1962. évi 24. törvényerejű rendelet

a társadalmi bíróságokról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - figyelembe véve a dolgozók szocialista tudatának és erkölcsi felfogásának fejlődését, valamint a működő társadalmi bíróságok hasznos tapasztalatait - a társadalmi bíráskodás további megerősítése és fejlesztése érdekében a következőket rendeli:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A társadalmi bíróságok feladatai

1. § A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy neveljék a dolgozókat a munka öntudatos, fegyelmezett végzésére, a társadalmi tulajdon védelmére, elősegítsék a dolgozók emberi méltóságának, továbbá tulajdonának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartását. Ezzel a társadalmi bíróságok - a közösség véleményét közvetlenül kifejezésre juttatva - hozzájárulnak a szocialista erkölcs további megerősítéséhez.

A társadalmi bíróságok megszervezése

2. § (1) Társadalmi bíróság működik minden állami vállalatnál és egyéb állami gazdálkodó szervnél (közös névvel: vállalatnál), amely száznál több dolgozót foglalkoztat,

(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsának hozzájárulásával az olyan vállalatnál is szervezhetnek társadalmi bíróságot, ahol a dolgozók száma a százat nem haladja meg, ha ott szakszervezeti bizottság működik.

(3) A társadalmi bíróságok szervezése, működtetése és irányítása a Szakszervezetek Országos Tanácsának a feladata.

3. § (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsa - az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben - elhatározhatja társadalmi bíróság szervezését más állami szerveknél, intézményeknél, a Magyar Államvasutaknál, továbbá a Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alá tartozó szövetkezeteknél, valamint ezek központi, irányító és gazdálkodó szerveinél.

(2) A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - elhatározhatja a megfelelő időpontban társadalmi bíróság szervezését a felügyelete alá tartozó szövetkezeteknél, valamint ezek központi, irányító és gazdálkodó szerveinél.

(3) Az e § alapján szervezett társadalmi bíróságokra e törvényerejű rendelet rendelkezései megfelelően irányadók.

4. § (1) A társadalmi bíróságot a vállalat szakszervezeti bizottsága szervezi meg és ellenőrzi.

(2) A vállalat igazgatója, illetve az egyéb gazdálkodó szerv vezetője (közös névvel: a vállalat igazgatója) köteles a társadalmi bíróság működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket biztosítani.

A társadalmi bíróság tagjainak választása és visszahívása

5. § (1) A társadalmi bíróság tagjait a vállalat dolgozói két évre választják.

(2) A jelöltekre a szakszervezeti bizottság tesz javaslatot a büntetlen előéletű, a közösség bizalmát élvező, erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartású dolgozók közül. Ilyen személyeket a dolgozók is javasolhatnak.

(3) A társadalmi bíróság tagjai maguk közül választják meg a társadalmi bíróság elnökét és elnökhelyetteseit.

(4) A vállalat dolgozói visszahívhatják a társadalmi bíróságnak azt a tagját, aki méltatlanná vált a megbízatására, vagy feladatát hanyagul látja el.

A társadalmi bíróság tagjainak jogai és kötelességei

6. § (1) A társadalmi bíróság tagjai ugyanolyan munkajogi védelemben részesülnek, mint a szakszervezet választott tisztségviselői.

(2) A társadalmi bíróság tagja e tevékenysége körében - a Büntető Törvénykönyv 114. §-a szerint - hivatalos személy.

(3) A társadalmi bíróság elnöke beszámol a vállalat dolgozóinak a bíróság működéséről és az ennek során szerzett tapasztalatokról.

II. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG ELÉ TARTOZÓ ÜGYEK

7. § A társadalmi bíróság olyan ügyekben dönt, amelyeknek társadalmi elbírálása különösen alkalmas a felelősségre vont személy és a többi dolgozó nevelésére. Így a társadalmi bíróság köteles eljárni:

a) a szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a munkafegyelem és a szocialista együttélés szabályainak megsértése, valamint a munkahelyen elkövetett egyes szabálysértések (9. §),

b) az ügyész vagy a bíróság által elbírálásra áttett kisebb jelentőségű bűntettek (10. §),

c) a vállalat dolgozói között felmerült becsületsértés, rágalmazás és könnyű testi sértés (11. §),

d) a vállalat dolgozóinak egyes anyagi természetű vitás ügyei (12. §) esetében.

8. § (1) A társadalmi bíróság a vállalat bármely dolgozójának ügyében eljárhat.

(2) Nem járhat el a társadalmi bíróság az olyan cselekmény miatt, amelyet bírósági, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során érdemben már elbíráltak. Ha a társadalmi bíróság a törvényes hatáskörében eljárva döntött, az ügyben más eljárásnak helye nincs.

Egyes szervek által a társadalmi bíróság elé vitt ügyek

9. § (1) A szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a társadalmi bíróság azzal szemben jár el, aki

a) iszákos, züllött életmódot folytat, a családjával nem törődik, gyermeke neveléséről vagy eltartásáról kellően nem gondoskodik, támogatásra szoruló szülei segítését megtagadja;

b) a munkafegyelmet megsértette. így például a munkaidőre előírt szabályokat többször megszegte, munkáját hanyagul vagy az anyagot pazarolva végezte, a dolgozók egészségét és testi épségét védő szabályokat nem tartotta meg;

c) a szocialista együttélés szabályait sértő cselekményt követett el, így például botrányt okozott, a tőle elvárható segítséget önző módon megtagadta, a munkatársakkal, különösen a nőkkel vagy a fiatalkorúakkal szemben méltatlan magatartást tanúsított.

(2) A szakszervezeti bizottság a munkahelyen elkövetett - fegyelmi vétséget is képező - tulajdon elleni vagy más szabálysértést a társadalmi bíróság elé terjesztheti, ha a nevelés és a megelőzés érdeke megkívánja, hogy az ügy a dolgozók széleskörű nyilvánossága előtt kerüljön megtárgyalásra.

(3) A szakszervezeti bizottság vagy a saját kezdeményezéséből, vagy a vállalat igazgatójának, bármely dolgozójának, vagy az érdekelteknek a javaslatára terjeszti az ügyet a társadalmi híróság elé. Az előterjesztéshez annak a személynek (szervnek) a hozzájárulása szükséges, aki a felelősségre vont dolgozó ellen fegyelmi eljárásra jogosult lenne.

(4) A szakszervezeti bizottság csak akkor terjesztheti az ügyet a társadalmi bíróság elé, ha az nem valósít meg bűntettet.

10. § A társadalmi bíróság jár el az olyan kisebb jelentőségű bűntett miatt indult ügyekben, amelyeket az ügyész vagy a bíróság tesz át elbírálásra, mert az eset körülményei - így az okozott sérelem nagysága és az elkövetés módja - nem teszik szükségessé a büntető eljárás folytatását. Ilyen bűntettek különösen a társadalmi tulajdon és a személyek javai ellen a munkahelyen elkövetett kisebb súlyú bűntettek, a garázdaság, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a jogtalan használat és az önbíráskodás.

A vállalat dolgozói között felmerült vitás ügyek

11. § (1) Ha a vállalat dolgozója a vállalat másik dolgozója ellen becsületsértést, rágalmazást vagy könnyű testi sértést követ el, ennek elbírálása a társadalmi bíróság elé tartozik.

(2) Az eljárásra a sértett dolgozó panasza alapján kerül sor. Ezt a cselekmény elkövetésétől, illetve az elkövető személyének tudomásra jutásától számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

12. § A vállalat dolgozói között felmerült, ezer forintot meg nem haladó anyagi természetű vitás ügyeket a társadalmi bíróság dönti el.

III. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

13. § (1) A társadalmi bíróság három- vagy öttagú tanácsban jár el. A tanács elnöke a társadalmi bíróság elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes. A tanács tagjait és póttagjait is az elnök jelöli ki.

(2) A tanácsot lehetőleg olyan személyekből kell összeállítani, akik a felelősségre vont. a sértett, illetve az anyagi természetű vitás ügyben érdekelt dolgozókat (közös névvel: az ügyben érdekelt dolgozókat) ismerik. A tanács egyik tagja lehetőleg e dolgozók munkatársa legyen.

(3) Az ügyben érdekelt dolgozók kérhetik a társadalmi bíróság tagjának az eljáró tanácsból való kihagyását, ha joggal feltételezhetik, hogy tőle - rokonság, érdekeltség vagy más ok miatt - az ügy tárgyilagos, részrehajlás nélküli elbírálása nem várható.

A társadalmi bíróság tárgyalása

14. § (1) A társadalmi bíróság köteles az ügyet az érkezésétől számított tizenöt napon belül tárgyalni, és azt lehetőleg egyetlen tárgyaláson elbírálni.

(2) A társadalmi bíróság munkaidőn kívül tartja tárgyalását. Ennek időpontját az eljáró tanács elnöke tűzi ki.

(3) Az eljáró tanács elnökének kötelessége, hogy a tanács tagjainak bevonásával az ügyet meg felelően előkészítse, annak körülményeiről részletesen tájékozódjék, és a szükséges bizonyítékokat beszerezze.

15. § (1) Az eljáró tanács elnöke gondoskodik

a) az ügyben érdekelt dolgozók, továbbá a tanúk megidézéséről;

b) a tárgyalás helyének és idejének, valamint az ügy tárgyának közhírré tételéről.

(2) A tárgyalásról értesíteni kell a szakszervezeti bizottságot, a vállalat igazgatóját és azt a szervet, amely az ügyet a társadalmi bírósághoz áttette.

16. § (1) A társadalmi bíróság tárgyalása általában nyilvános. Ha azonban az ügy természete szükségessé teszi, - így például a magánélet belső viszonyait érintő ügyben - a társadalmi bíróság elrendelheti a nyilvánosság korlátozását.

(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben röviden fel kell tüntetni a tárgyaláson történteket. A jegyzőkönyv elkészítéséről és szükség esetén jegyzőkönyvvezető kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik.

17. § (1) A tárgyalás rendjét az eljáró tanács elnöke tartja fenn.

(2) A tárgyaláson részletesen meg kell hallgatni az ügyben érdekelt dolgozókat. Meg kell hallgatni továbbá mindazokat, akiknek közlései az ügy tisztázásához szükségesek, figyelmeztetve őket az igazmondás kötelességére.

(3) A tárgyaláson résztvevők kérdéseket tehetnek fel és hozzászólhatnak az ügyhöz. Az eljárásban képviseletnek helye nincs. Az ügyben szereplő dolgozók érdekében indokolt esetben hozzátartozójuk eljárhat.

(4) Az eljárásban - indokolt esetben - a dolgozó munkatársai közül társadalmi vádló, illetve társadalmi védő is részt vehet.

(5) Az ügy szempontjából lényeges iratokat és egyéb bizonyítékokat a tárgyaláson ismertetni kell.

A tárgyalásról elmaradás következményei

18. § (1) Ha a tárgyaláson a felelősségre vont dolgozó igazolatlanul nem jelenik meg, az ügy körülményei azonban távollétében is tisztázhatók, a társadalmi bíróság indokolt esetben a tárgyalást megtarthatja.

(2) Ha az eljárás becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt indult, és a sértett a tárgyaláson igazolatlanul nem jelenik meg, a társadalmi bíróság az eljárást megszünteti.

(3) A társadalmi bíróság megszünteti az eljárást, ha az anyagi természetű vitás ügy eldöntését kérő dolgozó igazolatlanul nem jelenik meg. Ez a megszüntetés az igény újabb érvényesítését nem akadályozza.

Határozathozatal

19. § (1) Ha az ügy körülményeit a társadalmi bíróság tisztázta, zárt tanácskozásban - szótöbbséggel - határozatot hoz, amelyet a tanács elnöke a tárgyaláson kihirdet.

(2) A határozatot írásba kell foglalni, s azt a tanács elnöke és tagjai aláírják.

(3) A határozatban fel kell tüntetni

a társadalmi bíróság megnevezését,

a tárgyalás helyét és idejét,

a felelősségre vont, illetve az anyagi természetű vitás ügyben érdekelt dolgozók személyi adatait,

a hozott intézkedést, annak rövid indokolását és a megállapított tényeket, utalva a bizonyítékokra is.

IV. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI

Intézkedések az ügyben érdekelt dolgozókkal szemben

20. § (1) Ha a társadalmi bíróság - anyagi természetű vitás ügy esetén kívül - azt állapítja meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekmény a felelősségre vont dolgozó terhére róható, őt figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíti. A társadalmi bíróság a legközelebb kifizetésre kerülő nyereségrészesedés vagy ilyen jellegű jutalom egy részének (de legfeljebb felének), továbbá a vállalat igazgatója által esetenként adható jutalom meghatározott időre, de legfeljebb egy évre szóló elvonását is kimondhatja.

(2) Fegyelmi vétség esetén a társadalmi bíróság javasolhatja a vállalat igazgatójának a dolgozó alacsonyabb munkakörbe helyezését vagy azonnali hatályú elbocsátását; a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyéb fegyelmi büntetéseket pedig maga is kiszabhatja.

(3) Becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés, továbbá kisebb jelentőségű bűntett vagy szabálysértés miatt a társadalmi bíróság a felelősségre vont dolgozót ötszáz forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja.

(4) A társadalmi bíróság a felelősségre vont dolgozóval szemben ugyanabban a határozatban több intézkedést is hozhat, ha az eset körülményei ezt indokolják, és a határozat nevelő hatása így fokozódik.

(5) A társadalmi bíróság az intézkedését a hirdetőtáblán, faliújságon, üzemi lapban vagy más módon közzéteheti.

21. § Ha a társadalmi bíróság a 20. §-ban felsorolt intézkedést hozott, egyúttal a következő intézkedéseket is megteheti:

a) a felelősségre vont dolgozót kártérítésre is kötelezheti, vagy - ha célszerűnek mutatkozik - elrendelheti, hogy az a megrongált dolgot saját munkájával hozza helyre, feltéve, hogy az általa megállapítani kívánt kártérítés összege az ezer forintot egyik esetben sem haladja meg;

b) javasolhatja a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének, hogy az alkoholisták elleni intézkedésekről szóló 1962. évi 18. számú törvényerejű rendelet alapján az alkoholistát kötelezze kényszerelvonó-kezelésre;

c) kérelemre elrendelheti, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének (egyéb járandóságának) egy részét a család számára valamely családtag vagy a gyermek gondozója kezéhez utalják ki. Az egyéb címen levont összegek után fennmaradó munkabér (egyéb járandóság) felét azonban mindenképpen a dolgozó kezéhez kell kifizetni.

22. § (1) Ha az eljárás becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt indult, a társadalmi bíróság a tárgyalás elején is megkísérli, hogy az ügyet békéltetéssel intézze el. Ennek során felszólíthatja a felelősségre vont dolgozót, hogy a sértettől kérjen bocsánatot, az okozott kárt pedig térítse meg.

(2) Ha a békéltetés nem vezetett eredményre, a társadalmi bíróság a felelősségre vont dolgozóval szemben meghozhatja a 20. §-ban és a 21. § a) és b) pontjában felsorolt intézkedéseket.

23. § A társadalmi bíróság az anyagi természetű vitás ügyben arra törekszik, hogy az adós önként vállalja a tartozás teljesítését. Ha az adós erre nem hajlandó, a társadalmi bíróság őt arra kötelezi, hogy az igényét érvényesítő dolgozónak Járó pénzösszeget fizesse meg, vagy megfelelő szolgáltatást teljesítsen. Az alaptalan igényt a társadalmi bíróság elutasítja.

Egyéb intézkedések

24. § (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem róható a felelősségre vont dolgozó terhére, a társadalmi bíróság az eljárást megszünteti.

(2) A társadalmi bíróság a dolgozó felelősségének megállapítása esetén is mellőzheti intézkedés hozatalát, ha úgy találja, hogy az ügy tárgyalása önmagában is elérte a kívánt célt.

25. § (1) A társadalmi bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi az ügyészhez,

a) ha a szakszervezeti bizottság által eléje terjesztett cselekmény bűntett;

b) ha a tárgyalás során olyan körülmények merültek fel, amelyek alapján az ügyész vagy a bíróság által elbírálásra áttett bűntett (10. §) miatt a büntető eljárás lefolytatása látszik indokoltnak;

c) ha a becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértésként eléje vitt cselekmény más bűntettet valósít meg.

(2) Ha a társadalmi bíróság az ügy körülményeit bármilyen okból nem tudja tisztázni, azt haladéktalanul átteszi az elintézésére illetékes szervhez.

(3) A bonyolultabb anyagi természetű vitás ügyet a társadalmi bíróság elintézés végett átteheti a járásbírósághoz (városi, kerületi bírósághoz; közös névvel: járásbírósághoz).

(4) Az áttétel nem érinti a vállalat igazgatójának a fegyelmi vagy kártérítési eljárás lefolytatására irányuló jogkörét.

V. ELJÁRÁS A HATÁROZATHOZATAL UTÁN

26. § (1) A társadalmi bíróságnak a tárgyalás alapján hozott, az eljárást befejező határozata ellen a közlésétől számított nyolc napon belül a szakszervezeti bizottságnál panaszt emelhet az, aki a határozatot sérelmesnek tartja. Nem emelhet panaszt, aki a társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatát a járásbíróságtól kéri (28. §).

(2) A szakszervezeti bizottság - harminc napon belül - a hozzá benyújtott panasz alapján vagy anélkül is a társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(3) A társadalmi bíróság a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére köteles nyolc napon belül új tárgyalást tartani. Ennek eredményéhez képest korábbi határozatát fenntartja vagy megváltoztatja.

(4) Ha a társadalmi bíróság határozatának a felülvizsgálatát a járásbíróságtól kérték (28. §), a szakszervezeti bizottság a hozzá benyújtott panaszt, a társadalmi bíróság pedig az ügy nála levő iratait a járásbíróságnak haladéktalanul megküldi.

27. § (1) Ha a vállalat igazgatója a társadalmi bíróság tárgyalásán jelen van, és az alacsonyabb munkakörbe helyezésre vagy az azonnali hatályú elbocsátásra irányuló javaslattal egyetért, ezt a tárgyaláson nyomban közölheti. Ellenkező esetben a dolgozó fegyelmi felelősségre vonásáról - figyelembe véve a tárgyaláson elhangzottakat - a javaslattól függetlenül határoz.

(2) Az igazgató köteles mindkét esetben a fegyelmi határozatát a társadalmi bíróság határozatának közlésétől számított nyolc napon belül meghozni, és arról a társadalmi bíróságot értesíteni,

28. § (1) A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatát kérheti a járásbíróságtól az,

a) akit a társadalmi bíróság bűntett miatt megrovásnál súlyosabb intézkedéssel sújtott;

b) akivel szemben a társadalmi bíróság elrendelte, hogy munkabérének (egyéb járandóságának) egy részét valamely családtagja vagy gyermekének gondozója kezéhez utalják ki;

c) aki a társadalmi bíróságnak kártérítés felől hozott vagy a vállalat dolgozói között felmerült anyagi természetű vitás ügyet eldöntő határozatát magára sérelmesnek tartja;

d) aki a becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt indult ügyben mint sértett vett részt.

(2) A kérelmet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a társadalmi bíróságnál kell szóban vagy írásban bejelenteni.

29. § (1) A járásbíróság a kérelem alapján véglegesen dönt.

(2) Ha a járásbíróság a felelősségre vont dolgozó terhére róható bűntett miatt javító-nevelő munka vagy szabadságvesztés kiszabását látja indokoltnak, továbbá ha a becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértésként elbírált cselekmény más bűntettet valósított meg, a társadalmi bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet büntető eljárásra utalja.

30. § Ha a járásbíróság a társadalmi bíróság határozatát helyesnek tartja. a felülvizsgálat iránti kérelmet elutasítja, ellenkező esetben pedig az alábbiak szerint határoz:

a) 28. § (1) bekezdésének a) pontja esetében az eljárást megszünteti, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem róható a felelősségre vont dolgozó terhére;

b) pontja esetében a sérelmes intézkedést mellőzi;

c) pontja esetében a törvényes rendelkezéseknek megfelelően határoz;

d) pontja esetében e törvényerejű rendeletben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, de a társadalmi bíróság által kiszabott pénzbírság összegét, illetve a nyereségrészesedés vagy jutalom elvonásának mértékét nem változtathatja meg.

A társadalmi bíróság határozatának végrehajtása

31. § (1) A társadalmi bíróság határozatának a kötelezett a megszabott határidőn belül köteles eleget tenni. A teljesítés elmulasztása esetén a határozat végrehajtására kerül sor.

(2) A társadalmi bíróság határozatának végrehajtásáról a vállalat gondoskodik. A pénzbírságot, a kártérítést és az egyéb követeléseket a dolgozó munkabéréből kell levonni.

(3) A pénzbírság címén levont összegeket a vállalat dolgozóinak kulturális és szociális céljaira kell fordítani.

(4) Ha a járásbíróságtól a határozat felülvizsgálatát kérték, vagy a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a társadalmi bíróság az ügyben új tárgyalást tűzött ki, az ügy elintézéséig nincs helye végrehajtásnak. Azt az intézkedést azonban, amely szerint a munkabér (egyéb járandóság) egy részét valamely családtag vagy a gyermek gondozója kezéhez kell kiutalni, minden esetben haladéktalanul végre kell hajtani.

VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

32. § A kisipari szövetkezeteknél, valamint ezek központi, irányító és gazdálkodó szerveinél létesülő társadalmi bíróságok szervezését, működtetését és irányítását a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben végzi. E társadalmi bíróságok eljárása során a szakszervezeti bizottságra és a vállalat igazgatójára háruló feladatokat a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége által kijelölt szervek látják el.

33. § (1) A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1959. évi 9. számú törvényerejű rendeletben szabályozott törvényességi felügyeletet az ügyész a társadalmi bíróságoknál akként gyakorolja, hogy figyelemmel kíséri a törvényesség megtartását, felhívja a figyelmet a tapasztalt hiányosságokra, és segítséget nyújt a hibák kijavításához.

(2) A bíróságok a határozatok felülvizsgálata során szerzett tapasztalataik közlésével, a helyes módszerekre való felhívással és más alkalmas módon kötelesek előmozdítani a társadalmi bíróságok minél eredményesebb működését.

(3) Az állami szervek és vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint a szövetkezetek jogtanácsosai és jogi munkakört ellátó dolgozói kötelesek a társadalmi bíróságok munkáját mindenben segíteni.

34. § (1) A társadalmi bíróságok megalakítására, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa állapítja meg. A kisipari szövetkezeteknél, valamint ezek központi, irányító és gazdálkodó szerveinél működő társadalmi bíróságok tekintetében ez a jogkör a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségét illeti meg, amely azt a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben gyakorolja.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy e törvényerejű rendelet alapján a bíróságokra háruló feladatokat szabályozza.

Hatálybalépés

35. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1963. január 1-én lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendeletnek - a 14/1956. (V. 30.) MT számú rendelettel beiktatott - 180/A. §-a (3) bekezdése hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára