29/1976. (IX. 2.) MÉM rendelet

a földrendezésekről szóló 1976. évi 23. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1976. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 10. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

(A tvr. 1. §-ához)

1. §

(1) Önkéntes földcsere megállapodást - a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban) levő földek tekintetében egymással és magánszemélyekkel - az alábbi szervezetek köthetnek:

a) mezőgazdasági termeléssel, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szerv (vállalat, a továbbiakban: állami vállalat),

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, szövetkezeti társulás (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet),

c) állami gazdaság, illetőleg mezőgazdasági szövetkezet által alapított gazdasági társulás, egyesülés,

d) más állami szerv és szövetkezet,

e) társadalmi szervezet és egyesület (a továbbiakban a)-e) együtt: szocialista szervezet).

(2) Csere céljára külterületi, zártkerti és belterületi földek egyaránt felhasználhatók.

(3) Magánszemély a tulajdonában és a használatában levő földjét szocialista szervezettel, ilyen szervezet használatában levő földjét pedig csak a föld használójával cserélheti el. Közös tulajdonban levő földet csak valamennyi tulajdonostárs egyetértésével lehet elcserélni.

(4) A földcserét nem akadályozza a magántulajdonban és egyéni használatban levő földön fennálló

a) elidegenítési és terhelési tilalom, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, haszonélvezeti jog, magánszemélynek szerződésen alapuló haszonbérleti joga, vagy

b) a földre vonatkozó egyéb korlátozás (telki szolgalmi jog, földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési, bányaszolgalmi jog stb.).

(5) A (4) bekezdés a) pont szerinti jogok a csereföldre szállnak át.

(6) A magánszemély részére cserébe adható zártkerti és belterületi föld nem haladhatja meg a személyi földtulajdon mértékét.

2. §

(1) Önkéntes földcseréről szóló megállapodást az év bármely időszakában lehet kötni. A földcserét az abban érdekelt bármely szocialista szervezet kezdeményezheti.

(2) A megállapodást a földek fekvése szerint illetékes járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) hagyja jóvá.

(3) Az elcserélt földek birtokbaadását - a megállapodás jóváhagyása után - az érdekeltek megegyezés szerint hajtják végre.

(4) Ha az önkéntes földcsere során földrészletet kell megosztani, a megosztási vázrajz elkészítéséről - a 17. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az érdekelt szocialista szervezetnek kell gondoskodnia.

3. §

(1) A földcseréről szóló megállapodást - e rendelet melléklete szerint - írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból az illetékes járási földhivatal(ok) és a cserében érdekeltek egy-egy példányt kapjanak.

(2) A megállapodást az érdekelt szocialista szervezet - 30 napon belül - köteles jóváhagyásra bemutatni. Földrészlet megosztása esetén a megállapodáshoz csatolni kell a megosztási vázrajz valamennyi példányát.

(3) A járási földhivatal - más-más járás területén fekvő földek cseréjénél mindegyik illetékes járási földhivatal - megvizsgálja, hogy a földcsere feltételei (1. §) fennállnak-e. Ettől függően a megállapodás valamennyi példányát jóváhagyó záradékkal látja el, illetőleg a jóváhagyás megtagadása esetén elutasító határozatot hoz.

(A tvr. 2-3. §-ához)

4. §

(1) A földrendezés engedélyezését a szocialista szervezet vezetője, illetőleg vezetősége kérheti. Állami vállalat kérelmének előterjesztéséhez a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv előzetes hozzájárulása is szükséges.

(2) A földrendezés engedélyezése iránti kérelmet a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni az eljárással érintett földek és erdők öszszesített tulajdoni (kezelési, használati) és területi adatait; kötelezettséget kell vállalni a földrendezés végrehajtási költségeinek (17. §) kifizetésére; meg kell indokolni a rendezés szükségességét és ismertetni kell az önkéntes földcserére tett korábbi kezdeményezéseket. Több járásra, megyei városi és fővárosi kerületre (a továbbiakban: járás) kiterjedő, üzemek közötti földrendezés esetén a kérelmet a legtöbb területtel érintett járási földhivatalhoz annyi példányban kell benyújtani, ahány járásra terjed ki a a földrendezés.

(3) Az üzemek közötti és az üzemen belüli földrendezés engedélyezése iránti kérelemben nyilatkozni kell, hogy a földrendezéssel kapcsolatos esetleges térítések (10., 11. §) fedezete rendelkezésre áll-e. Az üzemek közötti földrendezés engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá az üzemi területek jelenlegi és tervezett elhelyezkedését (határvonalait) feltüntető egyszerű vázrajzot.

(4) A község, város egész határára kiterjedő földrendezés (a továbbiakban: általános földrendezés) és az üzemek közötti földrendezés engedélyezésére irányuló kérelem benyújtása után a járási földhivatal a beadványhoz csatolja a földrendezéssel érintett községben, nagyközségben, városban, megyei városi, illetőleg fővárosi kerületben (a továbbiakban: község) működő többi érdekelt szocialista szervezet vezetőjének a földrendezéssel kapcsolatos írásbeli véleményét. Több járást érintő, üzemek közötti földrendezésnél a öbbi érdekelt járási földhivatal, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes járási hivatalának (hivatalainak), a városi, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási hivatal) észrevételeit és javaslatait is meg kell szerezni.

(5) A földrendezés feltételeinek fennállása szempontjából a szocialista szervezetek földjein kívül figyelembe kell venni a tanácsi kezelésben levő külterületi állami földeket is.

5. §

(1) A járási földhivatal a földrendezés engedélyezése iránti kérelmet és mellékleteit észrevételeivel és javaslatával a megyei, fővárosi földhivatalhoz (a továbbiakban: megyei földhivatal) terjeszti. A megyei földhivatal a kérelmet véleményével a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) megküldi.

(2) Ha a földrendezéssel érintett községben erdőbirtokossági társulat működik, a megyei szakigazgatási szerv megvizsgálja a társulat működésének gazdaságosságát és attól függően intézkedik az erdőbirtokossági társulat megszüntetéséről, vagy tesz javaslatot a társulati erdőknek a földrendezésből való kihagyására.

(3) A megyei szakigazgatási szerv az egy dűlőre, határrészre kiterjedő földrendezés (a továbbiakban: részleges földrendezés) és az üzemen belüli földrendezés engedélyezése ügyében határozattal intézkedik. Az általános és az üzemek közötti földrendezés engedélyezésére irányuló kérelmet javaslatával döntés végett a megyei végrehajtó bizottsághoz terjeszti. Több megyére kiterjedő üzemek közötti földrendezés esetén a legtöbb területtel érintett megyei szakigazgatási szerv terjeszti az érdekelt többi megye szakigazgatási szervével egyeztetett javaslatot valamenynyi érdekelt megyei végrehajtó bizottsághoz.

(4) Ha az üzemek közötti földrendezés elrendelését a megyei szakigazgatási szerv kezdeményezi [tvr. 3. § (5) bekezdés], a kérelmet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez terjeszti fel. Ilyen esetben a 4. § (2) és (3) bekezdésében előírt tájékoztató adatokat a megyei szakigazgatási szerv hivatalból szerzi be. Ha az üzemek közötti földrendezés több megyére terjed ki, az érdekelt megyék szakigazgatási szerveivel egyeztetett kérelmet a legtöbb területtel érintett megye szakigazgatási szerve terjeszti fel. Az előzetes miniszteri hozzájárulás megadása esetén is valamennyi érdekelt megyei tanács végrehajtó bizottsága külön határozattal rendelkezik az üzemek közötti földrendezésnek a megye területére való elrendeléséről.

(5) A földrendezést az év bármely időszakában engedélyezni lehet. Az eljárás megkezdésének és befejezésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a folyamatos termelésben zavart ne okozzon, és a rendezés utáni birtokállapot legkésőbb a rendezés naptári évének végével életbe léphessen.

(6) A földrendezés engedélyezéséről szóló határozatot meg kell küldeni valamennyi érdekelt szocialista szervezet vezetőjének, a járási hivatalnak, a községi, a nagyközségi szakigazgatási szervnek, a megyei városi kerületi hivatalnak, a városi, illetőleg a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv), valamint a megyei és a járási földhivatalnak. A határozatban foglaltakat - annak kiadásától számított 15 napon belül - a községben szokásos módon közhírré kell tenni.

6. §

(1) A földrendezés előkészítése, megszervezése és végrehajtása a járási földhivatal feladata.

(2) A földrendezés irányításáért és folyamatos ellenőrzéséért a megyei földhivatal felelős.

(3) Ha a földrendezés erdőt érint, az eljárásban az erdőgazdaság felügyeleti szervének képviselője is részt vesz. Üzemek közötti földrendezés esetében álláspontjának közlése végett meg kell hívni az állami gazdaság felügyeleti, illetőleg a termelőszövetkezet érdekképviseleti szervének képviselőjét is.

(4) A községi szakigazgatási szerv gondoskodik a földrendezés végrehajtásának tárgyi feltételeiről.

(A tvr. 4. §-ához)

7. §

(1) Ha a belterületet jóváhagyott községrendezési terv módosította, de a módosítás a térképen és az ingatlannyilvántartásban nincs átvezetve, ezt a földrendezési eljárás megkezdése előtt el kell végezni.

(2) A földrendezési eljárás során új zártkertet is ki lehet jelölni. A zártkertek a csereeljárásba a 9. § szerint bevonhatók.

(3) A külterületi erdőket, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterületeket a következők szerint lehet a földrendezésbe bevonni:

a) Ha az erdők kezelési és használati viszonyait már rendezték, az erdőket csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzájárulása esetén lehet - az erdőkre vonatkozó szabályok szerint - az eljárásba bevonni. Ennek szükségességét a miniszteri hozzájárulás iránti kérelemben indokolni kell.

b) Ha az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezése még nem történt meg, és a községben erdőbirtokossági társulati erdő nincs, az erdőket a földrendezésbe be kell vonni és az erdőkre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával kell rendezni.

c) Ha az erdők kezelési és használati viszonyait még nem rendezték, és a megyei szakigazgatási szerv a földrendezéssel egyidejűleg az erdőbirtokossági társulatot megszünteti, a földrendezési eljárásba valamennyi erdőt be kell vonni. Amenynyiben az erdőbirtokossági társulat megszüntetése nem indokolt, a földrendezési eljárásba az erdőbirtokossági társulati erdőket nem lehet bevonni.

(A tvr. 5. §-ához)

8. §

(1) A földrendezést és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett adatok és jogok, a nyilvántartási térkép és az 1:10 000 méretarányú átnézeti térkép alapulvételével kell végrehajtani. A tényleges állapothoz képest megállapított eltéréseket az 1972. évi 31. számú tvr. 35-41 §-ai alapján kell rendezni.

(2) A földrendezés során a szocialista szervezet földjeként kell figyelembe venni:

a) az általa bármilyen törvényes jogcímen használt külterületi és zártkerti földeket - a polgári jog szabályai szerint haszonbérelt földek kivételével -, ideértve az illetményföldeket és a kijelölt háztáji földeket,

b) mezőgazdasági szakszövetkezetnél a szövetkezet érdekeltségébe tartozó összes külterületi és zártkerti földeket,

c) azokat a tanácsi kezelésben levő külterületi állami földeket, amelyek átvételére a mezőgazdasági üzem kötelezettséget vállalt.

(3) Az üzemi területek kialakításánál a következők az irányadók:

a) A szocialista szervezet területét lehetőleg a meglevő és fennmaradó gazdasági épületek, majorok körül kell kialakítani úgy, hogy a terület tagoltsága elősegítse a szállítási költségek csökkentését, a gazdálkodási feltételek javítását.

b) A részleges földrendezésnél a táblát lehetőleg az érdekelt üzem korábban már kialakított üzemi táblájához csatlakozóan kell kijelölni. A kedvezőbb területkialakítás érdekében a meglevő üzemi táblák a szükséges mértékig kiigazíthatók.

c) A szomszéd község határában működő állami vállalat, mezőgazdasági szövetkezet és az ott lakó magánszemélyek (bebírók) csereföldjét lehetőleg a községnek azon határrészén kell kiadni, ahol a községek egymással határosak.

d) A földrendezés során a vízügyi létesítmények (töltések, csatornák, árvédelmi erdők, valamint az ezek részére szabadon hagyandó területsávok) által elfoglalt területeket a vízügyi szervek kezelésében kell meghagyni.

e) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok, valamint a magánszemélyek tulajdonát képező lakó- és gazdasági épületek táblában maradása esetén a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani.

f) A legeltetési bizottsági kezelésben levő földeket a legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló jogszabályok szerint kell rendezni.

9. §

(1) A magánszemélyek földjeinek kicserélését az érdekelt üzem képviselőjének közreműködésével a járási földhivatal a tulajdonos (használó, haszonélvező) meghallgatásával hajtja végre. A cseretárgyalások során megegyezésre kell törekedni; megegyezés hiányában a csereföldet - a zártkertben a személyi földtulajdon mértékéig - ki kell jelölni.

(2) Nem szabad kicserélni a magánszemélynek azt a földjét, amely a folyamatban levő földrendezés során a magánszemélyek részére kialakított területen van.

(3) Csere céljára

a) elsősorban az eljárással érintett szocialista szervezet kezelésében (használatában) álló zártkerti földeket, valamint a tanácsi kezelésben levő mezőgazdaságilag nem hasznosított zártkerti állami földeket,

b) másodsorban az eljárással érintett szocialista szervezet, valamint a tanács kezelésében (használatában) levő külterületi földeket

lehet felhasználni.

(4) A kicserélt földek között a kataszteri tisztajövedelemben (aranykoronában) fennálló értékkülönbözetet - a művelődési ágra is figyelemmel - eltérő nagyságú cserefölddel is ki lehet egyenlíteni.

(A tvr. 6. §-ához)

10. §

(1) A járási földhivatal állapítja meg, hogy a kicserélt földeken milyen előkészítő mezőgazdasági munkát (szántás, vetés, trágyázás stb.) végeztek, továbbá hogy azokon milyen zöldleltári vagy egyéb értékek (3 évesnél nem idősebb takarmányvetés, élőfa, ültetvény, épület, kút, kerítés stb.) vannak.

(2) Ellenérték megtérítésére jogosult a föld tulajdonosa (kezelője, használója), ha a kicserélt földön olyan mezőgazdasági munkát, telepítést vagy beruházást végzett, amelynek eredménye később valósul meg, illetőleg amelynek gyümölcsét és hasznát - a csereföldön levő hasonló érték beszámításával - a földrendezést követően az új tulajdonos (kezelő, használó) élvezi. A kicserélt földön levő olyan tárgyakat, amelyek állagsérelem nélkül elmozdíthatók, tulajdonosuk (kezelőjük, használójuk) elviheti.

(3) Ha az ellenértékben az érdekeltek egymással megegyeztek, a megegyezést írásba kell foglalni és annak egy-egy példányát az érdekelteknek kell átadni, egy példányát pedig a földrendezési tervezethez (15. §) kell csatolni.

(4) Ha az ellenérték megtérítésére az érdekeltek között megegyezés nem jön létre, a térítés összegét a kisajátítási jogszabályok előírásai szerint - a megyei szakigazgatási szerv bevonásával - kell kiszámítani.

11. §

(1) Az üzemek közötti földrendezésnél a csereterület nélkül átadott földért az állami vállalatok egymástól, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig a használatukból átadott állami földért térítést nem igényelhetnek.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet, illetőleg a szövetkezeti tag tulajdonát képező föld csereterület nélküli átadása esetén az átvevő a szövetkezetnek térítést tartozik fizetni; a térítés nem haladhatja meg a kisajátítás esetén alkalmazható árat.

(3) Az állami földet a mezőgazdasági szövetkezet részére ingyenes és határidő nélküli használatra kell átadni.

(A tvr. 7. §-ához)

12. §

(1) Magánszemély a tulajdonában levő földjét vagy erdejét az állam tulajdonába az év bármely időszakában felajánlhatja.

(2) Az ingyenes földfelajánlást el kell fogadni.

(3) Nem lehet elfogadni a felajánlást, ha

a) a felajánláshoz - kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy esetében - a gyámhatóság nem járul hozzá;

b) a felajánlott földrészletre vonatkozóan az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási, vételi, tartási, életjáradéki, jelzálog- vagy végrehajtási jog van bejegyezve, és a jogosult a bejegyzett jogáról nem mond le;

c) a földrészletre vonatkozóan folyamatban levő jogorvoslat, perindítás, törvényességi óvás vagy zárlat van bejegyezve, a bejegyzés érvényességéig.

(4) A felajánlás elfogadásához nincs szükség a telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, valamint a vízvezetési és a bányaszolgalmi jog jogosultjának a hozzájárulására.

13. §

A földfelajánlást - a tulajdonos kérelmére - csak akkor kell térítés ellenében elfogadni, ha a felajánlás földrendezéskor történik. Térítésként a föld kataszteri tisztajövedelmének 80-szoros forint összegét kell megállapítani. Az ültetvények után esetenként fizethető 80-400-szoros térítés mértékét a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló jogszabályok szerint kell kiszámítani.

14. §

(1) A földfelajánlás elfogadására irányuló kérelmet a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a felajánlott föld vagy erdő tulajdonosának nevét és lakcímét, továbbá a földrészlet helyrajzi számát és területét. A kérelemhez a rendelkezési jogot korlátozó esetekben a hozzájáruló, illetőleg lemondó nyilatkozatot csatolni kell.

(2) A járási földhivatal a földfelajánlás ügyében 30 napon belül - földrendezés esetén soron kívül - határoz. A felajánlást elfogadó határozatban a földrészletnek az ingatlannyilvántartás szerinti adatain kívül meg kell jelölni az átvétel időpontját, továbbá a földet mezőgazdaságilag hasznosítani köteles községi szakigazgatási szervet.

(3) A határozat egy-egy példányát meg kell küldeni a felajánlónak, valamint - ha a felajánló kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy - a gyámhatóságnak: jogerő után a föld fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervnek, továbbá - ha a felajánlás elfogadása térítés ellenében történt - a térítés kifizetése végett a járási hivatalnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: első fokú pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv). A térítést a földfelajánlás elfogadásáról szóló határozat jogerőre emelkedése után 90 napon belül a pénzforgalomra vonatkozó szabályok szerint kell kifizetni.

(4) A felajánlott föld tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásban a Magyar Állam javára - a 12. § (4) bekezdésében megjelölt jogok fenntartásával - tehermentesen kell bejegyezni.

(A tvr. 8. §-ához)

15. §

(1) A földrendezésnél az üzemi táblák kialakítására és a magánszemélyek csereföldjeinek kiadására a járási földhivatal tervezetet készít (a továbbiakban: földrendezési tervezet). A földrendezési tervezetnek tartalmaznia kell a földrendezés előtti és utáni állapotra vonatkozó adatokat, továbbá a végrehajtás szempontjából jelentős egyéb megállapításokat és döntéseket (állami földre kötött haszonbérleti szerződések megszűnése, az ellenérték megtérítésére, az eljárás költségeire vonatkozó összegszerű javaslat stb.) is. Az eljárás során készült földmérési és ingatlannyilvántartási munkarészek a tervezet mellékletét képezik.

(2) Üzemek közötti földrendezésnél - ha a rendezésbe vont területek különböző megyékben vannak - a földrendezési tervezet elkészítésénél valamennyi érdekelt megye illetékes járási földhivatalainak véleményét a tervezetben rögzíteni kell. Több járásra kiterjedő rendezés esetén a tervezetet járásonként elkülönítve kell elkészíteni.

(3) Ha a területkialakítással valamennyi érdekelt szocialista szervezet egyetért, a birtokbaadást meg lehet kezdeni. A magánszemélyeket a csereföldek helyszíni birtokbaadásáról írásban egyénenként értesíteni és a birtokbaadás tudomásulvételét igazoltatni kell. A birtokba adott föld a termés betakarítása után vehető használatba.

(4) Ha a szocialista szervezetek a területkialakításban nem egyeznek meg, az üzemi és egyéb területeket a megyei földhivatalnak a megyei szakigazgatási szerv egyetértésével hozott döntése szerint kell kialakítani és birtokbaadni.

16. §

(1) A tulajdoni és a használati viszonyokban bekövetkezett változásokról - ideértve a külterületi állami földre kötött haszonbérleti szerződés megszűnését is - a birtokbaadás befejezése után 60 napon belül a járási földhivatal határozatot hoz (a továbbiakban: földrendezési határozat). A földrendezési határozatot meg kell küldeni az érdekelt szocialista szervezet vezetőjének, községi szakigazgatási szervnek, járási hivatalnak, illetőleg a megyei földhivatalnak. A magánszemélyeket a határozat őket érintő részéről - a jogorvoslati lehetőségre utalással - a határozat kivonatával kell értesíteni.

(2) Több járást érintő, üzemek közötti földrendezésnél a földrendezési határozatot - az érdekelt többi járási földhivatallal egyetértésben - mindegyik járási földhivatal külön-külön hozza meg.

(3) A földrendezési határozatban a térítésekről (10., 11. §) és a költségekről (17. §) is rendelkezni kell. Az állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő térítések fedezeteként számításba vehetők a fejlesztési és az amortizációs alap szabad pénzügyi eszközei, a fejlesztési hozzájárulás (a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemeknél), továbbá az egyéb üzemviteli eszközök. Mezőgazdasági szövetkezet az amortizációs alapjából csak olyan mértékben fizetheti ki a térítés összegét, amilyen mértékben abban állóeszköz szerepel.

(4) Ha a térítés összege a (3) bekezdésben megjelölt forrásokból nem fedezhető, az üzem a saját forrás kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól hitelt kérhet.

(A tvr. 9. §-ához)

17. §

(1) A földrendezések során - amennyiben az erre a célra szükséges személyi és dologi feltételeket az érdekelt üzem nem biztosítja - végrehajtási költségként számolható el az alkalmi munkabér, a fuvarköltség, a földmérési munkák díja és a kisebb dologi kiadások (határjelek, irodaszer stb.). A végrehajtási költségeket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - területük arányában az eljárásban érdekelt üzemek viselik.

(2) A tvr. 3. § (5) bekezdésében megjelölt esetben a végrehajtási költségeket a megyei tanács költségvetésében előirányzott keret terhére a megyei szakigazgatási szerv utalványozására az első fokú pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv bocsátja az érintett községi szakigazgatási szerv rendelkezésére.

(3) A földmérési munkák díját a Földmérési és Térképészeti Díjszámítási Szabályzatban meghatározott díjtételek alapján, az egyéb ténylegesen felmerült igazolt költségeket a földrendezési tervezet mellékletét képező okiratok alapján a földrendezési határozatban üzemenként kell feltüntetni.

18. §

(1) A földrendezés végrehajtási költségeit (17. §) és a térítéseket (10., 11. §) a szocialista szervezetek a földrendezési határozat jogerőre emelkedése - a tvr. 8. § (2) bekezdésében megjelölt esetben a bírósági eljárás befejezése - után a gazdálkodó szervekre érvényes fizetési szabályok szerint kötelesek megfizetni.

(2) Nemfizetés esetén a terítés összege a magánszemélyektől adók módjára hajtható be.

(3) A magánszemély javára megállapított fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a járási földhivatal a jogerős határozat végrehajtását rendeli el, és a határozat egy példányának megküldésével végrehajtási felhívást intéz a fizetésre kötelezett mezőgazdasági üzem számláját vezető bankszervhez.

(A tvr. 10. §-ához)

19. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 9/1965. (X. 31.) FM, valamint a 23/1972. (XII. 2.) MÉM rendelettel módosított 16/1959. (V. 30.) és a 24/1960. (IX. 23.) FM rendelet hatályát veszti.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 29/1976. (IX. 2.) MÉM rendelethez*