79/1975. (XII. 31.) PM rendelet

az átmenetileg veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági szövetkezetek pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 30 1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) E rendelet hatálya a hitelképtelen, valamint a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: termelőszövetkezet) terjed ki.

(2) Hitelképtelen e rendelet szempontjából az a termelőszövetkezet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) a tárgyévi várható vesztesége vagy alaphiánya miatt a hitelezési hatáskörében és a 37/1967. (X. 12.) Korm. rendelet alapján megtehető intézkedések után hitelképtelennek nyilvánít.

(3) Veszteséges vagy alaphiányos e rendelet szempontjából az a termelőszövetkezet, amelynek tárgyévi mérlegbeszámolója veszteséget vagy alaphiányt mutat, illetve amelynél a Pénzügyminisztérium Beyételi Főigazgatóságának Megyei Hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) a mérleggel lezárt évre vonatkozó, pénzügyi revízió alapján kiadott jogerős határozata veszteséget vagy alaphiányt állapít meg, és amelyet a Bank a hitelezési hatáskörében és a 37/1967. (X. 12.) Korm. rendelet alapján megtehető intézkedések után veszteségesnek vagy alaphiányosnak nyilvánít.

A HITELKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA

2. §

(1) A hitelképtelennek nyilvánított termelőszövetkezetnek a hitelképessége - kérelme alapján - helyreállítható, ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) a várható veszteség vagy alaphiány ösz-szegére költségvetési fedezetet nyújt.

(2) Költségvetési fedezetet a naptári éven belül várható - a (3) bekezdés szerint csökkentett és a saját forrásokból [5. § (1) bekezdés] nem fedezhető - veszteség vagy alaphiány összegéig lehet nyújtani.

(3) A várható veszteség vagy alaphiány összegének megállapításánál nem lehet figyelembe venni :

a) a következő években esedékes fizetési kötelezettségek előrehozását;

b) az alaptevékenységen kívüli tartósan veszteséges tevékenység folytatásából keletkező veszteséget, kivéve a tevékenység felszámolási költségeit;

c) magasabb színvonalú és tömegű munkadíjat és munkabért annál, amennyit az előző évben, év közben - tehát kiegészítő részesedés nélkül - jövedelemnövekmény-adó mentesen lehetett volna kifizetni. (Az évközi munkadíjak és munkabérek színvonalát és az átlagos állományi létszámot a 40/1975. (XI. 15.) PM rendelet alapján kell meghatározni.) A tevékenységi kör bővülése vagy csökkenése miatt a munkadíj és munkabér összegét módosítani kell;

d) az olyan termelési költségeket, amelyek a gazdálkodás folytatásához nem feltétlenül szükségesek ;

e) a költségek, illetve az eredmény terhére jogszabály alapján képzett alapok fel nem használt pénzügyi eszközét, amelyet - kivéve a szociális és kulturális alapot - zárolni kell;

f) a hitelképtelenség megállapításának időpontjától a költségek, illetve az eredmény terhére képzendő alapokat, amelyeket szintén zárolni kell;

g) a szociális és kulturális alapnál az előző évi szintnél magasabb összeget, legfeljebb azonban az átlagos állományi létszámra vetítve fejenként 750 Ft-ot;

h) azokat a kiadásokat, amelyek az alaphiányt növelik (ideértve az előző évi forgóeszköz-szintnél magasabb vásárolt készletértékeket is).

(4) A várható veszteség vagy alaphiány összegét a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának szervezete (a továbbiakban: bevételi szervezet), a várható veszteség vagy alaphiány okait, a gazdálkodás megjavításának módját és feltét*' leit a bevételi szervezet a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerveinek (a továbbiakban: megyei pénzügyi szakigazgatási szerv és megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv) és a Banknak a bevonásával vizsgálja meg. A vizsgálat. során a bevételi szervezet szakértőket is igénybe vehet. A vizsgálat alapján a bevételi szervezet a termelőszövetkezet kérelmének benyújtásától számított 45 napon belül a megyei pénzügyi és mezőgazdasági szakigazgatási szervekkel és a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségével egyeztetett javaslatot, készít a megyei végrehajtó bizottságnak, amely a költségvetési fedezet összegéről és a fedezet nyújtásának feltételeiről határoz.

(5) A költségvetési fedezet átutalásáig a Bank kizárólag a legszükségesebb üzemviteli kiadásokra hitelt nyújthat.

3. §

(1) A költségvetési fedezet nyújtásáról és feltételeiről a megyei végrehajtó bizottság határozatot hoz, amelyet közöl a termelőszövetkezettel. A feltételek között minden esetben elő kell írni:

a) a szükséges gazdasági és szervezési intézkedések végrehajtását;

b) a tartósan veszteséges nem mezőgazdasági tevékenység felszámolását;

c) a folyamatban levő beruházások leállítását az állagmegóvás- mellett, ha a beruházás folytatásához hitelen és állami támogatáson kívül a tárgyévben további termelőszövetkezeti saját forrásra is szükség van;

d) a termelőszövetkezetnél nélkülözhető eszközök és készletek értékesítését;

e) a termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő tagjai és alkalmazottai, valamint a veszteséges üzemágak vezetői jogszabályok keletéi között megállapított tényleges munkadíjának és munkabérének 12 hónapos időtartamra - veszteség esetén 20%-os, fejlesztési alaphiány esetén 25%-os mértékig - való visszatartását. A visszatartás időtartamát a megyei végrehajtó bizottság határozatát követő hónap első napjától kezdődően kell meghatározni. Elő kell írni azt is, hogy ezek a vezetők a hitelképtelenné válást követően prémiumban nem részesülhetnek. Ha az év végi mérlegbeszámoló alapján a termelőszövetkezet e rendelet szempontjából nem veszteséges vagy alaphiányos, a visszatartott jövedelmet és a prémiumot egy összegben ki kell fizetni, de az veszteséget vagy alaphiányt nem okozhat;

f) hogy a termelőszövetkezet a tagjai és alkalmazottai részére a. megyei végrehajtó bizottság határozatát követően a 2. § (3) bekezdésének c) pontja szerint még mennyi munkadíjat és munkabért fizethet ki.

(2) A megyei végrehajtó bizottság a vezetők munkadíjának és munkabérének visszatartásától eltekinthet, ha megállapítja, hogy a vezetők a veszteség vagy alaphiány keletkezésében vétlenek.

(3) A megyei végrehajtó bizottság határozatában feltételként előírhatja még:

a) a termelési szerkezet módosítását;

b) a termelőszövetkezet munkadíjazási rendszerének változtatását, illetőleg a munkadíjazás színvonalának csökkentését is.

(4) A megyei végrehajtó bizottság határozatában foglalt feltételek elfogadásáról a termelőszövetkezet közgyűlése dönt. A költségvetési fedezetet csak a közgyűlés határozata után lehet folyósítani.

(5) A megyei végrehajtó bizottság, továbbá a közgyűlés határozatát a Banknak és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának kell megküldeni.

(6) A megyei végrehajtó bizottság a hitelképesség helyreállításához a költségvetési fedezetet a Pénzügyminisztériumtól igényelheti.

(7) A megyei végrehajtó bizottság saját költségvetése terhére is helyreállíthatja a termelőszövetkezet hitelképességét. Ebben az esetben a fedezet nyújtásának feltételeit a megyei végrehajtó bizottság saját hatáskörben állapítja meg.

4. §

(1) Amennyiben a termelőszövetkezet év közben ismét hitelképtelen lesz és várható vesztesége vagy alaphiánya a 2. § (3) bekezdése alapján is fennáll és saját forrásokból [5. § (1) bekezdése] sem rendezhető, a hitelképességet további költségvetési fedezettel lehet helyreállítani.

(2) Ha a várható veszteség vagy alaphiány megegyezik a tárgyévi mérlegbeszámoló tényleges veszteségével vagy alaphiányával, illetve annak megnövekedett mértékéig a hitelképességet a termelőszövetkezet megteremtette, a tárgyévet követő évben pénzügyi tervének elkészítéséig, de legkésőbb május hó 20-ig a termelőszövetkezetet hitelképesnek kell tekinteni.

A VESZTESÉG VAGY ALAPHIÁNY RENDEZÉSE

A veszteség vagy alaphiány rendezése saját forrásokból

5. §

(1) A termelőszövetkezet veszteségét vagy alaphiányát - sorrendben -

a) tartalékalapjából,

b) jövedelembiztonsági alapjából,

c) műszaki fejlesztési alapjából,

d) fejlesztési alapjából,

e) a fejlesztési alaphiányt az amortizációs alapjából,

f) a veszteséget a két éven belül megvalósított beruházások utáni amortizációs alapjából,

g) jogszabály alapján képzett beruházási pénzügyi tartalékaiból, ha az előreláthatóan a veszteséges vagy alaphiányos évet követő évben felhasználásra nem kerül,

h) szövetkezeti és gazdasági társulásnak a termelőszövetkezetet megillető tárgyévi teljes nyereségéből,

i) a tárgyévet követő évben képződő nyereségéből.

j) a fejlesztési alaphiányt a tárgyévet követő évben képződő amortizációs alapjából,

k) a nélkülözhető eszközeinek értékesítéséből -- ha az értékesítés a tárgyévet követő évben realizálható -köteles rendezni és

l) a tárgyévet követő év részesedési alapjának csökkentéséből,

m) a Kölcsönös Támogatási Alapból a Bank útján nyújtott kölcsönből vagy végleges juttatásból,

n) szövetkezeti és gazdasági társulás keretén belül vagy társuláson kívül fejlesztési alap átvételéből,

o) szövetkezeti vagy gazdasági társulásból a tárgyévet követő évben kivont eszközeivel rendezheti.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet vesztesége vagy alaphiánya a tagok által már befizetett vagy a tárgyévet követő évben befizetésre kerülő évenkénti vagyoni hozzájárulásból is rendezhető.

(3) A saját források igénybevételéről a termelőszövetkezet közgyűlése határoz. A termelőszövetkezetnek a közgyűlés határozata előtt kérnie kell a Bank állásfoglalását arról, hogy a hitelképessége az (1) és (2) bekezdésben foglalt forrásokból helyreállítható-e. .

A veszteség vagy alaphiány rendezése költségvetési forrásból

6. §

(1) Ha a veszteség vagy alaphiány saját forrásokból nem fedezhető, a rendezés költségvetési forrásokból, illetve azok fedezete mellett veszteségrendezési hitellel, dotációval és fejlesztési alaphiány-rendezési hitellel történhet. E célból a megyei végrehajtó bizottság veszteség- vagy alaphiány-rendezési eljárást (a továbbiakban: veszteségrendezési eljárás) indíthat.

(2) El kell rendelni a veszteségrendezési eljárást, ha azt a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke javasolja. A veszteségrendezési eljárás megindítását a termelőszövetkezet is kérheti.

7. §

A veszteségrendezési eljárás elrendeléséről értesíteni kell:

a) a Pénzügyminisztériumot,

b) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot,

c) a Magyar Nemzeti Bankot,

d) a termelőszövetkezet vezetőségét,

e) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,

f) a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságát;

g) a termelőszövetkezet illetékes területi szövetségét.

8. §

(1) A veszteségrendezési eljárást a tárgyévi mérlegbeszámoló pénzügyi revíziójával egyidejűleg a bevételi szervezet folytatja le a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervek, valamint a Bank bevonásával. A bevételi szervezet a veszteségrendezési eljárás során szakértőket is igénybe vehet.

(2) A termelőszövetkezetnél a veszteségrendezési eljárást a megkezdéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb április 30-ig be kell fejezni.

(3) A veszteségrendezési eljárás során a termelőszövetkezet minden tagja és alkalmazottja köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni, a vizsgálatot elősegíteni.

(4) A bevételi szervezet a veszteségrendezési eljárás alapján a veszteség vagy alaphiány pénzügyi rendezésére, annak feltételeire, a gazdálkodás megjavítására a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervekkel, a Bankkal, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségével egyeztetett intézkedési javaslatot készít a megyei végrehajtó bizottságnak.

(5) Ha a veszteségrendezési eljárás személyi felelősséget állapít meg, a fegyelmi felelősségrevonásra, illetőleg a kár megtérítésére a megyei végrehajtó bizottság indítványára az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv tesz javaslatot a közgyűlésnek, illetőleg a termelőszövetkezet más illetékes szervének. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szükséges intézkedéseket a megyei végrehajtó bizottság teszi meg.

A veszteség vagy alaphiany rendezésének feltételei

9. §

(1) A megyei végrehajtó bizottság a veszteségrendezési eljárás befejezése után a veszteség vagy alaphiany költségvetési forrásból történő rendezéséről és annak feltételeiről határozatot hoz. A veszteséges vagy alaphiányos évet követő évekre a rendezés kötelező feltételeként a hitelképesség helyreállításához nyújtható költségvetési fedezet kötelező feltételeit [3. § (1) bekezdés] írja elő, az alábbi eltérésekkel:

a) a folyamatban levő beruházások ütemét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy ha a termelőszövetkezetnek a beruházás folytatásához hitelen és állami támogatáson felül saját forrásra is szüksége van, a saját forrás mértéke általában nem haladhatja meg az amortizációs alapjának 50%-át;

b) veszteségrendezési hitel igénybevétele esetén, annak visszafizetéséig a munkadíj és munkabér összege nem haladhatja meg a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott mértéket. Amennyiben az esedékes veszteségrendezési hitel visz-szafizetése után a tárgyévi nyereség lehetővé teszi, a termelőszövetkezet kiegészítő részesedést fizethet;

c) a vezetőknek vissza kell fizetniük a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket meghaladó munkadíjat, munkabért és prémiumot a veszteség vagy alaphiány miatt olyan termelőszövetkezetnél is, amelynél évközben költségvetési fedezet nyújtására nem került sor. Visszafizetés helyett a vezetők kérhetik, hogy az említett mértéket meghaladó munkadíjat, munkabért és prémiumot a veszteséges vagy alaphiányos évet követő évben munkadíjukból, illetve munkabérükből tartsák vissza. Munkahely-változtatás esetén vagy nyugdíjazáskor a visszafizetés, illetőleg visszatartás alá eső munkadíjat, munkabért, prémiumot tartozásként kell kimutatni.

(2) A megyei végrehajtó bizottság feltételként előírhatja továbbá a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, a veszteséges alaptevékenység gazdaságossá tételét, és alkalmazhatja a 3. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A 3. § (7) bekezdése esetében a megyei végrehajtó bizottság a veszteséget vagy alaphiányt az általa nyújtott költségvetési fedezet terhére rendezi, és a veszteség vagy alaphiány rendezésének feltételeit saját hatáskörben állapítja meg.

(4) A megyei végrehajtó bizottság határozatában foglalt feltételek elfogadásáról a közgyűlés dönt.

(5) A veszteséget vagy alaphiányt csak a feltételek elfogadása után lehet költségvetési forrásokból rendezni.

A fejlesztési alaphiány rendezése

10. §

(1) A fejlesztési alaphiány rendezésére a Bank költségvetési fedezet mellett fejlesztési alaphiányrendezési hitelt nyújt, a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott kamatfeltétellel.

(2) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitel visszafizetési ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben a mezőgazdasági tevékenységre meghatározott leghosszabb lejárati időnél.

(3) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitelt a termelőszövetkezet a következő években képződő fejlesztési alapjából köteles visszafizetni a (4) bekezdés szerint meghatározott lejáratnak megfelelően.

(4) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitel költségvetési fedezetének lejáratát - a Bank véleményének meghallgatása után - a megyei végrehajtó bizottság határozza meg.

(5) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitel visszafizetése előtt új ültetvénytelepítési és építési-szerelési beruházáshoz állami támogatási okiratot kiadni nem szabad.

A veszteség és egyéb alaphiány rendezése

11. §

(1) A veszteség rendezése

a) veszteségrendezési hitellel és

b) dotációval történhet.

(2) Dotáció adható:

a) rendkívüli ár- vagy belvíz sújtotta területté nyilvánított [1001/1972. (I. 18.) Korm. határozattal módosított 1017/1970. (V. 30.) Korm. határozat] termelőszövetkezetben keletkezett mérleg szerinti veszteség rendezésére, ha a veszteséget

1. a kárnak megfelelő biztosítási szerződéssel rendelkező termelőszövetkezet saját forrásból (5. §) egy éven belül,

2. a kárnak megfelelő biztosítási szerződéssel nem rendelkező termelőszövetkezet saját forrásból két éven belül

rendezni nem tudja;

b) a biztosítási kockázatvállalás körébe tartozó és a biztosítási szerződés feltételei alapján meg nem téríthető károkból származó, a tárgyévben keletkezett, saját forrással csökkentett mérleg szerinti veszteség rendezésére, ha a veszteséget

1. a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szövetkezet egy éven belül,

2. a gazdaságilag elmaradt mezőgazdasági termelőszövetkezet két éven belül,

3. minden egyéb termelőszövetkezet három éven belül rendezni nem tudja;

c) a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szövetkezetnek az előzőekben nem említett veszteségére is, ha a veszteséget két éven belül saját forrásból rendezni nem tudja.

(3) Veszteségrendezési hitel nyújtható a veszteségnek dotációval nem rendezhető részére, valamint az egyéb alaphiányokra.

(4) Veszteségrendezési hitelt a Bank a megyei végrehajtó bizottság által biztosított költségvetési fedezet mellett, legfeljebb a fedezet lekötési időtartamára nyújthat.

(5) A veszteségrendezési hitel költségvetési fedezetének lekötési időtartamát - a Bank véleményének meghallgatása után - a megyei végrehajtó bizottság határozatban állapítja meg.

12. §

(1) A megyei végrehajtó bizottság a veszteségrendezési hitelhez, a fejlesztési alaphiány-rendezési hitelhez és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a dotációhoz szükséges fedezetet a Pénzügyminisztériumtól igényelheti.

(2) A megyei végrehajtó bizottság a 11. § alapján a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szövetkezeteknek adható dotációt az e célra engedélyezett keretből fedezi.

13. §

A Bank az esedékes veszteségrendezési hitel, valamint a fejlesztési alaphiány-rendezési hitel törlesztése után annak költségvetési fedezetét a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv "Termelőszövetkezetek veszteségrendezésével kapcsolatos elszámolások lebonyolítási számlá"-jára utalja vissza.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

14. §

(1) A csökkentett ütemben folytatható [9. § (1) bekezdés a) pont], vagy leállított [3. § (1) bekezdés c) pont, folyamatban levő beruházás esetén a megyei hivatalnak a megyei végrehajtó bizottság állásfoglalása alapján - új határidők meghatározása mellett - mellőznie kell az állami támogatásban részesülő beruházásokra előírt - a befejezési határidő, a kapacitás-kihasználás vagy a rendeltetésszerű hasznosítás elmulasztása miatti - pénzügyi szankciók (beruházási járulék) alkalmazását.

(2) Ha a veszteséges vagy alaphiányos termelőszövetkezet más termelőszövetkezettel egyesül, a megyei végrehajtó bizottság határozatából származó jogok és kötelezettségek a jogutód termelőszövetkezetet illetik meg, illetve terhelik.

(3) Ha a megyei végrehajtó bizottság megállapítása szerint a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodásának feltételei nem biztosíthatók, a termelőszövetkezet tartósan veszteséges, vagy a jövőbeni eredményes gazdálkodás megteremtésére hozott intézkedéseket a termelőszövetkezet nem hajtja végre, az 1967. évi III. törvény 130/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazhatók.

(4) Ha a termelőszövetkezet a veszteségrendezési hitelt, vagy annak egy részét a lejárat időpontjára visszafizetni nem tudja, azt a mérlegbeszámolójában az állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatnia.

(5) A termelőszövetkezeteknél fennálló visszatérítendő állami juttatás után az 5%-os járulékot a "PM Termelőszövetkezeti visszatérítendő állami juttatási alap" elnevezésű számlára kell továbbra is befizetni. A visszatérítendő állami juttatást a termelőszövetkezetnek fejlesztési alapjából kell törlesztenie, és a 13. §-ban megnevezett számlára befizetnie. A visszafizetés ütemét éves terveiben a termelőszövetkezet határozza meg. Nem lehet állami támogatási okiratot kiadni új ültetvénytelepítési és építési-szerelési beruházáshoz azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél állami juttatás visszatérítésének kötelezettsége áll fenn.

(6) A megyei végrehajtó bizottság a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerveivel évenként ellenőriztesse a veszteség vagy alaphiány-rendezés feltételeinek teljesítését, és intézkedjék a határozat megszegőivel szemben.

(7) A Pénzügyminisztérium rendkívüli esetben eltérhet a 2. § (3) bekezdés c) pontjában, a 10. § (5) bekezdésében, illetve e § (5) bekezdésében foglaltaktól.

(8) E rendelet végrehajtásánál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és a pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.

HATÁLYBALÉPÉS

15. §

(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 3/1972. (I. 25.) PM és a 32/1972. (XI. 1.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1975. évi veszteséget vagy alaphiányt még a 32/1972. (XI. 1.) PM rendelet szerint kell rendezni, az eljárást azonban e rendelet szerint kell lebonyolítani.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter