23/1972. (XII. 2.) MÉM rendelet

egyes tanácsi hatáskörök módosításáról

Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, s a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A bögölylárva irtásának szabályozásáról szóló 18.027/1951. (III. 9.) FM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E rendelkezések megtartását a körzeti állatorvos ellenőrizni köteles."

2. §

Az állati hullák feldolgozásáról szóló 18.066/ 1951. (VI. 21.) FM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-a, 4. §-ának (1) és (2) bekezdése, 5. §-ának (1) és (2) bekezdése. 13. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdése a) pontjának utolsó mondata, valamint (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (2) A vállalat működési területén kívül a hullák ártalmatlanná tételéről való gondoskodás a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) feladata."

"2. § (1) A feldolgozó telepek (továbbiakban: telep) helyét és működési területét az állatállomány, az állatsűrűség, valamint a terep- és útviszonyok figyelembevételével - az érdekelt megyei tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének - (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) meghallgatása után - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg."

"3. § A megyei szakigazgatási szerv a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értesítése alapján köteles a telepek helyét, működési területét és működésük megkezdésének időpontját az érdekelt községekben (városokban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré tétetni."

"4. § (1) Az állattartó (az állat tulajdonosa, birtokosa, gondozója) köteles hasznos háziállatának elhullását vagy beteg állatának leölését - 12 órán belül - az állat tartási helye szerint illetékes községi szakigazgatási szervnek bejelenteni.

(2) A községi szakigazgatási szerv köteles a bejelentéseket nyilvántartásba venni és az illetékes teleppel távbeszélőn vagy más alkalmas módon közölni."

"5. § (1) A telep - az előre nem látható akadályt kivéve - köteles a hullát az elhullás vagy leölés helyéről a községi szakigazgatási szerv vagy a húsvizsgáló értesítésének vételétől számított 24 órán belül elszállítani.

(2) Ha a telep a hullát 24 órán belül nem szállította el, valamint abban az esetben, ha az elhullás vagy leölés a vállalat működési területén kívül történt, a hulla elszállításáról a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni."

"13. § (1) A vállalat telepein az állategészségügyi szolgálatot a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás által megbízott állatorvosok látják el."

(2) (Az állategészségügyi szolgálatot ellátó állami állatorvos feladatkörébe különösen a következő teendők tartoznak:)

"a) ... Amennyiben a boncolás vagy a laboratóriumi vizsgálat során bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegség vagy annak gyanúja nyert megállapítást, erről az elhullás vagy leölés helye szerint illetékes községi szakigazgatási szervet a rendelkezésre álló adatok közlése mellett haladéktalanul (távirat, távbeszélő útján) értesíti és az értesítés megtörténtét a nyilvántartás "Megjegyzés" rovatába bejegyzi."

"(4) A telepek állategészségügyi ellenőrzése a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos hatáskörébe tartozik."

3. §

A magánszemélyek által megszerezhető mező-és erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról szóló 1957. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 2/1957. (II. 3.) FM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A hagyatéki tárgyalás során az örökös, illetőleg az örököstársak a lakóhelyük szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolni kötelesek a tulajdonukban és a közös háztartásukban élő családtagjaik tulajdonában levő mező-és erdőgazdasági ingatlanok területét, művelési ágát és kataszteri tisztajövedelmét."

4. §

A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 3/1957. (II. 3.) FM rendelet 12. §-a (4) bekezdésének első és második mondata, (6) bekezdése, 13. §-a (1) bekezdésének első mondata, valamint (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (4) Adásvétel, csere, ajándékozás esetén a szerző fél köteles a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban együtt: járási földhivatal) engedélyét kérni. A kérelmet írásban kell benyújtani és csatolni kell hozzá a szerződést, továbbá a kérelmező lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv) által kiállított hatósági bizonyítványt."

"12. § (6) Abban az esetben, ha az ingatlanszerző vagy jogutódja a 10. tvr. 10. §-ának (6) bekezdése alapján az engedélyezést vagy jóváhagyást kéri, a kérelemhez köteles csatolni az ingatlan fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy a megszerzendő ingatlant tényleges használatában tartja."

"13. § (1) A mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonbérletére vagy részesművelésére kötött szerződés csak abban az esetben érvényes, ha a szerződő felek megállapodásukat írásba foglalják és a 10. tvr. 11 §-ának (2) bekezdésében megállapított törvényes feltételek meglétét a bérlő lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv igazolja."

"13. § (3) A haszonbérleti (részesművelési) szerződés igazolással ellátott egyik példányát az ingatlan fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalhoz kell benyújtani, amely azt kimutatásba foglalja és megőrzi."

5. §

A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. törvényerejű rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 1957. évi 52. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 13/1957. (IX. 3.) F M rendelet 3. §-ának (3) bekezdése, 4. §-ának (1) bekezdése, valamint (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (3) Állami kezelésben levőnek azt a mezőgazdasági ingatlant kell tekinteni, amelyet állami gazdaság, állami vállalat, intézet, intézmény, községi, városi fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága vagy szakigazgatási szerve kezel, illetőleg hasznosít."

"4. § (1) A telekkönyvben magántulajdonként nyilvántartott, de állami kezelésben, illetőleg termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanoknak a Tvr. 2. és 3. §-a szerint állami tulajdonbavételéről a járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) hoz határozatot. Az ingatlanokra vonatkozó adatokat a 3/1957. (II. 3.) F M rendeletben foglaltak szerint elkészített műszaki munkarészek, valamint a rendelkezésre álló egyéb nyilvántartások alapján a községi szakigazgatási szerv megküldi a járási földhivatalnak és egyidejűleg közli, hogy az ingatlant milyen ok miatt javasolja állami tulajdonná nyilváníttatni.

(2) A járási földhivatal határozatának egy-egy példányát meg kell küldeni a községi szakigazgatási szervnek és az érdekelt személynek. A járási földhivatal a határozatot - jogerőre emelkedés után - a telekkönyvbe bevezeti."

6. §

(1) Az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló 63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 16/1957. (XI. 3.) FM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének első mondata, 2. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 4. §-ának (1) bekezdése és (3) bekezdésének utolsó mondata, 5. §-a (2) bekezdése első mondata, 6. §-a (3) bekezdésének negyedik és ötödik mondata és (4) bekezdésének első három mondata, 7. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének utolsó mondata, 8. §-a, 10. §-ának (3) bekezdése, 11. §-a (3) bekezdésének első négy mondata, 12. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) A tartalékföld használatba-, illetőleg haszonbérbe adását írásban kell kérni a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervtől, illetőleg a városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivataltól (a továbbiakban együtt: városi földhivatal)."

"2. § (1) ... Amennyiben az igénylések tekintetében az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek vagy mezőgazdasági szakcsoportok között nem merült fel vita, a községi szakigazgatási szerv, illetőleg városi földhivatal gondoskodik az igényelt területek használatba adásáról."

"4. § "(1) A dolgozó parasztok haszonbérlet iránti kérelmét a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal felülvizsgálja és a kishaszonbérlet céljára rendelkezésre álló, 25 kat. holdnál kisebb szétszórt tartalékföldek mennyiségének és az igénylések indokoltságának figyelembevételével dönt."

"4. § (3) ... A községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal kérésére a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve állapítja meg, hogy mely területek alkalmasak szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítésére, meghatározza a telepítés módját, valamint a telepítendő szőlő- és gyümölcsfa-fajtákat."

"5. § "(2) A haszonbérlő az 1958. október 1-ét követően lejáró haszonbérleti szerződés meghoszszabbítását legalább három hónappal a lejárat előtt kérheti a tartalékföld fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervtől, illetőleg városi földhivataltól."

"6. § (3) ... A jegyzőkönyvet az állami gazdaság igazgatója, illetőleg a termelőszövetkezet elnöke és a községi szakigazgatási szerv, valamint a városi földhivatal vezetője írják alá. A jegyzőkönyv egyik példánya a községi szakigazgatási szervnél, illetőleg a városi földhivatalnál marad, egy-egy példányát pedig meg kell küldeni az érdekelt állami gazdaságnak, illetőleg termelőszövetkezetnek. A községi szakigazgatási szerv köteles a jegyzőkönyv egy példányát a járási földhivatalnak megküldeni."

"6. § (4) Mezőgazdasági szakszövetkezettel, mezőgazdasági szakcsoporttal és egyénileg gazdálkodóval a haszonbérleti szerződést a rendelet 1. számú mellékleteként közölt mintának megfelelő nyomtatványűrlapon a R. 3. § (2) bekezdésében foglalt kereteken belül közös megegyezéssel megállapított időtartamra kell megkötni. A szerződést két eredeti példányban kell kiállítani és azokat a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal pecsétjével kell ellátni. A szerződés egyik példányát a haszonbérlőnek kell átadni, másik példánya a községi szakigazgatási szervnél, illetőleg a városi földhivatalnál marad."

"7. § (3) A tartalék-szőlők és gyümölcsösök osztályának megállapítása a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal feladata. A termőképesség, illetőleg a hozamok megállapításánál a köztes gyümölcsfákat és szőlőtőkéket is figyelembe kell venni."

"7. § (4)... Ilyen esetben a művelési ág változást az ingatlannyilvántartáson való keresztülvezetés végett a községi szakigazgatási szerv közölje a járási földhivatallal."

"8. § A szántó, rét és legelő művelési ágú tartalékföldek haszonbérét a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal a haszonbérbeadás útján hasznosítandó földek termőképessége, minőségi állapota és a helyi forgalomban kialakult haszonbérek mértékére figyelemmel állapítja meg úgy, hogy az nem lehet kevesebb a R. 4. §-a (2) bekezdésében foglalt legkisebb haszonbéreknél. Ha a tartalékföld kataszteri tisztajövedelme nincs megállapítva, a vele azonos minőségű és művelési ágú földek kataszteri tisztajövedelmét kell a haszonbér szempontjából figyelembe venni."

"10. § (3) Ha a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal a szerződést nem hajlandó felbontani, a haszonbérlő a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságtól kérheti a szerződés felbontását."

"11. § (3) A haszonbérleti szerződés felbontására irányuló javaslatát a községi szakigazgatási szerv megküldi a járási földhivatalnak. A (2) bekezdésben megjelölt személyek a haszonbérleti szerződés felbontása iránti kérelmüket a községi szakigazgatási szervnél, illetőleg a városi földhivatalnál írásban kötelesek beadni. A községi szakigazgatási szerv a kérelmet véleményével együtt a járási földhivatalnak küldi meg. A járási földhivatal, amennyiben úgy találja, hogy a szerződés felbontására a R. 7. §-a alapján lehetőség van, a szerződés felbontására irányuló keresetnek - községben levő tartalékföld esetében - a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságnál történő benyújtására felhívja a községi szakigazgatási szerv vezetőjét."

"12. § (3) ... A haszonbérleti szerződés felbontásának indokoltságát a járási földhivatal igazolja."

(2) A 16/1957. (XI. 3.) FM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése, 7. §-ának (8) bekezdése, 10. §-ának (2) bekezdése, 11. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (1) bekezdése, 17. §-a és a 18. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

7. §

A juhok kötelező fürösztéséről szóló 15/1959. (V. 20.) FM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (2) ... A fürösztés elvégeztetéséről ilyen esetben a körzeti állatorvos köteles gondoskodni."

8. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításának végrehajtásáról szóló 16/1959. (V. 30.) FM rendelet 1. §-ának (1) és (3) bekezdése, 3. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, 10. §-ának (2) és (3) bekezdése, 11. §-ának (1) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 13. §-ának (3) és (4) bekezdése, 15. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 16. §-ának (3) bekezdése, (4) bekezdésének első mondata, 26. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, (2) bekezdése és (3) bekezdésének első mondata, 27. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének első mondata, s 28. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) Az állami gazdaságok, állami erőgazdaságok, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egyéb állami vállalatok, intézetek, intézmények (a továbbiakban: állami gazdaságok), mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezetek) gazdálkodási területüknek megfelelő kialakítása céljából önkéntes megállapodás alapján elcserélhetik a kezelésükben, illetőleg használatukban levő mezőgazdasági ingatlanokat a községi szakigazgatási szerv, továbbá a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv) kezelésében levő, illetőleg a községi szakigazgatási szerv, a városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: városi földhivatal) által bérbeadott állami tartalékfölddel, állami gazdaság kezelésében levő vagy termelőszövetkezet által használt állami földdel, termelőszövetkezeti tagok vagy egyénileg gazdálkodók tulajdonát képező ingatlannal."

"1. § (3) A földcserére vonatkozó megállapodás érvényességéhez állami gazdaság esetében a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv, termelőszövetkezet esetében a termelőszövetkezet közgyűlésének előzetes hozzájárulása szükséges."

"3. § (4) ... A megállapodást a cserében érdekelt állami gazdaság igazgatója, a termelőszövetkezet elnöke, az ingatlannak egyénileg gazdálkodó tulajdonosa és állami tartalékföld esetében a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv vezetője írja alá."

"10. § (2) A földrendezés iránti kérelmet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: megyei tanács végrehajtó bizottság) címezve - a termelőszövetkezet esetében a közgyűlési határozattal együtt - a községi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi földhivatalhoz kell benyújtani.

"(3) A községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal bekéri és a kérelemhez csatolja a községben (városban, fővárosi kerületben) földdel rendelkező többi állami gazdaság igazgatójának és termelőszövetkezet elnökének a földrendezéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatát."

"11. § (1) A földrendezés engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet és mellékleteit a községi szakigazgatási szerv a járási földhivatalhoz továbbítja. A járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) a kérelmet és mellékleteit észrevételeivel, továbbá a végrehajtás időszakára vonatkozó javaslattal együtt, a megyei, fővárosi földhivatalnak (a továbbiakban: megyei földhivatal) megküldi. A megyei földhivatal a kérelmet véleményével a megyei tanács végrehajtó bizottsághoz terjeszti."

"12. § (2) A földrendezés engedélyezéséről és a végrehajtás időszakának megállapításáról szóló határozatot a megyei tanács végrehajtó bizottsága írásban közli valamennyi érdekelt állami gazdaság igazgatójával és termelőszövetkezet elnökével, a községi szakigazgatási szerv vezetőjével, a járási hivatal elnökével, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárával, a járási és a megyei földhivatallal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalával (a továbbiakban: OFTH)."

"13. § (3) A Bizottság elnökét, titkárát és többi tagját a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára (a továbbiakban: a városi végrehajtó bizottság titkára) nevezi ki a község (városi, fővárosi kerület) olyan állandó lakosai közül, akik alkalmasak részrehajlás nélkül a feladatok ellátására. A bizottságba ki lehet nevezni a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának tagjait, az érdekelt mezőgazdasági üzemek, a helyi fogyasztási beszerző és értékesítő szövetkezet képviselőjét és egyénileg dolgozó parasztot. A kinevezésre a községi tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a városi szakigazgatási szerv tesz javaslatot.

"(4) A Bizottság nem közalkalmazott tagjai kinevezésük után a Bizottság működésének megkezdése előtt a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi végrehajtó bizottság titkára előtt kötelesek esküt tenni."

"15. § (1) ... A brigád vezetőjét a járási földhivatal vezetője nevezi ki."

"16. § (3) A földrendezések végrehajtásáért a járási földhivatal a felelős. Gondoskodik az előkészítő feladatok kellő időben történő megindításáról, az ügyvitelt ellátó dolgozók kirendeléséről, a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről, a földrendezési javaslat időben történő jóváhagyásáról és a határozatok meghozataláról.

(4) A községi szakigazgatási szerv vezetője, illetőleg a városi földhivatal vezetője felelős azért, hogy a mezőgazdasági munkálatok az eljárás során kialakított birtokállapotnak megfelelően induljanak meg."

"26. § (1) ... A földrendezési javaslatot jóváhagyás végett a járási földhivatal vezetőjének be kell mutatni.

(2) A földrendezési javaslat jóváhagyása előtt a járási földhivatal vezetője köteles meghallgatni a földrendezésben érdekelt állami gazdaság felügyeleti szerve vezetőjének véleményét, hogy döntésénél az állami gazdaság jogos érdekeit figyelembe vehesse.

(3) A földrendezési javaslatot a járási földhivatal vezetője - ha az abban foglaltakkal egyetért - jóváhagyja, és a végrehajtást elrendeli."

"27. § (1) A földrendezési eljárás befejezése után a Bizottság elnöke az eljárással kapcsolatos valamennyi munkarész egy példányát átadja a járási földhivatal vezetőjének. A földrendezési határozatot a járási földhivatal vezetője hozza meg. A határozatot meg kell küldeni az érdekelt állami gazdaság igazgatójának, termelőszövetkezet elnökének, a községi szakigazgatási szerv vezetőjének, a járási hivatal elnökének, illetőleg a városi végrehajtó bizottság titkárának, továbbá - jogerőre emelkedés után - a megyei földhivatalnak. A járási földhivatal a jogerős földrendezési határozatban foglaltakat az ingatlannyilvántartásban bejegyzi, illetőleg átvezeti.

(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az érdekeltek fellebbezéssel élhetnek a megyei földhivatalhoz."

"28. § (2) A Bizottság az ellenérték megtérítésére vonatkozó javaslatát a járási földhivatal vezetőjének küldi meg, aki a javaslatot felülvizsgálja, és ennek alapján határozatot hoz."

(2) A 16/1959. (V. 30.) F M rendelet 29. §-a hatályát veszti.

9. §

A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi 24. törvényerejű rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 1960. évi 22. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 24/ 1960. (IX. 23.) FM rendelet 2. §-a (3) bekezdésének második mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

... "Ezért a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága a kiegészítő földrendezést akkor engedélyezheti, ha a kiegészítő földrendezés területi feltételei fennállnak és az eljárás - zártkertek kivételével - külterületi mezőgazdasági földeknek olyan rendezését eredményezi, hogy a nagyüzemi táblán kívüli területek rendezése a későbbiek során nem válik szükségessé."

10. §

Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló a 3/1968. (I. 21.) MÉM, a 42/1968. (XI. 26.) MÉM, a 4/1970. (II. 10.) MÉM, továbbá az 5/1970. (II. 10.) MÉM rendelettel módosított 5/1962. (II. 7.) FM rendelet mellékleteként kiadott Szabályzat 1. §-a (2) bekezdésének második mondata, 7. §-ának (2) bekezdése, 14. §-ának (1) bekezdése, 15. §-a (1) bekezdésének első mondata, 19. §-ának (5) bekezdése, 22. §-a, 23. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, 25. §-ának (1) bekezdése, 28. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdésének második mondata, 29. §-a (3) bekezdésének második mondata és (7) bekezdése, 30. §-ának (1) bekezdése, 32. §-a (1) bekezdésének első mondata, 36. §-a (1) bekezdése c) pontjának ötödik fordulata, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata, 52. §-ának (2) és (3) bekezdése, 54. §-a (2) bekezdése első mondatának első része, 128. §-ának (3) bekezdése, 132. §-a (1) bekezdésének első és második mondata, 137. §-a (6) bekezdésének első mondata, 141. §-a (3) bekezdésének első mondata, 142. §-ának (1) bekezdése, 147. §-ának (1) és (2) bekezdése, 150. §-ának első mondata, 152. §-a (1) bekezdésének első mondata, (3) bekezdése és (4) bekezdésének első mondata, 157. §-ának (1) bekezdése, 161. §-ának (1) bekezdése, 162. §-ának (3) bekezdése, 163. §-ának (1) bekezdése, (3) bekezdése első mondatának első része és (4) bekezdésének első mondata, 165. §-ának (1) bekezdése, 167. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) bekezdése b) pontjának első fordulata, (4) bekezdése, 168. §-ának (1) bekezdése, 169. §-ának (2) és (3) bekezdése, 170. §-ának (2), (4) és (6) bekezdése, 171. §-a (1) bekezdésének első mondata, (8) bekezdése, 173. §-a (9) bekezdésének második mondata, 176. §-a (7) bekezdésének első mondata, 177. §-ának (1) bekezdése, 183. §-a (1) bekezdésének első és negyedik mondata, 184. §-a (4) bekezdésének második és (5) bekezdésének első mondata, valamint 185. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (2) ... "Külföldre történő szállításhoz a származási bizonyítványt a körzeti állatorvos adja ki."

"7. § (2) Az állategészségügyi határállomás - állatorvosi megfigyelés foganatosítása végett - az állat útbaindításáról a megfigyelés helye szerint illetékes járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvost (a továbbiakban: járási főállatorvos) értesíteni köteles."

"14. § (1) A marhalevél-kezelés a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) feladata."

"15. § (1) Az állattulajdonosnak marhalevél kiállítását, a marhalevélen a tulajdonjog átírását, a marhalevélről való lejegyzést, a marhalevélre állategészségügyi bizonyítvány és irányítás vezetését attól a községi szakigazgatási szervtől kell kérnie, amelynek működési területén az állatot tartja."

"19. § (5) Belföldi rendeltetési helyre vasúton vagy hajón szállított állat marhalevelének útközben történő újabb belföldi irányítását attól a községi szakigazgatási szervtől kell kérni, amelynek működési területén a szállítmány áll."

"22. § Az, akinek a birtokában levő marhalevélen leírt valamennyi állatra vonatkozó tulajdonjoga bármely okból megszűnt, köteles a marhalevelet a községi szakigazgatási szervnek 8 napon belül beszolgáltatni."

"23. § (4) ... Ha a járási hivatal új marhalevél kiadását engedélyezi, arról - az új marhalevél adatának közlésével - a községi szakigazgatási szervet értesíteni köteles."

"25. § (1) Állatvásárt csak a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) által erre a célra kijelölt és megfelelően berendezett állatvásártéren szabad tartani."

"28. § (2) Az állatvásárok rendjének megtartásáról a községi szakigazgatási szerv gondoskodik, amelynek megbízottja köteles a felhajtás megkezdésére kitűzött időponttól az állatvásár egész tartama alatt az állatvásártéren tartózkodni."

"28. § (3) ... Az állatorvosok kirendeléséről a járási főállatorvos, a felügyeleti szolgálat ellátásáról, valamint a szükséges karhatalom biztosításáról pedig a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni."

"29. § (3) ... Az állatorvos azt az állatot, amelynek marhalevelét hamisnak találja, vagy amelyet más állat marhalevelével vagy marhalevél nélkül hajtottak fel, az erre a célra kijelölt helyen elkülöníttetni, őrizetbevétel végett a községi szakigazgatási szerv megbízottjának átadni és község esetében a tényállásról a további eljárás végett a járási hivatalnak jelentést tenni tartozik."

"29. § (7) Az állatorvosi vizsgálathoz szükséges segédszemélyzetről a községi szakigazgatási szerv gondoskodik."

"30. § (1) Állatvásárra megfelelő számú marhalevélkezelő kirendeléséről a községi szakigazgatási szerv gondoskodik."

"32. § (1) A vásártartásra jogosult község szakigazgatási szerve köteles az állatvásárteret valamint a hozzávezető utaknak az állatvásártér közvetlen közelében levő szakaszait legkésőbb a vásárt követő napon megtisztíttatni."

"36. § (1) ... a tulajdonos köteles az állatoknak a rendeltetési helyre való megérkezését a községi szakigazgatási szervnek 12 órán belül bejelenteni és az állatokra vonatkozó marhaleveleket megőrzés végett átadni." .

"49. § (2) ... Azokban a községekben, városokban, fővárosi kerületekben, ahonnan gyakran szállítanak állatokat gépkocsin, az állatvásártéren, a mérlegháznál stb. felhajtó (felrakó) berendezésről a községi végrehajtó bizottság köteles gondoskodni."

"52. § (2) A vizsgáló állatorvosok kirendeléséről és a személyükben bekövetkezett változásokról a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás (a továbbiakban: megyei állategészségügyi állomás) köteles az érdekelt községi szakigazgatási szerveket, valamint az érdekelt fuvarozó vállalatokat, illetőleg azok kirendeltségeit az állatorvosok nevének és címének közlésével értesíteni.

(3) A községi szakigazgatási szerv az értesítés alapján a területére kirendelt vizsgáló állatorvosok nevét és címét hirdetménybe foglalja és azt a marhalevél-kezelő hivatali helyiségében kifüggeszti."

"54. § (2) A továbbhajtást vagy szállítást meg kell tiltani és az állatokat őrizetbevétel végett a községi szakigazgatási szervnek át kell adni, ha ..."

"128. § (3) A becsértékre vonatkozóan a 127. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével lefolytatott becslési eljárás alapján a községi szakigazgatási szerv véleményt nyilvánít. A becslési jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt a járási főállatorvoshoz kell továbbítani."

"132. § (1) A kártalanítási igényt a járási fő-állatorvos bírálja el és a becslési eljárás alapján megállapítja a becsértéket."

"137. § (6) A gazdaságok - a gyűjtő és ipari állattelepek kivételével - kötelesek a gazdaságokba újonnan érkezett állatokat a községi szakigazgatási szervnek bejelenteni és az állatok marhalevelét bemutatni."

"141. § (3) Azokban a községekben, ahol az állatok itatása másképpen meg nem oldható, a községi szakigazgatási szerv megengedheti az állatok közös vályuból történő itatását."

"142. § (1) A gazdaságok, továbbá a legelőket kezelő legeltetési bizottságok, termelőszövetkezetek és a községi szakigazgatási szervek kötelesek a legeltetés megkezdése előtt a legelőket, itatókat, kutakat és úsztatókat állategészségügyi szempontból ellenőriztetni."

"147. § (1) A gazdaságok vezetői kötelesek a gazdaságokban levő hasznos háziállatoknak bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségben történt megbetegedését, ilyen betegségre vagy fertőzésre gyanús állapotát, bármely betegség miatt történt levágását, leölését, elhullását vagy egynél több állatnak bármely betegségben egyidejűleg bekövetkezett megbetegedését és mindezek körülményeit az állatorvossal, állategészségügyi technikussal vagy felcserrel közölni és a községi szakigazgatási szervnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az egyéni állattartók kötelesek hasznos háziállatuknak bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségben történt megbetegedését, ilyen betegség okozta elhullását vagy bármely betegség miatt történt elhullását, levágását, illetőleg leölését, továbbá egynél több állatnak bármely betegségben egyidejűleg bekövetkezett megbetegedését, végül mindezek körülményeit a községi szakigazgatási szervnek haladéktalanul bejelenteni."

"150. § A községi szakigazgatási szerv a hasznos háziállatok elhullásáról és leöléséről szóló bejelentésekről nyilvántartást köteles vezetni, amelybe ugyanannak az állattartónak ugyanazon a napon elhullott vagy leölt azonos fajú állatait egy tételszám alatt (csoportosan) is be lehet jegyezni."

"152. § (1) Ha a községi szakigazgatási szerv a 147. §-ban említett valamely eseményről bejelentés útján vagy más módon értesül, köteles azt azonnal a körzeti állatorvos tudomására hozni és a körzeti állatorvosnak a helyszínre érkezéséig a betegség terjedésének megakadályozására és annak leküzdésére minden intézkedést megtenni."

"152. § (3) A körzeti állatorvos köteles a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatokat, valamint a gazdaságban, üzemegységben, udvarban, tanyán stb. levő összes fogékony állatot megvizsgálni, az elhullott, levágott vagy leölt állatok hulláját vagy szerveit boncolni és a betegséget a lehetőség szerint megállapítani, továbbá eljárásának eredményéről és intézkedéseiről a községi szakigazgatási szervnek haladéktalanul beszámolni. A betegség hatósági megállapításának alapja a körzeti állatorvos véleménye.

(4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségnek vagy gyanújának megállapítása esetén az állatorvos köteles a fertőzött helyeknek a betegség iránt fogékony állományát két példányban készített nyilvántartásba venni és annak egyik példányát a községi szakigazgatási szervnek továbbvezetés végett átadni, a másik példányt pedig megőrizni."

"157. § (1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségnek hatósági állatorvos által történt megállapítása esetén a községi szakigazgatási szerv köteles azt hatóságilag megállapítani és a körzeti állatorvos útján a fertőző állatbetegség leküzdésére vonatkozó szabályok (24. számú melléklet) szerint szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni."

"161. § (1) A községi szakigazgatási szerv köteles az elkülönített, a zárlat alá vett helyen levő és forgalmi korlátozás alá helyezett állatok marhalevelét az elkülönítés, zárlat vagy forgalmi korlátozás tartamára bevonni és arról egyidejűleg a marhalevél-kezelőt értesíteni."

"162. § (3) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség megállapítása esetén a járási főállatorvos köteles a körzeti állatorvos intézkedéseit a szükséghez képest módosítani, illetőleg kiegészíteni, ezenkívül a községi szakigazgatási szervvel intézkedéseit írásban közölni."

"163. § (1) Ha a megállapított, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség leküzdésére vonatkozó szabályok (24. számú melléklet) ezt kötelezővé teszik, a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanácselnök (a továbbiakban együtt: járási hivatal elnöke) a község, illetőleg város, fővárosi kerület (a továbbiakban: község) egész területére kiterjedő teljes vagy annak csak egyes részeire kiterjedő részleges községi zárlatot köteles elrendelni."

"163. § (3) A járási hivatal elnöke teljes zárlat alá helyezett községnek, illetőleg részleges zárlat alá helyezett községrésznek a fertőzött helyektől távoleső területeit a határvonalak pontos meghatározásával a betegség megállapításakor vagy a betegség fennállása alatt is mentesítheti a községi zárlat alól, ha ..."

"163. § (4) A járási főállatorvos részleges községi zárlat elrendelése, valamint a községi zárlat alól történő mentesítés esetén vázlatos helyszínrajzot tartozik készíteni és az érdekelt községi szakigazgatási szervnek kiadni, illetőleg megőrizni."

"165. § (1) Ha az egyes állatbetegségek leküzdésére vonatkozó szabályok (24. számú melléklet, szerint védőkörzet alakítása szükséges, a megyei fővárosi tanácselnök (a továbbiakban: megyei tanácselnök) köteles védőkörzet megalakítása iránt intézkedni. Ha a védőkörzetet más megye, főváros (a továbbiakban: megye) területére is kiterjedően kell megalakítani, az érdekelt megyei tanácselnököt értesíteni kell. A megyei tanácselnök eljárásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert értesíti. Ha a védőkörzetet több megye területére kiterjedően kell megalakítani, valamennyi érdekelt megyei tanácselnök köteles a szükséges intézkedéseket megtenni."

"167. § (1) A községi szakigazgatási szerv köteles a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség hatósági megállapítását a helyben szokásos módon (hirdetmény kifüggesztésével, dobszó, hangos híradó útján stb.) azonnal közzétenni."

"167. § (2) (A körzeti állatorvos köteles ... b) ... értesíteni)

- a fertőzött községgel szomszédos községek szakigazgatási szervét és a járási hivatalt, a gazdaságok vezetőit, továbbá az érdekelt állatkereskedelmi vállalatot,"

"167. § (4) Ha a községi szakigazgatási szerv arról kap értesítést, hogy a szomszédos községben bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegséget állapítottak meg, azonnal köteles azt a marhalevélkezelővel, továbbá a területén levő gazdaságokkal közölni, a helyben szokásos módon közhírré tenni és az állattartókat bejelentési kötelezettségükre figyelmeztetni."

"168. § (1) A községi szakigazgatási szerv köteles a lezárt helyek betegség iránt fogékony állatállományáról a 16. számú mellékletként közölt minta szerinti nyilvántartást továbbvezetni."

"169. § (2) Ha a zárlat alá helyezett állatok más községből származnak, a körzeti állatorvos köteles a származási hely községi szakigazgatási szervét azonnal értesíteni és annak figyelmét felhívni hogy a zárlatszegéssel kivitt állatok származási helyén a zárlatot őriztetéssel biztosítsa.

(3) Ha a körzeti állatorvos arról szerez tudomást, hogy a községből állatokat zárlatszegéssel ismeretlen helyre kivittek, köteles nyomozást indítani, a kivitel helyén a zárlatot őriztetéssel biztosítani és az állatok kinyomozott új tartási helye szerint illetékes községi szakigazgatási szervet őrzéssel biztosított zárlat elrendelése végett azonnal értesíteni."

"170. § (2) Az engedély iránti kérelmet a zárlat, a forgalmi korlátozás vagy az elkülönítés helye szerint illetékes körzeti állatorvosnál kell írásban vagy szóban előterjeszteni, amely dönt az engedély megadásáról, illetőleg a döntésre jogosult járási főállatorvosnak, megyei állategészségügyi állomásnak küldi meg."

"170. § (4) Az engedély megadására jogosult szerv köteles előzetesen megszerezni - az egyes állatbetegségekről szóló szabályoknak (24. számú melléklet) megfelelően - a rendeltetési hely szerint illetékes körzeti állatorvosnak, járási főállatorvosnak, megyei állategészségügyi állomásnak a hozzájárulását."

"170. § (6) Az engedély kiadásáról - a ki- vagy bevitelnek megfelelően - értesíteni kell a származás vagy a rendeltetési hely körzeti állatorvosát és a 24. számú melléklet szabályai szerint a járási főállatorvost, megyei állategészségügyi állomást."

"171. § (1) A kivitel vagy a bevitel időpontját az engedélyes köteles a körzeti állatorvosnak az elszállítás előtt, illetőleg a megérkezés után azonnal bejelenteni és a szállítási engedélyt az állatok marhaleveleivel együtt a rendeltetési hely községi szakigazgatási szervének átadni."

"171. § (8) Az állatoknak szállítás közben történt megbetegedését, elhullását, levágását és leölését annak a községi szakigazgatási szervnek kell bejelenteni és az elhullott, levágott vagy leölt állatokat átadni, amelynek működési területén a levágás vagy leölés történt, illetőleg az elhullást felfedezték."

"173. § (9) ... A járási hivatal elnöke, illetőleg a megyei tanácselnök köteles az általa elrendelt feloldásról és megszüntté nyilvánításról az érdekelt községi szakigazgatási szerveket írásban értesíteni."

"176. § (7) Az állati hulla ártalmatlanná tételéről a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni."

"177. § (1) Minden községben megfelelő nagyságú dögtér vagy hullaemésztőverem létesítéséről és üzembentartásáról a községi végrehajtó bizottság köteles gondoskodni."

"183. § (1) Az állati hullák dögtérre, gyepmesteri telepre szállításának biztosítása - a külön dögteret fenntartó gazdaságok és az ÁTEV működési területét kivéve - a községi szakigazgatási szerv feladata. " ... "Ennek elmulasztása esetén az ártalmatlanná tételről a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni."

"184. § (4) ... A községi szakigazgatási szerv az engedélyben megállapított feltételek megtartását ellenőrizni köteles.

(5) Ott, ahol gyepmesteri telep nincs és ahova az ÁTEV működése nem terjed ki, az egyéni állattartók a községi szakigazgatási szervnek a körzeti állatorvos előzetes vizsgálatán alapuló engedélyével az állati hullából a zsírt (szalonnát, hájat, faggyut) saját gazdaságukban maguk kifőzhetik."

"185. § (1) ... A gyepmestert a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve alkalmazza."

11. §

A termelőszövetkezetek szakmai vezetésének erősítését szolgáló újabb intézkedésekről kiadott 11/1963. (XI. 10.) FM rendelet 26. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"26. § (1) Ha szakember önhibáján kívül (pl. betegség miatt) a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) hozzájárulásával válik meg a termelőszövetkezettől, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 14. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmények őt és házastársát, illetőleg más családtagját a felsorolt rendelkezésekben megjelölt időpontok előtt is megilletik."

"26. § (3) Ha a szakember a termelőszövetkezettel fennálló munkaviszonyát, illetőleg - mint tag - a termelőszövetkezetben való működését önkényesen, a járási hivatal hozzájárulása nélkül megszünteti, a jövedelemkiegészítés mellett az egyéb kedvezményekre való jogosultságát is elveszti."

12. §

(1) Az állati eredetű élelmiszer-nyersanyagok, félkész- és késztermékek higiéniai szabályzatának kiadásáról szóló 1/1964. (I. 18.) FM-ÉlmM-EüM számú együttes rendelet melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) 4. §-a (2) bekezdésének második mondata és (7) bekezdése, 8. §-a (1) bekezdésének második mondata, 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja, (4) bekezdésének második mondata és (7) bekezdése, 14. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének első mondata, valamint 15. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (2) ... Szabálytalanság észlelése esetén az állatot el kell különíteni és a községi szakigazgatási szervet, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervét, továbbá a megyei városi kerületi hivatalt (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) értesíteni kell."

"4. § (7) Ha a húsvizsgáló állatorvos az élőállatokon vagy a húsvizsgálat alkalmával bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg, azt a községi szakigazgatási szervnek bejelenteni köteles."

"8. § (1) ... A feltételesen alkalmas hús előírt kezeléséről, húsipari vállalattal történő vizsgálat esetén a húsipari vállalat, egyéb helyeken a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni."

"11. § (2) a) ... az igazolvány a szomszédos helységbe történő szállítás esetén a származási és a rendeltetési hely szerint illetékes községi szakigazgatási szervnek" ... (előzetes hozzájárulásával adható ki.)

"11. § (4) Az érvénytelenített igazolványokat minden év január 5. napjáig - egy éven át tartó megőrzés végett - a községi szakigazgatási szervnek kell átadni."

"11. § (7) A közfogyasztásra behozott hús meghatározott helyen és időben történő újabb vizsgálatáról a községi szakigazgatási szerv köteles gondoskodni. A vizsgálat helyéül húsboltot kell kijelölni."

"14. § (3) A hatósági húsboltot kívülről feltűnő "Hatósági húsbolt" felírással kell megjelölni. A hatósági húsboltokban az árusítást a községi szakigazgatási szerv által megbízott, képesített húsiparos végezheti. A 13. §-ban foglalt rendelkezések a hatósági húsbolt tekintetében is irányadók. A községi szakigazgatási szervek engedélyt adhatnak arra, hogy a hatósági húsboltban, ha a kiskereskedelemnek, szövetkezetnek helyben húsboltja nincs, időlegesen fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas húst is árusítsanak, de csak akkor, ha ott abban az időben az (1) bekezdés alá tartozó hús vagy húskészítmény nincs.

(4) A kizárólag hatósági húsboltban árusítható hús árát a húsvizsgálatokat végző állatorvos javaslata alapján a községi szakigazgatási szerv a következő rendelkezések szerint köteles megállapítani."

"15. § A húsvizsgáló állatorvos, illetőleg - a napi vágások számától függően - a községi szakigazgatási szerv által ezzel a feladattal megbízott dolgozó köteles a levágott állatról, állatfajonként külön-külön vágólajstromot, továbbá a fogyasztás elől elvont állatokról, illetőleg állati testrészekről naplót vezetni."

(2) A Szabályzat 23. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

13. §

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákról szóló, a 17/1970. (VI. 21.) MÉM rendelettel módosított 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során átadott mezőgazdasági termék minőségével kapcsolatos vitás kérdésekben - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett szervek, illetőleg a járási hivatal, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) által kijelölt szakértők foglalnak állást."

"2. § (2) Ha a szállító a jegyzőkönyv felvételére a meghatározott helyen és időben nem jelenik meg, a jegyzőkönyv készítéséhez a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv) kiküldöttjének, illetőleg ennek akadályoztatása esetén a fuvarozó vállalat megbízottjának vagy két érdektelen tanúnak a közreműködéséi kell igénybe venni."

14. §

Az állatok forgalmáról, levágásáról, valamint a hús és húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról szóló, s az 5/1972. (IV. 19.) MÉM rendelettel módosított 7/1968. (II. 17.) MÉM rendelet 11. §-ának (2) bekezdése, 17. §-ának (1) és (5) bekezdése és 18. §-a utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (2) Az (1) bekezdésben említett vágási engedélyt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv) adja ki."

"17. § (1) A hatósági állatorvosi igazolás alapján kényszervágott és közfogyasztásra alkalmas állat termékeit - a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a kényszervágás helye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv rendelkezésére kell bocsátani."

"17. § (5) A községi szakigazgatási szerv a rendelkezésére bocsátott kényszervágott állatokról a 2. számú mellékletben foglalt minta szerint nyilvántartást köteles vezetni."

"18. § ...A szállításhoz a községi szakigazgatási szerv engedélye szükséges."

15. §

(1) A szervezett mezőgazdasági szaktanácsadásról szóló 10/1968 (III. 14.) MÉM rendelet 7. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. § (2) ... A szaktanácsadó szervek a szaktanácsadás helye és a székhelyük szerint illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) kapcsolatot tartanak, éves munkájuk eredményéről ezeknek tájékoztatást adnak. Az új szaktanácsadó szervek jelentkezésénél és kijelölésénél az illetékes megyei szakigazgatási szervet véleményezési jog illeti meg."

(2) A melléklet 2. pontja első bekezdésének és 5. pontjának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. Az országos szaktanácsadói hálózat tagjai közé való felvételre jelentkező szervek az erre vonatkozó szándékukat írásban, az illetékes megyei szakigazgatási szerv véleményével ellátva, jelenthetik be az AGROINFORM-nak."

"5. A szaktanácsadó szervek működését figyelemmel kísérő AGROINFORM és a megyei szakigazgatási szerv kezdeményezhetik a szervnek a címjegyzékből való törlését, ha működésével kapcsolatban a termelő üzemek vagy más szervek részéről indokolt kifogás merül fel, illetőleg, ha a szaktanácsadás irányelveinek, fejlesztési programjának módosítása stb. ezt indokolja."

16. §

A szesz előállításáról és forgalmáról szóló, a 20/1970. (VIII. 15.) MÉM rendelettel módosított 11/1968. (III. 14.) MÉM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése, 56. §-a (2) bekezdésének első mondata, valamint 58. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"8. § (2) A községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve kivételesen bérfőzést az (1) bekezdésben említetteken kívül más részére is - a saját alkalmazottak részére felosztás céljára - engedélyezhet."

"56. § (2) Az előzetes engedélyt - a pénzügyőri szakasz javaslatának figyelembevételével - a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) adja ki."

"58. § (1) ... Egyébként mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde üzembehelyezését a járási hivatal engedélyezi."

17. §

Az illetményföld használatáról szóló 12/1968. (III. 16.) MÉM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (2) A munkáltató felhívása esetén a jogosult a lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján igazolni köteles, hogy használatában milyen nagyságú föld van."

18. §

A talajvédelmi munkák lebonyolításáról szóló 17/1968. (V. 18.) MÉM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (3) Ha a helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmény községi, városi, fővárosi kerületi belterületet érint, a vízgazdálkodási társulat a kiviteli terveket a községi szakigazgatási szervvel, megyei városi kerületi hivatallal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervével egyeztetni köteles."

19. §

Egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról szóló 18/1968. (V. 23.) MÉM-ÉVM együttes rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a (1) bekezdésének első mondata, 7. §-a (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) Az állampolgároknak értékesíteni lehet vagy haszonbérbe lehet adni azokat az erre kijelölt állami tulajdonban álló, nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi állami földeket -ide értve a zártkerti földeket is - (a továbbiakban: állami földek), amelyeket a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) kezel, illetőleg amelyeket e rendelet alapján az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok és a vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: állami szerv) a községi szakigazgatási szervek kezelésébe adnak."

"4. § (1) Az engedélyezés után a községi szakigazgatási szerv gondoskodik a földterület megosztásáról."

"7. § (1) Az eladásra kerülő állami földek vételárát a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) a pénzügyi szervek (községi szakigazgatási szerv, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, OTP) véleményének meghallgatása után állapítja meg."

"7. § (2) ... A községi szakigazgatási szerv azonban indokolt esetben legfeljebb két évig terjedő időre részletfizetést engedélyezhet."

20. §

A folyók hullámterének használatáról szóló 26/1968. (VIII. 2.) MÉM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése, valamint 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (3) A szabadon tartandó sáv kitűzéséről történt értesítés után a hullámtér használatára vonatkozó művelési korlátozásokat a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve a helyben szokásos módon közhírré teszi."

"7. § (2) A felülvizsgálatokat a vízügyi igazgatóság vezetőjének a területileg illetékes állami erdőrendezőség vezetőjével egyetértésben tett javaslatára a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanácselnök rendeli el."

"11. § (1) A hullámtér középső sávjában levő földek további hasznosításának szabályozása érdekében szükséges helyszíni eljárást (a továbbiakban: helyszíni eljárás) a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) vezetője - a megyei, fővárosi földhivatal vezetője, a vízügyi igazgatóság vezetője javaslata alapján tett előterjesztésére - rendeli el. A helyszíni eljárást folyamatosan - a fakitermelésre megállapított határidő figyelembevételével - kell végrehajtani, de legkésőbb 1974. december 31-ig be kell fejezni."

21. §

A liszt és a kenyér cseréjéről szóló 28/1968. (VIII. 6.) MÉM-BkM-ÁH együttes rendelet 1. §-a (2) bekezdésének első fordulata, valamint 3. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (2) A megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) által kijelölt járás (város, fővárosi kerület) területén a cserére felajánlott lisztet kenyérré be kell cserélni.

3. § (1).....Az illetékes megyei szakigazgatási szerv az elszállítást eltérően is szabályozhatja."

22. §

A növényvédelemről szóló 1968. évi 32. törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (3) A közérdekű védekezés költségeit a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve a tanács bevételeként szedi be."

23. §

A személyi földhasználattal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 45/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról, valamint a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló 44/1968. (XII. 11.) MÉM rendelet 5. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 6. §-a (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdése, 7. §-ának második mondata, 8. §-a (1) bekezdésének második mondata, (2) és (3) bekezdése, 12. §-ának (2)-(4) bekezdése, valamint 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (2) ... Ha pedig a személyi földhasználat céljára az előbb említett, a R. 3. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában megjelölt földek nem állanak rendelkezésre vagy a jogos igények kielégítésére nem elegendők, erre a célra a termelőszövetkezet használatából a R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a termelőszövetkezet által a községi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság), valamint a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv) részére átengedett földek is felhasználhatók. A termelőszövetkezet és a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a városi szakigazgatási szerv az erre vonatkozó megállapodást a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) előzetes véleményének figyelembevételével kötheti meg.

"6. § (1) A lakóhely szerint illetékes községi végrehajtó bizottság, illetőleg városi szakigazgatási szerv a 2. § szerint benyújtott kérelmeket - javaslatával ellátva - 8 napon belül köteles megküldeni a termelőszövetkezet üzemi központja szerinti községi végrehajtó bizottságnak, illetőleg városi szakigazgatási szervnek."

"6. § (2) Az 5. § (1) bekezdése szerint felhasználható földeket a helyrajzi szám, terület és művelési ág feltüntetésével a termelőszövetkezet üzemi központja szerinti községi végrehajtó bizottság, illetőleg városi szakigazgatási szerv - több község, város, fővárosi kerület (a továbbiakban: község) esetén községenkénti csoportosításban - jegyzékbe foglalja."

"7. § ... A területek kijelölése - a termelőszövetkezettel egyetértésben - a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a városi szakigazgatási szerv feladata."

"8. § (1) ... Ezen belül az egyes jogosultak által fizetendő térítés összegét a jogosult szociális helyzetére [4. § (2) bek.] figyelemmel a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a városi szakigazgatási szerv állapítja meg.

(2) A térítést utólagosan minden év szeptember 30. napjáig a községi, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának költségvetési számlájára kell befizetni.

(3) A R. 3. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt földek használói által befizetett térítés a termelőszövetkezetet illeti meg és azt a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv minden év október 31. napjáig a termelőszövetkezetnek köteles átutalni."

"12. § (2) A személyi földhasználatra jogosult köteles a személyi földhasználatra való eredeti jogosultságát érintő minden változást a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szervnek bejelenteni.

(3) A termelőszövetkezet üzemi központja szerinti községi végrehajtó bizottság, illetőleg városi szakigazgatási szerv a személyi földhasználatot megszüntetheti vagy módosíthatja, ha a jogosult szociális helyzetében olyan változás következett be, amely a személyi földhasználat további fenntartását részben vagy egészben nem teszi indokolttá. A személyi használatba adott föld kisajátítása esetén a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a városi szakigazgatási szerv a jogosult részére csereterületet köteles biztosítani.

(4) Ha a személyi földhasználat megszűnik, az állami föld további hasznosításáról a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal gondoskodik; a R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt földet pedig a termelőszövetkezet használatába vissza kell adni."

"13. § (1) A községi, illetőleg városi szakigazgatási szerv kezelésében levő, személyi használatba adott állami földeket a földnyilvántartásban meg kell jelölni, a községi, illetőleg városi szakigazgatási szerv pedig ezeket a földeket - külön vezetett nyilvántartásban - használónként köteles nyilvántartani.

(2) A R. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt földekből személyi használatba adott földeket az állami földnyilvántartásban a termelőszövetkezet külön birtokívében a községi végrehajtó bizottság, illetőleg városi szakigazgatási szerv hasznosításában levő földként, az üzemi földnyilvántartásban pedig a közös földektől elkülönítve kell nyilvántartani."

24. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról és egészségvédelméről szóló 45/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet 6. §-a (6) bekezdésének első mondata, valamint 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (6) A vizsgát szükség szerint - a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) vezetőjének rendelkezése szerint - de legalább 5 évenként meg kell ismételni."

"14. § (6) A megyei szakigazgatási szerv vezetőjének a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről a szükség szerint, de évenként legalább egy ízben tájékoztatnia kell a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságát."

25. §

A legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló 8/1969. (II. 4.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 3/1969. (II. 4.) MÉM rendelet 2. §-ának (1)-(2), (4)-(5) bekezdése, 3. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének második mondata, 4. §-a, 5. §-a (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése, valamint 9. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) A legeltetési bizottság 5-9 tagból áll. Elnökét és tagjait a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága választja meg és hívja vissza.

(2) A legeltetési bizottság önálló költségvetés alapján működik. Költségvetését a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. A községi, városi, fővárosi kerületi tanács költségvetésében a legelő- és apaállatgazdálkodás céljára támogatást irányozhat elő."

"2. § (4) A legeltetési bizottság céljára megfelelő helyiségről a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv) gondoskodik.

(5) A legeltetési bizottságok legelő- és apaállatgazdálkodással kapcsolatos tevékenységének felügyeletét a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szervek gyakorolják."

"3. § (2) Ha az elkülönített legelő kijelölése és átadása kérdésében esetleg vita keletkezik, s abban a legeltetési bizottság és a termelőszövetkezet megegyezni nem tud, a kijelölés, illetőleg az átadás kérdésében a községi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság), illetőleg a városi szakigazgatási szerv dönt."

"3. § (3) ... A költségtérítés összegét és a fizetés időpontját megegyezés hiányában a községi végrehajtó bizottság, illetőleg a városi szakigazgatási szerv állapítja meg."

"4. § A termelőszövetkezet legelő- és apaállatgazdálkodási tevékenysége felett a felügyeletet a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv gyakorolja."

"5. § (1) Termelőszövetkezet a legeltetési bizottság kezelésében levő legelő, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodás célját szolgáló egyéb vagyontárgyak (a továbbiakban: vagyontárgyak) használatába adására irányuló kérelmét a községi végrehajtó bizottsághoz, illetőleg a városi szakigazgatási szervhez nyújtja be."

"5. § (2) Ha az átadás kérdésében való döntés a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik, a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv a kérelmet javaslatával látja el."

"7. § (2) A községi szakigazgatási szerv által végzett átadás-átvételt a járási hivatal ellenőrzi, az arról készült jegyzőkönyvet felülvizsgálja és záradékkal látja el."

"9. § (3) ... A követelések behajtásáról és a legeltetési bizottság tartozásainak rendezéséről, valamint a fennmaradó összegnek a termelőszövetkezet részére történő átadásáról a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv gondoskodik."

26. §

Az apaállatgazdálkodásról szóló 8/1969. (IV. 24.) MÉM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A köztenyésztési állami apaállat tartás, illetőleg tartás és hasznosítás céljából kihelyezhető a legelő- és apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezethez (a továbbiakban együttesen: termelőszövetkezet), illetőleg olyan községben (városban fővárosi kerületben), amelyben e feladatokat nem termelőszövetkezet látja el, átadható a községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv). A községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv a kihelyezett apaállat tartásáról és hasznosításáról a legeltetési bizottság útján, illetőleg ahol legeltetési bizottság nem működik, közvetlenül maga gondoskodik. Kant, kost és kecskebakot - a községi, illetőleg a városi szakigazgatási szerv javaslatára - más szervhez vagy személyhez is ki lehet helyezni. A kihelyezés egyéb szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A termelőszövetkezet apaállatgazdálkodási tevékenysége felett a felügyeletet a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv látja el; a felügyelet ellátásába a községi szakigazgatási szerv bevonható."

27. §

A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 25.) MÉM rendelet 25. §-ának első mondata, 30. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) és (3) bekezdése, 32. §-a (1) bekezdésének első és második mondata, valamint a 33. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § A hivatásos vadász a lakóhelye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv vezetője, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal elnöke (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv vezetője) előtt esküt tesz."

"30. § (1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes községi szakigazgatási szerv vezetőjének köteles az ÉVT 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni."

"30. § (2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A megyei tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) köteles a szakértői névjegyzék összeállításával és a községi szakigazgatási szervek vezetői rendelkezésére bocsátásával gondoskodni arról, hogy a vadkárbecslésre megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező érdektelen szakértők álljanak rendelkezésre. A szakértőt a községi szakigazgatási szerv vezetője rendeli ki.

(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről -az azon való részvétel céljából - a községi szakigazgatási szerv vezetője az érdekelteket értesíti."

"32. § (1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a községi szakigazgatási szerv vezetőjének. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a községi szakigazgatási szerv vezetője egyezség létrehozását kíséreli meg."

"33. § A községi szakigazgatási szerv vezetőjének a kártalanítással kapcsolatos - az EVT-ben, valamint e rendeletben szabályozott - eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

28. §

Az állategészségügyi felcserek működésének szabályozásáról szóló 335/1955. (Mg É 60.) FM utasításban foglalt tanácsi hatásköröket s megyei (fővárosi) állategészségügyi állomások látják el.

29. §

A sertéspestis és a sertésorbánc elleni védőoltás alkalmával köthető biztosításról szóló 131/1954 (Mg É 28.) FM utasítás 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Ha az állatorvos elháríthatatlan akadály miatt nem tudta a 4. pontban megszabott kiszállás és a boncolást elvégezni, a községi szakigazgatás szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve által nyújtott adatok és igazolások alapján állítja ki a kárjelentést, illetőleg vélelmezi a sertésorbánc, sertéspestis vagy a sertéspestis elleni védőoltás által kiváltott más betegség fennforgását."

30. §

A hasznos háziállatok ivartalanítása esetére köthető állatbiztosításról szóló 41/1955. (Mg É 18.) FM utasítás 7. pontja és 9. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. Ha az állatorvos elháríthatatlan akadály miatt a boncolást nem végezhette el, a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) igazolása alapján állítja ki a kárjelentést és vélelmezi, hogy az állat az ivartalanítás következtében hullott el."

"9. Ha a boncolást vagy a húsvizsgálatot nem a kárjelentést készítő állatorvos végezte, az Állati Fehérjetakarmányokat Előállító Vállalatnál működő szakállatorvostól vagy a községi szakigazgatási szervtől beszerzett adatok alapján, illetőleg a húsvizsgáló állatorvos vagy a vágóhídi szakállatorvos igazolása alapján kell a kárjelentés 13. pontját kitölteni."

31. §

A mező- és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével, valamint az ingatlanforgalommal összefüggő egyes kérdésekről szóló 49/1957. (Mg É 27.) FM számú együttes utasítás

a) 3., 4., 5. a), b), c), 6. a), b), c) és d) pontjában a járási, a megyei, a városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát megillető hatáskört a járási, városi, összevont járási-városi, valamint fővárosi kerületi földhivatal;

b) 5/a) és b) pontjában a községi tanács végrehajtó bizottságát és elnökét megillető hatáskört, a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv látja el.

32. §

Az öntözésre felhasználható víz minőségének vizsgálatáról szóló és a 40/1962. (Mg É 50.) FM utasítással kiegészített 4/1962. (Mg É 5.) FM utasítás 4. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Különösen indokolt esetben a termelő (beruházó) kérésére a vizet öntözésre fel lehet használni akkor is, ha a víz minőségi értékei a szak-útmutatóban foglaltaktól kedvezőtlen irányban eltérnek, feltéve, hogy a felhasználást a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulásával a vízügyi hatóság engedélyezi. Az engedélyezésnél az öntözővíznek közegészségügyi szempontból való alkalmasságát is figyelembe kell venni."

33. §

(1) Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezéséről szóló és a 26/1964. (Erd É 22.) OEF utasítással módosított és kiegészített 21/ 1963. (Erd É 12.) OEF utasítás 9. pontja, 10. pontjának harmadik bekezdése, 13. pontjának második és harmadik bekezdése, valamint 27. pontjának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. A rendezés időben történő végrehajtásáért a megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) a felelős.

A megyei földhivatal az erdőrendezőség és a területileg illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) javaslatára - az 1-6. pontban foglalt rendelkezésekkel összhangban - éves rendezési munkatervet köteles készíteni.

A megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága a rendezés előkészítését, végrehajtását elrendelő határozatát megküldi valamennyi érdekelt állami erdőgazdaság, állami gazdaság és egyéb állami vállalat (szerv) igazgatójának, termelőszövetkezet és erdőbirtokossági társulat elnökének, a járási hivatal elnökének, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, továbbá a községi szakigazgatási szerv vezetőjének és az erdőrendezőségnek, a megyei földhivatalnak, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak. Egyidejűleg intézkedik arról, hogy a határozatot a községekben, városokban, illetőleg fővárosi kerületekben - 15 napon belül - a helyben szokásos módon tegyék közhírré."

"10. Az előkészítő munkálatok alatt az erdőrendezőség által megbízott erdőmérnök vezetésével a rendezéssel érintett valamennyi állami erdőgazdaság, állami gazdaság és egyéb állami vállalat (szerv), termelőszövetkezet, továbbá a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) közreműködésével - a 15. pontban foglalt irányelvek alapján - kell megállapítani az erdők értékelésére vonatkozó adatokat."

"13. Ha a rendezés felülvizsgálati eljárás keretében történik, a Bizottságot ki kell egészíteni a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: járási hivatal) erdészeti ügyekkel foglalkozó dolgozójával és az erdőrendezőség által kijelölt erdőmérnökkel.

Földrendezés keretében történő rendezés esetén a Bizottságban tagként részt vesz az erdőrendezőség vezetőjének javaslatára a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve által megbízott erdőmérnök is."

"27. A határozatot mellékletek nélkül meg kell küldeni az érdekelt állami erdőgazdaság, állami gazdaság és egyéb állami vállalat (szerv) igazgatójának, az erdő államerdészeti üzemeltetését ellátó állami erdőgazdaságnak, a termelőszövetkezet és az erdőbirtokossági társulat elnökének, továbbá a munkarészek csatolása mellett a községi szakigazgatási szerv vezetőjének és az erdőrendezőségnek, valamint - jogerőre emelkedése után - a megyei földhivatalnak és a Felügyelőségnek. A határozatot a járási földhivatal az ingatlannyilvántartáson átvezeti."

(2) A 21/1963. (Erd É 12.) OEF utasítás 28. pontja hatályát veszti.

34. §

Az egyes erdőterületek felülvizsgálatáról és szántóföldi művelésre adásáról szóló 21/1965. (X. 24.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 39/1965. (Mg É 45.) FM-OEF együttes utasításban meghatározott hatáskörök közül

- a megyei mezőgazdasági osztály hatáskörét a megyei, fővárosi földhivatal;

- a járási mezőgazdasági osztály hatáskörét a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal;

- a községi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörét a községi szakigazgatási szerv

látja el.

35. §

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján átadásra kerülő termékek minőségével kapcsolatos vitákban állásfoglalásra jogosult szakértők kijelöléséről szóló és az 5/1969. (MÉM É 5.) MÉM utasítással módosított és kiegészített 16/1968. (MÉM É 7.) MÉM utasítás 1. és 6. pontjában foglaltak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. A járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) jelöl ki kellő számú szakértőt a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján átvételre kerülő rostnövények, cukorrépa, cikória, zöldség és gyümölcsfélék, új burgonya és egyéb gyorsan romló termékek, a borszőlő (a cukorfok kérdésében keletkezett vita kivételével), a szaporítóanyagok (a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolai szaporítóanyagok kivételével) minősége kérdésében a mezőgazdasági termelő üzem és a felvásárló-feldolgozó vállalatok között keletkezett viták rendezésére."

"6. A kijelölt szakértőkről a járási hivatal nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a járáshoz tartozó községek szakigazgatási szerveinek is meg kell küldeni és a szakértők személyében bekövetkezett változásokról tájékoztatni kell azokat."

36. §

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján átadásra kerülő termékek minőségével kapcsolatos vitákban állásfoglalásra jogosult szakértőkről szóló 16/1968. (MÉM É 7.) MÉM utasítás módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 5/1969. (MÉM É 5.) MÉM utasítás 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A gyapjú átadás-átvétele során annak víztartalma, szállításra és tárolásra alkalmassága tekintetében felmerült vitában - a 77/1968. (MÉM É 47.) MÉM utasítással közzétett gyapjúértékesítési szerződési alapfeltételek 14. pontja szerint - az illetékes járási hivatal, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kijelölt szakértő foglal állást."

37. §

A legeltetési bizottságokról szóló 31/1969. (MÉM É 26.) MÉM utasítás 1., 2. pontja és 4. pontjának második mondata, valamint 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. A községi tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv) a legelő- és apaállatgazdálkodás szervezésével kapcsolatos feladatait 5-9 tagból álló legeltetési bizottság (a továbbiakban: bizottság) útján látja el [Korm. sz. r. 1. § (2) bekezdés és Vhr. 2. § (1) bekezdés].

2. A bizottság tagjainak számát - a helyi körülmények figyelembevételével - a községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg: megválasztja elnökét és tagjait a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a közös állatállománnyal rendelkező halászati termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint a legelőgazdálkodáshoz jól értő egyénileg gazdálkodók javaslatai alapján és szükség esetén visszahívja [Vhr. 2. § (1) bekezdés]."

"4. ... A bizottságot az elnök a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi szakigazgatási szerv kezdeményezésére összehívni köteles."

"13. A községi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága a tisztségviselő bizottsági tagok (elnök, gazda, pénztáros) részére, ha azok feladataikat nem munkaviszony alapján látják el, -a rendszeresen elvégzendő munka alapján és a bizottság rendelkezésére álló pénzügyi fedezet figyelembevételével - tiszteletdíjat állapíthat meg."

38. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a 14/1966. (VIII. 26.) FM rendelet, az 5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendeletnek még hatályban levő §-ai hatályukat vesztik, továbbá a 12/1969. (IX. 4.) MÉM rendelet, a 282/1953. (Mg É 53.) FM számú, a 11/1955. (Mg É 5.) FM-ÁGM-OEF, a 30/1956. (Mg É 18.) FM számú, az 57/1956. (Mg É 38.) FM, a 15/1957. (Mg É 11.) FM utasítás, a 3/1958. (Mg É 2.) F M utasítás I. fejezetének 6. pontja és II. fejezete, a 17/1961. (Mg É 14.) FM, a 21/1966. (Mg É 17.) FM, valamint a 30/1967. (MÉM É 39.) MÉM számú együttes utasítás hatályát veszti, az 5/1962. (II. 7.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzathoz tartozó rövidítések jegyzéke pedig megfelelően módosul.

(2) Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

Dr. Soós Gábor s. k,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese