezdeményezhetik:

a) a vállalatnál működő társadalmi szervezetek,

b) a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetőleg a fegyelmi jogkör más gyakorlója,

c) a vállalat bármely dolgozója.

9. § (1) A vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlója, valamint a vállalatnál működő társadalmi szervezetek az ügyet csak akkor terjeszthetik társadalmi bíróság elé, ha az elbírálás alá kerülő magatartás nem bűncselekmény, illetőleg nem szabálysértés.

(2) A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság nem küldheti meg a társadalmi bírósághoz az ügyet, ha az elbírálás alá kerülő magatartás bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.

III. A társadalmi bíróság eljárása

A társadalmi bíróság összetétele

10. § Az ügyet a társadalmi bíróság három tagból álló tanácsa bírálja el. Az eljáró tanács vezetőjét és tagjait a társadalmi bíróság elnöke jelöli ki olyan személyek közül, akik elfogulatlanul képesek elbírálni az ügyet.

A társadalmi bíróság tárgyalása, határozata és intézkedése

11. § (1) A társadalmi bíróság tárgyalását a bíróság elnöke készíti elő. A tárgyalást a kellően megalapozott kezdeményezés átvételétől számí-tott 8 napon belül ki kell tűzni. Gondoskodni kell az érintett dolgozó és a meghallgatandó más személyek megjelenéséről és arról, hogy a tárgyalás a vállalati és társadalmi szervek vezetőinek tudomására jusson.

(2) A dolgozók részvételéről a közösséget különösen érintő ügy tárgyalásán megfelelően gondoskodni kell.

12. § (1) A tárgyaláson meg kell hallgatni az ügyben érintett dolgozót, továbbá azokat, akiknek közlései az ügy tisztázásához szükségesek. A jelenlevő dolgozók közül a tárgyalás vezetőjének engedélyével bárki felszólalhat.

(2) Ha a társadalmi bíróság az ügy tárgyalását az érintett dolgozó igazolatlan távollétében nem tartja célszerűnek, a távolmaradásról értesítheti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, vagy az ügyet a fegyelmi jogkör gyakorlójához utalhatja.

13. § (1) A társadalmi bíróság az ügy körülményeinek tisztázása után szótöbbséggel határozatot hoz, amelyet az érintett dolgozóval és az ügy tárgyalásán jelenlevőkkel közölni kell.

(2) A határozatot 8 napon belül írásiba kell foglalni és azt haladéktalanul meg kell küldeni az érintett dolgozónak és a vállalat igazgatójának.

(3) A vállalatnak a tárgyaláson részt nem vevő dolgozóit a határozatról a helyi körülményeknek megfelelő, szokásos módon tájékoztatni lehet.

14. § (1) A társadalmi bíróság határozatában a következő döntéseket hozhatja:

a) társadalmi bírósági figyelmeztetés,

b) társadalmi bírósági dorgálás,

c) társadalmi bírósági megrovás,

d) jelzéssel élhet a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetésére illetékes személyhez, illetőleg szervhez,

e) kezdeményezheti az alkoholista kötelező gyógykezelésének elrendelését (1974. évi 10. tvr. 3. §-a).

(2) A társadalmi bíróság az ügyet - érdemi döntés nélkül - átteheti ahhoz a szocialista brigádhoz, melynek az érintett dolgozó tagja.

(3) A társadalmi bíróság az ügyet - érdemi döntés nélkül - átteszi:

a) a szabálysértési hatósághoz, illetőleg az ügyészhez, ha eljárása során azt észleli, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja forog fenn,

b) a fegyelmi jogkör gyakorlójához, ha az elbírálásra kerülő magatartás olyan súlyos fegyelmi vétség, amely nem áll arányban a társadalmi bÍróság által hozható intézkedéssel.

(4) Ha az eljárás alapjául szolgáló magatartás nem róható a felelősségre vont dolgozó terhére, vagy az nem valósítja meg a szocialista együttélés szabályainak a megsértését, illetőleg az eljárás alá vont dolgozó munkaviszonya vagy termelőszövetkezeti tagsági viszonya a határozat hozatala előtt megszűnt, a társadalmi bíróság az ügyben a tárgyalást intézkedés nélkül befejezi, illetőleg az eljárást megszünteti.

15. § (1) A társadalmi bíróság határozata ellen az érintett dolgozó a határozat átvételétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat a szakszervezeti bizottsághoz, illetőleg a szövetkezet vezetőségéhez, amely a panaszt az érkezésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni.

(2) Ha a panasz megalapozott, a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége a társadalmi bíróság (a szocialista brigád) határozatát hatályon kívül helyezi, és a társadalmi bíróságot - a szükséges iránymutatás mellett - új eljárás lefolytatására kéri fel, egyébként pedig a panaszt elutasítja.

IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

16. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a társadalmi bíróságok irányítását és segítését szervezzék meg.

17. § A vállalat jogtanácsosa (a jogi munkakört ellátó dolgozójaj a társadalmi bíróság részére a szükséges szakmai segítséget köteles megadni.

18. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba. A társadalmi bíróságokról szóló 1962. évi 24. számú törvényerejű rendelet, valamint a 14 1962. (XII. 16.) IM számú rendelet ezzel egyidejűleg hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a társadalmi bíróság előtt a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is.

(3) Azokat a folyamatban levő ügyeiket, melyekben a társadalmi bíróság hatásköre megszűnt, át kell tenni az illetékes állami szervekhez.

(4) E törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a bíróság előtt felülvizsgálati kérelem alapján folyamatban levő ügyben az eljárást a korábban hatályban volt eljárási jog szabályai szerint kell lefolytatni.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Vass Istvánné s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett